. KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS e
....
u.II-I'll...-...l-IIIUICIIUII.-CIIIllll'll'llll'...o.v.-ll'lllululi
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1926. évben.
Commerce extérieur de la Hongrie en 1926.
Re'sume'. Le mouvement du commerce extérieur de la Hongrie a continué a se déve—
lopper en 1926. D'aprés les données, la valeur des importations s'est élevée a 8207 millions de couronnes-or (contre 739'7 en 1.925), et celle des exportations a 749"? mil- lions (contre 700'1 en 1925). Pour les impor- tations, l*accroissement a été de 11"/o; pour les exportations, de 70/0 Les importations s étant accrues dans une proportion plus grande, leaccédent d'importation de la balance est monte de 396 millions de couronnes- or en 1925 a 710 millions. Le tra/'ic de perfec- tionnement et de réparations ne s'est soldé gue par un excédent (Weaportations de 11'3 millions de couronnes or, contre 34 4 en 1925, ce gui a influence encore plus de'favorablement la balance. L accroissemen't du mouvement du commerce extér'icur prouved autant plus le relevement e'conomigue du pays, gue surlout dans la premiere moitié de l'année, les échanges internationaua: ont fléchi.
Vers la fin de 1926, le mouvement a pris un essor particulier. En octobre, la valeur des cacportations a été supérieure a 96 millions de couronnes-or; en décembre, celle des impor- tations un peu inférieure a 91 millions; ce sont les plus forts chifres aurguels elles aient atteint depuis la guerre. Le fait gu*en 1926 les produits importés ont représente', en mo- yenne par mois, 68'4 millions de couronnes—or et les produits exporte's 62'5 millions, met le mieux en lumiere la rapide progression des e'changes au dernier trimestre de l'année der—
niére.
A l'importation, en opposition avec les années préce'dentes, les bois bruts et ouvre's
ont pris la premiere place. Par suite surtout
de la convention conclue avec la Tehéco—
Slovaguie, limportation de tissus de coton et de laine, gui a jléchi par rapport a 1925 aux six premiers mois de lannée, a augmenté
u partir de septembre, celle des fils de coton s est également accrue a cause du traite' hun- garo—autrichien. L'augmentation des importa— _ tions de fils a tisser a travailler prouve le progri's de i'industrie textile de Hongrie. Sous [influence du traite' franco-hongrois, les impor—
tations de tissus de soie ont presgue double.
On a importé moins de houille (1 million de
gde moins gu en 192:.)) Les besoins des fon—
deries sétant accrus limportation de coke a augmenté de 1 2 million de 9. On a acheté a peu prés autant de machines a létranger gu' en 1925; mais tandis gue llimportation de machines d industrie textile a ftéchi celle des tracteurs, des machines de boulangerie, de fabrication de papier et dindustrie de la viande a évolué. Limportation de papier gui
était depuis longtemps en progression a con—
tinué a se développer de mois en mois, pour toutes les especes de papier. Il a été importé deux fois autant d huile minérale gu en 1925.
Le monopole de tabac a également achete' a llétranger une grande guantite' de tabac brut (12 millions de cour.-or de plus gu'en 1.925).
On a importé 1386 automobiles a person- nes. Grace aux investitions, l'imporlation de demi-produits de fer a progressé; celle de phosphates et dengrais artificiels sest aussi accrue considérablement lagriculture e'tant devenue plus intensive En général, on a im—
porté plus de matieres premieres nécessaires a lindustrie
A Pescportation, on mit a premiére vue gue la situation de la minotcrie hongroise s'est aggrave'e encore. .La valeur des exporta—
tions de farine nla forme' méme pas 91/20/4 de celle de toutes les exportations, contre 15"/o en 1925. La farine nla fait gue le guart des blés et de la farine exporte's, contre 450m en 1925, 51051) en 1924 et 5 0/0 en 1913. Cette diminution est partieulierement sensible pour la Tchéco—Slovaguie (plus de 400000 (1). Elle avait pour cause les fortes taxes ;] frappant la farine (la taxe minima, 70 couronnes tchegues, fait 22"/0 dun guintal de farine).
Dailleurs, en 1926 tous les pays importa- teurs ont volontiers acheté du ble hongrois, et les exportateurs (le farine ont été guelgue peu compensés par les commandes d'Alle—
magne, de Suisse, ([ Italic, de Grece
Bien gue le nombre des animaux de bou—
cherie et de trait exportés n ait guere change on ioit de vifs écarts dans ce groupe. Lerpor—
tation de chevausc et de bétes a corne a [léc/ii, celle de porcs a augmente'. Les exportations ' de saindouac et de lard ont rapidement prog- ressé. Celles de volaille et de produits de volaille se développent d'année en année; ce
2." szám. —131—
"1927 ,,
sont les articles dleo'cportation des plus impor—
tants de la Hongrie actuelle. Llea'portation des autres produits agricoles montre bien des écarts par rapport a 1925. Le mauoais temps ayant gáte' la récolte de fruits les exporta- tions de fruits ont diminué dlun tiers; celles olc sucre ont fléchi de pres ele 200. 000 g, a cause de la crise du marché mondial. Cependant, les exportations de haricots et de pommes de terre ont pris un uif élan. Celles des al—
cools se sont accrues de Ill/2, mais, en raison de la concurrence internationale, elles ont rendu moins gu en 1925. Par suite de la areve des mineurs anglais. dans la deuxieme moitié de lanne'e on a oenolu a létranger bien plus de lignite gu auparavant. Lin- dustrie du fer et des machines a été sensib- lement afecte'e par le mangue de réparations (te locomotives et de oagons; l'exportation des machines agricoles a ftéchi en général. Enfin, fluoigue llinolustrie électroteclmigue ait experte plus gulen 1.925, *l"cxportation en a extréme- ment diminué au dernier trimestre, particuliere- ment guant aux dinamos.
