Az áralakulás az 1933. évben

2, szám.

ennek az intézménynek erőxs fejlődéséről tanuskod—

nak. Az ott közölt adatok kiegészítéseképenr meg—

jegyzendőnek tartjuk, hogy a hazánk területén áll—

menő négy Cserrevonat közül az egyik Bu:ka.ne:sit——

Bécs között tell-e meg útjált 498 utas-sal, a másik

—— 110 —— 1934

Ellenem—Belgrád között 325 utassal. A következő vo—

nat últiránya Vicenza—Budjapesztx—Szentzgortthárd—

felé 524 utassal, végül Temesvár—Bécs- között indítottak még egy Cserevonatot, mely 354

utasa! vitt: magával, V. J. dr.

Ausztria

.-nun-nulnnlln-nnnnnncn-nnununc-.na...-...nn-n-n-nu-uv-u-n.v-u-nn-n-n-n---—--non-no....n-

"I-ll!-

ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY ce)

l-..n-n-nlc-n-n-n-c-a-ulInn-annu-nun-...nnnnnnnnlnn-nu..n.o-...-n-ns-lIII-lot...-huncutul-Ill..

Az áralakulás az 1933. évben.

Le mouvement des prix fm 1933.

Résume'. En Hongrie, llannée derniére, Findice des prix de gros accumit une diminution notable (lvscendant un point le plus bas enrcgistré jusguerlá.

[Jn moyenne (mnuelle, il (')Iaít tombé dés 1930 sous [a parité de 1913, et slétunt znoi'nlton'u pendant troís uns (1930, 1931, 1932) all—dessus de 90, il baissait brumuement () 76 en 1933. Ce dernier il—échissemeni étaít dü uniguement cl une nouvelle (liminution crmsidémble des prix des produits agricoleS. Pour voit une baisse dépasaant toutes les celle—ci a été d'aulau-t plus grande (pid portir des mois de la ca'mrpaglw 1933—34, pendant lesguels la chute des prix: prena'it (les proportions no-lables, lc prix de la ,,boletl'f de blé (: été aba'issé, Én 1933, l'indice des prix do

gros díminua on moyenne de 17'4%.

Du 31 décembre 1932 á la fin de 1933) ["indícc des produits agrícoles baissa de 68 (l 55, soit de 19'1%; cependani au cours de la méme période l'in- Ie blé, on

prévisions;

premier;

dia? des matieres et produits índuslríels n'a Jimi—

nné (pre de 1-9%, (lemondani de 107 Ez 105,

A Budapest, on 1933, 911 raison de la baisse, considéruble par rapport (: 1932, des objels (Fali- menialion, Findice du coűt de la vie, y compris le Iogement, est tom—bé de 94-8 (: 87-8 (——7-4%) et, en niy comprenant pas lc Iogeuwnl, de 97'5 () 88'3 (——9'4%).

Dans les tableuux ci—dessous, nous o/frons des renseignementx démillés sur le mouvement des prix, en Hongrie et () l'élranyer, en 1933.

*

1. A nemzetközi árholyzet.

A gazdasági válság elmélyülésével a nemzetközi árhelyzet megítélése a külön-

féle zavaró körülményeknek fokozódó előrenyomulása tés megsokasodása követ- keztében egyre bonyolultabb feladattá vá—

lik. Hosszú időn (keresztül volt úgyszólván az egész világ értékmérője a dollár —— ha valuták, árak általában nemzetközi értékek

aranyértékének a megállapításáról volt szó

——-— s tavaly a dollár [értékállandósága is a multé lett. Ma már csak Franciaország és a mellette kitartó néhány kisebb állam le—

kinthetwő a teljes értékű valutával biró or- szágok repnezentánsain'ak, míg egyebütt káotikus állapotok uralkodnak, ami egy- részt a váltóárfolyamok erős ingadozásá—

ban, másrészt a valutáris és devizaforgalom szigorú kötöttségében nyilvánul. A font, mely már vsta'bilizá—lóvdó irányzatot vett fel,.

kénytelen a dolláringadozásokhoz alkal—

mazkodni. a tengerentúli pénznemek (Ja—

pán, Kina, Argentina, Ausztrália) lemorzso—

lódnak. Az északeurópai valuták a fontár—

folyam függvényei, a márka és a középeuró—

pai valuták pedig az :életbelép—tetett szigorú forgalm-i korlátozásokkal úgyszólván Ön—

maguk zárták ki magukat a nemzet-közi forgalomból. Az 1. táblázat 10, a világforw galomrban jelentős szerepet játszó állam va- lutáinak árfolyamingadozását tünteti fel

1929-től 1933-íg s ebből kitűnik, hogy a

válság előtti stabilitást mily általános bi—

zonytalanság váltotta fel.

