._55_
1—4. szám.napra terjedt ki. Ezen idő alatt az elmaradt
szállítás 356 ezer tonna volt. A sztrájk hatá- sát mutatja a májusi termelésnek táblázatunk—
ban kimutatott hirtelen aláesése s a júniusi termelés gyengesége. Bár a munka újrafel—
vétele a legtöbb üzemben június 12-én és 13-án megtörtént, a bánya—rendbehozatali mnn- kak s az a körülmény? hogy a termelt szén- ből a bányák elsősorban a sztrájk alatt fel—
Magyarország 1924. évi külkereskedelmi
használt saját készleteiket egészítették ki az előirt mennyiségre, még június második felé- ben is befolyásolták a szállítás (nettóterme- lés) mennyiségét.
A június után következő hónapokban a termelés fokozottabb mérvű volt, de az évi termelés végeredménye az előző évit már nem tudta elérni.
mérlege.
Bilan du commerce ea'tc'rieur de la Hongrie en 19243) Re'sume'. Én 1924 la valezytr des impor-
tations s'élei'e a, 702'8 millions de couronnes-or.
celle des exportations se monte a 575 0 millions de couronnes-or, donc Peace/lent des impor- tations est de 1278 millions de couronnes—or.
Dans la seconde moitie' de lanne'e 1924, la _ suppression successive des mesures prohibitiees avait pour resultat le grand élan du trafic commercial. Les importations ont augmente' contre celles de l'anne'e passe'e de 660'0 et les exportations de 7'00/0. Le soldepassif du bilan de 1924 reste beaucoup au—dessous de celui de la période de 1920 ú 1922, il accuse cepen- dant une augmentation par rapport a 1923, ou le passif était de 849 millions de eouronnes or.
Le développement de la production de la Hongrie, ainsi gue tkome'lioration sur le marche' mondial de nos articles ddmportation prooenant du domaine de la production agricole ont eu pour conse'guence gue la proportíon des importations non coui'erte par les exportations diminua d'année en année. La partie non couverte des importations (( e'teí en 1920 de 60'60/0, en 1921 de 512, en 1922 de 58 8, en 1923 de 201, en 1924 de 18'20/0.
En ce gui concerne Fordre des articles les plus importants du commerce exte'rieur, il nfy a par rapport auoc années préce'dentes de changements considérables gue guant aux ecc- portations. La consolidation de la production agricole et la suppression (les prohibitions de sortic ont mis en rmarclze les emportations de ce're'ales pani/iables. de lefgumineux, de lrolaillcs et de produits (le volaillc. Un clzangement important est encore le fait, gue las importa—
tions de i'ins ont con'zpli'tement perdu leur importance. Pour les importations le développe- ment de llindustrie textile a produit une augmentation surpassant m:?me l'eleeation ge'-
1) Voir la traduclion frangaise de llartiele dans
sa tcncur complete au No rí, 119 anne'e de la Revue
de la Socze'te' Hongroise de Statistioue.
ne'rale dans les groupes des íils de coton et de laine, du jute et surtout dans la premiere moitié de l'année dans celui des machines de Findustrie textile.
Az 1924. év külkereskedelmi mérlege az ipari termelés terén, mint Európaszerte, úgy nálunk is mutatkozó nehézségek, valamint az 1923. évinél rosszabb gabonatermés dacára, a magyar gazdasági élet megerőso'cle'se'ről tanus- kodik. Gazdasági életünk megerősödésére ve- zethető vissza az is, hogy a külkereskedelmet az 1922. és különösen az 1923. év folyamán életbeléptetett korlátozó intézkedések, az állam- háztartás egyensúlyának helyreállítása céljá—
ból megindult szanálási akció által tervbe vett módon7 az 1924. év folyamán fokozatosan megszüntethetők voltak. Pénzünk stabilizá—
lása, á belföldi árak világpiaci nívóra való emelkedése és a külkereskedelmi forgalom elég kedvező irányú fejlődése valószínűvé tette ugyanis a külkereskedelmi korlátozások feleslegességét. Minthogy pedig a forgalom telszabaditásával egyidőben az új vámtarifa magasabb tételei léptek életbe, iparvédelmi szempontból sem látszott veszélyesnek a kor- látozások megszüntetése. A kivitel tekinteté—
ben is, úgy látszik, elérték a külkereskedelmi korlátozások jótékony hatásukat azzal, hogy mindaddig visszatartották a nagyobb mértékű behozatalt, amíg a belföldi termelés emelke- dése képessé válik a növekvő behozatalt növekvő kivitellel ellensúlyozni. Az ország gazdasági erejének ily irányban történt fej- lődését igazolják az utolsó öt év külkereske- delmi forgalmának alaknlásáról tájékoztató főeredmények is.
Az itt közölt adatok kétségtelenül bizo- nyítják a belföldi termelés fokozódó növeke- dését és a kivitelnek a behozatalt erősen túlszárnyaló fejlődését. A behozatal a szigo—
rúbb korlátozó intézkedések folytán az 1923.
