• Nem Talált Eredményt

A regisztrált és az aktív használók számának alakulása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A regisztrált és az aktív használók számának alakulása"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

0

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK

2015–2020

(2)

1 TARTALOM

A könyvtárhasználók jellemzői ... 1

A regisztrált és az aktív használók számának alakulása ... 1

A könyvtári regisztrált és aktív felhasználók arányának alakulása a népességen belül ... 3

A regisztrált használók korösszetétele ... 4

Ebben a riportban a könyvtárhasználók jellemzőit mutatjuk be röviden 2015-től napjainkig az országos könyvtári statisztika (OSAP 1442) adatai alapján. A riport két alpontban mutatja be a használók jel- lemzőit és a tendenciák alakulását:

1. a könyvtárhasználók jellemzői,

2. a regisztrált használók korösszetétele.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK JELLEMZŐI A REGISZTRÁLT ÉS AZ AKTÍV HASZNÁLÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

A könyvtárhasználókra vonatkozó két legfonto- sabb adat a regisztrált és az aktív használók száma, illetve lakosságon belüli aránya. A regiszt- rált használó a könyvtárba az adott évben beirat- kozott, a könyvtár által nyilvántartásba vett használó, függetlenül attól, hogy használta-e a könyvtárat vagy sem, kölcsönzött-e onnan vagy sem. Mindenki ideszámít, aki a tárgyévnek akár egy napján is érvényes regisztrációval rendelke- zett. Egy személy nyilvántartásba vétele abban az esetben is csak egy beiratkozásnak minősül, ha egy könyvtárépületen belül a használati szabály- zat által előírt módon a részlegek külön regiszt- rálják használóikat.

Az muzeális intézményekről, a nyilvános könyv- tári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.

évi CXL. törvény szerint a nyilvános könyvtárak (nemzeti; megyei hatókörű városi; települési, ahol a községi és a városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával szolgálja ki az olvasókat;

országos szakkönyvtár, valamint az állami egye- temi könyvtár) helyben nyújtott alapszolgáltatá- sai ingyenesek. Így ezek a helyben elérhető vagy az elektronikus szolgáltatások, amelyek igénybe- vételéhez nem szükséges olvasójegyet váltani, a tényleges könyvtárhasználók magasabb arányát eredményezhetik, hiszen a regisztrált könyvtár- használók száma csak az intézményekben az adott esztendőben beiratkozással rendelkezőket jelenti, de nem veszi számba a napijegyeseket és a könyvtár egyéb látogatóit, akik nem iratkoztak be, csak látogatóként jelentek meg.

A könyvtári szolgáltatási pontokon aktív haszná- lónak az számít, akit a könyvtár nyilvántartásba vesz, és aki a beszámolási időszakban legalább egyszer igénybe vette a könyvtári szolgáltatáso- kat. 2015 és 2019 között a statisztikai adatlap út- mutatója szerint ideszámolandók a napijegyesek is. 2020-ban az útmutató nem tér ki arra, hogy a napijegyesek ideszámolandók-e.

A könyvtári szolgáltatások tényleges igénybevé- telének alakulását (például könyvtárlátogatások, távhasználat) A könyvtárhasználat című riport- ban még részletesebben ismertetjük.

(3)

2

1. ábra. A regisztrált és az aktív használók számának alakulása

Adataink szerint a regisztrált könyvtárhasználók száma az utóbbi években csökkenést mutat (1. ábra). Míg 2015-ben 2 303 128 fő iratkozott be az intézményekbe, addig 2019-ben már csak 1 895 109 fő. 2019-ről 2020-ra további jelentős visszaesés volt tapasztalható a beiratkozott hasz- nálók számában, amely így 1 475 334 főre zsugo- rodott. Azonban a legutolsó évben bekövetkezett nagymértékű csökkenés már nem illeszkedik az általános trendbe, és egyértelműen az új típusú

koronavírus-járvány megjelenésének és a könyv- tárak ideiglenes bezárásának tudható be. A bezá- rás következtében 2020-ban a magyarországi könyvtári szolgáltatási pontok átlagosan 107 na- pot voltak nyitva a 2019-es év átlagos 170 nyitva- tartási napjával szemben.

