• Nem Talált Eredményt

Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodátai munkálatok.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodátai munkálatok."

Copied!
49
0
0

Teljes szövegt

(1)

A Z E U B Ö P A I

NEMZETKÖZI FOKMÉRÉS

ÉS A KÖRÉBE TARTOZÓ

G E O M T A I MU N K Á L A T OK .

IRTA

T Ó T H Á G O S T O N R A F Á E L ,

M. KlR. HONVÉDEZREDES, A HELYSZÍNRAJZI OSZTÁ LY IGAZGATÓJA A KÖZMUNKA ÉS KÖ ZLEKEDÉSI MINISTERIUMBAN 1869.

E G Y T É R K É P P É L.

P E S T ,

fcGUENBERGER FERDINÁND, AKAD. KÖN Y VK BRESK EDÉ3 E.

1 8 7 0.

(2)

1 Tasznák források : Peschel Oskár. Geschichte tier Geographic.

München I860.

M ädltr. W underbau des W eltalls, populäre Astronomie. Berlin 1861.

B ayer. Ü ber die Grösse.und Figur der Erde.

Berlin 1861.

Generalbericht über die mitteleuropäische Gradbemessung. Berlin,

Hirsch et Plantamour. Nivellement de la terre Genève et Bash; 1867.

Nivellement General de la francé Bourges 1864.

P. Brelim ■ Geografische-Jahrbuch. Gotha.

Petermann. Mittheilungen. Gotha.

Lieutenant Colonel II. James Superintendent o f the Ordnance survey „Principal triangulation.“

(3)

Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodátai munkálatok.

(O lva sta tott a M . T . A k a d é m ia 1869 jú liu s 12 tartott ü lé s é te n .)

F öldünk alakjáról csak ujabb időben szereztünk biztos tudomást. A régiek képzete, miután a természet tudom ányok körül való észlelődéssel és kísérletekkel keveset foglalkoztak, a valóságtól nagyon eltérő volt.

A joniai iskola földirói, noha Miletben volt székük, m ely állam gyarmatai egész a lcrimiai félszgetig terjedtek és a tudós em ber tökéletes kimiVelődésére elkerülhetlen szüksé­

gesnek tárták, h ogy E gyiptom ban já rt legyen, mégis érzéki csalódástól elfogulva a földet lapnak n é zté k ; m ég Anaxagorás is (sz. 499) ezt tanította tanítványainak, k ik közé Pericles, Euripides, Thukydides is tartoztak. Nézete szerint ezen sik k orong fölött, m ozgékony homorú kristály gömb forog, m elyre a csillagok oly formán vannak megerősítve, mint holmi arany szögek.

Még a hetedhét országon megfordult Herodot is (48 4 Kr. előtt) tányérdad alakú keréklapnak tartotta a világot, melynek közepe a földközi tenger táján mélyebbre van kivájva.

Pithagords iskolája, vagy talán ő maga (584 Kr. előtt) tanította először, h ogy a föld gömbalaku, mit ugyan nem mathematikai, hanem széptani okokból következtetett, miután t. i. a természet a tökéletes után vágyik , bizonyára a földnek is megadá a legtökéletesebb mértani idomot.

Paramedes (460 K r. előtt) volt az első, ki mathematikai érveket hozott fel, de a későbbi korra csak Aristoteles (38 4 322 Ch. előtt) nézete lett döntővé, k i is egy holdfogyatkozás alkalmával a földgöm b alakjára érzéki bizonyságot hozott

1*

(4)

4

T Ó T H ÁGOSTON

fel és azt tanította, h ogy egy a föld közepe felé irányzott vonzó erő létezik, mely mindenütt egy formán van elosztva.

Archimedes (szül. 287 f 212 K r. előtt) mathematikailag bebizonyitá, hogy a tengerszinnck a föld göm balakjához id o ­ mulnia kell, mit Ptolomaeus (70 Kr. után) azon érzéki észle­

léssel bizonyított be, miszerint a sik tengeren a parton levő tárgyak legmagasabb csúcsai vehetők ki először.

Noha a g örög földirók Aristoteles óta a föld gömbalakján többé nem kételkedtek, ezen ismeret még sem terjedt el soha a nép között, és m ég miveit embereknél is hitetlenségre talált, mint például Tacitusnál (szül. 57 Kr. után).

A középkorban minden tudomány a legnagyobb sötét­

ségbe esett vissza és ha az arab nemzet fenn nem tartja és közvetítve nem terjeszti a görögök tudományát, az em beri­

ségnek m ég több idejébe és fáradságába kerül vala ezen szomorú állapotból kibontakoznia. Kevéssel N agy K ároly halála előtt, 813-ban foglalta el Maimun a khalifák székét, ki is mint nagy kedvelője az astronomiának Ptolomaeus Syn- tarisát A lm agert czim alatt arab nyelvre fordíttatá. E z által az arabok a hellen ismeretek örökébe léptek és náluk semmi kétely sem mutatkozott az iránt, hogy a föld gömbalakkal bir, és a világ közepében lebeg. Abulfeda (szül. 1273 f 1331) azt tanitá, h ogy ha két ember, az egyik kelet, a másik nyűgöt felé elindul, elindulási helyükre visszaérve az első a naptár szerint egy nappal előbbre, a másik egy nappal hátra lesz számításában. Midőn 1522-ben az első hajó (Victoria) föld­

körüli útját nyugoti irányban befejezte és egy nap a hajó számadásából kirekedt, általános volt a megütközés, külö­

nösen a buzgó hajós népben, midőn észrevették hogy helyte­

len napokon böjtöltek. Ezen egyszerű dolgot akkoriban még a legértelmesebb em berek sem tudták megfejteni.

Szerencsére, a geographiai felfedezések korszakát az astronomiai felfedezések korszaka követte és uj hajnal derült az emberiségre.

A föld nagysága szintén ismeretlen volt a régiek előtt, és mig némelyek azt gondolák, hogy a föld a véghetetlenbo

(5)

AZ EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O R M É KÉS. 5

vész, mások azt rövid oszlopfélének képzelték, m elynek ma­

gassága, az alap átmérőjéhez képest nagyon csekély.

Nagysága meghatározásában először is az alexandriai iskola fáradozott. K ét különböző helyen, m elyről feltették, hogy ugyanazon délkörben fekszenek, és m elyeknek távolsága ismeretes volt, az árnyék hosszát észlelték és ebből kiszámítot­

ták, hogy hány foknyi a távolság a két hely közt és m ekkora

— a földnek gömb alakját feltételezve — a föld délköre.

A régi fokm éréseket és azoknak téves eredményét más helyütt felemlítettem, *) ezek az utókorban nem is használtat­

tak kiindulási pontul és csak is mint mivelődés történeti adatok érdemelnek említést.

Csak miután Snellius a Bergen op Zoom é3 Alkmár közti fokméréssel (1617) megállapítá háromszögelés elveit, melyek most is használatban vannak, lehetett biztos ered­

ményre számítani. Munkája az eszközök hiányos volta miatt még nem vezetett ugyan pontos eredményre, de P icard az 1669-ben reá bizott fokméréssel megmutatta, h ogy ezen rend­

szer, mily tökéletesítésre alkalmas. P icard fokm érését csak hamar Dominique Cassini munkája követte, melyet ez 1683

— 1700 közt Páristól egész a Pyrenai h egyek ig kiterjesztett.

Ezen munkálat eredm énye lön, h ogy Francziaország déli részeiben a délkörnek egy foka 71 toise-el (körülbelül az egésznek 1 /800 részével) hosszabbnak találtatott mint az északi részekben. E bből következtették, h ogy a fok ok észak felé kisebbednek, a föld gömbiilete tehát n agyobbodik, mi a föld­

nek elypsoid**) alakjára látszott mutatni.

Ezalatt Newton elméleti érvek után származtatta, hogy a földnek, mely tengelye körül forog, egyensúlya csak ú gy állhat fenn,ha a sarktengely nem hogy hosszabbíttatnék, hanem

épenséggel rövidíttetik.

Newton tehát a földet sem golyónak, sem elypsoidnak, hanem sphiiroidnak (rövidített sarktengelylyel) mondta, a

* ) T ó th h ely sz in ira jz és fö ld k é p k é sz íté s történ elm e, e lm é le te és je le n állása.

