11. szám. ——-920—— 1936
A munkabirókorúak számának alakulása.
La variation du nombre des habitants en áge de travailler en Hongrie.
Résume'. Dlaprés un article paru dans le dernier numéro de cette Revue (pages 850—857), entre 1930 et 1935 ,,le nombre des gens ualides a continué a uugmenter notablement. Il s'est élevé de 340000." Bien gue cette constatation soit numé- riguement exacte, elle est exagérée au point de vue du marche' du travail, car elle est fonde'e sur le nombre des habitants de 20 a 69 uns. Il est vrai gu'ilyaparmi les personnes gui travaillent plus de vieilles gens gu'íl niy en avait avant la guerre. Mais, la plupart des habitants gui ont dépussé la soi-
xaniaine, et surtout ceux gut ont plus de 65 uns
étant des retraite's, rentiers, indépendants (proprie- taires), des personnes ne travaillant pas réguliére—
ment, etc., ne devraient pas étre compris parmi les gens en áge de travailler. Par contre, la Hongrie étant, uujourd'hui encore, un pays essentiellement agricole, la majeure partie des jeunes gens de 15 a 19 am y travaillent (on trouve parmi eux non seulement des apprentis et des personnes se- condant le chef de famille dans son travail, mais aussi de véritables ouvriers). Aussi, est-il nécessaire de définir plus exactement Page du travail.
Diaprés nous, cet áge commenceálő ouá18ans et finitá 59 ou a 64 uns (lláge de 69 uns ne devrait élre considéré gue pour permettre des comparaísons).
Toute définition rigide peut avoir des défauts;
ciest pourguoi, pour présenter la variation du nombre des gens en (ige de travailler, nous avons choisi, entre les catégories dláges pouvant entrer en ligne de compte, 5 catégories particulíérement caractéristigues (tableau 1), —— En comparant, pour chacune de ces 5 catégories, les chi/Tres avec ceux du tableau 2, relatif a la population (lui ntest pas en age de travailler, on arrive ;; la merne conclusion.
On voit notamment gue de 1930 a 1935, le nombre des gens en áge de travailler progressa len—
tement, accusant une augmentation diune
proportion restant au—dessous de la moyenne et d'un rythme bien inférieur a celui de Paccrois- sement des éléments gui nlétaient pas en áge de travailler. Donc, la situation du marche' du travail fest améliore'e guant a lioffre; cette ame'liorutíon se voit nettement depuis la reprise des affaires.
Au point de vue de la possibilite' de trouver du travail, soulignons encore gue depuis 1.930, le nombre des habitants de 60 a 61; ans (et de ceux de 65 a 69 uns), gui ont Page ou la plupart des gens font retraiie, a été notable et diune impor—
tance a peu prés pareille chague année, Tandis gue la population de 15 a 19 ans (tableau
3) diminuait dans une ítés grande mesure, car
c'est pendant ces derniéres années gue les enfants nés pendant la guerre gui amena une énorme
dénatalite', entrérent dans cette catégorie—lá (cette derniére remurgue expligue également pourauoi l'ensemble de la population valide uugmente si lentement). Ainsi donc, le nombre des jeunes tra- uailleurs diminue par rapport au passé, et cette díminution contribue partículiérement ;: améliorer la situation du marché du travail. Par suite de l'évolution indigue'e plus haut, la proportion, pour 1000 hubitants en áge de travailler, des gens gui n'uvaient pas cette áge a augmente' guelgue peu, de sorte gue, Pensemble des gens trauaillant pour virvre a, un .moins pour guelgue temps, plus de charges guűl n'en apait auparavunt.
