1. szám.
__25—
Nö?)
egy meghatározott számú utas jelentkezése esetén kerülnek indításra. A vonatok az említett keretek között az egész éven át közlekedtek s forgalmulkat csak a rendszerint nagyobb utasforgalmú nyári idő-
szakban, június hó Ill—től augusztus hó 7—ig szün—
tették be. Ezzel a megszakítással közlekedésüket két csoportba oszthatjuk: a tavaszi időszakra, mely 19321. évi március hó 27—től június hó 19-ig tartott s az őszi időszakra, melynek tarta—ma augusztus hó 7—től december hó 4-ig terjedt A vonatok eleinte a főváros közönségét vitték az ország különböző ré—
szeibe, azonban rövidesen olyan vonatokat is indí—
totta'k, melyek a vidéki városok lakosait hozták Bu- dapestre. Végül sor került olyan vonatok beállítá- melyek a vidéki közönségnek módot adtak hogy az ország egyes vidékeit olcsó menet- különböző személy—
sára,
arra,
jeggyel felkereshesse. A ,,Fille'res gyors"
viszonylatokban való közlekedtelése a
forgalom fellendítése mellett jelentősen megélénkí—
tette az e vonatok révén bekapcsolt városok idegen—
forgalmát is, mely közvetve az illető helyek iparára és kereskedelmére is jótékony hatással volt.
A vonatok főbb forgalmi adatait külön táblá—
zatban mutatjuk be. Az ott közölt adatok kiegészí—
téseképen még megemlítendőnek tartjuk, hogy egy vonat átlagos elegyterhelése a tavaszi időszakban 491'51, az őszibeu 42'4'09 tonna volt. A vonatonkinti átlagos tengelyszám kereken ll-et, illetőleg 36-ot tett. Az egy tengelyre eső terhelés átlag 12 tonna körül járt, Az egyes vonatokat a tavaszi időszakban átlagosan 1.106, az ősziben 1.074 utas használta. A pénzügyi eredményeket tekintve, egy—egy vonat át—
lag 4.246 pengő, illetőleg 3.179 pengő bruttó bevételt eredményezett, míg az utasonkinti átlagos bruttó bevétel a tavaszi évadban 3 P 85 f, az őszi időszak—
ban pedig 2 P 96 f volt,
Az áralakulás az 1932. évben.
Le mouvement des prix en 1.932.
Résume'. Depuis [*année 1929, oil Ia crise éco—
nomiaae cemmenga se développer, Pindice des prix de gros accusait les variations suivantes en Hongrie:
1929. . ———20'70/0 1930. . ——15'90/0 1931 . . 4— 7-60/0
1932. . ———18'2%
Donc, pendant les guatre années envisagées, la baísse a été de 4095. Contrairement aux autres années en guestion, I'índice des prix de gros s*est élevé en 1931, mais cela tenait á des causes toute spéciales:
création du boletta de blé, relévement de la valeur du boletta, conditons monétaires particulíéres, amene'es par la crise financiére et la crise du crédit éclatées cette année—Iá, par suite desguelles augmenta la valeur, en pengős, des articles dlimporiatiom Sí l'in—
(líce des prix de gros u diminué en 1932, ce fait était dá sur-tout á ime baisse survenue dans la seconde uioítié de l'année, en raison de laguelle liindice général, gui n'a fléchí gue de 3% dans le premier semestre, est descendu de 15'6%. Dans la méme (umée, Findice des produits ogricoles, aprés avoir uugmenté de 1176 pendant Ie premier semestre, a [léchi de 24'4%. Cette grande dimínutíon tenait .wrtoui' () une baisse considérable du blé four—
rager et des produits des cultures sarclées; ces derniers, epres avoir atteint un prix relatívement élevé aprés la récolte défavorable de I'anne'e précé—
denle, uvaient brusguement baisse' en raison de la
récolte abondante de 1932, gui amenu, sur ces pro' duits, une baísse mondiale.
Dans les tubleaux ci-dessous, nous indiguons pur mois, en détaíl, le mouvement des prix des dif—
lérentes marchandises.
*
A gazdasági válság kifejlődése, vagyis az11929.