**) M eg h ossza b b ított sa rk te n g e ly ly e l.

(6)

6

T Ó T H Á G O STO N

forgó tengely és egyenlítői átmérő közt levő arányt kiszámitá 6 8 9 :6 9 2 -r e és a horpadást ¡¡Jj-nek találta, minél feltételezte, h ogy a föld eleinte folyadékos felülettel, és minden központi rétegjében egyform a töm öttséggel birt.

Hasonlót következtettek E icher észleletéből, ki 1671-ben astronomiai munkálatok foganatosítására Cayennebe küldet­

vén, észrevette, hogy Párisból hozott inga órája naponként két perczczel késett és ennélfogva m eggyőződött arról, hogy az inga az egyenlítő alatt lassabban m ozog, holott az ellenke­

zőnek kellene történni, ha a föld elypsoid alakkal birna.

E tárgy fölött, a franczia és angol tudósok közt félszá­

zadig folyt a vita. E zek Neivton elméletére, amazok a méré­

sekre hivatkoztak. V égre azon m eggyőződésre jutottak, hogy a déli és éjszaki Francziaországban mért fok ok különbsége nagyon csekély, hogysem abból biztos következtetést lehetne

vonni az egész föld idomára.

A franczia akadémia X V . L ajos elé azoninditványnyal járult, miszerint egymástól távol eső, t. i. az egyenlítő alatt és a sarkvidékeken elnyúló délkörök méressenek meg.

Ennek következtében a király parancsára a franczia akadémia részéről két expeditio küldetett ki.

A z északi Maupertius, Clairaut, Camus és Lemonnier- ből állott, kikhez a király kívánságára, Celsius upsalai csilla­

gász csatlakozott. 1736. évi julius 6. m egkezdék működésűket, a három szögek Kittis-ig terjedtek, a rákövetkező télen a b efagyott Tornea folyón 7406 toise 5 láb hosszú alapvonal méretett és a munka 1737-ben befejeztetett. Ugyanazon év novem ber 13-án Maupertiusnak módjában volt jelenthetni a franczia akadémiának, hogy a délkör foka Lapponiában 512 toise-al rövidebb mint Francziaországban. (Maupertius Figure de la terre. Am st 1738). íg y a föld behorpadása mérés útján lön bizonyítva.

A perui expeditio nem ugyan hasonló szerencsével, de miután Maupertius munkálata később hiányosnak bizonyult, szebb eredm énynyel működött.

A vállalat élén Bouger, Lacondamine «s Godin állottak, g velők Jussieu fiivész, kikhez spanyol részről két tiszt, Don

(7)

AZ EURÓPAI ¡NEM ZETKÖZI F O K M É RÉS. 7 Antonio TJlloa és Don Jonge Juan csatlakoztak. A z expeditio

1735. évi május 16-án hagyta el Európát és junius 13-án ért főállomására, Quitóba. Ily munkálatokra alig lehetett k edve­

zőtlenebb tért kiszemelni, mint a változó magasságú térséget, mely az Andesek két gerincze közt fekszik. Október 3-tól november 3-ig méretett Quito mellett az.első alap vonal 6272 toise hosszúságra; három évvel később (1739 évi augustus hóban) a hitelesítő alapvonal Tarquinál 5259 toise hosszúságra.

V ég eredményül egy fok hossza 56753 toise-nak találta­

tott. A z expeditio tagjait különféle baleset érte. D on Jonge Juan csak 1745-ben ért Brestbe. D on Antonio Ulloa angol fogságba esett és csak 11 évi távoliét után került vissza

hazájába.

Godin és Jussién Peruban m aradtak és 1 751-ben értek Lisabonba. Bouger, ki a Chimborassó tövében a helyi vonzást észlelte, eszközeinek hiányos volta miatt nem ju tott ugyan annak valóságos nagyságára, de bebizonyultnak tapasztalta ezen erő létezését; ő 1744-ben ért haza. Lacoudamine 1744 évi május 11-én hagyta el Tarquit, v ég ig járta az Am azon folyót,'m elyről ő készítette az első földképet és csak 1745.

évi február 26-án ért Parisba.

A z akkori számítás szerint az eredmény következő vala.

D élk ör fo k hossza Peruban . . . 56,753 toise

„ „ „ Lapponiában . . 57,422 „ tehát a sarkok alatt hosszabb, mint az egyenlítő táján, mi által a Picard és Cassini által elért eredmény megczáfoltatott, és Newton nézete bobizonyult. A behorpadás nagysága Tf g-nak találtatott.

Ezen első alaposan teljesített ivméréseket különböző időben és különböző vidékeken még több más is követte, m elyek a különböző délk ör-fokok aránylagosan pontos meg­

határozását nyújtják. D e miután adataikban nagyon eltérnek, szükséges lett a régi és uj, a haszonvehető és haszonvehetlen közt válaszfalat emelni, mely nehéz és fáradságos munkát a híres Bessel vállalta magára 1836-ban, midőn fokmérését keleti Poroszországban bevégezte.

0 ugyan is azon fáradozott, h ogy saját munkálatai fej-

(8)

8

T Ó T H ÁGOSTON

használásával a föld alakját meghatározza. Vizsgálatait azzal kezdte, h ogy a régibb fokméréseket birálat alá vette és csak azokat választotta, m elyek tökéletesen biztosoknak bizonyul­

tak. 1837-ben elhatározta magában, hogy mindössze csak 10 féle fokm érést használand, mi által ama válaszfalat fel is állitá.

A régibb fokm érések, m elyeket Bessel a számításból kizárt, a k ö v e tk e z ő k :

¡1 j

t t | ¡k özép n ek Bark

| m a g a ssá g a j

, 1

m eg m ért ív,sz élesség i fo k

hossza E szlelo

Jó r e m é n y só g 1

f o k a — 3 8 » 1 8 ' 3 0 ‘ ‘ 1 ° i l 3 ' 17*5' 57037 t oise L a c a ille 1752.

P a n s y lv a n ia 4 - 3 9 12 0 1 28 45 5 6 888 n M ason , D ix o n

i1 1 1764.

K ó m a ! -[-4:2 59 0 2 9 47 56 964 n B o s c o v ic h 1780.

I i

F ra n c z ia o rs z . -{-4 5 40 41-5 6 18 57 570U7 . *) C assin i dela H i­

| re 1860.

. , 1 + 4 9 56 10 2 12 0 5 6 9 6 0 » a) C assin i, M iraldi D á n o r s z á g ; + 5 5 32 15 1 10

1 15 57155 n T h. B u g g e

|[ | |

L a p p o n ia , -(-6 0 19 37

1 1 0 57

1 i 49*3 57422 » M aup ertiu s 1736

M orv a orsz á g -)-4 8 43 0 l_ J _ _

57086 n L ie s g a n ig 1762

|i

1

| — 1766.

|M a g y a rorsz. 'j + 4 5 57 056881 n L ie s g a n ig i T u rin ¡i + 4 4 44

) !l 1

1

0

1

57024

B eecaria

Midőn Bessel vizsgálatait teljesítette, tulajdonképen csak egy hosz fokm érés volt használható, mert Cassini és M iraldi és Cassini de Thuri és Lacaille munkálatai Francziaországban és B urrow és Lamhdon mérése Keletindiában csak elöleges kísérleteknek tekinthetők. *)

Ez a Brousseaud ezredes által 1811. évben teljesített ivmérés Tours de Corduan-tói, a Gironde torkolatánál, a savoyai határszélig. Miután ezen munka franczia területen

1. 2. E ze n k é t m érés id é z te e lő a fra n cz ia tu d ósók v itá já t Newton

elm élete ellen éb en .

*) T ó th h e ly szín ra jza S Í. lap.