Ainsi en 1926 le résultat de la balance clu commerce exte'rieur a été inférieur a celui de 1925. L*accroissement plus fort des impor- tations e'tait (lú, inrlubitablement, en partie, aux investitions. Ce sont les matieres pre- mieres et les elerni—produits (lui ont participé le plus a l'augmentation de llimportation. Ne pouvant compter sur un changement notable de lbocportation. la balance commerciale dé—
pendra, avant tout, dans ravenir prochain, de la formation (le limportation.
Magyarország külkereskedelmi forgalma az összeomlás óta az 1923. évet kivéve, ami- kor a behozatalt a forgalmi korlátozá- sok visszaszorították, évről évre jelentékenyen emelkedett. A külföldi árúcsere fejlődése az 1926. évben is tovább tartott. Az adatok szerint a behozatal értéke az 1925. évi 7397 millió aranykoronáról 820'7 millió, a kivi-
tel értéke pedig 700'1 millió aranykoroná—
rol 7497 millió aranykoronára emelkedett.
Az emelkedés a behozatalnál 11, a kivitel—
nél 7 százalék volt. 'Ha az 1920. évi kül- kereskedelmi forgalmat lOO-zal vesszük egyen- lőnek, a növekedés indexszáma a behozatal- nál 197, a kivitelnél 456, az összes forga- l'omnál 270. A behozatal nagyobb növeke- dése folytán a mérleg behozatali többlete az
1925. évi 39'6 millió aranykoronáról 710
millió) aranykoronára nőtt. A kivitel kisebb arányú növekedése mellett kedvezőtlenül be- folyásolta a mérleget a kikészítési forgalomés javítási forgalom hanyatlása is. A kiké's'zi'i
tési és javítási forgalOm az 1926. évben csak '11'3 millió aranykorona kiviteli többlet—tel zárult, az 1925. évi. 344 millió arany-
koronával szemben. Megszünt az őrlés után kiszállított liszt kivitele, megcsappant a vasúti mozdony- és kocsijavítás és a kikészitó ipar exporttevékenysége általában visszafejlődött.Az előzetesen közölt ideiglenes eredménnyel szemben a behozatal értékének összege közel 15 millió aranykoronával csökkent, ennek meg- felelőleg a passzívum is kisebb. A változás—
nak két oka van. Az egyik az, hogy a meg nem felelő és külföldre visszaküldött árúk, az ú.n. visszküldemények az egész évi behoza- talből az év folyamán csak egyszer, az év végén, egy összegben vonatnak le. A másik pedig az, hogy az egész évben tévesen ma!
gasabb vámtétellel megvámolt küldemények—
nek a megfelelő vámtarifaszámba való beso- rozása ezúttal szintén csak az év végén tör- ténhetett. Ha tehát a fél felszólalása alapján valamely küldeményt alacsonyabb vámtétellel kellett megvámolni, mert az eredeti megváino- lás hibás volt, ez a küldemény csak az év végén helyeztetett át az alacsonyabb vám- tételnek megfelelő vámtarifaszám behozatalába.
Mivel pedig az, hogy az ugyanolyan fajta árú a magasabb vagy alacsonyabb vámtétel alá
tartozik-e, rendszerint az árú értékére is be—
folyással van, természetes, hogy az áthelyezés után a behozatal értéke erősen visszaesett.
Külkereskedelmi forgalmunk emelkedése annál inkább az ország gazdasági megerősödésére vall, mert a nemzetközi árúcsere kivált az év első felében vesztett élénkségéból.
A lassan már-már rendes kerékvágásba jutott forgalmat az angol szénsztrájk követ—
kezményei ismét kizökkentették. Az angol bányászok munkabeszüntetése elsősorban a széntermelő Németország, Cseh-Szlovakia és Lengyelország kivitelét emelte magasra és nyitott meg a szénexport előtt soha nem remélt konjunktúrát. A sztrájk közvetlen Vauy
közvetett hatása azonban minden ország kül-—
kereskedelmi forgalmában végigvonult és az adatokban felismerhető. Jelentőségében nem mérhető ugyan Össze az angol bányász—
sztrájkkal, de az 1926. évi nemzetközi keres- kedelmi forgalomban érezhetően nyomot ha- gyott a lengyel vámháború is Ennek pedig tudvalevőleg közvetlen oka a lengyel keres- kedelmi mérleg nagy behozatali többlete volt.
Németország gazdasági megerősödését mu- tatja, hogy az- előretörésben még a lengyel vámháború sem tudta (megakasztani. A kül-' kereskedelmi adatok' is igazolják 'ezt, ami
2. szám. —- 132 —-
1%T
már a német ipari papirok értékelésében is megnyilvánult A visszafejlődő behozatal mel- lett az igen jelentékenyen növekedő kivitel annál inkább szembetűnő mert mint említet—
tem az év első felében, sőt egyes kivételek- től eltekintve, az év harmadik negyedébenIS a. nemzetközi árúesere hanyatlásáről kell be—
számolnunk. Nem volt kivétel ebben az
Amerikai Egyesült- Államok sem amelynek
külkereskedelmi mérlege az év első nyolc
hónapjában passzív volt. Ettől kezdve a kivi-
tel erőteljes fokozásával ellensúlyozták %a mérleg passzivitását. Az olasz gazdasági poli—tikának is sikerült hosszú évek óta először
produkálni aktív mérleget a mult év Október
havában. A külkereskedelmi mérleg behoza—tali többletének csökkentése a többtermelés mellett egyik legfőbb programmpontja az olasz gazdasági életnek is. Franciaország a rendelkezésre álló adatok szerint nem tudta annyira kihasználni az ipari exportban a romló valuta nyujtotta előnyöket, amint az várható volt. Ebben is valószínűleg része volt a német versenynek. Emellett az év vége felé már mutatkoztak azok a jelensé- gek, amelyek a pénz stabilizálásával kapcso- latban másutt is felmerültek. Az ipari krízis befolyásolja ezek között a jelenségek között leginkább a kivitelt. Oroszország folytatta az 1926. évben lassú, tervszerű bekapcsolódását a világforgalomba. Az oroszoknak, mint fo- gyasztóknak a világpiacon való megjelenése az ipari államok javára szolgál. A mezőgaz- dasági termények világforgalmában is úgy látszik, mindinkább számolnunk kell az orosz versennyel, amely eddig alig éreztette hatá—
sát. A bennünket környező és külforgalmunk szempontjából legjelentékenyebb két utód—
állam közül Cseh-Szlovákia kereskedelmi mér- legének aktivuma az 1925. évvel összehason- lítva a kétszeresére emelkedett. Itt is a be—
vitel esett vissza. Ausztriában a külkereske—
delmi forgalom passzivuma emelkedik. A hiva- talos körök és a gazdasági érdekeltség ide—
gessége mutatja azt, milyen életbevágó érdeke Ausztriának a kereskedelmi mérleg megjaví- tása. A balkáni államok közül Románia és az Sz. H. Sz. állam a kiviteli korlátozások enyhítése útján iparkodtak a nemzetközi tor- galomban tért nyerni.
