Magyarország 1923. évi külkereskedelmi mérlege

Magyarország 1923. évi külkereskedelmi mérlegeö)

Bilan du commerce extérieur de la Hongrie en 19233) M

Résumé. Vu la situation économigue actuelle de la Hongrie, létablissement exact du bilan.

du commerce extérieur est d'une importance partieuliere. Le poste le plus considérable du bilan de pagement de la Hongrie est le solde de l'écliange des marchandises avec llétranger. Ainsi par exemple le deficit du bilan du commerce extérieur entrait dans la composition du passif'

du bilan de payement de 1.922, montant a 270 millions de couronnes-or, aifec une part de 214 millions. A part cela, jusgu'au moment ou de relcvés statistigues exacts et clétaille's ne fournissent pas des renseignements convenables sur les changements de la situation économigue du pays. ce sont également les données du commerce ecctérieur gui sont les plus propres a mettre en lumiere les différents ]acteurs(production, consommation, etc.) de la vie économigue hongroise.

L'miporiation rentre dans le commerce exte'rieur de la Hongrie en 1923 avec 579 millions, llexportation avec 497 millions de couromzes—or, [*importation comp—

tait, par conse'guent, un excédent de 82 millions de couronnes-or.

Les valeurs ont été converties en couronnes—or sur la base de la parité ofícielle de Zurich. Bien gue cette conversion ne soit pas entiérement parfaite, i'u gue par suite des differentes cotations de la couronne hongroise sur les marchés divers, elle fait apparaitre pour plus grands, en général, les montants de valeur, elle ne modifie guére le montant général du bilan du commerce coctérieur.

L'amélioration du bilan du commerce ea-téricur de la Hongrie résulte olu fait gue depuis 1.920, sans gue l'importation se jut augnunte'e ccnsidc'rabliment, la valeur de l'expor—

tation s'accroit d'aunée in annőe. Depuis la fin de la gumre le commerce exte'ricur s'est montré le plus anime' au cours de la Siconde moitié de l'année 1.923. Pendant cette épogue la valeur de l'importation était de 315 millions de couronncs-or et la i'alcur de l'exportation moniant a 337 millions de couronnes—or surpassait le double de la valeur de l'exportation du 16?" semeslre de 1923. Cct accroissemcnt de llcorportation fut amcné en (lelzors de lleacpor- tation en céréales par l'exportation accentuce de iarines et de sucre.

Le tableau se trouvent a la page 4.9. présmte les données de llannée 1923, classées par branches de production, D*apres cela les matieres premier es nécessaires a l'industrie et les articles manufacture's ont [ait en 1923 égalfmcnt la %, partie du montant de la valeur de l'importation. La diminution se pre'sentant par suite de la restriction de [importation concernant les produits d'alimentation et comestibles jut contrebalance'e par laugmentation sensible de l'irnportation du bois parmi les matieres auxiliaires de lléconomie rurale et de Findustrie. La participation des produits finis diminua de 100/0 par rapport a l'anne'e 1922, d'autre part Fimportation des matieres premieres de lliriduslrie et de produits misfabrigués a considérablement augmenté. La diminution desproduits jabrigués est, on peut dire exclusive—

ment en rapport avec la reduction de l3importation des articles textiles.

Pour ce gui concirne l*e;rportaiion, les deplacemenls y sont plus considerables et les résultats de 1923 se rapprochent déja a llimage du temps de paix de la Hongrie, guano?

les produits de l'économie rurale_ ont compris les deucc tiers du montant de valeur de l'ex- portation. Outre les eaportations ci-dessus mentionnées des céréales, de la farine et du sucre, ce sont surtout lai'oine, les fei'es se'clzes, les oignons, les pcmmes de terre, les fruits frais et les i'olailles mortes gue la Hongrie a re'ussi a plactr aux marchés de llEtranger en guantités supérieures Jr celle de l'anne'e pre'cédcnte et par suite oles prim tres élevés des animaux, l'exportation 'des animaux de bouclzcrie et de trait, étant du reste en iorte reduc- tion, a fortement contribuée a l'auroissement du montant de la valeur de lexportation.

La formation du commerce eatr'rieur suivant les pays est démontre'e dans le tableau de la page 5.9. D*aprí's ce releié la Hongrie amit a indiguer un aetif enters cing pays, a sauoir: l'Autriche. la Yougoslavie, la Suisse, llltalie et la Grande—Bretagne, tandisgue le passif le plus considérable se manifesta dans les relations avec la Ti-héco-Sloi'aguie et l'Alleinagne.

Des données 'statistigues plus détaillées sur les écbanges commerciaux de la Hongrie en 1923 se troui'ent indiguées dans les tal/ltaux aux pages 64—87.

*) A Magyar Statisztikai Társaság 1924. évi fcbluár hó l9-iki ülésén tartott székfoglaló előadás. ——

Discours inaugural tenu le 19 f'cvr. 1924 a la Sission de la Socie'te' Hongrie de Statistigue.

4

—44__ 1924,

2. szám.

Guelgues phénomenes gut peuvent étre constate's des résultats du commerce eocte'rieur de la Hongrie en 1923:

Amélioration du bilan da commerce extérieur,

diminution de l'importation des produits industriels et accroissement de l'importation des matieres premieres de landustrie,

exportation plus accentuée des produits ol*a_,griculture

augmentation de limportation des articles servant pour buts de linvestition,

aplanissement de la disparilé gui a cxistée dans la formation des prix des principaua' articles de limportation et, de leocportation.

accroissement des marchandises propres (TI l'exportation de la production de 1923, sur- tout celui de la _guantite' des céréales et du sucre.

En résumant ces phénomenes on peut établir, gae dans la vie e'conomigue de la Hongrie,

privée par le Traité de Trianon dune grande partie de ces ressources, se montrent decide—

ment des signes de la consolidation. La diminution de 62 /0 du passif du bilan de son commerce eactérieur contribuait a améliorer son bilan ola payement. Cette manifesta/ion de l*épreuve des forces de la production nationale hongroise sera suivie par le jugement plus re'el de la situation financiere du pays dont la conséguence naturelle sera la stabilisation du moyen de paie—

ment, de la couronne hongroise sur le mai che financier international L' importation plus animéc des matieres premieres industrielles et la diminution des articles fabrigués est une preuve indubitable de développement de la production industrielle hongroise. De méme laugmenA tation de llechortation des produits agricoles prouve le développement de la production agri- cole. L'accroissement de l'importation des marchandises servant pour buts d'investitions est le chiű're indicateur des placements des capitauoc nécessaires aua' iniestitions si importantes en vue de lagrandissement des epploitations et de laugmentalion de la production L apla- nissement de la formation des prioc des principauoc articles de limportation et de leccpor—

tation signifie la libération de la vie économigue de la Hongrie de la grave imposition payée a lÉtrang.er Enfin le transport dun coefficient des excédents de la production pour lannée suivante est la seule possi/iilité de la continuite' de lexportation.

Bevezetés.

A gazdasági statisztikák vannak elsősor- ban hivatva arra, hogy a közönség körében a statisztika iránti érdeklődést felkeltsék. A statisztika e körében gyűjtött adatok ugyanis azok, melyek az egyes gazdasági problémák megoldásánál nélkülözhetetlenek. Az egyes gazdasági problémák sikeres megoldása pedig ma sokkal fontosabb, mint a békeévekben, amidőn a gazdasági életben is bizonyos sza- bályszerűség volt. A mai nehéz megélhetési viszonyok különösen ösztönzik mindjobban úgy az egyéneket, mint a közületeket az egyes gazdasági kérdések oly irányú megoldására, amely a gyakorlati életben reájuk nézve előnyt jelent. Ez előny azonban csak úgy biztosit—

ható, ha a kérdés megoldásához bizonyos meghatározott alap áll rendelkezésre. Az egyes kérdések megoldásánál alapul szolgálnak a statisztikai adatok, melyek nemcsak egyes kérdések elbírálására nyujtanak tiszta képet, hanem útmutatásnl szolgálnak a gazdasági teendők teljesítésére.

