Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal: Magyarország külkereskedelmi forgalma a Balkán félsziget államaival I.

(1)

e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e

Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal.

Le commerce de la Hongrie avec differ-enis pays.

Magyarország külkereskedelmi forgalma a Balkán félsziget államaival.

Le commerce de la Hongrie avec les pays balkanigues.

I. rész. — [re partie.

A Bal-kan frélszigetről szólva elsősorban nem sza- bad szem elől tévesztenünk azt, hogy a földrajzi és politikiai fogalmak itt nem fedik egymást teljesen. A félsziget (két legnagyobb államának, Jugo—

szláviának és Romániának jelentős területei _, Szlovénia, Horvátország, a Bánság és Erdély úgy gazdaságilag, mint kultúrálisan a Balkántól telje-

sen eltérő jellegűek. Most, amikor a külkereske—

delmi vonatkozásokat akarjwk megvizsgálni, azonban mégsem függetleníthet'jük magunkat az or—

szághatároktól, A tárgyalandó területet ennek foly- tán 3 zónába oszthatjuk be, úgymint: a legészakibb övezet — inkább *Középeurópa, mint Balkán s ebbe tartoznak bele az intenzív mezőgazdaság és bizonyos lfOlk'ú ipar említett területei. A második övezet az extenzív —— nagyrészt szemtermelésre be- állított mezőgazdasággal, semmi vagy csak kezdet—

leges ipari élettel, ide számítjuk Ószerbiát és a román Alföldet, végül a harmadik, legszélsőbb övezet, amit a külterjes állattenyésztés és egyes különleges ipari növények kultúrája jellemez. Ez a terület körülbelül egybeesik Albánia-, Görögor—

szág— és Bulgáriával. Az európai Törökországot ki—

kapcsoljuk, minthogy az a közel kelethez, a Le- vantéhez tartozik.

A Balkán általános gazdasági problémái.

A külkereskedelmi viszonyok általános tárgya—

lása előtt nagy vonalakban vázolni kell azokat a kérdéseket, amelyek a félsziget egész területén egyforma erővel hatnak. A török szuverenitás alól csak évtizedekkel ezelőtt felszabadult kis államo-

kat igen hosszú —— 1912—től 1918-ig tartó háború—

sorozat rázkódtatta meg. Ennek befejeztével lázas munka kezdődött meg, hogy a kedvező és kedve—' zőtlen területi eltolódások következtében beállott helyzetet stabilizálják. Alig terelődött a kívánt mederbe az tújjásze'rvező munka, _ amely sok he—

lyen az európai civilizációha való első beilleszke—

dési kisérletet jelentette, —— máris fenyegető erő- vel jelentkezett az agrárkrizis hatá-sa Ennek le—

kűzdesére a Balkánon más eszközök kellenek, mint másutt. Eddig két irányban kísérleteznek; az egyik a külföldi tőke bevonásával fokozott bánya——

szati termelés útján adni egyensúlyt a gazdasági élet egységének. A másik lehetőség a mezőgazda- sági termelés átszervezése olymódon, hogy egyes, eddig favorizált termények helyébe újabb jövedel—

mezőbb, főleg ipari feldolgozásra alkalmas növé—

nyeket léptetnek.

Ez a Balkán gazdasagi törekvésének legtágabb keretek közt felvázolt szerkezete, Ám mielőtt a magyar gazdasági élettel való tényleges és lehető kapcsolatok megismeréséhez eljutnánk, az egyes

országok bővebb

tére van szükség.

viszonyainak valamivel ismere—

Jugoszlávia.

A háború után közvetlen következő évek szá- mos politikai és más természetű nehézség dacára általában kedvezően folytak le. Az újjáépítés sok munkát és anyagot, követelt s az inflációban le—

romlott dinár a; kivitelre serkentően hatott. 1923 után az emelkedő dinárért—ék az agrártermékek

]. Magyarország külkereskedelmi forgalma Balkánnal az 1928—30. években.

Le commerce de la Hongrie avec les Balkans en 1928—30.

Millió pengőkben —— En millions de pengős.

Behozatal —-— Importations.

' Románia Jugoszlávia Bulgária Albánia Görögország — Ev Összesen Roumam'e Yougoslavie Bulgarie Albam'e Grete

Arme'e Total szám _ szám szám 0 MW szám o % szám o __

v, nombre % nombre nombre /" nombre " nombre fo

1928 12114 95"? 7'91 60'9 5'05' 8'7 0'72 — —— 48 040

1929 1.068'7 961 904 58'9 5'07 10'3 0'96 —— —— 7'6 0'72

1930 882'9 74'6 896 428 5'14 14'0 1'6'8 — — 1'9 0'22

Kivitel —— Exportat'ions.

1928 825'9 45'1 5246 52'5 ' 6'35 68 082 02 002 6'1 074

1929 1.038'5 47'0 4'53 613 590 82 079 0'3 003 114 110

1930 9104 302 332 527 580 5'5 060 05 006

64 070

(2)

6. szám.