A forgalom megoszlása havonta.
A külkereskedelmi forgalom hónapok sze- rinti megoszlásáról az I. sz. tábla tájékoztat.
A forgalom tehát különösen az utolsó hőna- pokban erősödött feltünően. Az októberi ki—
vitel értéke a 96 millió aranykoronát meg—
!. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint ' Résultats du commerce extérieur par mois,
1925
U 1926
É SE,/F! "; §;
s§z
Hónap § § i§§§§ § § iÉÉÉÉ
3-8 8 iÉng _-S %. Lát—'s
._ 393 §:1—NVÉ st Éziflé
Mm §§ És §$§§§ §§ es §t§§§
' —s§1£§ge§§§-g§IE§se§§6
car—. Mis $$$—% m— Mis $$$—%
millió aranykorona — millions de couronnes- 01
tí "*
1. . . 63-4 352 _282 52'1 53'5 É 14 ti. 53-8 399 _ 18-9 61-5 503 112 111. . . 57-7 522l _ 55.693 491 _ 20-2 IV. . . 52—6 466 _ 60 607 435 _ 172 V. . ., 52-4 52-6§ 4— 01 572 49-5 _ 77 VI. . . 1474 46-15_ 1-3 58'8 '53-1 _ 5-7 VH. . . 553-6 508, _ 23 63-7 475 _ 16-2 vm. . . 63'4 71014r 76 67-1 704 $ 3-3 IX._ . . ,77-6 801; $ 25 75-9 787 Jr 28 X . . 76-0 772 4- 12 31-5. 968 $ 15-3
XI. . . 71-3 795 —t— 8-2 82-4l ero-_ 1-4
XII. . ;; 65-5 69'el _ 3-5, 905; 763 _ 14'2
x_xn . 57397 70011 _ 696820-7 7497 _ 71-0
, l
haladta, a behozott árúk értéke pedig decem—
berben majdnem elérte a 91 millió arany- koronát. A kivitel, illetőleg a behozatal értéke az említett hónapokban volta legmagasabb az összeomlás őta. A forgalomnak az év utolsó negyedében való hirtelen megnagyob—
bodását legjobban megvilágítja az, hogy a behozatal 1925- ben havonta átlag 61 6 millió aranykorona 1926— ban 68' 4 millió aranykorona volt, a kivitel pedig 1925-ben csak 583 millió aranykoronát tett s 1926-ban is alig érte el a 62'5 millió aranykoronát. A külföldi árú- eserének havi alakulását feltüntető összeállí—
tásből megállapítható az is, hogy a külkeres—
kedelmi mérlegnek az 1925. évhez viszo- nyítva kedvezőtlenebb alakulását a második félévi forgalom okozta. 1925-ben ugyanis a második félév forgalma több mint 20 millió aranykorona aktívnmmal zárult, 1926 máso—
dik felében ezzel szemben 104 millió arany—
korona volt a passzívum. Az 1926. év máso- dik felében tehát majdnem 31 millió arany- koronával romlott a mérleg.
Abehozatal árúk és árúcsoportok szerint.
A behozatalban szereplő legfontosabb árúk adatait a II. A) táblázat tartalmazza.
A behozatalban az előző évekkel szem;
ben ezúttal a nyers és megmunkált fa cso—
portja foglalja el az első helyet. A behozott árúk értéke aránylag erősebben emelkedett,
—133— 1927
ll. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1925. és l926. évben.
Commerce emte'ricur de la Hongrie en 1925 et 1926.
A) Behozatal —— A) Importations
mZ-SO'IC.
Az árúk, illetőleg árúesoportok § xÉÉSÉÉÉifÉí. ; É"é§osg§;g;;"y Aze/375537
' '3 bokbanv. árokban
megnevezese ! _ 'P ; Pourcml.
