A Z E U B Ö P A I
NEMZETKÖZI FOKMÉRÉS
ÉS A KÖRÉBE TARTOZÓ
G E O M T A I MU N K Á L A T OK .
IRTA
T Ó T H Á G O S T O N R A F Á E L ,
M. KlR. HONVÉDEZREDES, A HELYSZÍNRAJZI OSZTÁ LY IGAZGATÓJA A KÖZMUNKA ÉS KÖ ZLEKEDÉSI MINISTERIUMBAN 1869.
E G Y T É R K É P P É L.
P E S T ,
fcGUENBERGER FERDINÁND, AKAD. KÖN Y VK BRESK EDÉ3 E.
1 8 7 0.
1 Tasznák források : Peschel Oskár. Geschichte tier Geographic.
München I860.
M ädltr. W underbau des W eltalls, populäre Astronomie. Berlin 1861.
B ayer. Ü ber die Grösse.und Figur der Erde.
Berlin 1861.
Generalbericht über die mitteleuropäische Gradbemessung. Berlin,
Hirsch et Plantamour. Nivellement de la terre Genève et Bash; 1867.
Nivellement General de la francé Bourges 1864.
P. Brelim ■ Geografische-Jahrbuch. Gotha.
Petermann. Mittheilungen. Gotha.
Lieutenant Colonel II. James Superintendent o f the Ordnance survey „Principal triangulation.“
Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodátai munkálatok.
(O lva sta tott a M . T . A k a d é m ia 1869 jú liu s 12 tartott ü lé s é te n .)
F öldünk alakjáról csak ujabb időben szereztünk biztos tudomást. A régiek képzete, miután a természet tudom ányok körül való észlelődéssel és kísérletekkel keveset foglalkoztak, a valóságtól nagyon eltérő volt.
A joniai iskola földirói, noha Miletben volt székük, m ely állam gyarmatai egész a lcrimiai félszgetig terjedtek és a tudós em ber tökéletes kimiVelődésére elkerülhetlen szüksé
gesnek tárták, h ogy E gyiptom ban já rt legyen, mégis érzéki csalódástól elfogulva a földet lapnak n é zté k ; m ég Anaxagorás is (sz. 499) ezt tanította tanítványainak, k ik közé Pericles, Euripides, Thukydides is tartoztak. Nézete szerint ezen sik k orong fölött, m ozgékony homorú kristály gömb forog, m elyre a csillagok oly formán vannak megerősítve, mint holmi arany szögek.
Még a hetedhét országon megfordult Herodot is (48 4 Kr. előtt) tányérdad alakú keréklapnak tartotta a világot, melynek közepe a földközi tenger táján mélyebbre van kivájva.
Pithagords iskolája, vagy talán ő maga (584 Kr. előtt) tanította először, h ogy a föld gömbalaku, mit ugyan nem mathematikai, hanem széptani okokból következtetett, miután t. i. a természet a tökéletes után vágyik , bizonyára a földnek is megadá a legtökéletesebb mértani idomot.
Paramedes (460 K r. előtt) volt az első, ki mathematikai érveket hozott fel, de a későbbi korra csak Aristoteles (38 4 322 Ch. előtt) nézete lett döntővé, k i is egy holdfogyatkozás alkalmával a földgöm b alakjára érzéki bizonyságot hozott
1*
4
T Ó T H ÁGOSTONfel és azt tanította, h ogy egy a föld közepe felé irányzott vonzó erő létezik, mely mindenütt egy formán van elosztva.
Archimedes (szül. 287 f 212 K r. előtt) mathematikailag bebizonyitá, hogy a tengerszinnck a föld göm balakjához id o mulnia kell, mit Ptolomaeus (70 Kr. után) azon érzéki észle
léssel bizonyított be, miszerint a sik tengeren a parton levő tárgyak legmagasabb csúcsai vehetők ki először.
Noha a g örög földirók Aristoteles óta a föld gömbalakján többé nem kételkedtek, ezen ismeret még sem terjedt el soha a nép között, és m ég miveit embereknél is hitetlenségre talált, mint például Tacitusnál (szül. 57 Kr. után).
A középkorban minden tudomány a legnagyobb sötét
ségbe esett vissza és ha az arab nemzet fenn nem tartja és közvetítve nem terjeszti a görögök tudományát, az em beri
ségnek m ég több idejébe és fáradságába kerül vala ezen szomorú állapotból kibontakoznia. Kevéssel N agy K ároly halála előtt, 813-ban foglalta el Maimun a khalifák székét, ki is mint nagy kedvelője az astronomiának Ptolomaeus Syn- tarisát A lm agert czim alatt arab nyelvre fordíttatá. E z által az arabok a hellen ismeretek örökébe léptek és náluk semmi kétely sem mutatkozott az iránt, hogy a föld gömbalakkal bir, és a világ közepében lebeg. Abulfeda (szül. 1273 f 1331) azt tanitá, h ogy ha két ember, az egyik kelet, a másik nyűgöt felé elindul, elindulási helyükre visszaérve az első a naptár szerint egy nappal előbbre, a másik egy nappal hátra lesz számításában. Midőn 1522-ben az első hajó (Victoria) föld
körüli útját nyugoti irányban befejezte és egy nap a hajó számadásából kirekedt, általános volt a megütközés, külö
nösen a buzgó hajós népben, midőn észrevették hogy helyte
len napokon böjtöltek. Ezen egyszerű dolgot akkoriban még a legértelmesebb em berek sem tudták megfejteni.
Szerencsére, a geographiai felfedezések korszakát az astronomiai felfedezések korszaka követte és uj hajnal derült az emberiségre.
A föld nagysága szintén ismeretlen volt a régiek előtt, és mig némelyek azt gondolák, hogy a föld a véghetetlenbo
AZ EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O R M É KÉS. 5
vész, mások azt rövid oszlopfélének képzelték, m elynek ma
gassága, az alap átmérőjéhez képest nagyon csekély.
Nagysága meghatározásában először is az alexandriai iskola fáradozott. K ét különböző helyen, m elyről feltették, hogy ugyanazon délkörben fekszenek, és m elyeknek távolsága ismeretes volt, az árnyék hosszát észlelték és ebből kiszámítot
ták, hogy hány foknyi a távolság a két hely közt és m ekkora
— a földnek gömb alakját feltételezve — a föld délköre.
A régi fokm éréseket és azoknak téves eredményét más helyütt felemlítettem, *) ezek az utókorban nem is használtat
tak kiindulási pontul és csak is mint mivelődés történeti adatok érdemelnek említést.
Csak miután Snellius a Bergen op Zoom é3 Alkmár közti fokméréssel (1617) megállapítá háromszögelés elveit, melyek most is használatban vannak, lehetett biztos ered
ményre számítani. Munkája az eszközök hiányos volta miatt még nem vezetett ugyan pontos eredményre, de P icard az 1669-ben reá bizott fokméréssel megmutatta, h ogy ezen rend
szer, mily tökéletesítésre alkalmas. P icard fokm érését csak hamar Dominique Cassini munkája követte, melyet ez 1683
— 1700 közt Páristól egész a Pyrenai h egyek ig kiterjesztett.
Ezen munkálat eredm énye lön, h ogy Francziaország déli részeiben a délkörnek egy foka 71 toise-el (körülbelül az egésznek 1 /800 részével) hosszabbnak találtatott mint az északi részekben. E bből következtették, h ogy a fok ok észak felé kisebbednek, a föld gömbiilete tehát n agyobbodik, mi a föld
nek elypsoid**) alakjára látszott mutatni.
Ezalatt Newton elméleti érvek után származtatta, hogy a földnek, mely tengelye körül forog, egyensúlya csak ú gy állhat fenn,ha a sarktengely nem hogy hosszabbíttatnék, hanem
épenséggel rövidíttetik.
Newton tehát a földet sem golyónak, sem elypsoidnak, hanem sphiiroidnak (rövidített sarktengelylyel) mondta, a
* ) T ó th h ely sz in ira jz és fö ld k é p k é sz íté s történ elm e, e lm é le te és je le n állása.