*
' A korösszetétel megállapítása tudvalévő—
leg a népes-edési statisztika egyik legfonto—
sabb feladata. Hiszen a népesség munka—
erejéről, fejlődési képességéről, egészségi állapotáról, egyensúlyaról, valamint adott esetben a nemzedékek rendjének megzava- rásából: egyes korcsoportok túlságosan nagy és viszont mások aránytalanul sze- rény létszámából előálló társadalmi feszült—
ségről, termelési és fogyasztási válságokról a produktív korosztályok és az improduk—
tív gyermek- és aggkor számarányának egybemérése ad a legjobban képet. Munka—
piaci szempontból, a pillanatnyi gazdasági nehézségek, elhelyezkedési akadályok meg—
ítélése és felmérése nézőpontjából elsősor—
ban a munkabíró korosztályok számbeli erejének megfigyelése szükséges. Igaz, hogy a munkapiaci helyzet kialakításában a nemzetgazdasági, világgazdasági és egyéb okok tömkelege játszik közre. A kereslet és kínálat törvénye azonban itt is kérlelhe—
tetlenül érvényesül; sőt a legnehezebben elkerülhető és legsúlyosabb feszültséget éppen a munkaképes réteg lélekszámának (a kínálatnak) aránytalan megduzzadása idézi fel. Móricz Miklós dr.-nak a ,,Stud"
1936. évi november 11-i számában megje—
lent cikke élén helyet foglaló —— a Szemlé—
ben is megismételtl) —— megállapítása .sze- rint ,,Csonka—Magyarországon a legutolsó öt év alatt újra 340000 fővel nőtt a mun- kabírók száma". Ez az adat: a 20—69 éve—
sek számának öt esztendő (1930—1935)
1) L. Móricz Miklós dr.: Csonka-Magvarország népének kor szerint való megoszlása 1935 végén.
Magyar Statisztikai Szemle 1936. évf. 850—8457. 1.
(v. 5. a 857. lapon).
11. szám. — 921 —— 1936
alatt történt igen nagyarányú meggyara— talában a 60. évet tekinti határvonalnak, podása tulajdonképen a munkapiaci feszült— többek közt azért, mert az ennél idősebb ség erős kiélesedése're mutatna. Minthogy
ezzel szemben a munkapiaci helyzet _ leg- alább is a legutolsó két-három év alatt (és 1930-hoz viszonyítva is) _— határozottan enyhült, a munkabíró lakosság számának olyan korcsoportosításban való kimutatá- sára kell törekednünk, mely a munkapiaei viszonyokat hívebben és tisztábban tük—
rözi.1 ) '
A munkabíró kor kétséget kizáró, pon- tos meghatározása csak látszólag egyszerű feladat?) A régi békevilágból származó sta—
tisztikai kimutatásokban rendszerint a 20——
39. év a növekvő, a mese. év pedig a
csökkenő produktivitás szakaszát alkotta;
előbbibe és egyben a teljes munkabírá—
korba ezenkívül még a 15—19. évjáratok is beszámíttattak. Erre az 1930. évi nép—
számlálás tanuskodása szerint ma is szűk- ség van, tekintettel arra, hogy a legfiata—
labb keresőképes korban nemcsak a segítő—
esaládtagok és a tanoncok száma nagy _—
munkapiaci szempontból ezeket a foglal—
kozási kategóriákat sem hanyagolhatjuk el ——, hanem a teljes munkaerőszámba jövő egyéb alkalmazottaké is; persze az utóbbiak szempontjából a 15. év kissé túl—
alacsony korhatár, mely helyett talán be—
lyesebb volna a 18. életévtől kiindulni?) Az azonban nem lehet kétséges hogy a teljesen improduktív rétegbe elsősorban csak a 15 éven aluli népességet számíthat—
juk (bár főleg a mezőgazdaságban a gyer—
mekmunka sem ielentéktelen). Nehezebba munkabirő kor felső határának. más szó- val: a felső -—— de csak kevésbbé —— impro- duktív kornak a kijelölése. A magyar sta—
tisztikai gyakorlat ebből a szempontból ál—
1) L. M, Stat. Szemle 1936. évf. 890). l. ——
Móricz Miklós dr.—nak a teljes kormegoszlást tag- laló értékes tanulmánya természetesen azoknak a korcsoportoknak az adataival is behatóan foglal—
kozik, amelyek a fent idézett —— nézetünk szerint túlzott —— megállapítás helyes mérlegeléséhez szük—
ségesek. A cikk a munkabírókor megfelelőbbnek látszó meghatározására azonban nem terjeszke- dik ki.
