Magyarország 1926. évi fizetési mérlege

6. szám. — 589 — 1927 Magyarország gépjárműállománya 1927. június hó 1-én.

Elfectif des ve'hicules a moteur de la Hongrie au ,1" juin 1927.

' N 0 m b r e el e s "?ng

§ * _.

; ] § , §§ §§ —_ §§§

Áll oman) ' , §: És a §; g § gs l§ 33 %% sss "033 ÉI§ÉA§£§4 §33231§ms

_ _S- x-É .no, a: át: 8 : mm;; "a; '§§

Effemf as; it';

m 3 a . N : ; § N "a 5935: ———.——_——_— (lop,.

ex: 3 4: :: :: G 4: § 4: o ám'a motorkerékpárok 41'0'"

s z á m a

Állomány — Ejfectif : 1927. V. 1. . 6369 2.148 278 945 441 10_181 383 3057 131521,

forgalomba került — mis '

1927. V. en circulation. . 272 84. 17 7 7 387 49 242 678

forgalombólkikerült— retirés 20 2 1 2 —— 25 —— 1 26

Allomány — Effectif: 1927. VI. 1. . . 6.621 2.230 294 950 448 10543 432 3298 14273 Ebből —-Dont a Budapest: 1927. VI. 1. 4.003 1.391

aránya a vidék javára változott, a motor—

biciklik száma Budapesten viszonylagosan is erősebb gyarapodást mutat.

Bérautó (autótaxi) jun. l-e'n Budapesten

776, vidéken ',Ápedig csak 174 közlekedett.

Fordított az arány az autóbuszoknál, mert míg Budapesten összesen csak 81 autóbusz KO" üzemben, addig a vidéken 213 közle—

kedett.

Magyarország 1926. évi fizetési mérlege.

Balance des payements de la Hongrie en 1.926.

Re'sume' Ces derniers temps, l*ea:cédent d importations augmentait considérablement, ce gui causa une certaine appréhension dans les milieux économigues. Cette augmentation d ex—

cédent est justifiée, en partie, par le fait gu'en 1926, la Hongrie eut recours dans une plus grande mesure au crédit étranger, leguel fut réalisé en importations de marchandises. Mais cette explication ne peut dissiper linguie'tude de ceux gui doutent gue cette augmentation soit due seulement aux importations destinées aux investissements, et gui se demandent si,

méme s*il en était ainsi, cela ne menacerait pas la consolidation économigue, obtenue au prix de grands saerifices.

Pour voir clair dans la situation, il faut examiner, en tout sens, les relations econo- migues du pays avec létranger; c est- a--dire, il faut analyser la formation de la balance des payements.

On sait gu'en 1.926, c'est le m ouvement des marchandises gui y occupait lapre- miere place, se soldant, pour la Hongrie, par

un passif de 857 millions de couronnes-or.

Les relations économigues avec llétranger ont encore cing autres formes ou le pays paya plus a l*étranger gu*il n'en regut; ce sont:

le payement (l'inte'réts, l'amortissement de ca- pitaux, les affaires dor et de devises de la Bangue Nationale de Hongrie a létranger, le mouvement des e'trangers et le trafic de films.

L'excédent des payements y montait, au total, a 2393 millions de couronnes-or ; cette somme dut étre e'galisée, a peu prés, par les postes aetifs pour le pays. Il en a été ainsi surtout pour le mouvement du crédit, ou les emprunts cxtérieurs de la Hongrie dépassaient de 165'6' millions de couronnes-or ce gulelle paya a l'étranger. En outre, a d'autres postes actifs (mouvement migratoire, mouvement des valeurs, émissions de 'capitaux, transport en transit de marchandises, autres moindres postes), on voit, au profit du pays, un excédent de paye- ments de 618 millions de couronnes-or. Les postes passifs étaient donc contrebalancés, pour plus de 700/0, par llea'cédent des emprunts

6. szám —— 581 —

1927__

contractes, guant aux credits faits par la Hongrie a llétranger, et seulement pour prés de 300/0, par (llautres postes actifs.

Des données détaille'es de la balance des payements, on peut établir, pour 1.926, le ré—

sultat net ole llenolettement du pays: il devait 117'2 millions de couronnes-or a llétranger.

Ce passif de la balance des payments nlétait du gue pour 100/0 aux emprunts contractés par lEtat hongrois; les emprunts a long terme des comitats eles villes et des particuliers y figurent environ pour autant Le passif pa—

rait trop grand par rapport a l'accroissement davant guerre (les dettes de la Hongrie, éva- lué par M. Frédéric Fellnera 176 5 millions ole couronnes—or: mais il faut considérer gue les besoins d'investissements, gulon couvrait, en général, toujours par des emprunts étrangers, ne purent élre satisfaits pendant environ dia:

ans, et gu'en 1926, ces besoins étaient les plus nombreux, et les possibilite's de les satisfaire commengaient seulement.

Az utóbbi időkben a gazdasági körök- ben bizonyos nyugtalanságot keltett az a körülmény, hogy 1926-ban és 1927. első negyedében külkereskedelmi forgalmunk—

ban a behozatali többlet nagy emelkedése volt észlelhető. Ez a nyugtalanság annyi—

ban érthető, mert külföldi árucserénk—

ben 1926—ig a behozatali többletnek —fo- kozatos csökkenése mutatkozott s így sokáig a valószínűségnek erős látszatával hírt az a feltevés, hogy a gazdasági erők természetes * kibontakozásával árubehoza- talunk és árukivitelünk értékeinek egyen- súlyba jutása fog bekövetkezni.