Kétségtelen, hogy a valutáris ingadozá—

soknak a nemzetközi piacok átalakulására kettős hatásuk van: egyrészt formailag megnehezítik az áring'adozások tényleges megítélését, mivel azok a legtöbb helyütt változó értékű értékmwérőben nyernek lkife- jez—ést, másrészt pedig közvetlenül is erős, befolyást gyakorolnak az árszínvonal ki- alakulására, mert tapasztalás szerint az, árak a valutánis ingadozás—okra meglehető—

sen eltérő mértékben reagálnak s így idő- legesen egészen eltérő ánkonstellációk jö—

hetnek létre. Különösen áll ez, ha a belföldi és külföldi árszínvonal összehasonlításáról van szó s az aránytól való eltérésnek éppen

az ebből hvúz'ható haszonlehetőségek ki- használása az egyik főcélja.

2. szám. —— 111 —— 1934

!. Egyes valuták aranyértéke (paritás :: 100). !)

Valeur, m or, de (liű'e'rentes monnaies nationales (parité : 100). 1)

i u' eu "3 :? - § :s 3 ca ") §. .W

sem s a Ms : es 'a *: s:

, ! 'n!) _ §) eno ( id § _, : "_. N _ § !

$$$ ga vista—a: 2-3 ;: gs: §: es is;

1929. évi átlag—moyem'te mutuelle ii 99'80i 9957 9996, 10000 99'27 9860 9921 88'21 92'60 99'04i 1980, * ,. § 99'91 9988 100211 10000 9985 8629 9884 63'75 99'17 94'13 1931. ,, ,, 93'17 9356 9446 10000 96335 69'26 92'26 47'04 98'17 72'46t

1932. ,, ,, 72'02 7036 6902 100'00 88'15 60'66 72'84 4634 5674 57'62;

1933. ,, ,, !; 68'07 55'84 64'54 80'57 73'16 5600 6819 44316 40'52 5445 1933, december —— décembre . El 67'22 54'54 63'02 63'85! 64'30 46'92 67'31 4559 3956 5378

§ '.

1) D'aprés —- A ,,Wirtschaft u.

A valu—táris bizonytalanság mellett foko- zottan éreztette zavaró hatását a piacok dezorganizációja és az áruforgalom, vala- mint a tőikeforgalom példátlan restrikciója.

A nemzetközi forgalom összezsugorodása sohasem képzelt arányokat Öltött s a sza—

bad forgalmat egyre jobban kiszorította a kontingentálások, kompenzációs forgalom, államilag irányított export-import forgalom és hasonló megszorító rendszabályok rend- szere. Kétségtelen, hogy mindez rendkívüli befolyást gyakorolt a nemzetközi árszín- vonal kia—latkulására. Mindenesetre azonban megállapíható, hogy mindezek az eszközök AM s különösen ami az aranyvalutáról való leténést illeti —— nem bizonyultak elég erős- nek arra, hogy gyökerében megváltoztassák

az áralakulás általános irányzatát.

Az egyes zavaró- és megszorító befolyá- soknak mindenesetre megvolt az a hatá- suk, hogy lkivéleztétk azt a különbséget, mely az egyes államok belsö áralakulása és a vi- lágpiaci árak között fennáll s különösen az utóbbi évben ez a különbség megnöveke—

dett. Ennek a fejlődési irányzatnak a csí—

ráil) már több évvel a gazdasági világvál—

ság előtt, különösen 1926—tól kezdve felis-

merhetők voltak. A világválság folyamán az egyes államoknak a világpiacoktól való fokozatos elzárkózása a belföldi piacokon az áresés folyamatát enyhítette, a világ—

piacokon azonban kiélezte a helyzetet. 1931 közepén, mikor a mezőgazdasági és ipari nyersanyagok világpiaci ára az 1925/29.

évek átlagos színvonalának már felét sem érte el, az aranyban számított nagykereske—

delmi árindexek a legtöbb államban csak 25—35%'-os csökkenést mutattak fel.!)

Az egyes fontosabb államok nagykeres—

1) L.

82. lap.

Wirtschaft und Stalistik, 1934. 3. sz

Statistik" adatai nyomán.

kedelmi árindexei-nek alakulását az 1933.

évben a 2. sz. táblázat közli. Ha az adatok—

ból teljesen egységes irányzat nem is olvas-—

ható ki, annyi mégis megállapítható, hogy az áresés folyamata az 1933. év II. fel-ében megállott s inkább csak tkiveltelkfépen látni,

néhol ekkor is a nagykereskedelmi index- számoknak a tOVábbi lemorzsolódását. Má- jus hónapja tekinthető bizonyos tekintet- ben (metszőpontnak, ha nem is mindenütt.