évben az előző évekhez képest egy ízben még
0
__ 66 __ 1925
. á sa %% e'aau- inti: A
gt ! . effet: ::§ Égi Élggl § Ésa 7:
a** ,..s ..na? "3.2 —-—;W:— :Eps 3 Law"— ___
§ SÉ: $$$—§ §§§§ 38; ágai 1924, év 'gÉ _—§ 33333
5 geg ege cse; Ésa zsz§ isa § gigei—s
? mu.— '! §.ÉauNÉ'tnw ("f:—' Anne'e 1924 géjég át;-534311;—
;, millió aranykorona ! indexszamokban Mmm—
űl millions de courort'nes-or; en nombr.-indices millions de mm.—or
, , , _ §
. , . Off . , '
1920 4173 1 164 3 **)30 f 100 100 a) Tenyleges forgalom — M'ouvemenl re'el
,- 9' . . i " 7-
1921 020 7 _03 9 266 8 : 120 100 Első félévben __ Dans la K
1922 5394 3301 2093 5 129 201 IM moitié de l'année . 298'0 240'3 —- 57'7
,. . . l ( — Harmadik negyedben —
1923 4230 338 1 849 a 101 306 Dans le Ha trimestre 175-8 1321; — 445
1924 702'8 575'0 127'8 168 350 Októberben — En octobre x, 76'9 78'8 %- 1'9
Novemberben— En nov. 706 584 —- 12'1 Decemberben — En déc. i 81-6 652 —- 16'4
_ _ _ . , Negyedik negyedben — !
Vissza IS esett, a kmtel ellenben évről évre Dans le I V8 trimestref 2290 2024 —— 26—6 emelkedett. Az emelkedés mértékénél észre- Egész évben _ Dans H
vehető ugyan a szigorúbb korlátozó intézkedé- l'anne'e entiére . . . ? 7028; 5751) —— 127-8
sek hatasa a. kivitelnél is, amennyiben 1923—ban *
kisebb volt a kivitel növekedése, mint az b Ati 1h xf " M 1 ,
1921. és 1922. évben s jelentékenyen kisebb, _ )" ages 3" orö'" WWW" mensm moyen
mint a forgalom intenzitásának szempontja— I'JÉSS fele")? _ Dans le 49, 401, %ból, nagy fellendülést mutató 1924. évben. HírmíliilkesngevyednenÓ—l _ ' "
A forgalom fokozatos felszabadítása és köny— Dans le 111? trimestrel 536? 44-1 _ 14-5 nyítése 1924 július hónappal vette kezdetét Negyedik negyedben —— M i _
s kétségtelenül a behozatal emelkedését ered- Dans le IVe mmm"? 'G'Jl 61 'Ul _ 8'9
ményezte. Ezzel párhuzamosan azonban a ki- Egész 'évben —— Dans!
vitel is, mint az alábbi adatok mutatjak, erősen WWW ("mm — - ' l 68'1 606 _ 10'7
fejlődött. (L. a következő táblázatot.)Ha figyelembe vesszük, hogy az 1924.
évről itt közölt adatokkal szemben az 1923.
évi átlagos havi behozatal 352 millió arany—
korona, az atlagos kivitel 282 millió arany- korona volt, akkor ebből is látszik, hogy a növekvés tényleg szembetűnő. E táblázat ada- tai beigazolják továbba újból azt is, hogy a behozatal útjainak egyengetése megkönnyíti a kivitel útjait is és hogy a behozatal és ki—
vitel közti kölcsönhatás a kereskedelmi mér- legre nézve is bizonyos automatikus szabályo—
zó erővel bír. Természetszerűleg figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarországnak, mint agrárállamnak a kivitele különösen az őszi honapokban jóval nagyobb az évi átlagos ki- vitelnél s ennélfogva is számolni lehet az 1925. év első felében egy jelentékenyebb visszaeséssel, de ugyanakkor szamithatunk egy valamivel mérsékeltebb behozatalra is, mert a korlátozások felszabadításaval jelentkező árú- beszerzési éhség is mindenesetre csökkeni fog.