A behozatali többlet emelkedésének ugyan részben magyarázatát szolgáltatja az a körülmény, hogy 1926—ban nagyobb mértékben vettünk igénybe külföldi köl—

csönöket, melyek áruimport útján realizá-

lódtak. Ám a jövő esélyeit latolgatva, mé-

gis aggodalmaskodó kérdések tólulnak elénk. Vajjon külkereskedelmi mérlegünk passzív egyenlegének tetemes emelkedé- sében csupán a beruházási import hatása jut-e kifejezésre s ha így áll a dolog, nem fenyegeti-e akkor is ez a tagadhatatlanul egyre rohamosabb emelkedés azt a gazda—

sági konszolidációt, amelyért az utóbbi időben annyi áldozatot hoztunk?

E kérdésekre a külkereskedelmi mér- legnek összehasonlító analízise útján már részben kaptunk tájékoztatást, abban az irányban nevezetesen, hogy a behozatali többlet nagy növekedése mennyiben le-

het összefüggésben a beruházási tevékeny—

séggel s mennyiben lehet azt a fogyasztás- nak gazdaságilag nem eléggé indokolt igé- nyeire visszavezetni. Külföldi árucserénk—

nél észlelt változások okainak és hatásai- nak felderítéséhez és a felmerült aggodal- mak tisztázásához azonban csak akkor jutunk közelebb, ha a külfölddel lebonyo—

lódott gazdasági érintkezésünket minden, vagyis az áruforgalmon kívüli vonatkozá- sokban is szemlélet alá vesszük. A fizetési mérleg alakulásának vizsgálata tehát most, amikor az említett aggodalmak annyira felszínen vannak, különleges ér- deklődésre tarthat számot.

A fizetési mérleg egyes tételeinek pon—

tos statisztikai megrögzítése nagy nehéz- ségekbe ütközik s így gyakran vagyunk a kevésbbé megbízható becslési eljárásra utalva. Az utóbbi évek folyamán központi statisztikai hivatalunk a Szabóky Alajos államtitkár úr által megkezdett úton ha—

ladva, jelentékeny lépéseket tett előre a fizetési mérleghez szükséghez adatok pon—

tosabb felvétele érdekében, a dolog termé- szeténél fogva azonban több tételről így is csak approximatív eredmények állíthatók az érdeklődő közönség elé. Olyankor, mi—

dőn a pontos statisztikai megállapítást becsléssel kellett helyettesiteni, gyakran

követtük azt a módszert, melyet Fellner

Frigyesnek hasonló természetű korábbi számításaiból "alkalmunk volt megismerni.

A mérlegtételek csoportosítása a Nemzetek Szövetsége által megállapított sémát kö—

veti, amelyhez a külföldi államokra vonat—

kozó fizetési mérlegek is egyre inkább al- kalmazkodnak. A módszerkérdés részlete—

sebb taglalásába nem szándékozom ezúttal belebocsátkozni s az erről korábban elő- adottakra hivatkozva, a jelenlegi alkalmat a rendelkezésre álló adatoknak az aktuális közgazdasági vbnatkozásokban való is—

mertetésére használom fel.

A külfölddel való gazdasági érintkezé—

sünk különböző alakjai között az érték nagysága szempontjából tudvalevőleg az árúforgalom áll az első helyen. Az árúcsere reánk nézve 1926—ban 857 millió arany- korona passzív egyenleggel zárult. A gaz- dasági hatású érintkezésnek ezenkívül még öt olyan alakja van, melynél a külföldre több fizetést kellett teljesítenünk, mint amennyit onnan kaptunk és pedig: a ka—

matfizetés, a tőketörlesztés, a Nemzeti Bank külföldi arany- és devizaügyletei, az idegenforgalom és a filmforgalom. Kama—

6. szám.

tokban 78'1, tőketörlesztésekben 48'5, a Nemzeti Bank által eszközölt arany- és devizaadásvételek együttes eredményénél 136, az idegenforgalomnál 11'0, végül a filmforgalomnál 2-4 millió aranykoroná- val haladta meg az országból a külföldre ment összeg a külföldről ide befolyt össze—

get. Ahhoz, hogy e tételek jelentőségét kel- lőleg méltányolni tudjuk, a bevételi és kia- dási oldal, valamint egyes fontosabb alkat—

elemek szerinti tagozódásukat is meg- kell vizsgálnunk.

A kamatokban Magyarország és a kül—

föld között lebonyolódott forgalomnak 781 millió aranykoronás passzív egyen—

lege olyképen adódik, hogy 821) millió aranykoronát tesz ki az e címen Magyar—

országból kifelé teljesitett fizetés. amiből a külföld részéről Magyarországba teljesí—

tett fizetés címén 3'9 millió aranykorona volt levonandó. Külföldi kamattizetésünk körülbelül 1/5—ét teszi a háború előttinek.

Ha a területi vagy népességi eltolódásokat vesszük alapul, a mostani helyzet nem volna kedvezőtlen; nem szabad azonban

ennél az összehasonlításnál figyelmen ki—

vül hagyni, hogy föképen a kamatláb ma- gassága folytán most a külföldi kamattel—

jesítményünk ellenében hasznosított töke jóval kisebb. mint a háború előttinek ötöd—része.

Az államadósság kamatszolgálata 48'8 millió aranykorona volt. Ez a tétel a meg- előző évekhez képest elég nagy emelke- dést mutat-,az 1924. évi fizetési mérlegbe államadóssági kamatlizetés címén csak 185 millió aranykorona volt fölvéve. A növekedés nyilvánvalóan nem onnan szár- mazik, hogy új államadósságokat kontra- háltunk volna, hanem í'őképen azért kö—

vetkezett be, mert az innsbrucki és prágai egyezmények alapján megkezdtük a há- ború előtti aranyra és valutára szóló kül—

földi kötvények kamatainak a fizetését és mert a népszövetségi kölcsön után 1924—ben csak félévi, 1926-ban pedig egész évi kamat- összegek voltak a mérlegbe beállítva. Ajö_

vőben, mindaddig, amíg újabb államkölcsö- nöket nem veszünk föl. az államadósság utáni külföldi kamatszolgáltatás nem fogja az 1926. évi összeget lényegesen meg—

haladni. A háború előtt kereken 200 millió aranykorona ment ki az országból állam- adóssági kamatokra, tehát ma ennek az összegnek körülbelül egynegyedét teszik ki hasonló természetű kiadásaink; ez az arány a most még függő kérdések rende—

zése után sem fog túlságosan változni.