A gazdasági statisztikák közül a kül- kereskedelmi statisztika leginkább az, mely a mellett, hogy egyetemleges képet nyujt az egész ország gazdasági viszonyairól, megvilá- gítja a gazdasági életnek oly mozzanatait is,

amelyek egyes érdekeltségeknek, sőt az egye—

neknek is anyagi előnyt biztosítanak. A bevitt és kivitt árúk egyenlegében, az úgynevezett külkereskedelmi mérlegben megvilágítja a külkereskedelmi statisztika, hogy egy gazda—

sági terület termeléséhez és létfenntartásáhOz szükséges árúkat mily mértékben tudja ter- melésének feleslegeivelkiegyenlíteni, és hogy külföldi árúeseréjének feleslegeivel mily mér- tékben járul hozzá a külföldről igénybevett tőke után űzetendő tartozások kiegyenlítésé—

hez. Az egyes árúknak a bevitelben és a kivi—

telben való részesedése megvilágítja, hogy az ország termelésében az egyes termelési ágak- nak mily nagy a jelentőségük. A részletek—

ben pedig támpontot nyujt úgy az érdekelt- ségnek, mint az egyeseknek, az egyes árúk—

nak belföldi szükségletére, a külföldi piaco—

kon való elhelyezhetőségére és így közvet- lenül tájékoztat arra nézve, hogy az ország termelésébe mely új cikkeknek előállítása lenne beilleszthető, vagy mely cikkek terme- lésének fokozása lenne indokolt, illetőleg mely termékek előállítása lenne beszüntetendő, vagy pedig mérséklendő. Mindazok a célok, amelyeket a külkereskedelmi statisztika szol—

gál, ösztönözték az egyes államokat arra,

1924

^{__45_ 2. szám.}

:

hogy a külkereskedelmi adatgyűjtést minél

tökéletesebben megszervezzék s ezáltal úgy az érdekeltségeknek, mint az egyeseknek, de magának az állami kormányzatnak is oly esz- közöket adjanak kezébe, amelyeknek segít- ségével a gazdasági életben felmerülő prob—

lámákat megoldhassák. Nevezetesen az érde—

keltségek és egyének saját érdekeiknek meg—

felelőleg a termelés létesítésénél, fokozásánál

vagy korlátozásánál a rendelkezésre álló ada—

tokat megf'elelőleg felhasználhassák, az állam pedig a gazdasági élet általános irányításánál _a termelési, kereskedelmi és pénzügyi poli—

tikájánál az adatokra, mint megfelelő poziti- vumokra támaszkodhassék. Ma el sem lehet képzelni, hogy az állam egy vámtarifát meg- felelő külkereskedelmi statisztikai adatok nél—

kül készíthessen, vagy hogy egy vállalkozó nagyobb gyárat alapítson a gyárában előállí- tandó cikkek beviteli és kiviteli mennyiségé—

nek ismerete nélkül.

Magyarország gazdasági életében a kül- kereskedelmi statisztikai adatok jelentősége ma még sokkal nagyobb, minta békeévekben

"volt, amidőn a gazdasági élet bizonyos nor—

mális határok között mozgott és az ország gazdasági erejéről és erőforrásairől teljes tájékozottság volt. Jelenleg, amidőn atrianoni békeszerződés következtében az ország gaz- dasági erőforrásainak egy részét elvesztette s a háború és forradalmak a termelés rend—

jét súlyosan megzavarták, a külkereskedelmi adatok azok, amelyek legfrissebben tájékoz—

tatnak az ország gazdasági helyzetéről. neve—

zetesen termelésének fejlődéséről és irányáról, külföldi cikkekből való szükségletének és termelési feleslegeinek nagyságáról s Vég- eredményben arról, hogy külföldi árúeseréjé- vel mily mértékben járul hozzá fizetési mér- legének javításához vagy lerontásához. A

*tizetési mérleg alakulását a pénzügyi körök állandóan figyelemmel kísérik. mert az állam pénzügyi helyzetét az államháztartás egyen—

lege es a fizetési mérleg eredménye világítja meg. Az államháztartás egyenlege az állami pénzügyi igazgatás erőpróbája, mert bizonyí—

téka annak, hegy az állam szükségleteit állam—

polgárainak közteherviseléséből mily mérték- ben tudja fedezni, a fizetési mérleg pedig a nemzeti termelés erőpróbája, mert tájékoztat.

hogy egy nemzet saját fenntartásának bizto—

sítása után mily mértékben tud megfelelni külföldi kötelezettségeinek. Sajnos, hazánk—

nak fizetési mérlege jelenleg igen szomorú, a legutolsó számítások szerint az 1922. évi fizetési mérleg 2268 millió aranykorona pasz—

szívummal zárult. Fizetési mérlegünket lénye—

gesen lerontotta, hogy két tételében, melyek a békeévekben voltak és jelenleg is lehetnének csak fizetési mérlegünk aktív tételei, a kül—

kereskedelmi mérlegben és az amerikai ván—

dormozgalomban lényeges eltolódás állott be.

Az amerikai vándormozgalom aktív tétele, azoknak a területeknek az ország testétől való leválasztása folytán, ahol a kivándorlás a legerősebb volt és az e címen Amerikából évenkint az országba érkező összegek a leg—

nagyobbak voltak, lényegesen kisebbedett, a

békebeli évi 1448 millió koronával szemben

1922—ben 308 millió aranykoronára becsül—

tetett. A külkereskedelmi mérleg egyenlege pedig jelentékenyen passzivvá lett és pedig olyannyira, hogy 1922-ben fizetési mérlegünk—

nek 2744 millió aranykorona passziv tételeiből 214 millió aranykorona, vagyis 780/() esett a külföldi árúeserében előállott passzívumra.

Pénzügyi helyzetünk megjavításának tehát nél- külözhetetlen feltétele, hogy teljes erőnkből törekedjünk külkereskedelmi mérlegünk ja—

vítására, aminek elsőrendű alapfeltétele ter-

melésünknek fokozása oly irányban, hogy a

belföldi termelés kiterjesztésével és fejlesz- tésével egyrészt az importot korlátozzuk, másrészt az exportot növeljük.

Külkereskedelmünk alakulása a béke- évekhez képest.

A külkereskedelmi statisztikának és a külkereskedelmi mérlegnek jelentőségére az ország mai gazdasági életében röviden reá- mutatva, az 1923. évi külföldi árúeserénk eredményeinek ismertetése előtt fővonások—

ban meg akarom világítani, hogy miként alakult külforgalmnnk gazdasági összeomlásnnk óta és melyek voltak azok a nagyobb eltolódá—

sok, amelyek békebeli külföldi árúcserénk- hez képest jelentkeztek.

A megmaradó Magyarország külkereske—

delmi forgalmára nézve a békeévekről pon—

tos statisztikai adataink nincsenek. s csak a termelés és népesség arányában tudjuk megközelítőleg megállapítani, hogy a mai területnek részesedése mily nagy volt az egész ország külföldi árúeseréjében. E szá—

mítás alapján a magyar szent korona or- szágainak külföldi árúcáeréiéből a megma- radó Magyarországra esett az importnak 383, az exportnak 40'90/0-3. E százalékos arányszámok alapján a kiszámított eredmé—

nyeket szembeállítva, az 1920—1923; évi

külkereskedelmi forgalmának eredményeiről és kereskedelmi mérlegének egyenlegéről a következő képet kapjuk:

4't

2. szám. —46——— ₁₉₂₄

Behozatal Kivitel BÉÉÉÉÁ'ÉH millió aranykoronákban

1911/13. évek átlaga 813'2 7774 358

1920. évben . 498'——— 195'— 303'———

1921. ,, 592*— 286'—— 306—

1922. ,, 548'— 334'—— 214—

1923. ,,4 579'—— 497'-— 82—

Az aranykoronákra való átszámítás úgy ezeknél az adatoknál, mint a további részek- ben említendő értékösszegeknél, mindenkor a zürichi hivatalos paritás alapján történt. Az átszámítás a hivatalos paritás alapján két- ségtelenül nem tökéletes, mert az egyes cikkek értékének megállapításánál a kültöldnek tény- leg íizetett vagy a külföldről tényleg kapott magyar korona értéke az irányadó. De nem ismerve, hogy a végösszegekben mily arány—

ban részesednek a hivatalos árfolyam és az 1923. év közepe óta a forgalomban érvénye- sülő tényleges árfolyam, azt hiszem, egy álta—

lános átszámitásnál jobb módszert nem kő—

vethetünk, mert az eltolódások a külkeres- delmi mérlegben kiegyenlitődnek, s csak az egyes összegeket tüntetik fel magasabbak—