Az 1924. évben, mint az előbb közölt adatokból kitűnik, külkereskedelmi mérlegünk 1278 millió aranykorona passzz't'mnmal zárult az 1923. ér 840 millió aranykoronányl pasi.—
szz'vumáral szemben. Az utolsó évnek ez a passzivitása ugyan mélyen alatta marad az
1923. évet megelőző évek passzivitása mögött, mégis az előző évhez képest növekedést mutat s ennélfogva az ország gazdasági helyzetét tannlmányozők figyelmére méltó körülményt képez. A passzivitásnak számszerű növeke- dése —— amennyiben az nem nagymértékű ——
véleményem szerint magában véve még nem minősíthető kedvezőtlen jelenségnek akkor, amidőn az orszag termelése és a forgalom intenzitása a passzivitás jelentékenynek nem tekinthető növekedésével egyidejűleg fejlődés—
ről tanuskodik. A fejlődés pedig kétségtelen, mert az export szempontjából elsősorban sza- mottevő gyengébb gabonatermés s a felsza- badítasokkal előmozdított behozatal fejlődése dacara, nagyobb arányú a behozatal növeke—
désénél a' kivitel növekedése. A behozatal ugyanis az 1924. évben az 1923. évhez ké- pest 6—5'99'p-kal, a kivitel pedig 70'Oof'o-kal, tehat a behozatalnál nagyobb arányban fej—
lődött. A kivitellel nem fedezett behozatal ara—
nya is évről-évre csökken. Volt ugyanis a behozatal fedezetlen része 1920-ban 60'6, 1921-ben 512, 1922-ben 388, 1923—ba1120'1 és 1924—ben 182 százalék.
Nem lehet azonban a kérdés tárgyalásá- nál a fejlődésnek egyik el nem mellőzhető
1925 —- 67 ——*
1—4; szám.tényezőjét, az áralakulást figyelmen kívül hagyni. Magyarország, mint elsősorban mező—
gazdasági termékeket exportáló és iparcikkeket importáló állam a világháború befejezése után általában 30—50"/o-ka1 drágábban vásárolt és
10—20"/o-kal olcsóbban értékesített, mint a
világháború előtt. A mezőgazdasági termékek több éven át tartó lassú. majd az elmult év- ben bekövetkezett erőteljes világpiaci áremel—kedése folytán azonban lényegesen változott a helyzet, mert a legutolsó külkereskedelmi egységértékeknél a világháború előtti állapot- hoz képest a behozatalban 50, a kivitelben pedig 40 százalékos az áremelkedés. A be- hozatal és kivitel közti értékdiszparitás tehát, mely pár év előtt az 1913. évvel szemben még mintegy 55 volt ma már alig 10. Ma—
gyarországnak az itt vázolt árváltozás folytán megnövekedett tehát a vásárlóke'pesséye s így ezzel lehet elsősorban indokolnunk külkereske- delmi forgalmunk fellendülését és gazdasági megerősödésünket is. Megjegyzendő, hogy arany- értékben a magyar nagykereskedelmi index az előbb említet külkereskedelmi értékindex- nél magasabb, 60 százalékos, árnövekedést mutat. A nagykereskedelmi indexnél azonban az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, valamint az ipari anyagok és termékek között szintén jelentkezik ez a különbség. ami kitü- nik abból iS, hogy az aranyindexszám 1924.
évi december 31—én a mezőgazdaság köréhez tartozó árúk csoportjánál, a mezőgazdasági termékek árának decemberi hirtelen emelke-
dése mellett is csak 1'56 volt az ipar köré-
hez tartozó árúk csoportjánál mutatkozó 1'63—mal szemben.Magyarázatot kívánhat az a körülmény, hogy mi az oka annak, hogy a belföldi nagy—
kereskedelmi árindex a külkereskedelmi ár- indexnél általában lő—tel magasabb ma, mint volt a világháború előtt. A kérdés népszerű magyarázata a belföldi árdrágításra célozhatna, a közgazdasági azonban nem elégedhet meg ezzel, bár az indexszámok természeténél fogva a két index között mutatkozó elég számot- tevő eltérés mindenesetre gazdasági szempont—
hó] is feltűnő jelenség. A több éven át tartó koronaromlás folytán a belföldi mobil tőkék- ben (takarékbetétek, záloglevelek stb.) rend—
kívüli veszteségei voltak az országnak, a tőke—
kínálat tehát a termelés fejlődéséhez képest igen csekély s ennélfogva a hitel rendkívül megdrágult. A hiteldráguláshoz kisebb mérték- ben hozzájárult még a világháború előtti mé- retek mögött maradó forgalom, a gazdasági, illetve a vámhatáron belüli terület szűkebb volta és a forgalom megadóztatása is. A két
index közti különbség indokolására azonban véleményem szerint, már magában is elegendő magyarázatot nyujt az a 12—16050—03 belföldi hiteldrágulás, amivel a magyar termelés és kereskedelem számolni kénytelen.
Az 1924. évi kivételesen gyenge árpa—
és zabtermés, valamint a világháború utáni"
átlagot alig elérő búza- és rozstermés folytán az elmult év adatai a mezőgazdasági termelés fejlődéséről nem nyujthatnak teljesen hű képet.