2) Figyelemreméltó korcsoportosítást mutatott be a M. Stat. Szemle hasábjain Mozolovszky Sán- dor dr. (a ,,Népességiink születési- és korévek sze—
rint" e. cikkben, ,a Szemle 1933. évfolyamának 395—4109. lapján). Ez a tagolás a 75. életéviig 15 éves __ tehát egyenlő —— kategóriákra bontja a népességet (munkapiaci szempontból a többi kor- csoportosításhoz hasonlóan ez a beosztás is kissé merev).
3) L. Kovács Alajos dr, felszólalását a M. Stat.
Szemle 1936. évf. 890. lapján.
kereső a fiatalabbnak már alig lehet a munkapiacon teljes értékű versenytársa.
Népszámlálásaink ugyan az előrehaladott korban, föleg a 60—74 évesek sorában is elég sok "keresőt" mutatnak :ki, ezeknek nagyobb része azonban a nyugdíjasok és tőkepénzesek s az önállók (birtokosok), to—
vábbá a magukat keresőnek valló, de a rendszeres munkában már részt nem vevő egyének közül kerül ki; a ,,kereső" és a ,,dolgozó" fogalom tehát a magasabb kor—
csoportokban nem fedi egymást, vagy leg- alább is kevésbbé egyezik, mint akár a 20——59. év—eseknrél, akár a 20 esztendőn
aluliaknál. Úgyhogy a 60 évnél idősebb
egész korosztálynak a munkanembírókhoz való hozzászámítása ma sem megokolatlan eljárás, legalább is munkapiaci szempont—
ból nem az. Kétségtelen azonban, hogy az életkor kitolódása, az egészség fokozottabb ápolása következtében — és részben a meg—
nehezült gazdasági körülmények nyomása alatt ——- a munkaképesség (munkavállalás)
felső korhatára is emelkedett; a 65——69 éve-
seknek a munkabírókhoz sorozása még ezt mérlegelve is alig indokolt és inkább csak azt eredményezi, hogy a statisztika a mun- kapiaci viszonyokat a valóságnál sötéteb- ben ábrázolja; a 60—64 évesek legalább alternatív számbavételéről már több okkal- joggal lehet szó.
A munkabírókorú réteg 1930—1935. évi lé—
lekszámhullámzásának megfigyelésénél tehát bármily 'korhatárh-oz való menev ragaszko—
dás helyett helyesebb, ha az életkoradatokal többféle változatban mutatjuk be. Az 1. sz.
összeállítás az összes lehetséges variációk közül természetesen csak öt jellemzőbbet ragad ki. Adataink csoportosításánál az el- mondottak értelmében alsó határként a 1.5, és a 18. életévet fogadtuk el, felsőkuént pe—
dig az 59. és 64. esztendőt; az utolsó rovat—
ban azután a Szemle mult számában kö—
zölt adatokkal való Összehasonlítás kedvé- ért a munkabírók közé a 65——69. éveseket is belefoglaltuk, bár ennek az öt évjárat- nak figyelembevétele munkapiaci szempont—
ból már nagyon is zavaró lehet.
Közgazdasági szempontból a munka- vállaló, teherviselő réteg a legértékesebb.
Lélekszáma, mint az összeállítás ötféle
adatcsoportjából kitetszik, 1930 és 1935 közt csupán szerény mértékben emelkedett:
tíz évre átszámítva 'a két szélső (legkedve- zőtlenebb és legkedvezőbb) adat 3'0—5'5
] 1. szám.
azt::
—922——
1936l. A munkabirókorúak számának alakulása 1930—1935-ben ötféle Korcsoportosítás szerint.