nak. Némileg eltérnek az 1923. évi ered- mények az előzetesen kiszámított s már nyil—

vánosságra hozott értékösszegektől, mert az előzetesen közölt eredményeknél az egyes árúk értékének kiszámítása nem történhetett oly pontossággal, mint a félév végén, amidőn az egyes árúk értékeit országok szerint számí- tottuk ki. Ez eltérés azonban a kereskedelmi mérlegben csak 18 millió aranykoronát tesz, mert az egyöntetű eljárás folytán a behozatal értéke 7, a kivitel értéke pedig 52 millió aranykoronával emelkedett. Kültöldi árúcse- rénk értéke tehát úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél jóval kisebb, mint a békeévek- ben, s a behozatali többlet jelentékenyen felül—

múlja azt a passzívumot, amelyet az utolsó három békeév átlaga mutat. Az idézett Vég- összegek azonban gazdasági életünk szem- pontjából kétségtelenül az állandó javulás jeleit 'mutatják, mert 1920-tól kezdve behozatalunk lényegesebb emelkedése nélkül évről évre nö- vekedik az az összeg, amelyet a kivitt árúkért külföldről kapunk. A kivitel értékösszegének növekedése határozott jelzője annak, hogy gazdasági életünknek konszolidáciőiával foko- zódik a termelés s a feleslegek értékesítésé- vel javul a külkereskedelmi mérleg. Igen ter- mészetes, hogy ll/lagyarországot, egy egységes földrajzi és gazdasági területének széttago- lása folytán, erőtorrásaiban olyan veszteség érte, amely nem maradhatott hatás nélkül.

Termelési rendjének és egész gazdasági életé-

nek struktúrájában oly változások történtek, amelyek éles nyomokat hagytak külföldi árú—a cseréjében. A gazdasági elzárkózottság s a.

belföldi szükséglet biztosítása szempontjából, tett intézkedések szintén erősen hozzájárul—.t

tak ahhoz, hogy az ország kültöldi árúcseré—

jében jelentékeny visszaesés mutatkozik. Kül—

földi árúcserénk a békeévekhez képest nagyjá—

ban nem változott, bár kétségtelenül az ország új gazdasági helyzetének megfelelőleg bizo—_

nyos eltolódásokat látunk. Nagyjábanugyan—

azon cikkeket vagyunk kénytelenek besze—v

rezni külföldről, mint a békeévekben és ugyan-

azon termékekkel keressük fel a külföldi piacokat, mint a háború előtt. A legjelenté—

kenyebb eltolódás külföldi árúcserénkben, hogy' erdőterületeinknek elvesztése folytán a béke—

beli erőteljes faexporttmkat igen élénk faimport váltotta fel. Különben jelenleg is az import- ban első helyen a textilárúk és a szén álla- nak s jelentékenyek azok az összegek, amelye—_

ket különféle kész iparcikkért fizetünk a kül—;

földnek, viszont a mezőgazdasági termékek—

nek és ezekből előállított cikkeknek van döntő szerepük az exportban. Az ország termelésé—

nek szempontjából mindenesetre örömmel álla—

píthatjuk meg, hogy a kész iparcikkek rová—

sára évről-évre emelkedik az ipari nyersanya- gok behozatalának mennyisége és szép fejlő—

dést mutat az ipari gyártmányokból valo expor—

tunk. Régebbi ipartelepeinknek kiegészítése és újabb gyárak létesítése folytán sikerült az utolsó évek alatt iparivtermelésünket erősen fellendíteni. Az egész termelés értékére ugyan újabb adatok nem állanak rendelkezésre, de igen értékes becslések vannak szakkörök ré—

széről egyes iparágaknak, így nevezetesen az ország gazdasági életében annyira fontos textiliparunk fejlődésére nézve. A szakkörök e becslése szerint textiliparunk által elé- állított gyártmányok mennyisége messze te—

lülmúlja azt a mennyiséget, amelyet a meg—

maradó Magyarország területén működő ipar- telepek 1913-ban előállítottak. A pamut—

iparnál az orsók száma az 1913. évi 30384—

helyett 1923-ban 68,000—re emelkedett és

a termelt pamutfonal mennyisége 16 millio kg helyett 25 millió kg-ot tett. Igen szép emelkedést mutat a pamutszövetek termelése,

a szövőszékek számának 4026-1't'd 6400-ra

való emelésével sikerült az 1913. évi 29

millió méterrel szemben 1923—ban 47 millio

méter pamutszövetet előállítani. Még nagyobb emelkedést mutat a belföldi termelés a posztó- iparban. Gyár-ainkban az 1913. évi 128 szövő- székkel szemben 880 szövőszékkel dolgoznak s az előállított posztó mennyisége 543 ezer

1924 _..47_ _{2. Szám;}

méter posztó helyett 1,895.000 méterre emel- kedett. De maguk a külkereskedelmi forga- lom eredményei is mutatják ipari termelé- sünknek erős fejlődését. Éppen azokból az ipari nyersanyagokból, amelyekből kizárólag a külföldre vagyunk szorulva, importunk je- lentékenyen emelkedett. Aranykoronaérték- ben kifejezve ipari nyersanyagokból való be-

hozatalunk volt: _

1921-ben 282 millió aranykorona

1922-ben 35'0 ,, ,,

1923—ban 70'1 , ,,

A textiliparhoz szükséges nyersanyagok, különösen a nyers pamut az, amelynek im- portja nagyon emelkedett. E nyersanyagból az 1921. évi 18 millió aranykoronaval szem- ben 1922—ben 31, 1923-ban 100 millió arany—

korona értékűt hoztunk be. Az ipar alimen- tálasahoz szükséges nyersanyagok behozata- lának emelkedése mellett azonban ipari gyart- mányokból való exportnnkban is szép fejlődést látunk. Az erősen növekedett belföldi szük—

séglet kielégítése után is az 1921. évi 591 millió aranykoronaval szemben 1922-ben 93 9 millió aranykoronát, 1923—ban 933 millió aranykoronát tett az ipari gyartmaiiyokból való export. A gépiparnak s a vele kapcsolatos járműveket gyártó iparnak, továbbá a villa- mossági iparnak van exportnnkban állandóan elsőrendű szerepe, de erős fejlődést mutat a textilipar körébe tartozó gyárnnanyoknak ki- vitele is.

Az 1923. évi külföldi árúcserénk főeredményei.

, Az 1923. évnek külföldi arúeseréje az

ország gazdasági életének konszolidációját mutatja. A behozatal normalis emelkedése mellett kivitelünk oly jelentékenyen növeke- dett, hogy az 1922. évi 214 millió arany—

korona behozatali többlet 1923-ban 82 millió

aranykoronára csökkent. Az érvényben levő

korlátozó intézkedések ellenére is az 1922. évi

548 millió aranykoronát tevő behozatal mint—

egy BO/O-kal növekedve 579 millió aranyko- ronát ért el. Kivitelünk 1923-ban felével volt nagyobb, mint az előző évben s az 1932. évi 334 millió aranykoronaról 497 millió arany- koronára növekedett. Külföldi árúcserénknek ezt a kedvező alakulását, mondhatni, kizárólag azoknak a kedvező terméseredményeknek kö- szönhetjük, amelyek a mezőgazdaság körében, elsősorban a kenyértermékeknél másodsorban a cukorrépanal jelentkeztek. Búza— és rozs- termésünk együttvéve meghaladta a 27 millió

métermazsat. Ha a dragasag folytán a belföldi

ellátásra szükséges mennyiséget az 1922/23.

gazdasági év szükségleténél lOo/O—kal maga—

sabban is vesszük fel, legalább 5'6 millió métermázsara becsülhetjük azt a felesleget, amelyet akar liszt, akár gabona alakjában a külföldnek az 1923. évi kenyérmagtermésből átengedhetünk. A bevetett terület kiterjesztése egyrészt, masreszt a kedvezőbb termésered- mények lehetővé tették, hogy *gyáraink ——

szakkörök véleménye szerint —— körülbelül 11 ezer vagón cukrot állítsanak elő hazai ré- pából. A hazai cukorfogyasztas a magas cu- korarak hatasa alatt némileg csökkent, úgy—

hogy 6 ezer vagónra tehetjük azt a cukor-

mennyiséget amelyet az 1923. évi terme—

lésből gyaraink külföldre exportálhatnak. Az 1923/24. gazdasági évben e két termék—

ből való kiviteli feleslegünk több mint ha- romszorosat teszi az előző gazdasági év eziranyu exportjának. Az 1922/23. gazda- sagi évben, az exportált lisztet is gabo—

nára átszámítva. 1'6 millió inétermazsa gabona

és 1371 vagón cukor volt az export s ez

együttvéve a mai értékben kifejezve, mintegy 41 millió aranykoronát jelent, míg az 1923/24.

