Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal: Magyarország külkereskedelmi forgalma Észak- és Kelet-Európa államaival

—— 942 —— 1931

__10, szám.

u-oli-'-l'o-...llon-nono...-nn-.-..-luon-nn-cnonno-c-nn-nun-Innen,-nnna.-nun-unncluncno-I-unílu

..íllíil

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS o

Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal.

Le commerce de la Hongrie avec différents pays.

Magyarország külkereskedelmi forgalma Észak- és Kelet—Európa államaival.

Le commerce de la Hongrie avec les pays (lyEurope septmirionale et orientale.

Magyarorszz'igHSI tavolabl'n'a eszakon (a keleten fekvő országok földrajzilag két csoportba oszthatók.

Dania, Norvegia es Svedorszag olyan gazda- sági egyseg, amelyre jellemzo a mezőgazdaság in—

*tenzitasa, :) lejtermeles, luis- ("s konzervipar. azon—

kivül a kél ulóbbi allamra a nagymérvű t'atermeles es az ezzel kapesolatos fejlett papíripar. Ezzel szemben éghajlati hz'itrz'lnyok állanak lenn: az agrártermelés főleg gabonaban nem önellátó; azon—

kívül számos nyersanyagban. így több bányászati (ikkben is behozatalra szorulnak.

Masodik (*soport a Baltikum. linnek legésza- kibb resze, Finnorszag, atmenet az előbb említett tipus es a (teli Baltikum között 111 is megtaláljuk

a fa— és papírtermelc'xst. tovabba a lejgazdaság lna—

;gas fokai, (le az. altalanos jelleg már inkább mező- gazdasagi, mint ipari. liszt- és Lettorszz'igra szintén a szegényes. kedvezőtlen klímával küzdő extenzív

mezőgazdasági termelés jellemző. A balti jelleg tc'gtöketetesebben Lettorszz'igban talalhato fel. A

két eszakibb államban a nagymennyisegű rendel—

kezesre allo vizierő az iparosodás lehetoseget, rejti magában.

Magyarország külkereskedelmi forgalma Észak— és Kelet—Európa államaival.

Le commerce de la Hongrie avec les pays d'Europe septentrionale et orientale,

Magyarorsz. össz. —— Hongrie. Total." —l,068.697 100

Behozatal —— Importations Kivitel — Exportafiows

Ország Pays , 1 79772 9 1 9 37797 1 97737 9 1 e :; 0

10001) t % 10110 e 1 11100 P, § %

! t

822947l 100 8259743 [00 _l,038,540. 100

1

; t

llnioirip mi 1

l

l

l

tt

Ehhm; % Dont: Dánia — IMmrmar/c. wo ; (ru/f ll 713 1 mm 8.600 ! 11-35 1 3.024; 0-3?

Norvégia .., Xorví'ge , A . . 1.587 ] O'IS 1.682 . 0'30 l 17180 . ()'15 1.342 : iI'IS

Svédor ;; __. Suédr . . . . 3.315 ; 031 1.902 ; 0-fo 51 2.675 025 ' 2.455 É [')'27

anor ,; —— Fiu/unde . . 78 § 00] 116 (N)! ;; 110541 ' 01?!) ; 688 * 008

Litvánia ——— Litvánia . . , . l (I'/)!) 4 ; IPU/) 21 102 (l'!!! § 74 (HI!

Lengyelország — Pif/ogur . . 50.922 E 4'79 , 30.193 , [f'/13 1 17.434 I'm 1 11.259 ' 7'24!

Danzig —, szlzig' . . _ . 43g 11-01) 11 50 ; um 1; 1.198 11—12 ' 9130; adr/3

Lettorszz' — Lettomt' . . . 121 ' ll'fll ' 117 ; (H)] ; 319 1 (HL? 1 249 (HU

issza nemm. . . . 15 1 (ma 14 ; MW 1 134 ; (ri/,? 1 134 (l'/2.2

Orosz/.o * M RNS—Vir . . . 1.904 ' (TIX 3.140 (FET * 798 § (J'/IN [ 194 (HI!