A közölt indexszáwmok nincsenek aranyér—

tekre átszámítva, vagyis nemcsak a tulaj- donikrépeni áringadozásokat, hanem a valu- táris befolyások hatását is visszatükrözik._

Az egyes fontosabb indexszámok százalé—

kos változása az 1933. év folyamán a kö—

vetkező volt:

(1983. január : 100)

a) Az angol fonthoz igazodó valutájú államok..

19383'311. 1933 május 1933 nov.

Nagy—Britannia . . . 100 99 102

Brit India ... 100 99 100'

Kanada ... 100 105 108

Dánia ... 100 105 109 '

Svédország . . 100 100 104

Norvégia ... 100 99 100

Egyiptom ... 100 89 103

b) Ai'anyértékű valutával biró államok.

Franciaország 100 99 99 —

Svájc ... 100 100 99

Németalföld . 100 96 101

Belgium ... 100 96 934-

c) Kötött valutájú államok.

Németország . . . . 100 101 107

Ausztria ... 100 100 100

Cseh—Szlovákia . . . 100 100 994

Jugoszlávia . . 100 96 93

Bulgária ... 100 98 98

d) Más allamok.

Am. Egy. Allamok 100 107 127'

Japan ... 100 96 97

2. szám.

——112.— _1934,

2. Nemzetközi nagykereskedelmi árindexek. —— Indíces ínternationaum des prím de 9703.

1 9 3 3

1 Kiindulási ídő-

(Mais)

Ország —— Pays ? POllt—EPOGW * ** *** * , - " ' ! """ **" '''''%

fnttmlvzloo 1. 11_ 111, iv.! v. ; VI. ;VII. VIII. IX. X. XI. XII.

/ , , , ,, ii , _ _ ,

i i i,__'— _ i

* 1 ! ;

Amerikai Egy. Államok _ § ! ,

Etats-Unis . . . . ; 1913 808 792 804 820 864 913 98'9101'0101'9102'6102'7102'7 Ausztria — Autriche . 1 1914 IV. 108'0106'0107'0107'0108'0109'0111'01080108'0108'0108'0

Belgium —— Belgiguc . 19141V. 521 512 504 501 502 507 506 501 496 489 485 484. Brit—India —— ImIes anglai—

ses . . . . . . . 1914 VII. 88 86 83 84 87 89 91 89 88 88 88 * Bulgária — Bulgarie . 1914 1.8731.8381.7971.813 1.828 1.807 1845 1.7951.8391.7981.830 Cseh-Szlovákia —— Tehéco-

Slovaguic. . . . 1914 VII. 966 963 956 946 963 983 983 974 965 962 957 950- Dánia—Danemark . 1913 117 124 123 122 123 123 125 126 128 127 128 129 Egyiptom _, Egypte . 19131.—1914vu. 73 72 70 68 65 67 69 68 68 73 75 .

Észtország — Estonia 1918 82 82 80 79 79 79 89 91 91 90 89

Finnország — Ftnlande. 1926 90 89 89 88 88 89 90 90 90 90 90 .

Franciaország—France. 1914 79 79 78 78 78 80 81 80 78 78 78 79 Japán _ Japan. . . . 1914 VII. 1471 142'8141'1 140'1 140'6142'8144'81431145'0 143'5 142'1 . Jugoszlávia—Yougoslavie 1926 676 684 670 663 649 661 637 607 607 61'5 631 623 Kanada —— Canada . 1913 99 7 99'4100'7 1022 1046 105'6 110'1 108'5 1077 1061 1074 . Lengyelország—Palmas 1914 668 686 636 683 678 688 690 639 652 64'5 64'3 Litvánia — Lituamíe . 1913 664 65'8 648 642 639 643 654 633 626 625 631 . Magyarország—Hongrie 1913 82 83 82 80 79 79 73 71 '; 71 70 71 Nagy-Britannia —— Gr.—

Bretagne. . . . . . 1913 1003 989 9713 972 99'2101'71042'3102'5103'01026102'8102'8

Németalföld — Pays—Has 1913 75 74 72 71 72 73 73 73 75 75 76 77

Németország—Allernagne 1913 910 912 911 907 919 929 939 942 949 957 960 962 Norvégia—Norvége. 1913 122 121 121 i121 121 121 121 122 123 123 122 . Olaszország —— Italic . 1913 2966 2926 2872 2822 2822 2850 2833 2824 280"? 2770 2753 2766

Peru—PérouSpanyolország—Espagne. . . . 19131913 172170 172168 174166 164179 163178 180163 181164 182. 184, 187, 186. .

N'váio _ Suisse. . 1914 VII. 913 901 900 911 916 912 917 909 90-8 90"? 910 . ' Svédország — Suede. .! 1913 106 106 1105 105 106 106 108 108 109 109 §110 110

Az irányzat tehát ingadozó volt és az év vége felé inkább emelkedő. Az Amerikai Egyesült Államok a nagykereskedelmi árak indexszámának csökkenése, tehát a belföldi árszínvonal januártól novemberig (helye- sebben április elejétől novemberig, mert az emelkedés csak a dollár elértéktelenedésé—

vel indult meg) 27%—0t tett ki, tehát jóval alatta maradt a dollár értékcsökkenési ará—

nyának.

