A háborús évek népmozgalmának Európaszerte mutatkozó szabályszerűségei (I. közlemény)

TERÚLET És NÉPESSÉG

A háborús évek népmozgalmának Európaszerte mutatkozó szabály- szerűségei.

Régnlarités du monbement de lá population des années de gnewe se présentánt 'en Europe entiére.

(I. közlemény. —— I"e publication.)

A világháború éveinek népmozgalma az egykori békés években megszokott demológiai jelenségektől számos tekintetben különbözik.

E rendkívüli esemény behatása alatt álló nép—

mozgalmi eredmények több, minden eddigitől elütő, különös statisztikai szabályszerűségről számolnak be. Másrészt ismét mutatnak a békés évekhez képest több oly eltérést is, , amelyeket, mint háborús törvényszerűségeket, 'már a régebbi háborúk statisztikáiból is is- mertünk. Mindezen jelenségek közül a leg- fontosabbak s egyben a legkiterjedtebben jelentkezők az egyes népmozgalmi ágak sze—

rint összefoglalva a következők:

a)A házasságkötések körében a világha-

ború kitörésével egyidejűleg (már 1914 augusz- tusától kezdve) Európaszerte mutatkozik:

* 1. A házasságkötések számának 3 ot népesség- hez viszonyított arányának csökkenése. Ez a je—

lenség, mely úgy a házasságkötési lehetőségek (bevonulás, vérveszteség, a gazdasági hely—

zet rosszabbodása), mint a házasságkötési kedv (bizonytalan jövő és ugyancsak a gaz- dasági helyzet) csökkenésének folyománya már a régebbi háborúk népesedési hatásai között is jól ismert volt. Az 1870/71. évi porosz—francia háború két éve alatt pl. a németországi házasodási nyers arányszám

az 1869. évi 9'50/00-ről 1870-ben 7'7-re, majd 1871—ben 8'20/00—re szállott. A házasságkötési

általános vagy nyers arányszám az egyes ——

ily irányú statisztikával rendelkező — európai országokban a világháborús években s a leg- utolsó békés évben pedig a következő táblá-

zat mutatja. .

Hazánk helyzete a szintén csökkent arány—

számokkal szereplő többi európai országhoz képest eszerint 1917—ben volt a legkedvezőt- lenebb, bár a nyers arányszám 1915-ben volt a legalacsonyabb (3'20/00) s innen kezdve

kissé ismét emelkedett. 1917 —ben ugyanis a

rendelkezésünkre álló adatok szerint ezer lélekre csupán Olaszországban esett kevesebb házasságkötés (2'70/0 0), minthazánkban (4'10/00).

A háborús évek statisztikája azonban hiányoz- ván többek között a sokat szenvedett Szer—

biából és Oroszországból és több más állam-

Az ezer lélekre kiszámított házasságkötési arány—

szám alakulása az európai államokban az 1913—1918—ik években.

Allam nil—Lun

e V

A) Hadviselők:

Angolország . Skőtország lrország Olaszország . Franciaország Finnország Románia Belgium Portugália.

Németország .

Ausztria .

Magyarország 1 B) Semlegesek:

Svédország Norvégia Svájc

Dánia _ . . . Németalföld . Spanyolország

v e s s e n

(DMCDMOI"(

e e n e a e

Om-JCDOGÉD

esmewmwwewsw meeeg—amor:NMWCDOICH-JHGPPPO weemwswwawsw aawwmweawass wma—moom—F—cwt—A—i

mamumwmmuwawáúummm

$$$???wwsawewaswss wwwwwwNHNmewmmHHm _mammmeans?eeewe

mwúwúmhewa weoowm

awmwaw neznem assmmmneeae $$$??? 'JODNRICD—l

1) Horvát-Szlavonországok nélkül. Az 1918. évi adat októbertől kezdve pedig már csak a 925 km2_terü- letű 8'2 milliónyi Csonka—Magyarorszag statisztikáját nyujtja.