* l

Dánia. A behozatal egyharmada Németországból szúr—

.Xz orszag külkereskmlelmi forgalmának erteke körülbelül 5 milliard pengő. .X lllÚl'lUg' evek óta meglehetős egyensúlyt mutat. A gazdasági életre jellemző, hogy a leglöbb penzt a kiitt'őlrlnek takar—

manyt'etekert adjak. közel 301) millió pengő ertek- ben. A gabonabehozatal eleg nagy ingadozást mu—

tat, evi lül) es 350 millio peng—f') között. Ezenkívül körülbelül azonos ertekben vasarolnak a külföldrol olajokat. zsirmlekokal. tüzelőanyagot. vasat. vas—

arut es gepeket.

Dania kivitele ezzel szemben igen egyöntetű.

Csak két jelentős arnc-soport szerepel az exporlA ban. Egyik a hústelek. nn'isik a tejtermekek. tüzek egyenkint a kivitelnek egyharmada! jelentik. A ht'ist'elek legnagyobb vz'usa'irk'ria Anglia. mely evente esak zsírból kel es t'elmillio ma sal vesz fel.

Ugyanígy a vajkivilelnek 75"o-a -—— evente ! millio

mazsa —— megy Nagy-Britanniába, Ezenkívül jes

lentíís vevt'i Nemetorszag.

niazik, Nagy—Britannia es az Egyesült Államok kolesönosen mintegy ltivl4% erejeig részesednek.

míg a környező államok közül Svedorszagnak van a legnagyobb szerepe, (%%—on t'eliili aranyszammal.

A kivitelnek több. mint a tele iranyul Nagy—Bri-

tanniaba s körülbelül egyötöd resze Nemel—

orszagba.

Ami Magyarorszag; szerepet illeti. mar az elo- reborsalotlak sejtetik. hogy ez nem lehet nagyon ielentős. Legfontosabb behozatali eikkiink a vaj.

línnek, s ugyanígy a nyersln'irnek. a kaposztanak es a kikeszített bőrnek behozatala sem találja meg niagyarz'izatat :! kivalo mini'isegben, mer! hiszen Magyarorszagnak eppen arra kellene törekednie.

hogy ne fogyasztója, hanem versenytársa legyen e eikkeknek. Kiviteli eikkeink között szintén igen kevesse latjnk indokolva az egyes aruk szerepel.

Bar mimlen rikk elll(*lyOleOlÖSégÓllt'k örülnünk kell. megis a namam szallitott eikkek közül nem

_10. szám.

sok mutat tervszerű kiviteli eelkilűzésre. Magyar—

orszag külkereskedelmi forgalmat Dániaval áruk szerint a következő összeállítás mutatja:

' . ') ( o (5 (2

Arumegncvezes 19'300011'32 mi,/0 U 9

Behozatal összesen , 1.264 626 10000 10000

Ebből :

Vaj . . . 284 137 2247 21'88

Nyersbőr . . . . . . 86 112 080 1789

Káposzta . . . . . . 13 81 I'll) 12-94

Nyerskávé . —— 80 —— 12'78

Gépek es kés titeket;. . 515 61 4074 974

lechn. zsiradekok. . . 27 25 213 30!)

Kikészített bőr . . . , 126 — 51—97 _—

Kivitel összesen . . . 2.661 3.600 10000 10000

Ebből-,

1011 . . . 516 615 19-30 17-08

Női- csleanytelsoruha/at 182 385 6'84 10'69

Vas félgy ártmányok . . 253 324 961 51-00

Szilva, szárítva , . . 83 310 3'12 8'61

Vereshagyma . , . . 171 301 6'43 8'30'

Vill. izzólámpa . , . . 177 218 6'65 6'06

Kikészített prémbőr . . 80 205 [i'/ll) 5'69

Vasáruk . . . 14 172 050 478

Lóheremagóslucrritznimgr JJ? 101 171?!) 2-8!