, _ _ , , un gumim: m a., m ; Valeur en millmrs de la valeur
Deszgnatwn dcs maíchandzses, respecttvcmcnt ?; píécesou en paíres : de COWO'WES'W totale
des groupes de marchandises E 1925 § 1926 ?; 1925 1926 1925 1926
Nyers és megmunkált fa — Bois brut et oucre' . (; 22,244,319 26,283.539 72.085 93.125! 975 1135
Pamutszövet — Tissus de coton ,, 104.338 95.306 89.016 74.617 1203 909
Szén ... Charbon , l1,927.11012,249.090 46.375 50.30( 4527 613
Gyapjúszövet —— Tissus de laine ,, 30.528 25.525 48.889 43..241i 661 527 Gépek és készülékek —- Machines et appareils. ,, 142691 141141 29.005 31. 744 392 387 Pamutfonál és -céma — Fils de coton et fils retors ,. 58.033 68.209 29.191 31. 026 395 378 Papiros és papírosárúk —-— Papier et articles en papier ,, 480682 584.544 25.028 29. 712 3 38 362 Nyersfémek — Métaum bruts . . . . . ., 133926 184.171 18.125 25.454 245 310
Nyers dohány —— Tabac brut ,, 20.876 47.325 10.012 22133 135 270
svanyolaj — Hades minéralcs ,, 770137 1 ,.331487 13.139 20.476 178 2'49 Kikészített bör —— Cuirs préparc's ,, 12.976 16. 555: 14.658 17.117 198 209
Vasárúk —- Azticlcs en fer . ,, 115383 113. 330l 15.873 16.127i 2'15 1'96
Gyapjúfonál — Fils de lame . ,, 25.880 31 037 13 623 15.1241 1'84 1'84
Gaze, kyeppszövet, tiszta selyemből —— (iazcs, tissus
dc soic fapon crépc ,, 352 1.847 3.589 11.567 049 1 41
Selyem— és félselyemszövet -— lissus dc soie et de
,, 1.153 1.543 8.909 11.218 120 137
Ny erspamut —— Colon brut ., 52.061 54.615 12.641 11.163 1'71 136
Nyersbőr — Peaur brutes . ,, 35.411 52.841 9.301 10.716 1 26 131
Uveg és üvegarúk — Verres, vcrvcries . , 167290 169515; 10 021 9.387 136 1'14 Villamosgépek és készülékek — Machines m$ appa- , *
reils électm'gues. . 10.783 12.957 5.573 8.577 075 105
Kötöttárúk, pamutból — lrticles tricotc's mcoton ,, 3.376 2.891 10.079 8 309 136 1'01
Gyapjú —— Lainc. . . ,, 8.756 13.877 4.759 8.167 064 100
Nyerskávé —- Café brut ,, 26.697 31 444; 7.747 8.095 105 099
Nyersrizs — Riz bm! . . ., 174967 195.703§ 6.679 7.922 090 096
Személyszállító automobil — Autos pour personnes , ') 7.649 ?) 15 786; 4.579 7.171; 062 086 Kaucsukarúk —— Articles en caoutchouc . . . ,, 6.254 8.844 4.388 6 666 059 0241 Nyers— és ócskavas — Fer brut et ferrailles . ,, 400 504 628702 5.275 6 536' 071 080 Vasfélgyártmanyok _ Demi-produits en fer ,, 111245 179 559. 4 974 6 319! 067 077 Prémbőr kikészített — Pelletem'es appréte'cs ., 1.434 1.148 6.003) 6009 081 0 73 Vasérc -— Minerat de fer . . . , 961884 3,379 6841 1 726; 5 746 024 070 Déligyümölcs — Fruits (la Midi . w 170719 16l.—158l 5.577 5.311! 075 0'65
Nyers juta —— Jutc brut par 79.166 561491 7.551 4.765? 102 O'Fv
Cipészárúk —— Chuussurcs )míf'zs 633 288 759 252 3 738 4706l 051 057
pál ! ; —- ; ,'k ll l ll §
Összesen — Total § wir—es 38 ggg ggg 46123§§§ 548128'618546 74-1og75-36 [ 13333 752.099 700.710-.
Egyéb árúk —— Autres marchandises paff . 216311 255223L 191552 202196 2590 2464
[Mage-* 6,470.35§lí 9.212544'1 ( !
I 1
[ ,,ÉÉS 752099 700 mol] :
Behozatal összesen — Importations íotales. Pár ? 849599 1,014 475; 739680 820742 10000 100'00
[ paáwsl44,756.93305 351 866"
1) 649, '3) 1.386 drb —— pieces.
mint a mennyiség, mert a tűzifabehozatal növekedése mellett az építkezések megindu- lása folytán nagyobb volt a megmunkált fa s különösen a fűrészelt l'aimportja. Érdekes, hogy az emelkedés teljes egészében Cseh Szlovákiára jutott,, mert a román import nem fejlődött. A pamutszövetek és gyapjúszövetek
behozatala, amely az év első felében az 1925.
évhez képest hanyatlott, szeptembertől kezdve emelkedett, legnagyobb részben a Cseh- Szlovákiával kötött megállapodás hatása alatt.
A behozott pamutszövetek mennyisége külön—
ben az egész évben közel 9 ezer métermá—
zsaval volt kevesebb mint 1925ben. A pa-
—— 134 —— 1927 B) Kivitel. —- B) Empartations.
..,) Mennyiség méter- Érték ezer arany- Az öSSZéfték
_ _, , , § mázsákban, dara- nItt-ában
Az árúk, illetoleg arúcsoportok megnevezese § bokban v. párokban 1 koromban poumn, de
, , , , _ Ouantité en guín- Valeur en millíers '
Deszgnatwn des marchandzses, respectwement ! taux, en, pieces ou de coummww 'a mm"
des groapes de marchandises §)? en paires _ total!