**) M eg h ossza b b ított sa rk te n g e ly ly e l.
6
T Ó T H Á G O STO Nforgó tengely és egyenlítői átmérő közt levő arányt kiszámitá 6 8 9 :6 9 2 -r e és a horpadást ¡¡Jj-nek találta, minél feltételezte, h ogy a föld eleinte folyadékos felülettel, és minden központi rétegjében egyform a töm öttséggel birt.
Hasonlót következtettek E icher észleletéből, ki 1671-ben astronomiai munkálatok foganatosítására Cayennebe küldet
vén, észrevette, hogy Párisból hozott inga órája naponként két perczczel késett és ennélfogva m eggyőződött arról, hogy az inga az egyenlítő alatt lassabban m ozog, holott az ellenke
zőnek kellene történni, ha a föld elypsoid alakkal birna.
E tárgy fölött, a franczia és angol tudósok közt félszá
zadig folyt a vita. E zek Neivton elméletére, amazok a méré
sekre hivatkoztak. V égre azon m eggyőződésre jutottak, hogy a déli és éjszaki Francziaországban mért fok ok különbsége nagyon csekély, hogysem abból biztos következtetést lehetne
vonni az egész föld idomára.
A franczia akadémia X V . L ajos elé azoninditványnyal járult, miszerint egymástól távol eső, t. i. az egyenlítő alatt és a sarkvidékeken elnyúló délkörök méressenek meg.
Ennek következtében a király parancsára a franczia akadémia részéről két expeditio küldetett ki.
A z északi Maupertius, Clairaut, Camus és Lemonnier- ből állott, kikhez a király kívánságára, Celsius upsalai csilla
gász csatlakozott. 1736. évi julius 6. m egkezdék működésűket, a három szögek Kittis-ig terjedtek, a rákövetkező télen a b efagyott Tornea folyón 7406 toise 5 láb hosszú alapvonal méretett és a munka 1737-ben befejeztetett. Ugyanazon év novem ber 13-án Maupertiusnak módjában volt jelenthetni a franczia akadémiának, hogy a délkör foka Lapponiában 512 toise-al rövidebb mint Francziaországban. (Maupertius Figure de la terre. Am st 1738). íg y a föld behorpadása mérés útján lön bizonyítva.
A perui expeditio nem ugyan hasonló szerencsével, de miután Maupertius munkálata később hiányosnak bizonyult, szebb eredm énynyel működött.
A vállalat élén Bouger, Lacondamine «s Godin állottak, g velők Jussieu fiivész, kikhez spanyol részről két tiszt, Don
AZ EURÓPAI ¡NEM ZETKÖZI F O K M É RÉS. 7 Antonio TJlloa és Don Jonge Juan csatlakoztak. A z expeditio
1735. évi május 16-án hagyta el Európát és junius 13-án ért főállomására, Quitóba. Ily munkálatokra alig lehetett k edve
zőtlenebb tért kiszemelni, mint a változó magasságú térséget, mely az Andesek két gerincze közt fekszik. Október 3-tól november 3-ig méretett Quito mellett az.első alap vonal 6272 toise hosszúságra; három évvel később (1739 évi augustus hóban) a hitelesítő alapvonal Tarquinál 5259 toise hosszúságra.
V ég eredményül egy fok hossza 56753 toise-nak találta
tott. A z expeditio tagjait különféle baleset érte. D on Jonge Juan csak 1745-ben ért Brestbe. D on Antonio Ulloa angol fogságba esett és csak 11 évi távoliét után került vissza
hazájába.
Godin és Jussién Peruban m aradtak és 1 751-ben értek Lisabonba. Bouger, ki a Chimborassó tövében a helyi vonzást észlelte, eszközeinek hiányos volta miatt nem ju tott ugyan annak valóságos nagyságára, de bebizonyultnak tapasztalta ezen erő létezését; ő 1744-ben ért haza. Lacoudamine 1744 évi május 11-én hagyta el Tarquit, v ég ig járta az Am azon folyót,'m elyről ő készítette az első földképet és csak 1745.
évi február 26-án ért Parisba.
A z akkori számítás szerint az eredmény következő vala.
D élk ör fo k hossza Peruban . . . 56,753 toise
„ „ „ Lapponiában . . 57,422 „ tehát a sarkok alatt hosszabb, mint az egyenlítő táján, mi által a Picard és Cassini által elért eredmény megczáfoltatott, és Newton nézete bobizonyult. A behorpadás nagysága Tf g-nak találtatott.
Ezen első alaposan teljesített ivméréseket különböző időben és különböző vidékeken még több más is követte, m elyek a különböző délk ör-fokok aránylagosan pontos meg
határozását nyújtják. D e miután adataikban nagyon eltérnek, szükséges lett a régi és uj, a haszonvehető és haszonvehetlen közt válaszfalat emelni, mely nehéz és fáradságos munkát a híres Bessel vállalta magára 1836-ban, midőn fokmérését keleti Poroszországban bevégezte.
0 ugyan is azon fáradozott, h ogy saját munkálatai fej-
8
T Ó T H ÁGOSTONhasználásával a föld alakját meghatározza. Vizsgálatait azzal kezdte, h ogy a régibb fokméréseket birálat alá vette és csak azokat választotta, m elyek tökéletesen biztosoknak bizonyul
tak. 1837-ben elhatározta magában, hogy mindössze csak 10 féle fokm érést használand, mi által ama válaszfalat fel is állitá.
A régibb fokm érések, m elyeket Bessel a számításból kizárt, a k ö v e tk e z ő k :
¡1 j
t t | ¡k özép n ek Bark
• | m a g a ssá g a j
, 1
m eg m ért ív,sz élesség i fo k
hossza E szlelo
Jó r e m é n y só g 1
f o k a — 3 8 » 1 8 ' 3 0 ‘ ‘ 1 ° i l 3 ' 17*5' 57037 t oise L a c a ille 1752.
P a n s y lv a n ia 4 - 3 9 12 0 1 28 45 5 6 888 n M ason , D ix o n
i1 1 1764.
K ó m a ! -[-4:2 59 0 2 9 47 56 964 n B o s c o v ic h 1780.
I i
F ra n c z ia o rs z . -{-4 5 40 41-5 6 18 57 570U7 . *) C assin i dela H i
| re 1860.
. , 1 + 4 9 56 10 2 12 0 5 6 9 6 0 » a) C assin i, M iraldi D á n o r s z á g ; + 5 5 32 15 1 10
1 15 57155 n T h. B u g g e
|[ | |
L a p p o n ia , -(-6 0 19 37
1 1 0 57
1 i 49*3 57422 » M aup ertiu s 1736
M orv a orsz á g -)-4 8 43 0 l_ J _ _
—
57086 n L ie s g a n ig 1762|i
1
| — 1766.|M a g y a rorsz. 'j + 4 5 57 0 — — — 56881 n L ie s g a n ig i T u rin ¡i + 4 4 44
) !l 1
1
0
1
— 57024
■ B eecaria
Midőn Bessel vizsgálatait teljesítette, tulajdonképen csak egy hosz fokm érés volt használható, mert Cassini és M iraldi és Cassini de Thuri és Lacaille munkálatai Francziaországban és B urrow és Lamhdon mérése Keletindiában csak elöleges kísérleteknek tekinthetők. *)
Ez a Brousseaud ezredes által 1811. évben teljesített ivmérés Tours de Corduan-tói, a Gironde torkolatánál, a savoyai határszélig. Miután ezen munka franczia területen
1. 2. E ze n k é t m érés id é z te e lő a fra n cz ia tu d ósók v itá já t Newton
elm élete ellen éb en .
*) T ó th h e ly szín ra jza S Í. lap.