——582—

1927 A többi külföldre teljesített kamatfize- tésből a főváros adósságai utáni kamat—

szolgálatra (H), a hosszúlejáratú egyéb hi—

tel kamataira 12'3, a rövidlejáratú hitel kamataira pedig 15 millió aranykorona jut. A hosszúlejáratú hitel évvégi tőkeálla—

(tékából egy jelentékeny rész csak az _év folyamán került felvételre, s így ezek után 1926—ban nem az egész évi, hanem csak rövidebb időszaki használatért járt kamat.

Ebből következik, hogy 1927-ben még úgyis, ha új kötvényeknek elhelyezésére nem vétetnék nagyobb mértékben igénybe a külföldi piac, kötvenykamatfizetési ese—

dékességeink jóval felette tesznek annak

az összegnek, amelyet ezúttal 1926-x'a

elszámoltunk. Ha a külföldi hosszúlejáratt'i kölcsönök jelenlegi kamatterhét a háború elöttivel egybevetjük. a mostani megter—

helés a gazdasági erőforrások idöközben történt összezsugorodásának mérlegelésé—

vel is arímytalanul csekélynek látszik.

Fellner Frigyes számításai szerint a há- ború előtt 1146 millió korona volt a hosszr'ilejáratú adósságok után évenkint külföldre lizetett kamatok összege. Miután a jelenlegi hasonló természetű kamatszol- gáltatásból a vasúti kötvények kamataira viszonylag igen kis rész esik, a háború előtt viszont erre tetemes összeg, nevezete—

tesen 258 millió korona jutott. helyesebb az összehasonlítás, ha a háború előtti té-

telt a vasúti kötvénykamatok kihagyásá—

val. vagyis a záloglevelek és községi köt"

vények. továbbá a jelzálogos kölcsönök ri—

mén fennállott-887 millió koronával vesz- sziik fel. Nyers becsléssel ebből kereken öt) millió koronára tehetjük a Magyar- ország mai területéről származott szolgál- tatást. A külfölddel szemben tehát hosszú—

lejáratú kölcsönök kamataival ma még nem vagyunk a háború előtti összeg felé-

nél erősebben megterhelve akkor sem, ha

számításba vesszük az 1927. évi új tétele.—

ket is. Ez természetesen nem jelenti azt.

hogy ilyen adósságokat nyugodtan kontra—

hálhatunk, mert hiszen ebben a tekintet—

ben elsösorban a kamatláb nagysága és a kölcsönvett tőke használatából várható tiszta jövedelem közötti arány a mérvadó.

Ami a rövidlejáratú külföldi tartozások évi kamatterhet illeti. ebben már közel va- gyunk ahhoz az összeghez. amelyet az or—

szág háború előtti fizetési mérlege kimuta—

tott. Ez a körülmény támogatja azt a ten- denciát, mely a rövidlejz'iratú külföldi hitelek csökkentésére törekszik.

Tőketórle ztések címén 1926-ban kevés.

6. szam.

mindössze 14 millió aranykorona összegű fizetés történt a külföldről Magyarország javára, ami visszaesést jelent a megelőző évekkel szemben. Az 1924. évi fizetési mér—

leg ugyanezen a címen 3'5 millió arany- koronát mutatott ki. Ebből közel 3 millió aranykorona volt az elszakított területekről a háború előtt folyósított, főképen jelzálo- gos és községi kölcsönök után befolyt tör—

lesztés. A szóbanlevő kölcsönök jórésze a közelmult években az eredeti értéknek igen kis hányada szerint teljesített fizetésekkel kiegyenlítést nyert, 1926-ra a román vi—

szonylatban folyt be még 400000 aranyko—

ronára tehető összeg, míg más elszakított te- rületekről az ilyen bevétel oly csekély volt, hogy a fizetési mérleg szempontjából szám- bavételre sem érdemes. A szomszéd álla—

mok részéről a háború utáni eredetű köl—

csönök után 1926-ban nekünk teljesített tőketörlesztéseket is csak mérsékelt összeg—

gel. 1 millió aranykoronával vehettük fel.

E tételnél azonban már a közeljövőre jóval nagyobb eredményt kell várnunk, mintán lütelszervezeteinknek egyes szomszéd or- szágokban való szerepét az ottani tökélet—

lenebb hitelviszonyok, a piacon való tájé—

kozottság és a bécsi tőkepiacon bekövetke- zett megrázkódtatás előtérbe állították.

Az általunk külföldre teljesített tőketör- lesztések összege 498 millió aranykorona volt és ennek körülbelül a fele, 2413 millió aranykorona az egyik nagy malomvállala- tunk összeomlása miatt rendezésre került külföldi adósság. Malomiparunk megrop—

panása tudvalevőleg igen súlyos többletet jelent külkereskedelmi mérlegünk passzív egyenlegében. Megbízható számítás szerint 1926. évi árúkivitelünk mintegy 25 millió aranykoronával nagyobb értéket eredmé- nyezett volna, ha az 1925. évi arány szerint alakult volna ebben az évben a liszt- és ga—

bonakivitel. A nagyobb lisztexport azon- ban, amint látjuk, nem rentabilis termelé- sen alapult s míg a külkereskedelmi mér—

leg egyenlegének kedvezőbb alakulására vezetett, addig a fizetési mérleg más tételé—

nél ezt ellensúlyozó kedvezőtlen eredményt hozott létre, amennyiben éveken át erősen növelte külföldi tartozásaink állományát olymódon, hogy ezeknek rendezése most csak nagyösszegű, veszteségleírásszámba menő külföldi fizetéssel vált lehetővé. Kül—

földi tőketerlesztéseinknek egy másik nagy és pedig 253 millió aranykoronás tétele az államhitel keretébe tartozik. Ennek több mint a fele a népszövetségi kölcsöntartozási álladékát apasztja. a fennmaradó rész csak—

——583— 1927

nem egészen háborús, vagy más olyan ter—

mészetű tartozásokra ment, melyek néhány

éven belül a folyó jövedelmekből teljes ki—

egyenlítést nyernek.