(9)

AZ EURÓPAI N E M ZE T K Ö ZI FOKM ÉRÉS. 9 bevégeztetett, a franczia korm ány 1820-ban a szárd és osztrák korm ányt felszólítá ezen ív tovább folytatására. A reá kővet­

kező évben vegyes bizottmány alakult, mely szárd és osztrák táborkari tisztekből, Carlini turini és Plana milánói csillagda igazgatókból, Francziaország részéről pedig Brousseaud ezre­

des és Nicóllet csillagászból állott, kikhez m ég Piktet és Gauthier genfi tanárok csatlakoztak. A z idő különbségek lőpor jelekkel mérottek. E zenm unka 12° 57' 372" hosszúsági ivre terjed. *) D e ezen munka nyomán az egyenközü külön­

böző helyein kiszámított fo k o k 193 méterrel térnek el egy­

mástól, mi valÓ3zinüleg a függón helyi vonzás által b ek övet­

kezett eltérésének róható fel. É p ez oknál fogva Bessel ezen hosszfok mérést számításaira nem is használta. 1841 évben Puissant a franczia ívmérésben 68 toise-nyi hibát mutatott ki (Comptes rendus Juin 1841). Bessel erre első számítását kijavította és végleges eredm ényül a sphároid-alakjára a következő méreteket találta :

a nagy tengely a. = 3 , 2 7 2 , 0 7 7 , toise a kis tengely b. = 3,261,139,33 »

a behorpadást = a nevező 3,148 egység való­

színűen hibás lévén, ú gy h ogy a behorpadás 70 5 3 o r ff 5r/o a i közt ingadozik.

A föld négyellő kilenczvenedik részét B e s s e l=57,013,109

toisera számította ki, valószínűleg ± 1-915 8 toise-nyit hibázva, mi a hosszrészek , ;ji S[)-nyi bizonytalanságának megfelel, úgy hogy 29760 toise (7,81 geogr. m értföld) távolságnál 1 toise vagy hat láb hiba előfordulhat.

Laplace 1802-ben azon követelést mondá ki, miszerint, ha földünk valósággal spheroidiai forgó test, a holdnak kétféle háborgást kell szenvednie, m elyből a horpadás nagysága kiszámitható, és az észlelt értékek valósággal 7 J ,-n y i horpa­

dásra vezettek.

* )A v e g y e s b iz o ttm á n y m u n k á lk od á sa : „M esu re d ’ un a r c en P a r a l­

lèle. M ilan o 1825 ; a fra n cz ia m ű k öd és : N o u v e lle d e scrip tio n g é o m é tr iq u e de la F rance p ar P u issa n t (1 8 3 2 )“ czím ala tt tétetett k öz zé.

(10)

10 T Ó T H Á G O ST O N

1831-ben A ir y britt birodalmi csillagász 2g 8gS8-nyi horpadást talált, mi Bessel számításával jóform án m egegyezik.

A számításoknál többnyire Bessel méretei vétetnek ala­

pul. Enke az 1852. évi astronomiai évkönyv számára oly táb­

lákat számított ki, m elyekben a szélességi és hosszúsági fokok a délkörre függélyes fok ok és délkör ívek az egyenlitó'től egész az álláspont egyenközeig 10— 10 perezre toisekban kiszámitvák, mely adatokból tetszés szerinti álláspontra köny- nyen kiszámíthatók a görbület sugarai és az azimuthok.

Enke továbbá a geographiai mértföldet — 3 8 0 7 , 2 3 4 g3

toisera, a föld egész felületét = 9,261.238,3ii geogr. □ mért­

földre, a föld tartalmát = 2,650,184,445, geogr. köbmértföldre számította ki. A következő kimutatás azon tizrendbeli fok­

mérést mutatja, m elyekből Bessel a legkisebb négyszögek rendszere szerint földünk méreteit meghatározta. A z első két rovat tartalmazza az észlelt sarkmagasságot és a hozzá tartozó ív h osszá t; a harmadik a kiegyenlítés után javított sarkma­

gasságot, a negyedik a föld spheroidnak megfelelő méretekből kiszámított ív hosszát, m ely a mérésekkel oly összehaDgzást mutat, hogy csak egyetlen egy esetben, az angol Dunnose- A rburyhill-féle ívnél nratatkozik ,-J0 toise-nyi különbség.

(11)

AZEURÓPAI NEMZETKÖZIFOKMÉRÉS.11 3 ü ^ ö WIII -sJ f3 CT OqP"aq?sPSl.^M- C- c-»- f—« gg& * *133 hd cT) H S,< ^É2oP © pj ©& 3í sr©

í® W p Pj

O H O *- P + OS CO»+ +I O09 t® 4^.N £> & a 89CIO &B Ü MC « lí M o «CJ 'X *1 o c>^t-L 05O KO»05 00 05ÍO •q «1 O íí o k oO CO^ +ICMH M*-4_l_ ^i-*(Xv1 10o T co+ +1 C*4 O* W to K o05 05CD-a0505if*-05£. © M- C* 05GO05CD ~3 -a o to orf** >-*■© OGO>J-^

t/j ja | NN ' H <

s § o

3

tóCT* 9P o: 05P <*}

© td I g.S • Cl o s ° og *=^ Sg.05J3 U* ©

M*

(12)

12TÓTHÁGOSTON 0

z

f-<

U9 0

...

0

=

...

<>

f"'

,..

C\l

Állomás

Montjouy Barcelona Carc:.ssonne Evaux Panthéon Dünkirchen

5. Angol fokmérés, Dunnose

Greenwich Blenheim Arburyhill Clifton

6. Hannoverai fokmérés.

Göttinga Altona

7. Dán fokmérés.

Lauenburg Lyssabe!J

-

íl

észlelt szakmagasság

0 '

"

+41 21 44,96

41 22 47,90

43 12 54,30

46 10 42,~

48 50 49,37

51 2 8,ss

+50 37 7,633 51 28 39,oot 51 50 27 >632

52 13 28,031

53 27 31,130

+&1 31 47,as

53 32 4óm

+53 22 . 17,,„

ó4 ó4 10,a52

r z ív megil mér:z~osz- javított szakmagasság 11 az ív ki-számított 11 Észlelő hossza

T 0 ' " T

153673.61 41 21 49.075 153673,636 Biot és Aragó 154616.74 41 22 48,664 154616,ns 1792-1806.

259172,61 43 12 53,867 259172,612 428019,31 46 10 36,093 428019,244 580312,.1 4:l 50 48.211 &803 t 2,05 705257 >21 51 2 10,994 70ól!ó7,257

+óO 37 5.917 1 1 Roy, Mudge

49059,89 51 28 40.396 49059.579 1800-1802.

69829,19 51 50 il0,337 1 6\l829,191 91696,39 52 n 29.,26 1 91G96,2•6 162075,93 53 27 27 .• 51

l

162075,9181

1

1

1

+51 31 45.357

i

/Gauss 1821- 1824.

115163,725 53 il:.l 4 7 ,763 11ó163.713°

+53 22 11, •• 7 Schumacher

87436,539 ó4 ó4 9,sHll

11 874.}6.537 1820-1823.

(13)

■) Lásd az I. számú m e llék letet.

AZEURÓPAI NEMZETKÖZIFOKMÉRÉS. 13

(14)

1 4 T Ő T II Á G O ST O N

1841 óta kővetkező uj mérések történtek:

1) A Jó-reménység fokánál Maclear angol csillagász által, ki a régi Lacaille-féle mérést mással pótolta és az ezen hiányos mérés által előidézett halvéleményt, h ogy t. i.

az északi és déli félgöm b beliorpadása közt különbség létezik, eloszlatta Eriké, Mnclear mérésének egy részét Bessel spharo- idjával öszveliasonlította és állítja, h ogy ez alkalmazkodás­

hoz szükséges szélességi correctiók a helyi viszonyoknak a m int azokat Maclear birja, megfelelnek, és a f'ig g ó n eltérései hegytöm egek közelségéből magyarázhatók.

2. A keletindiai délköriv folytatása Punnaetől Kaliana’ g Lambton és Everest által.

3. A nagy orosz délkör mérésének folytatása és b efeje­

zése Tenner és Struve részéről.

a. délfelé Beim től kezdve Straronekrasso’wkaig Ismail mellett Tenner részéről.

b. észak felé H ochlandtól Fuglenaesig orosz területen Struve, Oberg, Mélán és Woldsted által; svéd és norvég terü­

leten Hausteen és Selander által.