Variation du nombre des habz'fants (m (ige de travailler, de 1930 a 1935, suivant 5 catégories d'áges.
P
15—59 évesek am Ev, időszak
Anne'cs et période
0 p u 1 a t i
18—59 évesek ans
0 "
18—64 évesek ans
d e
15—64 évesek ans
15—69 évesek uns
Szám szerint: — En 'nombres
En — 1930-ban ... 5,446.498 En — 1935—ben ... 5,528.105
Lélekszámkülönbözet 1930—193Jx-hen :
Différence entre 1930 e! 1935
Szám szerint — En nombres . . . 81.607
0/0 ... .1-50
!
4,963.179 5,745.194 5,261.875 5,974.377 5.100.373 5,833.934 5,406.202 aosaaze
137.194 88.740 144327 109552
2'76 1-54 2-74 1'83
%-os népgyarapodásnak felel meg. Ezzel
szemben 1920-tól 1930—ig a 15—59 éves lakosság száma kétésfélszer-négyszer ily gyors ütemben növekedett: szaporodásiaránya 12'9% volt.
Ezeknek a csupán a természetes nép—
mozgalom figyelembevételével — a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal reszletes Össze—
állítása alapján — készült számításoknak ér—
tékeléséhez hozzátartozik még, hogy 1930—tól 1935-ig Csonka-Magyarország egész lélek—
száma (az 1930-ban 1.497, 1935—ben pedig 1.328 főt számláló ismeretlen korúak nél—
kül) 8,686.822-röl 8,979.155-re nőtt, vagyis
292333 fővel, 3'37%—kal gyarapodott; hogy ugyanakkor a serdületlen korúak (15 éven aluliak) száma a hiányos háborús születési járatoknak eggyel magasabb korcsoportba jutása folytán 6-48%-kal lett nagyobb;
hogy viszont a 18 évnél fiatalabbaké — minthogy *a születések háborús kiesése e korcsoport legfelső xévjáratában még 1935- ben is éreztette hatását, — öt év alatt ennél valamivel szerényebb mértékben: 3'467 — kal növekedett, míg a fenti adatokat kiegé- szítő többi korcsoport-Változat közül a 60 évnél idősebbek száma 6-57%-kal, a 65
évnél idős'ebbekxé 8'85%-kal és a 70 éven
felülieké 8'68%—kal duzzadt meg (1. 2.tábla). A mankanembíró lakosság gya—
podást arányszáma a 2. tábla mindegyik adatváltozatában meghaladja a produktív korúakét, még pedig egyes viszonylatok- ban sokszorosan is. Ezekhez az adatokhoz viszonyítva tehát a munkabírókorúak számának öt év alatti emelkedése
bármelyik csoportosításból indulunk is ki jóval az átlag alatt marad, enyhe üteműnek látszik. Aminek egyetlen magya- rázata, hogy ez a szellemi és anyagi ter—
melésben domináló részt vevő nagy nép- réteg 1931—től fogva már a háborús szülöt-
tek vérszegény évjáratait is felölelte, míg 1930—ig csupan telt (és a háborús vérveszte- ség által is csak részben megritkított, a me—
nekülőkkel viszont megduzzasztott) békebeli évjáratok foglaltak benne helyet. Hogy az- után a munkaképeskorúaknak viszonylag kimondottan lassú lélekszámfejlődése 1932/
1933—ig nem enyhítette a munkapiaci feszült- séget, ezt szinte teljes egészében a gazdasági válság terhére írhatjuk.
