A főiskolai oklevelek számának újabb alakulása

12. szám. —— 1080 —

1935

A főiskolai oklevelek számának újabb alakulása.

Données frécentes sur le nombre des diplómes déhwés par les Ecoles supém'eures en Hongrie.

Résume'. Au reccnsement de 1930, 84.793 per-

sonnes (dont 8.323 femme?) uvaient en Hongrie

un diplóme d'école supérieure. Entre 1920 (?t 1930, les écoles supérieures y ont dér'ívré 31.153 diplómes;

entre les années scoluires 1930—31 et 193445, 15.778. Done, elles- en ont (léll'ul'é par (m, en moyenne, plus de 3000. Pendant les guinze (lerniéres mmées, Péguivalence y (: été reconnue pour 337 diplómes étmngers, De ceux-cí, ll3'9% uvníent été obtenus en Allemagne: 34'1%—, en ;lutriche; 12'2'7c, en Suisse;

rá'—%%, ezt TCIIÉCO-Slol)(1(1ui8: 3%, en lmIie: 2'4%, en d"autres pays. Panni les personnes dont le diplóme étmnger a été admis, Ia proportion des ismélites représentait á8'7%-.

Az évek óta tartó gazdasági válság kö vebkeztiében a szellemi munkapiac keresleti oldalán a helyzet oly kedvezőtlenné vált, hogy az értelmiségi ifjúság jövőjének bizto—

sítása napjainkban a társadalom és a kor- mány egyik legsúlyosabb feladata lett. A háború után a szellemi teren való tarsa—

dalmi kapillaritás igen gyors ütemben fo- kozódott. Az 1912/13. tanévben a régi Ma—

gyarország fközéipiskoláiban 5.348 tanuló lett

sikeres érettségi vizsgát, a mai terül—eten

1920/21—ben 4.097 tanuló, 1931/32—ben pedig már 6.357 tanuló kapott középiskolai éretl- ségii bizonyítványt. Az érettségizettek szá-mo két évtized alatt — a népesség számához viszonyítva am több, mint kétszeresére emel—

kedett, amennyiben 1913—ban l00.000 főnyi népességre 28'5 érettségiző, 1932—ben pedig

—— amikor számuk a legmagasabb volt _...

72'4 érettségit tett tanuló juto—tt, nem sza- mítva a felső kereskedelmi és felső mező- gazdasági iszkolákban érettségizett tanuló—

kiált.

Ezzel párhuzamosan emelkedett a főis—

kolai hallgatók száma is; 1913—ban ugyanis 100000 lakosra 97'3 hallgató, míg 1932-ben 17 9-6 hallgató jutott, főiskolának véve 1913—

ban is mindazokat az intézetek-elt. amelyek 1932-ben mint főiskolák működtek.

A szellemi munkaerőt; számának ilyen rohamos gyarapodása a gazdasági élet tar- , tós fellendülése esetén nem okozott volna zavart, a válság miatt azonban már csak nem egy évtized óta fokozatosan súlyosbodó munkanélkülisége vezetett.

Az érettségizővk számában az 1933. évtől.

a főiskolai hallgatók számában pedig 1931—

től kezdve számottevő visszaesés állott ugy-an elő, de ennek hatása a rmunklaipiacon csak évek mulva válik érezhe'tővé.

A főiskolai végzettségű egyének számá-—

ban a háború óta beállott változásról az, 1920. és 1930. évi népszámlálások eredmé—

nyei tájékoztatnak. Ezek szerint volt

főiskolai végzettségű népesség

férfi nő összesen

1920-ban . 67.925 5.550 73.475

1930—ban . . 76.470 8.323 84.793

Gyarap. 0/0—ban 12'6 500 154

A főiskolai végzettségű egyének számát pedig anépességünk összes számával egybe—

vetve, a következő adatokat kapjuk:

1.000 lakosra jutott okleveles egyén

férfi nő összesen

1920-ban 176 14 92

1930-ban 180 1'9 9'8

Az 1930. évi népszámlálás az okleveles egyenek számát tudományszerkok szerint is megállapította, olymódon, hogy a több ok- levéllel rendelkező egyéneket többször sze—

repeltette. Ennek következtében a végered—

mény ennél az ossz'ezállításntál 2.122—vel ma- gasabb. mint a személyek száma szerint eszközölt adatmegállapításntál. Az idevonat- kozó adatok a következők:

Az oklevelek száma

Az oklevél megnevezése HHiiiiiiiiii$$$

terü no ———————

szám ! 0/o

_ , _ l !