Mégis tekintettel a kitűnő s a világháború előtti éveket is jelentékenyen meghaladó tengeri— s a szintén kedvező cukorrépa— és burgonyatermésre, általában a mennyiségi adatok is fejlődésről tanuskodnak. A világ—
háború előtti eredményekhez képest még mindig 13—18 százalékos a visszaesés. Az 1920. évhez képest azonban csupán a ter- melés mennyisége alapján is 21 százalékos a növekedés, söt növekedés mutatkozik a kedvezőbb 1921. és 1922. évekhez képest is s visszaesés —— bár viszonylag igen kismér- tékű —— egyedül csak a különösen kedvező 1923. évvel szemben van. A mennyiségi adatok tehát a magyar mezőgazdasági terme-
lésnek az 1919. és 1920. évi mély pontról
való lassú fölemelkedését és a termelés bel—terjességének növekedését igazolják s reményt nyujtanak arra, hogy az ország gazdaközön—
ségének további kitartó munkássága rövidebb időn belül ismét a háború előtti belterjesebb termeléshez fog vezetni. Sőt a termelés- nek jóformán évről évre tapasztalt fokozódó javulása alapján még az is remélhető, hogy amennyiben a hitelviszonyok lehetővé teszik és a magyar mezőgazdák hiányzó felszere- léseiket pótolhatják s megfelelöen instruál—
hatják gazdaságaikat, az ország mai területe még többet is fog termelni, mint a világ—
háború előtt. A többtermelést mindenesetre előmozdította a világpiaci árak érvényesülése és azok emelkedése. A termelés növekedése, de főként az áremelkedés folytán ugyanis a 7 főterménynek a mai magyar területre eső termelésnek értéke, mely 1913-ban az október havi árak alapján 1162 millió aranykorona értéket képviselt, 1924—ben ugyanily alapon számítva már meghaladta a világháború előtti aranyértéket s 1'293 millió aranykoronát tett.
Az árindex változására való tekintettel ez ugyan nem tekinthető a világháború előtti állapottal szemben tényleges növekedésnek, de minden- esetre igen tekintélyes növekedésnek kell minősíteni az előző évekhez képest, mert 1920—ban ugyanezen termékek ellenértéke csak 342. 1921-ben 546, 1922-ben 706 és 1923—ban 992 millió aranykoronát tett.
731
) 1—4. szam.
L 68——
A külkereskedelemi forgalomban szereplő legfontosabb árúk sorrendjében az előző évek- hez képest csak a kivitelnél mutatkoznak lényegesebb valtozasok. A mezőgazdasági ter- melés megerősödése és a kiviteli korlato- zasok felfüggesztése megindította a kenyér- termékek, a hüvelyesek. a baromfi és baromfi—
termékek exportját, melyek az előző években még nem érvényesülhettek oly súllyal kül- kereskedelmi forgalmunkban, mint a vilag- haború előtt Változás az is hogy a bor a számottevő exporteikkek közül a teljesen jelentéktelen árúk közé került. A behozatal—
nál nagyobb eltolódasokat csak a textilipar fejlődése okozott, ami a pamutfonal, gyapjú- fonal, nyersjnta és különösen az év első felében a textilipari gépek fokozottabb import—
jában nyilvánult. A korlátozó intézkedések megszüntetése folytan, mint előrelátható volt, az 1923. évben első helyen szereplő fabehoza- tal helyét ismét a pamutszövetek foglalták el.
A legfontosabb árúk a következők:
1925
. , . , ö § ; §
Mennyisegmeterma- ÉS § ? i§
§zsákban— Ouantíté "Ég § § __ ,, ea guintaux métri— §§ 8 §§5
. . _ 's: o
Az ami megnevezeso We'—5 3 R. § ;?
, . A ______________ : ; 2 B* e § Deszgnation des § 19231924 _2 S §§É
— az laz J—f. ; s-"t— ;,
marchandises l EÉ' E 3 3
§eii1929en1924 : : ,a: **
§ az 1924. év—
g evekben hen— eu
_____ § ;! 1924
B) Kivitel —— Emporiations
; § *
Liszt _ Farines. . § Lattal z,495.4533101-1 17 58
Vagő- és igasallatok 1) § §
— Aizimaam do trait § í
et de boaoherie 110583§ 168580; 55 3 961
Búza — Froment 750.429§ 1,803.9181_ 483 840
Cukor —— Suore . . 445997§ 96(l.929§1 440 765 ROZS —— Seigle , . 226951§ 13952445 32'5 5'66
Leölt baromfi —— Vo- ; §
lailles mortes 50.421; 66 266§ 178 811 Villamos gépek és kél § §
szülékek — Alachi- , § §
nes et appareils élec- § §
trigues . . 38.451 39.508317'4 3'08
Nyersgy apjú ——Laine § §
bruto. . § 36.164 52.464§ 170 296
Friss és elkészített * !
hús, kolbász, — Vian— §
des fraiches et pré— § 3?