A munkaképes korosztályra vonatkozó adatokon kívül munkapiaci szempontból nagyon jellemző azoknak a korcsoportoknak a párhuzamOs megfigyelése is, amelyekben egyrészt a munkába álló új munkaerők, másrészt a munkából lassan kiöregedő né—
pesség tömörül. Igen jellemző például, hogy a 60—64 (valamint 65—69) évesek száma 1930-tól kezdve évről—évre kb. egyenlő volt, ill. nem túl nagy mértékben még emelke—
dett is?) A munkafolyamatból előrehala- dott koruknál fogva kiválók számaz) tehát évről-évre kb. egyenlően nagy maradt.
Ugyanakkor a 15—19 évesek lélekszáma és az egyes idetartozó születési járatoke' is (1.
3. tábla) a nagy háborús születési kiesés be- hatása alatt igen lényegesen megkisebbedett
(létszámuk az 1930. évi 834.186-ről 1934—ig
544.257-re hanyatlott s 1935—ben is csak 604459 volt); minthogy a tanonohelyeket és az új állásokat elsősorban ez a kornéteg tölti be, az a körülmény, hogy a munka kapuján évről-évre változatlanul egyenlően sok öregebb, elbetegesedett munkás lépett ki, viszont sokkal kevesebb új munkáskéz kopogtatott, mint korábban, egymagában a
1) 60—64 éves volt 1930—ban 298696 és 1935- ben 305329 lélek, 65—69 éves pedig lgmban 229183 és 1935-ben 249.995 fő.
2) Szá'mukat természetesen e két korcsoport adata csak jelzi (a munkafolyamatból más okból kiválók számával itt nem foglalkozhatunk).
11. szám —923—
1936—
2. A fiatalabb és idősebb munkanembíró-korúak számának alakulása 1930—1935-ben az ötféle kor- csoportositás szerinti)
Variation, de 1930 d 1935, du nombre des personnes gui n'e'taicnt pas en áge de travailler (enfants adoles- cents, gens d'áge avance'), suimmt 5 catégories wágesf)
a) el— b) Serdiiletlen (fiatal) és előre- haladott korúak együtt
a Enfants, adolescents et gens d'áge
! avancé, an total
15 évnél fiata—
tabb és 60 évnél idősebb együtt Au-dessons de 15 aus rt an-dessns
18 évnél fiata—
labb és 60 évnél idősebb együtt An-dessons de 18 ans et au—dessus
15 évnél fiata- labb és 65 évnél
idősebb együtt Au—dessous 11515 ans et an-dessns
' isi '1 18' 'l l'v'iil 18' '1 1:' él
Ev, ldüszak iiatfaiziifb fiatgilailbeh aazgixb aaxíilzifbg (igtílvziiab
' " A-d_ . A-w- A—d— A-d A-d:
AMCÉS '" 7767de d'; 1292??? ;; 052011? 52 13551"; 52 05331? 52 163513?
al Serdületlen (fiatal) korúak Enfants et adolescents Szám szerint — En nombres
En — 1980—ban . . . . . . 2,393.270 2,876.589 2,393.270 2,876.589 2,393.270 En —— 1935—ben . . . . ... 2,548.354 2,976.086 2548354 2,976.086 2,548.354
;. Lélekszámkülönbözet1930—1935-ben
; Diférence entre 1930 et 1935 ,
Szám szerint -—— En nombres . 155.084 99.497 155.084 99.497 155084
; 0/0 ... 6'48 3'46 648 346 6'48
, b) Előrehaladott korúak eo évHél idősebb 60 évnél idősebb 65 évnrl idősebb 65 évnél idősebb 70 évnél idősebb J Gens dyáge avancé Au-dessus Au-dessns Au-dessus Au—dessns An-dessus
? , . * de 60 ans de 00 ans de 65 am de 65 ans de 70 ans
Szam szerint — En nombres
En —— 1930—ban . . . . 847054 847054 , 548358 548358 319175
En — 1935—ben, . . ... 902696 902696 596867 596367 346872
IH Lélekszámkíilönbözet1930—1935-ben Différence entre 1930 et 1935
J Szám szerint —— En nombres . . . 55.642 55.642 48.509 48.509 27.697
% 6'57 657 885 885 868