Hittudomanyi. . . . . 6.237 29 6.266 72 Jog— és államtudományi 26.989 79 27.068 3132 Bölcsészeti (tanári) 9.010 6.598 15.608 18'0 Orvosi . . . , 8.879 893 9.772 112 Gyógyszerészeti . 2.926 499 3.425 39 Közgazdaságtudományi 1.150 61 1.211 .1'4 Műegyetemi mérnöki 9.885 39 9.924 11'4

Bányamérnöki . , . 540 — 540 06

Erdőmérnöki . . . . . 945 1 946 I']

Gazdasági akadémiai 6.410 36 6.446 74

Állatorvosi. , . . . . 1.303 —— 1.303 1-5

Egyéb. . , . . . . .; 4.177 229 4.406 5—1

Osszesen: . . 78.451 8.464 86.915 1000

Az adatok megfelelő elbírálása érdekében figyelembe kell vennünk, hogy :az okleveles egyének között azok is szerepelnek, akik a szellemi munkapiaeot koruk vagy egyéb okok miatt nem terhelik.

A népesség Összes'égvére vonatkozó adta- tok áttekintése után az évtized folyamán

1. A kiadott oklevelek száma az 1913/14. és az 1929/30—1934/35. tanévekben.

Nombre (les diplómes délivre's dans l'anne'e scolaire 1913—14 et entre les années scola'ires 1929—30 et 1934w35.

. . es : —-e m co gu 1934/35

Az oklevel megnevezese § %% § % § § Ö * " "

Diplómes ; ;; § ?; %? § 12217; Scieens 139333); 0

"* "4 H "" H H diplomás femmcs '

*gíHittudományi és kánonjogi doktori —— en

§ tlze'ologie ou en droit canonigue ... 17 21 21 23 17 22 19 —

% [Áll amtudományi doktoxi—es sciences politigues 367 438 429 365 813 329 369 1 D Jogtudományi doktori — en drow . . . 817 578 707 585 673 634 781 ——

Államtudomanyi államviZSga— Emamen d Etat

de sciences politígues . ... 92 7 2 2 2 _ 2 ——

Jogtudományi államvizsga —— Examen wEtat _

(le droit . . . ... 29 4 1 -— — —- 2 —— ;

Orvostudományi doktori—Doctoraten medecme 489 488 425 430 377 385 425 42

Bölcsészettudománvi doktori __ Doctorat en '

philosop/ne . . . ... 126 112 112 126 129 160 188 64

Gyógyszeiészoti doktori —Doct mphai macie 18 4 4 12 4 6 5 1

Gyógyi—zerészmesteri —— de ,,maítre phar—

a macim . . . . . ... 206 162 150 107 85 96 119 46 _

§ Mérnöki _— dmgmie'w . . ... 211 52 67 92 84 87 96 ——

§ Építészmérnöki — dinge'm'eur architecée. . . 30 51 65 54 46 43 35 — ' e Gépészmérnöki —— dínge'mcur mécam'cien . . 117 218 252 188 162 122 124 — —

Vegyészmérnöki — dinge'mew c/izmz'ste . . . 26 24 24 16 11 8 13 —

§ (Mérnök doktori — inge'm'eurs ... 1 1 1 —— 2 3 _

;olÉpítészmérnök doktori — ingenieurs architectes l 14 1 1 —— —— 1 _— ——

§Gépészmérnökdoktori—ingénieurs mécaníciens ! 3 2 3 3 1 3 —

Vegyészmérnök doktori —— iiige'nieurs chimzstes 8 3 2 4 3 4 ——

Bányamérnöki — Diplóme d'ingénieur des mines l 11 11 11 5 7 11 -—

Bányamérnök dokt. — Doct. d'inge'n. des mines — —— —— 2 —— —— _

Fémkohómérnöki wDiplómed'z'ngén. métallurg. 1 1 2 1 __ 1 —

Fémkohómérnök doktori —Doctorat d'inge'nieur

métallurgiste . . . ... 31 —— —— —— 1 —— w "