AZ EURÓPAI N E M ZE T K Ö ZI FOKM ÉRÉS. 9 bevégeztetett, a franczia korm ány 1820-ban a szárd és osztrák korm ányt felszólítá ezen ív tovább folytatására. A reá kővet
kező évben vegyes bizottmány alakult, mely szárd és osztrák táborkari tisztekből, Carlini turini és Plana milánói csillagda igazgatókból, Francziaország részéről pedig Brousseaud ezre
des és Nicóllet csillagászból állott, kikhez m ég Piktet és Gauthier genfi tanárok csatlakoztak. A z idő különbségek lőpor jelekkel mérottek. E zenm unka 12° 57' 372" hosszúsági ivre terjed. *) D e ezen munka nyomán az egyenközü külön
böző helyein kiszámított fo k o k 193 méterrel térnek el egy
mástól, mi valÓ3zinüleg a függón helyi vonzás által b ek övet
kezett eltérésének róható fel. É p ez oknál fogva Bessel ezen hosszfok mérést számításaira nem is használta. 1841 évben Puissant a franczia ívmérésben 68 toise-nyi hibát mutatott ki (Comptes rendus Juin 1841). Bessel erre első számítását kijavította és végleges eredm ényül a sphároid-alakjára a következő méreteket találta :
a nagy tengely a. = 3 , 2 7 2 , 0 7 7 , toise a kis tengely b. = 3,261,139,33 »
a behorpadást = a nevező 3,148 egység való
színűen hibás lévén, ú gy h ogy a behorpadás 70 5 3 o r ff 5r/o a i közt ingadozik.
A föld négyellő kilenczvenedik részét B e s s e l=57,013,109
toisera számította ki, valószínűleg ± 1-915 8 toise-nyit hibázva, mi a hosszrészek , ;ji S[)-nyi bizonytalanságának megfelel, úgy hogy 29760 toise (7,81 geogr. m értföld) távolságnál 1 toise vagy hat láb hiba előfordulhat.
Laplace 1802-ben azon követelést mondá ki, miszerint, ha földünk valósággal spheroidiai forgó test, a holdnak kétféle háborgást kell szenvednie, m elyből a horpadás nagysága kiszámitható, és az észlelt értékek valósággal 7 J ,-n y i horpa
dásra vezettek.
* )A v e g y e s b iz o ttm á n y m u n k á lk od á sa : „M esu re d ’ un a r c en P a r a l
lèle. M ilan o 1825 ; a fra n cz ia m ű k öd és : N o u v e lle d e scrip tio n g é o m é tr iq u e de la F rance p ar P u issa n t (1 8 3 2 )“ czím ala tt tétetett k öz zé.
10 T Ó T H Á G O ST O N
1831-ben A ir y britt birodalmi csillagász 2g 8gS8-nyi horpadást talált, mi Bessel számításával jóform án m egegyezik.
A számításoknál többnyire Bessel méretei vétetnek ala
pul. Enke az 1852. évi astronomiai évkönyv számára oly táb
lákat számított ki, m elyekben a szélességi és hosszúsági fokok a délkörre függélyes fok ok és délkör ívek az egyenlitó'től egész az álláspont egyenközeig 10— 10 perezre toisekban kiszámitvák, mely adatokból tetszés szerinti álláspontra köny- nyen kiszámíthatók a görbület sugarai és az azimuthok.
Enke továbbá a geographiai mértföldet — 3 8 0 7 , 2 3 4 g3
toisera, a föld egész felületét = 9,261.238,3ii geogr. □ mért
földre, a föld tartalmát = 2,650,184,445, geogr. köbmértföldre számította ki. A következő kimutatás azon tizrendbeli fok
mérést mutatja, m elyekből Bessel a legkisebb négyszögek rendszere szerint földünk méreteit meghatározta. A z első két rovat tartalmazza az észlelt sarkmagasságot és a hozzá tartozó ív h osszá t; a harmadik a kiegyenlítés után javított sarkma
gasságot, a negyedik a föld spheroidnak megfelelő méretekből kiszámított ív hosszát, m ely a mérésekkel oly összehaDgzást mutat, hogy csak egyetlen egy esetben, az angol Dunnose- A rburyhill-féle ívnél nratatkozik ,-J0 toise-nyi különbség.
AZEURÓPAI NEMZETKÖZIFOKMÉRÉS.11 3 ü ^ ö WIII -sJ f3 CT OqP"aq?sPSl.^M- C- c-»- f—« gg& * *133 hd cT) H S,< ^É2oP © pj ©& 3í sr©
í® W p Pj
O H O *- P + OS CO»+ +I O09 t® 4^.N £> & a 89CIO &B Ü MC « lí M o «CJ 'X *1 o c>^t-L 05O KO»05 00 05ÍO •q «1 O íí o k oO CO^ +töICMH M*-4_l_ ^i-*(Xv1 10o T co+ +1 C*4 O* W to K o05 05CD-a0505if*-05£. © M- C* 05GO05CD ~3 -a o to orf** >-*■© OGO>J-^
t/j ja | • NN ' H <
s § o
3
tóCT* 9P o: 05P <*}© td I g.S • Cl o s ° og *=^ Sg.05J3 U* ©
M*
12TÓTHÁGOSTON 0
z
f-<
U9 0
...
0=
...
<>
f"'
,..
C\lÁllomás
Montjouy Barcelona Carc:.ssonne Evaux Panthéon Dünkirchen
5. Angol fokmérés, Dunnose
Greenwich Blenheim Arburyhill Clifton
6. Hannoverai fokmérés.
Göttinga Altona
7. Dán fokmérés.
Lauenburg Lyssabe!J
-
íl
észlelt szakmagasság0 '
"
+41 21 44,96
41 22 47,90
43 12 54,30
46 10 42,~
48 50 49,37
51 2 8,ss
+50 37 7,633 51 28 39,oot 51 50 27 >632
52 13 28,031
53 27 31,130
+&1 31 47,as
53 32 4óm
+53 22 . 17,,„
ó4 ó4 10,a52
r z ív megil mér:z~osz- javított szakmagasság 11 az ív ki-számított 11 Észlelő hossza
T 0 ' " T
153673.61 41 21 49.075 153673,636 Biot és Aragó 154616.74 41 22 48,664 154616,ns 1792-1806.
259172,61 43 12 53,867 259172,612 428019,31 46 10 36,093 428019,244 580312,.1 4:l 50 48.211 &803 t 2,05 705257 >21 51 2 10,994 70ól!ó7,257
+óO 37 5.917 1 1 Roy, Mudge
49059,89 51 28 40.396 49059.579 1800-1802.
69829,19 51 50 il0,337 1 6\l829,191 91696,39 52 n 29.,26 1 91G96,2•6 162075,93 53 27 27 .• 51
l
162075,91811
1
1
+51 31 45.357
i
/Gauss 1821- 1824.115163,725 53 il:.l 4 7 ,763 11ó163.713°
+53 22 11, •• 7 Schumacher
87436,539 ó4 ó4 9,sHll
11 874.}6.537 1820-1823.
■) Lásd az I. számú m e llék letet.
AZEURÓPAI NEMZETKÖZIFOKMÉRÉS. 13
1 4 T Ő T II Á G O ST O N
1841 óta kővetkező uj mérések történtek:
1) A Jó-reménység fokánál Maclear angol csillagász által, ki a régi Lacaille-féle mérést mással pótolta és az ezen hiányos mérés által előidézett halvéleményt, h ogy t. i.
az északi és déli félgöm b beliorpadása közt különbség létezik, eloszlatta Eriké, Mnclear mérésének egy részét Bessel spharo- idjával öszveliasonlította és állítja, h ogy ez alkalmazkodás
hoz szükséges szélességi correctiók a helyi viszonyoknak a m int azokat Maclear birja, megfelelnek, és a f'ig g ó n eltérései hegytöm egek közelségéből magyarázhatók.
2. A keletindiai délköriv folytatása Punnaetől Kaliana’ g Lambton és Everest által.
3. A nagy orosz délkör mérésének folytatása és b efeje
zése Tenner és Struve részéről.
a. délfelé Beim től kezdve Straronekrasso’wkaig Ismail mellett Tenner részéről.
b. észak felé H ochlandtól Fuglenaesig orosz területen Struve, Oberg, Mélán és Woldsted által; svéd és norvég terü
leten Hausteen és Selander által.