parées, saaoisses 94.647§ 78.275§ 16'1 2-80
Gépekéskészülékek— ;
Zlíachinesetappareils § 129132) 136514 15'9 2'77 Toll —— Plimies 16.077§ 21.072! 187 288
Bab, szaraz, — Hari- § § §§
oots sees . . ; 164883§ 360778, 129 2'24
Tojás —— 0me § 35.210i 60.045§ 9-1 1'59
Vasarúk — Ouwages l, i *:
en fer . ._ massal 140.369§ 91 1—57
Tengeri — JIais. ' 29.716§ 3163971 6'2 107
!, : ! §$
§Mennyiségmétermá- §; i 5 §£§
§zsákban — Gila/11115 ɧ § § § % M en. animaux műíri- ɧ 8§§N§
Az árú megnevezése § alles ; §§g§ "
Désigiiation des J—"f—í "Ég * **
marchandises az 1923 § az 19" 4 Én?; §
en 1923 § en 1924 : : e:
§_"— az1924. et-
; években § ben—— 671
, 1924
A) Behozatal —;—Im£)ortations
Pamatszövet — Tissus § §
de Goton 72.091 7119.04-.8§ 98'914'07
Fa —- Bois 20,674.231 24,239.751,§ 71'0§10'11
Gyapjúszövet —— Tis— § §
siis de laine . . 28.687 _43.126§ 62'6§ 8-90 Szén — Charboii. . f 8,380925 1*1,335.690§ 492; 700
Pamntfonal és oérna-— ? * ' ?
Fils de coton et file, *) _
retors . . 49.790 71.945; 33'7 4'80
Gépekés készülékek— ' '
Machinesetappareils 151980 195398;— 31'9 454
Kikészitettbör— Cairs- § § %
prépaie's . 17.202 21.616§ 231 8'28
Gyapjúfonál _— Fils 1
de lame . . 6767 19.985319'2 2'74
Pnpiros és papirosárú , *
—— Papiei" et anti/los 1 '
ea papier . . _! 858287 8762803, 167 337
Ásványolaj —— Hiiiles * , '
mine'rales , 841856 932349; 134; 1 91
Nyersfémek— El./[ártatlan ' § f
bir/its. 92.895 90.66th 12'5 1'78
Vasaiúk —— ()iwiages ' § ; 3
en fe? . § 141159 132442? 3'G§ 112
Nyerspamnt —— Cotori ( ' §
brut . * 80.470 29.60? 7'7§ 110
5 ' §
1) A mennyiség darabokban van kimutatva. ——
La gaantite' est eocprime'e m tétes.
A behozatalban az összes textíliák a nyers- anyagokkal együtt 1923— ban az értéknek 310/0-at,1924- ben pedig 390/ —at tették. Ér—
dekes és tovább feldolgozó iparunk szem—
pontjából kedvező tünet, hogy a pamut- szövetbehozatal igen nagymértékű emelkedé- sében a legnagyobb rész a nyers szövetekre jutott s a tarkanszőtt vagy más módon ki- készített árúk részesedése az összforgalom- ban természetesen csak viszonylag csökkent.
Bőriparnnk fejlődésére vall, hogy a teljesen rendelkezésre álló belföldi termelés kihasz- nálása mellett a nyersbőrimport közel 30.000 métermazsaval emelkedett. Előreláthatő volt a déligyiimölosbeliozatal kiugrasa is, mert az előző években jóformán csak a citromot lehetett behozni.
1925 _69_ 1—4. szám.
A kivitelben a gabonafélék és liszt export- jának aránya 260/0707 $$$/(fra növekedett, Ezt az emelkedést, tekintettel az 1924. évi gyengébb gabonatermésre, csak az tette lehe—
tévé hogy az országnak az 1923. évi ter- mésből az ui gazdasági év kiiszölJéll a kén)"er- terményekbél 2 6 millió métermázsára becsül—
hető készlete volt. Az év utolsó hónapjában a tengeriárak javulása folytán megindult a nagy mennyiségben rendelkezésre álló tengeri exportja is. A cukorkivitel a világpiaci lanyha irányzat dacára több mint megkétszereződött.
A túlnyomórészt kisemberek 77mnkásságá- ból származó baromfi- és baromfitcrme'kek exportjának jelentőségét legjobban mutatja az, hogy 1924-ben ez az export már meg- közelíti a kivitel értéktételei között második helyen álló vágó— és igásállatkivitelt. A baromfi- export részletes adatai a következők:
, , , Kivitel millió aranykorona
Az aru megnevezese :) —v—_Exportalz'mzs m millions
Dési/motion des 47—51" kamu.—_
marclmwlises 1922—ben ) 4923 ban 19 4—bén
A ), en, 1922 ; m 1923 , en 1924
ll $
Leült és élő baromfi —— ii !