évi exportálható gabona és cukor mintegy 150 millió aranykoronát kepviselne. Hogy ez igen kedvező jelenségek hatása csak részben mutatkozik az 1923. évi külföldi arúcserénk- ben, annak az az oka, hogy e termékek ex- portja esak ősz felé kezdődik és áthúzódik a következő év első felére. A kedvező ter—

méseredmények hatását 1923. évi külföldi árúeserénkben azonban rögtön meglatjuk, ha a külkereskedelmi eredményeket bizonyos

időszakok szerint vizsgaljuk. Az 1923. év

első felében külföldi artieserénkben 104'2 millió aranykorona volt a behozatali többlet s a 2639 millió aranykoronát tevő import—

tal szemben kivitelünk értéke csak 1597

millió aranykoronát ért el. E kedvezőtlen eredmény egyrészt azzal van összefüggésben, hogy az év első hónapjaiban a korlátozó in—

tézkedések még nem voltak annyira kiterjesztve s a pamutszövetekből kivételesen nagy meny- nyiséget szereztünk be a külföldről, másrészt az országnak az előző évi termeléséből nem állt rendelkezésre oly mennyiségű gabona, amellyel a megnövekedett importot ki lehetett volna egyenlíteni. Az 1923. év második felé—

ben ugyan a behozatal még mintegy 200/0-kal

volt nagyobb, mint az év első felében, azon—

ban a megduzzadt behozatallal szemben ex-

portunk több mint kétszeresét tette az 1923.

év első felében kivitt árúk értékősszegének. A

Az 1923. évi kedvező termés előjeleként az

2. szám.

xm ' 1' a.

előző évről fennmaradt lisztkészletek forszi- rozott kivitelének hatását látjuk a július havi eredményekben. A behozatalnak csak némi csökkenése mellett kivitelünk már majdnem elérte a behozott árúk értékét és a behoza—

tali többlet e hónapban csak 14 millió arany- koronát tett. A behozatalnak augusztus és szeptember hónap folyamán jelentkező növe- kedése mellett kivitelünk még az új liszt- export megszervezésének hiányában nem tud lépést tartani és mindkét hónapban négy-öt millió aranykorona behozatali többletet mutat külföldi árúcserénk egyenlege. A kormány által Sváicba eladott búzaszállitások rendsze- res eszközlése az új gabonábol előállított liszt- nek rendszeres kivitele, továbbá cukorgváraink termékeinek a külföldön való rendszeres értékesitése már lehetővé tették, hogy az emelkedő behozatal mellett is kivitelünk oly naggyá duzzadjon, hogy október hó folyamán 14'2, november hó folyamán 87, december hó folyamán 105 millió aranykoronával múlja fölül a külföldről behozott árúk értékösszegét.

Az 1923. évi külkereskedelmi forgalom megosz- lása honapok szerint.

Répartt'fíon suivant les mois du commerce exte'rz'eur de 1923.

; í? ;; a %

§ % § H § §;

_.o ? .s [[ ? ev

es :: r '— _ .- _L§

Hónap ÉEi_—§3§É ::

. § % * 3 3 N k Eg

MOM is; Eíréisgssí—

car—4 MEH : "x'—k* a;

"annamam—

.., , _ en millions trlurnnrzes or

1923 január — Janvier . 469. 18'1, —— 28'8

,, február —— Fév'rier . 47 95 22 O? ——— 259 ,, marcius — Mars 430! 27'34, — 15'2

,, aprilis — Avril. 39-51 35'] — 4—4

,, május —— Mai 419; 310, _ 1014 ,, június —— Juin . 44 71 25'7§ —— 19 0

: 1

1923. I—VI % 2639; 1597 _ 1042

1923 július —— .Tuillrt. . 326 382 " 1'4 ,, augusztus —— Aoút . 46? 411 5'6 ,, szept. —— Septvmbrc 482 438 —— 4'4 ,, október -— ()ctobre 542: 684 4— 142 ,, nov. —— Novembre , 59 2; 679 4— 87

, dee. —— Décembrc . 6712; 776 4— 10-5

!

1923. Vll—XII 3151); 337 O %— 22'0

* !

1923.egyiitt——Ensemble 578'9É 496'7 — 82-2

i

Gazdasági összeomlásunk óta tehát az

1923. év második felében volt legélénkebb

külföldi árúeserénk. Az év második felében

—-48———

1924 az importnak 3150 millió aranykoronára való növekedését elsősorban elősegítették azok a faszállitmányok. amelyek részben lakosságnak, fűtési szükségletének kielégítésére szolgáló tűzifáből, továbbá gazdasági életünkhöz szük—

séges építkezési célokra szolgáló különböző.

faanyagből állottak, de jelentékenyen hozzá—

járult az ipari termelésünkhez szükséges kii—

lönféle nyersanyagoknak fokozottabb beho- zatala is.

Kivitelünk az év második felében az első félévi export értékének több mint kétszeresét tette. A 337 millió aranykoronára emelkedett, exportnál a hatalmas növekedést a külföldre irányuló gabonaszállitások mellett az állan- dóan fokozott lisztexport s a hónapról hónapra fejlődő cukorexport idézte elő. Jelentékenyen hozzájárult azonban, hogy baromfiből, hagy- máből, babeI és még más efféle, a mező- gazdaság körébe tartozó termékekből foko—

zottabb volt exportunk, mint az év első felében.

Külkereskedelmi forgalmunk termelési

ágak és rendeltetés szerint.

Külkereskedelmi forgalmunk helyes meg—

világitására legcélszerűbbnek látszik külföldi árúcserénk adatait termelési ágak és rendel- tetés szerint csoportositani, mert e csoporto—

sításban látjuk legvilágosabban, hogy az egyes termelési ágakban milyen a helyzet.

A behozatalnál a végösszegek lényege—

sebb eltolódást nem mutatnak. lmportnnk ér—

tékösszegének 1923-ban négyötödét tették, úgymint 1922-ben is, az ipar körébe tartozó nyersanyagok és kész árúk. Az élelmezési és élvezeti cikkeknél a behozatali korlátozások- nak a gyarmatárúknál való alkalmazása által némi visszaesést látunk 1923 ban az előző évhez képest s e csökkenést kiegyenlíti az a növekedés, amely a mezőgazdaság és ipar segédanyagainál elsősorban a fabehozatal fo—

kozódása folytán állott be. Az ipar körébe tartozó termékeknek a nyersanyagok és kész árúk szerinti tagolásában azonban már jelen- tékenyek az eltolódások. A gyártmányok vagyis a kész iparcikkek részesedése 1923-ban körülbelül 100/0-kal volt kisebb, mint 1922 ben 8 az itt jelentkező 100/0—08 csökkenést ki—

egyenlíti az ipar részére behozott nyersanya- gok és félgyártmányok emelkedése, mely kö—

rülbelül egyenlő hányadban oszlik meg. Ki—

vitelünknél az eltolódás lényegesebb. Az 1923.

évi eredmények már sokkal inkabb megköze—

lítik Magyarország külföldi árúcseréjének béke—

beli képét, amidőn a mezőgazdasági termé—

kek tették kivitelünk értékösszegének mint—

[1924 —; 49 _—

2. szám.

Az 1922. és 1923. évi külkereskedelmi forgalom termelési ágak szerint.

Commerce emie'rieur de 1922 et de 1593 suioant les branches de production.

Behozatal —— Importatíon ,__x_ Kivitel — Exportatio'n C S 0 p 0 r (? ezer lranykoronákban ZÉÉÉSÉI'ÉÉKZE ezer aranykoronákban Éífgsíéiíéwfí,

' _ m mille cnurnmtes or [a valeur mmle ' m mille couronms or lú valeur total:

C a t e g 0 r t e w M_ ,

1§§§;L_3923 1922"; 71923 1922 1 1923 [ 1922 1923;

évben —— au cours des années § évben — au cours des nnne'es

! :

!. Élelmezési és élvezeti cikkek. §

Produits alimentaires et commestibles.