—557—-—

₁₉₃₁

árainak esése és a nagy közterhek válságot terem- tettek. A gazdasági politika útjának egységes cél—

kitűzését a Zsivkovics—konmány hata'lomrtajutásáig a labilis politikai helyzet is megnehezítette. Az új vámtarifa csak 1925 június 20—án lépett életbe s az általános európai irányzatnak megfelelőleg erő—

sen v'édővámos jellegű. A gyártmányok és félgyárt-

mányok szempontból indokolható

megterhelése egyes nyersanyagokat is pénzügyi vámokkal sujtotta, Ugyancsak pénzügyi szempontok indokolják a kiviteli vámok fenntar- tását.

Mezőgazdasági téren a jugoszláv gazdasági poli—

tika legfontosabb lépése az agrárre'form volt. A megnagyobbodott ország területén ugyanis teljesen különböző birtokviszonyok és gazdálkodási formák uralkodtak, a Magyarországtól elvett ré- szeken levő legmodernebb nagybirtoiktól kezdve a

iparfejlesztési mellett

zadrugáitg.

—A hercegovinai és szlovén, valamint szlavón erdőterületek megnyer-éséhez Jugoszlávia olyan értékeket kapott, amelyek gazdasági életének egy- oldalúswágát igen kedvezően változtatták meg Az erdők 7-6 millió hektárra, az ország területének egyharmadára terjeszkednek ki, Ezen előnyök mellett nagy hátrány az) hogy sem a kitermelés, sem az újra'fásítás nem folyik egységes terv sze-

rint. '

Hasonló a helyzet a bányászatnál. Az aránylag gazdag természeti adottságok kihasználása

kevéssé fejlett. Legfontosabb ága a szénbányászat,

barna—szénből 46 millió tonna, kőszenből közel

300000 torma az évi termelés. Ennek tfolytán to- vábbi 300000 mázsa kőszén é—s másfélszázezer tonna koksz behozatalára szükség, A réz, ólom és cinkércek nagyrésze mint nyersfém kerül igen

van

kivitelre.

A jugoszláv ipar természetesen a volt monarchia területeinek öröksége. Legfontosabb ága a malomipar a Bánátban (új néven Vojvodinában). Az osztrák és cseh malomipar nagyszabású bel-földi védelme óta ez kapacitásának csak egyharmadát használja ki és éppúgy, mint a cukorgyárak a leg—

kétségbeesettebben küzd a válsággal.

Végül a gazdasági élet idegrendszeréröl, a közte—

kedésről kell szólnunk, A jugoszláv külkereskede- lem igen erősen megsínylette, hogy megfelelő köz- lekedési utak kiépítése hiányzik. A háború óta 800 km, új sinpárt fektettek le; a kocsi— és lokomotív—

park felújítása nagyrészt a jóvátételi számla ter—

hére történt.

Jugoszlávia gazdasági élete 1930-ban.

Az 1930-as év annál súlyosabban érintette a ju- goszláv gazdasági életet, minthogy éppen a kivitel két legfontosabb cikkében állott be áresés. A gabonaárak esése mellett a fakivitel is válságba

jutott, amit nagyrészt az orosz és skandináv álla—

mok közötti verseny hozott létre. Ez a két tényező ezután az egész országra visszahatott. A gabona- kivitel lebonyolítására alakított Gabonakereske—

delmi R. T. monopolisztikus helyzete folytán a

terménykereskediőket kiszorította a piacról, ennek folytán a pénzforgalom és az ipari élet biztonsága egyformán szenvedett. Ilyen viszonyok között kül- földi kölcsönről szó sem lehet, e nélkül pedig a dínár stabilizációja lehetetlen. A termés különben általában sikerültn-ek mondható, tengeri 35 millió, búza 24.200 ezer, szilva 3.700 ezer, alma 1.380 ezer mázsa és bor 2.910 ezer hektoliter. A kivitelt ká- rosan befolyásolta a juh— és diszntóv'ész, amely Ószerbíából a többi tartományokra is átterjedt. A kiéleződött Vámpolitikai helyzet mellett természe- tesnek kell találnunk, hogy igen sok importáló or—

szág okot látott ebben a (körülményben arra, hogy az egész területről származó állatokra behozatali tilalmat vessen ki.

Míg az ipar valamennyi ága erősen szenvedett a kedvezőtlen viszonyok miatt, a bányászat biztató.

jeleket mutat, több külföldi pénzcsoport érdeklő——

dést mutatott a földben rejlő kincsek kiaknázása iránt. így a Selection Trust, a Trepca Mines Ltd.

az ólom- és cinkbáznyászat, a Split r. t., a Dujev—

Piarti bauxit telepek és legfőkép a Haylor Betson 6; CO. a ljubljanai vasérctelepek 'kitermelésébeu vesz részt.

Jugoszlávia külkereskedelmi forgalma.

Magyarország szerepe.