Gy apjúszovet . . . . 108 82 40!) 2-28

Svédország.

A svéd behozatal erteke évente két és félmil-

liárd pengőt tesz; a kivitele ezzel körülbelül azo—

nos, legfeljebb 100—f200 millióval nagyobb. A svéd

behozatal legfontosabb a'n'uesoportja a textiliakt'n amely a nyersanyag es gyartnn'tny össztwom'tsz'n'al évente körülbelül 400—480 millió pengőt tett. A

nehézipar terinékeiért évente körülbelül ugyanennyit adnak. Az évi szónbehozalal értéke szinten megköze-

líti a 400 millio pengőt. Élelmiszerek közül legtöbbe a gyarmatáruk es fűszerek kerülnek, m- 200 millio pengőn felül, _, de közel áll ehhez a külföldről im-

portált gabonáért kiadott összeg.

A kivitel legjelentősebb tétel), a papír és papir—

áruk. Az ezen bevett összeg évente 700 millió pen-

gő—nél is nagyobb. A fa exportára az egesz kiviteli

érték egyötödét jelenti, Ezenkívül az üveg-, kő-_

agyag- és gépipar árucikkei biztosítanak jelentős be- vételt az országnak.

Svedorszag külkereskedelmi forgalmának or-

szágok szerinti megoszlása! a követkem'i összez'tllílis szemlélteti:

Behozatal Kivitel

Nagy-Britannia . . . . 172 255 Németország , , . . , 305 152

Dánia, . . . , 66 64

Egyesült Államok , . . 144 150

A magyar-sved áruforgalom bizonyos rendszert mutat. Behozatalunknak nagy resze a sved nehez—

ipar, s ott is kivalőképen a Villamossági es a tej- gazdasági ipar köréből kerül ki, Ezenkívül a geoló- giai adottság folytan szerepet játszik a gránit is. Ki—

Vitelünkben főleg finomabb iparcikkeii'ik, mint női

ruházati cikkek, prémbőrök es szűesáruk jelentősek.

Nem lekicsinylendő e mellett az sem. hogy magkivi- teliink is ('irve'ndeles fejlődésnek indult. A magyar

— 943 — 1931

intenzív gazdálkodás előtt nagy lehetőségek álla—

nak, ha el tud helyezkedni a t'ajnemesítés ('s meliorá—

eió számára mindig készenálló Skandináv piacokon.

Magyarország külkereskedelmi forgalmát Sved, országgal egyes fontosabb áruk szerint a következő összeállítás mulatja:

' - 1929 1930 1929 l930

Arumegnevezes 1000 P %

Behozatal összesen . 3.315 1.902 10000 10000

Ebből:

Csapágy és transzmísz—

szioresz . . . , , 692 495 20'87 26'03'

Dinamógép . . 441 286 13'30 1504

Tejgazdasagi gépel; . 40 116 121 (i'lí)

Gránit nyers , , . 47 102 142 5'36

Sárcipő kaucsukból . 220 102 6154 5'3'6

Vasáruk . . . , . 91 94 275 4'94

Fémáruk . . . . , 61 69 1-84 3-63

Robban. és égési erő-

gépek . . , . . . 17 08 "'S! 3'57

Nyers vas . . . . . 22 57 0'0'6 3'00

K1v1tel összesen . , . 2.575 2.455 10000 100 00'

Ebből:

Női— és leanyfelsö—

ruházat . . . 330 481 72792 19'59'

Villamoskészüléliek . 50 800 1'94 2'22 Prémbőr kikészített . 643 269 24297 1006

Kész szűcsáru . . . 145 145 563 5—9]

Mala'ta . . . . 16 116 0'62 472

Takai mz'tnyxépamag . 61 112 2'37 4'56

Kaucsukjáték . . 135 91 5-24 37]

Lőhere- éslucernamwr 64 88 24!) 358

Norvégia.