1 Nyersanyagok _ Matiérea pre- —

mtéres . 30.485 25.434 556 439 39168 101415 1173 2042

2. Félgyártmányok— Articlesmi- ;

fabm'gués . 49 9913 — 34259 2518 098 951

t 3. Gyártmányok —— Articles fabri— ,,

gue's . . 15.058 8.723 275 1'51 90.771 14665 2717 29 52

1. összesen -— Total 45.583 34.157 832 590 133198 250583 39 88 50'45

". Élő állatok. —— Animaua: sur ;

pieds . 992 1.439É 0'18 025 43.439 49 072; 1300 9881

Ill. A mezőgazdaság és ipar f

segédanyagaí. —— Matíéres amcí— —

liaires de lagiioulture et de l'in- l §

dustric . . . . . . . . . 57.855 75.7833 1056 130?) 12.890 39.546 386 796

"I. Ipar. —— Indusím'e. É

1. yersanyagok — Maíiéres pre' ;

téves . 35.004 70.063Wl 6393 12 10; 24.485 29.372 733 5'91.

2. Felgyártmányok— Articlesmi— i i '

fabrigue's . 122229 157.640l 22801 2723 26077 34 807 781 701

8. Gyártmányok— Articles fabri— § '

(más . . . 286374 239826? 5224 4l'43 93.947 93.800; 2812 18'79i

IV. összesen _ Total . ; 443607 467.529;§ 80'94i 8076; 144509 157479 4326 3171

l .

i § !

Összes árúforgalom —— Mouvement ;

total des marchandises 548037 578 9083100001 100 00 334036 496680

10000 10000

egy kétharmadát. Az 1923. évben a kedve—

zőbb terméseredmények, hatása mutatkozik, amidőn a mezőgazdaság körébe tartazó elel—

mezési és élvezeti cikkek és állatok exportja

együttvéve az 1922. évi 53"/..-os hányada

1923-ban a BOo/o-ot is meghaladja. A máso- dik félévi gabonaszállltások hatása alatt jelen- tékenyen emelkedett az élelmezési és élvezeti cikkek csoportjába tartozó nyersanyagok ré—

szesedési hányada s főleg a eukorexport fej- lődése következtében növekedett a gy ártmá—

nyok részesedési hányada Élőállatainknál a magasabb állatárak sem tudták ellensúlyozni az állatkivitel hanyatlását és a részeSedési hányad mintegy 3"/..—kal csökkent.. Több mint kétszeres a mezőgazdaság és ipar segédanya—

gainak részesedése az exportban s különösen az abraknak, elsösorban a zabnak fokozot—

tabb kivitele duzzasztotta meg e csoport kivi-

teli értékösszegét. Az ipar körébe tartozó nyersanyagok és árúk részesedési hányada ' több mint 100/0—kal csökkent, a csökkenés a kész gyártmányoknál legnagyobb, de abszolút számokban kivitelünk nem hanyatlott, mert mintegy félmillió aranykoronával volt csak nagyobb az 1922. évi kivitelünk.

Behozatal. Az 1923. évi behozatalunkban a kész ipari gyártmányok az 1922. évi 286 millió K-val szemben csak 240 millió aranykoronát tettek. E csökkenés, mondhatni, kizarolag a textilipar körébe tartozó árúk behozatalában jelentkező visszaeséssel van összefüggésben.

Az 1923. évi importunk összegének körülbelül 420/0-át tették a kész ipari gyártmányok és egyenként kétmillió aranykoronánál nagyobb volt a behozatalunk a következő iparágak körébe tartozó árúkbol:

2. szám. —— 50 — 1924

Mennyiség métermázsák- ! Erték millió ] Az összérték 1 p a r a g ( ban vagy darabokban ; aranykoronákban ; "A,-ában

]! 1 9 2 2 l 1 9 2 3 J 1922 ! 1923 [ 1922 I 1923

Textilipar . . . . . . . . 204494 * 121111 ' 1733 117'9 ; 31'62 20'37

Gép- és elektrotechnikai ipar . 188555 ! 160668 _ 19'0 24'9 346 431

Papirosipar . 481 329 ! 357341 5; 20'3 221 [ 3'70 3 82

Ásványolajipar . 412414 548516 1 9 4 17 4 1'71 3'01

Vasipar . 190.755 141.159 ' 112 12 9 3 204 ; 2'23

Vegyészeti ipar . 61989 36.264 118 8 3 ! 215 144

Böripar 9 942 4.324 ' 10'7 7'9 * 1'95 1 36

Uvegipar 110051 106458 4 9 7'6 () 89 131

Kauesnkipar . 6.986 - 42817 42 49 077 ; 0'85

Mli- és hangszeripnr 11.404 db 11.893 db

* 5.123 — 3.153 50 37 092 0'63

Kő— és agyagipar 145 182 118645 3 8 36 070 0131

Járművek ipara . 1.098 db 989 db

558 792 ' 2'0 3'5 0'36 () 60

Az 1923. évben is a kész ipari cikkek—

ből való behozatalunk értékének majdnem felét a textilipar termékei tették. A behoza—

tal korlátozásának kiterjesztéséig az év első két hónapjában igen erős volt az import a különféle textilárúkból és az erősebb vissza- esést a behozatali tilalmaknak újabb kiter- jesztése utan látjuk, mely az év nagy részé—

ben fennállott és csak az év utolsó két hó- napjában fokozódott ismét némileg az import.

Textilipari ímportuukbau az 1923. évben is a legnagyobb jelentősége a szöveteknek volt.

Pamutszövetekból az előző évi 118 ezer g—val szemben 72 ezer g érkezett külföldről és e mennyiségből az év első két hónapjára 22 ezer e esett. A behozott pamutszövetekből

1923—ban 30 ezer a volt a nyers, 13 ezer el

a fehéritett, ? ezer (; a szíuuyomatos és tes—

tett, 23 ezer (; pedig a tarkánszőtt árú. Pamut—

szöveteket ebben az évben is túlnyomólag az osztrák és a csehszlovák textilipar szolgal- tatta és ezenkívül kisebb mennyiséggel része- sedett importunkbau a svájci, német és olasz ipar is. Az emlitett piacokról 1933-ban álta—

laban kevesebbet hoztunk be, mint a meg—

előző évbeu s csak éppen a svájci behoza—

talnál látunk mintegy 20 '/o-os emelkedést. A másik legfontosabb textilipari eikknél, a gyapjú- és félgyapjúszöveteknél a bahozatal az előző évi 39 ezer g-ról 2i ezer a-ra hanyatlott.

A behozatalban itt is Ausztria és Cseh-Szlovákia részesedik elsősorban. Az osztrák behozatal az előző évhez képest némileg emelkedett. a cseh árú azonban mintegy felét tette az előző évi mennyiségnek; jelentékeny visszaesést látunk a német és angol importban is. A textilipar körébe tartozó többi fontos termék—

nél, így különösen a kötött árúkuál, a selyem- és félselyemszöveteknél erős visszaesést lá- tunk de legjobban hanyatlott a jutazsákok—

nak importja, amely az előző évi 29 ezer e-ról 5 ezer g-ra esett vissza. Az Ausztriából és Cseh-Szlovákiából beszerzett kötszövött

pamutárúknak mennyisége 2600 o-val az előző

évi behozatalnak a felét sem tudta elérni, a gyapjúból előállított értékesebb kötszövött áruknak 192 g—t tevő importja pedig egyötö- dét sem tette az előző évi behozatalnak. A textilipar körébe tartozó árúk behozatalának hanyatlása jele annak, hogy a belföldi szük—

ségletet megfelelő védelem és a termelés ki- terjesztése mellett a hazai ipar nagyrészben fedezni tudja.

A gép- és elektrotechnikai ipar líészit—

ményei teszik a másik legfontosabb es port—

ját a behozatalnak. Egyrészt az áraknak álta- lános emelkedése, másrészt a javításba érke—

kezett gőzmozdonyok mennyiségének hanyat- lása és egyéb értékesebb gépek importjának növekedése idézte elő, hogy ez ipari csoport beliizatalanak értéke az előző évhez kérést növekedett, bár a külföldről behozott gépek mennyisége kisebb volt, mint 1932—ben. A javí- tás céljából Jugoszláviából és Lengyelország-

ból érkezett maz—lenyek mennyisége az 1923.