A nagykereskedelmi árak indexszáinai- nak tanusága szerint a gazdasági válság egyik legjellegzetesebb kísérőjelensége, az általános áresés 1933—ban kétségkívül nyug- vópontra jutott. Ez annak a következmé- nye, hogya világpiaci kereslet és kínálat oly heves kilengések után kétségkívül bi—

zonyos egyensúlyba jutott. A készletek nö- vekedése megállott, a fogyasztás emel—kedő—

ben van, az ipari termelés is növekedik, sőt a kereskedelem vásárlásai is fokozódnak.

Messzeinenő következtetéseket mindebből még korai lenne levonni. Hasonló jelense—

gek már észlel—hetők voltak másfél évvel ez—

előtt, 1932-ben, amikor szinte általánossá vált az a következtetés, hogy a jelek a vá]—

ság végét mutatják. A kedvező szimptomák azonban akkor sajnálatosan időleges jelle—

gűnek bizonyultak és csakhamar újabb és súlyosabb visszaesés következett be. Bizo- nyos, hogy a mostani, kedvezőnek nevez—

hető jelenség—ek szélesebb körben és elm—é—

lyiiltebben mutatkoznak, mint 1932—ben és az is kétségtelen, hogy alig találni már he—

lyet a föld kerekségén, ahol a válság ki ne tombolta volna magát, de hogy a közel jö- vőben számíthatunk—e már megkönnyebbü—

l'ésre. arra aligha adhat feleletet bárki is.

1933 májusa óta már csak nagyon szórvá—

nyosan észlelhető a nagykereskedelmi in- dexek lemorzsolódása és pedig elsősorban az araiiyertekű valutával biró államokban (Németalföld kivetelevel). Csökkent az in- dex az agrárjellegű középeurópai álla—mok—

ban, mint Magyarországon és Jugoszláviá—

ban is, ez utóbbiaknak speciális iható okok

következméi'iye gyanánt. '

2. szám,

a

2. Egyes anyagok és termékek ára a főbb piacokon.

A nemzetközi piacok gabonaárait a 3.

sz. táblázat közli, a Nemzetközi Statisztikai Intézet árjegyzései alapján. Jellemző, hogy míg azelőtt Csikágó többnyire szinte korlát- lan befolyást gyakorolt a Világon a gabona- árak kialakulására, a Nemzetközi Statiszti- kai Intézet a mult év nyara óta a csikágói árak közlését is beszüntette az amerikai va- luta-anamhia miatt.

A csikágói búza— és rozsjegyzések sze—

rint Amerikában az áralakulás a következő volt: (L, következő hasábon levő összeál- ]ítást.)

1932 decemberétől 1933 decemberéig, tehát egy év alatt a búza ára Csikágóban 74 3%-ikal a rozs ára pedig 10970kal emel- kedett. Az áremelkedés aránya jóval meg- haladja azt a mértéket, melyet a dollár érté—

—-113——

1934

_ ,

A búza és a rozs ára Csikágóban (centekben bushelenkiut)

B ú z a ! R o z s

1931 december 06 451/4

1932 _ 463/4 27

1933 április 1. . 543/,, ——

1933 november . 88*/,, 4994

1933 december . 811/2 ] (sem,

1934 január 89714, ! (ill/2

kének csökkentése indokolt volna és a többi világpiacok átalakulására jóformán semmi befolyást sem gyakorolt. A csikágói egyed- uralkodót ezidőszerint detronizálták és a gabona világpiaci ára azokon a piacokon itélhető csak meg, ahol értékálló valutában jegyzik az árakat.

A 3. sz. táblázatban felsorolt néhány adatból is kitűnik, hogy 1933- ban a búza ára túlnagy *ki—lengéseket nem mutatott, el- lenben kétségtelen, hogy irányzata inkább 3. Nemzetközi gabonaárak 1933-ban métermázsánkint pengőben.

Prix internationaux du ble' et de guelgues autres produits agricoles en 1933, par g, en pangás Havi átlagárak a nemzetközi stat. intézet jegyzései alapján.

Moyennes mensuelles d'aprös l'Institut International de Statistigue.

MÁ ,, , D F' § . . N,, E m § m$ '

,mosce iac hu); m:: :. __:N -———'6.__; .. -- A.