év óta, amely évben az általános árcsökkenő irány- zat is megkezdődött, a magyar nagykereskedelmi árak indexszámának évi változása a következő volt:
1929—ben —— 20'70/0 1930-ban —— 15'99/Ú 1831-ben %— 7'60/0 1932-ben — 18'20/0
Négy év alatt pedig az áresés pontosan float)—
nak felel meg. Az 1931. évben .az indexszám a többi évekkel ellentétben áremelkedést jelez, de már annakidején volt alkalmunk rámutatni, hogy ez a növekedés távolról sem jelentette azt, mintha nálunk akkor az irányzat
indexszám 1931. évi növekedését részben a boletta életbeléptetése, illetőleg értékének emelése, részben pedig az év második felének valutáris helyzete idézte elő, mely utóbbi éppen az év végén éleződött ki a legerősebben. Az előbbi arányszámok decembertől decemberig (helyesebben az év utolsó napjától a következő év utolsó napjáig) vanna—k számítva, eltérő azonban a kép, ha az évi átlagos indexet hasonlítjuk össze egymással. Az indexszámok évi megváltozott volna. Az
1. szám.
___27__ 1938
átlaga (tizenkét havi átlaga) a mondott években ugyanis a következő volt:
Változás az előző évhez (19182100)
1929-ben 121 —
— 20'70/0 1980-ban 96
1931-ben 95 —— 1'00/0
1932-ben 92 — 3'20/0
Az átlagszámok tehát 1931-ben sem jeleznek emelkedést, csupán az áresés mérvének meglassúb—
bodását mutatják, mert a valutáris okokból elő- állott drágulás, mely első sorban a tulajdonképeni ipar körébe tartozó anyagoknál és termékeknél, továbbá a gyarmatáruknál jelentkezett, nem tar- tott tovább 4—5 hónapnál. így az átlagszámoknál a szélsőségek hatása elmosódva jelentkezik s míg [931 december 31—től 1932 december ill-ig az ár—
esés mérve nem messze áll a 20%—tól, az 1932. évi átlagos index csak 3'2%-kal alacsonyabb az 1931.
évi átlagnál, mert míg az index az 1931. év végén az évi maximumot jelezte, 1932 decembere ennek az évnek a legalacsonyabb indexét hozta magával.
Az 1932. év első felének árhelyzetét már volt alkalmunk néhány rövid vonással ismertetni?) s most összefoglalva az egész évi ármozgalmakat, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar nagykereskedelmi árak indexszáma az egész évben megőrizte csökkenő irányzatát. Oly momentumok, amelyek a világpiaci áramlatolekal ellentétes irányzatokat hoztak volna létre és amelyek oly jellegzetessé tettek az 1931. évi árszínvonal kialakulását, ez évben nem fordultak elő; a világpiaeokon viszont teljes mértékben kibon—
takoztak mindazok a gazdasági megrázkódtatások, melyeket a sohasem sejtett méretű gazdasági vál—
ság idézett elő.
A mai gazdasági helyzet a régi nemzetgazdá—
szok előtt teljességgel elképzelhetetlen volt, hiszen ki számolt volna például csak államok sorának fizetésképtelenségével, a mai valutáris és kereske-
delmi víszonyokkal, az autarkiás törekvésekkel stb.
Nem csoda, ha egyeseknek úgy tűnik, hogy a gazdasági törvényszerűségek —— legalább is eddigi
értelmükben —— elvesztették érvényüket és teljesen
újonnan kialakulandó gazdasági rend küszöbén állunk. A komoly nemzetgaz—dászok ugyan élesen szemhefordulnak ezzel az állásponttalf) annyi azon- ban bizonyos, hogy a mai válság a régi fogalom—
körök terjedelmét messze túlhaladó kérdéseket vetett felszínre. A Schweizeríscher Bankvereín egyik nyári jelentésében (1932. 4. sz.) érdekesen foglalja össze azokat az alapvető különbségeket, melyek a mai gazdasági viszonyokat a háború előtt kikristályosodott helyzettel szemben jellemzik:
1) M. Stat. Szemle, 1932, 9. szám.
2) W. Röpke: Die sákulare Bedeutung der Well—
krisis, Weltw. Archiv, 1933. 37. kötet, ]. füzet.
1. Az akkori már általánossá vált aranyvaluta helyett ma a devizavaluta, vagy pedig a valutáris zűrzavar az uralkodó.
2. A teljesen szabad devizaforgalmat a kül—
l'öldi államokkal való fize-tési forgalomnak minden elképzelhető korlátozással való megkötöttsége vál—
totta fel. A forgalom a minimumra redukálódott, a határokon még az utasok zsebeit is átkutatják.