Norvegia külkereskedelmi forgalmának össz-

értéke 2 és félmilliárd pengő, miből a behozatalra

mástól, a kivitelre 1 milliárd pengő esik. A norvég behozatal legfontosabb esoportját a nehézipar (zel- jz'ua szolgáló nyersanyagok és lólgy'irtmz'myok al—

kotjak, Ezenkivül az ipauikkek közül a textíliák importja is közel 300 millio pengő értéket jelent.

lílelmieikkek közül jelentős behozatali áru a ga—

bona, amely évente 100—150 millió pengőbe kerül.

A kivitel legfontosabb árucsoportja itt is a pa—

pír, melyen 300 millio pengőt vesz be az orszag. Az őstermelósí ágak közül viszont a halászat nyujtja Norvégianak .t legnagyobb exporljövedelmet. Évente—

l70—-——200 millió pengő

halexportot bonyolítanak le. Norvegia külkereske- delmi forgalmának orszagok szerinti megoszlását a

értékű friss és konzervált

kiivetkezt'i ősszeállílús szemlelteli:

Behozatal Kivitel

Németország . . , . . 24'3 130 Nagy- Britannia . . . . 214 270 Egyesült Államok . . . 104 97 Svédország . . . . . . 90 54 Dánia . . . , . . . . (5'5 T'l

Magyarorszagnak Norvegiabt'n eredő behozata—

lában legnagyobb szerepet a papír s a haltelek játsz—

szák. A kivitelben viszont újabban gabona- és liszt—

felek veszik át a vezetést, amit mint örvendetes tényt kell elkönyvelniink. Ezenkívül a fincimabb kont'ekriós ipar is reszt kér az exportból s így álta- laban, figyelembe veve a nagy földrajzi távolságot, tovabba a szárazföldi szallitas költséges voltát, Nor—

10. szám. —- 944 — l93l

végiával szemben valo helyzetünket kedvezőnek fa és a papír játsszák. importjának nagy része Né—

mondhatjuk. metországból ered. 5 legfontosabb vevője Anglia.

Magyarország és Norvégia külkereskedelmi for- 'galma az 1928—1929, években a következőkepen alakult:

, , -_ 1928 1929 1925 1929

Árumegnevezes 1000 ]) n/n

fBehozatal összesen 943 1.587 10000 10000

Ebből:

Nyomópapiros . . . . 567 901 6000 56'71'

llalkonzerv . . . . . 199 360 21'06 ZZ'IiA' Tengeri hal, friss . . . 115 200 1217 12'6'0

Techn. zsiradekok . . 50 100 529 6-3!)

'Kivitel összesen . 318 1530 10000 10000

Ebből:

Rozs . . . . . . . __ 429 — 28-04

Női és leany felsőruházat 65 320 20-44 20-92 Liszt . . . itt! 134 311? 876

Kész szűcsárú . . . . % 133 m 8'6'9

Vas félgyártmányok , . lt (36 345 4'3!

Szilva szárítva. . . . 10 56 318 3'66

Kenderfonal , . . . . m 52 __, 3"!!!

.Kötél, kenderből, jutából — 50 — 3'27

Balti államok.

A Baltikum államaival 'aló gazdasagi kapcso- latunk teljesen jelentektelen, s úgyszólván esak al—

kalomszerű szállitásokban merül ki. A teljesség ked-

veert röviden áttekintjük ugyan ezeknek az orsza—

goknak külkereskedelmi hazánkkal

való kapcsolatukat illetőleg csak annyit kívánunk Össz—kepet, (le

megjegyezni, hogy otta magyar agrín'kivitelnek könnyen megxhi'nlítbah') piaea volna. Az eghajlati viszonyok folytan gyümoli-stermelesre egyaltalz'tban alkalmatlan Finn— es Eszter-szagok kétségtelenül tszívesen vásárolnak a magyar gyümölesöl, ltt nagy segítségünkre volna a gazdasagi ki'—,rdósekben egyeb- ikent ritkán számbavehett'l erzelmi momentumok ha-

tása is. Hiszen a ket testvernt'rp lelkesen fogad min'

(lent, ami Magyarorszagnal szarmazik. Lehetetlen.

hogy egy kellökep megszervezett esemegeszőlö-, ba—

raek— vagy (linnye— stb. propaganda celjat, tevesztene.