4. A z angol ív kiterjesztése dél felé St. Ágnesig, észak felé saxavordig Kater Colby és James által.
James ezredes a britt helyszínrajzi intézet igazgatója jeles munkájában „O rdnance trigonomotrical Survey o f Great Britain and Ireland. London 1858“ a föld méreteit, az egész angol, orosz, skándináv és keletindiai ivek felhasználá
sával (összesen 78.e délkör f o k , v a g y körülbelül 1180 geog.
mértföld) meghatározta és a behorpadást = --- -nak találta.
291,86
Ezen eredmény közelít azon arányhoz, mely a középponti erő és a nehézség közt az egyenlitőnél létezik = Sgjj.
5. A nagy európai hoszfokmérés az 52 egyenközön.*) Ezen mérés az Ural-aljai Orsktól, egész az Irhon nyu
gati pontján levő Valentiáig terjed és 1857-ben W. Struve indítványa folytán az orosz korm ány által tervbe vétetvén, a porosz, belga, franczia és angol kormányok által elfogadtatott.
A munkálatok még folyamatban vannak é3 befejezésük csak
* ) L á s d a I I . szám ú m ellék letet.
AZ EURÓPAI NEM ZE T K O Z I FO K M É RÉ S. 1 5 nehány év múlva várható. A z említett vonalon 16 állomás van feljelölve, m elyek delejes távirda segítségével a hosz meghatározásokat eszközük, ú. m. Orsk, Orenburg, Sam ara, Saratow, Lipeczk, O r e l; Bobruisk, Grodno, V a r s ó ; Boroszló, Lipcse, B on n; Newport, Greenvich, Haverfordwest, Valentia.
A z észleletek három tagból álló bizottmány által telje- síttetnek, orosz részről F orscli ezredes és Z ylin sk i százados, porosz részről D r. Tiele bonni csillagdái segéd által. A m űkö
dési terv B a ey er tábornok, A rg ela n d er bonni és 0 . Struve pulkowai csillagdák igazgatói által határoztak»tt meg. 1864- ben a bizottmány az észleleteket Boroszlótól nyűgöt felé bevégezte, 1865 Boroszlótól kelet felé haladtak és augusztus
hóban Őreiben voltak.
Az A rg ela n d er, S truve, és B a e y e r által felállított terve
zeti pontok k ö v e tk e z ő k :
1. IIosz meghatározásoknál átalában a delojességi idő áttétel használtatik, az idő-jelek egyenes vonalban, minden közbeeső állomás kizárásával, adandók.
2. Miután Oroszországban a vonalbeli állomások csak kivételesen vannak egymással összeköttetésben, M oszkvával azonban m indegyik egyenes közlekedésben áll, a munkálatok folyama alatt egy észlelő Moszkvában marad, a másik kettő pedig a kitűzött vonalról állomásról-állomásra m egy és e g y mástól függetlenül időjeleket vá!tanak a m oszkvai észlelővel.
Ugyanezen rendszer alkalmaztatik Németországban és a többi ez ügyben részes államokban. Ily visszavezetési állomások Berlin, Greenvich. Átmeneti állomások Varsó és Bonn, m elyek elsője M oszkvával,a másik Greenvichchel és Berlinnel hozandó közvetlen összeköttetésbe.
3. Minden vonalbeli állomáson ugyanazon passage-esz
k öz haszná’andó, m elynek két példányát 0 . Struve, előter
jesztett terve szerint a pulkowai csillagda készíti, m elynek egyike Moszkvában alkalmaztatik. E g y harmadik egészen hasonló eszköz porosz részről Berlin és Greenvich számára P istor és M artin n á l készül Berlinben.
4. Minden főállomáson, a csillagdákat sem véve ki, a
1 6 T Ó T H Á G O STO N
hossz észleletek mellett a sarkmagasság is pontosan megha
tározandó.
5. A vonalbeli állomásokon Oroszország két észlelőt állít fel, egyet a hossz, a másikat a sarkmagasság észlelésére.
A nemzetközi bizottmány három évi működése alatt a következő hossz különbségek határoztattak m e g :
Orsk- Or enburg, Orenburg-Samara,
Samara-Saratow Saratow
M oszkva | Lipetzk visszavezetési 1\ Orel
állomás jr Bobruisk K ön igsberg j Bobruisk visszavezetési | Grodnó
állomás i Varsó F o r s c h ezredesi■ Boroszló
Berlin 1 visszavezetési ]
állomás F ö r s t e r tanár l
Boroszló ' Lipcse
| Bonn Bonn-Nieupont
Newport-Greenwich Greenwich-Haverfordwesf.
Ehhez járult A yri meghatározása : Greenwich-Valentia.
Függetlenül lőnek m eghatározva:
Berlin-Lipcse Berlin-Königsberg K önigsberg-M oszkva-
A z egész koszív Orsk és Yalentia közt körülbelül 69 hoszfokra, vagy az 52 egyenközön mérve 639 geographiai mértföldre rúg, ebből e s ik :
Oroszországra körülbelül 3 9 0 vagy 361 mértföld.
Poroszországra „ 12 „ 111 „
Belgiumra „ 5 „ 46 „
Angolhonra „ 13 „ 120 „
AZ EUKÓPAl N E M Z E T K Ö Z I FOKM ÉKÉS. 17 Ezek voltak a rendelkezés alatt lévő anyagok, melyek földünk alakjának meghatározására szolgálhattak.
Eddig csak elkülönített mérések történtek egyes d él
körön (szélességi fokmérések), vagy egyes cgyenközön, (hosz- fokmérések), de Dr. B ayer porosz tábornok 1861-ben na- gyobbszerü és hatása által befolyásosabb eszmét létesített.
B ayer, a hires Bessel tevékeny munkatársa, felkarolta az eszmét, melyet az utóbbi Humbold Sándorhoz czimzett levelében régebben k ifejtett: „ Magán észleletek tág térben elszórva, bizonyára nem világosítanak fel bennünket másról, mint a m iről már úgy is van tudomásunk, de nagy fontosságú, hogy minden Európa felületén astronomiailag meghatározott pont belevonassék ugyan azon egy működés körébe.1,1
Ezen eszmét Bayer 1861-ben ily czimü em lékiratban:
Über die grösse und Figur dér Erde. Berlin bei Keimer, szak- értőleg kifejtette éa a tudományos világnak a ján lotta; fára
dozásai nem voltak siker nélkül, indítványa felkaroltatott és terve életbe lépett.
A tervezet, a hossz és szélességi fokm érések egyesítését javasolja, és végczélul tűzi k i : hogy Európa terjedelmesebb részében a görbülés viszonyai minden a szabályszerű alakból való különös helyi eltérésekkel határoztassanak meg és puhatoltassa- nak ki ezen eltérések okai.
A z emlékirat kiemeli, miszerint közép Európának épen azon része, melyben nagyobbszerii fokm érés nem történt, legalkalmasabb ezen vállalatra. A zon szelet, mely Palermó és Christiania egyenközei, Bonn és K rak k ó délkörei k özt fekszik, minden feltételt egyesít a munkálat czélszerii és eredményes véghezvitelére.
Ezen szeletben 30 csillagda és számtalan astronomiailag meghatározott pont létezik, már sok három szögelés történt rajta és egyébb teendő nem marad, mint a hézagokat kipótolni és az egyes munkálatokat egy nagy egészszé egyesíteni.
Ezen szelet tudományos okokból is nagyon előnyös.
Miután Olaszországot is magában foglalja, hol a régi
M. T U D . A K . É R T E K . A T E H M ÍS Z E T T C D . K Ö B . 1 8 6 9 . 2
1 8 T Ó T H Á G O S T O N
mérések rendkívüli eltérést mutatnak, a fokm érés által az eltérés okai kipuhatolhatok. *)
Ezen szelet körébe esnek az Alpesek,’ Európának leg
töm örebb és legkiterjedtebb hegytörzse, hol alkalom nyílik a h egytöm egek helyi vonzását megvizsgálni és tanulmányozni.