4. A z angol ív kiterjesztése dél felé St. Ágnesig, észak felé saxavordig Kater Colby és James által.

James ezredes a britt helyszínrajzi intézet igazgatója jeles munkájában „O rdnance trigonomotrical Survey o f Great Britain and Ireland. London 1858“ a föld méreteit, az egész angol, orosz, skándináv és keletindiai ivek felhasználá­

sával (összesen 78.e délkör f o k , v a g y körülbelül 1180 geog.

mértföld) meghatározta és a behorpadást = --- -nak találta.

291,86

Ezen eredmény közelít azon arányhoz, mely a középponti erő és a nehézség közt az egyenlitőnél létezik = Sgjj.

5. A nagy európai hoszfokmérés az 52 egyenközön.*) Ezen mérés az Ural-aljai Orsktól, egész az Irhon nyu­

gati pontján levő Valentiáig terjed és 1857-ben W. Struve indítványa folytán az orosz korm ány által tervbe vétetvén, a porosz, belga, franczia és angol kormányok által elfogadtatott.

A munkálatok még folyamatban vannak é3 befejezésük csak

* ) L á s d a I I . szám ú m ellék letet.

(15)

AZ EURÓPAI NEM ZE T K O Z I FO K M É RÉ S. 1 5 nehány év múlva várható. A z említett vonalon 16 állomás van feljelölve, m elyek delejes távirda segítségével a hosz meghatározásokat eszközük, ú. m. Orsk, Orenburg, Sam ara, Saratow, Lipeczk, O r e l; Bobruisk, Grodno, V a r s ó ; Boroszló, Lipcse, B on n; Newport, Greenvich, Haverfordwest, Valentia.

A z észleletek három tagból álló bizottmány által telje- síttetnek, orosz részről F orscli ezredes és Z ylin sk i százados, porosz részről D r. Tiele bonni csillagdái segéd által. A m űkö­

dési terv B a ey er tábornok, A rg ela n d er bonni és 0 . Struve pulkowai csillagdák igazgatói által határoztak»tt meg. 1864- ben a bizottmány az észleleteket Boroszlótól nyűgöt felé bevégezte, 1865 Boroszlótól kelet felé haladtak és augusztus

hóban Őreiben voltak.

Az A rg ela n d er, S truve, és B a e y e r által felállított terve­

zeti pontok k ö v e tk e z ő k :

1. IIosz meghatározásoknál átalában a delojességi idő áttétel használtatik, az idő-jelek egyenes vonalban, minden közbeeső állomás kizárásával, adandók.

2. Miután Oroszországban a vonalbeli állomások csak kivételesen vannak egymással összeköttetésben, M oszkvával azonban m indegyik egyenes közlekedésben áll, a munkálatok folyama alatt egy észlelő Moszkvában marad, a másik kettő pedig a kitűzött vonalról állomásról-állomásra m egy és e g y ­ mástól függetlenül időjeleket vá!tanak a m oszkvai észlelővel.

Ugyanezen rendszer alkalmaztatik Németországban és a többi ez ügyben részes államokban. Ily visszavezetési állomások Berlin, Greenvich. Átmeneti állomások Varsó és Bonn, m elyek elsője M oszkvával,a másik Greenvichchel és Berlinnel hozandó közvetlen összeköttetésbe.

3. Minden vonalbeli állomáson ugyanazon passage-esz­

k öz haszná’andó, m elynek két példányát 0 . Struve, előter­

jesztett terve szerint a pulkowai csillagda készíti, m elynek egyike Moszkvában alkalmaztatik. E g y harmadik egészen hasonló eszköz porosz részről Berlin és Greenvich számára P istor és M artin n á l készül Berlinben.

4. Minden főállomáson, a csillagdákat sem véve ki, a

(16)

1 6 T Ó T H Á G O STO N

hossz észleletek mellett a sarkmagasság is pontosan megha­

tározandó.

5. A vonalbeli állomásokon Oroszország két észlelőt állít fel, egyet a hossz, a másikat a sarkmagasság észlelésére.

A nemzetközi bizottmány három évi működése alatt a következő hossz különbségek határoztattak m e g :

Orsk- Or enburg, Orenburg-Samara,

Samara-Saratow Saratow

M oszkva | Lipetzk visszavezetési 1\ Orel

állomás jr Bobruisk K ön igsberg j Bobruisk visszavezetési | Grodnó

állomás i Varsó F o r s c h ezredesi■ Boroszló

Berlin 1 visszavezetési ]

állomás F ö r s t e r tanár l

Boroszló ' Lipcse

| Bonn Bonn-Nieupont

Newport-Greenwich Greenwich-Haverfordwesf.

Ehhez járult A yri meghatározása : Greenwich-Valentia.

Függetlenül lőnek m eghatározva:

Berlin-Lipcse Berlin-Königsberg K önigsberg-M oszkva-

A z egész koszív Orsk és Yalentia közt körülbelül 69 hoszfokra, vagy az 52 egyenközön mérve 639 geographiai mértföldre rúg, ebből e s ik :

Oroszországra körülbelül 3 9 0 vagy 361 mértföld.

Poroszországra „ 12 „ 111 „

Belgiumra „ 5 „ 46 „

Angolhonra „ 13 „ 120 „

(17)

AZ EUKÓPAl N E M Z E T K Ö Z I FOKM ÉKÉS. 17 Ezek voltak a rendelkezés alatt lévő anyagok, melyek földünk alakjának meghatározására szolgálhattak.

Eddig csak elkülönített mérések történtek egyes d él­

körön (szélességi fokmérések), vagy egyes cgyenközön, (hosz- fokmérések), de Dr. B ayer porosz tábornok 1861-ben na- gyobbszerü és hatása által befolyásosabb eszmét létesített.

B ayer, a hires Bessel tevékeny munkatársa, felkarolta az eszmét, melyet az utóbbi Humbold Sándorhoz czimzett levelében régebben k ifejtett: „ Magán észleletek tág térben elszórva, bizonyára nem világosítanak fel bennünket másról, mint a m iről már úgy is van tudomásunk, de nagy fontosságú, hogy minden Európa felületén astronomiailag meghatározott pont belevonassék ugyan azon egy működés körébe.1,1

Ezen eszmét Bayer 1861-ben ily czimü em lékiratban:

Über die grösse und Figur dér Erde. Berlin bei Keimer, szak- értőleg kifejtette éa a tudományos világnak a ján lotta; fára­

dozásai nem voltak siker nélkül, indítványa felkaroltatott és terve életbe lépett.

A tervezet, a hossz és szélességi fokm érések egyesítését javasolja, és végczélul tűzi k i : hogy Európa terjedelmesebb részében a görbülés viszonyai minden a szabályszerű alakból való különös helyi eltérésekkel határoztassanak meg és puhatoltassa- nak ki ezen eltérések okai.

A z emlékirat kiemeli, miszerint közép Európának épen azon része, melyben nagyobbszerii fokm érés nem történt, legalkalmasabb ezen vállalatra. A zon szelet, mely Palermó és Christiania egyenközei, Bonn és K rak k ó délkörei k özt fekszik, minden feltételt egyesít a munkálat czélszerii és eredményes véghezvitelére.

Ezen szeletben 30 csillagda és számtalan astronomiailag meghatározott pont létezik, már sok három szögelés történt rajta és egyébb teendő nem marad, mint a hézagokat kipótolni és az egyes munkálatokat egy nagy egészszé egyesíteni.

Ezen szelet tudományos okokból is nagyon előnyös.

Miután Olaszországot is magában foglalja, hol a régi

M. T U D . A K . É R T E K . A T E H M ÍS Z E T T C D . K Ö B . 1 8 6 9 . 2

(18)

1 8 T Ó T H Á G O S T O N

mérések rendkívüli eltérést mutatnak, a fokm érés által az eltérés okai kipuhatolhatok. *)

Ezen szelet körébe esnek az Alpesek,’ Európának leg­

töm örebb és legkiterjedtebb hegytörzse, hol alkalom nyílik a h egytöm egek helyi vonzását megvizsgálni és tanulmányozni.

V égre a munkálat a franczia és angol fokm érésekkel jö n érintkezésbe, mi által lehetségessé válik az északi (Nordsee), keleti (Ostsee) és földközi tengerek hajlását meghatározni és azon érdekes kérdést m egfejteni, vájjon "e tenger horpa­

dása egyezik e a környező szárazföld] horpadásával ? mely kérdés feltevését eddig m ég m eg sem kísérlek.