Ezekután lássunk nehany számadatot. Finnor—

szág behozatalz'mz'tk erteke WML—1.000. kivitelee pe—

dig 700—800 millió pengő között ingadozik. Legfon—

tosabb behozatali eikke sokaig a gabona volt. ez azonban az utobbi evben értékűnek esaknem a fe—

lére, esett. lillelmiszerek közül közel 100 milliot a(l—

nak még gyarmatarnkert es t'iiszerekert. .Xz iparcik- kek közül vezeh'ihelyen állanak a textíliák. A kivitel legnagyobb tétele a fa. amely éppen az utolso evek—

ben öldöklő versenyt állott ki a sved és orosz kon—

kurreneiaval szemben, másodsorban a papír, s e ket.

ltltl lf'innorszz'r;r több száz milliós tétel mellett megemlíthető 11 milliót alig eleri") tejgazrlasa'tgi

a legtöbb

áruinak legnagyobb része Nagy-Britanniaba megy.

export.

arut Nemetorszagti'ü vász'n'olja, viszont

Észtország behozatala és kivitele egyaránt 150 millio pengő körül jár. Legfontosabb behozatali cik—

kei a textitiak, tovabba a gabona és a liszt, Kivitel."- ben legnagyobb szerepet a tejtertm'hkek, azonkívül a

Magyar szempontból szintén kisjelentőségű Lettor—

szág. Behozatal-anak értéke 300 ezer pengő fölött,

kivitelének értéke valamivel az alatt van.

Forgalmúnak karaktere hasonlít a két pedig

általános

elöbb tárgyalt orszagehoz. Litvániával és Danziggal

való forgalmunk alig számottevő.

Lengyelország.

A tőlünk keletre fekvő államok közül behatób—

kell

való gazdasági kapcsolat minden lehetőségét magá—

ban foglalkoznunk Lengyelországgal. A vele

ban hordja a tovabbi nagy fejlődésnek.

Lengyelorszag külkereskedelmi forgalmát a

brüsszeli nemzetközi arulajstrom esoportosításában az 1929—30. evekben a következő összeállítás tün- teti fel:

, 1929 1930

Árumegnevezes 1.000 P %, 1.000 P 0/0

Behozatal összesen , 2,022.138 1001,459,882 100 Ebböl: Elő állatok . . . 3207 12-16 2.104 0.141 lilelm. cikkek és italok 246.98612'2] 186805 1279 Nyersanyagok és l'élgyartm, 844844 4178 599812 41-08

Gyártmányok 927301 4585 671361 45'99

kivitel összesen

Ebből: Elő allatok Elelm. cikkek és italok Nyersanyagok es tiúlgyartm.

Gyarnnanyok

. 1,828.684 1001,581.609 100

— 146235 800 122.111 772 465.022 25-43 449563 ' ' , 858738 46'95 668385 42-21;

358689 19-62 341550 31—60

A lengyel külkereskedelem struktt'lrájara jel- leamzőá hogy behozatalz'lnak kereken % resze szarma—

zik az europai államokl'nll, míg kivitelének 95%—a odairányul. Az Európán kívüli földrészekkel szenn ben pedig állandóan passzív a mérlege, a nagymer—

tekü folytán. Magyarorszag

razz'izalekszerüleg úgy az importban. mint az export"

n ye rsa—ny agbeszerzes

ban sokkal szerenyebb helyen mr mint a lengyel re- szesedes a magyar l'(n'§,alo1nban.

vonatkol A lengyel külkereskedelem

zasain áttekintve elsosorban megállapítható_ hogy m agy a r

a magyar gabonakiviteL amely 1928-ban meg sza- Ramutaltunk

korma ny

atottevö volt, megszünt. már arra

hogy ez nagy mertekben a céltudatos politikajanak következmenye. Mezt'igazdasagi ter- menyeink közül a gyümöleskivitelre esik újabban a hangsúly, Az utobbi evek alatt főleg a magyar dinnye tört magának utal a román termények mellett. Nem lehet elegge hangsúlyozni azonban azt a l'ontossz'tgol. amit egy jol megszervezett lengyel gyürnölespiae jelentene Magyarorszag mezogazrla sagara.