l'olailles mortes et m' )
tantes A ) 4-1 106 ) 203
Toll _ leime . . . ) 7-8 ("1 13-7
Toias — Oan/s . _ . l 63 41 ) 9'1
Libamáj és libazsii —— l *
Foie d'oie et grarsse ) ;
(l (ne —— ! 0'4 ; 1 ()
Baromfi és baromfitermé- H ! l
kek összesen -— lolml- !! ) 1 les elprodmtsde volazlle ' ! )
au total. .,! 18-2 102 ) 441
Mint a részletes adatok mutatják, a baromfi- kivitel három év alatt az ötszörösére emel—
kedett. Főként a leölt baromfikivitel fejlő- désének köszönhető az is, hogy míg 1922-ben az összes kivitel értékének a baromfi és baromfitermékek csak 5"/.,-át képezték, addig a kivitel általános emelkedése dacára ma már megközelítik e cikkek az összkivitel értékének 8*'/.,—át is. llaromfit különben nagyobb mennyiségben Ausztriába Németországba, Angliába kisebb mennyiségekben jóformán az Összes nyugati államokba sőt a tengeren túlra, az észak-amerikai Egyesült— Államokba is szállítottunk,
Vas— gép- és elektrotechnikai iparunk exporttevékenysége fejlődött ugyan az 1923.
évhez képest is, de nem tudott lépést tar- tani exportunk általános fellendülésének mér- tékével. Hozzájárult ehhez az is, hogy azok a nagymértékű vagon— és mozdonyjavítási munkálatok, melyeket gépiparunk Jugoszlávia
. vas—,
és Lengyelország részére végzett, részben befejeztettek s így most már lassúbb ütem- ben folynak. Ez az iparág különben a háború elvesztése és az ország szétdarabolása folytán kénytelen volt gyártási irány át megvaltoztatni Korábban u,,zyrnis különösen a gépipar nagy- részt állami és közszállitasokból élt. Az állami szükségletek erős megcsappanása folytán a fém-, gép- és elektromos iparnak új cikkek után kellett néznie. Ez jóformán máról—holnapra meg is történt, mert a régi gyárakban új iparágak születtek, melyek a behozatali korlátozások tartama alatt meg is erősödtek. A gyártott új cikkek az exportban ugyan még nem nagyon részesednek de miután azok túlnyomó részének veréeny- képessége kétségtelen. remélni lehet hogy azok, miként mezőgazdasági gépiparurik, már ezidőszerint is a közeli Dél és Kelet felé ugyancsak meg fogják találni piacaikat. A nem—
zetközi viszonylatban már régebben is ver- senyképes elektrotechnikai cikkek közül a dinamók, a villamos számoló— és mérő-készü—
lékek és villamos izzólámpák is mind több és több országban találnak elhelyezésre, bár az exportált mennyiség az elhelyezésnek világ- szerte tapasztalható nehézségeinél fogva, csak az izzólámpáknál emelkedett.
Érdekes megvilágításba helyezhetjük kül- kereskedelmi forgalmunka't7 ha az utolsó két év forgalmát a nyersanyagok, félgyártmányok
és gyártmányok csoportjai szerint rész—
letezzük.
? Behozatal— Impmt hKivitel ——— Export.
§ ) ; ) )
l ki i ; i _ i 'n
)? '—' ?) e ? ; ;; s
' § §) s 3 ) § §
, ) É—É % § ) É—É
Mcgnewzes ) , ;l ) _o a
, - ' 1 :: : ) : §
1.)€,84y1l(tt40)lb () (_ )) ), l ÉÉ )) 0
x ) 3
40 4 E
w—m— m: — ! !! %%,W-W—k,
N§eisan) agok— ) § !
llaiieres 1); e- *
mim es . . . 1246 39" l'9B 4 28 () l48 7 444) 3ll4 7 530
Félgxaitináinok ! ); _ _ _
— Pmrlmts mi— ; ' *
mm és 113 4 26 8 157 4 22 496-2 78 26 $) 47
G) ártmany ok —
—l7f.,"c1b)'1r1aes 185047'3490496l6324392434425 Összes árútorg
líoaz, ement total des me'-7 ' elurwrlíees
) )
) 1
l )
í ' : 4
S : )
)
42301000702'8100'0338'14100'0575'0100'0
1—4. szám.
A végösszegében az 1923. évhez képest a legjobban emelkedett 43'7 százalékról 496 százalékra a gyártmányoknak az összforgalom—
ban való részesedése. Ez a részesedés azonban jóval kisebb, mint volt az 1921. és 1922.
években, amidőn az összforgalomból 657,
illetve 550 százalék esett a gyártmányokra.
A gyártmányok behozatalának nagyobb mér- tékű növekedése az év második felében a forgalom fokozatos felszabadításával van szoros összefüggésben. A félgyártmányok, mindannak dacára, hogy a belföldi textilipar fejlődése igen nagymértékű —— főként Ausztriából szár—
mazó — fonálimportot vont maga után, vi- szonylag némileg mégis visszaesett. Ugyanígy, bár valamivel kisebb mértékben csökkent a nyersanyagoknak az összforgalomban való részesedése is. Természetes jelenség, hogy a forgalom felszabadításával növekedett a gyárt- mányok behozatala, azonban e növekedés dacára is jóval kisebb százalékkal szerepel- nek a gyártmányok az összforgalomban, mint
a világháború előtti 1913. évben. Az 1913.