V égre a munkálat a franczia és angol fokm érésekkel jö n érintkezésbe, mi által lehetségessé válik az északi (Nordsee), keleti (Ostsee) és földközi tengerek hajlását meghatározni és azon érdekes kérdést m egfejteni, vájjon "e tenger horpa
dása egyezik e a környező szárazföld] horpadásával ? mely kérdés feltevését eddig m ég m eg sem kísérlek.
Bayer indítványára, a porosz korm ány Közép-Európa államaihoz felszólítást intézett, mely váratlan jó eredményre vezetett. Noha a miveltség jelen állapotához képest rem ény
leni lehetett, miszerint a legtöbb topographiai intézet hajolni fog ezen felszólításra, mégis meglepett azon általános készség, m ely mindenütt mutatkozott és elvítázhatlan bizonysága annak, h ogy a tudományos világ a javasolt munkálatokat szükségeseknek és hasznosaknak, s az indítványt életrevaló
nak ítélte.
1862-dik évben tartatott Berlinben az első conferentia, ebben m egh atároztalak az alap elvek, m elyek szerint a mun
kálatok történnek.
Ezen conferentiában részt v e tt e k : B ayer tábornok, F ligely osztrák tábornok, Littrow bécsi csillagda igazgatója, H err bécsi polítechnicumbeli tanár, Weissbaeh bányatanácsos
¿s freyburgi tanár, N agel dresdai polítechnikum beli tan ár és Bruhns lipcsei csillagda igazgatója.
A p o n to za to k melyekben m egállapodtak, a követk ezők :
* ) B a y e r tá b o r n o k n a k becsü letére v á lik , h o g y a ré g i g io d e te k L e M aire és Boscovich (1 7 5 1 — 17 5 3 )tu d om á n y os te k in té ly é t h e ly r e á llít a n i ig y e k s z ik . E ze k n e k m érései épen ú g y , m in t B ecca ria-éi (1 768) je le n té k e n y e lté r é s e k m iatt e lv e te tte k . B ecca ria m u n k á la ta in a k u tán m érésén él k id e rü lt, m iszerin t a h ib á k n em h iá n y o s m érésn ek , hanem a fü ggón re n d k ív ü li eltérésén ek t u la jd o n ít a n d ó k : — H a L e M aire és Boscovich m u n k á in ál h a son ló az eset, ha m é lta tla n bá n á sb a n részesü ltek , becsü letü k ép ú g y h e ly r e á llita n d ó , m int B ecca ria -é.
1. A hiba határ, m elyig régiebb három szögléseket használni szabad, a hosznak 2 o óon része. H árom szöglánczo- latok még elfogadhatók, ha a három szög összegében a hiba nem hág 3 " túl.
2. A z astronomiailag meghatározandó pontok száma éa kiválasztása az egyes országok bizottmányi tagjaira bizatik.
Szászország 10 pontot helyez kilátásba. O sztrákország m eg
felelő számú pontokat igért meghatározni.
3. Határoztatott : a hoszmeghatározásokat csak távirdai úton eszközölni és Lipcse, Prága és Becsesei m egkezdeni.
4. A z osztrák bizottmány kijelentette, miszerint a há
rom szögek Cseh- és M orvaországban nem felelnek m eg a jelen kor követeléseinek, és h ogy azok jelen évben (1862.) újra megméretnek. Pardubicznál az E lba partján új alapvo
nal méretik.
5. A szász bizottmány saját háromszögelését sem tartja kielégítőnek és új munkát, és Lipcse mellett egy alapvonal mérését helyezi kilátásba. A z ennél használandó Bessel-féle mérő eszköz összehasonlítására az osztrák eszköz Lipcsére küldendő.
6. Kívánatosnak jelentetett ki, hogy minél több inga ha
tározatok teljesítessenek, h ogy az észlelt eltérésekből további vizsgálatokat lehessen tenni.
7. A kiviteli rendszer egyformaságának elérésére abban egyeztek meg, hogy minden számításnál Bessel-méretei vétet
nek alapul, Bayer megígérte, hogy rövid időn magyarázó és fölvilágosító emlékiratot fog közzé tenni. *)
Evenkint „általános jelen tés“ jelen ik meg, m ely a dol
gozatok eredményét, az egyes országok jelentéseit és az astronomiai hely határozásokra szükséges csillagászi je g y zeteket közli.
A z eredeti tervezet a Christiania Palermo egyenközök és Bonn és K önigsberg délkörök közti területet foglalta magában, később kiterjesztetett keletfelé a varsói és nyűgöt
A Z EURÓ PAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M É RÉ S. 1 9
* ) 1862-b en je le n t m eg B a y e r utasítása : „D a s M essen a u f der sp häriod ischen E rd ob erflä ch e.“
2*
20
T Ó T H ÁG O ST O Kfele a brüsseli délkörig. A z ezen határok közé eső tér 53 000 geogrophiai Q m értföldet teszen, a mi Európának körülbelül
’/3-da, va gy az egész föld felületének 175 része.
A porosz korm ány felszólítására a következő országok járultak a vállalathoz és vagy geodetai bizottmányokat vagy egyes biztosokat neveztek ki-
1. B ad en : biztos Dr. Schönfeld, a mannhoitni csillagda igazgatója.
2. B a jo ro rszá g : biztos Dr. Lamont, a müncheni csillagda igazgatója.
3. Belgium : Biztost nem nevezett ki, do részvételét és hozzájárulását megigérte.
4. D á n orszá g: biztos Andrea a dán fokmérés igazgatója titkos tanácsos.
5. Francziaország: Le Verrier vezetése alatt egész Fran cziaországra kiterjedő nagyszerű közrem űködést rendelt.
6. Hannover: bizottmány, Schering göttingai tanár, Wittstein hannoverai tanár és Grumbrecht Bzázados.
7. Casseli Hassia : bizottmány, Kaupert a helyszinirajz intézet igazgatója Dr. Borsch geodásia tanára.
8. Darmstadti H asszia: biztos, D r. Hiigel titkos tanácsos.
9. H ollan d ia: biztos, D r. Kaiser leideni csillagda igaz
gatója.
10. Olaszhon: bizottmány Ricci tábornok, D e Gasparis nápolyi, Donáti flórenczi, Schiaparelli milánói csillagdák igazgatói.
11. M eklenburg: biztos: Paschen tanácsos.
12. O sztrákország: bizottm ány: Fligely tábornok, Dr.
L ittrow bécsi csillagda igazgatója és Dr. H err Greodesia tanára.
13. Oldenburg: biztos B. Schrenk tanácsos.
14. Poroszország : biztos B ayer tábornok-
15. O roszország: b iz to s : Lengyelországra Blaramberg tábornak.
10. Szászország : bizottm ány: D . Weisbach bányataná
csos és tanár, D . Bruhns tanár és lipcsei csillagda igazgatója, N agl geodesia tanára,
AZ EURÓPAI N E M ZE T K Ö ZI FO K M ÉRÉS. 2 1
17. Szász-Coburg-Gotha: biztos, Dr. Hansen a go thai csillagda igazgatója.
18. Svéd- és Norvégország : bizottmány : B. Wrede tábornok, D r. Selander és Dr. Lindhagen tanárok, svéd rész
ről ; Dr. Hansteen és Dr. Fearnley tanárok norvég részről.
19. Sváj ez : bizottm ány: D u fo u r tábornok, D r. W olf zürichi, Dr. Hirscli neuchateli, Dr. Plantamour genfi csillag dák igazgatói és Denzler mérnök.
10. W ürtenberg: D r. Zech tanár (1864-ben meghalt.) A z első évben Dr. Bayer tábornok, mint egyedüli porosz biztos, egyedül vezette a vállalatot, de midőn a munkálatok oly kiterjédést nyertek, mely egy ember erejét túlhaladta,
1864-ben általános értekezletre hívta az egyes államok bizto
sait hogy a vállalat kiterjedésének m egfelelő szervezést állapít sanak meg. A conferentia 1864. évi október hó 15-től 22-ig tanácskozott és az ügyvezetést következőképen osztotta f ö l :
1. Állandó bizottmányra, m ely a tudományos vezetésre van hivatva és pedig következő szem élyek b ől:
Dr. Hansen elnök.