Vaskohómérnöki —— szlőme d ingém'eur sidé— É

mrgiste . . . ... 6 1 4 4 1 9 -— §

V askohómérnök doktori — Doctomt d'ingém'cw lé

siile'rurgiste . . ... y —— —— — 1 1 —— ——

Erdömémöki —— Dip lóme dmgéniew forestier 49 14 6 11 10 18 25 ——

Erdömérnök doktori —— Doct. dinge'n forestz'er — —— —— — 2 —— 2 —

Mezőgazdasági —— Diplóme dlagriculture . . —— 42 43 29 34 40 30 1

Mezőgazdasagi doktori —— Doctomt en maiiére *

dagriculture . . . . ... —— 12 21 19 21 25 13 —— 1

Állatorvosi — Diplóme de véte'rz'naire . . . 42 49 47 47 51 45 35 — :

Állatorvos doktori — Doctoraz en médecine (

vélerz'naire . . . ... —— 27 28 26 25 46 80 _ '

Közgazdasagi és kereskedelmi —— Diplóme de _

sciences économigues et commeic ... —— 76 66 80 67 65 56 3 '

KözgazdaságiéskereskedelmidoktoriDoctorat ;

es sciences économigues et commerc. . . —— 42 60 55 54 96 55 11 '

Közigazgatási—Diplómedadministr. publigue —— 42 31 23 25 28 27 —

Közigazgatási doktori — Doctomt en admi- _,

nistration publigue . . . ... -— 23 45 20 24 34 11 —

iKözépiskolaitanári, 113 elv— történelem *

Diplógííutíe tanszak—section languesethtstoive 149 155 216 233 303 286 309 156 v

gfefÉn—WP Kozepiskolal tanari, menny1segtan:, '

ment second. termeszettan-szak _sectwn mathe- _;

matigues et scie/aces naturelles. . 91 86 115 117 127 159 137 56 ' Rajztanári — de pro/esseur de dessin . . 40 45 41 22 59 56 56 28 ' Polgári iskolai tanári —— de professeur d' école

prima/im supe'rieure ... 230 187 42 57 78 79 89 64 '

Gyógypedagógiai tanári — (leprop sseur de ,

médico-pe'dagogie . . . 13 12 —— 12 12 19 17 9

§ Tanítóképző-intézeti tanári — de piofesseur ;

% d'école normale primaire. . . — 10 32 27 16 15 16 11 _

§ Felső keresk iskolai tanári _ de professewr §

fécole, dite supe'ricure, de commeice. . . 23 31 63 73 75 81 78 40

Testnevelési tanári —— de professeur (! education '

physigue . . . . 41 37 14 19 32 49 15 2 '

Gazdasági akadémiai —— dlAcacle'mie d'agri— _ x

culture ... . . . . . . . . . . . . 89 158 136 107 117 90 94 3 -

Összesen — Totaum. . . 3.352 3.238 [3.285 13.000 13.056 39.139 ] 3.298 ! 538 ?

l2. szám.

újonnan kiadott oklevelek számát ugyan—

csak tudomanyszakok szerint a következő adatok ismertetik:

A kiadott oklevelek száma az 1920/21—1929/80. tan—

években

Szám ] 0/0

Hittudományi és kánonjogi

doktori ... 174 06

Jog és- államtudományi 9.893 317 Bölcsészeti és tanári . . . . 5.098 164

'Orvosi ... 5.619 180

Gyógyszerészeti ... 1.455 47 Közgazdaságtudományi . . . 703 23 Műegyetemi mérnöki . . . . 4.276 15"?

Bányamérnöki ... 229 07

Erdömérnöki ... 436 14

Gazdasági akadémiai . . . . 2 621 84

Áll atorvosi ... 458 1'5

Egyéb ... 191 06

Osszesen 31.153 1000

Meg kell jegyeznünk, hogy ezek az ada- ítok sem az egyének, hanem a kiadott okle- velek alapján állítat'tak össze s így az év- tized folyamán több oklevelet (nyert egyének

itt is többször szerep-elnek, bár a kétszeres

számbavétel csökkentése érdekében a mű- szakiya közgazdaságtudományi és a gyógy- .szenészeti doktori oklevelek számát (össze- sen AMI—et) figyelmen (kivül :hagytuk. Ennek figyelemibevételével mintegy 30.000-re be- csülhető az évtized folyamán főiskolát vég—

zettek tényleges száma. Megállapítható te- hat, hogy az 1930. évben számbavett főis- kolai végzettségű népességünknek több, mint 1/;;-a a háború után szerezte oklevelét.