A gazdasági szempontból figyelembe jővő külföldi relációknak egyik további olyan válfaja. melynél jelentősen nagyobb összegre rúg a részünkről kifelé teljesített pénzbeli szolgáltatás, mint az országba kí- vülröl beáramló érték, az idegenforgalom.

A magyarok külföldi tartózkodásával járó kiadások megállapításához. sajnos, nem rendelkezünk ele'g megbízható támpontok- kal. Mindaddig, amíg az ország határán túl való utazások tekintetében a jelenlegi ellenőrzési rendszer fennáll, a hivatalos ap—

parátusnak módjában állana a jó becslést eredményező adatok összegyűjtését lehe- tővé tenni. Az ellenőrző közegeknek bizo- nyos munkával való megterhelése és az esetleges anyagi áldozatok árán is érdemes volna a megbízható tájékozást elősegíteni.

miután bizonyos. hogy az ország egész nemzetközi értékforgalmának elég figye- lemreméltó részét vagyunk kénytelenek e nélkül félig-meddig tapogatózva felbe- csülni. Ezidőszerint jobb alapot nem ta- lálva, a magyar tuiisták és fürdőzők 1926.

évi kiadásait egy korábbi számítás figye- lembevételével és a magyar fürdőzők által erősebben látogatott néhány külföldi állam idegenforgalmi statisztikája alapján álla—

pítottuk meg. Az az érzésünk, hogy ezzel a becsléssel a valóságtól inkább lefelé. mint fölfelé lehetünk távol. A turisztika és a für- dőzés révén felmerült kiadásokon kívül az ország terhére vettük még számításba a külföldön akkreditált magyar diplomácia és konzulátusok személyi és dologi kiadá- sait. valamint a külföldi főiskolák magyar hallgatóinak a tanulmányi idő alatti lét—

fenntartására szükséges összegeket. _Mind—

ezeken a címeken összesen 10-7 millió aranykoronás tehertételt kaptunk, mellyel szemben Budapest főváros idegenforgalma, a külföldi diplomácia itteni személyi és do—

logi kiadásai, végül az elszakított terüle—

tekről a magyar főiskolákra jött hallgatók , részére érkezett otthoni támogatás címén 57 millió aranykorona az ország javára könyvelhető érték. Végeredményben az idegenforgalom gyűjtőneve alatt elősorolt tételek után ll millió aranykorona Összegü passzív egyenleg mutatkozik. Egyelőre semmi kilátás nincs arra, hogy ez a passzi—

vitás érdemlegesen esökkenjen. Még akkor is, ha az ídegenforgalmunk emelésére irá—

nyuló akció nagyobb eredményeket érne

6. szám. —k584 —

1927__

el, valószínű, hogy ezt a magyarokkülföldi utazásainál megfelelő többkiadás— ellensú- ly'ozná.

Fizetési mérlegünk alakulására ugyan kevésbbé kimagasló, de azért nem jelenték- telen mértékben gyakorolt kedvezőtlen ha—

tást a filmipari termékekben kialakult nem- zetközi forgalmunk. Az elmult évben 26 millió aranykorona ment ki az országból filmek használatáért. A magyar film- export értéke e mellett, sajnos, egészen elenyésző, még a 100.000 aranykoronát sem éri el.- A külföldi filmipar a magyar filmgyártás javára megállapított adó mel- lett is évről—évre emelkedő bevételre tesz szert. Ahhoz, hogy a magyar filmek a kül- földieknek megfelelő versenyt támaszthas- sanak, főképen igen nagy tőkékre van szük- ség, melyeknek előteremtéséről minden valószínűség szerint csak a távolabbi jövő—

ben lehet szó.

Ezzel beszámoltunk a külfölddel való gazdasági relációinknak azokról a típusai- ról, melyekben nagyobb összeggel jelentkez- nek a külföld irányában való fizetési telje- sítményeink, mint a külföld részéről nekünk járó fizetések. E típusoknál a fizetéseknek a külföldet illető együttes többlete 2393 millió aranykorona volt. Ennek az összeg—

nek nagyjából ki kellett egyenlítődnie azok- ban a viszonylatokban, melyeknél Magyar- országnak nagyobb pénzbeli szolgáltatás jutott a külföldről, mint amilyet oda telje—

sített. A kiegyenlítésre vezető legfontosabb viszonylat a hítel/orgalom volt, amennyiben 165'6 millió aranykoronával több kölcsönt vettünk fel, mint amennyit kiadtunk. Más aktív tételeknél összesen 618 millió arany- koronás fizetési többlet mutatkozik Ma- gyarország javára. A passzív eredményű tételek egyenlegeit tehát több, mint 7070- ban a felvett hiteleknek a nyújtott hitelek—

kel szemben való többlete és csak közel 3070-ban egyéb aktív eredményű tételek ellensúlyozták.