évi 6-3 ezer Cl helyett csak 16 ezer (l—t tett.

A többi gép- és elektrotechnikai cikk be—

hozatalánál is általában véve inkább csökke-

nést látunk, erősebb emelkedés csak a mező- gazdasági gépek importjánal mutatkozik és jóval többet szereztünk be textilipari gépek—

ből. Különösen a motorekékuek és gőzeké- garnitúráknak fokozottabb behozatala idézte elő, hogy a mezőgazdtsági gépek importja erősen megduzzadt. Ez az ország termelése szempontjából Örvendetes előjele annak, hogy mezőgtzdtságunk is mindinkább áttér a föld intenzívebb megmunkálásához szükséges gőz- ekék és motorekék használatára. Textilipari

gépekből behozatalunk az előző évi*27 ezer

g—val szemben majdnem 50 ezer o—t tett. Az ' emelkedésnek túlnyomó része a különféle szövö—

székekre esik, amelyekből az előző évi 13 ezer (;

helyett 35 ezer (1 érkezett Ausztriából, Német—

országból és Cseh Szlovákiából, a meglevő textilipari vállalatainknak kiegészitésére, vala- mint új telepeknek berendezésére. Lényege- sen emelkedett még a fémmegmunkáló gépek- ből valo importunk is és 16 ezer cl—val majd—

nem kétszeresét tette az előző évi behozatal- nak. A behozatal kivételes emelkedését nem annyira új munkagépek beszerzése, mint az okozta, hogy egy itteni telepünk cseh—szlovák területről vaslemezhengerlóje részére 7 ezer (]

géprészeket hozott át.

A papirosipar termékeiért a papirosnak és papirosárúknak jelentékeny áremelkedése folytán körülbelül 10"/n—kal nagyobb érték- összeget fizettünk a külföldnek, mint az előző évben, bár a behozott mennyiség mintegy 25*'/0-kal csökkent. A behozatal mennyiségé—

nek csökkenése a belföldi fogyasztás apadá—

sával függ össze. Különösen jelentékeny volt a csökkenés a nyomdapapirosnál, amelyből az előző évi 184 ezer e helyett 130 ezer o—t hoztunk'fexe. Nyomdapapirost ebben az évben is elsősorban Ausztriától, azután Cseh-Szlo- vákiától és Németországtól vásároltunk. Mint- egy 10'l/o-kal csökkent írópapirosból való importunk is és több mint 300/0-kal csökkent a különféle esomagolópapirosból való behoza- tal is. E termékekből is elsősorban Cseh- Szlovákiából, azután Ausztriából szereztünk be jóval kevesebbet, mint az előző évben.

A papirosipar körébe tartozó másik fontos cikkből, a. különféle papiroslemezekból is az osztrák és német szállítások visszaesése foly- tán mintegy 20'l/0-kal kisebbedett a behoza- talunk s az előző évi 74 ezer (; helyett 59 ezer g-t tett. A konf'ekcionált papirosfélékből szintén kivétel nélkül csökkent a behozata—

lunk és az 1922. évi 17 ezer (ij-nak majdnem a felét, mintegy 0 ezer o-t tett. Jóval keve- sebbet hoztunk be a különféle levélborité—

kokból, dobozokból, adjusztált szivarkapapi- rosból és papiroszaeskókból.

A hazai fogyasztásnak erös növekedését mutatja az ásványolajipar termékeiből való

, importunk, mely különösen Romániából volt jóval élénkebb, mint az 1922. évben. Az ipar e körébe tartozó termékeknél is az ár-

emelkedés az 1923. évben meglehetős nagy

volt, úgyhogy a behozott mennyiségnek 412 ezer o-ról 549 ezer o-ra való, vagyis körül—

belül 3O*/0-0s emelkedése mellett az impor- tált ásványolajfinomítványokért fizetett érték—

összegek az 1922. évi 94 millió aranykoro-

* 1924 .-— 5'1 __ o

a. szám.

náról 17'4 millió aranykoronára emelkedtek.

Az ásványolajtermékek közül majdnem kivé- tel nélkiil mindegyikből többet hoztunk be;

mintegy 300/0-kal emelkedett benzinbehoza- lunk, 250/0-ka1 az égőolajimportunk és majd—

nem 400/0-kal a különtéle kenőolaj és egyéb nehéz ásványolajok behozatala.

A vasipar körébe tartozó gyártmányoknak ára is jelentősen emelkedett. Az import mennyisége a különféle 'asárúkból majdnem 250/0—kal Csökkent az 1922. évhez képest, de az importált cikkekért a kült'oldnek fizetett összegek másfélmillió aranykoronával, vagyis löo/O—kal tettek többet 1923—ban, mint az előző évben. Majdnem valamennyi vasárú importjá—

ban visszaesést látunk, de különösen jelen—

tékeuy a hanyatlás az öntött vaskályháknál, továbbá a főleg Cseh-Szlovákiából és Német—

országból beszerzett kovácsolt vascsöveknél.

Kevesebbet hoztunk be a szerszámokból, különféle szegekből és csavarokból. továbbá az apróbb használati tárgyakból is. A vas—

árúkat. úgy mint az előző évben is, főleg az osztrák, a cseh—szlovák és német ipar szol- gáltatta.

Jelentékenyen csökkent 1923 ban főleg a festékeknek és a kaleiumkarbid importjának hanyatlása következtében a vegyészeti ipar körébe tartozó gyártmányok behozatala, mely az 1922. évi 62 ezer o-val szemben csak

36 ezer o-t tett. Az importnak egynegyed

részét a Romániához csatolt magyar terüle- tekról beszerzett kalciumkarbid tette. Jelen—

tékeny mennyiséget (4000 olt) tettek még az Ausztriából beszerzett t'eketítők s a főleg Németországból vásárolt festékek (6200 o—t).

E fontosabb cikkeken kívül a kemenyitőnél, a tintánál és az elkészített gyógyszereknél mindenütt csökkenést látunk és a vegyészeti ipar e gyártmányait is tőleg az osztrák, cseh—

szlovák és német ipar szolgáltatta.

A bőripar gyártmányainak 1923. évi im- portja az 1922. évi mintegy 10 ezer g-nak felét sem tette. A ti'ilnyomólag osztrák szár—

mazású bőrárúknak még mindig legjelenté—

kenyebb tétele a eipészárú, amelyen kívül elsősorban nyerges- és szijgyártóárukat sze- reztünk be.

Az üvegipar termékeinél a behozatal jelen—

téktelen csökkenését látjuk és 1923—ban az üvegiparnak gyártmányaiból 106 ezer o-t tett a főleg Cseh Szlovákiából, Ausztriából és Németországból származó behozatal. A beho- zott mennyiségben a közönséges palackok már teljesen jelentéktelen mennyiséggel része—

sednek s több mint felét (58 ezer o—t) a tükör- és táblaüveg teszi. A különféle öblösüvegek—

2. szám.

__52__ 1924!

ból 40 ezer gt tett az import és az 5 ezer d-t meghaladta a villamoslámpákhoz való iivegkörték behozatala. Az üvegipar termékei—

nél is a mennyiségnek némi csökkenése mellett az értékösszeg valamivel többel, mint 50"/,,-kal növekedett, ami elsősorban az üveg- árúk nagyobb áremelkedésével és másodsor- ban azzal van összefüggésben, hogy a kevésbbé értékes üvegarúk és különösen a palackok importja csökkent, míg az értékesebb árúka behozatalban nagyobb hányaddal részesedtek.

A kaucsukipar termékeinél is az árak emelkedésének hatása alatt az értékösszeg növekedésével szemben csökkent a behozott mennyiség. Pneumatikokból és a különféle lágy kaucsukárúkbó], tömlókböl kevesebbet szereztünk be, de erősen növekedett a sár- cipókből és különösen hócipókból való impor- tunk. Sárcipókből ugyanis az előző évi mennyi—

ségnek majdnem kétszeresét, 732 (1—t, hóci-

pőkból is mintegy 390 ot hoztunk be. A

kaucsukipar e két gyártmányának fokozottabb importja Ausztriából, Németországból, Ameri- kából és Nagy-Britanniából származott. Keve—

sebbet hoztunk be a különféle műszerekból és hangszerekből is. Az osztrák és német ipar szolgáltatta ez évben is ezeket az árúkat s az idetartozó valamennyi áránál az import hanyatlását látjuk.