§ 1925 , 1926 1925 1926 1925 1926
Búza —— Froment ; . % 2,179.409 403638? 63.857 116.920 9'12 15'59
Vagó- és igasállatok —— Animamc de boacherie drb
et de trait . pieces 314331 318.097 83.734 61.536 1196 1087
Ebből —— Dont. Szarvasmarha — Bétesa come ,, 113.771 91.544 44.095 41.390 690 582
Sertés —— Pons . . . . ,, 109516 157.748 21.234 27.022 303 360
LÓ — Chevaiw . . . . ,, 44.182 29.823 16.898 11.763] 241 1'57
Liszt —— Farines . . . .. . . . . . g 2,102.538 1,563.918 103197 69.814 1474 931
Rozs —— Seigle . . ,, 1,238.749 2,200.999 31.043 43 788 443 584
Baromfi — Volaille. . . ,, 1)126.852 4)138.464 26.418 33. 823 377 4'51
Ebből —— Dom: Éló baromfi ——Volaílle vit/ame ,, 1?) 31.363 5) 36.554 5.223 7 680 074 102 Leölt baromfi —— Volazlle merte ,, 3) 95.489 0) 101.900 21.195 26.143 303 3'49 Dísznózsir, szalonna — Saindoam, lard ,, 87.129 162.871 15.576 28.351 222 378
Tojás —— Oeufs . ,, 142954 168.389 19.989 25.854 286 345
Cukor —-—— Sucre . ,, 847106 662.125 29.025 24.035 415 321
Tengeri — Mais. . . ,, 1,763.255 1,414.547 32 585 21.583 465 288
Friss és elkészített hr'is, kolbász —— Viande
fratche et préparée, saucisse. ,, 107.112 125.393 19.156 21.252 274 283
Gyapjú —— Lame ,, 69.168 63.323 17.488 15.712 250 210
Villamosgépek és készülékek— iWachines et
apparet'ls électrigues ,, 35.501 37.998 [13 982 15.663 200 2 09
Toll — Plumes . . . ,, 23.864 24.700 12.751 14 443 182 193
Gépek és készülékek —— Machines ef appareils ,, 147.589 92.972 20.431 13.294 292 177
Kőszén — Charbon . ,, 2,911.824 3,134.950 10.488 11.286 150 151
Bab, száraz — Haricots sees . ,, 314982 642534 8442 11.131 121 148
Vasarúk — Oavmges en fer ,, 114910 176 695 9.284 10.318 193 138
Árpa. — Orge . . . ,, 415943 478.156i' 9.192 10.240 1-31 1-37
Vasfélgyártm. — Demi-prodaits ch fer . ,, 299059 411076- 7.052 8.543 101 114 Olajosmagvak —— Grames ole'agineases. ,, 255714 282601 9.447 8.044 135 107
Burgonya — Pommes de terre ,, 336997 1,357.182 1.752 7.883 025 105
Zab —— Avoine . ,, 348185 448614 6.870 7.791 098 10;
Vasúti kocsik —— Wago'as pour chemins de fer ,, 7) 87.675 8) 56.987 9.487 6.673 1 36 089 Friss főzelék -—— Le'games frais . . - ,, 493276 479902 6 675 6.497 095 087 Lóhere- és lucernamag — Graines de tre/ie
et de lazeme . . ,, 30.587 31.085 4.378 5.752 0 62 077
Friss gyümölcs — Fraits frais . . ,, 326029 206503 6.097 5.418 087 072
Nyersbör — Peauae brates . . . . . . . [ ,, 14.382 20 302 4.455 5.285 064 0'70 Pamiitszövet — Tissas de colon . . . . . ? ,, 7.145 5.835 7.189 4.864 102 065
Szesz — Alcool . l ,, 97.864 155 967 3.982 4.500 057 0'60
ll .
-- grb 1 314331 318097 ' . .! , _
Osszesen — Total piacesi 14,925,798 18,530.470 x596967 640299 84 85 85 40
$$$ 21.408 19.353 —
Egyéb árúk — Aat'res marchandises . pár 73.795 42516 106091 109473115'15 14'60 Pages 6,933.802 7444278
55215 335. 7391 337450 _
Kivitel összesen — Earportations totales par ' 73 795 42.516 700058 749766 10000 10000 Pages
21, 859. 600 25,974.743
1) 9,108.153, 3) 3,008.833, 3) 6,099.320, 4) 9,886.197, 5) 3,436.000, 6) 6,450.197, 7) 1.896, 8) 977 drb —— pieces.
mutszövetek tavalyi behozatali értékében az gozásra szolgáló nyers pamutszövet volt.
1925. évhez viszonyított eltolódást a világ—
piaci áresések mellett az okozta hogy az 1925. évben a behozott pamutszöveteknek nem egészen 40 százaléka az 1926. évben pedig majdnem 51 százaléka további feldol-
A gyapjúszövetek behozatalának csökkenése Ausztriát és Cseh—Szlovákiát érintette. Az én utolsó négy hónapjában azonban a beérke—
zett szövetek mennyisége elég jelentékenyen meghaladja a mult év ugyanezen időszaká-
2. szám. ——13'5— 1927
ban beérkezett árúk mennyiségét. A Cseh- Szlovákiával kötött megállapodás hatása kü- lönösen a gyapjúszöveteknél, valamint a közönséges síma, nyers és fehérített pamut- szöveteknél szembetűnő. A pamutfonalak be- hozatalának emelkedése az osztrák szerződés következménye. A további feldolgozásra szol- gáló szövőfonalak növekvő importja textil- iparnnk fejlődését is igazolja. A növekedés majdnem egészen az egyágú nyers pamut- fonalakra jutott. A behozatalnak 10 ezer métermázsát meghaladó emelkedése Ausztriára esett, de az osztrák piac egyébként is tért nyert. Legnagyobb a visszaesés az Sz. H. Sz.
államból való importban. A selyemszöveteki behozatalának növekedése a' francia szerző- dés következménye. Az import majdnem meg- kétszereződött. A selyemszövetek jelentékeny része nehezítés, festés vagy más manipulálás után a passziv kikészítési eljárás igénybe- vétele után jön vissza az országba, tehát a magyar ipar terméke.
Szénbehozatalunknál, amely árúesoportban a kőszén-, koksz-,, barnaszén- és brikett—
behozatalt foglaljuk össze, mennyiség szerint jelentéktelen emelkedés mutatkozik. Az egyes szénfajtáknál azonban meg kell említeni az 1925. évvel szemben azt a változást, hogy a kőszénbehozatal 1 millió métermázsával csök- kent, az olvasztók nagyobb fogyasztása toly—
tán pedig a kokszbehozatal 12 millió méter- mázsával növekedett. A gépbehozatal meny—
nyisége majdnem teljesen megegyezik az ' 1925-ben behozott gépek mennyiségével. Az
értékben nincs _nagyobb eltérés. A textil-
gyárak berendezkedése ugyan ebben az év—
ben is tovább tartott, de nem olyan nagy mértékben, mint az 1925. évben. A textilipari gépek behozatala tehát visszaesett. Növeke- dett ellenben a traktorok papírgyártási és húsfeldolgozó és sütőipari gépek importja.
A papirosbehozatalnak már régóta tartó s így állandónak mondható emelkedése az
1926. évben is hónapról hónapra tovább foly-
tatódott és minden papirosfajtánál jelentke- zett. Majdnem megkétszereződött az ásvány- olajimport. Míg azonban a román és lengyel kiviteli tilalmak az 1925. évben a nyers ásványolaj behozatalát ezekből az országok—ból meggátolták, az 1926-ban beérkezett 609 ezer métermázsában már nemcsak Orosz- ország, hanem Románia és Lengyelország is részesedett. A készárúk behozatalában is Romániáé a vezetőszerep, mellette Lengyel- ország részesedése csekély.