A hitelforgalmat figyelmen kívül hagyva, a külföld és Magyarország közötti gazdasági hatású érintkezésnek fizetési mérlegünk aktivitását előmozdító alakjai között első helyen a vándormozgalom áll. Az amerikai kivándorlóktól az országba érke- zett pénzküldemények és az Amerikából visszavándorlók által hozott pénzösszegek címén ugyanis 1926-ra 29'6 millió arany- koronát mutathatunk ki, ezzel szemben az amerikai kivándorlók által elvitt pénz 44

millió aranykoronára volt becsülhető, úgy—

hogy végeredményben a vándormozgalom

25'2 millió aranykorona bevételi többletet szolgáltatott. A korábbi évekkel szemben ebben a viszonylatban némi emelkedés álla—

pítható meg, amit megmagyarázhatunk az- zal, hogy a kanadai kivándorlás emelke—

dése révén 1924 óta egész kivándorlási kon- tingensünk 1.710—ről 5.856—ra szökött fel.

Általában leginkább Amerikának a beván- dorlásra vonatkozó intézkedéseitől függ, hogy mennyire javul vagy romlik fizetési mérlegünknek ez a tétele, de a pénzküldés költségeit csökkentő és megkönnyítő intéz- kedéseinknek is van ebből a szempontból jelentőségük, miután a küldeményeknek egy jelentékeny része oly kis összegekből alakul, amelyeknél az átutalási tarifa és mód már érdemleges szerepet játszik. Ha számításba vesszük is az itt említett ténye- zők hatásait, egyelőre a vándormozgalom pénzügyi eredménye révén fizetési mérle- günkben nagyobb horderejű változást nem várhatunk. Egészen más a helyzet az érték—

papírok vételéből és eladásából, valamint a iőlcelcibocsáíásolcból származó nemzetközi fizetéseink alakulásánál. Miután az érték- papirforgalom —— egy nemzetgazdaságtani író kifejezésével élve —— a legnagyobb in—

kognitóban bonyolódik le, természtes, hogy ennek nemzetközi viszonylatban való ala- kulását csak nagyon hozzávetőleges ada—

tokkal szemléltethetjük. Azt hisszük, a szi- gorú óvatosság határát nem léptük túl, mi- dön a szóban levő irányban a külfölddel szemben elért 1926. évi nettóbevételeinket közel 20 millió aranykoronára becsültük és megállapítjuk, hogy ez az utolsó két évvel szemben magas százalékú emelkedést je- lent. Amennyiben részvénytársulataink a jövöben kellő gondot fordítanak arra, hogy _ji'ivedelmeikl')ől mindenek előtt elég biztOS és magas osztalékjövedelmet juttassanak rész- vényeseiknek és minden eszközt felhasz—

nálunk, hogy a részvénypiacon az inflációs jelenségeket gyökeresen kiküszöböljük, a magyar részvények iránti külföldi érdek- lődés terén erős fejlődés következhetik be és így meg van a lehetősége annak, hogy az értékpapirmozgalom tételénél fizetési mérlegünk aktívuma tetemesen gyarapod- jék. A nemzetközi szállítási tevékenység keretében meglevő bevételi 'többletünk — bár korlátozottabb mértékben —— szintén növekedhetik. A tranzító áruszállítás után 1926—ban 78 millió aranykorona bevételt értünk el a külfölddel szemben, amit kül- földi hajózási teljesítményünknek, a kocsi- béreknek, a rakhelydíjaknak és a kikötői partbéreknek kisebb tételeiből alakuló nettó-

6 szám.

bevétel 91 millió aranykoronára növel. A tranzitóbevételek terén már érezhető vas—

úti és hajózási vállalataink élénkebb tevé—

kenységének az eredménye.

A fizetési mérleget javító esélyek szem—

pontjából érdeklődésre tarthatnak számot a külföld és az ország közötti osztalékííze- tés-ekre vonatkozó adatok, bár becslésszerü—

leg csak 27 millió aranykorona bevételi többletet mutatnak. Az elszakított területe- ken levő vállalatoknál érdekeltségeinket a békeszerződésre támaszkodó intézkedések erősen megcsonkították és bizonyos, hogy a megmaradt rész, nagy átlagban, a befek- tetési értéknek csak igen kis hányadához illő jövedelmet hoz. Lehetséges, hogy becs—

lésünk, mely a nagy budapesti pénzintéze—

teknek nem eléggé teljes és nem egészen új keletű adatszogáltatására támaszkodott, külföldi részvénybirtokunkból eredő 1926.

évi bevételünket túlságosan alacsonyan ál—

lapította meg, a valóságos eredmény azon- ban semmiesetre sem lehetett olyan nagy, hogy fizetési mérlegünkben súlyos tételt kép—

viselne. A viszonyoknak normális mederbe terelődésével azonban ez az eshetőség egy- általán nincs kizárva.

A külföldről Magyarország felé irányuló fizetési mozgalomnak legfőbb tényezői 1926-ban, amint láttuk, kölcsönfelvételeínk voltak. Az állam a népszövetségi kölcsönből történt l'elszabadítások folytán 418 millió aranykorona összegű új külföldi tőkét vett igénybe, az önkormányzati testületek ——

vármegyék és városok —— 50'6, a magán—

gazdaságok hosszúlejáratú kölcsönökben 532 millió aranykorona új tartozást vál—

laltak a külföldi tőkepiacokon. A magán—

gazdaság által rövidlejáratú külföldi hite--

lek terén lebonyolított műveleteket, ezeknek úgyszólván napról-napra való hullámzása miatt, nagyon nehéz statisztikailag pontosan megfigyelni. A tapasztalat szerint sokkal megbízhatóbb eredményre vezet az az el- járás, amely két időpontban a fennálló hi- telek álladékát nézi és így a lebonyolított forgalom egyenlegét számítja ki, mint a mozgalom teljes megrögzítése. Ezért, s mert a fizetési mérleg eredménye szempont—

jából lényegileg kielégítő, az egyenleg 1926.

évi alakulását vizsgáltuk és e vizsgálat ercdményeképen rövidlejáratí'i külföldi tar—

tozásaink álladékának 201) millió arany—

koronával való növekedését mutathatjuk ki.