Jugoszlávia külkereskedelmére elsősorban az jellemző, hogy a forgalom aránylag igen kicsi. A behozatalból a legutóbbi évben a lakosságra fe- jenkitnt 528, a kivitelből 515, összesen tehát 1043"

dínár, azaz alig több mint száz pengő jutott. (Ha-

zánkban ezek a számok: behozatali fej-kvóta: 103,

kiviteli: 113, Összesen tehát: 216 pengő; ennyi esik t'ejenkint a lakosságra a külkereskedelmi forga-

lom értékéből.)

A jugoszláv külkereskedelmi forgalom országok szerinti tagozódása igen érdekes képet mutat. Míg a kivitelnek több, mint a fele, Olaszországban és Ausztriában, egytizede Németországban talál elhe- lyezést, addig a behozatalnak évek óta legnagyobb

része —— 17——20 Cseh—Szlovákiából

származik. Németország, Ausztria rovására, erősen

előretört; a mult évtized' közepén még vezetőszere- pet játszó Olaszország háttérbe

rult. Magyarország, mint a jugoszláv áruk fel—

vevője újabban elég előkelő helyet foglal el a lis- tán, ezt azonban fenntartással kell fogadni, mert hiszen a jugoszláv statisztikai kimutatások szerint 1930-ban 74 millió dínár ára búzát, közel 400000

százaléka A

erősen szo-

mázsát vett volna Magyarország Jugoszláviától, amiről természetesen —— tranzit árúról lévén szó A

(3)

6. szám. -— 558 —— 1931

2. Jugoszlávia külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint.

Répartition par pays du commerce exte'rienr de la Yougoslavie.

0 I' S Z á, g _ P a !! S Égitel— Eggzíta—tions 0 I' S Z á, g __ P (1 y 8 Eehozatal— Importat

_W 1929__ 1930 1929 ! 1930 -

Olaszország — Italie . . . . i 24'88 28'31 Cseh-Szlov. —— Tchéeo-Slovaguie 17'50 17'60 Ausztria — Autriehe . . . , . 1563 1768 Németország —- Allemagne . . 15'64 17'55 Németország —— Allemagne . . 8512 11-66 Ausztria —— Antrzehe . . . . , 1743 1682 Cseh—Szlov. — Tehe'eo—Slovaguie 5'38 8'20 0.3szország — Italie , . . , 10'84 11'25 Magyarország —— Hongrie.. , 6'80 _ 7'18 Anglia —— Gr.-Bretagne . . . 5151 592 Görögország M Gréee . . 7 "38 605 Magyarország ——- Hongrie . . , 646 583 Franciaország —— France . 399 418 Amerikai Egy. Áll. —Etats Unis 4'74 4'10 Románia —— Roumam'e . _EEi 1294 295 Franciaorszag ,- France . , . 396 397

Svajc —— Suisse . , 222 263 Románia —— Ronmanie . . . 240 320

Anglia —— Gr.-Bretagne . .1 134 154 Brit India —— Inde Britannigne. 200 230 Egyéb országok — Autres par/s 1 1092 962 Egyéb országok —— Autres pays 1342 1156 Összesen —— Total. .! 100'00 * 100'00 Osszesen —— Total . 10000 10000

a magyar statisztika mit sem tud. Már pedig ilyen húzaikivitelt mutatnak ki, ami a dunai kikötőkön kiskaliberű külkereskedelmi forgalmon belül az át elszállított árura vonatkozik. Célszerűnek lát—

említett 655zeg jelentős eltolódást eredményez. Ha— szik tehát a továbbiak folyamán a két ország kö- sonló a helyzet a jugoszláv—román forgalomban; zötti forgalmat a magyar adatok korrekbú'rájával itt [éppen 96 millió dináros Romániába irányuló kisérni.

3. Magyarország külkereskedelmi forgalma Jugoszláviával.

Le commerce de la Hongrie avec la Yougoslavie.

* lhből ilVlúgyarbirodulomtól elszak. részre esik Összes )ehozatal M ll en rexiznt [m territoire L'nlcra a la Honr71'8

er ev o' 1 a

Áram 511 BZ.S Im ort ií s in! les '§...

. l ) ___, 0/

Marchandtses , 1 1100 I 767315 _, '0

1928 ( 1929 § 1930 M 1028 § 1929 § 1930 1928 i 1929 1930

Behozatal , Importetions

Nyers és megin. fa --- Bois brnts et onvre's §25.962 22.346 14.223"; 2.339 1.865 792 9'() (3'1 5'5 Vasére —— Minerai de fer . . . , . , . 2.482 2.208! 8.54_ —— A —— w ——

Szóda kalcinált — Soude calcine'e . . , 1.449 1.734 2. 313; —— ———— —— , —— ' — -—

Kender és kóo — Chanvre et étoupe . . 2.657 2.224- 1.595*' 941 9737 85'7

Nyers fémek —— Méóauae brnts . . . ; 2.985 2665 — —— w ——

Marószóda — Soude eanstigue . . . ; 1.249 1.463 . .,; , _ w- —— ——

Nyersbőr —— Peaurl: brutes , . § 1.302 1.121 1.531 540 318. 773 41'1 2823 5014

Kénkovand, nyers —— Pyrite jonne brutey 1.910 1.899 1 497 f —— — § — — _- —— -——

Toll — Plnmes . . . . . . . . . , . 2.141 1.625 1.1811 2.141 1.625' 1.181 100'0 100'0 100'0 Tengeri —— Mais . . . . . . . . . . . ! 348 3.4101 9705 348 3.375 766 1000 989 7829