A dohányiövedék 12 millió aranykoroná—
val több nyers dohányt szerzett be a külföl-
dön, mint 1925-ben, még pedig Bulgáriában, Törökországban és Görögországban. A beho- zott személyszállító automobilok száma 1388 darab volt, az 1925. évi 649 darabbal szem- ben. A behozatalban Olaszország, Francia—
ország és az Amerikai Egyesült-Államok szerepe a jelentős. Az automobil térhódítása mellett a francia szerződés hatása folytán
emelkedett a kaucsukárúk, különösen a
pneumatik behozatala. A vasfélgyártmányok emelkedő behozatala a megindult beruházá- sokkal van szoros összefüggésben. A mező- gazdaság belterjességének fokozódását jelenti a foszfátföld és műtrágyák behozatalának erőteljes megnövekedése. Az ipari nyersanya- gok behozatalában általában emelkedést ész—
lelhetünk, csak a nyers jutánál mutatkozik említésre méltó csökkenés. A már megemlí- tett árúkon kívül jelentékenyen emelkedett a gyapjú7 nyersbőr és vasérc importja. A tó- vábbi feldolgozásra szolgáló ipari félgyárt- mányok közül örvendetes a nyersvas és a nyerst'émek importjának megélénkülése is.
A kivitel árúk és árúcsoportok szerint.
A kivitel alakulását a 11. B) tábla tar-
talmazza.
Első pillantásra feltűnik, hogy a magyar malomipar nehéz helyzete az 1926. évben tovább súlyosbodott. A lisztexport értéke az 1925. évben az egész kivitel értékének még majdnem 15 százalékát tette, 1926-ban pedig nem érte el a 91/2 százalékot sem. A liszt-*
kivitel arányának csökkenését igazolja ez a tábla:
,, a.) log as ;; §; A kivitelből esik
"vii? (.En § É S ,.x-J De l'e,t'pm'tutíon, 3.2 :; E :: §§3 il revienf
*SÉ—§§ §§§§Eg '3 "_;"
Időszak fgxeÉfe fás-gear á'— 9-3
$$$-g sassss § gs
oszmán—sem s az
ezer métermázsákban szazalekban
A milliei's de (L M 010
*!
1913 (Magyar—
birodalomból
——De le Hon—
gr'ie anc.) 7.640 10.747 416 584
1924 . 3.199 3.327 49 0 511)
1925 . . . 3.418 2.808 54'9 45'1
1926 I—VI. . 1.617 707 69 6 304
I—XH. . 6.237 2085 749 251
A kivitt gabonának és lisztnek az 1926.
évben csak egynegyed része hagyta el órle—
mény alakjában az országot, holott a'kivi- telnek 1913-ban 58, 1924—ben 51, 1925-ben 45 százaléka volt még liszt. A lisztkivitel
2. szám.
arányának vázolt megromlása azonban nem- csak a malomiparnak okoz értékesítési ne- hézségeket, hanem 'rendkívül károsan hat az
ország külkereskedelmi mérlegére is. Az 1926.
évbeli 62 millió métermázsa búzát és rozsot és 1'6 millió métermázsa lisztet exportált Magyar-
ország. Ha a lisztkivitelnél csak az 1925. évi arányt sikerült volna fenntartani, körülbelüll'2 milliómétermázsávaltöbblisztetexportálhattnnk volna, a kivitel értéke tehát közel 25 millió aranykoronával lehetett volna magasabb.A lisztkivitel visszaesése különösen Cseh- Szlovákiánál szembetűnő, több mint 400 ezer métermázsa. Ez is igazolja azt, hogy a 70 esehkoronás minimális lisztvám mellett, amely egy métermázsa liszt értékének 22 százalékát teszi, a magyar liszt Cseh-Szlovákiában nem találhat piacra olyan mennyiségben, mint eddig. A helyzetnek fokozatos súlyosbodását mutatja az is, hogy az első félévben a kivitt liszt aránya igaz, hogy alig valamivel, de még meghaladta a 30 százalékot. A magyar gabo-
nát az 1926. évben minden gabonaimportra
szoruló állam szivesen vásárolta, lisztkivite- lünk pedig némi kárpótlást talált a német, svájci, olasz és görög exportban.
A vágó— és igásállatoknál a kivitt állatok darabszáma alig változott, a részletekben azonban nagy az eltolódás. A szarvasmarha- és lókivitel visszafejlődött és a sertésexport emelkedett. A szarvasmarhánál tért vesztet—
tünk Ausztriában és Cseh-Szlovákiában, na- gyobb volt a kivitel Svájcba és Olaszországba, a lóexportnál pedig a német és görög vásár- lások maradtak el és az olasz beszerzés esett vissza. Ugrásszerűleg emelkedett a disznózsír és szalonna exportja. Az exportban a leg- nagyobb részt CselrSzlovákia foglalja le.
A baromfi és baromfitermékek kivitelének következetes fejlődését tünteti fel az alábbi
kis összeállítás: ;
' l
A Magyar- l Ma 'arorszáo' mai
birodalom-i g) a
területéről
, ' ' ból De, , _
AL "Ul? la Hongrie Du terretorw atriuel
megnevezése uncienne. de la, Hongrie
Désignation des f * "_"— Mw—"j *********
marchandises : 1915 1924 1920 1926 Élteíézer arany§6§865ban "'
Valem' m millu'rs de uourmmes—or
(
Baromű (élő és le- *
ölt) —— Volat'lle
vivante et morte _ 33.731 20.316 264418 33.823 Tojás — Oeufs . f 38.457! 0.124 19.989 25.854
'l'oll — Plumes . % 11004 13.698 12.751 14.443 Friss libamáj _ l,
Foie dloie, frais l
1.401, 903 633 904 84.593! 44.041 59.791 75.024
Összesen __ Total E'
——136—- 1927
Magyarország mai területének egyik legfonto- sabb exportcikke a baromfi és a baroműtermé- kek. Az exportra dolgozó termelés olyan roha—
mosan tör elő, hogy a kivitel értéke arany- koronában a Magyarbirodalom világháború
előtti kivitelét is megközelíti. Igaz ugyan,
hogy a világháború előtti árakkal összehason- lítva, az árakban nagy az eltolódás, de a fejlődés még akkor is erőteljes, ha a világ- piaci áremelkedéseket figyelembe vesszük.(A többi mezőgazdasági termék kivitele az 1925. évvel összehasonlítva, nem mutat egyöntetű képet A kedvezőtlen időjárás okozta rossz termés folytán egy harmaddal csökkent a gyümölcskivitel. A cukorkivitel a világpiaci krízis folytán közel 200 ezer méter- mázsával esett vissza. Ugrásszerűleg emelke- dett azonban a bab és burgonya kivitele.