Fligely tábornok alelnök, Dr. Bruhns tollvivő.
Dr. Bayer.
Dr. Lindhagen.
Dr. Hirscli.
Dr. Schiaparelli.
2. Központi ügyvezetésre, mint az állandó bizottmány kiviteli organuma, D r. B a yer elnöklete alatt. Tagokul ajánl- tattak, de még m eg nem erősíttettek.
Dr. Förster, a berlini csillagda igazgatója, Dr. Bremiker, térképtári felügyelő és geodeaiai tanár.
A múlt században a fokm érések és főhárom szögelések a tudomány embereinek voltak kezeiben. A franczia forrada
lom és az első császárság alatt ezen kizárólagosan tudomá • nyos munkák, használható fő'dképek szükséglete m iatt, a katonák kezeibe kerültek. D e a katonai három szögelések nem mindenütt bizonyultak b e jó k n a k . A közép-európai fo k mérési bizottmány tagjainak tevékenysége által már több ily
22
T ÓTII ÁGOSTONmunka mellöztotett. íg y a svájczi geodátai bizottmány a régi franczia katonai háromszögelést egészen elvetette és azt új jal helyettesíti.
Hollandiában, Kragenhoff tábornok által végzett három
szögelés már rég gyanús volt és több oldalról, különösen Jauss által kétségbe vonatott. Most a hollandiai biztosok, Dr.
Kaiser tanár és D r. Colién-Stuart, külön emlékiratban meg- győzőleg bizonyíták be, ezen munkálat hiányait. A svéd b i
zottm ány is szükségesnek tartotta a közép-európai fokmérés számára végzett katonai háromszögelését utánméretni. Bel
giumban már előbb elvettetett, a császárság alatt megha
tározott három szöglánczolat és Nerenberger tábornok vezetése alatt új háromszögelés rendeltetett el.
Mint első és fontos eredmény kiemelendő, miszerint a közép-európai fokm érés által a felmérési munkálatoknál megint tekintélyes tudományos erők alkalmaztatnak és az állam kormányok figyelmeztettek, k ogy valósággal tudomá- nyilag m ívelt erők szükségesek egy jó országos felmérés tel
jesítésére.
Ezalatt Sw ájcz megalapítá a „Nivellement de jorecision“
vállalatot és magát e tárgyban a közép-európai fokméréssel tévé összeköttetésbe.
Michel m érnök a franczia lej tmérésről szóló közlem é
nyében azon eredm ényt mutatta ki, hogy Niton nevezetű kőnek magassága G enfben, következésképen Helvetia minden magassági pontja 2.59 méterrel lejebb szállítandó. Ezen k ö z
leményt 1863-ban B urner ezredes felkarolta és Helvetia ab- solut magasságának kérdését hozta szőnyegre, mi oka lett az általános főlejtmérés foganatbavételének.
Baselben találkozott vasutak lejtmérései már jó v a l azelőtt hasonló eredményre vezettek, h ogy t. i. a svájczi magassági pontok 2 m. 11 lejebb szállítandók a rajnai mércze o pontjához mérve. E gyébiránt tudva volt, hogy Chasseral magassága, honnan a köztársasági táborkar háromszögelési mérése kiindult, Eschmann tévedése által 0,9;. m-el magasabb
nak vétetett, mi Swájcz minden maggasságára befolyással volt.
A z utolsó húsz évben annyi lejtmérés történt, hogy
A Z EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M É R É S. 2 3 tömérdek uj adat került rendelkezésre és kívánatos lett az egész hypsometriai hálózatot átvizsgálás tárgyává tenni, a különféle részeket öszhangba hozni, egymással összekötni, viszonosságba jön n i a szomszédos országok összehasonlítása terével és ennek következtében a különféle tengerekkel.
D u fou r tanár és a köztársági vizmérési bizottmány elnökének jelentésére, a svájczi belügyi hivatal kikérvén D u fou r tábornok, Denzler m érnök és Mousson tanár vélem é
nyét, ezen kérdést a geodátai bizottmányhoz tette át.
Ezen bizottmány 1864. april 24-én a neufchatelli csillag
dában tartott gyűlésen D r. H irsch ezen kérdésre vonatkozó jelentését tárgyalta és a következő határozatokat terjesztette a köztársasági korm ány e lé :
1. Minden sw ájczi lejtmérésre azon tér szolgáland ösz- szehasonlításul, mely a Grenf mellett levő Niton nevű k ő lap
ján m egy keresztül.
2. Miután azon időpont m ég nem állott be, h ogy a swájczi magasságokat kijavítni lehetne, kiválasztása pedig a tenger szinének, m elynek közép állása általános összehason
lítási térül használandó, a tudomány érdekében egy nem«
zetközi geodátai bizottmánynak fentartandó, a föltétien m a
gasság kérdése egyelőre nyitva tartatik.
3. A köztársaság minden lejtmérést, m elyet a swájczi vasutak végeztettek, összegyü jtet, összehasonlíttat és h i
telesíttet.
4. A köztársaság pontos lejtmérést teljesített Grenf, Bassel, Luczerne és Romanshorn között. Ezen vonalok hosz- szában hasonló alappontok jelöltetnek ki, mint a nitoni k övön A baseli alappont lejtmérési összeköttetésbe hozatik a fran- czia és badeni lejtm éréssel; a constanczi tó pontja pedig a szomszédos tartom ényok összehasonlítási te ré v e l; Luczernból kiindulva a lejtmérés, a mint csak lehetséges Tessin cantonig folytatattni fog, hol összeköttetésbe hozatik az olasz összeha
sonlítási térrel. A lejtmérési vonal hosszában mindig össze^
hasonlíttatnak a régi háromszögelési magasságok a lejtmérés új eredményével, végre háromszögelés és lejtmérés által össze
köttetés hozandó Chasseral és a swájczi lejtmérés egyik pontja
2 4 tAt h Ág o s t o n
közt, úgymint a franczia határszél egyik pontjával, mely a franczia hálózathoz tartozik.
A bizottmány egyúttal Hirsch urat megbízta, miszerint a Berlinben összegyűlt nem zetközi g-eodatai conferentiát szó
lítsa föl ezen szabályok elfogadására, hogy Közép-Európában a magassági mérések hálózata a különféle tengereket össze
köttetésbe hozza. Ezen indítványra a conferentia a kővetkező határozatot mondá k i :
„Kívánatos, hogy azon országokban, melyek a nemzet' közi geodátai vállalatban résztvesznek, a magasságok három
szögelési meghatározása mellett, elsőrendű lejtmérés te lje s í
tessék a középből kiinduló rendszer szerint, a szükséges ellenőrködést az által eszközölvén, miszerint az állomások polygonok szerint vétessenek össze.
Ezen munkálatoknál kiválólag a vasutak, csatornák és országutak vonalai követendők. Minden országban visszave- zetendők a m agaslatok egyetlen egy szorosan meghatározott 0 pontra. Mind ezen kiindulási pontok egym ás közt össze
köttetésbe hozatnak.
A tengerszin közép állása a lehetőleg legtöbb kikötőben kiválólag jegyzőkészülettel meghatározandó. A kikötői mér- czék o pontjai az első rendű lejtm érésbe bevonandók.
Minden mérés befejezte után az eredményhez képest később a minden európai magaslatra szolgáló általános ossz >
hasonlítási tér fog kiválasztatni.
í g y történt, hogy Svájcz kezdeményezése folytán Európa legtöbb államában elhatároztatott a pontos lejtmérés.
A mérések igazgatásával Plantamour és Hirsch csilla
gászok, a munkálatok kivitelével Bencz és Schönholczer mér
nökök bízattak meg.