Bayer indítványára, a porosz korm ány Közép-Európa államaihoz felszólítást intézett, mely váratlan jó eredményre vezetett. Noha a miveltség jelen állapotához képest rem ény­

leni lehetett, miszerint a legtöbb topographiai intézet hajolni fog ezen felszólításra, mégis meglepett azon általános készség, m ely mindenütt mutatkozott és elvítázhatlan bizonysága annak, h ogy a tudományos világ a javasolt munkálatokat szükségeseknek és hasznosaknak, s az indítványt életrevaló­

nak ítélte.

1862-dik évben tartatott Berlinben az első conferentia, ebben m egh atároztalak az alap elvek, m elyek szerint a mun­

kálatok történnek.

Ezen conferentiában részt v e tt e k : B ayer tábornok, F ligely osztrák tábornok, Littrow bécsi csillagda igazgatója, H err bécsi polítechnicumbeli tanár, Weissbaeh bányatanácsos

¿s freyburgi tanár, N agel dresdai polítechnikum beli tan ár és Bruhns lipcsei csillagda igazgatója.

A p o n to za to k melyekben m egállapodtak, a követk ezők :

* ) B a y e r tá b o r n o k n a k becsü letére v á lik , h o g y a ré g i g io d e te k L e M aire és Boscovich (1 7 5 1 — 17 5 3 )tu d om á n y os te k in té ly é t h e ly r e á llít a n i ig y e k s z ik . E ze k n e k m érései épen ú g y , m in t B ecca ria-éi (1 768) je le n té k e n y e lté r é s e k m iatt e lv e te tte k . B ecca ria m u n k á la ta in a k u tán m érésén él k id e ­ rü lt, m iszerin t a h ib á k n em h iá n y o s m érésn ek , hanem a fü ggón re n d k ív ü li eltérésén ek t u la jd o n ít a n d ó k : — H a L e M aire és Boscovich m u n k á in ál h a son ló az eset, ha m é lta tla n bá n á sb a n részesü ltek , becsü letü k ép ú g y h e ly r e á llita n d ó , m int B ecca ria -é.

(19)

1. A hiba határ, m elyig régiebb három szögléseket használni szabad, a hosznak 2 o óon része. H árom szöglánczo- latok még elfogadhatók, ha a három szög összegében a hiba nem hág 3 " túl.

2. A z astronomiailag meghatározandó pontok száma éa kiválasztása az egyes országok bizottmányi tagjaira bizatik.

Szászország 10 pontot helyez kilátásba. O sztrákország m eg­

felelő számú pontokat igért meghatározni.

3. Határoztatott : a hoszmeghatározásokat csak távirdai úton eszközölni és Lipcse, Prága és Becsesei m egkezdeni.

4. A z osztrák bizottmány kijelentette, miszerint a há­

rom szögek Cseh- és M orvaországban nem felelnek m eg a jelen kor követeléseinek, és h ogy azok jelen évben (1862.) újra megméretnek. Pardubicznál az E lba partján új alapvo­

nal méretik.

5. A szász bizottmány saját háromszögelését sem tartja kielégítőnek és új munkát, és Lipcse mellett egy alapvonal mérését helyezi kilátásba. A z ennél használandó Bessel-féle mérő eszköz összehasonlítására az osztrák eszköz Lipcsére küldendő.

6. Kívánatosnak jelentetett ki, hogy minél több inga ha­

tározatok teljesítessenek, h ogy az észlelt eltérésekből további vizsgálatokat lehessen tenni.

7. A kiviteli rendszer egyformaságának elérésére abban egyeztek meg, hogy minden számításnál Bessel-méretei vétet­

nek alapul, Bayer megígérte, hogy rövid időn magyarázó és fölvilágosító emlékiratot fog közzé tenni. *)

Evenkint „általános jelen tés“ jelen ik meg, m ely a dol­

gozatok eredményét, az egyes országok jelentéseit és az astronomiai hely határozásokra szükséges csillagászi je g y ­ zeteket közli.

A z eredeti tervezet a Christiania Palermo egyenközök és Bonn és K önigsberg délkörök közti területet foglalta magában, később kiterjesztetett keletfelé a varsói és nyűgöt

A Z EURÓ PAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M É RÉ S. 1 9

* ) 1862-b en je le n t m eg B a y e r utasítása : „D a s M essen a u f der sp häriod ischen E rd ob erflä ch e.“

2*

(20)

20

T Ó T H ÁG O ST O K

fele a brüsseli délkörig. A z ezen határok közé eső tér 53 000 geogrophiai Q m értföldet teszen, a mi Európának körülbelül

’/3-da, va gy az egész föld felületének 175 része.

A porosz korm ány felszólítására a következő országok járultak a vállalathoz és vagy geodetai bizottmányokat vagy egyes biztosokat neveztek ki-

1. B ad en : biztos Dr. Schönfeld, a mannhoitni csillagda igazgatója.

2. B a jo ro rszá g : biztos Dr. Lamont, a müncheni csillagda igazgatója.

3. Belgium : Biztost nem nevezett ki, do részvételét és hozzájárulását megigérte.

4. D á n orszá g: biztos Andrea a dán fokmérés igazgatója titkos tanácsos.

5. Francziaország: Le Verrier vezetése alatt egész Fran cziaországra kiterjedő nagyszerű közrem űködést rendelt.

6. Hannover: bizottmány, Schering göttingai tanár, Wittstein hannoverai tanár és Grumbrecht Bzázados.

7. Casseli Hassia : bizottmány, Kaupert a helyszinirajz intézet igazgatója Dr. Borsch geodásia tanára.

8. Darmstadti H asszia: biztos, D r. Hiigel titkos tanácsos.

9. H ollan d ia: biztos, D r. Kaiser leideni csillagda igaz­

gatója.

10. Olaszhon: bizottmány Ricci tábornok, D e Gasparis nápolyi, Donáti flórenczi, Schiaparelli milánói csillagdák igazgatói.

11. M eklenburg: biztos: Paschen tanácsos.

12. O sztrákország: bizottm ány: Fligely tábornok, Dr.

L ittrow bécsi csillagda igazgatója és Dr. H err Greodesia tanára.

13. Oldenburg: biztos B. Schrenk tanácsos.

14. Poroszország : biztos B ayer tábornok-

15. O roszország: b iz to s : Lengyelországra Blaramberg tábornak.

10. Szászország : bizottm ány: D . Weisbach bányataná­

csos és tanár, D . Bruhns tanár és lipcsei csillagda igazgatója, N agl geodesia tanára,

(21)

AZ EURÓPAI N E M ZE T K Ö ZI FO K M ÉRÉS. 2 1

17. Szász-Coburg-Gotha: biztos, Dr. Hansen a go thai csillagda igazgatója.

18. Svéd- és Norvégország : bizottmány : B. Wrede tábornok, D r. Selander és Dr. Lindhagen tanárok, svéd rész­

ről ; Dr. Hansteen és Dr. Fearnley tanárok norvég részről.

19. Sváj ez : bizottm ány: D u fo u r tábornok, D r. W olf zürichi, Dr. Hirscli neuchateli, Dr. Plantamour genfi csillag dák igazgatói és Denzler mérnök.

10. W ürtenberg: D r. Zech tanár (1864-ben meghalt.) A z első évben Dr. Bayer tábornok, mint egyedüli porosz biztos, egyedül vezette a vállalatot, de midőn a munkálatok oly kiterjédést nyertek, mely egy ember erejét túlhaladta,

1864-ben általános értekezletre hívta az egyes államok bizto­

sait hogy a vállalat kiterjedésének m egfelelő szervezést állapít sanak meg. A conferentia 1864. évi október hó 15-től 22-ig tanácskozott és az ügyvezetést következőképen osztotta f ö l :

1. Állandó bizottmányra, m ely a tudományos vezetésre van hivatva és pedig következő szem élyek b ől:

Dr. Hansen elnök.

Fligely tábornok alelnök, Dr. Bruhns tollvivő.

Dr. Bayer.

Dr. Lindhagen.

Dr. Hirscli.

Dr. Schiaparelli.

2. Központi ügyvezetésre, mint az állandó bizottmány kiviteli organuma, D r. B a yer elnöklete alatt. Tagokul ajánl- tattak, de még m eg nem erősíttettek.