évben ugyanis 616 százalék esett a gyárt- mányokra, 134 százalék a félgyártmányokra és 250 százalék a nyersanyagokra.
A kivitelben is viszonylagos visszaesés
mutatkozik a gvártmányoknál az 1923. évi
483 százalékról 423 százalékra. Visszaesést mutat az abszolut számokban jóformán vál- tozatlan összeggel szereplő félgyártmány- export is. Az 1924. év juniusa óta már tel- jesen szabadon exportálható gabonakivitel fellendülése folytán azonban erősen fejlődött a nyersanyagok exportja. Az összforgalomból ugyanis 1923 ban csak 44 százalék esett, a svájci búzaexport dacára, a nyersanyagokra míg 1924— ben a nyersanyagok részesedése 53százalék volt. Az 1913. évben pedig 518
százalék esett az Összforgalomból a nyers- anyagokra, lO'l százalék a félgyártmányokra.Ipari exportunk túlnyomó része az őrle- ményekre és a cukoripar gyártmányaira esik.
A gyártmányokból való exportunk, ha kiemel- jük a két legfontosabb tételt, akkor a követ—
kező alakulást mutat:
E táblázatból világosan kitűnik, hogy gyártmányokból való exportunkban mily te- kintélyes helyet foglalnak el a magyar malom- és cukoripar gyártmányai. Az egyéb gyárt-
mányokból való exportban a legnagyobb 333
millió aranykorona a gép— és elektrotechnikai ipar részesedése, 154 a textiliparé, 69 a járműiparé, 4 a vegyészeti iparé. A cukor- ipar termékei mellett az ipari exportban a legnagyobb fejlődés a tegyészeti iparnál jelent—
kezik, mely ipar 1924- ben gyártmányaiból
70 —— 1925
H 1 9 2 3 1 9 2 4 Megnevezés rrEinTK" W WM ""
Designatwn ;;iii'zilnibrzs 0/0 Itiriti'ljllrzcykzs 0/0
Hmm: or avail-or
! ,.
Cukoripar gyártmányai
Produits de l'industrie l , _
sucriére. . . . . mal 130, 44-i 181
Örlemények — Moutures 62 0 ' 38'0 101'9 41?) Más gyártmányok ll
Autres produits fabrig. il 80 () 49 O 97'5 40'0
Gyártmányok _összesen l A
Total . . . . . . ; 163'2 IUO'lgE 243'5 100'0
:
kétszer annyit helyezett el a külföldön, mint
1923-ban.
Az egyes országokkal való nemzetközi forgalmuk *adatai azt igazolják, hogy az ország kereskedelmének sikerült újabb köz-—
vetlen kapcsolatot létesíteni a nyugati és tengerentúli államokkal. Különösen az 1924.
év folyamán kilépett az ország abból a gaz-, dasági elzárkózásból, ami a világháborút közvetlen követő éveket jellemezte.
Külkereskedelmi forgalmunk az egyes államokkal az 1923. évhez képest főként abban változott, hogy mig az 1923. évben öt országgal volt aktív a külkereskedelmi mér—
legünk, addig 1924-ben csak három állam- mal. Ausztrián kívül kiviteli többlet mutatkozik még Olaszországnál és Jugoszláviánál, a többi államnál kivétel nélkül meghaladta az import értéke az export értékét.
Ausztriai importunk több, mint felét a textilipari félgyártmányok és gyártmányok tették. Ugyanide irányuló kivitelünknek közel fele a lisztre és gabonára jutott. Vágó- és igás- állat, valamint baromfikivitelünk legnagyobb felvevő piaca szintén Ausztria volt. Ipari gyártmányok kivitelénél csak a színnyomatos pamutszövet és a Villamossági cikkek érde- melnek említést.
Cseh-Szlovákiából a legfontosabb behoza- tali cikkünk a textíliák voltak, több mint 90 millió aranykorona értékben. A behozott nyers és megmunkált fa értéke 20 millió aranykorona volt. melynek fele fűrészelt fenyőfa. Fontosabb cikkeink még a kőszén, pirszén, vasérc, kikészített bőr, üvegárúk, vasárúk és gépek. A cseh-szlovák kivitelben is a gabona és liszt dominál 93 millió ko- ronával. Ebből a kenyérmagvak 37 millió koronával szerepelnek. Közel 10 millió arany- korona értékű vágó- és igásállatot adtunk el Cseh-Szlovákiába. A nyersanyagok közül a gyapjút és a nyers dohányt lehet meg-
említenünk.