Korpa — Son . . . . . 1302: 597[ 051; 791 249 203 497 41-5 403 OSS/esen !) — Total§160.59 5159890§ 42.83251119371 10.979§ 0.724§1 1861 :20-3 157

Kivitel — Ewportatz'ons

Vasúti kocsik _. Wagons pour chemin !! ' §

de fer . , , % 2.557 5.789 8.056 14 493 1.417;§ ()'6 8'] 175

Gépek és készülékek — Mer/lines et a;)— _ !

pareils. . . . 8.014 10.928 6.768 4.964 6.355 2.907; 619 581 4229

Vas félgyártmányok—DemiWproduifs en §

fer , . , . . , í 5.318 5.519 6.027 1.011 1.042 1.243; 190 18'8 20'6 Vasáruk —-— pnvragesen fer . , ' 3.538 3.387 3.839 799 668 7711 "1325 197 20'1

Vill. gépek és kész. —— Machines et ap §

parez'ls éleclrignes . . . 2.339 1.978 2.524 532 337 301 227 17"() 121 Olajos magvak _ Graines oleagznenses11212 2.388 1.684 457 69 208 377 2'!) 150 Pamutszövet —— llissns de (oten , . . * 2.719 1.940 1.478 787 082 520§ 28'9 35'1 351

Fémfélgyártm _. Derniprmlnits metal §

lignes . . . . . . . . . . . . .; 1.226 1.657 1459 36399. 596 262' 325 3529 1729

Kőszén — Honille . . . 1.312 1.858 1.386 620; 1.030 678] 4732 554 49'6

Árpa -—— Orge . . . . , . . . . . . 2299 1.938; 1.095 —— § " —— ; ,_ . _ _

Osszesen ') —— Tola/,; 52.493 61285 52.714 18.665 18.326 13.636! 35'5 2919 25'9 ) Egyéb áiukkal együtt. — Y eompr. les autres marchandises,

(4)

6. szám.

—559— 1931

A magyar behozatalban Jugoszlávia 5, a kivitel—

ben 6 százalékkal részesedik. Azt mondhatjuk te—

hát, hogy a kölcsönös forgalom , mindkét ország számára egyforma jelentőséggel bír.

Jugoszlávia két legfontosabb kiviteli cikke, a búza és a fa közül természetesen hazánkat csak az utóbbi érdekli. A jugoszláv fa és faáruk, különösen a tölgyfa, oly kitűnő minőségűek, hogy igen szé- les elterjedettségnek örvendenek és még a nagy európai konkurrencia is csak kevéssé ártott az el- helyezhetőségnek. A legfontosabb tétel, az épületfa is csak tizenegynéhány százalékos

szenvedett, ami a szomszédos osztrák fat-ermeilés súlyos válsága mellett csekély veszteségnek tűnik csak fel. A magyar fabehozatal Jugoszláviából az utóbbi években erősen csökkenő tendenciát mutat, visszaesést

de ez nem csodálható, hiszen összes 'fabehozata- lunk az utolsó három év alatt mennyiségben több mint 30, értékben pedig 40 százalékos csökkenést szenvedett. A Magyarországra importált jugoszláv

fa csaknem kizárólag, szlavóniai erdőkből szár-

mazik. Egy másik fontos cikk, amit csaknem egé- szében a volt Magyarország területéről vásárolunk, a kender és kenderkóc. Ezeknek a cikkeknek csaknem teljes egészét itt szerezzük be, az olasz, cseh és német áruk csak alárendelt szerepet ját- szanak. A volt magyar területek továbbá termé- szetesen továbbra is szállítják mindazokat a mező- gazdasági terményeket, amelyek éghajlati vagy egyéb okok folytán ott otthonosabbak, mint a magyar uralom alatt maradt területen, Elsősorban az állattenyésztés köréből a nyersbőr és a toll, a növénytermelési terményckből pedig a tengeri és a korpa jön figyelembe.

Azt látjuk tehát, hogy a behozatalnak igen je- lentős része a volt magyar területet szolgálja. A régi Szerbia és az újonnan szerzett hegyvidékek bányászati és vegyi nyersanyagokat szállítanak.

Ezek közül a vasérc játsza a legfontosabb szerepet, Jugoszlávia egy évben körülbelül 400000 tonna vasat termel s ebből igen jelentős mennyiséget ex—

portál, A kivitel összértéke évi 40—60 millió di—

nárra is felmegy, s így Magyarország évi 2—3 millió pengős importjával körülbelül a felét veszi fel. Az egyéb termékek, a kalcinált— és marószóda szintén évi 40—60 millió dináros értékben szerepel—

nek a kivitelben, Magyarország itt is körülbelül a felét veszi fel a kivitt mennyiségnek.