3, A háború előtt a vámok általában mérsé—
keltek voltak, túlnyomóan financiális jelleggel. Ma mértéktelen védővámok, prohibiliv jelleggel aka—
dályozzák a nemzetközi kereskedelmi forgalmat. A helyzet jellemzője, hogy oly par exellence szabad- kereskedő államok, mint Nagy—Britannia és Belgium, szakitottak immár tradicionálissá vált szabadker—es- kedői álláspontjuxkkal és súlyos védvámokat vezet- tek be.
4. A külkereskedelem szabadsága helyett a be—
hozatalt ma minden eszközzel korlátozzák, elsősor-
ban valutáris okokból, újra virágát éli a kereske—
delmi mérleg és a fizetési mérleg aktivitásának elmé—
lete. A kontingentálási rendszabályok hatásköre a kereskedelmi forgalom hátrányára egyre nő.
5. A háború előtt az árak szabadon alakulhat—
tak ki a kereslet és a kínálat szabályai szerint. A mostani helyzetben egyre növekszik a kötött, védett vagy más módon államilag befolyásolt árak jelen- tősége (valoriz'ációs mozgalmak, Farm Board stb.) s ezek egészségtelen termelési helyzet kialakulását mozdítják elő.
6. Az akkori alacsony kama-tlábakkal szemben a kölcsönök feltételei olyanok, melyek a háború előtt uzsona számba mentek. A látra és határidőre szóló kamattételek fejlődése teljesen eltérő.
7. A rendezett, szolid alapokon nyugvó állam—
pénzügyeket teljes rendetlenség és zavaros helyzet váltotta fel. Az állami bevételek növelése helyette?—' uralkodó szempont a költségvetések kiadási oldalá—
nak minden eszközzel való csökkentése, mely az állami alkalmazottak és nyugdíjasok jövedelme egy részének igénybevételétől sem riad vissza.
8. Viszonylag szerény eladósodás, úgy a köz, mint magánosok részéről: ez volt a háború előtti helyzet jellemzője. Ma az eladósodottság mérve óriásivá vált s míg azelőtt az adósságok rendszerint produktív, inveszticiós célokat szolgáltak, ma túl—
nyomórészhen improduktív célokra vetettek igénybe.
9. Az állampolgárok közterhei a háború előtt aránylag mérsékeltek és elviselhetők voltak, a köz—
vetett és egyenes adók megoszlása legtöbbnyire egészséges volt. Ezidőszerint az összes államok pol—
gáraira jóformán elviselhetetlen közterhek nehezed—
nek. A sok esetben példátlanul magasra emelt egye—
nes adók mellett a közvetett megadóztatások száma talan faja sujtja a termelőt és a fogyasztót egye—
aránt.
L—yszam. —- 28 —— 1933
m
1. Átalakulás Budapesten az 1932. év január—december havában.
Mouvemmt des pmv á Budapest, en Janmer—déccmbre 1932.
*a .,
Ég Árak pengokben
Megnevezés %b PTWWPCWHOS
m ,
Dészgnatlon E'! 1 9 8 2
,, be
a) w
a 'a I. 11. m IV. v. VI. vu. an IX. x. XI. xn.