Ország —— Pays .? , ,, §: Jag HS *N— ;;S 5-3 :? WS- eua. *"— 53 We:

(Juditta ll Mawh'fs 33 aha iif). És? 22 Eli 543 És? ááá": őő ÉÉ Én

B u z a % [' r o m e n t

Németország —- Allemagne .. .A bclf - izzdigénc Berlin 2517 26-15 2694 2661 2684 25-92 25-46 23'65 24'18 24-47 24'56 24'64 Ausztria —— Autrz'che .. .. .. ,l Wien 2743 2864 2865 2868 2861 2790 28'48 2422 26-82 26-83 27'3927'86 Olaszország —— Italia .. .. , (lágy tend" Milano 33'43 32'35 31'69 3349 2870 2661 257! 2512 2512 24'52 23-9224'52 Románia —— Roumaníe belt. - indígéne Braila 18-36 2261 2125 1870 . 20'74 20'40 12'—— 12-— l2-04 , _ Nagy-Britannia —— Gr.-Bretagne —— 10'0510'21 9'96 9'9810'4911'97 12'41 11'15 23-61 8-72 846 834 Cseh- Szlov. —— Tehéco Slouaguie ,, és külf.— etéh'. Prága — Prague 25'74 26'27 27'39 2841 2881 2892 29'15 24'45 21-97 23—14 23'1 ——

Kanada — Canada .. .. Manitoba No 1 Winnipeg 930 958 10'33 11'15 11'56 11-42 1253 11—18 949 862 828 804 Észak Am. F. Áll. —- Etats—Unis Winter No 2 Chicago 10'5010'61 1170 1387 F 14-26 180?) . . . l . Argentina — Argeníme Barleta Buenos-Ayres 7'56 7'34 729 778 8'06 8'05 904 861 806 734 ,.

Rozs—Seígle

Németország —— Allemagnr .. belf. - indigéne Berlin 2064 2098 21'14 21-11 2102 2079 2072 1919 19'43 19'95 20-0820-36 Ausztria — Autriche .. ., ,, Wien 17-86 1874 2019 19-94 1972 1790 2093 1530? 1538 1541 16-0516'09 C_seli- Szlov. —-— Tchéco Slovagm'c ,, és külf.— et étr. Prága — Prague 14'39 1433 1487 14'14 14'53 1478 14'— 13'74 18'53 1502 16-24 ——

Észak Am. E Áll ———Etats Unis No 2 Chicago 799 776 8'5610'02 . 11'3312'78 . . . ,

Takarmányárpa—Orgefourragére

Németország —— Allemagne .. .. beli. - indigéne Berlin 18185 2206 2266 2269 28'20 2277 2163 1873 19'55 20'94 21-4021'51

Románia — Roumam'e . .. ,, Braila 1595 714 578 5'51 568 561 5'85 4'83 442 384 ,

' Nagy-Britannia -— Gr. Brel e ,, — 18'24 13'16 12'12 12'12 1245 18-29 12'49 16'67 1874 1884 163816 86 Kanada — Canada .. Western No 3 W'innipeg 382 576 605 651 6'60 6—41 7'55 6'75 526 4'62 449 456 Észak Am E. Áll. — Etats- Unis , malátának Chicago 622 622 667 923 . 8'7310'08 . . . , .

pour malt

Argentina — Argentina ,, , Buenos—Ayres 5731 563 564 558 5'85i 605 619! 418 508; 430;

Z a b — A v 0 i n e

Németország — Allemagne belt. - indige'ne Berlin 1542 1619 17'14 1707 1827 1874 18—75 18'18 1887 1913 19'6019'51

Románia — Roumam'e . ,, Braila 5'95 7'14 663 636 . . 6'53 6'29 5'27 4'66 . .

Nagy—Britannia —— Gr. -Bretagne ,, —— ' 1084 1145 9 91 1123 1093 lO-97 10'84 l0'44 9-48 9'69 9-74 9'81 Kanada _ Canada Western No 2 XVinnipeg 4'74 4'91 513 515 5'16 497 596 392 484 4'12 3-89 3—98 Észak Am. E Áll —Etats—Um's White No 2 Chicago 3354 3'54 371 481 . 5'57 6'49 . . . . . Argentina — Argentine .. .. — Buenos—Ayres 5'45 5'44 556 5'44 5'59 551 596 545 5'28 4'88

T e !! g e r i — M a 'i' 5

Németország —-Allemagne La—Plata Hamb.-Hambourg %% 8'06 803 744 7'44 729 763 6'93 669 632 6'% 6'96 Ausztria —- Auírz'che , Jugoszl., Rom. Wien 9'29 861 861 8'61 8'63 8'45 9'30 8'22 8'60 8'68103111'33

ynugnsl. el roumain

Olaszország — Italíz belf. - indígéne Milano 1727 1670 15 55 13 75 15'23 1495 14-95 14'35 14-65 13'16 13'16

Románia — Roamam'e .. ,, Braila 5'44 5'10 513 493 527 503 5'88 5'47 5'68 5'68 , .