1865-ki juliusban m egkezdék munkálataikat Chaumont Neufchatel mellett, ezen évben 143 valóságos munka napra 293 kilom étert, vagyis naponta 2 kilométert végzett egy eszköz.
A z 1866-ilc évi nyarán 142 valóságos munka napokon 367 kilométert, vagyis naponta egy eszköz 2,584 kilométert végzett.
A Z EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M ÉRÉS. 2 5 Meghatároztatok 26 alappont és 428 közben eső pont, mire 8332 állás volt szükséges. A lejtmérés igazgatói A.
Hirsch és E. Plcintamour, évenkint nyilvánosan számot adnak munkálkodásukról, s nyomtatásban is k iadják számításaikat és azoknak eredményét. *)
Jóllehet Francziaország földabrossza több magassági ponttal van ellátva, mint a német és különösen az osztrák földképek, ez még sem elégité ki a szükségletet és mélyen éreztetett a pontos és kim erítő lejtmérés hiánya.
M. Bourdaloué tevékenységének és fáradozásának lehet köszönni, h ogy Francziaország lejtmérésének nagy munkája létre jött. Miután a département D u Cher őt általános lejt- mérésével megbízta, hasonló munkát indítványozott minden département részére. A eonseil genéral des ponts et chaussces felszóllítatván e tárgyban véleményadásra, helyeselte az egész vállalatot és M. Bourdaloue-t bizta meg annak ki vitelével.
Ezen munka be van fejezve és eredm énye hái’om k ötet
ben, a ministerium költségén jelent meg. ** )
A bevezetésben a lejtmérés czélja és az eljárás, melyet követtek, vau le írva.
„Francziaország általános lejtmérésének feladata a földszin domborúságáról oly részletes ismertet nyújtani, mely könnyíti és egyszerűsíti azon tanulmányokat, m elyek k özle
kedési utak és talaj javítások érdemében telj esíttetnek.
Ily kiterjedt munkának szükségképen a következőket kell magában foglalnia :
1. A lapvonalak hálózatát, m elyek minden departe- mentba úgy [ágaznak szét, h ogy a későbbi lejtméréseknek ugyanazon vizszinre fektetett lejtmérési alappontokat szol
gáltassák.
*) N iv ellom en t de p r é c isio n de la Snisae ex e cu té pár La com m ission g éod és iq u e féd érale sous la d ir e c t io n de A I lir s c li e t E P lan tam ou r. G én évé et B a lé H . G eorg 1867.
* * ) N ivellem en t g én érá i de la F ra n c é . B ésu lta ts des op éra tion s e x e - cn tées pour l ’ établissem an t dn réseau de lig n e s des b a se. B o u rg e s im pri - nierie P ig e le t 1864.
2 6 T Ó T H ÁG O STO N
2. Másodrendű hálózatot a czélszerüen elosztott alap
vonalak közt.
3. A részletes lejtmérést.
A munka első része be van fejezve, és a korm ány elren
delte annak közzétételét, hogy a m érnökök rendelkezésére jusson.
A z alapvonalok kiterjedése kerekszámban 14.800 kilo- metre és folyók, hajózható csatornák és nagy vasútvonalak mentében vonulnak el, összekötvén egymással a szárazföldi Francziaország minden départementbeli főhelyét.
V onaluk állandó alappontok által] van jelölve, melyek nagyobbrészt magassági számmal ellátvák. A z egyes pontok középszámításhan 1 kilométre távolságra vannak egymástól.
A lánczolat fő és másodrendű vonalokból áll, az elsők 13.085 kilometre hosszúk és a hálózat alaprészét képezik, a m ásodrendüek 1.895 kilométre hosszaságban, főkép arra szolgálnak, h ogy a départementek azon székhelyeit, m elyek elkülönítve maradtak, a fővonallal Összeköttetésbe hozzák.
Minden fővonal két külön m űködő s egymástól füg
getlen mérnök által háromszor határoztatott meg. íg y egyik alapponttól a m ásikig valósággal hat rendbeli lejtmérés teljesítetett.
Ezen hat rendbeli mérés összehasonlíttatván, ha az illető eredm ények egymással m egegyeztek, a munkálat jónak Ítéltetett, n agyobb eltérés esetében a kétes vonal még egyszer után méretett,* mindaddig mig kielégítő összhangzat nem állott be.
Másodrendű vonalaknál épen úgy jártak el, csak hogy itt beérték két rendbeli méréssel.
A z első munkálatok a tenger legmélyebb állását S.
Nazaire-nél vették alapúi, de miután épen ezen munkálatok
ból tűnt ki, hogy a nagy tenger és a La Manche tengerszoros partjain észlelt legalantabbi állások nagyon eltérők, és miu
tán nagy nehézséggel já r oly bonyolodott tüneménynél, mint a tenger mozgása pontos és szabatos meghatározásra vergődni, Marseille táján a földközi tenger legalantabb állása vétetett kiindulási pontul, Ezen tenger mozgásai kevésbbé érezhetők
és úgylátszik, hogy biztosabb alapot nyújtanak a kitűzött czélra.
í g y az összehasonlítási tér Marseille vízm érczéje 0.40- be zérus ponton alól vétetett, m ely alapra egész Francziaor- szág magaslatai vannak visszavezetve.
Belgium szép földképei, különösen az olcsó, gyak orla
tilag készített és vízszintes rétegekkel ellátott carte photoli- tographée 1 : 20,000 mutatják, h ogy ezen országban is elis
mertetett az országos lejtmérés szükséges és hasznos volta. A háromszögelés minden lapra 2 0 — 25 magaslati pontot tűz ki, m elyek Ostende legm élyebb tenger állására vannak vissza
vezetve. E zekből kiindulva a felvevő köteles 3000 lejtmérési pontot polygonokban meghatározni. A felvevő tisztek briga- dába vannak felosztva, 6 — 8 tisztre felügyel a brigada ig a z gatója. A lejtmérés bevégezte után az igazgató lejtmérést teljesít, és jelenlétében a helyszínén huzatnak a vízszintes rétégek 5 — 5 métre magasságban. R óna vidéken a közbeneső egy meternyi rétegek is rajzoltatnak, de vékonyabb vona
lakkal. *)
Dánország is hasonló eljárást követ. **)
1864 óta a nemzetközi fokm érés jelentékenyen terjesz
kedett. A vállalathoz csatlakoztak:
1. Spanyolország 1866-ban biztos : Ibanez ezredes a h ely
színrajzi intézet és országos felvétel igazgatója.
2. Portugallia 1866-ban biztos: Folgue tábornok, a lissaboni helyszinrajz intézet igazgatója.
3. Oroszország 1867-ben. Ezen állam eddig csak Len
gyel területével járult volt a vállalathoz.
Miután Blaramberg tábornok, a hadi térképtár igazga
tója egészségi állapota miatt leköszönt, ^utódja Forscli tábor
nok neveztetett O. Struve mellé biztosnak. E zek az 1867.
évi october hóban tartott conferentián kijelentek , hogy Oroszország egész területével csatlakozik a vállalathoz, mire a conferentia a közép-európai fokm érés czim helyett az euró
p a it fogadta el.
*) T óth h ely sz ín ra jz 21 4. lap .
* * ) T óth h ely szín ra jz 234. lap .
AZ EURÓPAI N E M Z E T K Ö Z I F O K M ÉRÉ S. 2 7
2 8 T Ó T H ÁGOSTON
A biztosok személyzetében kővetkező változások tör
téntek : biztosokul beléptek
1. B ajorország Dr. Bauernfeind és D r. Leider tanárok és akadémikusok.
2. Belgium tíz elhalt Didenhoffen ezredes helyében Simons tábornok, a D épót de la guerre igazgatója lépett;
3. Olaszországban Schiovanni nápolyi tanár a geodátai bizottmányba lépett.
4. Németalföldön a kilépett D r. Colien-Stuart tanár helyét Dr. F . J. Stamkárt amsterdami akadémikus foglalta el.
5. Osztrákországban a kilépett Dr. Littrow bécsi csil
lagda igazgatóját Dr. K arlinski a krakkói csillagda igazgatója váltotta fel.