Az aktív használók száma 2015-ben még 1 739 626 fő, 2019-ben 1 511 576 fő volt, majd 2020-ra visz- szaesett 1 134 361 főre.

2 303 128

2 206 110

2 086 629

1 986 879

1 895 109

1 475 334 1 739 626 1 724 445

1 646 565

1 561 868

1 511 576

1 134 361

0 500000 1000000 1500000 2000000 2500000

2015 2016 2017 2018 2019 2020

A regisztrált és az aktív használók számának alakulása

Regisztrált használó Aktív használó

(4)

3 A KÖNYVTÁRI REGISZTRÁLT ÉS AKTÍV FELHASZNÁLÓK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA A NÉPES- SÉGEN BELÜL

2. ábra. A könyvtári regisztrált és aktív felhasználók arányának alakulása a népességen belül

A regisztrált és aktív használók népességen belüli arányának megállapítása csak megközelítő érté- ket tartalmaz, ugyanis a könyvtártagok nyilván- tartása nem egy minden szolgáltatási pont által használt központi rendszeren keresztül történik.

Ebből kifolyólag ugyanaz a személy több könyv- tárnak is tagja lehet egy időben, amely több re- gisztrációnak minősül. Az aktív használók számá- nak meghatározásakor problematikus a napije- gyet váltók számának megállapítása és a népes- séghez való viszonyítása, mert a könyvtári szol- gáltatási pontok nem minden esetben azonosítják egyértelműen a látogatót. Ilyen esetben ha ugyanaz a látogató visszatér, nem derül ki, hogy ő már volt az adott évben a könyvtárban.

A könyvtári regisztrált és aktív felhasználók né- pességhez viszonyított arányának számításakor a könyvtári szolgáltatási pontok által jelentett be- iratkozotti létszámot vetítettük a teljes lakos- ságra. Mind a regisztrált és mind az aktív haszná- lók népességhez viszonyított aránya az elmúlt hat évben enyhe csökkenő tendenciát mutat, ame- lyet a 2020-as évben a pandémia egyszeri hatása még inkább felerősített. Míg 2015-ben a lakosság 23,4%-a regisztrált, 17,7%-a aktív használója volt a könyvtári szolgáltatási pontoknak, addig 2020- ra a lakosságon belüli regisztráltak aránya 15,1%- ra, az aktív beiratkozottak aránya 11,6%-ra csök- kent.

23,4%

22,4%

21,3%

20,3%

19,4%

15,1%

17,7% 17,5%

16,8%

16,0% 15,5%

11,6%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

2015 2016 2017 2018 2019 2020

Könyvtári regisztrált és aktív felhasználók arányának alakulása a népességen belül

Regisztrált használók aránya a népességen belül Aktív használók aránya a népességen belül

(5)

4 A REGISZTRÁLT HASZNÁLÓK KORÖSSZETÉTELE

Az országos könyvtári statisztika 2018 óta méri a regisztrált használók korösszetételét az összes adat- szolgáltató esetében. 2018 előtt csak a közkönyvtárakra vonatkozóan kellett a beiratkozottak korcso- portok szerinti összetételéről adatot szolgáltatni, így a 2018 előtti adatok nem érvényesek a magyar- országi könyvtári rendszer egészére, csak a közkönyvtárakra. Emiatt ebben a riportban csak az előző három év adatait mutatjuk be (3. ábra).