18 évnél fiata- 1 bb és 65 évnél
idősebb együtt Au-dessous de [8 ans et an-dessns
15 évnél fiata- labb és 70 évnél
időserb együtt Au-dessous de 15 am et an—dessus
; Szám szerint —— En nombres de 60 am
É En —— 1930—ban ... 3240324
', En — 1935—ben . . . . ... 3,451.050
Lélekszámkülönbözet 1930—1935-ben _ Di/fe'rence entre 1930 et 1935
; Szám szerint — En nombres . 210726
' ... 6'50
de 60 ans de 60 ans de 65 ans de 70 ans
3,723.643 2,941.628 3,424.947 2,712.445 3,878.782 3,145.221 3,572.953 1895226
155.139 203.593 148006 182781
4'12 6'92 4'32 6'74
!) Az 1930-ben 1.497 és 1935-ben 1.328 ismeretlen korúval együtt Magyarország egész lakosságának száma 1980-ban 8,688.319 és 1935-ben 8,980.483 volt; a lélekszámkülönbözet (pontosabban: természetes szaporodás) szám szerint 292.164 fő, azaz 8'360/0 volt. —— En 1930, la Hongrie amit 8,688.319 habitants (y compris 1.497 personnes d'áge inconnn), et en 1935, 8,980.483 (y compris 1.328 personnes (füge inconnu);
de 1930 át 1935, l'accroissement dit naturel a été de 292164, soit 3'360/0.
munkapiaci helyzet, az elhelyezkedési kilá- tások nagymérvű javulását idézhette elő;
ez a munkanélküliség, a foglalkoztatottság adatai szerint a gazdasági körülmények jobbrafordulásának időpontja (az 1933. év)
óta valóban meg is történt. A legutóbb el- szállt Öt év végén tehát jóformán még a munkahelyek számának arra a szaporula- tára sem volt szükség, mely a gazdasági élet menetének a népességfejlődes üteméhez való természetszerű alkalmazkodása követ- keztében normális körülmények között szinte minden irányítás nélkül, önmagától be szokott következni,
Mint említettük, a munkabirókorúak 1920—1930. évi nagy lélekszámemelkedésé- vel ellentétben az 1930 óta lepergett Öt esz- tendő alatt a munkapiaci helyzet határo—
zottan, előnyösen alakult, igaz, hogy egy igen sajnálatos — és a jövőben még sok zavarra okot adó —— körülmény, a most munkába iérő háborús szülöttek sorának ritka volta miatt. Ugyancsak ennek, vala—
mint a fiatalabb és az idősebb korosztályok erő—sebb ütemű lélekszámtöbbletének kö- vetkezménye, hogy a munkabírókoron aluli és felüli generációnak a munkaképesekhez viszonyított aránya emelkedett. Másszóval
11. szám. —924-—— 1936
3. A 15—19 évesek számának alakulása 1930—1935—ben korévenkínt.
Varlation, suívant les amnées d'áge, du nombre des habltants de 15 a 19 (ms, entre 1930 el 1935.
Populaíian masculine de Population fe'mímne de faág—135333 és
, 15 l 16 l 17 l 18 i 19 15 l 16 [ 17 4 18 ] 19 leánYJegyü" _
Ev "'v EnslenttPIe de la
, . ., . ,, , a _
Années eves fsz? (fm) eves ngngeanw pápfláíálg'zlíi857515; ,
szám szerint —- en nombres
1930 61.628 89.550 88.818 89.721 84.195 61.548 91.789 90.486 92.200 84.751 834186 1931 46.126 61.360 89.189 87.871 89.245 45.552 61.209 91.353 89.987 91.725 753.617 1932 44.468 45.921 61.038 88.721 87.367 43.422 45.828 60.831 90.818 89.494 657408 [3 1933 45.585 44.334 45.724 60.720 88.359 44.447 43.238 45.123 60.478 90.384 568392 1934 79.913 45.413 44.172 45.493 60.355 76.605 44.291 43.044 44.894 60.077 544257 1935 92.454 79.733 45.256 43.982 45.247 89.797 76.393 44.099 42.837l 44.661 604.459
a produktív korra nehezedő teher megna-
gyobbodott. (L- 4. tábla.)