Ma kisebb fontossaga. de megfelelő elokeszílt'xs mellett döntő befolyással lsirhalna külkereslwdehni kapcsolataink kiépítésére a borkerdes megoldása is"

hiszen a lengyel bortogyasztz'ls aranylag igen magas es hogy a lengyel ízlesnek a nehez. edes es erős magyar In'xgyvitleki borok jobban megfelelnek. mint

10. szám.

az olcsobb, de könnyű és savanykás olasz és l'ran—

eia italok. Sajnos, llengyelországban a borhamisí—

tást tiltja lengyel borgyár

a magyar bort felhigítja, esszenciákkal keveri, saját

nem törvény 5 így a

maga palackozza és így hozza ,,tokaji bor" neven forgalomba. Kívánatos volna, hogy a magyar ke—

reskedő palackozott bort adjon el Lengyelországba.

Ennek azonban útját szegi az, hogy míg lűO—ig 100 kg hordozott bor vámja 20 zloty, addig a palacko—

zotte ugyanilyen t'ok mellett 100 kg-kent 74 zloty.

(Ez a szerződéses vámtétel: az autonóm vám IBB-ig

100 kg—kent 344 zloty, töm—250-ig pedig 688 zloty.)

Ezekhez a terhekhez járul meg a fogyasztási adó, úgyhogy kereken számítva 1 liter bort míg az a

fogyasztóhoz jut, annak árán kívül 3 zloty terheli.

lpari eikkeink közül a villamosgepek es készü—

lékek, kikészített borok és premek találnak vevőre s aránylag jól állják ki a nyugat- es középeurópai

államok versenyt'vt. lillelmezesi iparnak kolbászárnkv

kal, bodíthatna Len-

gyelországban, ahol az étkezés rendje (,s az éghajlat különösen szalz'nnival, teret

egyaránt kedveznek a fűszeres, zsíros élelmi—

eikkeknek.

Lengyelország Magyarorszi'igba irányuló kivitele értékének több mint a felet a szén teszi ki. Ugyan-

ilyen nagy

nezve a lengyel kőszenbehozatal, mely Összes kö—

szerepet játszik magyar szempontbol

szenbehozatalnnknak 50%—nál nagyobb részét je—

lenti. A t'abebozalalnak nincs nagyobb jelentt'isege.

minthogy a szállítási költségek a távolság folytán igen magasak. Tudvalevő, hogy a szomszedos álla—

mok által szállított fa, mely úgyszól 'án egesz szük-

ségletünket fedezi, egy esekely, Karinthiából szar—

mazo osztrák kontingens kivetelevel, kizárólag az elcsatolt területek erdeiből származik.

Néhány szóval ki kell itt térnünk a már fon—

tosságál vesztő, de közvetlen a háború után kilátá—

sokat nyujto ásványolajimportra. A magyar—lengyel kereskedelmi szerződes ugyanis jelentős vámked- vezményt nyujtott a lengyel petróleumnak, amit azonban a legnagyobb kedveznn'rnyt nyujto zaradek

alapján Románia használt ki. A lengyelek nem tud-

nak konkurrálni a románokkal, akiknek az olcso

víziút áll rendelekezesiikre s így a lengyel olajipar

Középeuropa helyett inkább (ldynián keresztül a

balti és skandináv államokba igyekszik szállítani,

A lengyel olajipar mindennek dacára kedvező hely"

zetben van, egyreszt az amerikaiakkal es az egymás—

közt kötött árkonveneió és közös eladási feltetelek megállapítása folytán, nnisrószt, minthogy a nyers—

olaj kivitele tilalom alatt áll s így a belföldi lino- mítók nincsenek kiteve a teljes munkahiánynak.