3. ábra. A regisztrált használók számának alakulása korcsoportonként

Adataink szerint az előző három évben minden korosztályban csökkent a regisztrált használók száma. A 14 év alattiaknál 412 ezerről 310 ezerre, a 14–17 éves korosztályban 126 ezerről 98 ezerre, a regisztrált 18–29 éveseknél 521 ezerről 381 ezerre, a 30–54 éves korosztályban 562 ezer- ről 410 ezerre, az 55-65 éveseknél 188 ezerről 129 ezerre és a 65 év felettieknél 175 ezerről 146 ezerre csökkent 2018-ról 2020-ra. A legnagyobb számban a 30–54 éves, míg legkevésbé a 14–17 éves korosztályban tapasztalható csökkenés:

2018-hoz képest 2020-ra a 30–54 évesek esetében 152 546 fővel, a 14–17 éveseknél 28 579 fővel csökkent a beiratkozott tagok száma. A saját kor- csoportokhoz viszonyított arányaiban azonban

leginkább az 55–65 éves korosztály tagjai, a leg- kevésbé pedig a 65 év felettiek maradtak el 2020- ra a könyvtári szolgáltatási pontokból.

A beiratkozott használók korcsoportonkénti meg- oszlása a pandémia ellenére sem változott szá- mottevően az utóbbi három év folyamán. Válto- zatlan maradt az elmúlt három év során, hogy a könyvtári szolgáltatási pontok regisztrált haszná- lóinak több mint fele a 18–54 éves korosztályból kerül ki. A könyvtári regisztrált használókon belül a 30–54 évesek találhatók a legnagyobb arányban (28-30%), majd a 18–29 évesek (25-26%), a 14 év alattiak (21%), ezután hasonló arányban az 55–65 év közöttiek és a 65 év felettiek (9-10%) követ- keznek. A legkisebb arányban a 14–17 év közötti korosztály (6%) van jelen a beiratkozott tagok kö- zött.

411 854

126 549

521 298

562 817

188 495 175 866

391 495

124 073

482 522

565 592

163 026 168 401

310 242

97 970

381 052 410 271

129 790 146 009

0 100000 200000 300000 400000 500000 600000

14 év alatti 14–17 éves 18–29 éves 30–54 éves 55–65 éves 65 év feletti

A regisztrált használók számának alakulása korcsoportonként

2018 2019 2020

(6)

KÉSZÍTETTE Békésiné Bognár Noémi Erika

OLVASÓSZERKESZTŐ Gulyás Orsolya

FELELŐS KIADÓ Fehér Miklós

igazgató Könyvtári Intézet

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ keo@oszk.hu

A KÉZIRAT LEZÁRÁSA 2021. november 25.

ISSN 2786-4014 ISBN 978-963-201-656-6

Ábra

1. ábra. A regisztrált és az aktív használók számának alakulása
2. ábra. A könyvtári regisztrált és aktív felhasználók arányának alakulása a népességen belül
3. ábra. A regisztrált használók számának alakulása korcsoportonként

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lában mutatkozó megnövekedése is csak látszólagos, minthogy a háborús évek alatt születettek hiányos tömege 1930—ban még a 15 évnél fiatalabbak sorában foglalt helyet,

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

A havi 600 forintnál kisebb összegű ellátásban részesülő nyugdíjasok tehát gyakorlatilag ,,újratermelődnek" és ezek jelenleg kevesebb összegű nyugdíjat kapnak, mint

évi cigányösszeírást tartalmazó kötet (9) közli, hogy 1880-ban a cigány anyanyelvűek száma 78 759 volt, 18858 nem cigány anyanyelvű tudott cigányul és 14480 sze- mély

Az időskorú férfiaknak csak 12 százaléka volt egyedül élő, 60 százalékuk pedig olyan aktív kereső nélküli háztartásokban élt, amelyek többségükben

ábra a minta tagjai által átlagosan megszerzett szolgálati időt mutatja be (egész éves jogszerzés =1). Az egymást követő kohorszok belépése és az iskola el- hagyását

Vas megyében ezzel szemben a hozzá- csatolással megszűnt, az összevonással megszűnt és létrejött települések dominálnak, a többi típus csak elvétve fordul elő, így