4. A munkabíró és az egyéb népesség aránya 1930—1935-ben az ötféle korcsoportositás
szerint. _ § ...,.
Propartlons de la population en áge de travailler et des autres habitants en 1930 et 1935, suivant
5 catégories d'áges.
Ezer oldalt megjelölt korú munkabíró lakosra esett a
megjelölt korcsoportnal Proportion pour 1000 habilants m áge de traoaíller, dans les
Korcsoport, év catégories d*áges indíguées,
- M együtt tia—
Catégomes ,d ages et fiatalabb idősebb tFÉÉbbbÉS
amees des habí— des habi— "1 ose .
tanls plus ianls plus des habz—
jmmes ágés tgmts plus
james et plus áges (munkámbírórlaÉ——H lncapables de travalller
15——59 évesek:
_ Habitants de 15 El 59 ans ,
En—1930—ban . . . . 439 156 595 ? . _ En—1935—ben . . . . 461 163 624
18—59 évesek:
Habltants de 18 d 59 (ms
En—lSSO-ban . . . . 580 170 750 En—1935-ben . . . . 588 177 760
* 15——64 évesek:
— Habltanls tie-15 a 64 cms
En—1930-ban . . . . 417 95 512
En—lSBö-ben . . . . 437 102 539 18—64 évesek:
' Habltanls de 18 21 64 ms
En—lSSO-ban . . . . 547 104 651 En—1935-ben . . . . 550 110 660
15—69 évesek: _ , ' Habitants de 15 Ez 69 cms
En—1930—ban . . . . 401 53 454
En—1935-ben . . . .
419
57 476
Az ötféle számítás egyformán arra mu—
tat, hogy a dolgozókra ma minden valószí—
nűség szerint valamivel több eltartott ————— naw gyobb teher esik, mint 1930—ban, bár a kereső-eltartott arány öt esztendő alatti el—
változása nem lehetett túlságosan nagy—
mérvű. De egyben az is kitűnik, hogy az 1935. (évi él—etkormegoszlás az 1930. Je'vinél egy árnyalattal arányosabb, harmoniku—
sabb lett. Ez azonban részben csak látszó—
lag van így, átmeneti jelenség. A munka—
bírók-munkanembírók pillanatnyilag ked—
vező liéluekszámreloszlása mögött aggályo—
sabb, sötétebb tüneteket is fellelhetünk- Bármily kedvező is például egészségügyi szempontból az életkor meghosszabbodása.
az idősebbkorúak nagyobb számbeli és vi- szonylagos súlya, ezt a jelenséget a nyug——
díj- és társadalombiztosító terhek, eltartási költs—égek megnövekedésének veszélye ár—
nyékolja be. És az utánpótlásnak a 2. láb—
lában mutatkozó megnövekedése is csak látszólagos, minthogy a háborús évek alatt születettek hiányos tömege 1930—ban még a 15 évnél fiatalabbak sorában foglalt helyet, de 1935—ben már a következő magasabb korcsoportba került fel. Az 1930M1935. évi viszonyítás tehát temiészebsz—erűleg 1935—1'8' ütött ki kedvezően, holott pl. a 10 évnél fiatalabbak száma és aránya 1930 óta je—
lentős mértékben megfogyatkozott?) A jövő tehát távolról sem oly kedvező, mint ami- lyennek a jelent a három nagy korosz—
tályra, kivált pedig a munkaképesekre kor—
látozott életkorkép mutatja.
Thirring Lajos dr.
1) V. 6. Móricz Miklós dr. idézett cikkének ide—
vágó részletadatait.