Ezt az egyenleget a malomipar tartozásaira történt és már előzőleg tárgyalt külföldi fi—

zetéseknek számításon kívül hagyásával kaptuk. Ha ezeket is tekintetbe vesszük, a

———585— 1927

rendelkezésünkre álló adatok alapján, azt mondhatjuk, hogy rövidlejáratú külföldi tartozásainknak és követeléseinknek egyen- legezése után a fennmaradó tartozásunk összege 1926—ban nem emelkedett, sőt vala- mivel —— mintegy 4—5 millió aranykoroná- val —— csökkent.

Az ország gazdasági természetű nemzet- közi forgalmában valamennyire számottevő elemeket most már mind ismertettük, szét- választottuk ezeket a bevételi, vagy kiadási

irányban erősebb jellegük szerint, egyúttal

fontosabb alkatrészeiket, a változások mér-

tékére, okaira és eshetőségeire gyakran utalva, felsoroltak. E részletesebb szemlé- let után betekintést kell keresnünk a fize—

te'si mérleg lényegébe és meg kell világíta- nunk azokat az összefüggéseket, melyek az 1926. évi értékmozgalom különféle alakjai között fennállanak.

Mindenek előtt meg kell állapítanunk, hogy a külfölddel való gazdasági hatású érintkezés fejlődő irányban halad. A fejlő—

dés üteme természetesen nem olyan gyors, mint amilyen közvetlenül pénzügyi kon—

szolidációnk kezdetén volt, de meglehető—

sen általános, nemcsak az árúforgalom és a hitelmozgalom terén, hanem más vonat—

kozásokban is jelentkezik.

Az ismertetett adatok alapján ki tudjuk mutatni 1926. évi külföldi eladósodásunk nettó eredményét, melyet a tőketörlesztések és a hitelek alakulásánál külön említett összegekből számíthatunk ki. A részvények adás—vételét nem vesszük itt figyelembe, mi- után ez nem von maga után feltétlenül és t'ix összegben teljesítendő szolgáltatásokat.

A mult évi eladósodás összege, melyet fize- tési mérlegünk ü. n. passzivumának tekint- hetünk, 117'2 millió aranykorona. Csak körülbelül 10%-ban származik ez a na—

gyobb eladósodás az állami hiteligények külföldi kielégítéséből, egyébként a várme—

gyék és a városok, továbbá a magángazda—

ság hosszúlejáratú kölcsönei nagyjából egyenlő mértékben okozták azt. Fellner Frigyes a háború előtt készített utolsó fize- tési mérlegében Magyarország külföldi tar- tozásának évi nettó emelkedését 176'5 mil- lió koronára becsüli. Az 1926. évi szaporo- dás ezzel összehasonlítva kissé soknak lát- szik. Természetesen mérlegelnünk kell azt a körülményt, hogy beruházási igényeink, melyeket általában mindig külföldi kölcsö- nökkel elégítettünk ki, körülbelül egy év—

tizeden át kielégítetlenek maradtak s most az igényeknek úgyszólván a tetőpontján, a kielégítési lehetőségnek pedig a kezdetén

40

^{——V86——}

állunk. Külföldi adósságterhünk mult évi szaporodásának mértékét azonban más ol- dalról, az árúbehozatali többlethez való vi- szonya szempontjából is meg kell vizsgál—

nunk. Az adóssági álladék emelkedése az árúbehozatali többletet 316 millió arany koronával meghaladja, ennélfogva nemcsak az árúmozgalom, hanem az árúforgalmon kívüli teljesítmények is reánk nézve pasz- szív fizetési egyenleget szolgáltattak és részben hitelek útján való fedezésre szorul- tak. Szerepelnek azonban az 1926. évi fize—

tési mérlegben olyan kiadásaink, melyeket csak átmenetieknek tekinthetünk, ilyenek a Nemzeti Bank aranyvásárlásaival felmerült külföldi kiadások, valamint a malomipar kötelezettségei utáni olyan fizetések, melye—

ket megfelelő árúkiviteli többletérték nem ellensúlyoz. Ezeknek kihagyásával a kül- földi adóssági teher emelkedése és az árú- behozatali többlet összegei körülbelül egyen- lőekké válnak. így a helyzet nem olyan kedvezőtlen, mintha arra lehetne következ- tetni, hogy tartozásaink növelése az esedé- kesekké vált és teljesített kamatfizetések ellensúlyozására szolgált volna.

Külföldi tartozásaink ma még lényege- sen kisebbek annál az Összegnél, amely Magyarország háború előtti adósságából a mai területre nehezedő részt képviselte.

Hosszúlejáratú tartozásaink az államadós—

ság nélkül 1.600 millió koronára rúgtak, ma pedig nem sokkal haladják meg az 500 millió aranykoronát. Rövidlejáratú kül- földi adósságaink összege valamivel több lehet 300 millió aranykoronánál. Bár ez a tétel nem sokkal állhat a háború előttinek alatta. a kétféle megterhelés együttes ösz- szegét tekintve még lényegesen kedvezőbb a helyzetünk a külfölddel szemben, mint volt a háború előtt. Adósságaink terhénél még inkább csökkent azonban a termelé—

sünket tápláló tőke értéke, indokoltnak látszik tehát, ha Magyarország leromlott

0 i m, — T i t 7 e 333332?

1. A külföld által tőketörlesztésre tize—

tett összegek. —- Versements elfec—

tnés parl'e'trangerpour l'amortis-

sement de capital . 1,360.695

2. Értékpapírok eladása külföldre. ——

Vente de valeurs a l'élranger . 18,000.000

termelő eszközeinek gyors pótlása érdeké—

ben aránylag nagy összegű külföldi tőkéket importál. Az államháztartás szanálásánál és pénzünk stabilizációjánál elért eredmé—

nyeknek köszönhetjük, hogy a külföldi tőke ma már teljes bizalommal fordulva az ország felé, a beruházási tevékenységhez szükséges eszközöket készséggel bocsátja rendelkezésünkre.