Az egyes tanévekben kiadott oklevelek száma állandóan 3.100 körül mozgott, az

alsó határt az 1920/21-ben kiadott 2.964, :)

felsőt pedig az 1922/23. tanévi 3.402 oklevél

jelzi.

Az 1913/14. tanévben, valamint az 1929/

1930. tanév óta évenkint kiadott oklevelek számát tudományszakok szerint az 1. sz.

tábla ismerteti. Az adatokból kitűnik, hogy főiskoláinkon évenkint még mindig csak- nem ugyanannyi hallgató fejezi be tanul—

mányait, mint a háború előtti tanévben, a jog— és államtudományi á—lllamvizsgák figyel men kívül hagyása esetén pedig az 1934/35.

tanévben kiadott oklevelek száma még meg is haladja a háború előtti létszámot. Tudo—

mánykarok szerint vizsgálva az adatokat, lényegesebb visszaesés a gyógy—szerészmes- teri, muérnzölkii, vegyész—mérnöki, erdőmér- mérnöki és polgári iskolai tanári oklevelek számánál észlelhető, míg a bölcsészettudo- mányi dok'toni, a közép— és felső kereske-

— 1082 — 1935

m

delmi iskolai tanári oklevelek számla száÁ—g mottevően gyarapodott. Nem hagyható fi- ' gyelmen kívül természetesen, hogy az ez—

időszerint .a József nádor műszaki és gazda- ságtudo-mányi egyetemhez tartozó volt tu—

domátnyegyetetmi közgazdaságtu-dományi kar a háború után létesült.

Mint (már említettük, az évenkint kiadott

oklevelek összes száma mindig magasabb, mint ahányan e'venikint —— személy szerint véve —— .a főiskolát végzettek tömegét növe- lik. Ez utóbbi számot azonban megfelelő adatok hiányában nem tudjuk pontosan megállapítani. A szigorlatokna, valamint a főiskolai hallgatók előképzettségére vonat- kozó adatfelvételek enedményeire támasz—

kodva évenkint mintegy lőO—lSO-ra te- hető azoknak a száma, akik az utóbbi évek során egynél több oklevelet szeneztek; le- vonásba kell helyezni továbbá azoknak a számát is. akik nem doktori okleveliik után magasabb fokú tudományos képzett- séget igazoló doktori oklevelet nyertek. Az 1934/35. tanévben főiskolxáink 126 ilyen ok—

levelet l'ioesá'tottak ki. Az okleveles egyó- nek—nek ezt a két csoportját figyelmen ki—

vül hagyva azt mondhatjuk, hogy az 1934/

1935. tanévben 2.474 férfi és 526 nő, együtt tehát 3.000 elsőízbe'n diplomát szerző egyén hagyta el a magyar főiskolákat.

Az ü. *n. ,,diplo—mate—,rmel'ésselÁ; kapcso- latban még egy körülményre kell rámutat—

nunk. Az évenkint újonnan kikerülő dip- lomások háromezres száma a mai viszo- nyok között határozottan magasnak lat- szik, mert az ifjúság egyrésze nem tud kel—

lőképpen elhelyezkedni. A szellemi mun- kahelyek utánpótlásának szükséglete éven—

kint mintegy 4%-ra tehető, a háromezres ove—nikiniti diplomás létszám tehát 75.000 szellemi munkahely normális utánpótlási szükségletét elégíthetnó ki. Ezidőszerint Magyarországon főiskolai végzettséghez kötött 75.000 munkahely pedig a valóság—

ban nincs.

Más kérdés természetesen, hogy nem volna—e kívánatos a legmagasabb képzett- ségű egyéneknek a jelenleginél lényegesen nagyobb tomeg—ekben waló bekapcsolódása a nemzeti mun'kaközösséxgbe. Aligha von- ható ugyanis kétségbe a fokozódó kultúrá—

nak a munkateljesitményre gyakorolt ked- vező hatása.

Éppen ezért bizonyára téves az a köz—

felfogás, amely napjainkban is addig a mértékig látja indokoltnak a diplomater—

melóst. amig az a régi szabályo—k értelm—é—

12.8zanr -— 1083 - 193§__

2. Az 1934/35. tanévben oklevelet kapott egyének megoszlása vallás szerint. —— Répartition, par con——

fession, des personnes ayant obtenu un diplóme d'Ecole supérieure daris l'anne'e soolaire 1934-35.