, 1
l. A nagykereskedelem árai. ! §
Prix de gros '
a) Élelmezési cikkek és mezőgaz-d
* dasági termékek. —— a) Denre'es
alimmtaires at produits agricales :
Búza 78 kg—os —— Froment de 78kg. (; 12'53 13'63 13'75 13'08 12'98 12'05 13'45 l3'87 13'93 13'30 12'45 12'80
Rozs — Seígle . . , 13'75 14'33 15' 30 14'30 13'70 1220 853 6'95 7'38 6'85 6'35 5'85
Árpa— Orge . . . — ,. 1688 17'— 17.25 1688 14'88 15-38 10-80 913 9'60 19-90 940 8'95 Zab —— Avoine . . ,, 22'— 23'—— 2250 21'10 18'75 l5'50 1425 10'—— 1025 10'20 10'— 870 Tengeri —— Ma'ís . . ,, 1450 15-05 16 20 16-35 16'45 l8'05 1795 1365 1190 7-08 65-20 620 Bab? fehér —— Haricots blancs kg 018 G' 18 017 G']? 01? 0-17 017 017 017 015 017 017 Burgonya, fehér —— Pomme de terre
blanche (; 6'80 6'80§ 7'80 7'80 8'92 8-92 6-— 5'25 5'50 4-90 410 410
Búzaliszt O-ás —Faríne de froment, ,
No 0 kg 040 040 0-40 040 040 0-38 0-39 0'41 041 041 (M.? 0'40
Búzaliszt Z-es —— Faríne de froment,
NOZ . ,, 0'39 0'39 038 039 039 037 088 0'40 0'40 0'40 04! 0 40
Búzaliszt 6-os —Farme de jroment,
No 6 . . . . , 0'35 0'35 034 035 0'34 0'38 O' 33 0'35 0'35 035 035 084
Malúta — Mall. . (; 32*— 32'— 31'——— 30'—— 30'— 30'— 26 —— 24'— 22'——— 22'—— 214— 21——
Kristálycukor, zsákban ——Sucre en
crisL, eu sacs . kg 1'21 121 121 12! HA 121 1 21 1'21 1 21 1'21 121 121
Ökör,jobb minőségű_ Boeufde gual.
süpér'íe'ure .. 074 067 065 060 062 0131 062 0'60 0'62 0'60 () 59 0'62
* Borjű —-_- Veaux ,, 0'86 082 072 079 082 068 060 065 0'79 0'80 0 72 070
Sertés — Pan—s. ,, 0-85 08? 0-90 087 107 — 1-13 121 127 116 116 1 04 08?
Jah —— Moutons ,, 0'50 0'45 048 048 050 0'47 0'44 0'43 0'43 0'43 0'42 0'41
Zsír — Graísse. . _ 1'20 _ 1-22 1-18 1—15 1'23 138 157 196 203 2'—— 1—58 1-35
Marhahűs — me'ie deboeuf ., 1'35 1'30 126 122 1'27 1-27 1'28 130 128 133 1—28 1-29
Vaj —— Beurre . . ,, 260 8'— 380 380 3'— 260 2'60 240 260 2'60 270 260
Tej — Laií , liter—l. 0'31 0'29 029 029 '0'29 029 029 0-31 031 031 029 029
Tojás — oeufs . 144053; 140-—— 115-—— 115-— 80—— 85--— 100'—— (ao-__ 90-—— 95-—— 110—— 130-—- 125—
Rizs —— Riz . g 0'48 0'48 0'48 0'48 0'48 0'48 0'48 048 045 044 0'44 0'44
Kávé —— Café ,, [4394 4-94', 4-94 494 494 4-94 4494 494 5-25 533 525 493
Tea —— Thé ,, 9'— 9'—— 9'—— 9'— 9'—— 9'— 9'—- 9'-— 740 6'40 6'40 6'401
' Korpa —-— Son (3 1240 12'40 1410 13*—— 11'83 11'68 9'38 6'85 745 745 675 5'85
b) Ipari anyagok és termékek.
b) Matíeres et produits de l'industríe
Rúdvas —— Fer en barres . g 29'— 29'—— 29-— 29'——— 29 —— 29*— 29-—— 29'—— 29'— 29'— 29' — 29—- Finomlemez — Plagues jines. .. 4310 4310 4310 431 43 10 4310 43 10 43'10 4310 4310 431 43'10
Vörösréz —— Cuíure 4 kg 110 105 110 1'—— 1' —— 0 80 075 080 0 85 080 080 080
lom —— Plamb. ,, 0 42 0'48 050 045 0 45 0 35 0 35 0'35 038 088 035 0'35
n —— Elam ,, 5'—-— 4 80 450 420 4'20 4 —— 4' —— 4'40 4 80 480 460 460
Horgany —— Zinc . . . . . . ,, 0 35 O' 35 035 0'35 0'35 0'85 0 35 0'35 0 35 0'40 040 040 Szén, hazai barnaszén —— Charbum,
lignit: ímiigene . (1 3 31 331 331 312 3'12 312 312 3'12 3'27 3'22 322 322
KÖSZén lporosz) —— Hom'lle de Prusse ,, 6 80 680 680 680 680 680 680 6'80 6'80 * 680 680 6'80 Petróleum (világító) —— Pétrole (d'éclai—
rage) . kg 031 031 031 0'31 0'31 0'31 0-3! 03] 0'31_ 031 031 031
Benzin, nehéz motorbenzin (5765/7750 , §
Bmzine lourde il motem 0 765/7750 ,, 0'52 0'52 0'52 0'52 0'52 052 0'52 0'52 0'52 062 0'53 0'53
Nyerspamut, amerikai —— Coton brui !