Érdekesebb számunkra a magyar export Jugo- szláviában feltáruló lehetőségeinek vizsgálata. Ma—

gyarország nehézipara hosszú. idő óta jelentős szál—

lítója Jugoszláviának. Nemcsak a jóvátételi szám- lára szállított vasúti szerelvények, hanem gépek, vasáruk, félgyártmányok és villamosgépek is jelen—

tős mértékben találtak piacot déli szomszédainknál.

A legutóbbi évben számos cikkben visszaesés állott be. Ennek oka egyrészt az, hogy a jugoszláv kőz—

lekedési minisztérium az utóbbi évek nagy beruhá- zásai kapcsán túllépte hitelkereteit és takarékosságra van szükség az egyensúly helyreállítása céljából.

A magánfelek rendelései szintén visszaesnek, s a magyar nehéziparnak erős küzdelmet kell folytatnia a piac megtartásáért. Ezt részben a hitelkeretek bő—

vítésével, részben erős árcsökkentésckkel sikerült elérni. így a mozdonyjavításhoz szükséges réz- félgyártmányok árából 30%—ot kellett engedni ahhoz, hogy a német, cseh és osztrák iparral szem—

ben a vásárlót —— a jugoszláv államvasutakat —- megtarthassuk. Jelentős exportcikkek a mezőgazda- sági gépek, itt a magyar ipar 75%-ig uralja a piacot.

Újabban a kisebb kaliberű gépek nyomulnak elő- térbe, minthogy a gazdák csak kisebb befektetést engedhetnek meg maguknak. Nagy lendületet fog adni a további exportnak a behozatali vámok eltör—

lése. A kötelező nemesített vetőmag használata, valamint a világítás fokozott ütemű bevezetése szin- tén módot fog nyujtani nehéziparunknak az illető államban való terjeszkedésre. Ezek mellett az őr- vendetes szempontok mellett figyelembe kell venni, hogy a bútoripar és a vegyészeti cikkek mind nehe—

zebben találnak piacot. Előbbi a pénzhiány és a bizonyos fokú telítettség, utóbbi pedig a belföldi te—

lepek konkurrenciája miatt forog veszélyben. A szappan és a keserűvíz konkurrens nélkül áll. A magyar textilipar erős nehézségekkel küzd a jugo- szláv piacon. így elsősorban harcol a kommerc—árut termelő osztrák és olasz gyárakkal, másodsorban megérzi a 20 dináros védővám súlyát is. Annál többre kell becsülnünk az elért eredményeket, hogy mü'selyemben már csaknem versenytárs nélkül ál—

lunk, sőt nagyobb mennyiségű flanellt és kamgarnt is sikerült elhelyezni. Jugoszlávia textilbehozatala állandó csökkenést mutat 1923 óta. Legerősebb ez a gyapjúban, míg a selyemben a divat hatása folytán kevésbbé észlelhető. Ennek oka a hazai juhtenyész- tés előtérbetörésében és a textilipar céltudatos fej—

lesztésében rejlik.

Visszatekintve a mondottakra, megállapíthatjuk, hogy a két ország közötti szerves árucsere alapjai oly módon vannak lefektetve, hogy azok a várható további fejlődés igéretét rejtik magukban.

Románia.

Románia aránylag igen nehezen bontakozik ki azokból a nehézségekből, amelyeknek főoka az új és igen heterogén területek egységesítésében rejlik.

Az inflációs politika következtében a lei aranyértén kének egyötvenedére zuhant. Stabilizálását külföldi kölcsön hiányában máig sem lehetett végrehajtani.

Ehhez járult még a termelés és fogyasztás terén egy- aránt megrázkódtatásokat okozó agrárreform. Ez egyrészt új parasztbirtokokat teremtett a hazatérő katonák számára, másrészt a meglevő kis paraszt-

birtokokat Végrehajtásában a

38 megnagyobbította.

(5)

6. szám.

—560——— 1931

legerősebb radikalizmussal jártak el. A nagybirtok megszüntetésénél azonban nem uralkodtak egysé—

ges irányelvek. A királyság különböző részeiben kü—

lönböző nagyságban állapították meg a meghagy-—

ható nagybirtokok maximumát. Hogy ez egy olyan országban, amelynek nagyobb része néhány évtized—

del előbb még négy különböző állam politikai fenn—

hatósága alá tartozott, s melynek nemzetiségi meg—

oszlása is ennek megfelelő képet mutat —— milyen alkalmat szolgáltatott politikai

nyesítésére, az elképzelhető.

szempontok érvé—

A román közgazdasági politikát úgyszólván a felszabadulás óta a teljes autarchiára való töreke—

dés uralja. Az iparvédelmi törvény a hazai nyers- anyagot használó gyárak részére igen nagy kedvez—

ményeket engedélyez, adók és közszállítások terén segédanyagokat vámmentesen hozhatnak be stb. Ez a gazdasági patriotizmus odáig megy, hogy egy 1924—ben hozott törvény szerint bányakoneessziőt csak olyan társaság kaphat, amelynek részvény—

tőkéje 60% erejéig belföldiek kezében van. Tőke—

szegény agrárországban nagy nehézségekbe kerül megfelelő tőkéjű csoportosulást összehozni, amely pl. a petroleumkiaknázást folytat—

hatja.