Dr. Förster, a berlini csillagda igazgatója, Dr. Bremiker, térképtári felügyelő és geodeaiai tanár.

A múlt században a fokm érések és főhárom szögelések a tudomány embereinek voltak kezeiben. A franczia forrada­

lom és az első császárság alatt ezen kizárólagosan tudomá • nyos munkák, használható fő'dképek szükséglete m iatt, a katonák kezeibe kerültek. D e a katonai három szögelések nem mindenütt bizonyultak b e jó k n a k . A közép-európai fo k ­ mérési bizottmány tagjainak tevékenysége által már több ily

(22)

22

T ÓTII ÁGOSTON

munka mellöztotett. íg y a svájczi geodátai bizottmány a régi franczia katonai háromszögelést egészen elvetette és azt új jal helyettesíti.

Hollandiában, Kragenhoff tábornok által végzett három­

szögelés már rég gyanús volt és több oldalról, különösen Jauss által kétségbe vonatott. Most a hollandiai biztosok, Dr.

Kaiser tanár és D r. Colién-Stuart, külön emlékiratban meg- győzőleg bizonyíták be, ezen munkálat hiányait. A svéd b i­

zottm ány is szükségesnek tartotta a közép-európai fokmérés számára végzett katonai háromszögelését utánméretni. Bel­

giumban már előbb elvettetett, a császárság alatt megha­

tározott három szöglánczolat és Nerenberger tábornok vezetése alatt új háromszögelés rendeltetett el.

Mint első és fontos eredmény kiemelendő, miszerint a közép-európai fokm érés által a felmérési munkálatoknál megint tekintélyes tudományos erők alkalmaztatnak és az állam kormányok figyelmeztettek, k ogy valósággal tudomá- nyilag m ívelt erők szükségesek egy jó országos felmérés tel­

jesítésére.

Ezalatt Sw ájcz megalapítá a „Nivellement de jorecision“

vállalatot és magát e tárgyban a közép-európai fokméréssel tévé összeköttetésbe.

Michel m érnök a franczia lej tmérésről szóló közlem é­

nyében azon eredm ényt mutatta ki, hogy Niton nevezetű kőnek magassága G enfben, következésképen Helvetia minden magassági pontja 2.59 méterrel lejebb szállítandó. Ezen k ö z­

leményt 1863-ban B urner ezredes felkarolta és Helvetia ab- solut magasságának kérdését hozta szőnyegre, mi oka lett az általános főlejtmérés foganatbavételének.

Baselben találkozott vasutak lejtmérései már jó v a l azelőtt hasonló eredményre vezettek, h ogy t. i. a svájczi magassági pontok 2 m. 11 lejebb szállítandók a rajnai mércze o pontjához mérve. E gyébiránt tudva volt, hogy Chasseral magassága, honnan a köztársasági táborkar háromszögelési mérése kiindult, Eschmann tévedése által 0,9;. m-el magasabb­

nak vétetett, mi Swájcz minden maggasságára befolyással volt.

A z utolsó húsz évben annyi lejtmérés történt, hogy

(23)

A Z EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M É R É S. 2 3 tömérdek uj adat került rendelkezésre és kívánatos lett az egész hypsometriai hálózatot átvizsgálás tárgyává tenni, a különféle részeket öszhangba hozni, egymással összekötni, viszonosságba jön n i a szomszédos országok összehasonlítása terével és ennek következtében a különféle tengerekkel.

D u fou r tanár és a köztársági vizmérési bizottmány elnökének jelentésére, a svájczi belügyi hivatal kikérvén D u fou r tábornok, Denzler m érnök és Mousson tanár vélem é­

nyét, ezen kérdést a geodátai bizottmányhoz tette át.

Ezen bizottmány 1864. april 24-én a neufchatelli csillag­

dában tartott gyűlésen D r. H irsch ezen kérdésre vonatkozó jelentését tárgyalta és a következő határozatokat terjesztette a köztársasági korm ány e lé :

1. Minden sw ájczi lejtmérésre azon tér szolgáland ösz- szehasonlításul, mely a Grenf mellett levő Niton nevű k ő lap­

ján m egy keresztül.

2. Miután azon időpont m ég nem állott be, h ogy a swájczi magasságokat kijavítni lehetne, kiválasztása pedig a tenger szinének, m elynek közép állása általános összehason­

lítási térül használandó, a tudomány érdekében egy nem«

zetközi geodátai bizottmánynak fentartandó, a föltétien m a­

gasság kérdése egyelőre nyitva tartatik.

3. A köztársaság minden lejtmérést, m elyet a swájczi vasutak végeztettek, összegyü jtet, összehasonlíttat és h i­

telesíttet.

4. A köztársaság pontos lejtmérést teljesített Grenf, Bassel, Luczerne és Romanshorn között. Ezen vonalok hosz- szában hasonló alappontok jelöltetnek ki, mint a nitoni k övön A baseli alappont lejtmérési összeköttetésbe hozatik a fran- czia és badeni lejtm éréssel; a constanczi tó pontja pedig a szomszédos tartom ényok összehasonlítási te ré v e l; Luczernból kiindulva a lejtmérés, a mint csak lehetséges Tessin cantonig folytatattni fog, hol összeköttetésbe hozatik az olasz összeha­

sonlítási térrel. A lejtmérési vonal hosszában mindig össze^

hasonlíttatnak a régi háromszögelési magasságok a lejtmérés új eredményével, végre háromszögelés és lejtmérés által össze­

köttetés hozandó Chasseral és a swájczi lejtmérés egyik pontja

(24)

2 4 tAt h Ág o s t o n

közt, úgymint a franczia határszél egyik pontjával, mely a franczia hálózathoz tartozik.

A bizottmány egyúttal Hirsch urat megbízta, miszerint a Berlinben összegyűlt nem zetközi g-eodatai conferentiát szó­

lítsa föl ezen szabályok elfogadására, hogy Közép-Európában a magassági mérések hálózata a különféle tengereket össze­

köttetésbe hozza. Ezen indítványra a conferentia a kővetkező határozatot mondá k i :

„Kívánatos, hogy azon országokban, melyek a nemzet' közi geodátai vállalatban résztvesznek, a magasságok három­

szögelési meghatározása mellett, elsőrendű lejtmérés te lje s í­

tessék a középből kiinduló rendszer szerint, a szükséges ellenőrködést az által eszközölvén, miszerint az állomások polygonok szerint vétessenek össze.

Ezen munkálatoknál kiválólag a vasutak, csatornák és országutak vonalai követendők. Minden országban visszave- zetendők a m agaslatok egyetlen egy szorosan meghatározott 0 pontra. Mind ezen kiindulási pontok egym ás közt össze­

köttetésbe hozatnak.

A tengerszin közép állása a lehetőleg legtöbb kikötőben kiválólag jegyzőkészülettel meghatározandó. A kikötői mér- czék o pontjai az első rendű lejtm érésbe bevonandók.

Minden mérés befejezte után az eredményhez képest később a minden európai magaslatra szolgáló általános ossz >

hasonlítási tér fog kiválasztatni.

í g y történt, hogy Svájcz kezdeményezése folytán Európa legtöbb államában elhatároztatott a pontos lejtmérés.

A mérések igazgatásával Plantamour és Hirsch csilla­

gászok, a munkálatok kivitelével Bencz és Schönholczer mér­

nökök bízattak meg.

1865-ki juliusban m egkezdék munkálataikat Chaumont Neufchatel mellett, ezen évben 143 valóságos munka napra 293 kilom étert, vagyis naponta 2 kilométert végzett egy eszköz.

A z 1866-ilc évi nyarán 142 valóságos munka napokon 367 kilométert, vagyis naponta egy eszköz 2,584 kilométert végzett.

(25)

A Z EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M ÉRÉS. 2 5 Meghatároztatok 26 alappont és 428 közben eső pont, mire 8332 állás volt szükséges. A lejtmérés igazgatói A.

Hirsch és E. Plcintamour, évenkint nyilvánosan számot adnak munkálkodásukról, s nyomtatásban is k iadják számításaikat és azoknak eredményét. *)

Jóllehet Francziaország földabrossza több magassági ponttal van ellátva, mint a német és különösen az osztrák földképek, ez még sem elégité ki a szükségletet és mélyen éreztetett a pontos és kim erítő lejtmérés hiánya.