A bnrgonyakivitel szeptemberben indult meg s az export nagyságára jellemző, hogy a Magyarbirodalomnak a világháború előtt csak egyszer, 1913-ban volt egész kis mennyiség- gel nagyobb a kivitele, mint 1926—ban amai Magyarországnak. A babnál is mindinkább sikerül visszaszerezniazokat a piacokat, amelye- ket elvesztettünk. Több mint másfélszeresre emelkedett a szeszkivitel is, az értékesité- azonban alacsonyabb árakon történt a nem- zetközi verseny miatt, mint az 1925. évben.
Szeptember elején megszűnt a jóvátételi számlára történő szénszállítás. Szeptemberig a kivitt kőszénnek 80 százaléka volt jugoszláv rendeltetésű. Az év utolsó három hónapjában a kószénexport fokozatosan csökken s az Sz. H. Sz.
állam helyett Olaszország felé törekszik.
Barnaszénkiviteliink az angol bányászsztrájk folytán az év második felében rohamosan emelkedett, a kivitt mennyiség 2'5 millió métermázsát tett, az első félévi 800 ezer métermázsával szemben s ebből 11 millió métermázsa olasz rendeltetésű. volt. A vas- és gépipari; a mozdony- és kocsijavítások elmaradása érintette érzékenyen, de a mező- gazdasági gépek kivitele is általában vissza—
fejlődött. Az elektrotechnikai iparnak ugyan nagyobb volt a kivitele, mint az előző évben, az év utolsó negyedében azonban rendkívül nagy a visszafejlődés, különösen a dinamóknál.
A vasipar az utolsó negyedben, úgy lát—
szik, nem küzködött olyan elhelyezési nehéz- ségekkel, mint előzőleg, mert a vasfélgyárt- mányok és vasárúk exportja úgy az 1925. év megfelelő időszakához viszonyítva, mint az év háromnegyedéhez képest nagy mértékben fokozódott. Legnagyobb az emelkedés a buca—
vas és —acélnál, sineknél, sínmegerósítő eszkö—
zöknél és a drótszögeknél.
A FONTDSABB ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAMULÁSA.
Formarlon du mouvemenl des marchandlses :mpor'ranres.
Behozalal ln'ipovlallons.
Fa —— Bnis .
Pamulszlsvel — Tlssus de coton Szén —— Gharbun
Byap§úszövel — Tlssus de laine. ' . Gépek — Machines _ _
Pamulfunal —— Fils de colon ..
Papiros - Papierl , Nyers fémek —- Mélaux bruts Nyers dohány — Tahac brut Ásványolaj — lluile minévale Kikészltetl búr _ Cuirs préparés Vasárúk M Arlinles en fer üyapjúfnnal —— Fils de laine Selyemszövel — Tlssus de sale .
Gale. krepuszbvel selyemből Gates, lissus de sole íagon cvépe
Nyers pamut * Baton brut Nyers bör — Peaux brules llvegánlk r— Verreries
Külön pamulárúk _ Mici. tric. en cntnn Villamosgépek — Machines éleclr.
1925 l-Xll ɧ1926 l-Xll.
Mlllló aranykoronábanvlín millions de couronnes-or.
1 o zlo 310 Ap 510 6 o 70
. iiiiill
WWW
Wii/771004 WM
"I'—
100 110
lllverel . Exporlallons .
Búza % meent
van és igásállamk -— Animaux de boucherie el de trail Liszl — Farina
Reis — Seígle.
Baromli — Volaille
Zsír, szalonna — Graisse, lard lnjás — Oeuí
Cuknr —- Sucre Tengeri — Ma'l's
Has, kolbász _ Viamle, saucisse üyapjú — Laine ,
Villamosgépek —— Machines éleclr.
loll — Plumes Gépek — Machines
Kőszén — Houille 1925
Balu száraz — Harisols secs % 1925 _
Vasárúk — Anlcles en fer %
Árpa — ürge %
Vaslélgyártm. —— M. demi-labrl en fer l '
(Hajos magvak — űralnes cle'aglneuses § l lVl, Sl. SZ. 1922
l
% 10
lll. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1926. év december havában.
Commerce exte'rieur de la Hongrie an mois de décembre 1926.