Nagy-Britannia — Gr -Bretagne argentínai — 906 909 888 8'70 8'74 8'24 8'23 7'64 7'43 7'26 7'96 8'81 dlArgmtme

Am. Egy. Áll. —Etats-Unis miced No 3 Chicago 4'91 479 531 7'02 , 7'43 8'49 . , . Argentina —— Argentíne sárga -ja1me Buenos—Ayres 5'97 590 567 5'47 544 526 559 53-34

2. szám. —ll4——— 1934

az::—

hanyatló volt. Ezekhez az adatokhoz még hozzátehetjük, hogy Londonban, Liverpool—

ban és Rotterdamban a búza áralakulása a következő volt:

A búza ára ni.-mázsara és vengőre átszámítva

, 19332 _ t 1933, , 1 9 g 3

iévi átlagban december

1 ?

London 11-63 9-91 ; 8-26

Liverpool 1155 3 9'81 [ 8'49

Rotterdam , 11-99 ; 11-47 3 1046

Az 1932. év átlagához képest tehát a londoni jegyzések 1933 decemberében

29%—-kal, a liverpooliak 26'50/o—zkal, a rotter-

damiak pedig 12'7%-kal voltak alacsonyab—

bak. A dollár tértékingadozásai mellett az is hozzájárult ahhoz, hogy a búza nemzet—

közi árának kialakulásánál az európai nagy fogyasztópiacok vették át a vezetőszerepet.

hogy az európai jó termes, mely mintegy 50 millió métermázsával multa felül az előző évit, erősen niegcsöíkkent tengerenti'íli ter-

méssel állott szemben, ami az importszük—

seglet jelentős csökkenésével járt. Különö—

sen kiéleződött a helyzet Északamer'ikával szemben, ahol az 1933, évi termés nem ke—

vesebb, mint 108 millió ni.—mázsával volt kevesebb, mint az 1932, évi. Reszben ez is oka, hogy az amerikai aranyban számí—

tott —— gabonaárak magasabban állottak es állanak, mint az európai árjegyzések. Egye—

dül Európa * rekordtermésének köszönhető, hogy a folyó termelői evben a kenyermagvak erős áremelkedése elmaradt, ami az ameri—

kai szállítások szükségszerű csökkenése kvö- vetkeztieben mulhatatlanul bekövetkezett volna.- Egyéb gabonafajtákban az 1933. évi áringadozások szintén elég szűk keretek között mozogtak, elég alacsony színvonalon.

A gyarmatáruk közül említést érdemel ::

MAGYAR menesumim ÁRAK INDEXSZÁMN.

waces hangfal: de: pmx ds gras.

73133100

1

1140——

420

BG

? mer' mi" ;... mire AngugP/g/

megas index (n.o—: lmi/55 mays/7

% ,, , ,, ; Agrár/MMX ... mum CME

1—1) , ,— Hm 44—r*'r

—H% M T*i'**?*

_ w—w—wr—He ———— v—f ' * ww— Vf? * :; , _ 1929 1330 1331 i 1833

m s,"

Emmy-w

kávénak az áralakulása, melynek, évek óta tartó áresése 1933-ban is folytatódott, a bra—

ziliai kormány kétségbeesett valorizációs erőfeszítései dacára. Hogy mily arányú volt a kávé áresése az utóbbi években, kitűnik az alábbi adatokból:

Kávéárak a több piacokon (50 kg.—kint.)

' Hamburg Le Havre Amsterdam:

"amiert,,,,,,,,,,,,, 1928, átlag 10806 53050 ; 6300

1929. , 98 36 43300 59-70

1930. ,, 6040 26860 37-08

1931, , 44-39 20900 27-30

1932. , 50-34 23600 29-50

19331. , . . . 47'50 186'75 3100 11. . . _ , 45-63 18260 2900 III. . , . . . , 44-00 179-50 2800 IV. . , . , . . 43-75 3 19050 26 00 v. . . . , , . 40-40 14600 2500 VI, , . . , . , 3900 12700 2500 VII. . . . , . 3500 13200 , 23-25 vm. , . , . . .*' 3400 12100 E 2075 IX. . . 3175 , 112-25 2000 x, . . . ] 2825 5 11225 1900 XI. . . 27-20 3 11175 17-50 xn, , . . . , 97-75 1 11175 1700

§

1928—tól 1933 decemberig Hamburgban a kávé ára 7137; -kal, Le Havre-ban

7$l'3%—lml, Amsterdamban pedig 73496 -kal csökkent. Az árak tehát 1/4—1/5 részükre csökkentek, dacára a brazíliai kormány vegletekig menö valorizációs erőfeszítései- nek, melyek útján 1931-től 1933 végéig nem kevesebb, mint 24'2 millió zsák kávét "

semmisített meg s végül a legutóbbi idők-

ben (1934 december) elhatározta a kávé—

rserjék ám,/(vanak a kivágatását, Meg kelti jegyezni, hogy 1934 januárja óta a szórvá—

nyosan rendelkezésre álló adatok szerint megindult a, kavéárak erőteljes emelkedése és január 26—án a hamburgi árak 31 már—

kára. Le literre.—ban pedig 143'75 frankra emelkedtek.