M. Bourdaloué tevékenységének és fáradozásának lehet köszönni, h ogy Francziaország lejtmérésének nagy munkája létre jött. Miután a département D u Cher őt általános lejt- mérésével megbízta, hasonló munkát indítványozott minden département részére. A eonseil genéral des ponts et chaussces felszóllítatván e tárgyban véleményadásra, helyeselte az egész vállalatot és M. Bourdaloue-t bizta meg annak ki vitelével.

Ezen munka be van fejezve és eredm énye hái’om k ötet­

ben, a ministerium költségén jelent meg. ** )

A bevezetésben a lejtmérés czélja és az eljárás, melyet követtek, vau le írva.

„Francziaország általános lejtmérésének feladata a földszin domborúságáról oly részletes ismertet nyújtani, mely könnyíti és egyszerűsíti azon tanulmányokat, m elyek k özle­

kedési utak és talaj javítások érdemében telj esíttetnek.

Ily kiterjedt munkának szükségképen a következőket kell magában foglalnia :

1. A lapvonalak hálózatát, m elyek minden departe- mentba úgy [ágaznak szét, h ogy a későbbi lejtméréseknek ugyanazon vizszinre fektetett lejtmérési alappontokat szol­

gáltassák.

*) N iv ellom en t de p r é c isio n de la Snisae ex e cu té pár La com m ission g éod és iq u e féd érale sous la d ir e c t io n de A I lir s c li e t E P lan tam ou r. G én évé et B a lé H . G eorg 1867.

* * ) N ivellem en t g én érá i de la F ra n c é . B ésu lta ts des op éra tion s e x e - cn tées pour l ’ établissem an t dn réseau de lig n e s des b a se. B o u rg e s im pri - nierie P ig e le t 1864.

(26)

2 6 T Ó T H ÁG O STO N

2. Másodrendű hálózatot a czélszerüen elosztott alap­

vonalak közt.

3. A részletes lejtmérést.

A munka első része be van fejezve, és a korm ány elren­

delte annak közzétételét, hogy a m érnökök rendelkezésére jusson.

A z alapvonalok kiterjedése kerekszámban 14.800 kilo- metre és folyók, hajózható csatornák és nagy vasútvonalak mentében vonulnak el, összekötvén egymással a szárazföldi Francziaország minden départementbeli főhelyét.

V onaluk állandó alappontok által] van jelölve, melyek nagyobbrészt magassági számmal ellátvák. A z egyes pontok középszámításhan 1 kilométre távolságra vannak egymástól.

A lánczolat fő és másodrendű vonalokból áll, az elsők 13.085 kilometre hosszúk és a hálózat alaprészét képezik, a m ásodrendüek 1.895 kilométre hosszaságban, főkép arra szolgálnak, h ogy a départementek azon székhelyeit, m elyek elkülönítve maradtak, a fővonallal Összeköttetésbe hozzák.

Minden fővonal két külön m űködő s egymástól füg­

getlen mérnök által háromszor határoztatott meg. íg y egyik alapponttól a m ásikig valósággal hat rendbeli lejtmérés teljesítetett.

Ezen hat rendbeli mérés összehasonlíttatván, ha az illető eredm ények egymással m egegyeztek, a munkálat jónak Ítéltetett, n agyobb eltérés esetében a kétes vonal még egyszer után méretett,* mindaddig mig kielégítő összhangzat nem állott be.

Másodrendű vonalaknál épen úgy jártak el, csak hogy itt beérték két rendbeli méréssel.

A z első munkálatok a tenger legmélyebb állását S.

Nazaire-nél vették alapúi, de miután épen ezen munkálatok­

ból tűnt ki, hogy a nagy tenger és a La Manche tengerszoros partjain észlelt legalantabbi állások nagyon eltérők, és miu­

tán nagy nehézséggel já r oly bonyolodott tüneménynél, mint a tenger mozgása pontos és szabatos meghatározásra vergődni, Marseille táján a földközi tenger legalantabb állása vétetett kiindulási pontul, Ezen tenger mozgásai kevésbbé érezhetők

(27)

és úgylátszik, hogy biztosabb alapot nyújtanak a kitűzött czélra.

í g y az összehasonlítási tér Marseille vízm érczéje 0.40- be zérus ponton alól vétetett, m ely alapra egész Francziaor- szág magaslatai vannak visszavezetve.

Belgium szép földképei, különösen az olcsó, gyak orla­

tilag készített és vízszintes rétegekkel ellátott carte photoli- tographée 1 : 20,000 mutatják, h ogy ezen országban is elis­

mertetett az országos lejtmérés szükséges és hasznos volta. A háromszögelés minden lapra 2 0 — 25 magaslati pontot tűz ki, m elyek Ostende legm élyebb tenger állására vannak vissza­

vezetve. E zekből kiindulva a felvevő köteles 3000 lejtmérési pontot polygonokban meghatározni. A felvevő tisztek briga- dába vannak felosztva, 6 — 8 tisztre felügyel a brigada ig a z ­ gatója. A lejtmérés bevégezte után az igazgató lejtmérést teljesít, és jelenlétében a helyszínén huzatnak a vízszintes rétégek 5 — 5 métre magasságban. R óna vidéken a közbeneső egy meternyi rétegek is rajzoltatnak, de vékonyabb vona­

lakkal. *)

Dánország is hasonló eljárást követ. **)

1864 óta a nemzetközi fokm érés jelentékenyen terjesz­

kedett. A vállalathoz csatlakoztak:

1. Spanyolország 1866-ban biztos : Ibanez ezredes a h ely­

színrajzi intézet és országos felvétel igazgatója.

2. Portugallia 1866-ban biztos: Folgue tábornok, a lissaboni helyszinrajz intézet igazgatója.

3. Oroszország 1867-ben. Ezen állam eddig csak Len­

gyel területével járult volt a vállalathoz.

Miután Blaramberg tábornok, a hadi térképtár igazga­

tója egészségi állapota miatt leköszönt, ^utódja Forscli tábor­

nok neveztetett O. Struve mellé biztosnak. E zek az 1867.

évi october hóban tartott conferentián kijelentek , hogy Oroszország egész területével csatlakozik a vállalathoz, mire a conferentia a közép-európai fokm érés czim helyett az euró­

p a it fogadta el.

*) T óth h ely sz ín ra jz 21 4. lap .

* * ) T óth h ely szín ra jz 234. lap .

AZ EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M ÉRÉ S. 2 7

(28)

2 8 T Ó T H ÁGOSTON

A biztosok személyzetében kővetkező változások tör­

téntek : biztosokul beléptek

1. B ajorország Dr. Bauernfeind és D r. Leider tanárok és akadémikusok.

2. Belgium tíz elhalt Didenhoffen ezredes helyében Simons tábornok, a D épót de la guerre igazgatója lépett;

3. Olaszországban Schiovanni nápolyi tanár a geodátai bizottmányba lépett.

4. Németalföldön a kilépett D r. Colien-Stuart tanár helyét Dr. F . J. Stamkárt amsterdami akadémikus foglalta el.

5. Osztrákországban a kilépett Dr. Littrow bécsi csil­

lagda igazgatóját Dr. K arlinski a krakkói csillagda igazgatója váltotta fel.

6. Poroszországban uj tagokul beléptek Dr. Förster, a berlini csillagda igazgatója és Dr. Brem iker tanár. A z újonnan szerzett tartom ányok b iztosaiból, a porosz bizottmányba beléptek : Dr. Peters altonai csillagda igazgatója és tanár, Dr.

Wittstein hannoverai tanár, D r. Schering göttingai tanár és Dr. Börsch casseli tanár.

7. Würtenbergában biztosoknak kineveztettek Dr. Bauer, Dr. Schoder, Dr. Zech tanárok a stutgárti politechnikai iskolán.

A közép európai fokmérés, mely most az európai czimet felvette, második conferenciaja Berlinben 1867. évi september hó 30-tól 7-ig folyt.