américaín . . ,, 1415 120 109 103 099 101 104 1'40 1'20 1'28 122 122
Pamutfonál, 20—as számú —— Fils de
coton. N020 . . , 275 2-75 264 256 235 282 2332 2'81 256 244 2'44 2'36
Pamutszövet középszálú fehéritett —
' Tíssus decoton blanchís, de [ils-moyens m 1'—— 1-— 0-91 0-91 0'90 090 088 081 085 085 0-85 0-85 Nyersgyapjú, középfinom szövetgyapjú,
szennyben nyu ott—Lame brute, pour
tissus, míjine . kg 130 130 125, 125 120 120 1-15 1-08 1-08 1—08 1-—- l'—
Gyapjúszövet, fél—§, téli, tiszta gyapjú- ból — Tissus de lame pure et chaude,
d 'hiver, pour hommes . m 1094 1074 10-34 10-34 984 9-94 9-94 9—94 9—94 9-94 9-64 9-34 Kender, gyári, tilolt — Chanvre de
, , jabrigue, émn ué . . . kg 0'80 () 80 080 080 080 , 080 082 082 0 80 0 80 085 0'85
Len, nyers —— in brut. . ,, 1'50 155 1'55 1'45 1'45 1'45 1'40 1'40 1'40 145 145 1'45
Marhabőr, nyers, zöldsúlyú, vágóhídi , _
Peaux de been], d'abattoir, brutes. ,, 0'95 0'95 065 060 060 055 055 0'65 072 070 072 070
Boriúbór, nyers, zöldsúlyú, hosszúlá- ,
bú, fejes — Peaux de veau, brutes, '
avec ieds et léte ,, 1'25 1'25 0'90 0'90 090 060 0'90 090 110 l'lO 1'10 1-15
Talpb r, Vache--croup0n —Cuira se- , , , , ,
_ melle, vache--croupon - . ,. 4'80 4'80 470 445 4'30 4'10 4'10 4'10 4'20 4'20 4'10 4'10
Felsóbőr, box-can', fekete —— Cuir ü [) láb _
empeigne, lgox—calf, noir . ,,píed 1'40 1'40 130 125 125 1'15 1'15 1-l5 115 145 140 110
10. A gazdasági élet bármely rétegének megvolt az egyszerű és biztos megélhetése. Ma az állami protekcionizmus, a szocializálások és a szindi—
kalizmus a létfenntartást iriegdi'ágította s megjelen—
tek a biztos existenciát nélkülöző munkanélküliek milliói.
A felsorolt valóban tipikus jelenségek kétség—
kívül tisztán és kimerítően jellemzik a mai helyze-
1. szam. — 29 — 1933 .
,i %m ' — ,
égng Arakpeng'ókben
ll -— . ,,
Megnevezés !.gnb Przxenpengos
(7)
Dészgnatzon ig.; 1 9 3 2
§ § bo *
1 a.) az)
l ; "* 1. t 1 I m. [ IV. v. VI. vu. vm. IX. x. Xl. xn.
, _ "__-_. !
Ujságpapiros, rotációs —— Papier a
ourmmx, pour roiatives . . kg 038 032 031 030 029 O' 0' "2 * O' ' * '
'Izégla, 25X12xő cm méretű —— Brigues IOOOgdrb 29 , 28 0 7 26 0 25 0 25 0 25
de 25X12X6 cm . "pieces 40'— 40— 40-—- 40'— '40'— 40'— 40-— 40'— 40'—— 40'—— 38*—— 38'-—*
Mész, dfrabos, égetett ——Chaux, gros— ,
siére e cuite . 420 420 4'?0 4'20 4-2 4" 42 420 ' ' 'f '
Épületfa, ácsolt fen őfából — Bois de c] 0 20 O 4 20 4 20 4 30 4 20
sapin charpeníé, e construclion. ma 47'—— 47*-— 4 r— 42'—— 40'— 39'— 37'—— 39'— 39'— 39'— 39'—— 39—
Kénsav, 660 Be —— Acíde sulfum'gue . (] 12*— 12 —— 12'—12'—- 12'— 12'—— 12'—— 12'—— 12'—— 12'— 12'-— 12"—
Szgperfosztát — Superphosphaie kg % 050 0 50 0 50 050 050 050 048 048 048 048 048 048 Szena. —— I'OmA . . . . . . . . . (; 1075 11" 25 ll 10 11'40 11'-— 10'80 1130 725 7'65 7'90 6'90 7'55 Szalma "__, Patlle . ,, 5'95 5 95 5 50 6'10 5'25 5'45 4 40 4'w 4'20 4'60 3'60 370
2. A kiskereskedelem árai.
2. Prut de détail.
Marhahús levesnek való —— Viande de
been/, Pour pot-au-feu kg l'SO 1'70 l*60 1'60 1'60 160 160 170 1'70 170 170 1'70
Sertéshús, comb — Víande de porc
cuísse . . . ,, 150 150 1'53 1'55 198 190 185 180 1'65 150 112 141
Disznózsír — Saindoux. .., 1'48 1'42 1'38 1'34 1'41 1'56 1'71 2'12 2'16 2'14 1'77 1'48
Tej —— Lait 111133; 032 032 0-32 0—32 0—32 , 0-32 0-34 0-34 0-34 0-34 0-32 0-32 Tojás —— Oeufs . . . . 538 (mg o—os 0-07 0-06 0—07 0-08 0-06 0-07 0-08 0-09 0-10 0-10
Liptói túró — Fromageon de Liptó kg 210 210 2'10 2'40 2'40 2'40 2'40 240 240 2'40 2'20 2'20 Kenyér, félbatna, gyári —— Pain demi-
bnm, de fabrígue ,, 0'42 0'41 0'42 0'42 0'42 0'42 0'42 0'42 0'42 0'42 0'40 0'40 Búzaliszt z—es —' Farina de fromení,
No 2 . , 0'41 0'39 0'39 0"39 0'39 0'39 0'39 0'39 039 039 0'40 0'40
Burgonya, fehér — Pommes de terre
blanches . . . . ,, 0'11 011 0—12 012 013 012 008 007 007 008 009 008 *
Savanyúkáposzta— Choucroute . 038 0 88 0'37 082 032 031 031 03! O' 29 0-29 028 026
Bab, fehér, apró —- Haricots blancs, , ,
etíis . . . 0'28 0'29 028 028 028 0'28 0'28 028 028 0'?A 026 026
akor, finomított, kristály —— Sucre
raf ne, cris! . ,, 1'30 1'30 1'30 1'30 1'30 1'80 1'30 1'30 1'30 1'80 1'30 1'30
Fé ruha, I], -rendű, gyári— Véiements rend
de fabrigue pour hommes, IIe gual. comp/t! 53-20 58-20 53'20 58'20 53-20 53-20 5320 5320 5320 53-20 5320 5320
Női ruha, lI. -rendű. gyári -— Vétements *
de fabrigue pour femmes, He ual. ,, 65'— 65'—— 65'——— 65'— 65'-—- 65'—— 65'—— 65'—— 65'—— 65'— 65'— 65"—
Gyermekruha II.rendű, gyári —— Ete- menis pour mfanís, de fabrigues,
lle gual . ,, 29-— 29'— 29'—— 29'—- 29'—— 29'— 29'w 29'—— 29'— 29'— 29'—— 29"—
Fértiing (munkásíngl— Chemises pour drb
hommes (chemises d ouvríer) . , piéce 4-20 420 420 420 4-20 4-20 420 420 4'20 420 420 4'20 Férfialsónadrág— Calepons pour hom-
mes. . ,, 460 4'—— 4-— 4'—— 4——— 4-— 4-— 4'—— 4 — 4 —— 4-— 4*——
Női ing .— Chemíses plz—ur jammes. . ,. 4'40 4'40 4'40 4-40' 4—40 440 440 440 4 40 4 40 440 440
Férfiharisnya. rövid Chausseltes pár ' —
our hommes . . pain: 1'30 1'30 ! 40 150 1'50 1'50 1'50 1'35 1'88 188 185 1'35
Égi harisnya —— Bas pour femmes . ,, 170 170 175 1-80 180 1780 180 170 1'75 1'75 1'70 1'70 bermekharisnya —— Bas pour enfants ,, 1'20 1'20 1 25 1-30 1'30 1'30 130 125 130 130 125 125 F rticipö, gépszeges, fekete box ——
Chaussures pour hommes, clouées ü, —
Za machine box noir _ . . ,, 19'—— 1850 18'50 17'— 17'— 172— 17 — 17'—— l?*—— 17'— 17'- 16'50
Női cipő, fekete box, magasszárú, fűzős —— Botlínes pour femmes, box .