eredményesen

Az 1924. augusztusában életbelépett új arany vámtarifa már határozottan szintén az ipari védvámok alapján áll, az 1927 április 10—én életbelépett tarifa pedig autonóm és minimális té- teleket tartalmaz. Bár vámok a fo- gyasztók számára nagy terheket jelentenek, mégis ezt a hatást némileg ellensúlyozza az a körülmény, hogy a beruházásra szolgáló áruk egy része külön engedély alapján vámmentesen is behozható. Az államkincstárnak úgy is jelentékeny bevételt biz- tosítanak a kiviteli vámok, amelyek részben a bel—

földi árak alacsony színvonalon való tartását is célozzák.

a behozatali

Románia legnagyobbrészt mezőgazdaságból el. A természeti adottságok igen kedvezőek, a kihasználás azonban csak kezdetleges. A termés azonban a há—

ború óta visszaesett. A hektáronkénti hozam má- zsákban kifejezve a következőképen alakult:

lláhorú utáni

Háború előtti Háború utáni átlag maximum minimum

Búza 123 103 6'1

Tengeri 151 149 81

Zab 16'9 10'7 4'9

Rozs 106 97 5'6

A termelés hanyatlásának legfőbb oka az agrár- reform. A piacra termelő, standard árura törekvő

nagybirtok helyét az Önellátással megelégedő törpe—

és kisbirtok foglalta el. Ennek tulajdonítható az is, hogy míg a háború után a búza vetésterülete B'B'Z—

kal csökkent, addig a tengeri vetésteriilete emelkedett. A háború előtt a kisbirtok és a nagybirtok

egymáshoz való aránya 60140 volt, a háború után pedig 89 : ll.

Ugyancsak az extenzív gazdálkodás jellegét mu—

tatja az állattenyésztés. Míg a szarvasmarhaállomány az utóbbi években a háborús évekhez képest csök—

kenést mutat, addig a juhállomány megnövekedett.

Az ásványolajtermelés nehezen heverte ki a háborús pusztításokat. A kedvezőtlen áralakulás el—

lensúlyozására szállítási kedvezményeket és a kiviteli vámok csökkentését léptették életbe. A további alakulás pusztán attól függ, hogy milyen tőkeesoport érdeklődését sikerül megnyerni.

A román gazdasági élet igen súlyos következ—

menyét érzi annak a körülménynek, hogy a közte—

kedés nem felel meg a követelményeknek. A vasutak az ország nagyobb részét tevő újonnan megszerzett területeken a természet által adott útirányokon a régi központok felé törekednek s a nagy tengeri ki- kötők megfelelő összeköttetés nélkül állanak. A pénzügyi helyzet nem engedte meg az olyannyira szükséges újjáépítést

Románia gazdasági élete 1930—ban.

Az utolsó év súlyos válsága fokozottan ránehe—

zedett a szemtermelésből élő Romániára. A kormány gazdasági bizottsága végre eljutott odáig, hogy a legfontosabb kiviteli vámok eltörlését javasolja.

Amily mértékben természetes, hogy ezek az idejét— ; mult szempontok ma fenn nem tarthatók, oly mér- tékben jelent viszont eltörlésük veszteséget az állam—

pénztárra, hiszen számos év volt. amelyben a kivia teli vámok kétszerannyi jövedelmet biztosítottak az államnak, mint a behozataliak.

Az év folyamán több igen fontos kereskedelmi szerződés tárgyalása kezdődött meg, többek között

Angliával és a legfontosabb üzletféllel, Németország- gal. Hosszú tárgyalások után a német—román szer—

ződés 1931 júniusában jött létre, 1930 nyarán hozott törvény szerint a kormány fel van hatalmazva, hogy olyan országgal szemben, amely a román kiviteli cikkeknek fel nem

ágak valamelyikét komolyan fenyegetné, az autonóm vámot duplájára emelje és annak termékeit a piac- vételével a román gazdasági

ról teljesen ki is zárhatja.

Románia külkereskedelmi forgalma.

Magyarország szerepe.

Románia legfontosabb exporteikkei az ásvány—

olaj és a fa. Magyarországgal való forgalmában is ezek állanak az első helyen. A finomított kőolaj kivitelének értéke évi 7—8 millió leit jelent, leg—

nagyobb vásárlói Németország, Ausztria és Olasz-

ország. Magyarország állandóan 20—25 millió pengő értékű román ásványolajat vásárol. Érdekes azonban, hogy az erdélyi eredetű áru mindjobban

(6)

6. szám. —— 561 —

1931

4. Magyarország külkereskedelmi forgalma Romániával.

Le commerce de la Hongrie avec la Roumam'e.