1925 1 1926 I 1925 ] 1926 § §j§§$ H 54
— 'gó—É § § *c §"É
Az árúk, illetőleg árúcsoportok december __ décembre 23335 %% § §
megnevezése 4 g§t§3 137514
. 'U "??: 2 6 UN
Désignation des marchandises, Mennyiség méter- Erték ezer arany- g§§§§ %% $$$
respectivement des groupes de mázsákban koronában 6) ? $$$—§ §§É§
marchandises guantiié en gnin- Valenr en milliers Ét * 155: 33§§
tanx me'tr. de con'ronnes-or 6) 0.6"?ng— MÉ §";
" 39 ÉS 33 N$S§
[ c: e:
A) Behozatal. —— A) Importations. _
Nyers és megmunkált fa —— Bois brut et onvré' 2,237.795 3,030.969 7.098 10.049 —l— 2.951] 1111 Pamutszövet — Tissns de coion . . . . . . 6.699 8.831 5.589 6.492 4— 9031 717 Szén — Charbon . . . . . . . . . . . . 1,485.667 1,492.639 6.040 6.285 4— 245! 695 Gépek és készülékek — Machines et appareils 10.059 17.003 2.217 4.317 % 2.100 477 Papiros és papirosárúk — Papier et art. en pap. 54.520 67.355 2.862 3.368 4— 506 372 Pamutfonál és -cérna — Fils de coton et iils retors 5.549 8.148 3.092 2.864 —— 228 317 Nyersfémek -— Métamc bruts . . . . . . . 14.664 20.365 2.164 2.828 4— 664 313 Gyapjúszövet — Tissns de laine . . . . . . 1.194 1.915 1575 2.798 —ln 1.223 309 Ásványolaj —— Huile minérale . . . . . . . 121858 ' 171883 2.038 2.555 4— 517 282 Nyers bőr —- Peanac brntes . . . . . . . . 2.535 11.560 549 2.398 % 1.849 265 Nyers dohány —— Tabae brnt . . . . . . . 1.226 4.402 674 2.246 % 1.572 248 Kikészitett bőr —— Cnirs préparés . . . . . 763 1.918 881 2.018 4— 1.137 223 Vasarúk —— Ouvrages en fer. . . . . . . . 9.083 12.743 1.486 1.917; 4— 431 212 Gyapjúfonal — Fils de laine . . . . . . . 1.955 3.775 1.105 1.840? 4— 735 203 Nyers pamut —— Coton brut. . . . . . . . 6.730 8888] 1.393 1.549 —'r 156 171 Gaze, kreppszövet, tiszta selyemből " Gazes,
tissus de soie fagan crépe . . . . . . . ' 27 146 297 1.377 —l— 1.080 1'52
' db — pieces 55.404 74.677
Egyéb árúk — Antres marchandises ; par — paires ( 82.048 64.640 % 26.422 35.5921 J;— 9.170 3933
g _ g . —H 868836 1,283.461 í
' db — pieces 55.404) 74.677 * ' §
Behozatal összesen —Import. totales pár — paires , 82.048§ 64.640 65.482 90.493 4— 25011 10000 . g —— g . . ! 4,829.160 6,146.002 1
B) Kivitel. -— B) Exportations. —
Búza — Froment . . . . . . . . . . . 260344 353023 7.420 10.591 4— 3.171 1388 Baromfi — Volaille. . . . . . . . . . . 1) 29.477 2) 36.653 7.690 9.470 4— 2.380 1241
Ebből — Dont: Elő baromfi — Volaille vivaníe . . 1) 2.196 2) 2 758 422 628 4— 206 082
Leölt baromfi — Volaille merte . . 1) 27.281 2) 33.895 6.668 8.842 4 2.174 1159 Liszt —— Farines . . . . . . . . . . . . 67.208 132.658 3.476 *5476 % 2.000 7'17 Vágó-ésígasáll. — Anim. de boucherie et de traitg) 31.900 22.022 7.083 4.947 — 2.136 648
Ebből — Dont: Szarvasmarha — Bétes á corneaj . . 8.042 5.415 3.617 2.455 — 1.162 322
Sertés —— Porcs3) . . . . . . 13.351 11 45651 2.3?3 l.§17 .co* 2-3s
Lo — Chevauxa) . . . . . . . 2.740 1.625. 948 034 —- 414 070
Rozs — Seigle . . . . . . . . . . . 108327 1802651 2.167 4.146 4— 1.979 543 Cukor — Sucre . . . . . . .' . . . . . 134510 81.496 4.142 3.336 -— 806 437 Tengeri — Male . . . . . . . . . . . . 463028 142865 7640 2.286 — 5.354 299 Disznózsír. szalonna —- Saindoum, lard . . . 12.584 13.158; 2.147 1.991 — 156 261 Friss és elkészített hús, kolbász — Viande
fraiche et prépare'e, saucisse . . . . . . 23.966 10.608 4043 1.847 —- 2.196 242 Villamosgépek és készül. — Mach. et appar. électr. 4.324 3.331 § 1.921 1.620 — 301 212
Toll — Flames . . . . . . . . . . . . 1.583 2.607) 1.145 1.518 4— 373 199
Vasúti kocsik — Wagons pour chemins de fer . 4) 2613 5) 12.768! 296 1.371 4— 1.075 180 Olajos magvak -—— Graínes ole'agineuses . . '. 29.240 39.1351 964 1.370 4— 406 1'79
Tojás — Oeufs . . . . . . . . . . . . 1.976 7.500 454 1.350 4— 896 177
Lóhere-éslucernamag-Grainesdetréfieetdeluzerne 3.873 5.674 737 1.306 4— 569 171 Bab, száraz — Haricots sees . . .. . . . . 33.980 75.008 850 1.275 —l— 425 167
db — pieces 981 4.589 .
Egyéb árúk — Autres marchandises % pár — paires 8.942 4.708 ; 17.454 22.431 4— 4.977 2939
g _ g . . 801845 1,246.957 1
db — pieces 32.881 26.611 !
Kivitel össz. — Exportations totales par — paires 8.942 4.708 2 69.029 76.331 4— 7.302 10000 (1 — g . . (] 1,978.8731 2,343.707§
1) Az 1925. év december hónapjában az élő baromfi 198600 drb, a leölt baromfi 1,662.09l drb, összesen 1,860.691 drb. — En décembre 1925, on a exporté 198600 volailles vivanies et1,662.091 voiailles mortes; an total 1,860.691 pieces. — 2) Az 1926. év december hónapjában az élő baromfi 239166 drb, a leölt baromfi 2,022.818 drb, összesen 2,261.984 drb. — En décembre 1.926, on a exporté 239160 volailles vii/antes et 2,022.818 volailles mortes ; an total 2,26I.984 pieces. — 3) A mennyiség darabokban van kimutatva — La guantiíé
est relel'ée m tétes. — 4) 114, 6) 146 drb, — pieces.
6) 1 aranykorona : 1'1585365 pengő. —— 1 com/sor : 1'1585365 pengő.