noir, a' lacets . . . ,. 18'— 1760 1750 16'—— 16'-— 16'— 16'—— 16"—— 16'— 16'— 16"— 15'50 Gyermekcípó 33—35. sz _ Chaussures !
our enfants, p 33—35 . ,, 13'—— 12'—— 12'— 11'—- 11'— il'—— 11'—- ! 10'——— 10'———— lO'—— 10'——— 9'50
FP tőszén, porosz —— C karbon de chauf— l
Tfage, de Prusse . . (; 8'11 8'11 8'11 8'11 8'11 8'11 8'11 ; 8'11 8'11 811 811 8'11
űzlfa, aprított —- Bois de chanű'age, !
menu , . _ _ , , ,, 580 580 580 5'80 5'80 5'60 5'50, 570 580 5'60 5'40 5'20
tet, amennyiben rámutatnak a válság alnpokaira és egyszersmind következményeire s forrásunk általá—
ban a korlátozó rendszabályok fokozatos lebontá—
sában és az egészséges pénzügyi elvekhez való visz—
szatérésben látja azt az irányzatot, melyen a gyó-
gyulás útjának haladnia kell. '
A mostanában uralkodó általános felfogás sze—
rint, melyet az egyes államok különböző konjunk—
I. imám.
_30— 1933
2. Átalakulás a tobb piawkon. —— vaement des prim wr les prim—im mal—akás.
(Métermázsára és pengőre átszámítva -— Domrées indiguée'; m 9 métr. et en pengőa).
§ m
Az áru megnevezése Az áig? zés Minőség % 1 9 3 2
Ma'chandíses Marchés gualiié ] 1. i n. [ m. ! IV. ] V. [ VI. 1 VII. ] vm. ] IX. ! x. ] XI.
' Búza —— Fromm! Berlin %földi 3084 3326 3365 3560 3696 3472 32-29 2866 2832 26'95 26'81
; igen:
Wien ,, 2550 2474 25'91 26'91 27'68 27'96 27'96 26'87 27'03 27'59 283!
Páris — Paris ,, 37'27 38'17 3889 37'39 40'45 38'50 38'78 28'46 2424 29439 25'
? Constanza ,, 966 9'66 1076 11-25 1204 11'35 11139 1515 16'42 18'17 .
Constance
, Prága —— Prague —— 25'50 25'59 26'66 26'83 26'53 26'27 26'60 25'96 2512 24'% 25'29
Winnipeg Manitoba I. 12-39 13-05 13-03 12-93 12-99 11—38 11-30; ma' 1072 9-93 9'64
Chicago Red Vinter 2 11'75 12'06 11'44 12'— 1l'95 10'55 9'99 11'11 11'25 IO'Ö .
* Rozs —— Saigle Berlin belföldi 2353 26'66 26-46 27'03 27'29 23384 24-12 21'59 21—84 21-19 21'24
_ íudi'gémz %]
Wien ,, _ 28-48 25-58 26-60 27-19 26-79 26-79 23—33 20-92 19-31 19—39 !9-
Chicago ?, sz. —— No 2. 10'47 9'23 9'40 9'64 7'97 6'75 729 799 723 ?'48 . ; Takntmányár a —- Berlin belföldi 20'86 21'44 23'82 2459 2462 2308 2237 22'— 2302 22'92 2224).
Bene,—Vau: ouwagére indigéne ,
Chicago —— 1076 1092 1113 10'82 8'94 7'81 628 688 6'36 6'17 . -
Zab —— Avoine Berlin belföldi 1897 1996 21'60 2228 2237 2176 2188 1987 1884 1843 17891
indígéne "
Chicago 2. sz. —— No 2. 537 514 498 5-—— 5'— 442 4'll 53-78 868 3-3? . Tengeíri " Ma'ís Hamburg La Plata 807 863 9'66 9'30 8'65 848 865 8'71 8'97 8-3?) 7'93
Constanze belföldi 5'61 6'3l 7'42 7 '45 776 6-66 669 656 684 G'?!