Némileg csökkent a kő- és agyagipar körébe tartozó termékeknek importja is. A főleg Ausztriából és Németországból érkezett árúk közül jelentékeny mennyiségekkel szere- peltek: a tűzálló téglák 76 ezer oval. a köszörülőkövek 15 ezer o—val, a különféle műszaki cikkek 6 ezer o-val és az asztali és használati edények 11 ezer g-val.

A járművek csoportjánál a behozatal némi emelkedését látjuk, bár a javítás céljából érkező vasúti teherszállító kocsik száma Jugo—

szláviából jóval kisebb volt, mint az előző évben. Többet szereztünk be mezei vasúti kocsikból, s különösen emrlkedett a külföld- ről beszerzett automobiloknak száma és a kerékpáralkatrészeknek mennyisége.

A felsorolt iparágak közül hiányzik a kon- fekeiós ipar, melynek a békeévekben elég nagy jelentősége volt. A békeévekben a volt Magyarországba a konfekeionáló ipar gyárt- mányaibol körülbelül 118 millió K értékü árú érkezett, jelenleg pedig ez 1 7 millió arany- koronára zsngorodott össze. A konfekciós ipar körébe tartozó valamennyi árúnál nagy vissza- esés van, úgy a kalapoknál és esernyóknél, mint a felsóruháknál és fehérneműeknél s évről évre kevesebbet szerzünk be az osztrák, csehszlovák és német piacokról. E jelenség

gazdasági életünk szempontjából örvendetes, mert a behozatali korlátozások révén a kon—

fekeionálással járó munkabér az országban maradt. A fel nem sorolt többi iparág közül valamennyinél csökkent a behozatal értéke, így a faipar termékeiért 923 ezer aranykoro- nát, az olaj-, szappan- és gyertyaipar termé—

keiért 101 ezer aranykoronát, a kulonfele

fémipar termékeiért 1343 ezer aranykoronát.

az irodalmi és műtárgyakért pedig 553 ezer aranykoronát fizettünk a külföldnek. Ipari termelésünk szempontjából különösen kieme—

lendó, hogy gyertyából és szappanból, ame- lyekért a békében elég jelentékeny összeget fizettünk a külföldnek, így 1913-ban a volt Magyarország 133 millió K-t a szomszédos Ausztriának, behozatalunk teljesen jelenték—

telen, mert a belföldi termelés a szükségletet—

már majdnem teljesen biztositja.

Az ipari félgyártmányoknál elég jelenté—

keny az import növekedése. Vasutaink helyre—

állítására az 1923. évben 1 millió (j-nál több talpfát szereztünk be Cseh—Szlovákiából és Romániából, vagyis több mint 700 ezer g—val többet, mint az előző évben. Erősen megnöve- kedett a pamutfonalakbol és gyapjúfonalak—- ból való behozatalunk és a szövófonalak foko—

zottabb importja csak azt mutatja, hogy szövódéinknek termelése emelkedett. A túl—

nyomólag Cseh-Szlovákiából és Ausztriából érkezett pamutfonalak mennyisége az előző évi 35 ezer (; val szemben 47 ezer d—t tett és az Ausztriából, Csehországból és Német—

országból beszerzett gyapjúfonalak mennyi- sége 3600 g-ról, 6800 g-ra emelkedett. Foko—

zódott még úgy a nyersvas, minta rúdvas és vaspléheknek importja is. A Csehország—

ból, Jugoszláviából és Németországból érke—

zett nyersvas 405 ezer det tett az előző évi 307 g-val szemben, a főleg Cseh—Szlovákiá—

ból és Németországból származó rúdvasnak

behozatala pedig 68 ezer () ról, 151 ezer d-ra

szökött fel és körülbelül lO"/..-os növekedés—

sel 76 ezer (j-t tett a Cseh—Szlovákiából és Ausztriából érkezett pléhek mennyisége. Az említett félgyártmányokon kívül még néhány vegyészeti cikknek, így különösen a szurok—

nak, kénsavnak és nehéz kőszénkátránjolaj—

nak fokozott behozatalát látjuk. A t'élgyárt—

mányok közül csak egynéhány termék import- jában láttmk némi visszaesést. Bóriparttnk szempontjából különösen Örvendetes az ajelen—

tékeny hanyatlás, ami a kikészített bórök behozatalában jelentkezett A kikészítettkülön- féle bórökból az osztrák, cseh és német gyá- rak 1922-ben 29 ezer (] t szállítottak hozzánk, míg 1923-ban csak mintegy 17 ezer g—t tett

_ 1924

'a behozott mennyiség. Az import túlnyomó részét a ló- és marhabőrök és csak csekélyebb részét a kikészített borjú— és egyéb bőrők ,, tették. Az építkezési célokra smilgáló tűré—

* szelt és bárdolt faanyagból importunk főleg az osztrák szállítások visszaesése folytán némi- leg csökkent ugyan, de 36 millió g-val még mindig igen számottevő volt. Fémiparunk fog—

lalkoztatásának kisebb visszaesését mutatja, hogy ólomból, vörösrézből és sárgarézból kivétel nélkül kevesebbet hoztunk be, mint 1922—ben.

Az ipari nyersanyagok csoportjának im- portjában, mint azt már fentebb is említet- tem, jelentékeny gyarapodást észlelünk. A be—

hozott mennyiségnek 15"/.,-os emelkedése mel-

lett az értéknek növekedése mintegy 1000/0-ot

tesz s így a végösszegek már magukban azt mutatják, hogy inkább az értékesebb nyers- anyagokból volt fokozottabb a behozatal. A különféle iparágak nyersanyagai közül leg- nagyobb volt behozatalunk érték szerint a textilipar körébe tartozó nyersanyagokból,

amelyekből a behozatal értékösszege 184

millió aranykoronát tett. Ezenkívül még a faipar, bóripar és az ásványolajipar voltak azok, amelyek nyersanyagokért a külföldnek jelentékeny összegeket fizettek és pedig a

faipar 139, a bóripar 9'5, az ásványolajípar

65 millió aranykoronát. A textilipar nyers—

anyagai közül elég jelentékenyen emelkedett a nyerspamutnak behozatala. amely az 1922.

évi 22 ezer g—val szemben 30 ezer g-t tett, de valamivel növekedett a nyersgyapji'í be- hozatala is, s 5500 g-val mintegy 200/0—kal haladta meg az előző évi importot. Nyers- jutából mintegy 20"/.,-kal csökkent az impor-

tunk és 1923-ban 44 ezer o-t tett. A faipar

körébe tartozó nyersanyagok közül többet hoztunk be a különféle gömbfából, de szén- termelésünk kiterjesztése következtében lénye- gesen fokozódott behozatalunk a bányafából is s az előző évi 779 ezer o—val szemben 1'4 millió o—t tett. A román és orosz petróleum- források termékeinek fokozódott szállításával függ össze, hogy nyers ásványolajimportunk a

lengyel behozatal csökkenése mellett is 293

o—t tett az 1922. évi 176 ezer o-val szemben.

Jelentékeny az emelkedés a bőripar nyers- anyagának behozatalában is. Argentínából és Olaszországból érkezett nyers marha— és borjú- bőrök majdnem 17 ezer g-t tettek az előző évi 3 ezer o-val szemben. Jelcntékenyen emel- kedett a. főleg szappangyártásra szolgáló állati faggyú és az állati szőrök behozatala. A többi ipari nyersanyagnál is maidnem kivétel nél—

kül emelkedést látunk, csökkenést tulajdon- képen a jután kívül csak a kendernél és

__53— _{2. szám.}

;

kenderkócnál, az. olajos magvaknál és növényi faggyúnál észlelhetünk. Az ipar részesedésén kívül behozatalunknak legnagyobb hányadát.

tették a mezőgazdasági és ipari segédanya- gok. E csoport alá veszi külkereskedelmi statisztikánk a tűzelőanyagokat, a vetőmagva- kat és takarmányneműeket, továbbá a trágya- szereket. A takarmánynemüeknél az előző évhez képest változás csak annyiban észlel—

hető, hogy a bolgár kukoricaimport helyett inkább román és jugoszláv tengerit szereztek be hízlaldáínk és melasszból is elmaradtak az osztrák és német szállítások s csak cseh- szlovák melasszát szereztünk be, de jóval kisebb mennyiségben.