Az oklevelet nyert egvének

N vallás szerint —- Repurtítion desdits diplomás sun/ant

§ § Za canfession

§?) §: § § V: (§ É § *"; "a V) 36 §

Az oklevél megnevezése —— Diplómes ɧ És 3 § § isága—G'; §£§ § . § És?;

aggya § ** a 33233: § Év, 2 31323 is sss s [ l';g§§s§§ 5 es ! ;g§§

345: g-gs ; s 0332 ggg '; s www:

m": "§: ! — a::ch'ü _a: l ;; : PÉkXT)

33; 535 _- ; § aug-§ gif %- as § §§§x§

§ ÉUN § % smékwgőu § **" s énem

223552; 51192? same—kban — %

*gJHittudományi és kánonjogi doktori — en !

§ théologie ou m droitcanonigue. . 19 18 — 1 —-— —— 94'7; —— 5'3 —— ——

§[Államtudományidoktori—es sciences polztigues 369 231 76 44 16 2 62'620'611'9 4'3 06 9 Jogtudományi doktori — en droit . . . 781 416158 64140 3 533 202 8'217'9 0'4

Államtudományi államvizsga —— Emamm d Etat

de sciences politigues . . 2 —— —- —— — 2 —— — _; —— 100'0

Jogtudományi államvizSga— Examen dEtat *

de droit . . . 2 — — —— —- 2 —— —— — —— 100'0l

Orvostudomanyidoktori——Doctorotenmedecme 425 219 91 34 77 4 51'521'4 80181 10'

Bölcsészettudományi doktori ——- Doctorat en (

philosophze . . . 188 106 28 19 30 5 56'414'910'115'6 3'0

Gyógyszerészeti doktori—Boot. enpharmacie 5 3 2 ——- —— —— 60'040'0 —— —— ——

Gyógyszerészmesteri— de ,,maítre phar-

§ macim . . . . . . . . . 119 73 21 7 18 —— 613177 5'915'1 —

§ Mérnöki — düngenieur . . . . 96 54 20 11 9 2 56m3208115 9'4 20

5 Építészmérnöki —- d'inge'm'mr architecte. . . 35 22 4 3 5 1 62911 4 85 143 29 g Gépészmérnöki —- dinge'nieur mécam'cien . . 124 68 21 15 19 1 5481/5912] 15'3 0'9 Vegyészmémöki -— dmoe'nieur chimiste. . . 13 6 1 1 5 — 46'1 ?? 7'738'5 ——

% Mérnök doktori —— inge'nieurs . . 3 3 —— — — —— 100'0 —— — — *

§ Épitészmérnök doktori—ingénieurs architectes — — — — — — — —— _- —— ——

§ Gépészmérnök doktori - ingénieurs mécamciens 3 2 —— 1 — — 66'7 ——33'3 — ——

§ vegyészmérnök doktori —— inge'niemschimistes 4 1 1 1 1 — 25'0 25'0 25'0 25'0 - Bányamérnöki —— Diplóme dinge'nieur minier 11 6 —— 3 1 1 54'5 —27'3 91 91 Bányamérnök doktori — Doctorat d ingénieur

minier . . — —— — —— —— —— —- M —— —— -—

Fémkohómérnöki — Diplome dirzge'nieur me'-

tallurgiste . . 1 1 — —— —— —— 100'0 -— —- —— ——

Fémkohómémök doktori —— Doctorat dingénieur

métallurgiste . . .- _- -— — — — — —- —— —— — w

Vaskohómérnökí —— Diplome dinge'nieur sidé-

rurgiste . . 3 2 —— 1 — — 66'7 "33'3 —— —

Vaskohómérnök doktori—— Doctorat dingérlieur

sidérurgiste . . —— — — -— —— —— —— — — —— —

Erdömérnöki — Diplóme dingénieur forestier 25 19 2 4 — —— 760 80160 — — Erdőmérnök doktori— Doct. dínge'rz forestier 2 2 — __ — ——- 100'0 — — —- ——