Enyhült azonban a helyzet az 1933. év—

ben a teánál, melynek áresése az 1933. év elején már szintén katasztrófális jelleget ölt—ött. Amsterdamban az 1928. ev átlaga—

ban még 75 hollandi forinttal jegyezték a teát (50 kg—kint), 1933 első hónapjaiban pedig ez az ár már nem tett ki többet 26— — 27 forintnál. Napirendre került itt is a túl—

termelés réme, ami arra vezetett, hogy

1933 júniusában létre jött az ültetvényes államoknak a termelés rednkri—ójára vonat—

2. szám. -— 115 —— 1934

4. Egyes anyagok és termékek átalakulása a főbb piacokon.

Variatirms de prix, sur les principauw marc-kes, de guelgues matieres et produits.

(Métermáxsaukint, pengőben — Par 9, m pengős.)

1 9 3 3

Az áru megnevezése , _ , A %

Désignalíon des Az íggíyzes Minőség ; k ; w § § ;. % § §

" ' ' u.§ aa _E __ N m x_

matteres et des Man-kés gualne 333 33 23 %a .g— ;: ÉÉ %: 3—4 %% És Éz;

prodmís :§ 9.3 es; 53 35 n': x': 398 435— 137: %a %%

Én 53—24 Ea N'i Ea %% ÉS a'"! lGil/J 00 :2 'en ' ';

Burgonya — !

Pommes de terre. Berlin vörös —— ranges 3-71 3-61 3-47 . . 3-66 . . 280 8-09 13-77 413

,, Páris— Parts sárga Ájaunes 9118 10-14 8-45 8-44 13-14 12-22 10-04 9-92 9-14 9-59 9-20 11-99!

,, Amsterdam —- 517 529 441 4-34 5-94 5-57 8-75 7-72 10-60 11-57 12-04 13-07

,, Prága—Prague fehér és sárga 4-83 4-83 5-05 5-00 4-80 3-73 7-52 6-62 4-94 13-74 603 . blanches et

jaunes

Cukor— Sucre. Magdeburg , kristály fin. 55-60 55-77 56-67 57-05 57-46 57-75 58-16 58-32 59-08 55-18 55-04 55-15 Magdebunrg § en crisíaux raj.

,, Prága—Prague süveg 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 96-04 m pams

Kávé — Café ll:;mbillrg — Santos sup. 128-92 123-84 119-42 11874 10965 105-85 94-99 92-28 86-16 76-67 73-82 75-30!

fammm-g

,, Le Havre __ Szin-los, átlag 83-30 81-40 77-38 71-58 65'12 56-64 58-87 54-19 50-06 50-06 49-84 57-98

;5 maj/Nme

Amsterdam —l Santos sup. 143-00 133-98 129-36 120-12 115-50 115-50 107-42 05-87 92-40 87-78 80-85 78-54 Tea —— The' . . Amsterdam l rrrrr 120-67 125-90 121-83 129-86 122-98 142 07 157-63 164-01 171-49 203-28 192-89 194-04 Marhahús —— Viande

de boeuf Berlin 1.1'." [76 gualiié 12480 12184 12612 12620 124-84 131-36 130-81 185-43 13271 13000 128-92 131-36 ,, Milánó—illilan II.r.—IIc gual. 7236 66-38 67-28 70-56 67-28 65-78 05-78 68-77 71-76 68-77 68-77 70-27 Sertéshús — Wanda

de porc . Berlin f'elsertés 149-81 150-36 15117 14656 142-21 139-23 147-10 16908 17994 187-81 186-72 183-74 demi-porc

,, [ Dánia , 74-31 85-73 10333 11823 115-56 105'16 107-48 11592 11298 10211 10462 107'26 )mwmark

,, Páris — Paris ; 14 r. -— Im gualité 251-54 257-79 238-61 22924 21988 21007 21676 20070 197-58 18777 18777 17840!