A trágyaszereknél mezőgazdaságunk szem-

pontjából örvendetes, hogy a' termelésünk

fokozására annyira szükséges foszfortrágyá—

nak előállítására szolgáló nyersfosztátokból az előző évi 35 ezer oval szemben 273 ezer g-t szereztünk be. Az importnak csak egy csekélyebb része, mintegy 70 ezer Cl érke- zett közvetlenül a termelési helyekről, az

afrikai francia _birtokokról és az Eszakame—

rikai Egyesült-Allamokból, a többi az olasz és német kereskedelem közvetítése útján ér- kezett hozzánk és pedig mintegy 47 ezer (;

Németországból és lőfi (1 Olaszországból.

Tüzelőanyagbol importunk az 1923. évben ismét tokozódott és pedig tűzifából az 1922.

évi mintegy 10 millió g-ról 12'b' millió (l-ra és szénfélékból az 1922. évi 79 millió g-ról 84 millió g-ra. Fokozottabb mértékben kaptunk tűzifát a Romániához és Cseh-Szlovákiához csa- tolt magyar területekről. Ha figyelembe vesz- szük, hogy tűzifáért egyedül körülbelül 23 millio aranykoronát Hzettünk a külföldnek, nem tér—

hetünk ki annak ismételt hangsúlyozása elől, hogy a magyar gazdasági életet mily jelen—

tékenyen sujtotta az erdőterületek elvesztése, mert lakossaga faszükségletének biztosítására horriblis összeget kénytelen azoknak a terü—

leteknek fizetni, amelyek előbb hozzátartoz—

tak. Szénbehozatalunkból 63 millió (; a kő- szénre, 14 millió a a pirszénre és 610 ezer (] a barnaszénre jutott. A barnaszenet a Cseh- Szlovákíához és Romániához csatolt magyar területek adták, a pirszén túlnyomólag Cseh—

Szlovákiából érkezett. Kősvénbehozatalunknak zömét, majdnem 4 millió d-t a lengyel szénbá—

nyák szolgáltatták. 18 millió (1 a cseh—szlovák bányavidékek terméke s mintegy egynegyed—

egynegyed millió g—t szereztünk Franciaország- ból és Nagy Britanniából. Az előző évhez képest szénbehozatalunkban azt az eltolódást látjuk, hogy a francia és német szállítások rovására emelkedett a cseh és lengyel import.

2.szmn(

Az élő-állatoknak csoportja behozatalunk- ban teljesen alárendelt jelentőségű. Az állat- árak emelkedésének tulajdonítható az, hogy

nagyobb a behozatal értékösszege mint1922-

ben, mert tulajdonképen a behozott állatoknál, amelyek főleg a Romániához csatolt magyar területekről származtak, igen erős hanyatlást látunk.

Az élelmezési és élvezeti cikkek csoport—

jában behozatalunknál az előző évhez képest csökkenést látunk és pedig csökkent úgy az idetartozó nyersanyagokból, mint gyártmá—

nyokból való import majdnem egyenlő arány- ban. A fontosabb nyersanyagok közül csök- kenést látunk a kávé, tea és a különféle fűszerek behozatalában Csökkent a nyers- dohánynak importja és jobb termésünk hatása alatt megszűnt az amerikai búzának az importja *

is, jelentékenyen kisebb volt a burgonya be- hozatala és a hazai termelés meghonosításá—

val pótkávégy áraink a katángggyökérbőlIS jóval kisebb mennyiségeket vásároltak a cseh- szlo—

vák termelőktől.

Csökkentést látunk még a konyhasónál is mely az előző évi mennyiségnek majdnem a felére szállott alá. Az áll ati termékek körébe tartozó nyersanyagok behozatalában emelke- dést látunk. Fontos különösen a disznózsír fokozott importja, amely túlnyomólag amerikai zsírból állott és a belföldi zsírhiány enyhíté- sére érkezett akként, hogy ennek fejében hízott sertéseket engedtünk át a külföldnek.

Említésreméltó a húsdrágaság enyhítésére az

év közepén behozott közel 2000 (1 fagyasz-

tott marhahús importja is. Az élelmezési ipar gyártmányai körében hazai termelésünk szem- pontjából két örvendetes jelenséget látunk, a sikerült répatermésünk hatása alatt a fogyasz- tási cukor behozatala az 1923. év folyamán teljesen eltörpült; konzervgyárainknak pedig a behozatali korlátozás következtében lukratív volt üzemeiket a. halkonzerv termelésére is ki- terjeszteni, úgyhogy a behozott halkonzervek az 1922. évi mennyiségnek csak tizedrészét tették. Egy fontos élelmezési cikkből,a hán—

tolt rizsből 1923—ban is elég jelentékeny mennyiséget tett a behozatal s az 1923 évi 114 ezer o-t tevő import csak valamivel volt kisebb mint az előző évben

Kivitel. Kivitelünkben, mint már fentebb is emlitettem, mezőgazdasági és állattenyésztés körébe tartozó áruknak van döntő szerepük s az egész exportnak értékösszegében 1923- ban bOO/ti' kal részesedtek. Az élelmezési és élve- zeti cikkek körébe sorozott nyersanyagokból az 1922. évi 39 millió aranykoronával szem- ben 1928-ban az export 101 millió arany—

_54__

1924 koronát tett. Az erősen növekedett export első—

sorban a kedvező kenyérmagtermésnek köszön—

hető, búzából és rozsból ugyanis majdnem 1 millió o—t sikerült külföldön és pedig első—

sorban Svájcban és Ausztriában elhelyezni.

A kormány által Svájcba eladott búzaszállít- mányok már szeptember havától kezdve to—

vábbittattak is és az ottani piacokon eladott 900 ezer (11--ból 632 ezer g—t szállitottunk. Az Ausztriába vetőmagbúzaként engedélyezett ki- vitel mintegy 118 ezer (l-t tett, A rozsnak külltöldre való szállítása csak november hó folyamán kezdődött és 2 hónap alatt mintegy 220 ezer g—t tettek a túlnyomőlag Ausztria felé irányuló szállítások. Jelentékeny en nagyobbof dott a szárazbabból való kivitelünk is; az előző évi 47 ezer (; helyett 165 ezer o-t tett az export és úgy mint 1922-ben Ausztria, Olasz- ország és Németország között oszlott meg azzal az eltolódással, hogy az osztrák és olasz piacokra a mennyiség 1923-ban jóval nagyobb hányadot tett, mint az előző évben. Fokozott volt a kivitelünk az idesorozott különféle gyümölcsökből és az 1922. évi 115 ezer (;

helyett 155 ezer o-t exportáltunk. Kivitelünk—

ben 43 ezer (l esett a friss almára és körtére, 31 ezer (; a szilvára, 35 ezer (1 a barackra.

Kedvező hagymatermésünket is idejében és elég kedvezően sikerült 1923. évben értékesíf teni, az előző évi 49 ezer o—t tevő kivitellel szemben 328 ezer g-ra emelkedett azoknak a hagymaszállitmányoknak a mennyisége, ame—

lyek az osztrák, német és cseh—szlovák piacokra irányultak elsősorban. Hagymán kívül friss paradicsomból mintegy 19 ezer o-t és ezen—

kívül más főzelékfélékből is körülbelül kétszer akkora mennyiséget (59 ezer o-t) tudtunk értékesíteni az osztrák piacokon, mint az 1922.

évben. Fokozódott a kivitelünk erősen a bur- gonyából, amelyet főleg Ausztriában, Német—

országban és Svájcban értékesítettünk. Emel—

kedett a kivitelünk mákból és borsóból és más mezőgazdasági termékekből is. Visszaesést látunk a nyersdohány kivitelénél, úgy látszik dohányunk az osztrák piacokat teljesen el—

vesztette és némi kárpótlásban részesült, hogy a lengyel piacokon tért foglalt a do—

hány; ide az előző évi 135 o helyett 5208

g-t szállitottunk. Paprikakivitelünk, amely német, cseh és osztrák piacok között oszlott meg, mintegy 20o/o—kal volt kisebb, mint az előző évben és 1923-ban nem egész 6 ezer

tl—t tett.

Állati termékek körébe tartozó nyers—

anyagok köziil, amelyek az exportban szintén számottevőknek mondhatók, kivétel nélkül szintén fokozottabb volt az export. Különösen