KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e
Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal.
Le commerce de la Hongrie avec différents pays.
Magyarország külkereskedelmi forgalma a Balkán félsziget államaival.
Le commerce de la Hongrie avec les pays balkanigues.
ll. rész. — II! partie.
Bulgária.
Általános gazdasági helyzet.
Bulgária a világháború után erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt súlyos csapást szenvedett. El—
vesztette a kijáratot az Égei tengerhez, ami nem—
csak kereskedelmi út szerepét játszotta, hanem a macedón és trák doln'mytermelő területek legérté- kesebb részét is jelentette. Figyelembe kell venni, hogy ezeknek a területeknek a lakossága is túl—
nyomoan bolgár volt. A Dobrudzsa elvesztese viszont gabonatermelő területeit nyirbálta meg jelentősen.
Bulgária agrárjellegét legjobban az a körül- mény mutatja, hogy 1900 es ltt20 között csekely ingadozások mellett sem változott meg a vidéki és városi népesség aránya: 80], szemben 19'9%—kal.
Az ipari népesség a 10"o—ot is alig ért el, bár a kormány évtizedek óta fáradozik az ipar fejleszté—
sén. Ezen a téren a behozatali tilalmaktól sem riad nak vissza. A vámtételek emelése ltl22 óta ismétel—
ten szükségessé vált. A kiviteli vámokat azonban a gazdasági fejlődés lassan kiküszöböli
A bolgár mezőgazdaság egyelőre igen alacsony termésátlagokkal dolgozik. Ennek oka főleg a pri—
mitív módszerekben van. A legutóbbi évekig a faekek száma csaknem ugyanannyi volt, mint a vasekeke.
Ehhez járult a bolgár szarvasmarha és igásállat csekély leljesítöképessége és gyenge minősége, ami a trágyázáson is érezteti hatását. Megállapítható, hogy a szemtermelés általában erősen veszít jelen—
tőségéből s ezzel szemben az ipari növények terme—
lése előre tör. A búza— és kukorieafogyasztás a bel' földön oly mértékben emelkedett, hogy kivitelre mind kevesebb jut, sőt rossz termes esetén a beho—
zatalra is szükség van. A háború után rizstermelés- sel is kísérleteztek; ugyancsak történtek kísérletek
?. enkorrépalermelés oly arányú fokozására, hogy a behozatal csökkenjen. Ugyanez a helyzet a gya—
potnál és az olajosmagvaknal. Különös figyelmet ér—
demel a dohánytermelés alakulása. A balkán hábo- rúk alatt szerzett területek magas színvonalon álló termelése lendületet adott a regi államtwerületen lévő vidékeknek is A világháború alatt megnövekedett a szükséglet, s ez a kedvező konjunktúra egészen 1924-ig eltartott, mikor a kisázsiai háború a görög és török versenyt nem engedte kifejlődni. A kor—
mány nagy gondot fordít a termelésnek minőségi feljavítására is. Újabb rendelet szerint ültetvénye—
szabad
ket csak bizonyos területeken létesíteni.
ahol a termeszeti viszonyok megfelelőt—ki
A (loln'n'iytermelt'is a rózsaolajgyártás hátrányára fejlödött s a mesterséges illatszerkészítés szintén ká- rosan befolyásolta ezt az iparágat, bár hivatalos rész- ről minden megtörténik, hogy a gyártás úgy minő—
ségileg, mint mennyiségileg fellendiiljön. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket tesznek a szőlőtermelés felvi—
rágoztatására. it beültetett terület a háború óta a duplájára emelkedett s a csemegeszőlő és mazsola már az ország kiviteli cikkei közé tartoznak.
A bolgár iparra nézve a legfontosabb az a tö- rekvés, amely fűtöanyagellátás terén függetleníteni akarja az országot a külföldtől. A legújabb evekben a termelés már jóval az 1 millió tonna felett van s így a belső fogyasztás teljes fedezésére elegendő, Az iparágak közül legfontosabbak az élelmiszeriparok.
különösen a kivitelre dolgozó malomipar. A mező—
gazdasági termelésről mondottakl'nil önként követ- kezik, hogy a, cukoripar és az olajmalmok, valamint a dobz'inyfeldolgozás fokozatosan nyernek fontos—
ságot. Ezzel szemben termeszetesen a nehézipar meg a fejlődés alacsony fokán áll.
Bulgária gazdaság/i elete 1930—ban.