Mezőgazdasági— Diplómedayriculture. . . 30 22 1 2 2 3 733 33 67 G'? 100 Mezőgazdasági doktori — Doctorat en matiere

dagriculture . . . . . . 13 5 6 2 —— —- 385,46'1154 — ——

Állatorvo—i — Diplóme de véte'rínaire. . . 35 21 7 3 3 1 600200 86 813 28 Állatorvos doktori —— Doctorat en médecine

véte'rinatre . . 30 14 6 4 1 5 46'720'013'3 3'3 16'7

Közgazdasági és kereskedelmi—— Diplóme de

sciences économulues et commerc. . . . 56 30 5 6 15 —— 53'6 8'910'726'8 — Közgazdasági és kereskedelmi doktori -Doctorat

és scímces économigues et commerc. . . 55 34 9 3 9 — 618164 54 16'4 ——

Közigazgatási— Diplómedodmimsir. publigue 27 15 4 6 2 —— 55'6'14'8 222 74 ——

Közigazgatási doktori — Doctorat en admi-

mstratzon publioue . . . 11 9 2 —— —— —— 81'8'18'2 — — —-—

Középiskolaitanárí nyelv--történelem

Diplőme de l tanszak—sectionlanguesethistoíre 309 198 58 26 25 2 64'118'8 8'4 81 06 gyglfgfáfx Középiskolai tanári, mennyiségtan-

ment second. ; természettan szak—section mathé—

x matioues et scienoes naturellcs . . 137 78

12. szám. —— 1084 — 1935

...-_

_— ;- E : '*'" __.— :l'

Az oklevelet nyert egyének

§ _ vallás szerint —— Répmtilion desdíts diplómés süti/ant

3-5 la confession

___—:

**." t -

m v; - 33 § __ . (,; , , v; a

$ $$$

§ slz§é§§§ ? es ':§§§

* ?: cu : %. § § m ?: a.) x_au

' - — A e: tíÉ 3 3 §[%§§Édt 73 §, §§§§

Az oklevel megnevezese —— D7plomes a M 1533 § ; § lta/"33 % '§§ * § § 313?) V;

(133 mu; § *) % Euta§mvz § bb § EÉwÉ

E§m§m §; [_ [4§§:§*9§m ;; gw ! $$$?

NP. Ama L) . Nem aza—i'. ;; ;: mÉ-S G'

m 233 § ? manus—§ % s amit

ga ,gg ! ; § aggya .És ! ::É E agga—

az:

%?

M'

157

3 §§§§ Évl **

§ § $$$

gt: ggg :: xenuiirvzk'xcsvmli) %s: S van

Rajztanári —— de professem de dessin . 56 45 8 14 1! 1 803143 1 8 18 18!

Polgári iskolai tanári — de professeur décole *' :

primaire supémeure . 89 67 11 6 5, — 75'312'4 6 ? 5'6 -—

Gyógypedagógiai tanari .——. de professe'ur de

n7ed7'co--pe'dagog7'e . 17 107 3 2 1 1 588 176 11'8 5'9 5' *

§ Tanitóképzö- inté7eti tanári —— de professeur

91

§ décole normale primaire. 16 18 2 1 —— ,, 81'312'5 6'2 _ ——

5 Felső keresk. iskolai tanári — de professeur ;

décole, d7'te supe'rieure de commence . 78 53 71 125 6' — 68'0 9'015'4 7'6 — Testnevelési tanári —— de professeur d éducation !

physigue . . . . , . 15 11 35 1 m— —— 73'3 200 G'? —- ——

Gazdasági akadémiai —— d7Acade'm7'e (l'agri— (

culture. . . . . . . . . . . . . . . . . 94 60 22 6 5; 1 638234 6'4 53 1']

Összesen — Totaum . . . 3.298 1.937 608 303 4113 39 587184 92 12'5 1'2

t

ben főiskolai végzettséghez kötött munka— lölhéséhez szükségesek. A főiskolai hallga—

helyek betöltését bizto—_asíti A főiskolai tók tanulmányi viszonyaira vonatkozó ade—

végzettség egymagában nem nyujt elegendo tokból mindenesetre ebben az irányban biztosítékot arra nézv,e hogy az okleovxelek jogos aggályok támaszthatók Nem mond—

tulajdonosai kivétel mlkül rendelkeznek ható tehát általános érvényű szabálynak is mindazokkal ;) képességekkel amelyek ez hoyy főiskolai )eozettsegu egyén csak ezeknek a munkahelyeknek megfelelő be ilyen kópesíh'shez kötött munkahely be—