Constance indigéne
Chicago kevert 3. sz. 760 717 677 6'67 6'44 6'28 6'46 6'59 6'13 5'31
mélange No 3 . , ,
Rizs —— Ria; Hamburg Rangoon * 24'41 24'41, 26-58 2645 2527 2306 2170 2170 21'70 2170 217 Bigizalisz; —— Farine de Berlin 000 4007 4312 4461 45'64 4667 4493 4313 39'81 87'34— 35'87 34'
rom . .
!! Toronto Patent 1. sz. 3214 32'59 3253 32-21 82'59 2614 3008 31'31 29'39 28'76 28'78
(Canada) ,, No 1.
Cukor — Sucre . Magdeburg Melis 5568 5500 5602 5638 5668 5742 57'72 58'32 5894 5501 54'96
7 Kávé — Café. Le Havre Santos 10022 10033; 104'79 108'14 111'61 106'69 104'46 '108'92í 117'29 106'80 102'23 Tea —— Thé . Amsterdam — , 15292 14028 14313 136'23 144'28 13623 11038 110693! 11208 18393 NIS-32 Marhahús,friss- Ví'an— Berlin I. 12 —Ire gualite' ' 13020 129935 127'49 126'95 125'86 131'83 134'54 13699 13265 128ng 12722
,. de de boeuf, fraiche ;
Chicago —— 184'15 16510 165'10 162'56 151'17 l49'86 18034 18288 18161 1727? .
; Sertéshús, friss — Berlin félsertés 152'72 148'11 14-9'46 34187 13726 13889 16574 17849 174'42 171'71 166'82
Víandedepoi'c, fraíche demi—porc
Dánia — 6668 7030 7717 77'17 82'22 81'66 83'20 93'88 95'u 78'23 75'62
Danemark
Páris — Paris I. r.——Ire gualité , 178'56 194'63 20713 21338 23570 24864 24562 226'32 245'52 235'70' 245'52 Szalonna — Lard . Berlin belföldi füstölt , 17022 16547 163130 154'62 155'91 15299 18174 188'25 192'59 l97'34 200'19l
indigéne, fumé
Chicago 67 fontos 17526 16510 165'10 16510 15240 14605 15621 158'75 15875 158'75 158'75
de 6"? livres V
;!VaiJríss-Bmwefrais Berlin 1. a beli. 27419 44x-25 33745 30704 30077 28754 289-4i 283—30 30110 30110 310-65
; indigéne, I
Kopenhága L a — [ 20955 248 75 20705 19621 17073 16582 18557 175'36 196'22 184'05 181'78 Copenhague
London-Lartius dán -— danois 247'06 . 241'41 228'86 194'15 195'95 2114! 221'79 241'74 231'93 240'41
Tojás — Oeufsí) Berlin belföldi friss 12'29 9'64 1012 738 819 837 869 1040 11'19 15'18 16'74
frais, indígénes
Kőszén — Houílle. Németország Aknaszén 1'93 1'93 1'93 1'93 193 193 193 1'93 1'93 1'93 1'93 Allemagne tout'venant
Koksz —— Coke . Németország —— 2'61 2'61 2'61 2'61 2'61 2151 2631 2'61 2'61 2'61 2'61
Allemagne
,
Franciaország —— 324 288 2-88 277 277 277 277 277 277 27? 2-7?
France _
' Benzin —— Benzíne . Berlin 0740-es — 0'740 47'09 45'80 41582 4582 45'82 45'82 4582 4548 42'18 4959 53'83 Páris —— Paris —— 38'63 38'61 38'61 38'61 38 61 3861 38'6l 38'61 38'61 38'61 38'61 Pamut (nyers) -—— Colon Bremen amerik.middling 96-30 10037 10172 93'58 85-45, 8002 8680 10579 11257 9765 92-23
(brut) . . . . . Bréme middling améríc.
London ,, 99'08 103'28 99'81 89'39 82'99 77'51 8464 9853 116'63 105'11 100'54 Londres
New—York ,, 8382 8636 86'36 78'74 71 '12! 6604 7239 92'7l 9652 8382 .
*fversselyem — Soic Krefeld G. ége 2712-60 2746-51 2696'32 2628-51 248339 228802 222840 225010 231656 220534 214431
brum . . Németország grége
Allemagne
Milano ——1V1ilan —— 237395 244944 240933 224861 1806'2631714'84'61666'48 1734'33 204572 195548