A Nemzetek Szövetsége az újjáépítési kölcsön felvétele alkalmával azt a tanácsot adta Magyarországnak, hogy minél inkább fejlessze azokat a termelési ágait, melyek—

nek megvannak a természetes feltételei s az itt produkált feleslegeket értékesítve egyéb szükségleti cikkeit azokban az orszá—

gokban szerezze be, ahonnan legolcsóbban tudjuk azokat szállítani. A tanácsot kö—

vetve, a mult évben túlnyomórészt mező—

gazdasági beruházásokra kellett volna kül—

földi kölcsönöket felvennünk, a mezőgaz- dasági célú hitelek felvételénél azonban meglehetős tartózkodás nyilvánult meg. Az ország, amint ebből látszik, nem tud elég erővel a Népszövetség tanácsában megje—

lölt úton haladni, miután általa meg nem változtatható tényezők, különösen a mező—

gazdasági termékek versenyképességét rontó vámtételek és a magas kamatláb miatt gaz- dasági boldogulásának feltételeit nem lát—

hatja ezen az úton eléggé biztosítva. A leg—

nagyobb elaszticitással kell tehát a kínál- kozó külföldi tőkéket elhelyeznünk és na- gyon meg kell fontolnunk azokat a mérték- adó helyről származó í'igyelmeztetéseket, melyek a könnyelmű adósságcsinálástól óva intenek. Ez vonatkozik nemcsak a magán—

gazdaságokra, hanem az önkormányzati testületekre is, melyeknek külföldi köl—

csönei, amint az ismertetett adatokból lát—

tuk, fizetési mérlegünk későbbi kedvező, vagy kedvezőtlen alakulására igen nagy be—

folyással lehetnek.

Magyarország 1926. évi nemzetközi fizetési mérlege.

Balance internationale des payements de la Hongrie pour 1926.

A) Az országba irányuló pénz-, illetve hitelforgalom.

Mou-vement de liargent, respectivement da cre'dit, a destination de la Hongrie. * 3. A külföld részvétele a magyar vál-

lalatok tőkeemeléseiben. — Par-

ticipation de; l'étranger a l'aug-

mentation de capital (Fentreprises

hongroises. . . . . . . . . . 9,600.000 4. a) Külföldiek által vásárolt. belföldi

ingatlanok— Im menbles intérienrs

aohete's' par (les étrangers . 500000

4

6. szám,

b) A belföldiek által eladott külföldi ingatlanok. — Immenbles étran- gers vendus par des ressortissants

hongrois

Hitelek —— Crédzts.

a) Az újjáépítési kölcsönből felsza—

badult összegek. — Sommes libé- re'es de l'cmprnnt de la recou—

struction

b) Vármegyei és városi kölesönök.

Emornnts de comitats et de oillos c) Hosszúlejáratú magánkölesönök.

Dettes prive'es Zi long terme . d) Rövidlejáratú magánkölesönök. ——

Dettrs prioe'es ú court terme Arúk, nemesfémek, érepénz és más

értékek kivitele. — Expertation de marchandises, de métana: préoi—

enge, de monnaies métalligues et d'autres valeurs

a) Kamatok. — Intéréts . bp Osztalékok. — Dividendes

Hajózási és vasúti forgalomból szár—

mazó bevételek. —— Recettes pro- venant du monoement de la navi- gation et des chemins de fer:

a) Magyar hajózási vállalatok bevé- tele az ország határain kívül foly—

tatott szállitásokból. —— Recettes de cvlmpagnics hongroises de na—

uigation provenant de transports pfl'ectue's ii létrangor

b) Kikötői raklielydijak és partbérek

— Droits de pair, de gnai et de rivage

a) Vasúti és hajózási tianzitö szal- litások. 'Iransports en tran—

sit de chemins de fer et de naivi—

(mfion . .

d) Vasúti koesibérek. —— Lonages (lc voitures de chemins de fer .

. Bevándorlás és idegenforgalom. ——

Immigmtion et monvemcnt des étrangers :

2,500.Ll0U

41,800.000 50,6l5.174 53406 201 20,000.000

mem-000 3345070 4,000.000

3093318

153017

7,783.732 489470

10.

11.

12.

13.

587 ——

a) Az amerikai visszavándorlók által magukkal hozott tőkék. —— Fonds importe's par des émigrés revcnns d'Ame'rigue

b) A kivándorlók által hazaküldött összegek —- Sommes envoyees en Hongrie par des émigre's '.

a) Magyarország bevétele az idegen- forgalomból —— Recettes de la Hon- grie provenant du menvement des étrangers

d) A külföldi diplomácia és konzuli szolgálat magyarországi kiadásai

—— Dépenses des services diploma- tignes et consnlaires e'trangers en

Hongrie. .

e) A magyar követségekéskonzulá- tusok által a külföldön bevétele- zett illetékek — Droits pergns par les Légations et les Consulats

de Hongrie á l'étranger

Biztosítási, közvetítési és hasonló üzleti tevékenységgel a külföld- ről szerzett jövedelmek —— Primes (llassurance, commissions et page—

ments 'similaires 'prooenant de

l'étrangcr . . . . . . . . Posta—, tavirda- és telefonszolgálatból származó bevételek — Torres pos- talcs téle'graphigues et téléphoni-

ones . .

Szabadalmak áiúminta ésvédjegyek

—— Brevels margues déchantillons et de fabrigne . .

Magyar filmek külföldi használatából származó jövedelmek —— Revenus provenant de llnsage, á l'étranger, de filmes hongrozs

1927

5,182 959

24,469.857

3,210.587

2,496.987

2,561.694

4,927 199

290.118

74. 038 Végösszeg — Total général

Függő tétel —— Poste flottant.