6. Poroszországban uj tagokul beléptek Dr. Förster, a berlini csillagda igazgatója és Dr. Brem iker tanár. A z újonnan szerzett tartom ányok b iztosaiból, a porosz bizottmányba beléptek : Dr. Peters altonai csillagda igazgatója és tanár, Dr.
Wittstein hannoverai tanár, D r. Schering göttingai tanár és Dr. Börsch casseli tanár.
7. Würtenbergában biztosoknak kineveztettek Dr. Bauer, Dr. Schoder, Dr. Zech tanárok a stutgárti politechnikai iskolán.
A közép európai fokmérés, mely most az európai czimet felvette, második conferenciaja Berlinben 1867. évi september hó 30-tól 7-ig folyt.
A biztosok közül m egjelen tek :
1. B ajorországból: Dr. Bauernfeind és D r. Seidel tanárok.
2. Belgiumból: Simons tábornok.
3. Coburg-Gothából: Dr. Hansen tanácsos.
4. Darmstadti C Hassiából D r. Hüegel
5. Olaszországból B icci tábornok, de Vechi ezredes, D onáti csillagász.
6. Mecklenburgból: Paschen tanácsos.
7. N ém et-A lföldről: Dr. Kaiser csillagász.
8. Osztrákországból: Ganahl alezredes, F ligelly tábornok helyettese és D r. H err tanár.
AZ EURÓPAI N E M ZE T K Ö ZI FO K M ÉBÉS. 2 9 9. Poroszországból: B aeyer tábornok, D r. Förster tanár és csillagász, Dr. Peters tanár és csillagász, D r. Wittstein, Dr.
Schering és Dr. Börsch tanárok.
10. Oroszországból: Struve államtanácsos, Forst tábornok 11. Szászországból: Dr. Weiszbach bányatanácsos, Dr.
Bnűm s csillagász és Nagel tanár.
12. Svéd- és N orvégból: D r. Lindenhagen tanár és az akadémia titkára, D r. Fearnley csillagász.
13. Sw ájczból: D r. Hirsch csillagász.
14. Wiírtenbergából: D r. Bauer tanácsos.
Megvitatás tárgyául a következő kérdések vétettek f ö l : 1. A z első conferentiánál a sarkmagasságok Asim uthok- és hosz- meghatározásokra felállított szabályok kivitele és eredményéről.
2. A z észleleteknél használt álló csillagok meghatá
rozásáról.
3. A nehézség belterjességének meghatározására.
4. A háromszögi pontok vizsgálatáról helyi vonzalom érdekében.
5. Mérték- egységek összehasonlításáról és naérvesszők változékonyságáról.
6. U j alapvonalak mérése és m eglevők utánméréséröl.
7. A háromszöglánczok kapcsoló oldalai és Asimuth át!ételeknél történő hibák kijavításáról.
8. A csillagászilag meghatározott pontok coordinatai kiszámításáról astronomiai-geodátai hálózat készítésére.
9. A teljesített magassági mérésekről és a feltétlen ma
gasság általános 0 pontjának meghatározásáról.
10. A z európai fokm érés háromszögelési abroszának kiegészítéséről.
11. A z általános elvekről, m elyek szerint az újm érések teljesítendők. Felszólítás a méréseknél nyert számok közzé
tétele iránt.
A vállalat egész Európára való kiterjesztése folytán 2 taggal szaporíttatott és a jö v ő conferentiáig k övetk ező ta
gokból áll:
Hansen elnök.
3 0 T Ó T H ÁGOSTON
Fligelly alelnök.
B aeyer.
Forsch.
Kaiser.
Lindenhagen.
R icci.
Bruhns és H irsch tollvivők.
A központi bureau szervezete sem mutatkozott kielé
gítőnek és e tárgyban a porosz kormánynak új javaslatok terjesztettek elé.
A biztosoknak a conferentián felolvasott jelentéseiből a k övetkezőket tartjuk fölemlítésre méltónak :
1. Baden. A z élsö háromszögek e század elején m éret
tek és később különféle időben kiegészíttettek. Ennélfogva pontosságuk nagyon egyenetlen és új utánmérés kívánatos.
A három szögek kiszámítása a heitersheimi alapvonalra, m ely 2124.65 métre hosszra van alapítva.
2. B ajorország. A főháromszögelés, mely jó földkép szükséglete által idéztetett elő, 1801-ben Bonne franczia ezre
des által kezdetett meg. 1807-ben köre tágult, miután a rész
letes országos felmérés alapjául rendeltetett. Teljesítése az adózási kataster bizottmányára bizatott, mely Schig és Soldner csillagászokra ruházta a kivitelt. Ezen munkálatok 1819-ben kiterjesztettek a Pfalczra és összeköttetésbe hozat
tak a franczia háromszögekkel.
Alapvonal három méretett, az első O-Bajor, München és A ufkirchen k özt Bonne franczia ezredes által, fam érő
vesszőkkel, m elyeknek vége sárgaréz foglalatokkal volt el
látva, hossza 21653,8 métre. A második frankoniai vonal, 1807-ben méretett, Nürnberg és Bruk közt. (Erlangen mel
lett) Schieg által. A mérésnél vasvégükön fényesített aczéllal ellátott mérővesszők használtattak és a m érővesszők közei aczél ékek által határoztattak meg. A vonal hossza 13796,ss métre. A harmadik rajnai-bajor vonal Reichenbach-féle ké
születtel, Lemle által méretett 1819-ben aspaier-i székesegyház
északi tornyától az oggersheimi S. Loratto [egyház déli tor
nyáig, hossza 19794,9 3 métre.
E gy egész századnegyed alatt különböző észlelők és különböző eszközökkel mért háromszögek pontosságban na
gyon különbözők. A bajor biztosok a főháromszögelés gyenge oldalait utánméréssel törekesznek szabályszerű álla
potra juttatni.
3. Belgium. A z első belga háromszögelés K ragenhof tábornok által a század kezdetén teljesítetett. M időn később a belga korm ány Nerenburger tábornok által új földképet készíttetett, kiderült, hogy K ragenhof háromszögelése nem felel m eg az új k ór kívánalmainak. A z új háromszögelésre 1847-ben kezdettek meg az előkészületek. Ezen munka két alapvonalra van állapítva, m elyet Nerenburger tábornok a porosz kormánytól kölcsönözött Bessel-féle alapvonalmérő eszközzel mért. ■— A Lem m el melletti vonal a Campineben 1180,364 toise, az Ostende melletti 1276,93 toise hosszú. A szögméréseket az ezelőtt két évvel meghalt Diedenhofen ezre
des kezdette meg, és Simons tábornok 1866-ban végezte be.
4. Dánország. A dán fokm érés és háromszögelés a Holstein tartománybeli Braaki alapvonalra, m ely 3014,48o toise hosszú és koppenhágaira van alapítva, m ely utóbbi 1385, 83 toise hosszú Távirati hosszmeghatározások történtek Altona és Koppenhága közt.
5. Francziaország. A bizottmány, m ely 1817 -ben a franczia földkép kiállítására Laplace elnöklete alatt a király által kineveztetett *), az országos háromszögelés délköri és ogyenközi lánczolatokkat ú gy elrendelte, miszerint Franczia
ország egész felülete négyszögekre van osztva, m elyeknek oldalai körülbelöl 200 kilométre hosszúnak. A nagy három szögelés már rég befejeztetett és közzé is tétetett és m ég csak azt kell fölemlíteni, h ogy mi történt a fokmérés előnyére.
A z 1861 óta teljesített munkálatok csaknem kizárólag astronomiai meghatározásokkal és azoknak a három szögek keli összeköttetéséből állanak. Távirdai hossz- és sarkm a
gasságok meghatároztattak : Dünkirchen, Strassburg, Brest,
* ) T óth h e ly sz ín ra jz 190. lap ,
A Z E U RÓPAI N E M ZE T K Ö ZI F O K M É R É S. 3 1