ból is, róluk nem állapítható meg az, ami egyébként feltehető, t. i., hogy a háborús években házasságkötéseik gyakorisága az összes többi európai államoknál jobban csök- kent volna. Figyelemreméltó azonban, hogy 1918—ban hazánk helyzete ismét annyira meg—

javult már, hogy nemcsak hadviselők, mint Német-, Ir-, Olasz-, Francia- és Finnország, Belgium és Ausztria, hanem két semleges állam:

az ez évi spanyoljárványtól leginkább meg- tizedelt két pyrenei ország: Portugália és Spanyolország is, utána sorakoztak. Angol—

országban késett a csökkenés bekövetkezése a világháború kitöréséhez képest s a háború legelején az Angolbirodalom alkatrészei még a semlegeseknél is kedvezőbb eredményt mutattak fel. Ez azzal az angol törvénnyel kapcsolatos, mely a sorozási kötelezettség alól

felmenti a nős férfiakat s egyéb háborús

kedvezményeket is ad nekik. A semlegesek—

10

5——6. szám. —138— 1923

nél is látható kismérvű csökkenés — mely különösen a hadviselőkkel közvetlenül szom- szédos Svájenál és Dániánál kifejezett ——

mutatja, hogy ők is érezték az idők súlyát.

2. A házasságkötések számának háborús csökkenését 1913-hoz viszonyított indexszel mérve feltűnő, hogy a legnagyobb mérvű esők- kenés a semlegeselmél nemcsak kisebb, mint a hadviselő/mél, hanem azoknál korábban is következik be. Ha ugyanis az egyes országok—

nak házasságkötései 1913. évi abszolut szá- mát lOO-nak vesszük s minden országnál ki- keressük a legkisebb háborús évi eredményt, úgy olyan rangsorba állíthatjuk az ilyen in- dexxel rendelkező európai államokat, mely a háború káros befolyásának mérve szerint ala—

kul s igyekszik kiküszöbölni az egyes orszá- gok házasságkötéseinek alakulására befolyás- sal lévő egyéb helyi, társadalmi és gazdasági tényezők hatását, amelyek miatt már a világ—

háború kitörése előtt különbség volta külön- böző országok nyers arányszámai között. Ez a rangsor s egyben a legnagyobb mérvű háborús csökkenés időpontja szerint lehetsé—

ges csoportosítás a következő:

1. Norvégia 101 (1914) 12. Svájc 73 (1915) 2. Svédország 99 (1914) 13. Németorsz. 54 (1915) 3. Irország 95 (1917) 14. Cseh-szlovák

4. Dánia 93 (1915) köztárs. 45 (1917 ) 5. Spanyolorsz. 91 (1915) 15. Ausztria 440916) . Skótország 90 (1917) 16. Belgium 43 (1915) Angolország 90 (1917) 17. Bulgária 37 (1916) . Hollandia 88 (1914)

. Románia 88 (1915) 10. Finnország 79 (1918) 11. Portugália 78 (1918)

18. Magyarorsz.

19. How—SzI. o.

20. Franciaorsz.

35 (1915) 31 (1915) 30 (1915)

6 7.

8 9

E csoportosításban, a legkedvezőbb he—

lyet foglalva el, tehát a skandináv álla- mok az elsők. Majd a semlegesek sorába ékelődnek az Angolbirodalom alkatrészei. A többi hadviselők és végül mi és Franciaország

—— mint a legnagyobb mérvű csökkenés kép- viselői — vagyunk az utolsók. Eltekintve természetesen itt ismét azoktól az országok- tól, amelyek — mint a Balkánállamok nagy része — egyáltalán nem is bocsátották még közzé, illetve a felvételek hiánya miatt nem is tudják közreboesátani a háborús évek ered- ményeit.

A legnagyobb mérvű csökkenés éve az országok legnagyobb részénél és pedig külö- nösen a hadviselőknél, 1915 volt. A semle—

geseknél, mint említettük, nemcsak a csökke- nés mérve kisebb, hanem időpontja is koraibb, hamarabb alkalmazkodnak a megváltozott gaz- dasági s különösen külkereskedelmi konjunk- tűrákhoz s társadalmi jelenségeik a kismérvű és korai rázkódtatás után gyorsan javulnak

már akkor, amikor a hadviselők még mindig lefelé mennek a lejtőn. Érdekes másrészről hogy némely hadviselő államnál különbözö, de igen jól jellemezhető okokból késett —— a fentemlített 1915. évi nagy csoporthoz képest is — a legnagyobb mérvű háborús csökkenés bekövetkezése Igy 1917——re esetta házasság—

kötések számának legnagyobb mérvű háborús fogyása az Angolbirodalom részeiben a fent- említett sorozási törvény, Olaszországban a háborúba való belépés elodázása, Csehország- ban a lakosság egy részénélamonarohia háború- jáért való lelkesedésnek hiánya s aháborús kato—

nai kötelességek kelletlen teljesítése, sőt elmu- lasztása miatt. 1918-ra esik Finnországban, ——

mely valószínűleg Oroszországgal együtt egyre tovább csökkenő arányszámokkal szerepelt még a békekötés idejében is —— s Portugáliában, hol a spanyoljárvány említett befolyása a nyilvánvaló ok. Az 1915-höz képest csekély

mérvben —— csupán 1916—ig — késő két

ország, Ausztria és Bulgária közül az utóbbi szintén kissé késve lépett be a hadviselők sorába.

?). Számos európai ország statisztikájában mutatkozó további közös szabályszerűség az is, hogy a háború alatt a városok, valamint az iparos területek házasságkötéseinek arány- száma kevésbbé csökkent, mint a vidéke s különösen a túlnyomóan mezőgazdasági fog- lalkozásúaké. Hazánkban, _a világháború évei- ben, a vidéki nyers arányszám messze elma—

radt a városoké mögött, pedig békében azzal rendszerint egyenlő, sőt olykor magasabb is volt s ekkor a helyes alapon számított városi arányszám alig érte el a felét a vármegyék- nek. A világháború kitörése előtt ugyanis a házasságkötési nyers arányszám:

1909 1910 1911 1912 1913

a városokban . 8'6 8'7 92 93 9'6 %O

a vidéken . . 8-5 8-6 9-2 89 9-2 0/00

addig a világháború kitörése után ugyanezen arányszám:

19l4 1915 1916 1917 1918

avárosokban . 96 67 58 58 77 O/M,

avidéken . . 69 27 33 38 68 0/00

A háború befolyását a házasságkötésekre nálunk legerősebben mutató 1915—ben a vá—

rosi eredmény (6'70/00) 1500/0-kal magasabb a vidékinél (2'70/00). A városok házasságkötési arányszámának a vidék fölé való emelkedése nyilvánul meg abban is, hogy a háborús évek- ben mindegyik város házasságkötési nyers arányszáma magasabb az országos átlagnál.

pedig a háború kitörése előtt nagyobb részük- nél az alatt maradt. Igen érdekesen nyilvánul

—139—— 5—6. szám.

§ ez a jelenség Németországban. Porosz—

zág keleti mezőgazda vidékein Pomerániá- ,Posenben a legalacsonyabb a házasság- ések aránya 1915- ben volt, s ha az 1913 eredményt 100-nak vesszük, indexe 43.

sonlóképen Bajorországban, Württemberg- n és Mecklenburg—Schwerinben is 1915-ben entkezik aminimum s indexe rendre 47, 43 és

*volt. Ezzel szemben Berlinben s a Hansa- ,osokban, Hamburgban, Brémában és Lü—

kben a minimum később, csak 1916—ban entkezik s kisebb nevezetesen rendre 66, 58 és 55- ös indexű 1913- hoz képest.

eonlóképenWestfalia és aRajna——vidék'iparos

zeiben is csak w1916--ban jelentkezett a

imum, alegutolsó békés évhez képest 47,

tve 56 os indexel. Szászországban is igen

lemző a csak 1916—ban s csupán (SO-as e'xszel bekövetkező minimum a városokra.

ilvánvaló ebből is, hegy a városok lakos—

a a háborúban kevésbbé volt igénybe véve, int a vidéki népesség.

4. A házasságkötéseknek az egyes hóna- ok között való megosztása a világháború dején Európaszerte sokkal egyenletesebb, mint 'a azt megelőző legutolsó békés években. A vi eredmények százalékos arányában levö 'pikus, évről évre megismétlődő különbségek

J—amelyeket például nálunk főleg a mezőgaz—

asági munkaviszonyok (júliusi min., nov. max.),

; egyházi ünnepek (farsangi — februári max., dventi —— dec. min.), s fiziologiai tényezők májusi max. okoznak) —most a nagy világ- gés hátterében egészen elmosódva jelent- 'eznek.

5. Igen sajátságos háborús szabályszerű- ég mutatkozik főleg a hadviselők háborús veinek házasságkötési statisztikájában a háza—

ulók kor szerint való megoszlását illetőleg.

urópaszerte feltűnik ugyanis a fiatalabb kor—

sztályok — főleg a 30 éven aluliak —— jelen—

őségének csökkenése s vele szemben az idő- ebbek egyöntetű térfoglalása. Igen jellemzően xutatják be a kor szerint Való megoszlásban évő e különbséget hazánkra, Ausztria— és

émetországra a következő oldal ábrái.

A jelenség oka menyasszonyoknál kétség—

ivül azon a réven kapcsolódik a vőlegények- ez, hogy az idősebb vőlegények nagyobb észben vesznek el idősebb menyasszonyt,

int a fiatalok.

6. Európaszerte mutatkozik a korszerint

aló megoszlás háborús eltérésével kapcsolat- an a palingam házasságok arányának a rotogamokkal szemben való növekedése, mert iszen az idősebb kor-osztályokban a palingam ázasságok aránya nagyobb. Nálunk a palin-

gamok aránya az 1913. évi 1740/0461 1916--1g 29 SO/O—ra emelkedett s arányuk 1918- ban is 21 50/0 volt. Németországban arányuk az

1913. évi 13' 40/ —ről 1918- -ig 22 30/0—ra vál—

tozott.

7. Háborús hatás a hadviselő országokban az elválások számának a háborús évek alatt bekövetkezett csökkenése is, melyben úgy katonai (bevonulás), mint gazdasági és pszicho- lógiai tényezők is szerepelnek. Nálunk az elválások száma 1915. és 1917. között évente 2.500 körül volt, pedig 1914-ben még 6.906,

sőt. 1913-ban 7.842 volt a számuk. Német- országban 1915-től 1917-ig 0'150/00 volt az elválások nyers arányszáma, pedig 1912-től 1914-ig mindig 0'26—0'270/00 volt arányuk.

Angliában is mutat kismérvű csökkenést az 1915. évi eredmény az előzőhöz képest. A semlegeseknél ez a jelenség nem látható, ami a bevonulás jelentőségére utal.

8. A belső vándorlások mérvének, irányá- nak és céljának háborús átalakulására utal a már békében is emelkedő aránnyal szereplő vegyesházasságoknak a háború kitörését kö—

vetőleg több országban mutatkozó, az eddigi- nél aránytalanul nagyobb mérvű emelkedése.

Nálunk az 1913. évi 140/0-kal szemben 1916-tól

1918-ig rendre a következő arányszámok alla- nak: 228, 206, 192 és 175. Németország- ban a vallásilag vegyesházasságok aránya az 1913. évi 10'50/0-ról 1918-ig 1370/0421.

növekedett. A nemzetiség a világháború alatt is sokkal erősebb különbség maradt, mint a vallás s nemcsak az ily vegyesházasságok aránya maradt kisebb, hanem emelkedése sem oly általános.

b) A születések körében a háborús évek alatt Európaszerte a következő szabályszerű- ségek mutatkoznak: 1. minden országban csökkent a születéseknek abszolut s a népes—

séghez viszonyított általános vagy nyers arány- száma. Maga az a tény, hogy a születések száma a háborúk alatt csökken, már az eg — kori háborúk demológiai hatásai között is éppen úgy ismeretes volt, mint a házasságköté—

seknek ugyanekkor bekövetkező a) alatt em- litett gye'rülése. Az 1870—71. évi ily irányú statisztikával már rendelkező porosz-francia háború alatt pl. Németországban 35'70/00-re szállott a születési nyers arányszám, a meg- előző évi (1870-iki) 40'20/,0—kel szemben. A világháborús évek csökkent élveszületéseinek nemzetközi összehasonlítása hazánkra nézve elég kedvezőtlen. Mindazonáltal, ha az ezen évekre vonatkozó nyers arányszámunkat, a semlegesektől eltekintve, csak a hadviselőkkel mérjük össze, azoknak még mindig igen tekin-

10*

5——6.szmn. A—— 140 —— 1923

A házasságkötések megoszlása a házasulók kora szerint 1913-ban és 1918-ban.

Répartition des mariages suivant Fáge des futurs époux en 1913 et en 1918.

a) nuszmúsnn, a ) en HUTRIC—H E.

[gye du meg'.

A magamat/y Ira/'a.

['eye de la liancée.

X

44 ne '43

20-26 2450 5012! 1540 40-50 10—60 5'17-70 _ 1520 ?0-24 2430 30.15 3540 00-fű 50- 50 *

:udessus lle/Warm ivással/51.42 Iá'ans FMFSS'WIS !: iv)/ls

Néva/HW

Mmm de Mal/s

mmmvnnonszúeon. men noname.

! rá'/eyge'/y lla/'a.

%fkamó/hal/b.

l'aye o'a fia/mé.

ővmpafa/soa Mágia.

3 ,L,..-

%

.; lie/WWW] lay—live (! [ifi 77-75 II;; z;-

.í-É'SMHW-Pwőű

20-24 3—2! 30—19 M 5015?

au—dessaus aie—2010:

Á —

o

Ameeyasszwgy/rafa.

_ [age de la fia/míg.

— 797: :' ;

75

10 _

5 — 5

0 FIZ_.

i

_4 77-75 20—24— 25-2y 30-31: 40—49

MérenfE/u/ l/f'rpl/a/a/ Márfa/HW

alu/033115 Je Mills W—r/Bsmusú/ZMS vil—dessa: [úfűí/TS

Émemnszáeann. ()EN nucmnene.

!(í/géW/rofa. Km yos/XX Ima/_Jyasszwy/mra

lforkamáinal/b.

['ége o'u őt;/me'. m

_x ['eye de /a fa/zme.

Compi/Wim diára

aa ^" %-

s...

*

—

7.771

M __..u:

50

/..-" ..

—_......"

._,-

! .

' Nix

[ ,.

^;

,; I

_{* Tf %s.—_}

^in.

ing-n ^§ —$..§

M M ÖN 3435 3940

Mirell/? /

őd'lmllsll ím: . $

I

lla: §];ij

/

754? 7.790 24-25 HM 5418 M íűérem/i/

§ av—a't'ssus de Mai/s

§:

———141—— 5—6. szám.

télyes sorát előzzük meg. A világháború évei- en és a legutolsó békés évben ugyanis az lábbi országokban ezer lélekre a következő

zámú' élveszületés esett:

Az ezer lélekre kiszámított születési arányszám alakulása az európai államokban az 1913—1918.

években.

) ,

A 1 1 a m 313 , 1914 1910 1916 ) 1917 1918

- é v

a) Hadviselők:

* Angolország. . (241288 2151 20'9gl7'8 17'7

Skócia . . [25'5 26'1523'9 228 20'1 20'2 Irország 22'8 22'6 220 209 19'7 19'8 ' Olaszorszag . 31'7 311 305 241) 195 17'9

* Franciaország 183 181) 113 94 104 121 Finnország 27'1 26'9 25'4'24'0 24'3 23'8 Románia . 42'1 42'1 40'5 — —— 14'3 Belgium 22'4 202 161 128 113 114 Portugália. 330 319 319 811 306 288 Németország. 275 268 204 15'2 139 143 Ausztria . . . 297 233 184— 14"! 139 141 Magyarország. 343 346 23-6 168 16'0 153

b) Semlegesek:

Svédország 23'2 22'9 '21'6 212 209 20'3 Norvégia . 255 254 237 24'4 25'3 24'8 Svájc 23'1122'5 19'6I19'1 1861187

Dania. . . . 25'6 256 242 24'4 23'7 24'1

Németalföld . 282 282 26'2 265 260 248 Spanyolország . 304 298 308 290 28'8 29'1

Eszerint tehát a háborús évek alatt szövet- ségeseink közül Ausztria és Németország. az ellenséges hadviselők közül pedig Belgium és Franciaország sorakoztak utánunk. A békés években nálunk mindig magasabb élveszüle- tési nyers arányszámokat felmutató Balkán—

államok közül is utánunk következett ekkor azonban egy s ez Románia és valószínű, hogy ugyanezt állapíthatnánk meg Szerbiára vonat—

kozólag is, ha nem hiányoznának a háborús évek szerb statisztikái.

2. A csökkenést létrehozó háborús hatás mérvét s a legnagyobb mérvű születési hiány bekövetkezésének időpontját illetőleg Európa—

szerte érvényesülő, a világháborús évekre vonatkozó szabályszerűség az, hogy a semle- geseknél általában a csökkenés mérve kisebb 8 a legnagyobb mérvű csökkenés időpontja koraibb, mint a hadviselőknél. Koraibb t. i.

azért, mert a háború későbbi éveiben a leg- első év Európaszerte általános rázkódtatásával szemben javulást mutatnak akkor, amikor a hadviselők mögöttes országrészei e szempont—

ból is még mindíg lefelé haladnak a lejtőn.

Ha ugyanis a világháború alatt bekövetkezett legkisebb születési eredményt a lOO-zal egyen- lőnek vett egyik békés esztendő, pl. 1913.

eredményével vetjük össze, úgy ezen index

nagysága szempontjából az európai államok a következő sorrendbe szedődnek:

1 Spanyolorsz. 97 (1916) ) 11. Anglia 75 (1918) 2. Dánia 97 (1915) 12. Bulgária 65 (1917) 3. Hollandia 97 (1915) l 13. Olaszország 57 (1918) 4. Norvégia 95 (1915) 14. Belgium 50 (1918) 5. Finnország 91 (1918) 15. Németorsz. 50 (1917) 6. Portugália 91 (1918) 16. Cseh—szlovák

7. Svédország 90 (1918) köztársaság 45 (1918) 8. Irország 86 (1917) 17. Magyarorsz. 44 (1918), 9. Skócia 81 (1917) 18. Franciaorsz. 42 (1916) 10. Svájc 80 (1917) 19. Románia 33 (1918)

Látható az is, hogy a háborús hatás mérve szempontjából sokkal kedvezőtlenebb hazánk helyzete, mint a nyers arányszám nemzetközi összehasonlítása tekintetében, azért, mert a világháború kitörését megelőzőleg egyike vol—

tunk a leggyakoribb születéseket felmutató európai államoknak s így még egyező magas- ságú háborús arány is sokkal nagyobb fokú leromlást tételez fel nálunk, mint atöbbi kül—

, földi államoknál. Megjegyzem még, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján Auszt- riára is lehetne egy 10—95 indexet nyerni, ez azonban nem vethető össze a többiekkel, mert az osztrák statisztikában nincs az 1913. évi eredmény a mai területre redukálva, mint pl.

a csehországiban. 1914-hez viszonyítva az osztrák index: 59. (1916) Egyébként a terü—

leti csökkenésnek a hazai 1918. évi ered- ményben is van már némi szerepe, bár az

1917. évi, de még az egész országra vonat-

kozó index csak kissé nagyobb, csak 46 s emiatt a sorrendben csak Csehországot előz- nénk még meg.

3. A világháború alatt a városok születési arányszáma több európai országban a kör—

nyezo" vidékéoel szemben viszonylagos növe/ce- dést (vagyis azokhoz képest kisebbmérvú csök- kenést) matat. Ami megfelel annak, hogy a háború alatt a városok a házasságkötési arányszám alakulása tekintetében is kedve—

zőbb helyzetben voltak (l. a) alatt) mint a vidék. Ez egyébként egy szintén régísmert statisztikai törvényszerűség újabb érvényesü—

lése, annak a folyománya, hogy a háborúk alatt a városok felé jobban irányul a belső vándorlás, hogy itt a lakosság védettebb helyzetben van s kevésbbé van a háborús terhekkel is terhelve, mint a vidék. Már a többször említett porosz-francia háborúban is találunk erre adatokat. Normális években Poroszországban, mint a legtöbb európai or- szágban,') a városok természetes szaporodása

1) Angliában a békés években is a városok termé- szetes szaporodása a magasabb (l. aWeakly returns—

ban hetenkint kimutatva).

5—6. szám, ——142———— 1923

a vidék alatt maradt, ez 1872-ben megvál- tozott. Ekkor a porosz városok 41'90/00-es élveszületési nyers arányszámot mutattak fel a vidék 41'6 o/Oo-jével szemben. Ugyanezt az átalakulást mutatják a világháború alatt ha- zánk élveszületési nyers arányszámai is, bár ,ez nem fejlődik addig, hogy a nagyság- sorrend megváltozna. A világháború éveiben és a legutolsó békés évben ugyanis a Városok és a vidék élveszületési átlagos nyers arány—

számai a következők voltak:

1913 1914 1915 1916 1917 1918 Vármegyék . 35-3 35-7 24-2 16'9 15-8 15-3 T. j. városok eso 218 204 nm 16-1 15-0 Ország. átlag 34-3 347 23-8 168 nm 15-3

A legutolsó békés évben, 1913-ban 7'30/00-61 volt kisebb a városi nyers arányszám, míg- nem 1918-ig e különbség fokozatosan O'SO/OO—re csökkent. A Németbirodalom részeiben a világháború alatt a városok és az iparos országrészek nem kerültek oly kedvező hely- zetbe a vidékkel szemben, mint a házasság- kötések alakulása szempontjából.

4. Számos európai országban magasabb a halvaszülőtteknek az összes születésekhez viszo- nyított háborús aránya, mint a békebelié. Ná- lunk ez az arány magasabb az 1881-tól vezetett adatok átlagánál, de az emelkedés csak kis—

mérvű, tekintettel arra, hogy már a kilenc- venes években (1895 és 96—ban) is elérte a 24 0/,,-ot és így csak a világháborút köz- vetlen megelőző békés évek 20 és 2'10/0—

ával szemben jelent kismérvű emelkedést az 1918. évi 24 %. Hasonló kismérvű az emelkedés külföldön is, így Németországban a háborús évek közül háromban lépi át a 30/0-ot, pedig a megelőző békés években mindig azon alul maradt. Mindez a háborús szülöttek életképességének csökkenésére, a háborús évek terhes anyáinak szűkösebb életviszonyaira utalna, ha a csökkenés nem volna oly kismérvű, oly szórványos s ha a halvaszületések bejelentése is oly hű tükre volna a valóságnak, mint a többi népmozgalmi ág statisztikája, ami pedig a halvaszületés felett érzett, számos vidéken igen kifejezetten nyilvánvaló szégyenérzet s a bejelentés el—

mulasztása miatt tudvalevőleg nem áll.

5. A háborús demoralizácio' következménye- képen a háborús születések között a törvény—

telenek aránya még a halvaszülötteknél is határozottabban emelkedik. Nálunk 1916—ban

100, 1917-ben 110, 1918-ban pedig 11'90/0

az 1913. évi 9'30/0-kal szemben. Német- országban 1918-ban 13an az 19l3. évi 97, Ausztriában 1918-ban 26'9 az 1914. évi

%% (V.,—kal. Angliában az utolsó emlitett há—

borús évben 6'3 % az 1913. évi 48, Hollandiá- ban pedig például ugyanígy 8'9, 8'00/o-kal szemben. Spanyolországban az 1918. évi adat hiányában csak az 1917. évi 55 0/(,-ot állít- hatjuk az 1913. évi 473 0/o-kal szemben.

A legutolsó békés adatból pedig a legutolsó háborúsba az átmenet minden országban fo—

kozatos emelkedéssel történt.

6. A születtek nem szerint való megosz—

lása a világháborús években igazolni látszik azt a régismert háborús demolo'gt'ai szabaly—

szem'tséget, mely szerint háborúk után — s hosszabb háborúk esetén azalatt — a fia- születések aránya a békés arány fölé emel—

kedik. E szabályszerűség egyike a legrégeb—

ben ismert, statisztikailag igazolt háborús demológiai jelenségeknek. Már a napoleoni háborúkra vonatkozó adatokból is szembe—

tünik. Franciaországban ugyanis a XVIII. és XIX. század békés éveiben átlag 105 fiú- születés esett 100 leányra. A napóleoni há- borúk idején, 1800-tól 1810-ig azonban ará—

nyuk 106'28—106'75-re emelkedett s a leg-

borzalmasabb vérveszteségek idején 1809—

1815 között 107'31-et is elérte (1811) s mindig 107 felett állott. Innen kezdve azon—

ban egészen az 1830. évi júliusi forradalomig csökken a üútöbblet számszerint egészen 105'39-ig s ezután 1831-ben ismét 106'58-ra emelkedik. Hasonló módon igazolódott be a jelenség ugyanekkor Poroszországban is, majd a porosz—osztrák háborúban 1866-ban (1.

Oettingen) s a porOSZ-francia háborúban.

A világháború éveiben és a legutolsó békés évben az alább felsorolt hadviselő európai országokban száz szülött között a fiúk száma a következő volt:

1913 1914 Magyarország 1514 514 Németország 5150 5146

Anglia 5093 5086

1915 1916 1917 1918 516 51'6 517 521 51'71 51'76 51'85 52'04 50'98 5l'19 5107 5117

Igen valószínünek látszik, hogy az új házasságkötéseknek és a születéseknek a szülők kora szerint való megoszlásá—

ban Enrópaszerte mutatkozó háborús elto—

lódással függ össze, amennyiben az már régebben megállapított statisztikai tény, hogy a szülők korviszonya a születendő gyer- mek nemére hatással van. A szülöttek nem szerint való megoszlásának az anya és apa életkorával, vallásával és nemzetiségével való összevetése a háború alatt nem mutat ' semmiféle statisztikai szempontból kiemelhető

szabályszerűséget.

7. A szülők életkora tekintetében számos hadviselő országban ugyanaz a jelenség álla-

,

^{1923 ——-143— 5—6. szám.}

fg:

pítható meg, ami a házasulók kor szerint való megoszlását is jellemezte, t. i. hogy a. világháborús évek alatt a fiatalabb kor- osztályok aránya csökkent, az ldősebbeké pedig emelkedett.

Nálunk az apák korára vonatkozó 1913.

évi eredménynek az 1918. évivel való össze—

hasonlítása a következő képet mutatja.

Száz törvényes újszölött apja volt:

20 éven 20—24 25— 29 80— 39 40—49 50— 59 60'even

Év aluli é v e s felüli

1913 0'4 7'5 28'9 43'2 17'3 2'5 02 1918 04 70 19'3 45'9 21'7 5'1 0'5

Salle Tivadar dr.

Az 1920. évi népszámlálás eredmé—

nyeinek közzététele. —— Publication des données du recensement de la population ale llannée 1920. A m. kir. központi stat. hivatal

A nagy háborúk mindig a társadalmi erköl- csök hanyatlásával jártak s a kriminalitás alakulását kutató egyénre nem hatottak meg- lepetés erejével azok a jelenségek, melyek mindjárt a világháború kitörése után nálunk is lépten-nyomon erre mutattak. A háborúk a bűn társadalmi megítélésében új, a meg- szokottnál sokkal lazább felfogást hoznak felszínre; a háborúk által átformált erkölcs sokszor az egyeni lelkiismeretet tágítja. Az

; új világba csöppent egyén gyakran nemcsak megbocsájtja és megérti, de ami több —— leg- alább bensőleg — helyesli is a bűnözés olyan formáit, melyek a büntetőtörvények hézagainak kihasználásával kerülték meg az igazságszol—

gáltatás kezét. Az ilyen esetek megvizsgálása természetesen kívül esik a statisztika meg- figyelése körén. A társadalom erkölcsi életé- nek, megbetegedésének tüneteit szemlélendő, tehát meg kell elégednünk azokkal az ada- tokkal, amelyek a megtorolt bűncselekmé- nyekre vonatkoznak. Igy is elrettentő képét nyerjük az erkölcs leromlásának. Különösen a háborúval kapcsolatos, nyomor az, amely feledteti az emberekkel az erkölcsi korlátokat s ha nyilvánvaló is, hogy e részben a férfiak- kal sem tesz kivételt, figyelmünk fokozottabb mértékben fordulhat a nők felé, akik köz- tudomás szerint általában inkább ellenállanak a bűn csábításainak, mint a másik nem. A háború a magáramaradt nőt -—— ezt fogják

a Magyar Statisztikai Szemle e füzetével egy—

idejűleg adja kiaz 1920. évi népszámlálás veg—

leges eredményeit tartalmazó közleménysoro—

zat I. kötetét (Magyar Statisztikai Közlemé-

nyek. Uj sorozat 69. kötet), mely a fontosabb

demográfiai adatokat közli községek, továbbá népesebb puszták, telepek és egyéb lakott helyek szerint. A kötet beosztása és tartalma

hasonló az 1910. évi népszámlálásról kiadott

első kötethez, szövegét pedig most is Kovács Alajos, min. tanácsos, a M. Tudományos Akadémia lev. tagja írta, aki a népszámlá- lási munkálatokat vezeti. A kötet alapára 5 korona, mely a mindenkori könyvkereske-

delmi szorzószám (jelenleg 600) 400/0—ával

szorzandó, ára tehát jelenleg 1.200 korona.

A kötet tartalmából itt csak azt említjük meg,

hogy a jelenlegi Magyarország területe 92.916

§] km, lakossága pedig 7.980,143 lélek. A tényleges szaporodás 10 év alatt ugyanezen a területen 373,172, vagyis 4'90/0.

A nők kríminalítása a háború folyamán.

Criminalité des femmes pendant la guerre.

adataink ékesen, igazolni —— arra az útra sodorja, melytől a béke éveiben a nők tömegei távol álltak. Mondhatjuk-e ma ezt?

A bíróságok által elítélt nők száma.

Nombfe des femmes condamnées par les tribunaux.

l A bűntett és vétség miatt elitelt

, lnők —— Femmes condamnées

E v §—_____—______pom crimes et délits

, 1'—1-

A n n e 6 száma azt§§síflgáíf

Nag/"bye m 9/0 du íotal

7 des condamnés

§

Az 1909—1913. évek i

átlagában—Enmoyen,

des an'ne'es 1909—1913 10.702 155

Én 1914. évben . . 10.895 * 18'1

,, 1915. , 17.257 32-3

,, 1916. ,, . . § 19.597 see

a

,, 1917. ,, . . H 23.929 43'1

1917-ig, tehát nem is a háború végéig a bűnöző nők száma — a békeévek kétszeresét is meghaladva —— 123'60/0-ka1 nőtt meg. Könnyű ennek okát megtalálni. A családfenntartók százezerszámra kénytelenek bevonulni. Az anya magáramaradt családjával és a nő, aki eddig többnyire csak a háztartás gondjait viselte, most keresőjevé és egyedüli tegyelmezójévé is válik az elárvult csaladnak; Ha nincs vagyon, mit ér az a pár korona hadisegély, melyet az