B) Az országból a külföldre irányuló pénzforgalom. '

Monvement

Hitelvisszafizetések külföldre — Cré- díts rembonrse's á l'étranger:

a) Magyar államadósságok után a külföldre teljesített tőketörleszté- sek —— Rembonrsements e/feclués it l"e'tranger sur les emprunts con- tractés par l'Elat hongrois

b) Külföldre visszafizetett magántar- tozások —— Dettcs priive'es rem- bowse'es (i létranger

aÉrtékpapirok vétele külföldről A(hrtt (le valeurs a lét/(inger .

de l'argent á destination de l'étranger.

Aranykorona Couronne-or

25,345 950

24,500.000

5 ,000.000

Magyar töke részvétele külföldi vál- lalatok tőkeemeléseiben — Parti—

cipation de capitaum hongrois (1 l'angmeníation de capital d'entre-

])TZSCS étrangeres.

4 Belföldiek által vásárolt külföldi és

külföldiek által eladott belföldi ingatlanok —— Immeubles étran- gcrs achete's par des ressortissants hongrois et immenbles intérienrs vend/zs par fles étrangers .

1. 025 056. 566 . 4— 11.802.613

1.036,859.179,

2,80().OOU

40*

——588——I

6. szám. 1927

5. A Magyar Nemzeti Bank arany— és b) Vasúti kocsibérekből származó devizakészleteinek változásából kiadások —— De'penses provenant származó egyenleg —— Solde pro— de louage de voitures de chemins

venant du changement des eneais- de fer ... 140373",

ses d'or et de devises de la Ban- 9. A kivándorlással és magyarok kül-

We Nationale de Honyfie 13,562.000 földi tartózkodásával kapcsolatos

6. Árúk, nemesfémekercpénz és más kiadások _ De'penses a/T'e'rentes értékekbehozatala— Importation ü l'e'migration et au se'jour de de marchandises, de métauw préci- Hongrois a l'étranger:

gimi de mmwes maalligw, " a) Alkívándorlók által elvitt össze—

dautres valeurs. . . . . . 850,624.000 gek __ Sammes emportéespar des

7. Kamat— és osztalékfizetes külföldre — érnigrant s ___________ 4351777

%i??? Ét dmdmdes WW a b) Külföldi üdülésekre és tanulmá—

yer. , , nyokra elköltött összegek — Sam-

a) Államadossag kamatszolgalata —— mes payées pour se'jours de déten te

Service d'inte'réts .de dettes d'Etat 48,820.761 et études a l'e'tranger 11 381 %a b) Kamatfizetés Budapest székes- e) A magyar diplomáciai éls kollzllli , .

f'iVáms Édossagm "tán _ me' szolgálat külföldi kiadásai —Dé—

rets pages pour. des emprunts penses elfeetue'es a l'e'tranger par contractes par la ville de Budapest 5,968.084 les services diplomatigues et con-

e) Hossaúlejáratú más hitel kamat- sulaircs hongrois ... 5,311.672'

smgalata T. Sfrmces ffmterets d) Külföldi konzulátusok által besze-

d'autres credits a long terme 12,255.968 d , ,. . .

__ _ _, , , ett Vizumleak — Drotts de visa

d) Kamat rowdlejeratú maganhltelek pergus par les eonsulats étrangers 1,600.00(%

utan — Intérets pour dettes pri— , _ ,

vées á court terme .. ... 159004000 10. Posta-, taVlrda— és telefonszolgalat- e) Osztaléküzetés — Payement de ból klfolyólag a. külföldnek fize-

dividendes ... . 1,300.000 te" (isázegek f Redmmís POS:

8. Hajózási és vasúti forgalomból szár— tales, telégraphigues et télephom- '

mazó kiadások * _ De'penses ré- gues paye'es a l7e'tranger 4,228.275u

sultant de mouvement de na,/giga. 11. A külföldl fllmek használatáért fize—

tion et de chemins de fer: tett díjak —— De'penses résultant

a) Magyar hajózási vállalatoknak kül- de rusage de films étrangers 2,467.769v

földi szállítások kapcsán felme- Végösszeg — Total général 1.036,859.179

rült kiadÉSai ——. De'gíienses de ota-m- Függő tétel — Paste [Wim

pagnies ongrozses e naviga ion ___—

provenant de transports efectue's 1'025,056'566"

a l'étranger ... 2,200,000 Szigeti Gyula dr.

A létfentartási költségek índexszámaí az 1914—1926. években;

Indiees du cout de la vie en 1914—1926.

Résume'. Sur le bout de la vie en 1914—

1926', on ne disposait jusgue-la, en Hongrie, gue de nombres-indiees partiels. Afin d*avoir, pour cette épogue, des indiees successifs et uniformes, on a établi, pour 1921—1926, Za moyenne des indices disponibles du coüt de la vie, et pour 1914—1920, période sur laguelle on n,avait gue des indiees relatifs aux besoins dalimentation hebdomadaires d'une famille ouvriére, ces indices ont été dument complétés.

Les tableaux et graphigues ci-dessous pré—

sentent les indiees ainsi établis.

Comme ils ne comprennent pas les loyers, peut-étre peut-on les considérer comme incom-

plets dans une certaine mesure; mais puisguey pendant presgue toute la période en guestion,

les loyers étaient limites, ces indices montrent tout de méme bien le degré de la hausse du.

coút de la vie.

Pour montrer les rapports entre la mesure du renchérissement et la valeur de la eouronne—

or, notre graphigue indigue, d,aprés les chiffres du numéro 12, de 1926, de cette Revue, aussi Za valeur de la couronne-or.

Az 1914—1926. évek létfentartási költ—

ségeiről eddigelé csak részleges indexszá—x mok állottak rendelkezésre.