Az utolsó év válsága Bulgáriát sem kerülte el Az alacsony színvonalrm álló árak a fogyasztás és egyidejűleg az ipari termelés erős redukcióját Von—
ták magukkal. Az 1930. évi gabonatermeles 70%-kal multa felül az előző évit, ennek külföldi piacokon való értékesítése azonban nagy nehézségekbe ütkö—
zött s ez meg csak jobban Olőmozdítja az ipari nö- vények termelésére való áttérést. ligy hektár gabo- nával bevetve 6.353 leva jövedelmet. jelent, míg egy hektár ipari növónnyel bevetve ennek körülbelül a kétszeresét jövedelmezi. Az olajosnővenyek terme—
lése ltlflO—ban így is 18%-kal volt nagyobb mint az előző évben. A gazda, természetesen igyekezett az alig eladható gabonát másképen értékesíteni. így sok helyen az állatokkal etették fel. Ennek következté- ben a tojáskivitel több mint 50%-kal, az előbaromfl- kivitel pedig 200%-kal emelkedett. Az év végén meg—
alakult a Gabona Kiviteli Igazgatóság, amelynek fela adata az árszabályozás. Az általa megvett búza ára nak 50%-át készpénzben, további 5000-át pedig ado—
jeggyel egyenlíti ki. A többi gabonaneműnél 2500 75% adójeggyel
Ugyancsak a mult év folyamán vették tervbe az Ex- portínlózet felállítását is ennek működése azonban csak 1931—ben kezdődik, A kormány már a nyár
készpénz és történik a fizetés,
7. szám. ——-—677—
1931
elején 35%kal leszállította exportra szánt gabona vasúti tarit'áját, s ugyanakkor az importált gabonáől 5%—kal felem-elte.
Az ipari és olajosmagvaknak termesztése foko—
zatosan tert nyer, Ezt világítja meg a következő kis összeállítás:
1924—ben 27.000 hektár
1927-ben 64.000 ,,
1928-ban 113000 ,,
1980-ban 152989 ,
tűz a terület ma az összes megművelt területnek 3-03'10-511 jelenti, A terméshozam összesen 4,:l*22.000 (;
2.629 millió leva, míg 1929-ben 3,632.000 ([
1.699 millió leva értékben.
volt Részletes ered menyek a következők:
A bevetett terület 'l'ermeseredmeny
hektárban min-ben
Dohány 88000 327776
Napratorgó . 71.200 599.040 Cukorrépa 19.500 2,622.689
Repce . 299 1626
Szezám 7.600 21282
Anis . , . , 1.277 8900
Mák . . . , 140 329
Gyapot 5675 30.094
Len. . 264 1.686
Kender 3.413 23.082
X lojz'is— es haromlikereskedelem javulasz'ira már
rámutattunk; kiegészítésül meg kell jegyezni, hogy a termelés 50%-kal nagyobb az előző évinel s az export összértéke 755 millio leva.
kiviteli szervezett a
A kormány eltö- rölte a vámot s ezenkívül egy pénzügyi fellendíté- az exportőrök hozzz'ijárulz'isai tartanak
alapot termelés és kivitel
sére, amelyet fönn.
Szomorú rózsaolajkereskedelem
6000 hek—
az export azonban esaknem meg—
szünt s az utolsó evi készletek még eladatlanul he- viszont a
A rózsával beültetett terület 5 helyzete.
tárra becsülhető,
vernek.
A nversgyapot—termelés állandóan emelkedik, de azért még jelentős importra szorul az ország.
, 'l'ermelés lácültctett I m p 0 r t
Ev tonna terület (ha) tonna millió leva
1928 286 1.659 3013 1'2
1924 270 2.145 60 02
1925 448 2.941 2210 158
1926 501 3.014 8080 475
1927 750 5152 1.362'0 817
1928 699 5.308 17350 1252
1929 938 5.562 2.074'0 135'1
1930 1.043 5.670 2200 1423
A bolgár ipar mult évi helyzetét jellemzi, hogy bár a kormany az ipari nyersanyagok, tüzelőanyagok ezeknek im- 50%-kal esett vissza.
és gépek behozatali vámját eltörölte, portja megis mintegy
külkereskedelmc különös tekintettel a Magyarországgal való forgalomra,
Bulgária
A bolgár külkereskedelmi mérleg a háború óta
váltakozva mutat passzivitást es aktivitást (1. tábla.)
]. Bulgária külkereskedelmi mérlege.
Balance du commerce cacte'rz'eur de la Bulgaria
F v Behozatal Kivitel
* , Imporlatíons Iíxporíations
A " " e 6 ezer leva —— mi 1000 lera ______
1928 . 7,040.935 6,331.247
1929 . 8324633 6397061
1930 , 4,589.725 6,191.140
2. Bulgária külkereskedelmi forgalma áru- csoportok szerint.
Commerce emte'rieur
groupes de marchandises.
de la Bulgarie suivant les Áruk megnevezése
lklarchan dises
1929. 1930.
, ezer lev a— (m 1000 Ieva
Behozatal —— lmportatz'ons,
Kémiai cikkek _ Articles ,
chimigues . . ; 175696 147568
Cserzőanyag, festék lakk— ] Maticres atarmer couleurs, H
lagues ; 187286 116822
(xyanta, gummi asványolai ;
Résine gomme, hm'lc miné—
rale . , ' 308287 278225
Növényi olaj, zsiiadék viasz Hmles végétalcs, graisses,
cires . 208784 128309
Érc, ásvány _ Minerm's et
minéraum . . 12841201 777920
Faipari term, —— Produits de "
lindustrie du bois 883130 152819 Papíripaii telm, -— lrorlmts
de lmdustiic (Zu papier ! 236947 169383 Böripari term. 4— Prodmts
de t'z'ndusirie du (:u'ir 268122 159292 Textilipari term. — Produits
de llimlustrie iemtzle . . 2,573,125 l,271,518 Autó, kocsi, hajó, drb ——
Automobiles, voitures ba- '
teaua', (uniles), 218.494l 176364 Gépek, hangszerek, fegyv-e l
rek —— Machines, instru- f ments de nmsigue, armes
íz feu . 1, 187 ,695; 649988
Osszesen —— Total 458972?)
Kivitel — Empertatwns, Elő állatok — Animamc sur
pied . . 220723 206640
Állati term —Prodm'tsami-
mauac . . 845998 990341
Gabonaneműek—— Cére'ales 723412 106008!) Gyümölcs, főzelék, takar-
many —— Fruits, légumes,
fourrages 294366 307028
Gyarmatárú —— Denre'es (olo—
m'ales. , 2,913.9J6 2,683.987
Hizlaló takarin — Fourra-
ges a engraissem. . _ 149080 134187 Illatszerek — Parfums . 344973 201998 Böripari term, —— Prodm'ts
de l'industrie du cuir 380063 294624 Textilipari term. —— Produits
de l'industrie teartile 240024 101120 Osszesen — Total . 639706! 6,19l.140
3. Bulgária külkereskedelmi forgalmának megoszlása fontosabb országok szerint, százalékban.
Répartition par principaua: pays du commerce extériear de la Bulgaria, cm %.
Bevitel Kivitel
Ország —— Pays _mgglggggztions __ Ország _ Pays Exportations
WWW ._WW ,1999 l 1930 1929 ) 1930
Németország —— Allemagne 21'19 i 22'22 Németország — Allemagne 27'89 29'88 Olaszország — Italic 15-26 ! 10'66 Ausztria — Aatriohe 1469 1255 Nagy- Britannia — Gr.-Bretagne.10'39 8'88 Olaszország —— Italia 1101 1048 Oseh- Szlovákia- Tche'ooSlooaguie 1078 899 Görögország —— Gréce . 805 759 Ausztria — Aatrz'ohe 804 763 Franciaország —— France . . . r 5'61 5'14 Franciaország — Frame 7'66 8'17 Törökország — Turgme . . . . § 476 252
Románia —— Roumam'e 535 710 Lengyelország m— Pologne . 469 848
Belgium — Belgigac . 370 277 Belgium -—— Belgigae . . 422 451
Németalföld — Pays—Has 242 244 Németalföld —— Pays—Bos 365 142
Magyarország —- Hongrie 1'89 ] 2'35 Magyarország —— Hongrie . 2'29 2'70
Az időnkénti aktivitás a kormány gazdaságpolitika—
jának következménye. A kivitel természetesen teljes sen mezőgazdasági jellegű. Belső összetétele azon- ban erős változáson ment át. Míg a háború előtt a kivitel összértékének 60 %-a a gabonafélékre esett s a dohány csak egy százalék volt, addig ma a gabonakivitel 20——25%, s ezen belül is a kukorica
X dohánykiviiel ma 20—3000—át jelenti a kivitelnek.
Az állat és állati termékek kivitele szintén emelke—
döben van. (2. tábla.)
Minthogy mezőgazdasági cikkek terén Bulgária önellátó, importjában az iparcikkek játszák a leg- nagyobb szerepet. Legjelentősebb változás a háború előtti időkhöz képest az, hogy rizs, cukor és szénben és az árpa fontosságban a búza fölé emelkedett. Bulgária lna önellátó. Legfontosabb és egyúttal
4. Magyarország külkereskedelmi forgalma Bulgáriával.
Le commerce de la Hongrie avec la Bulgaria
, Érték 1000 P—ben Érték "ya,—ban
Arumegnevezes Valeur en 1000 pengés Valeur en 0 ,,
Marchandíses w ;
! 1928 1929 1980 1928 1929 ; 1930
Behozatal—VImportations Nyersdohány — Tabac brut . . 6.308 7.503 12.717 7257 73'16 ; 90'6'9
Vasuti kocsik —— Wagons pour chem. ;
de fer . . . 817 718 833 ] 940 700 5'94
Kikészitett bőr _ Peaux apprétécs . 43 95 125 : 049 093 3 089
Nyers bőr — Peaua: brates 320 205 4l (* 3'68 ;2'00 02!)
Összesen — Total 1). 8.693 10.255 14.023 too-o zoo-0 ! 1000
. !
Kivitel—Eocportatio-ns
Vasuti kocsik — lVagons pour chem. [ 5
de fer . . . 471 630 1230 6'94 8'33 22'42
Vasáruk — Ou'vrages en fer . . 804 469 827 1185 575 1507
Gépek és készülékek —— Machines et §
appareils . 4 1.943 ; 1.050 764 :!8'6'5 12'87 [3 943
Vas félgyartmanyok —— Demi-produits ;
en fer . i . . . . 497 1.687 527 7'33 20'68 9'61
Jutazsak — Sass en juta A . 187 6 286 276 007 5221
Fém félgyártm--Demi--produit—en métaua: 494 1. 029 269 728 126] 4'90
Villamos gépek és készülékek l
Machines et apparoils éleoír. . 306 179 185 451 2'19 3'37
Vetőmagesávázók — Préparatz'ons pour §
préserver les semailles . . 103 ( 119 177 1772 146 i 3'2—3
Len, kender és jutafonal —— Fils de lin,
de charwre et tie juto . . . 61 208 172 5 090 355 3'14
Kőszén —— Houille 68 101 M 100 0'74 1'84
Összesen — Total 1) . 6.782 ] 8199 5.435 zoo—0 zoo-0 zoo-o
ll) Egyéb árukkal együtt. —— Y compr. les autres marchandises.7. szám.
——-—679—— 1931
emelkedő jelentőségű tétele a behozatalnak a texti—
liáké. Ezek mellett a nehézipar játsza a legnagyobb készülékek behozatal össz- szerepet; télnek, fémáruk, gépek és
együttvéve negyedrészét teszik a értékének. (3. tábla.)
Úgy behozatalban, mint a kivitelben Németor- szág a legjelentősebb iizlett'él, A bevitelben ezen—
kívül Olaszország ——— commerce—textiláruival "
Anglia —— textíliák és vegyszerekkel __ és Cseh—
Szlovákia nehézipari gyártmányokkal, —u szerepel—
nek. a kivitelben az utóbbi évek alatt Görögország előretörése tűnik fel, lelvévén a mezőgazdasági ter—
mények fölösleget. Kérdés azonban, hogy a görög malomipar gyorsított kiépítése folytán ez a hely—
7et mennyi ideig lesz fenntart—ható.
Magyarország a bolgár behozatalban LL, a ki—
vitelben viszont a 9. helyet foglalja el. Ezzel szem- ben Bulgária az utolsó év adatai szerint Magyar—
ország bebozatalában a 13., kivitelében pedig 15.
helyet foglalja el. A behozatal esaknem kizárólag nyersdohány, s ebben a cikkben évek óta legjelen- tősebb szállítonk. A nyers és kikészített bőrben pe—
dig csak jelentt'rktelen szerepet játszik Nyugat- és Középeurópa államai mellett. A magyar kivitel ezzel szemben Bulgáriába csaknem kizárólag a nehézipar
áruira esik. Ezekben a cikkekben viszont a belga, német, angol és amerikai ipar oly erős versenytár—
sak, hogy a fejlődés útját nagy akadályok torla- szolják el.
A jövő kilátásai e téren tehát Magyarorsz—t'igra kedvezőek. Mindazonáltal önként felmerül az a kérdés, hogy vajjon a mo—
nézve nem túlságosan
dernizálódásra törekvő bolgár mezőgazdaság nem vehetné—e nagyobb mértékben igénybe a
mezőgazdasági gépgjártás a
magyar mütrágyagyártás és termékeit.
A külkereskedelmi kapcsolatok ily irányú kiépítése más mezőgazdasági segédanyagkészités
mind a két országnak csak javára szolgálhatna.
Görögország.
Általános gazdasági helyzet.
Görögország sokkal csekélyebb fontossággal bír a magyar gazdasági életben, mint Bulgária 5 en—
nek folytán rövidebben is foglalkozunk vele,
A görög gazdasági élet alakulására a legújabb időben egy demográfiai tény gyakorolta a legnagyobb befolyást: a menekültek visszavándorlása egyrészt Kis Ázsiából, másrészt Bulgáriából. Ez a másfél millió ember a népsűrűséget king—kint 40-ről 50-1'0 emelte fel. Az új mezőgazdasági telepek létesítése pénzügyi szempontból nehéz terheket rótt ugyan az államra, másrészt a bevándoroltak tömegei olcsó munkaerőt állítottak a termelés szolgálatába s így az erősen megviselt, folytonos háborúkban kimerült termelés vérkeringésébe friss lendületet hozott.
Görögország túlnyomóan agrárország, ahol a kisbirtok uralkodik. Az ország területének csak igen kis része alkalmas mezőgazdasági termelésre. Ennek háromnegyedrésze a belső szükségletre szolgáló ga- bonát termi meg extenzív műveléssel, míg a többi területen meleg klímát kívánó exportra szánt ipari növényeket termelnek. Dohányt az összes termelő—
területnek 5%-án ültetnek, mindazonáltal ez a cikk adja a mezőgazdasági termelés értékének 2000—át.
A szőlőtermelés két szempontból jelentős: részben mint mazsola, részben mint bor kerül fogyasztásra.
A bornak legnagyobb részét a belföldön fogyasztják el. Éghajlata folytán különösen alkalmas déligyü—
mölrtstermelésre. itt különböző fajták ősszes termelé- sének értéke t'eliiln'inlja a 200 millio draclnnát. Vi- szont agyam-sak éghajlatából következik, hogy fá—
lran szegény s az újrat'ásítás olyan országban, ahol a kecsketarlás túlnyomó szerepet játszik, nem ke- csegtethet nagy reményekkel.
A görög iparnál a kis— és háziiparí jelleg még túlnyomó. A kormány itt is, mint általában a Bal.
kánon tapasztaltuk, mesterséges eszközökkel igyek- szik a hazai ipar fellendülését előmozdítani. Ez az infláció alatt be is következett. Azonban tőkehiány es a menekülteknek a mezőgazdaság felé való ori—
entálódása véget vetett a konjunktú'ának. Legfon- tosabb iparág az élelmiszeripar, Ebből kiemelkedk a bor és olivaolajkészítés. A textiliparok közül a sző- nyegkészítés mint ujonnan meghonosodott iparág játszik a kivitelben is fontos szerepet.
Görög/ország gazdasági élete 1930-ban.
Az utolsó év folyamán a görög gazdasági életre legnagyobb befolyással a külföldi kölcsönök fel- vételére iránynlo tárgyalások voltak. Angol, francia és amerikai tőke mellett a svéd Kreuger és Toll eso- port 1 millió fontot bocsátott iskolák építésének céljaira a kormány rendelkezésére, 24 évi lejárattal.
Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy a külföldi tőke bizalommal viseltetik Görögországgal szemben és egyesek — így elsősorban a franciák
hogy szerepet egyenesen
erőfeszítéseket tesznek aziránvban, játszhassanak Athénben.
Mezőgazdasági vonatkozásban az újabb évek a dohánytermelés nagy kiterjesztését hozták maguk- kal. A mezőgazdaság támogatására a búza- és liszt- vámokat a kormány 4'30 illetve 882 aranydrach—
máról 6, illetve 1070 aranydraehmára emelte má—
zsánként.
Görögország külkereskedelme különös tekintettel a Magyarországgal való forgalomra.
külkereskedelem
Nemzetgazdasági
A görög állandóan passzív
mérleget mutat. szempontból ez
nem káros. mert a deficitet a tengeri fnvardíjakból.
5. Görögország külkereskedelmi forgalma egyes cikkekből az 1929. évben.
Erti-ait du tableau du commerce earte'rieur de la Gréce en 1929.
Bevitel —— Imporlations.
Érték 1000 drachmában — Valeur en 1000 drachmes.
Búza —— Fromm!
Osszesen — Total 2,694.'J23
Ebből , Dom:
Amerikai légy. Áll. — Etats—
Unis , . . . , , i,:i34.428
Kanada — ('anada . , 680338 Argentina ——— Argeniizzu , 234320 Ausztrália —— Australia , 145006 Magyarország —— Hongrie . 141892
Búzaliszt % Farine de frommt Osszesen _ Total 171123
Ebből w Dont:
Amerikai Egy, Áll, _ Etats-
Unis , . . , . . . . 118861 Olaszország — Italic, , . 15.960 Ausztrália — Australie . . 15.666 Magyarország Hongrie. 5.484;
Kikészített bör — Peaum appréte'es
Összesen —— Total 116698
Ebből — Dum:
Amerikai Egy, All. A [vitats—
Um's . . , . . , 40.537
Franciaor." ág — ance . 36.988 Nemetorszag Allemagne. 17.534 Belgium Belgigue . . . 9.784
Lemezvas —-— Tóles de fer Osszesen — Total 177337 Ebből ])rmt;
Belgium _, !;vlgígzm . , . 118280 Németor ag — Allemagnn. L .539 Franciaorszag ——— France . 23097 Nagy-Britanniai ——— (jr.-Bru—
lagne . . 5113
Fíige —— Figue
Osszesen ——— Total 104040
Ebbol m Dont :
()laszors "ig llalie. . . 51.126 Amerikai lágy, Áll. _ kials—
Unís . . . . . . 18,7$l8
Németország — ,—1llemagnc . 9.257 Nagy—Britannia ., (ír.—Bry—
_ tagne . . . , , . . 4.754 Románia m Ranma/lie . , 4.139
()livaolaj —— Hulla (felme Osszesen — Total 249571
Ebhől _ Dont:
Románia — Rorgmaníe . . 2.315 Amerikai Egy. All, —— Etals—
Unis . . . . . . . , 35.031 ligyipti'nu —— Egyptc . . . 12.760 Olaszország — líalie. 109702 Franciaorszag ——- France , 56.493 Nagy—Britannia w (ír.-Bre—
tagne . . . . 29.194
idegent'orgalomhól és a külföldön, főleg Ameriká- ban élő görögök pénzkiildeményviből kiegyenlítik.
A görög importnak értékben egy
mezőgazdasági növénytermelés cikkei teszik, 10%—;'il sőt néha többel, is pedig az állattenyésztés köréből származó áruk. Ezenkívül az ország jelentős mér- tékben rászorul a külföldi fára és cukorra is. A kő- szén, ásványolaj és egyél) bányászati termékek lm—
negyodrészét a
Bill) _ Haricots
Összesen — Total 131594
libhi'il _. Dont :
Jugoszlávia —— Yougoslavie. 36.329 Bulgária — Bulgarif . , , 25.581 Románia — Roumaníe . , 24.447 'l'öri'vkország — — Turguía. , 24.208
Nyers kávé — Café brut
Összesen —— Total 171858
íhhf'il —— Dont :
Br; 'ilia ., — Brésil . . . . 99.510 zország Italie . . , 10.414 Nemetalföld —— Pays-Has . 53.016
Épületfa —— Bois de construrtion Összesen — Total 498872
Ebből ..,, Dont:
Jugoszlávia -— l'ougnsluvíg 211958
Románia Ronmmziu 208520
Svédország m Suhie , . . 49.673
Ipari gépek Machines industrielles Összesen — Total 181606
Ebböl —— Honi:
Németország —-—f Allemagne . 90.287 Nagy—Britannia —— Ur.-er
íugm'. .
Franciao 1.454 m; France Amerikai l,;y. All. —-— Etats—
/,'m's . , . 9.180
Kivitel —— Exportations Asszúszöllő —— Raisms sees
Összesen —— Total 1,l)54.698
Ebből Dont :
Nagy—Britanniu (ír.—Bre—
tagne . . , , , . . 650366 Németország _ Allemagne , 121752 Németalföld _ Pays—Has 102283 Amerikai lágy. All. h— Etats—
Um's . . , . . . 53.206 ()laszorsxiig _ lla/ie . . . 92.226
Bor —— Vins Osszesen —— Total Ebből -— Dont :
Franciaorszag _ France
567.838
25.603 ()laszorsy S —— Italia , . . 91.914 Németo , g —— Allemugne . 68.009 Belgium _. Belgigue . , . 48.487 Németalföld —- Pays-Bas . 48078 Egyiptom — Egyptz' , 42279 Nagy'liritaimia ,, Gr.—[fre-
mgnu . . . . . . , 27.869
kém-k.
Textilanyngok, fonalak, szöve—
tek — Matiéres texliles, fils, iissus
Összesen _— Total 2,05s.4i1
Ebből — Dont:
Nagy-Britannia — Gr.—Bre—
tagne . . . , , . . . (197315 Olaszorszag ——— Italia . 363571 Franciaország _ Franco 284819 Belgium —- Belgigue . 121602 ("ssh—Szlovákia —————— l/"chéco—
Slovagm'c . . . . , 112934 Magyarország -— Hongrie 12.285
Cukor —— Sucre
Osszesen —— Total 825316
Ebből — —— Dani :
('*seli-Szlm'ákia — Tchécn—
Sl()tfw]lti€ . , . . . 249695 Magyarország —— Hongrie 35.200 llollandAKelet-Iudia !"de
.Véerlandaíses , . 22.366 Jugoszlávia —— Yougoslavie 10.959
Szén — Charbon
Osszesen — Total 391806
mmm hont :
Nagy—Britannia —- (ir.—Brr-
. . . _ 280598 Russic . . 67.647 Yuri/nie. , 29471
— _lllwnagne. 18.003
Automobilok — Automobilis
Osszesen % Total 240404
Ehbi'il Dont :
Amerikai lágy, All, ... Elit/SV
lr'm's , . , . , . 148.703 Németois * Allmmlgm' (34.064 Francinor zúg __ me't , 11942 Olaszorszag w— Italic, . , 11225
Nyers dohány —— Tabm brut Osszesen m Total 3,948.553
lihhi'il —— Dont:
Németország —— ,Allemugnc . Amerikai lágy. All, — Etats—
I'm's . . . , . , . , 880628 Ulaszor '; ——- Iíalie , 721188
1 34.654
Svédo —— Suede. 1 1 25.713
Ausztria m Áuíriche , 175141 Belgium —— Helgígm' 182003
Nyers bőr —— Pcaum brutes Osszesen ___ Total 147121
Ebböl — — Dont:
(llaszors'ág - — Italic . 101217 Németország — ,Allemagm' . 14.690 Amerikai lágy. All, M— Etats—
l'm's . . 14.440
hozatala együttvéve 20%-át jelenti az importnak.
Az iparcikkek közül legfontosabb a textíliák im- portja, amely szintén állandóan a 20% körül van, A kivitel jellegét a különleges görög termények adják meg. Első helyen a dohány áll, majd a ma—
zsolaszőlő, a bor és az olaj. Ez a négy cikk együtt- véve körülbelül 90'"/a-át teszi ki az összexport érté—
7. szám. —— 681 -—— 1931
6. Görögország külkereskedelmi forgalmának megoszlása fontosabb országok szerint százalékokban.
Répartítion par principaux pays du commerce emte'rieur de la Gréce, en 0/0.
Bevitel Kivitel
Ország __ Pays w__lLl'ljit'j-atimls Ország ... Pays Exporlatíons
"1928 1 1929 ! 1928 ! 1929
Németország —— Allemagne. . . 863 941 Németország — Allemagne . . 2590 23-11 Amerikai Egy Áll. —— Etats Unis . 15'77 15'81 Amerikai Egy. Áll — Etats- Unis . 20'00 15'95 Nagy—Britannia —— Gr Bretagne . . 1447 1253 Olaszország — Italic. . . ! 16-53 18-29 Franciaország —— France . , . . 6538 679 Nagy-Britannia — Gr. —Bretagne . . ;1 1317 1183 Kanada — Canada . . . , 711 53!) Franciaország —— France . . , . ' 500 608 Románia —— Roumamle . . . 642 667 Egyiptom —— Egypte . . . , . . 419 439 Jugoszlávia —— Yougoslavie . . . 488 597 Németalföld —— Pays--Bas , . . . 449 424 Olaszország — Italie . . , _ . . _, 5'20 5'57 Belgium — Belgzguc , . . . ; 248 327
Belgium — Belgig ue . , 408 367 Ausztria — Autri'che . . 3 1'41 2'54
Cseh Szlovákia —— Tche'c-oSlovagm'e 386 845 Cseh— Szlovákia. _ ílche'co- Slovaguie " 125 111 Magyarország * Hongrie . . , . 087 180 Magyarország _ Hongrie . . , . , 034 031
Görögország külkereskedelmére jellemző, hogy árucikkekre nincs berendezve. Kedvező pzil'lálakulás l'orgalmz'mnk legnagyobb részét nem szárazföldi folytán Görögország teljes mértékben kihasználhatja szomszédaival, sőt nem is a Balkán államokkal előnyös földrajzi helyzetét s így magyarázható az is, bonyolítja le. Ez lermószeles is, hiszen azok sem hogy a tengerentúli országok olyan jelentős szerepet iparcikkekkel, sem pedig azokkal az árukkal, ame- játszanak kiilkereskedelmünkben,
lyek Görögországba ázonos természeti adottság Magyarország Görögországból származó beho—
folytán hiányzanak, nem láthatnák el. Viszont a zzitala mennyiségileg erősen ingadozó és úgyszólván görög árucikkeknek sem lehelnek vevői a Balkán kizárólag a felvett dohány mennyiségétől függ. Az államok, hiszen felvevőképességük luxust jelenlő 1025—ben létrejön és ma is életbenléw'; megállapo—
7. Magyarország külkereskedelmi forgalma Görögországgal.
Le commerce de la Hongrie avec la Gréee.
Árumegneveyés ; 1028 1 1929 1 1930 ,, meg , 1930 § iexow
? ,Warchandises ! VaiifziíkeinÉÉJOáhggiigös Értek ","o-vhini —— Vai/Hur en 0/0
M ' l
Behozatal —- Importations
Nyersdohány —— Tabac biut . . . , , . . . 4.209 7.044 1.400 , 86-96 !):3'55 75 1) Déli gyümölcs __, Fruits du Midi, . . , . . . _ 223 226 302 * 4'61 :3'97 16 21 Valódi fenyőgyanta — Résine de sapm , . , . , . ' 130 137 96 26!) 1'6'0 5'15 Nyers fémek — Métaua: bruts . . , , . , , . . 100 34 26 , . :3'07 0'45 1 40 Bél és hólyag —— Boyamc et vessies , . . . 62 73 22 ] 1'28 0'90' 1'18
Összesen — Total: 4.840 7.611 1.863 § 1001) 1000 zoo-o
Kivitel —— Empartations
Gépek és készülékek _ Machines a appareils . . . ! 304 293 957 4—97 .2'56 14-96
Vas félgyártmányok — Demi—produits en fer , . , . —- 147 727 —— 1228 1137 Kikészített bör — Peauw apprőtées , . . . 465 ] 757 542 [ 760 661 848
Ló —— Chevaum . . . . . . . . , . . . 599 53 502 979 046" $ 7'85
Kenderfonal __ Fils de chanvre . . . 366 438 470 5'98 3'82 ] 7'35
Vontató vízijármű —— Bateaum remorgueurs . . , . —— — 467 —— —— 7'30
Buza. — Froment . , . . . . , , . . . , . 130 4.028 262 2'12 35'18 4'10 Szesz —— Alcool . . . , . . . 147 201 285 ;2'40 176 367 Vasáruk —— Ouvrages enfer . . . . , . . . 91 102 193 1'49 0'89 3'02 Burgonya —— Pommes de terre . . , . 1.169 702 188 19'11 613 2294 Villamos izzólámpa — Lampes élecir. (!meandesc. . 149 216 174 2'44 , 189 2'72
Liszt —— Farina , , . . 56 513 ! 164 092 ! 448 256
Fém félgyártmányok — Demi-produits métalligues . 24 179 142 039 1'56 2'22 Zsineg —— Ficelle . . . , , . -i 93 96 138 1152 084 :!"16 Gyapjúszövet —— Tissus de laine . . . ] 264 891 117 ! 432 7'78 1'83
összesen!) — Total: " 6.118 11.451 6.396 [ 100-0 ] 100-0 l 100-0
! l, *
1) Egyéb árukkal együtt. — Y compr. les autres marchandises.
7. szám.
——682 —— 1931
dás szerint Magyarország a görög mazsola számára kedvezményes vámot biztosít és azonkívül évi négy- százezer kg. dohány átvételére kötelezi magát.
Az 1930, év folyamán létrejött szerződés a leg—
biztosító záradékot) kíviil nagyobb kedvezmenyt
vasúti tarifaegyezményt is tartalmaz s ezenkivül számos árura vámkedvezményt is létesít.
A magyar kivitel Görögország felé meglehető- sen rendszertelen, amennyiben egyes években bur—
gonya. majd búza, majd nehézipari gyártmányok játszanak vezetőszerepet. Éppen ezért a görög kor- mány az új szerződés létesítésénél a legfontosabb magyar kiviteli cikkekre _ búza, liszt, burgonya, szesz m— semmi kötelezettséget nem vállalt, ellenben kilátásba helyezte. hogy a kivitt liszt akadékoskodó
vegyvizsgalatától a jövőben adott esetben el fognak tekinteni. Az újabb alakulás szerint a hangsúly mindinkább a magyar ipari cikkek kivitelére esik, jólehet kézenfekvő volna, hogy a mezőgazdasági termények és termékek főleg pedig vágó- és igás- állatok görögországi importjában részesedjünk fo—
kozott mértékben. Eddig csak a lótkivitelben veszünk ami azonban csak a hadsereg céljait szolgáló export. Kétségtelen tehát, esetenként erősebben részt,
hogy bár Görögországgal szemben külkereskedelmi szempontból nagy reményeket nem táplálhatunk, mégis a jelenlegi termelési keretek között is a két ország kapcsolata a jelenleginél sokkalta nagyobb lehetne.
SilwlIm—Perleberg Artúr dr.
Közúti forgalmi balesetek Magyarországon 1930-ban.
Accidents de la circulation en Hongrie en 1930.
Résume'. En Hongrie, le nombre des
accidents de la circulation a été de 5.668 en 1930 (287 de moins alien 1929) et celui des victimes des accidents de 3.534, contre 3.711 en 1929.A Budapest, (rest le samedí gutíl y a eu
le plus (l'accidenls; en province, le dimanche.
Les accidents arriués entre 17 et 18 heures
furent particuliörement nombreur: on en ((
noté plus de 400 en 1930.
Le nombre des animaux blesse's ou péris
dans les accidents de la circulation a été de 610 ('conire 319 en 1929), et celui des vélzí—cules (létériorés, (16 3.617 (Pn 1929, 3.402),
*
Általános adatok.
Hazánk közútain előforduló balesetek viszonyaiban némi javulást hozott az el- mult esztendő. Az 1930. év folyamán az ország területén történt forgalmi balesetek száma 287—tel maradt alatta az előző évi—
nek s összesen 5.668-ra rúgott. A balesetek
összesen 3.534 áldozatot követeltek, amil77—tel szintén alacsonyabb az elmúlt év- ben történt sebesülések és halálozásoknál.
A kedvezőbb helyzet kizárólag Buda—
pest javára írható. ahol az utóbbi időkben
a közlekedés zavartalan menetének biztosí- tása érdekében életbe léptetett rendelkeze—sek jótékony hatása a forgalmi balesetek
jelentős csökkenésében jut kifejezésre. A főváros idevonatkozó adatai a következők:
É V Balesetek , Áldozatok
S Z ?) lll II
1928 . 2.468 1.343
1929 . 3445 1.608
1930 . 2.839 986
lizek a főbb adatok már magukban
véve is Világos bizonyítékai annak az ered—
ményes munkának, melyet Budapest utcai rendjének biztosítása érdekében az erre hi—
vatott szervek napjainkban kifejtenek. A balesetek számának csökkenése mellett kü lönősen Örvendetes az a körülmény. hogy az utcai járókelők testi épségét ilyen hat- hatós védelemben sikerült részesíteni.
Annál szomorúbb viszonyokra enged- nek következtetni azok az alábbi adatok melyek az országnak a fővároson kívül eső részeinek helyzetét mutatják be.
l') V Balesetek , Áldozatok
S 2 (l. lll a
1928l . . , . . 2.192 1.843 1929. . . , . . 2.510 2.103 1980. . . . . . 2.829 2.568
A közúti forgalmi baleseti statisztika
rendszeresítése óta ——— mint a fentiekből lát-ható w- az országnak Budapesten kívül eső részein a balesetek száma állandóan nő—
vekszik s a különféle forgalmi eszközök- nek évről—évre több személy esik áldozatául.