Vaj —— Beurre Berlin beli. I. r 24675 23737 232'51 238'83 295'53 296'42 305— 32780 34015 341'96 341'96 341'96 indigmzc, Iu-

glialite

,, Dánia —— 153 68 IFA-36 13939 12978 12812 12499 134'18 147'— 159'79 154-17 105'59 153—

Danemark

Tojás')-—Oenf1) . Berlin belföldi friss 10-94 12-17 9'92 9'74 10'61 9'46 9'73 12'02 13-19 15-12 1772 1681 índígi-ne, frais

,, Páris " Paris közép minőség 16-30 14'16 9'02 7'96 773 908 885 9-37 12'82 15'28 2049 2045 gualitú moyenne

, Varsó friss ——fmís 8-26 692 402 8'20 4-02 4-47 4-02 4-91 4-91 6-25 7-22 7-15

Varsow'e

Kőszén — Houílle. Ruhrvidék aknaszén 1'93 1-93 1'93 1'93 1'93 193 193 1'93 1'93 198 193 1'93

Ruhr de mine

,, Lengyelország darabos 2-46 2-46 1'98 1-98 1-98 1-98 1-98 1-98 1-98 198 1-98 1'98

Pologue grossíére

Pamut -— Colon. Brema middliug, ame— 9092 8956 94'99 97'70 10720 11107 10992 10042 9228 90-92 88-21 92'28 Bréme rikai _ amén'c.

,, Le lluvre ,, 97-23 92-77 9946 10347 115-07 117-80116-41 100-80 96-84 95-44 91-43 97-67 Len _, Lin Németország Z. K. 7192 73-28 6921 69-21 65'14 71'92 69'21 63-78 6878 63-78 63'78 55'64

Allemagnc

,, (',ourtrai ..- 15-04 14'25 13'46 1266 1187 11-08 1029 10-69 10-29 11-08 10'29 10'29 Kender —— Chamn'e Füssen olaszl.r.-italien, 10585 11268 11127 111-27 109'92 111'27 11263 10313 10042 101'78 104'49 10585

176 gualilé

, Miláno—Milan' Bologna? ( 85-22 85-22 86-41 86-71 88-21 89-40 89-70 89-70 89-10 86-71 86-71 . Jnta — Jute' Hamburg I) — lregualííé 28'50 28-50 28-50 29-85 35-28 3898 3121 2985 28-50 27-14 25-78 27-14

Hambourg

Gyapjú —— Laine Németország liainmzug 44510 435-60 42746 43153 458'67 48716 533'30 540'09 567'23 537'37 580-80 628'29

Allcmagne Merinu A, A. I

u Vorviers fésült 3, 324'52 324'52 324'52 324-52 35222 37992 39575 395'75 368'05 379'92 411'58 435-33 ct'gnr'e 3.

,, Roubaix p A, 40313 88356 383-56 39694 434-85 49283 472-76 515-13 474-99 50398 564-19 608-79 Nyersvas — Fonte

brute . Oberhausen Ill. %% 8-55 855 855 8-55 8-55 8-55 8-55 8-55 8-55 8-55 8'55

,, Longwy P. L. No. 3 4-57 41-46 4-46 4-46 4-63 4-79 4-79 11-96 4-91 4-85 11-79 4-46 Nyers acél—Ader brut Dortmund — 13-09 13-09 13-09 13-09 18-09 13-09 13-09 13-09 13-09 1309 1309 1309

,, Liége ' 6-33 6-49 6-49 649 681 697 6-97 697 697 6-97 697 697

Réz —— Cuívre Berlin elektrolit 64-12 63-70 64-29 68-11 76-93 84-20 8179 76-74 69-99 67-67 63-86 65-04

?lectrol te

, ,, PáriS—Pm-is L ———y 68-91 68-57 69-14 73-59 84-07 85'19 8586 86-08 73-59 73-14 68-35 7359 Olom 4— Plomb. Berlin lágy— [endre 19-84 20-02 2022 21-03 23-07 25-78 25-78 23-41 22-73 22-05 21-71 21- 37 ,, Páris—Paris közönséges 28-77 28-88 29-10 29-49 32-61 85-01 8-1'57 31-72 3050 80-61 3055 2999

ordínaire

Horgany— Zinc Hamburg nyers — brut 27-71 26-50 27-80 28-61 297?) 32'62 33'67 31'66 29'98 28-14 2772 2676 Hambozwg

,, Anglcur ,, 29-29 27-70 28.49 29-28 29-28 31-66 33-24 30-87 29-29 28-49 26-90 27-54 ,, Páris—Paris jóminöség 36-01 37-02 38-58 38-47 39-25 41-87 4226 40-47 88-36 38-13 37-91 38-80

, de bonne gualítá

On — Elam . Hamburg Banka 28836 29698 30193 82542 388-64 45561 42522 414-43 397-13 404'05 417-28 427-25

Hambom'g b

,, Páris ——— Paris [)étmits 315-99 818-22 33220 36795 431-28 49395 457-15 45708 43418 44889 463-84 464'96 Kén—Soufn: Milánó—Milan —— 26-01 26-01 24-99 20-93 20-93 21-53 21.83 21-83 21-83 21-53 21-53 .

1) 100 darabonkint _ Pur ](ll) piúfesl

81!