1925 —— 71 — 1—4. szám
§§ Behozatal —Importation Kivitel — Exportation Behozatali( ——)vagy
§§ 1923-ban 1924-Éen 1923-Ean 1924-Ben ÉLÉNÉLIZÉS
ÉÉÉ % ggg—É É—Égg ÉÉÉ §§§§ ÉÉÉ §§§§§ 1923—ban§§1924-ben
__ sss És 3; ;, es: :;2; §;s §51§§ allódyk
Ausztria — Autriche 109-3 25'86§ 163'0 23-19§ 1475 43—63 209-6 sensi las-2 4— 46'6
Cseh- Szlovákia — Tchc'co—§§ § _ §
slovaguie. . , 101'9 24'09§ 176'8 20'16 39'3 11'64 138'3 24'06f — 62'6 —- 88'5 Románia —— Roumanic . 434 10269 550 7'83 29'5 8'71; 30'3 5'28; — 13'9 —— 24'7
Jugoszlávia_l'ougoslaoic ) 13-3 315 28-35 4-03; 23'6 6-99§ 33-5 582 , % 10-3 Jr 5—2
Németország—Allemagne 605 1429 881 12-53j 20-9 6-16f 454 7.90; —39'6§ — 42—7Svájc —— Suisse . 9"? 228 26'5 377 188 557. 11'6 2'025f —§— 9'1 —— 14'9
Olaszország — Italic. . ,§ 12—8 303 295 4519, 27-7 820§ 34-8 605'í —l— 149 $ 5-3 Longyelország—Pologne §§ 27-2 643, 38'9 553 5'8 1-71§ 14-9 258§§ —21-4 — 240
Nagy—Britannia—Grande- §§ § , § §§
Bretagne. . § 00 166 153 2-18[ 85 252 92 1'§61§ ju 1—9 — 6-1
Franciaország —— France 3 2 U'77§ 11 ?) 1'61§ 1'9 0543, 22; 0 38§ — 1'3 — 9'1
Hollandia _ Pays-Bas . r 61 1-45 80-i 114, 10 0-30 ( _ 4-1
ÉszakAmerikai Egy. An. . § É .
Etats-Unis d' Amérigue. ii 15'9 8'76; 177 2153 21 0'62,§ 32 — 14 5
Egyéb országok —Autres § , § § §§ , §
pays . . . . . . . ;; 13'1 307 . 444 6'31* 11'5 3'41U 38'1§ —— 63
Összesen— Total. 4230 10000; 702-8 100 00§'* 3381§100005 575-0 100-00f; —84-a —127'8
; , ! ,
Romániából fát és ásványolajat szerez—
tünk be, viszont cukrot, vasfélgyártmányokat, vasárúkat, gépeket, Villamossági cikkeket és textiliákat szállítottunk ki.
Jugoszláviából nyers és megmunkált fa, vasérc, nyers kender, marokáli égetett szóda, mozdonyok és vasúti kocsik és föleg az év utolsó negyedében őrlési célra búza érkezett.
A jugoszláviai kivitelben a vas, nem nemes fém- és Villamossági ipar félgyártmányai képviselnek jelentős összegeket.
Németországból a pamut- és gyapjúszö—
vetek, Svájcból a nyers pamutszövetek és selyemárúk, Olaszországbr'rl textíliák, déli- gyümölcs, rizs nyers bőrök, Lengyelország- ból szén és ásványolaj érkezett nagyobb mennyiségben.
Németországba búzát és babot, Olasz- országba cukrot, babot, vágómarhát, mű—
selymet nyers gyapj,út Villamossági cikkeket adtunk el. Meg kell még említeni a Triesztbe kivitt, föleg továbbszállításra szánt cukrot és babot is.
Összegezve az elmondottakat a mai Ma- , gyarország gazdasági helyzete a külkeres- kedelemról és a gazdasági termelésről szóló adatok szerint javulást mutat. A mezőgazda-
ságban a fokozatos konszolidáció, a munkás—
kéz hiányának megszűnte, a kipusztult állat- állomány pétlása a termelő munkát ismét elötérbe juttatta. Az ipari termelés egyes ágaiban, mint a textil— és vegyészeti iparban, nagyarányú örvendetes fejlődés mutatkozik.
A régebbi gép— és elektrotechnikai iparnál is, úgy látszik sikerült a legnagyobb nehéz- ségeket leküzdeni s a fejlődés, ha egyelőre lassúbb ütemben is, de folyamatos lesz.
Egyedül nagymalmaink kénytelenek állandó üzemredukcióval élni. A textilipar fejlődésé- nek kétségtelen jelei dacára azonban a szük—
ségletnek a forgalom felszabadításával meg- könnyített kielégítése még növekvő importot eredményezett. Növekedett az import a for- galom. fclszabadilásával karöltve különösen a magasabb igényű fogyasztás céljait szolgáló
cikkekben. Ezt a növekedést azonban, tekin-
tettel ezeknek a fogyasztási cikkeknek a lakosság életerejével és kulturális fejlődésével szorosan összeiüggó jelentőségére, az adott viszonyok között gazdasági szempontból is indokoltnak, sőt kívánatosnak is lehet tar- tani, bár átmenetileg kereskedelmi mérlegünk javulását hátráltatta.
Tormay Béla.