Összes behozatal ' líbből a Magíyarbitrodatlomból [elszaklréízlme esik

Árumegnevezes I'nportatíons totazes en 750187! ali 5771 0176 en 6116 a a Ongflíd

Marchandises 1000 P — pangas %

1928 [ 1929 ; 1930 1923 I 1929 ! 1930 1928 [ 1929 [ 1930

Behozatal ——-— Importations

Nyers- és megm. fa —— Bois bruts et omzre's 50.238 46.435 34.746 50.238 46.435 34.726 1000 1000 1000 sványolaj — Huile minérale . 21.412 25.448 25.852 1.750 288 31 832 I'] 01 Faszén — Charbon de bois 1.177 1.530 1.310 1.177 1.530 1.310 1000 1000 1000 Friss gyümölcs — Fruils frais- 1.869 2.163 1.271 1.797 2.062 1.195 96'1 953 940

Toll —— Plumes. 1.438 1.389 1.095 1.438 1.389 1.095 100'0 1000 1000

Korpa —— Son . . . . 3.774 2.716 1.042 3.442 2.460 986 912 906 94'6 Mésznitrogén — Cyanamzde calcigue . 3.274 3.034 1.004 3.105 3.034 1.004 !)4'8 1000 10014 Olajpogácsa —— Tourteaux . . . . 1.495 1.190 1.002 1.053 701 783 700 589 781 Olajosmagvak —— Graines ole'agineuses . 599 503 520 424 464 302 708 92'2 58'1 Összesenl) —— Total. 95.734 96.146 74.631 73.047 67.017 46.655H 7673 69'7 62'5

Kivitel — Exportations

!

Vasfélgyártmányok — Demi-produits !

en. fer . . 11.700 11.915 7.117 9.986 8.989 4.649 853 75'4 65'3

Gépek és készülékek — Machines et ap

pareils. . 8.147 6.339 3.177 5.294 4796 2.002 650 75'6 63'0

Vill gépek és készülékek —— Machines

et appareils électrigaes . . . 2.299 3.726 2.970 1.064 2.043 1.636 462 54'7 55'1 Könyv, folyóirat — Livres et revues 1.685 2.618 2.723 1.677 2.612 2.722 99'5 99'7 100'0 Jutazsák — Sacs en jute 1.665 2.041 1.554 1.509 1.479 875 906 724 563 Vasáruk —— Oawages en fer . . 2.727 1.660 1.508 2.060 1.285 1.062 755 77'4 70'4 Pamutfonál és cérna —— Fils de coton et

űls a evad/re de coton . . . 1.498 1.177 833 832 738 678 555 62'7 81'3 Fémfélgyártmányok —— Demi—produits

métalligues . . 989 732 714 792 457 397 801 62'4 55'6

Prémbőr, kikészített ——Pelletem'es apprz

te'es . . . 262 691 641 247 675 510 94'2 976 795

Kőszén —— Homlle . . . . . . . 613 687 605 590 631 604 96'2 91'8 100'0 Pamutszövet -— Tissas de coton . 2.858 1.438 541 1.610 1.182 515 5653 82'1 95'1

Összesenl) _— Total. . . .,]45.097 47.067 30.175 33.439 34.758 20.800 74-1 73'8 68'9

1) Egyéb árukkal együtt. —— Y comp. les autres marchandises.

háttérbe szorul. A fánál azonban, mely Románia másik standard exportáruja, s amelyet igen széles körben tud elhelyezni, így nemcsak a már említett országokban, hanem a fátlan Levantéban is, állan- dóan azt látjuk, hogy a Magyarország által vásárolt egész mennyiség kizárólag az erdélyi erdőségekböl származik. Éppen ezen szállítási

A magyar kivitel két fő ágra oszlik. Az egyik a nehézipar, a másik a textilipar. Mindjárt bevezetés- képen meg kell állapítanunk, hogy az utolsó három év sajnálatos csökkenést mutat. A vasfélgyártmá—

nyok kiviteli értéke 40, a gépek— és készülékeké 60, a vasárnké 4.5"(1—kal csökkent. Ezzel szemben a ki—

sebb jelentőségű villamosgépek kiviteliw értéke 30

%-os emelkedést mutat. A textiláruk közül a pamut—

könnyebbségnek tulajdonítható az, hogy Magyarország a legnagyobb

fogyasztom a" roman fanak. _, " , _ _ .. fonál és cérna szintén elvesztette értékének csaknem Evente tobb mint 1 millio pengo ara luss gyu— a felét, a pamutszövet pedig, ami egyike volt leg- molesöt 1s vasarolunk Romaniaban, Ez legnagyobb— fontosabb exportáruinknak, közel 3 millióról fél- részt erdélyi alma. A Romániából való importunk

áttekintése'nél általában azt látjuk, hogy főleg a mezőgazdaság melléktermékeit vásároljuk s azt is csaknem kizárólag a volt Magyarország területéről.