3. Az 1920/21—1934/35. tanévekben Magyarországon honosított főiskolai oklevelek száma tudomány- szakok szerint

Nombre, par Facultes, des diplomas d Ecoles supe'riemes élrangéres dont / égm'aalence a été 7econnue en Hongrie entre les années scolatres 1920—21 et 1934—433.

az? U) 2 A lmnosít— A honosított —— Nombrc des diplúnws élrangers

N M : tatók közül ' '(ÚA !

mü : § : § ,"

:33 § 137507;ch % § l 53

Az ország megnevezése, amelx ben 3335 diág'mfa ' § § f_gfg,_

a magyar állampolgárok ?: § § 775 admís § § § § §: % §

oklevelüket szerezték $$$ _") W,,— %% § § § ._r§ *: ,,J És

0 o 3 ('— i c §) : E 33 _A ; __ §

Pays ou les ciloyens hongrois en ÉKE § ' § Ég "6 ! § %S §§ § %%

guestion ont eu leur diplómc % ! ig § § És 7 ' "§. § §); §? § _V ; %%

_? SYÉ § ,?) x% "fc ; §; § §: 3 M ' des l de: ! §?

§§§ (L."—' ? E a 5 V). E ": 53 R Innin: fart/5; ez),§

0—4 N.__ __ : * l

42 MR 353 2 oklevelek száma —— recmmus en Hongrie

l 3 l l l !

Németország —— Allemagne 148 147? 1 1) —— 113 ($; 25 —1 96: _; 2, ll 29

Ausztria -— Autrirhe . . . , , 115 112! 3 2l 2 28? 7 7 3' 46 23 4; 8; 11

Svájc -— Smsse . . . 41 '57 4 —l _. 3 3 — — 134 úl — ——l 1

Cseh Szlovákia —— Tche'co—Slova— § :

97776 . . . . . . . . 15 141 1 — 1 2; " G 1 5 ——l __, _- ——

Olaszors7ág —Italie . . . . . 10 10 _ —— -— 1§3 2 A 41 w—l —— "

Anglia — t,—Anglcie7re . . . . . 3 3 _ —— — vá ————: m' 3 — —' 7 ", —————

Franciaország — France . . . 2 2 — " — "§ —— 1; —J —— 'l— ——

Románia — Rnumanvfc . . . . 2 1 1 — 1 ll —— —— —— _! _a —l ——

Jugoszlávia —— Yougos (wie . . 1 ——§ ] wl -— ——j —..( 1 .. __ ... _; _

Összesen 707777 ; . 337 326 11 3, 4 463 19? s m; 2 (; 41 41

( l * l . *

" , ZOO () 96'7 53 O'? 173; [."/W :i'ől 5'3 24; 55"? () (il [83 I'?! 12 1

12. szám. — 1085 — 1835

4. A Magyarországon honosított oklevelek száma 1920/21—1934/35-ig a megszerzés ideje szerint.

Nombre des diplömes étrangers dont l'éguivalence fut reco'rmue en Hongrie entre les années scolaircs 1920-21 et 1934-35, suivant lyépogue mi ils avaient été obtenus.

É § § § A honosíttató külföldi oklevelét —— De res díplómes, ont été obtenus

,, , ( % m$ ; ; '; * j 57"

" mao l ;

Mentem .. 33 l l l l a

, * $$$-§; ígeg mi: :: s: _ e : :i: : : " : s: :: § §§

Annees'scol. 011 395; Sage ngt :; cu en a: 63 s m oj as a) a. $ a) Éj a) § ! §§

l'éfwwalwe emma ime § § § § É'Élí §; 23 2 f § 5; 5; iss—HS,

N'WCOHW

5333 ses es e: e: ejeja e a; ;: e e e ele 533

§;5 v—4 N !" H '— v— v— v—l Hi '*' H __. '—' '— H v— " .—

IJOZRN 's' z e l e z t e.

l l ! ; 4

1920/21 s 6 _ 2l__*_ ___W_ _____§_ _

a 1921/22 4 _ j— 2 1 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _l _ 1

É 1922/23 11 4 ga 2 3 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _1 _ _