A biztosok közül m egjelen tek :

1. B ajorországból: Dr. Bauernfeind és D r. Seidel tanárok.

2. Belgiumból: Simons tábornok.

3. Coburg-Gothából: Dr. Hansen tanácsos.

4. Darmstadti C Hassiából D r. Hüegel

5. Olaszországból B icci tábornok, de Vechi ezredes, D onáti csillagász.

6. Mecklenburgból: Paschen tanácsos.

7. N ém et-A lföldről: Dr. Kaiser csillagász.

8. Osztrákországból: Ganahl alezredes, F ligelly tábornok helyettese és D r. H err tanár.

(29)

AZ EURÓPAI N E M ZE T K Ö ZI FO K M ÉBÉS. 2 9 9. Poroszországból: B aeyer tábornok, D r. Förster tanár és csillagász, Dr. Peters tanár és csillagász, D r. Wittstein, Dr.

Schering és Dr. Börsch tanárok.

10. Oroszországból: Struve államtanácsos, Forst tábornok 11. Szászországból: Dr. Weiszbach bányatanácsos, Dr.

Bnűm s csillagász és Nagel tanár.

12. Svéd- és N orvégból: D r. Lindenhagen tanár és az akadémia titkára, D r. Fearnley csillagász.

13. Sw ájczból: D r. Hirsch csillagász.

14. Wiírtenbergából: D r. Bauer tanácsos.

Megvitatás tárgyául a következő kérdések vétettek f ö l : 1. A z első conferentiánál a sarkmagasságok Asim uthok- és hosz- meghatározásokra felállított szabályok kivitele és eredményéről.

2. A z észleleteknél használt álló csillagok meghatá­

rozásáról.

3. A nehézség belterjességének meghatározására.

4. A háromszögi pontok vizsgálatáról helyi vonzalom érdekében.

5. Mérték- egységek összehasonlításáról és naérvesszők változékonyságáról.

6. U j alapvonalak mérése és m eglevők utánméréséröl.

7. A háromszöglánczok kapcsoló oldalai és Asimuth át!ételeknél történő hibák kijavításáról.

8. A csillagászilag meghatározott pontok coordinatai kiszámításáról astronomiai-geodátai hálózat készítésére.

9. A teljesített magassági mérésekről és a feltétlen ma­

gasság általános 0 pontjának meghatározásáról.

10. A z európai fokm érés háromszögelési abroszának kiegészítéséről.

11. A z általános elvekről, m elyek szerint az újm érések teljesítendők. Felszólítás a méréseknél nyert számok közzé­

tétele iránt.

A vállalat egész Európára való kiterjesztése folytán 2 taggal szaporíttatott és a jö v ő conferentiáig k övetk ező ta­

gokból áll:

Hansen elnök.

(30)

3 0 T Ó T H ÁGOSTON

Fligelly alelnök.

B aeyer.

Forsch.

Kaiser.

Lindenhagen.

R icci.

Bruhns és H irsch tollvivők.

A központi bureau szervezete sem mutatkozott kielé­

gítőnek és e tárgyban a porosz kormánynak új javaslatok terjesztettek elé.

A biztosoknak a conferentián felolvasott jelentéseiből a k övetkezőket tartjuk fölemlítésre méltónak :

1. Baden. A z élsö háromszögek e század elején m éret­

tek és később különféle időben kiegészíttettek. Ennélfogva pontosságuk nagyon egyenetlen és új utánmérés kívánatos.

A három szögek kiszámítása a heitersheimi alapvonalra, m ely 2124.65 métre hosszra van alapítva.

2. B ajorország. A főháromszögelés, mely jó földkép szükséglete által idéztetett elő, 1801-ben Bonne franczia ezre­

des által kezdetett meg. 1807-ben köre tágult, miután a rész­

letes országos felmérés alapjául rendeltetett. Teljesítése az adózási kataster bizottmányára bizatott, mely Schig és Soldner csillagászokra ruházta a kivitelt. Ezen munkálatok 1819-ben kiterjesztettek a Pfalczra és összeköttetésbe hozat­

tak a franczia háromszögekkel.

Alapvonal három méretett, az első O-Bajor, München és A ufkirchen k özt Bonne franczia ezredes által, fam érő­

vesszőkkel, m elyeknek vége sárgaréz foglalatokkal volt el­

látva, hossza 21653,8 métre. A második frankoniai vonal, 1807-ben méretett, Nürnberg és Bruk közt. (Erlangen mel­

lett) Schieg által. A mérésnél vasvégükön fényesített aczéllal ellátott mérővesszők használtattak és a m érővesszők közei aczél ékek által határoztattak meg. A vonal hossza 13796,ss métre. A harmadik rajnai-bajor vonal Reichenbach-féle ké­

születtel, Lemle által méretett 1819-ben aspaier-i székesegyház

(31)

északi tornyától az oggersheimi S. Loratto [egyház déli tor­

nyáig, hossza 19794,9 3 métre.

E gy egész századnegyed alatt különböző észlelők és különböző eszközökkel mért háromszögek pontosságban na­

gyon különbözők. A bajor biztosok a főháromszögelés gyenge oldalait utánméréssel törekesznek szabályszerű álla­

potra juttatni.

3. Belgium. A z első belga háromszögelés K ragenhof tábornok által a század kezdetén teljesítetett. M időn később a belga korm ány Nerenburger tábornok által új földképet készíttetett, kiderült, hogy K ragenhof háromszögelése nem felel m eg az új k ór kívánalmainak. A z új háromszögelésre 1847-ben kezdettek meg az előkészületek. Ezen munka két alapvonalra van állapítva, m elyet Nerenburger tábornok a porosz kormánytól kölcsönözött Bessel-féle alapvonalmérő eszközzel mért. ■— A Lem m el melletti vonal a Campineben 1180,364 toise, az Ostende melletti 1276,93 toise hosszú. A szögméréseket az ezelőtt két évvel meghalt Diedenhofen ezre­

des kezdette meg, és Simons tábornok 1866-ban végezte be.

4. Dánország. A dán fokm érés és háromszögelés a Holstein tartománybeli Braaki alapvonalra, m ely 3014,48o toise hosszú és koppenhágaira van alapítva, m ely utóbbi 1385, 83 toise hosszú Távirati hosszmeghatározások történtek Altona és Koppenhága közt.

5. Francziaország. A bizottmány, m ely 1817 -ben a franczia földkép kiállítására Laplace elnöklete alatt a király által kineveztetett *), az országos háromszögelés délköri és ogyenközi lánczolatokkat ú gy elrendelte, miszerint Franczia­

ország egész felülete négyszögekre van osztva, m elyeknek oldalai körülbelöl 200 kilométre hosszúnak. A nagy három ­ szögelés már rég befejeztetett és közzé is tétetett és m ég csak azt kell fölemlíteni, h ogy mi történt a fokmérés előnyére.

A z 1861 óta teljesített munkálatok csaknem kizárólag astronomiai meghatározásokkal és azoknak a három szögek keli összeköttetéséből állanak. Távirdai hossz- és sarkm a­

gasságok meghatároztattak : Dünkirchen, Strassburg, Brest,

* ) T óth h e ly sz ín ra jz 190. lap ,

A Z E U RÓPAI N E M ZE T K Ö ZI F O K M É R É S. 3 1

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az előzményekből annyi mindenesetre világosan kiderült, hogy a magyarországi latinság szótárának megalkotása már az 1920-as nemzetközi eseményeket megelőzően is, hosszú

PAJKOSSY Györgyné: Ellebodius és baráti körének könyvei az Egyetemi Könyvtár- ban. Magyar Könyvszem le,

A tér ebben a m egközelítésben jelek és jelentések által szervezett konstrukcióként jelenik m eg, am ely szemiotikái, grammatológiai, illetve archeológiái

Apukám nagyon sokáig focizott, a postán volt egy sportegyesület, és annak a tagja volt, ott voltak a focista haverok M eg neki olyan volt a m unkaköre, hogy a megyébe

K ivételesen olyan fanem ekből is alkothatunk elegyetlen állabokat, m elyek különben a talaj term őképességét állandóan m eg nem óvják, de csak abban az esetben, ha

lyagok — nagyobbak kisebbek — vannak, ’s ezek tiszta nyirkkal telnek m eg, épen mint a’ hólyag flastrom után. ’s többnyire első vagy m ásodik nap

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik