Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1928. évben

(1)

2, .,uánl.

emelkedés még ezenkívül erősen Összefügg a kubai kormánynak azzal az intézkedésével, amellyel a két évig fennállott eukornádtermelési korlátozá—

sokat megszüntette. Viszont lényeges csökkenést tapasztalunk Argentínában, ahol a cukornádvetés területének nagyságát korlátok közé szorították, továbbá Porto-Ricóban, ahol a szeptemberi cyklo—

;nok :! cukornádültetvényekhen óriási okoztak.

károkat Ázsiában ;! cukm'nádtermelés növekedése fő—

leg Jáva javára írható, itt az évek óta tartó emeli

kedés elég erős iramban továbbfolylatódotl. Igen

Mm __

_, _{_} ₁₉₂₉

mm

jó az eredmény _' Formóxában, a:!ermelés feltételei ugyanis itten a legkedvezőbbek. Britt-Indiában a cukornádvetés területének nagyságát korlátozták;

tehát itt csökkenés várható.

Az afrikai cukornádtennelés emelkedését föl leg a Délafrikai Unió és; Mauritius termésének nöi vekedése okozta. Mindkét ország vonatkozó ada-j"

tai különben vóglegeseknek tekintendők. Óceániai?

nádcukorlermeléséhen elég élénk emelkedés muff tatkozík, az eddig beérkezett és közben már meg-§

erősített jelentések igen kedvező-kampányról szád molnak be,

V

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1928. évben.

[16 PONT/"197613 extérieur

( Résume'. Le commerce ezrtérieur de 111 Wangrie () continue' () se dénelopper en 1928:

tant Ilimportation gue Pexportutiononl pro—

gressé par rapport () 1927. Mais [*aúgmen—

lation de Pimportation ayant dépassé celle de Pearp'ormtion, la balance a été encore plus passive gue Palinée précédeníe. Les produits importés ont représcnté 1.189 millions de pengős; les produits (!;I'INJI'féS, 819; le (lé/ici!

ful donc de 370 millions (contre 346 millions en 1927), ce (mi a omené le gouvernement () prendre toute mesure en son pouvoír pour diminner Ilexcédent d"i1npormiions cl fi dé—

oelopper Pezrpormtion.

_' A l'" i mp or ta ! i o n. les bois bruts el ouvrés, pour lesouels (In fait du iroité (lc paix le pays est deoenu tribulaire de l'e—

tmnger, ont continue () occuper Io premiere place, avec 1115 millions de pengó's (12% de la valeur toiale des importotions). Lu pro—

gression, ass—ez consvidéroble par rapport () l'année pr'e'cédente. (: éle (luc snrlout () Pong—

mentation des ochats fails por des capifoua' privés pour la construction. Pour le groupe des demi—produits ef produils de l'industric textile. on co'nstole unr regression. san!"

guanl' aux [ils de soie ( elle (! été porlicnli—

érement sensiblc aurr lissus de cofon el de laine): aux matieres premieres d'indnsh'ie textile, iI Ify a cu une ougmenlalion no—

mble (pm pour le coton brut; cela indigue one la capacité de consommationa e'fe' guel- (pre. peu 'inférieurc () celle de lyannéc prece- denleníLes a'chais de machines, dhppareils et oforticles éli'cfrofcchníones ont continue ("1

de la Hongrie en 1928.

angmenier, cc gui monlre on"il y auaií encore"

heaucoup () faire sur le terrain des inves—' iissements. L'importalion de charbon se elé—' neloppait continuellemenl; celle de papierf cn progression depuis des mmées, (( (fontinué a angmenler; l'importitiliim d'huile miné'ralef West élenée dans une mesure notable. Auaf' autres princípium articles (Pimporlafion __.

articles en fer, peaux brutes el préporéesf labor ., — on noi! en général un [éger fléchis- scmcnt; seuls Ics oclmls dr mémuzr brnts ont ouelouc peu uugmenlé.

A lle (L' [) o r t a f i o n, on point (lc vue de la valeur. la iarinc :( occupé Io premiere place, cc onidoif élre (ll/ribné plulói (Ill [nil on"en raison de la bonne récolte mon—

diale, on ne pouuai! pas encore exporter les grosscs (pumiilés de céréales omoncelées (lonstlc piti/s (Fangmcnlation (les exportn;

, finns (le forme (( été dc II,/i27.000 p.). Les (';rpormi'ions de honnan! el de sciglc sont- reste'es, mémc ('n (]nuntité, oil—(lessons de celles de I'unnée prévédenl'e; en valeur elles ont encore plns (Iiminné () cause de lo baisse de prizr. En raison de la (liminulion des

(lehals mm: (lébonchés habituels du pays, les exportations de bovins de boucherie, de porcs, de viandc el parliculieremenl' de graisse ont dc nouveau sensiblemenl fléchi.

Les venles de nolaille. (le produits de volaille el snrt'onf d'oeufs ont également dimintlé par rapport ("1 1927. Les emporlrctionsde Sikere ont dépassé de 400 wagons I'annéey prece—

dente, mais la grande concurrenee ayant fori obnissé les prix. In valeur en a été infév

(2)

2 'v szám. _lli'l—

—w1929

rieure de 25 millions de pengős a celles; de.

1927.()uoi(1ue les iruits et les le'yumes aient bien progressé, ils nom pas encore pu acguérir une place importante dans Few"- .portation. Par contre, (exportation des ob- jet—s fabrigués offre un tableau tres favo- nable. Les ventes de machines, (Pappareils, de'. produits diindustrie du fer, d'arl'icles élecírotechnigues, de tissus de colon, de peaux pre'parées, ont loutes augmenté; pour guelgues-uns l'auymentation a été de prés de 50 %.

_ En' emumiuant par pays lc mouuemenl commercial, on est, írappé combíen I*Alle- magne a gagné du— termi—n. Mais guoigue jouissant de la clause de la nation la plus iavorisée, pur (luoi elle bénéficie des avanta—

ges des traite's conclus par la Hongrie avec les autres pays, elle empéclze liesrportation hongroise mettanl des obstacles a l'entrée de plusieurs produits ayricoles.

Én 1928, la balance du commerce er—

térieur de la Hongrie sest soldée par un excédent (liexportations á regard de liAutríche de— la Grece, de la Turouic, de liEspagne et de plusieurs pays (i moindre mouuement. Elle a été passive envers les autres pays et surtout pour la Tchéco—

Slovaguie et ["Allemagne. *

A gazdasági elzárkózás az 1928. évben is uralkodó maradt Európa gazdasági éle—

tében. A nemzetközi gazdasági konferencia valamint az-1'928-ban megkötött kereske—

delmi szerződések enyhítették ugyan egy kissé a helyzetet, de még mindig sűrűn elő- fordulnak olyan int'e'zke'dések, amelyek egy—

egy cikk t'orgalmát'egyik napról a másikra megváltoztatják. Magyarországot a gazda—

sági elzárkózás kérdésében a mezőgazda—

sági exportnak a megnehezítése érdekli.

Ha ebben a kérdésben végigtekintünk az európai helyzeten, az 1928. évben nagyobb javulást nem tapasztalhatunk. A németek—

kel megindult gazdasági tárgyalások nem jutottak dűlőre s a bennünket érdeklő len—

.gyelfnemet tárgyalások sem fejeződtek be ebben az esztendőben. A mezőgazdasági export i'okozódására tehát az általános gaz-- dasági helyzet nem Változott meg olyan nagymértékben, amely a kivitelben jelen—

fős nyo-mot hagyhatott _volna. Ehhez járult még az, hogy az ország eXportálbató gabo- náját még nem értékesítette s :) rohamo- san csökkenő árak is kedvezőtlenül befo- lyásolták a külföldi árucserónk kiviteli ol-

dalát. —

[Az ország külkereskedelme úgy az im—

port—, mint az exportoldalon emelkedett.

A behozatal 1.147 millióról 1 189 millió pen—

gőre, a kivitel 801 millióról 819 millió pen—

gőre emelkedett. A behozatal tehát ezúttak is jobban fejlődött mint a kivitel, ennek

tulajdonítható, hogy a— külkereskedelmi mérleg passzivuma az 1928r évben 370 mil—u lió pengőt tett a megelőző évi 346 millió- pengővel szemben. A mérlegnek a rosszal)- bodása és tartós magassága elsősorban a kivitel fejlesztése útján csökkenthető lenne.

Ennek az elérésére Magyarország ——— mint a többi európai államok is általában ——

a külföldi piacokállandó szemmeltartásátí vette programmba és úgy a mezőgazdasági,"

mint az ipari kivitel fokozására megfelelő szervezetet létesített

A forgalom megoszlása havonta.

A forgalom mondhatni hónapról- hó—y napra 50 millió pengő körüli passzívumot mutat (lásd 1. számu tablat) . Csak két, hónap volt ez alól a megállapítás alól 5

kiv étel, augusztus ós_ december. De ebben a ket hónapban is 20 millió pen—i'

"(')n felül volt a mérleg passzivuma Azf óv első hónapjaiban a behozatal jelen-!

tőkenyen emelkedett. Ez az emelkedési csak áprilisban hagyott, alább, júniusbani' a behozatal ismét magasabb volt; mint a "megelőző esztendő június hónapjában.

!. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint., Mouvement du commerce emte'rz'ewr par mois.

, 1927?" 1338

ESA? *ÉSMAT

s§ tí ! ÉÉJ—Tl: ;

, a: v EÉÉZ§ (el ": E—§;.§ §;

HUH? _.§ § T§§§ _.§i § T§§§

.. 53"; É'É'EÉ ÉÉ Ég.—ÉS,

: 4— N'— — .: N'— * .

§ §? § EÉÉÉ %% § x% ááá-ÉS cm— Mía ami: _ne_ Mia 53—th

W millió pengő u— millions de pengős

! ,,,,,, § ! ;

l. . . 73-3 58-i 15 ssef 54-2 _.) 31—1 11. . . 78'4 54-9 _ 23'5—96'5 eo-z) ——36'0 [II. . . 97—i 634 $$$-371081! 73'1 _ '5vo IV. . . 91-5 53—7 —— 378 948 591 —— 35-7 v, . .! 92-4 61-i ara 925j (ii-9; w 30-6 Vl. . . 83-7 51-4 —— 32-3' 916 591— 32-5 vu. . . ss-a 57-4 _ 30-9 862 57-5 — 28-7 vm. . . 107-5 759 _ 31-6 970 75—1 ———_21-9 lX. . . 115-0 821 — gas—1045; 71-9 ——*32'6 X. . . iii-s 80-7 ————— 31'1l165 80-4 _ 36'1 Xi. . , 1043 819 ,. 22-41120 826 W 29-5 xu. . ion-5 79-9 — 23'6i104'0 83—4, —— 20'6 I—XII. -. ius-838005 ——346;31189-0i81s-7 —37o-3

(3)

gés—Szám. —-—— 114 ———-

1999; _ ,

2. Magyarors'zü- külkmskedelmí forgalma az 1927. és 1928. évben.

* Comb—ém Mr de la Hongrie m 1927 et 1928.

A) Behozatal — A). Importations.

Az áruk, ilietőlag árucsoportok meghal.—ízása Désignatiou des marchandises et des groupes

de marchandises

_;Nyers és megmunkált fa —— Bois brut et owvré . _..Pamutszövet —— Tissu's de coton . .

.Szén —— Charbon. . .

Gépek és készülékek —— Machines et appa/reils.

Gyspjúszövet —— Tissus de laine . . .

"Pspiros és papirosáruk——Papwr et articles en papier

Pamutfonál és séma Fils de satan et filsretors de sot.

*Nyersfémek —— Métaua— bmts . . Ásványolaj —— Huiles minémles

stsúruk —— Ouvmges eu fer.

_"Nyerspsmut — Cotau brut . .

Gazo, kreppszövet, tiszta selyemből ——Gazes, tissus

; des-aie fapofa eröpal) . . . . . ,Kikészitett bőr— Peauw préparées . .

"Villamosgépek és készülékek —— Machines et appa-

" nils électrigues. . . . .

*Nyarsbör — Peaua: brutes . Nyersdohány —— Tabac brut . . .

'_,Selye_m és selyemfonúl —— Soie et űls de suis Gyspjúfonál — Fils de lotus . .

Sal elm— és félselyemszövet — Tissus de 89116 et

: mí-soie'). . . . . . .

üveg és üvegámk —- Ven-es et verreries . .

Személyszállitó automobil -— Autos a personnes.

'Dőlí'gyümöles -—— Fmits du Midi . . .

Gyspjű — Laiue. . . .

*Kaucsukáruk —— Articles en caoutchouc. . . . . Nyerskúvé —— Café brut . . . . . . . . . fNyers'rizs —— Ria brut . . . . . . !? Technikai zsiradékokw— Graisses tcchm'gues.

; *Nyersjuts —— Jute brut .

Vasfélgyártmányok —- Demi-produits enfer íVasérc — Minerat de fer . .

*Prémbőr, kikészített _._ Pelleten'es apprétées . í, Nyers— és ócskavas —— Fer brut et ferraille _Cipészáru —— Chaussu—res . . .

'Kötöitáruk, pamutból — Articles tricotés eucoto—n

1Tengeri -—— Mais.

. Olajosmagvak —— Grtv/mes oléagincuses .

Összesen —— Total

Egyéb áruk _ Autres marchandises .

Behozatal összesen -— Importations totalss .

_a Mennyiségg-bsn,db- Érték Aznösuőrték —

§ ban v. párokban ezer P-bon Áfát; -

b . , .. . ' ,;

; Guanttteeugxnpzeces Vahur 371 md— .emfsátía *

5: on en paires licrs de 19. vakunomk

m .

E 1927 1928 1927 . 1928 1927 , (; 28,098.658 29,368.322 130379 144.933 11-41 ,, 118.730 98.352 92.062 82529 803 , l5,174.45816,633.345 57.593 62.310 5102 ,, 215691 223609! 47.409 54.002 413 , 34.383 26.37 57.369 46.950 5-00 , 690871 791.306 39.417 44.777 3-44 ,, 91.439 64.48 38.618 31.656 367 _ 239150 24961 31.820 31.442 277 ,, 1,658.227 1,916.592 26.473 26.835 251 , , 158613 143.343 24.065 24.750 210 - ,, 76.069 90.907 15.196 23.111 133 _- ,, 2.060 232 22.159 23.054 193 ,, 17.163 14.51 25.112 21.871 219 ,, 18.856 22.16 13.156 21.306 115 ,, 67.750 62.97 15.869 19.496 138 ,, 35.771 34.122 21.438_18.688 1'87 ., 8.951 909 16.065 13.059 1-40 ,, 43.237 26.769 22.582 17.656 1197 . 2.089 1.997 17.239 16.742 160 ,, 206940 22392 12.034 13.372 105 ,, 2) 20.147 3) 23.01. 9.412 13.794 082 , 263.144 266.231 11.505 12.506 100 ,, 21.460 19.05 11.785 11.093 1-03 ,, 12.925 14.309 9.475 10.543 0793 , 36.467 38.185 8.536 10.479 0-74 ., ,, 266492 237455 11-970 10.269 104 . ,, 94178 105306 8.285 10.163 072 92.279 97.11 8509 9.657 074 ,, 242726 191115 9.432 8.285 0'83 , 4,025.603 4.328483 7.246 7.791 063 ,, 1.626 1.14 8.747 7.219 0'76 ,, 705414 567637 7.354 6.363 064 pgggg, 815673 739493 6.442 6.531 056 (; 2.681 225. 7.335 "6.460 0-69

. . . . ,, 252857 15132 5.092 4.562 046

,, 63.361 89.463 2.837 4.221 025

; Pár 315 573 789 49

wins ' ' ' 861.011884.'82 7'5'08

; (: 53,060.466 561460799 a 11336. 874291 1,144.715

. ! 192359; 353573 281536 285386 304444 24992

6 9593776 IO,245.28

199315 974901 1,144.716l

' lát?; 1165251 1.077-029 11467971,188.976)100w

. [62.766246 66.39136

') A pássziv kikészítési eljárás után visszaérkezett amik forgalma. is bennfoglaltatik. ,, Y 66191199'66 1.721, a) 2. 263 db —— unités

966 marchandises ramus apres admission temyomire. —— ')

(4)

21. szám. —— 115 —— _. 19299

B) Kivitel. _ B) Emmum.

m ' : W %

_, Mennyiség g—ban, db- ' _ Azoösszéfték

. Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § ban V- PÉPOkbal1 Exitélk ezerP bin Egri/:";

_ 'Désignatían des marchandises et des groupes ! guamitémal'ínpwces alig-; 3; ;" la valeur

de marchandises %? 0" en pawes toma

' m Pr

§" 1927 1928 1927 ( 1928 1927 1928 ,

![Liszt —— Farine. (1 _ 1,643.500 2,046.658 78.199 89.626 977 1095

Búza —— Frommt . . ,, 3,112.608 2,843.864 105.132 88.219 1313 1077 ;

Vágó- és igásállatok — Animaum de boucherie db

et de trait . . . . tétes 245082 210245 91.811 81.038 1147 99

Ebből— Dont: Szarvasmarha... Bétes [: comes . ,, 74.015 60.923 45.429 37 885 568 4' '

Sertés —— Pons . . . . . ,, 116507 ' 103.291 29.964 29.526 375 3—

Ló _ Chevaux , 29.922 29.376 15.466 12.961 193 1-

Baromli — Volaille. . . (1 1)165.197 4)14—.6.312 42.736 39.928 5'34 4" .

Ebból— Dont: Éló baromfi —Volaílle víva'nte ,, 2) 38.524 5) 35.249 9.526 8.773 119 * 1.-

Leölt baromfi —— Volaillc mom ,, 126673 6) 111.003 33.210 31.155 4-15 .3-

Rozs * Scigle ,, 1,374.582 1,211.285 40.614 34.481 5'0? 4- ' (

Cukor —— Sucre . . . ,, 671.735 711.013 29.904 27.494 3'74 3-36I

Gépek és készülékek —— Machines et appareils ,, 101.617 139.920 17 .529 24.454 219 299

Toll —— Plumes . . . . . , 29.882 30.413 20.757 21.425 2'60 2—62

Vasfélgyártm. —— Demi-produits en fer . . . ., 664873 1,166.875 13.881 21.224 1'73 2—59

Villamosgépek és készülékek w Machines et _

appareils électrigues . . . . ,, 29.317 33.975 15.807 18.657 197 228!

Tojás —— Oeufs . , 142.425 88.448 23.981 16.907 300 2-0? ;

Gyapjú —— Laine , ,, 47.899 46.124 15.330 16.194 1—91 1-98,

Pamutszövet —— Tissus de caton . ,, 10.905 14.916 10.240 14.048 128 1-7 Nyersdohány -—— Tabac brut ,, 39.721 68.878 4.687 12.997 05!) 1-59;

Tengeri — Mais. . ,, 343564 457485 7 .293 12.954 09] 1-58 %

Vasámk —- Oum'ages en fer . . ,, 210363 167.044 13.207 12.645 165 1-54' Friss és elkészített hús, kolbász —— Viande

fraoche et préparée, saucisse. . . ,, 35.131 31.475 10.403 12.112 1 30 1-4 Friss gyümölcs -—- Fruiis frais . , 260485 304558 9.056 11.632 1 13 1-42*

Gaze, kreppszövet, tiszta selyemből —— Gazes, .

; tissus de so'ie fagon c'répe 7). . . . . . ,, 804 1.360 6.080 11.265 076 1-38 Bor —— Vin . . . . . . . . . . . ., 61.967 122.523 5.059 10.098 063 1-23

Árpa -— Orge. . . ,, 527579 285.596 16.669 9.069 208 141

Dísznózsír, szalonna ——Saimlomc, lard ,, 82.666 41.463 17.235 8.987 215 .1—10' Friss főzelék —— Légumes frais . ,, 291216 377685 6.237 8.754 078 1-0? . Kíkészített bőr —— Cuirs préparés ,, 10.574 11.063 6.309 8.192 0179 - 1-00 Burgonya — Pommes de terre . ,, 724372 6133 56 7.151 7.982 089 0-9?

Olajosmagvak — Graines oléagineuses ,, 238342 154237 9.358 7.961 11? 0-9?

Lóhere— és lucemamag —— Graines de tréfte , .

et de l'uzerne . . . . . . . . . . . ,, 47.633 39.868 12.183 7.907 152 0 97 . Szén —— Charbon . . . . . . . . ,, 3,036.328 2,884.650 8.371 7.518 1'04 092

Nyersbör —— Peauw brutes ,, 18.140 17.301 6.373 6.875 080 084

Szesz —— Alcool. . ,, 156153 128072 8.080 6.520 10] 080

Selyem és selyemfonál ——Soie et ííls desoie ,, 2.808 3.014 4.944 5.165 062 063

Malúta —— Malt. . ,, 71.134 92.823 3.516 4.987 0'44 0'61

Selyem— és lélselyemszövet-—- Tissus de 8076

et de mi-soie 7) . . . . , . . . ,, * 913 887 4.127 4.977 052 060 Bab, száraz —- Haricots Seas . . . . . . ,, 297.244 94.731 7.802 4.551 097 055 - Bozsó, hántolatlan —— Pois, non écorcés . . ,, 37.570 72.352 1.738 4.532 022 (755

-- db 245082 210245 ' ..'_ _

Osszesen ,_ Total . . . . . . . maccs 14,483.659 1434511064 s681-799 GSI—375 8917 83 23.

db 1

2777ng 6.180 72.113 * *

Egyéb áruk —— Autres marchandises . . . pír,-"S 41.973 66.399 118674137336 14-83 167?

(; 5,766.615 6,530.637

113535 251262 282358 ) —

Kivitel összesen —— Ewportations totales . pfu- 41.073 66.399 800473 818711 10900 10000.

Paz" 29230274'20990701 § !

1) 10,423 460 3) 3.647. 798, a) 6, 775. 662, *) 8, 669. 982, 5) 3 340.199, ') 5 329. 733 db —— pieces. 7) A passzív kikészítési eljárás céljából kiküldött áruk forgalma is bennfoglaltatik. Y compris les marchandises empow-

téespour admission temporaire. ' .

(5)

attam. —— ne? —— lege

m m

Az év harmadik negyedében azonban mányok és télgyártmányok behozatalának a mult évvel összehasonlítva, minden hó—

napban csökkent a behozatal amit az év utolsó negyedében újra emelkedés váltott fel A kivitel januárban kisebb volt, mint a megelőző esztendőben, februártól kezdve azonban elég erőteljes emelkedés jelentke—

zett, májusban az export valamivel meghaladta a mult évi magas számokat. Június—

ban is elég nagy összeget tett ki. A követ—

kező két hónapban a tavalyi nivón mozgott, szeptember hónapban azonban jóval ala—

csonyabb Volt, mint a mult évi sZeptember havi export értéke és az év utolsó negyedé—

ben is csak az utolsó hónap mutatott az 1927. évvel összehasonlítva, némi növeke- dést;

A behozatal árucsoportok szerint.

A behozatalban a legfontosabb áruk forgalmának alakulásáról a 2. A) számú

tábla közöl részletes adatokat. A behoza—

talban a nyers és megmunkált fa csoportja ebben az esztendőben is megtartotta vezető helyét. Az importált fa mennyisége 1 millió ni.—mázsával a 29 millió nr.—mázsa fölé emel—

kedett. A mennyiség emelkedése maga után ronta a behozott áru értékének az emelke—

dését is, úgyhogy a nyers és megmunkált ra' Csoportja 145 millió pengővel részesedik Magyarország importjában, ami az ország

behozatalának értékben több mint 12 szá—v

% ékát teszi. Az importnak a fokozódása a —. bizonyítja, hogy a beruházások s külö-

nösen az építkezések az 1928. évben is to—

vábbfolytatódtak Ezen a téren tehát az ada- tok szerint nincs visszafejlődés sőt arra le

het következtetni, hogy az építkezésekbe!)

ebben az évben már a magántőke'is szíve—

§e'n vállalt nagyobb szerepet

A textíliák között az importoldalon a gyártmányok szerepe a legjelentékenyebb és itt a pamutszövetek és gyapjús'zövetek járnak elől. A pamutszövetek importja eb—

ben az esztendőben több mint 20 ezer m. mázsával esett vissza és ertekben a csök—

kenés közel jár a 10 millió pengőhöz. A

gyapjúszöveteknél a 8 ezer 111. mázsányi visszaesés több mint 10 millió pengőt jelen- tett. A selyem- és félselyemszőveteknél a be-

"hozatal nem mutat nagyobb változást, a félgyártmányok közül a pamutfonalaknak

§z importja több mint 30 százalékkal vissza—

esett a gyapjúfonalaknál a behozatalnak a csökkenése mennyiség szerint még ezt az arányt is meghaladja, a selyemfonalaknál nincs nagyobb változás. A textilipari gyárt

a következetes csokkenese mar maga is a'—

mellett bizonyít hogy ezekben a cikkekben az 1928. év folyamán a belföldi piac nem volt olyan felvevőképes, mint a megelőző esztendőben. A fogyasztóképesség tehát elég jelentékeny mértékben visszaesett. A kül—

földi textilipari vállalatok a nyujtott előnyös ', hitelfeltételekkel sem tudták a fogyasztás—

ban jelentkező korlátozódást áthidalni. A nyersanyagok között a nyerspamut és nyers—

juta behozatala emelkedett és a gyapjú- behozatal— egy- kissé visszaesett. A nyers—

pamut behozatalának az emelkedése a bel- földi ipar erősebb foglalkoztatását igazolja, a belföldi ipari termelés azonban nem tudta kiegyenlíteni azt a visszaesést, amely a pa— "

mutáruk és félgyártmányok behozatalában

jelentkezett, de még inkább visszatükrözi

a fogyasztóképességnek a csökkenését a gyapjúáruk és félgyártmányok importjának a visszafejlődése mellett a gyapjúimport csökkenése. Nem valószínű—, hogy a belfö]

dön nyírott gyapjú felhasználása kiegyen— : líthette volna az importoldalon mutatkozó erős visszafejlődést.

A szénbehozatal közel 1'5 millió méter—

mázsával emelkedett. A belföldi szénterme—

lésnek egyidejű növekedése mellett ez az adat arra vall, hogy a belföldi ipari terme—

'lésben nem lehet hanyatlásról beszélni visszafejlődés legfeljebb kivételesen egykét iparágnál jelentkezhetett.

A nehezipar körébe tartozó cikkek kö—

zül a beruházások fokozódása mellett a bela lőldi ipar táplálására több Vasérc érkezett;

az elektrotechnikai cikkek'behozatala is erő—

sen l'ok'oződótt. A nyers- és ócskavas, vala mint a vasfélgyártmányok behozatala elég jelentékeny mennyiségben csökkent, a nyers- fe'mek, .t vasáruk, valamint a gépek importja a megelőző év színvonalán maradt.

A Személyszállító autók importja 2263 dara— "

bot tett, a mult évi 1721 darabbal szemben.

A papiros és papirosárnknak évek óta.

mondhatni hónapról-hónapra tartó növeke—

dése ebben az évben sem állott meg, a be—

érkezett áru mennyisége 100 ezer m.—mázsá—

val haladta felül a mult évben behozott mennyiséget. Az ezévi mennyiség, a belföldi papírgyártás megindulása folytán, valószí—f nűleg ebben az esztendőbenérte el a maxi—

mumot. Az ásványolajbebozatal emelkedése, az automobilhasználat terjedésének, vala—*

mint a belterjes gazdálkodásnak a követ- kezményfenA világpiacií áreeések folytán, af behozott mennyiség emelkedése mellett,

(6)

A FDNTDSABB ÁRÚK FURGALMÁNAN ALANULÁSA.

FORMATION ou MOUVEMENT DES. MARCHANDISES IMDORTANTES.

1927l*-XII 31928 l—Xll.

MiHió en őben.En millions de en őst

Behozarai,imporrations 0 p 9 50 p 9 100

l 1 . : : 1 1 A 1 x 1 : n .

FI —— Bois .. .. .. .. .. .. .. ,. .. ..

Pamutszövet —— Tíssus de colon , A

Szén —— Charbrm . .. .. .v .. .. .. VII/IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIA.

Gépek —— Machines .. .. .. .. .. .. VII/IIIIIIIIIIIIIIIIIZI VIII/;IIIIIIIIIIIIIIIII

Gyapjúszövet — Tissus de_laine Papiros —— Papíer .. .. .. .. .. ..

'III/[III/llll/[I/Á

famutfonál -— Fils de volan .. ' Nyersíémek —— Méiaux bruts ..

Win'—[717712

Ásványolaj —— Huílc minémle ..

Vasárúk — Articles en fer ,. .. Will

771/72-

ane. kreppszövet, selyemből? _— ___—._._.

Gaze, tissus de soíefacon crí'pe

Kíkészített bőr —— Cuirs préparés ""—""""-

Nyerspamut —— (Satan brut .. ,.

Villamosgépekw Machines éledt. __

Nyersbór -—— Peaux bruíes..

Nyersdohány HL Tabac bm! .. ..

Selyem és selyemfonálw— Soie et jils de soíe .. .. .. .. . .. .. .. ..

Gyapjúfonál —— Fils de lame ..

Selyemszövet — Tissus de soit

üveg és üvegárúk—— Ver'res ::

verreries .. .. .. ..

Kivirell Exporrarions . Liszt — Farines .. .. .t .. .. .. ..

Búza w Frommt. .. . / JJ

Vágó és igásáuatokAm'mmw de boucheríe et de trait .. ,. ..

a .,

Baromfi —— Volaílle . .. .. .. .. . § .;

Rozs —— Seigle .. .. ... .. .. .. .. § :

Cukor -— Sucre .. .. .. .. .. .. _ ..

Gépek —- Machines .. .. .. .. .. ,, Toll —— Plumes .. .. .. .. .. .. .. ..

Vasfélgyártmáuyok—Demi—pm— —' !

duits en fer.

Villamosgépek—Machines électf. 1927. %

Tojás —— Oeüj .. .. .. .. V. .. .. . 1928. _

Gyapjú —— Laine .. U. .. ,, ., .. . Pamatszövet _— Tissus de talan Nyersdohány " Tabac brut ,. ..

Tengeri —- Ma'ís

Vasárúk —— Ouvrages en fer ..

Hús, kolbász — Wanda, sam—iss:

Friss gümölcs m Frm'ts jmis Gaze, kreppszövet, selyemből ——

Gama, tissus de soie [agon crépc

, Bor -—— Vin .. .. .. .. .. .. .. .. .. _,

^{M.Sr. 512} ^19.29

(7)

2 . szam. —— 118 —

_

1929 _f i

————— amely a nyers ásványolajra jutott, ——

az érték a tavalyi színvonalon maradt. A magyar bőripar, amely a húsfogyasztás tar—

tós visszafejlődése folytán állandóan kü]—

földi nyersanyagra van utalva, ebben az esztendőben is több mint 60 ezer m.—mázsa

nyersbőrt hozott be a külföldről.

A kikészített bőrök importja a behozatal csökkenése mellett ismét elég jelentékeny összeget tesz, a magyar fogyasztás tehát

; még mindig nem teljesíti kötelességét ezzel

( az iparral szemben. Kétségtelen, hogy egyes

bőrfajtákban a hazai gyártás nem elégíti ki a belföldi fogyasztást, mert a gyártásra való berendezkedés nem rentábilis, nem valószínű azonban, hogy a fejlett magyar bőripar mellett az országnak még közel 15 ezer métermázsa kikészített bőr behozata—

lára lenne szüksége.

Az élelmezési és élvezeti cikkek közül a behozatalban a nyersdohány játssza a leg—

nagyobb szerepet. A behozatal ennél a cikk—

nél mennyiségileg és értékben is egy kissé visszafejlődött. Nem engedett a nagy szá—- mokból a déligyümölcs, valamint a kávé behozatala sem, a nyersrizs behozatalánál viszont kisebb csökkenésről kell beszámolni.

Az importoldalon még csak egy negativu—

mot kell megemlíteni, a tengeri behozatalt.

amelynél a rosszabb termés folytán általá—

ban emelkedés volt várható, de csak 151 ezer m.—mázsát tett és így az 1928. évi be—

hozatal 100 ezer m.-mázsával kisebb volt az 1927. évi behozatalnál.

A kivitel árucsoportok szerint.

A kivitelnek az alakulásáról a 2. B) sz..

táblázat tájékoztat. A kivitelben közel 11 százalékkal a liszt foglalta el az első helyet. A lisztkivitel circa 400 ezer méter mázsával emelkedett, de még így sem tudta elérni az 1925. évben kivitt mennyiséget.

Annak, tehát, hogy a lisztkivitel az első helyet foglalja el az exportban, nem annyira a lisztkivitel emelkedése az okozója, mint inkább az, hogyabúzaexporta nagytermés ellenére sem élénkült meg. Ugyanezt tapasztaljuk a rozsexportnál is. A búza—- export 270 ezer, a rozsexport 160 ezer mé—

termázsával volt kisebb, mint a megelőző esztendőben, s a világpiaci árzuhanás mély nyomot hagyott az exportált kenyérmagvak értékében is. A búzakivitel értéke 17 milliő pengővel, a rozs kivitele pedig 6 millió pen—

gővel volt kisebb mint az 1927. esztendő- ben.

A bevezető sorokban említett gazdasági

elzárkózás elsősorban a vágóállatok export;—

jának a visszafejlődésében tükröződik vissza.

Az 1927. évi úgyis már alacsony szarvas—

marhaexport ismét erős tempóban hanyat—

lott, a kivitel 61 ezer darab volt, holott az 1925. esztendőben ennek a mennyiségnek még majdnem a kétszeresét sikerült külföl—

dön elhelyezni. Az áremelkedések, illetve a kivitelnek minőségi javulása, amelyetegyes államok darabszám szerint megállapított vámtételei is elősegítenék, csak egész kis mértékben ellensúlyozhatta azt; a vesztesé—

get, amelyet a kivitel összezsugorodása oko—

zott. A sertéskivitelnél is csökkent a kivitel mennyisége, a kisebb világpiaci áremelke- dések azonban az értékben kiegyenlítették a mennyiségben jelentkező visszaesést. Az állatkivitelben az'utolsó három évben leg—

kevesebb jvolt a változás a kivitt lovaknál, mind a három esztendőben kereken 30 ezer lovat szállítottak ki az országból külföldre.

Az állategészségügyi rendszabályok örve alatti gazdasági elzárkózás, illetőleg az ag—

rárvámok hatása" érzékenyen érintette a friss hús, valamint a szalonna és disznózsírf nak —— a mult évben már erősen visszaesett

—— exportját is. Mind a két árucsoport ex—

portja további csökkenést mutat, s külö—

nösen érezhető volt ez a zsírnál. Hogy

az említett gazdasági elzárkózás milyen erősen sujtja a magyar mezőgazdasági termelést, kitűnik abból, hogy a hús—

export az *1926. évben még több mint 125 ezer m.—mázsát tett. Ez az 1927. év—

ben 35 ezer m.—mázsára esett vissza s az 1928. évben a 32 ezer m.—mázsát sem érte el. A (disznózsír és szalonna exportja az 1926. esztendőben közeljárt a 163 ezer ni.-mázsához, az 1927. évben ez az export a felére csökkent és az 1928. esztendőben alig haladta meg a 41 ezer m.—mázsát. Az export tehát mindkét árucsoportnál két esz—

tendő alatt egynegyedére zuhant alá.

A baromfi és baromfitermékeknek eleinte ugrásszerű, majd lassú emelkedését ebben az esztendőben ellanyhulás váltotta fel. A ki—

vitel megtorpant, ami a fogyasztópiaeok adatainak a megvizsgálása után főleg az orosz versenynek tulajdonítható, mert a fo—

gyasztópiaeaink felvevőképessége nem csök—

kent. Különösen feltűnő a csökkenés a to—

jásnál, ahol az export még a 90 ezer méter—

mázsát sem érte el, holott a mult esztendő—

ben a 140 ezer ni.-mázsát is meghaladta.

A tollexport egész csekély emelkedése ter- mészetesen nem ellensúlyozhatta a baromfi- és tojásexport visszaesését. %

(8)

2. szám.

'A gyapjúexport. a tavalyi színvonalon mozgott, az árak egy kissé élénkebbek vol- tak, mint a mult esztendőben. A friss gyü- mölcs és friss főzelékek exportja a ked—

vezőtlen időjárás ellenére is megélénkült, ez az export azonban még mindig nem foglalta el azt a helyet a kivitelben, ame—

lyet biztosíthatna magának. Ezeknél a cik—

keknél a külföldi igényekhez való alkal- mazkodással lehet nagy eredményt elérni.

A lóhere- és lucernamagvakl kivitelében elég érzékeny visszaesés tapasztalható.

Ugyancsak visszaesett az árpa és az olajosmagvak kivitele. A nyersbőrkivitel a ta—

valyi színvonalon mozgott. A szárazbab—

kivitel a rossz termés folytán alig egyhar- madát tette a mult évi exportnak. A bur- gonyakivitel a rosszabb termés folytán cse—

kélyebb volt, mint a mult évben. A maláta—

kivitel elég nagy mértékben emelkedett.

A mezőgazdasági ipar termékei közüla répacukortermelés, a világpiaci termelésnek állandó emelkedése folytán, rendkívül ne—

héz helyzetben van. Visszatükröződik ez a cukor kiviteli adataiban is. A kivitel meny—

nyiségének 40 ezer ni.-mázsával való emel—

kedése ellenére a kivitt cukor értéke közel 215 millió pengővel csökkent. A szeszkivitel visszafejlődése folytán 1'5 millió pengővel esett vissza a kivitel. A borkivitel évek óta ebben az esztendőben érte el a legnagyobb

3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak

—— 119 —— t929

magasságot. A külföldre szállított bor 123 ezer m. mázsát tett, értéke pedig megha ladta a 10 millió pengőt.

Az ipar termékeinek kivitelében maj'd—

nem kivétel nélkül nagy fellendülést tapasz—

talunk A gépek és készülékek exportja kö—

zel 40 százalékkal emelkedett, a vasfélgyárt- mányok kivitele majdnem megkétszerező- dött, a pamutszövetek exportja szintén köó zel 40 százalékkal haladta meg a mult évi exportot. Megélénkiilt a villamosgépek és készülékek exportja is, csak a vasáruknál jelentkezett csökkenés. Az idézett számok szerint a magyar ipar úgy látszik kezdi fel—

ismerni azt, hogy az ipar fejlődését az export növekedésének is nyomon kell követni.

A selyem- és félselyemszövetek, Vala, mint a gáz— és kreppszövetek, mint az előző években, most is festés és nehezítés végett mentek külföldre.

A forgalom nyersanyagok, gyártmányok és félgyártmányok szerint. ( Az adatokat a 3. sz. táblázat tartalmazza.

A behozatalban a nyersanyagok aránya ugyanannyit tett, mint az 1926. évben, a nyersanyagbehozatal tehát megélénkült. A l'élgyártmányok importja érték szerint ugyanannyi volt, mint az 1927. évben. A százalékos részesedés aránya tehát csök—

kent. A gyártmányok behozatala emelke;

és rendeltetés szerint az 1927 és l928. években.

Commerce emtérimr de la Hongrie, suimnt les Manche—s économiaues et la destination, en 192? et 1.928.

B h zatal — I orta ! Kivit l —— Ex tatio A'nyersanyagok, félgyártmányok , e 0 mp tons ————————— e por ns

és gyártmányok megnevezése 1927 1928 m, __w71927 ' 1928

Désignation des matieres Premie^— a': §ôv ^ceuxi' 533. % §^(DN ^"vau—;* ggg ?: §ÔN % 553'^N* ?:ûuv: ^.*." 533^_.

res, des demi-produits et des § §É _ :ÉÉ *: $ §§ . §ÉÉ§ § §§ . 53313; 3 §§ . §§§§

articles fabrigués ;; %% ** tíz—§ § %% *** 3323 2 %a ** $$$-52 § %% ** 35313

—mh§§ (emg ainsi? aümS $$$ semi! úb§§ mazsa

r_w'mw ., l , 1 : A

*I. Élelmezési és élvezeti cikkek

Articles alimentaires el, boissons 98.913 863 98.944 8'32 433951 '4'21 414.136 5058 II. Elő állatok —— Animauw sur —

Med. . 1 .636 014 1363 0'1 ? 101 .641 1.2'70 90.338 11 "03

'*III. A mezőgazdaság és ipar ; segédanyagai —— Matíéres auxi- :

liaires de lagriculture et de ' '

lindustrie . . . . . . . 121.144 10'56' , 138081 1161 46.009 5'75 46.408 567 IV. Ipar w- Industrie . . . . ] 925104 8067 949'988 7990 218372 27'34 267829 32'72

Összes áruforgalom —-—Mouve- ! , '

ment total des marchandises l,146.797 100'00 l,188.976 10000 800473 10000 818711 100'00 Ebből —— Dont:

_Nyersanyagok —— Matiéres pre- —

miwes . . . 349451 30'4? 381017 32'05 513158 64'11 472605 57'72

Félgyártmányok %— Demi-pro- —

duits . 273450 23'85 272582 2.293 45.288 5'66 61.784 755

Gyártniányok .._ Articles fabri—

9ués . . . . . . . .— . 523896! 45'68 535277 4502

242027i 30'23

284322; 34'73

(9)

2. szám.

wa:

wil—201

(lett ugyan, de a növekedés nem volt olyan nagyarányú, mint a nyersanyagoknál, így a gyártmányok részesedési aránya több mintegy fél százalékkal volt kisebb, mint a mult esztendőben. A csökkenés majdnem teljes egészében az ipari ; gyártmányokra esik. A behozatal alakulása az ipar gyárt—

mányainál nem volt egyöntetű, mert például a, textilipar részesedése 2'5 százalékkal visszaesett, a gép— és elektrotechnikai ipar, valamint a járóműipar részesedése viszont erősen megnövekedetts kisebb eltolódások még több iparágnál is jelentkeztek. A kivitelben a gyártmányok részesedési aránya 46 százalékos emelkedést mutat, növeke—

deti majdnem 2 százalékkal a félgyártmá—

nyok importja is, s a két kategoriánál'r mu—

tatkozó növekedés a nyersanyag rovására történt. Az arány emelkedéséhez kisebb részben hozzájárult a lisztexport növekedése is, aminek nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, mint azt a részletes ismertetés során kifejtettük. Kedvező az arány alaku—

lása azonban az ipar szempontjából. Az ipari termékeknek az exportja több mint 3 szazalékkal emelkedett s az ország kivite- lében az 1928. év végén érték szerint már 17 százalékot foglalt el. A legnagyobb volt az emelkedés a textilipar termékeinél, de

kivette részét a növekedésből a gép— és elektrotechnikai ipar is s az export terén jelentéktelen iparágak közöttis többnekki;

vitele fejlődött.

A forgalom származási és rendeltetési országok s§erint.

A külkereskedelmi forgalomnak szár—mak zási és rendeltetési országok szerinti tegező dásáról a 4. sz. táblázat ad tájékoztatást. A behozatalban az első helyen Cseh-szlovakia áll, részesedési aránya azonban az előző évekhez viszonyítva az 1998. évben érte el a legalacsonyabb aráanzámet. A forgalom érték szerint is kisebb volt, mint az 1927 esztendőben. A behozatalban a masodik lie—' lyet Németország biztosan tartja Német—

országba való behozatalnnk több mint 230

millió pengő volt s az egész forgalomnak

közel 195 százaléka jutott Németországra

Németország Magyarország behozatalában két esztendő alatt helyet cserélt Ausztriával Az 1926. esztendőben Ausztriának a része- sedése járt még közel a 20 százalékhoz, 1928-ban Németország közelítette meg ezt az arányszámot. Az 1926. évi nem egészen 17 százalék, amely Németország arányszá—

mát jelentette Magyarország behozatalában,.

4.'Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1927. és l928.években.

Répartition, suivant les pays, du commerce _ewiérieur de la Hongrie, 670192? et 1928.

Behozatal —— Importatíons Kivitel —— Ear-portatiom Behoxgtalit—H ki-

Származási, illetőleg — ' vitak—HT) többlet

rendeltetési országok ]. 9 2 7 1 9 2 8 1 9 2 7 1 9 2 8 Excédmls ifi"?

:"Va ;. u vs ;. :ww * g_")lo § parfalwus (_)0"

Pays de provenance ggg § : ,, § ggg __ : s § 3 g'g § :, ., § ggg—Mg § § dcxpoz't (4—1

et. de e"§§§§§§§ eges ásatás ess: ásáís 2§§ áággs km ! ms '

des—"WW" ggg—'s gsgs gs§s :%s—ggg gggsg ágát—gs 233335?mi?!

Ausztria —— Autriche. . 203 7 17' 76 1938 16'30 278' 2 34'76 278'4 34'00 4-— 74'5 4)— 84'9 Cseh- Szlovákia — Tche'co- Slim. 280 3 2444 270 2 22-73 156 7 1957 145 2 zaz-4 ——123'6 ——125'0' Románia —— Boumam'e .' . 82 8 7' 22 92 7 780 35 8 447 439 5'36 m 470 —— 48'8.

Sz. H. Sz. áll. —RoyaumeS. E. S 49 () 4— 27 584 4 91 413 5 16 536 6'55 —— 7'7 —— 4'8 Németország -—— Allemagne. 204'3 17'82 2313 19 45 106' 1 13'25 95'4 11'66' —— 982 __135-9 Svájc -— Suisse . . . . 479 418 486 409 27 6 345 295 3'60 —— 20'8 _- 19'1 Olaszország —— Italic 53'5 4'66 47'5 .4'00 29'8 3'73 *29'0 ' 3'55 '— 23'7 *— 18'5 Franciaország —— France . 32'1 2'80 305 257 5'5 069 71 0787 —— 266 — 23'4;

Belgium —— Belgigue. . . 7"? 067 83 0 70 1'9 0'24 7'2 088, — 5'8 —- 1'1 Németalföld —— Pays- Bas . 17'9 1'56 207 1 74 21 026 43 053 —— 15'8 ———— 16'4 'Nagy-Britannia— Gr. —Bretagne 37'2 3'25 36'9 3'10 190 237 23'8 2'91 —— 18'2 ——— la'—if

Svédország —— Suéde . . 1'5 013 26 022 07 009 17 021 —— 0'8 —-— "0'9 Lengyelország —— Pologne. 54'2 473 472 397 284 3'55 258 315 ———— 25'8 N— M?!

Bulgária —— Bulgarie 14-5 126 8-5 0-72 8-4 1-05 6-8 0'83 _— 6-1 5— 1-7

Görögorszag —— Grece . . 11 009 3'7 0-31 54 068 6'1 0'74 z—l— 4'3 %— 2'4 Törökország —- Turgm'e . . 5-4 047 79 0-6? 4-1 05] 8-4 PGSM—' 1—'3' 44- 635

.Amerikai Egyesült Államok % _ ., ) . , .

tats- Um's d'Amér-igue . 24'3 212 408 3'43 3'9 0'48 5'1 062 ———204 ..; 3577 Egyéb országok —-Auires pays 29-41, 257 39'4 329 456 5159 474 577 —l— 162 4—— 431)