. 1923/24 12 4 2 1 3 1 1 _ _ _ _ _ _ _ _; _

; 1924/25 34 10 2 2 6 10 3 _ _ — — _ _ _ _ _3 _ 1

' 1925/26 25 8 _ 2 3 3 5 2 1 _ _ _ _ _ _: _ 1

1926/27 25 5 1 _ 2 8 ;) 2 5 _ _ _ _ _ _ _ _, _

1927/28 21 3 _ _ 1 2 _ 3 ne 6; 1 _ _ _ — _ _* _

1928/29 28 1 _ _ 2 :; 2 5 ej 6 _ _; _g _ _ _ _

1929/30 35 5 1 _ 1 1 2í 3 4 5: Ti 4; _—§ _% _ _; _ _

1930/31 116 6 _ _ 1 1 1 3 11 10; 4; 1; 3 _ _! _ _

nasi/32 22 _ 1 1 _ 2 1 2 _ 13 2 41 4 2 1_3_ 1

1933/33 26 _ _ 1 1 1 1 :; 1 n 2 11 3 3 3 _i_ 3

1933/34 22 1 _ _ _ _ _ 1 _ 3; 3 13 4 4 _ 5; _ _

1934/35 28 : 4— _ 1:_ 25 :; 1j_j 23—3 5; 4l 1; 3; El _ Osszesen _ Total. 337 56 9 13 23 31 21 26 25 26' 33 145 21 16 5 s : 7

* 100-0 166 2-7 3-9 68 92 (i'? 7-7 7-4 7-7) 9—8 4-2 62 4-7 1-5 2-4 09

töltesére hivatott? annál kevésbbé sem, mert

napjainkban már a szellemi munkahelyek—

nek egész sora található, amelyeknek meg—

felelő ellátása, ha nincs is főiskolai végzett- séghez kötve, de a gyakorlatban megkí—

ánjia azt. Ez a körülmény is nagyban oka annak, hogy újabban tömegesen helyez- kednek el diplomás egyenek alacsonyabb minősítésű állásokba—n. Ennek a folyamat—

nak azonban káros kinöv—ósei is óí'ezhetők, mert az arra nem hivatottak közül sokan csupán azért végeznek _ sokszor aránylag igen súlyos szellemi és anyagi megerőltelé—

.seIc árán _— főiskolai tanulmányokat, hogy legalább a képesítés alsó fokához kötött közhivatali munkahelyeket elnyerhessék.

A szellemi munkapiac helyzetével kap—

csolatban megemlíthetjük meg. hogy az 1930. évi népszámlálás adalfelvóteleinek feldolgozása során a Hivatal megállapította, hogy az okleveles egyenek közül hányan voltak keresők s hányan eltartottak. Ezek szerint:

Ke reso Eltartott

Férfi 74.742 1.728

Nő 6.128 9.192

Összesen: 80.870 3.920

A keresői minőség természetesen a jö—

vedelmek rendkívül hosszú skáláját fog- lalja magában. megis tény az. hogy a (lip-

lomáisokneak csak alig 5%-wa volt 1930—ban minden kereset nélkül.

A szellemi munkanélküliség enyhítése érdekében 1933 őszén a közoktatásügyi kormány által indított akció során 3.497 férfi és 847 nő, összesen 4.344 állástalan diplomás jelentkezettf) közöttük azonban sokan voltak olyanok, akik különböző okok miatt, (előrehaladott kor, meglévő jövedelem stb.) z'illz'istalan diplomásnak te- kinthetők nem voltak. A jelentkezettek közül az akció 1.309 egyent helyezett el, az arra érdemesek es tenyleg rászorult—ak 9171—át. nem számítva azokat, akik a fel- ajánlott állást nem fogadták el.

A munkanelküliseg kerdesevel kapcso—

latban álltalálmn figyelembe kell még ven—

nünk, hogy mind a fizikai. mind pedig a azellemi munka terén olyankor is vannak nuianlkanelküliek, amikor azta piac felvevő- ké—pessóge nem teszi indokolttá. Válság idejen termeszetesen a megfelelő munkára keptelen vagy annak elvégzésére nem haj- landó egyi'mek fokozottabb számmal és te]—

jes súllyal l'lCllOZBdlll'k a innnkapiac keres—

1) Lásd a Magyar Szemle 1935. évi 4. számá—

ban Palikert Géza: Az állástalan diplomások elhelye- zési akelója es a Táfi'sadalomtudomá-ny 1934. évi 4.

számában ()lay Ferenc: Álllánlalan diploxnásniwk az 1934. évben e. tanulmányokat.