Importnnk tehát 2 körülbelül egyenlő értékű félre

millió pengőre esett vissza. A kikészített prémbőr kivitele jelentős emelkedést mutat. Ez a külföldön mind nagyobb elismerést szerzö magyar cikk 3 év alatt értékének két és félszeresét érte el. Még egy osztható, az egyikbe tartoznak a mezőgazdasági és

erdészeti termények és termékek, a régi Magyarorn szág területéről; a másikat pedig teljesen uralja a romániai petroleum.

érdekes tételről kell megemlékeznünk a könyv- és alatt 60%-kal emelkedett s az exportranglista negyedik folyóiratról; ennek kivitele az utóbbi évek

helyét foglalja el ma, hirdetve azt, hogy a magyar 38*

(7)

6. szám.

betű iránti érdeklődés minden kedvezőtlen körük mény ellenére csak fokozódik.

Még egy érdekes szempontot kell felemlítenünk, hogy t. i. a megszállott területek részesedése általá—

ban erősen csökkenő irányzatot mutat. A magyar

———562—— 1931

ipar tehát teret tud hódítani olyan területen is, ahol igen erős, — főleg német —— konkurrenciával kell szembeszállania, s amelynek rekompenzáló ereje, mint azt a l'enntebbiekben láttuk, meglehetősen

egyoldalú Sibelka—Perleberg Artur.

Budapest fontosabb gócpontjainak utcai forgalma.

La circulation sur les points les plus fréguente's de Budapest.

Résume'. A Budapest, la circulation des véhicules est la plus vive sur la place Cal—

vin: en 1930, environ 10 millions de ve'hi—

cules y ont passé, en ne comptant gue ceux ayant circulé entre 7 et 21 heures. Sous ce rapport, vient aprés la place Calvin le croi—

sement de la rue Kossuth Lajos et Pavenue Rákóczi (prés de 7 millions de ve'hicules en 1930), La circulation des tramways a été particuliérement grande au carrefour de la place Baross et de la rue Bethlen; celle des automobiles et des motocyclettes, sur la place Clark, a ltentrée du pont de chaines.

*

Fővárosunk utcáin lebonyolódó jármű—

l'orgalom nagyságát a Szemle 1980. évi 7.

számában, a forgalmi balesetekkel kapcso—

latban néhány jellemzőbb adattal igyekez- tünk megvilágítani. Az utcai közlekedés megfelelő rendezésével kapcsolatban több oldalról megnyilvánuló érdeklődésre való tekintettel kívánatosnak véljük az ebből a szempontból rendelkezésünkre álló újabb részletesebb adatokat is bemutatni. A köz- zétett adatok ez alkalommal is a budapesti államrendőrség kerékpáros osztálya által

végrehajtott számlálásnak eredményei.

Az államrendőrség előbb említett szervei útján 1927 óta foglalkozik a forgalom nagy—

ságának számszerűleg megrögzített megfi-

gyelésével. Az idevonatkozó adatokat az első

évben a fővárosnak mindössze három leg- forgalmasabbnak ítélt pontjáról gyűjtötték össze. Ez a három pont a Rákóczi—út és Nagykörút, továbbá a Baross—tér és Bethlen—

utca keresztezése, valamint a Margit—híd pesti hídfője volt. Az évek során az észlelés körét állandóan bővítették s 1928—ban 6, 1929-ben 17, végül 1930-ban már 27 helyen végeztek számlálást. A legutóbbi alkalom—

ma]. a fővárosnak erre a célra kiszemelt pontjai a következők voltak:

l,. Apponyi-tér,

2. Bálvány-utca és gr. Tisza István-u keresztezése,

3. Baross—tér és Bethlen-utca kereszte- zése,

4. Berlini-tér,

5. Berlini—térv—Teréz—körút——Váci—út—

Lipót—körút keresztezése, Clark Ádám—tér,

Clark Ádám—tér és Lánchídfő keresz—

tezése,

Ferenc József-hidon át,

. Főherceg Sándor-tér,

10. Gellért—tér és Ferenc József-híd budai hídfő keresztezése,

11. Kálvin—tér,

12. Kálvin-tér—w—Baross—u. és Úllői—út ke—

resztezése,

13. Kossuth Lajos-u. és Rákóczi—út érint—

kezési pontja,

14. Kossuth Lajos-u. és Károly—körút ke—

resztezése.

15. Kossuth Lajos—u. és

keresztezése,

16. Lánchídon át,

17. Lánchíd pesti hídfő,

18. Lánchíd budai hídfő.

19. Margitszigeti bejáró, 20. Margithíd pesti hídfő,

21. Nagykörút és Andrássy—út kereszte—

zése,

2L. Nagykörút és

zése,

23. Nagykörút és Úllői-út keresztezési—*, 24. Oktogon-tér keresztező pontja.

25. Síp—utca és Rákóczi-út keresztezése, 26. Úllői-út és Ferenc—körút keresztezése, 27. Vilmos császár—út———gr. Tisza István-u.

és Andrássy-út keresztezése.

r ' ? c c a

Múzeum-körút

Rákóczi—út kereszte—

Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal: Magyarország külkereskedelmi forgalma a Balkán félsziget államaival I.

e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e