Végezetül nézzük a lengyel—magyar külkereske—

delmi kapesolat két utolsó évének számszerű t'ő—

eredmei'lyeit. A lengyel adatok szerint a

import Magyarországbt'il 1020—ben 328 millio zloty, 1930-ban pedig 21'9 millió zloty volt. A csökkenés lengyel

——945 —— 1931

tehát 109 millió zloty. A lengyel export Magya!—

országból viszont 1929—ben 56'8, 1930-ban 36'4. millio zloty. A csökkenés 20'4 millió. Tehát a forgalom összes visszaesése az összerteknek egyharmada. Nav-

gyarországgal szemben tehát annyiban mutatkozik

kedvező eltolódás, hogy az 1929. évi 24 millió len-

gyel aktívum 14 és félmillióra csökkent, jóllehet a lengyel kiilkereslmdehni merleg az 1929. évi 300

milliós passzívum után közel 100 millios aktívumot ert el!)

Magyarország és Lengyelország ktilkeresluulelmi forgalma :

Áru — 1928 1929 1930 1928 1929 1930

megnevezés 1000 P %

Behozatal

összesen : 49.344 50.922 30.193 100'00 10000 10000

Kőszén . . . . 30.034 32.458 15.550 60'197 6374 51'50 Nyersfémek 3041 2.527 1.800 016 4-96 5-90 Műselyem . . 138 781 1.011 028 1'53 ' 533 Keksz . 2.636 1.914 1.387 534 3' 76 459 Nyers-' meg—

munkált fa . 2.550 2.742 1356 517 5'38 4'49

Gyapjnszövet 1.461 1.185 1.178 296 233 3 90

Nyersbőr .. 13 123 747 (ft/3 0324 248

Gyapjúfonal . 789 735 670 1'60 ].44 222 Melasz . . , . 706 572 601 143 112 1'99 anor— és tak.

répamag. , . 374 584 479 076 1'15 1'5!) 'l'rágyasók . . 304 107 468 0—6? 021 165

Paratin . . . . 603 619 443 1'22 122 147

Sárotpő . . . . 148 224 835 ()"30 ()'44 1'1]

Ásványolaj. _ 606 498 308 1'23 0'98 1'02

Patnutszövet . 231 340 200 0-4? 06? 099

Kivitel össz.: 26.901 17.434 11.259 10000 10000 10000

Friss gyümölcs 775 1.606 1.561 288 92] 13—86

,, hal . . . 891 1.391 1.423 331 Tul/S 12'11'4 Nyersdohány . 960 2.005 1.111 3'60 11'50 !1'87 Vill. gépek és

készülékek 1.009 1.580 868 375 .9'10 7'6/í

Nyersbőr . . 442 201 641 1'64 1'6'7 5'6!)

Olajos magy, 609 432 528 2'26 2'48 4—6!)

Cipészáruk . . —— 97 414 ——— (J'őb' 3'68

Bor ... 926 1.068 347 ( ' 6'13 3'08

Búza . . . . 11.772 2.980 322 170!) 286

Gépekí kész. 863 594 290 3'41 2'58

(;yapí . . . . 1531 548 257 344 228

Asványviz . . 235 322 51 1'85 223

('irokszalma . 303 290 225 I'őíi 2'00

Olajpogáesa . 43 53 215 0137) 101

Köles ... 101 150 200 ()"85 1'80

Oroszország.

Az orosz gazdasági elet napjainkban tágköri'i erdeklődt'ss előterében áll, sőt a legutóbbi időben Ma.

gyarorszz'lgon is újból felmerült a szovjettet It'-tesi- tendő kereskedelmi kapcsolat terve.

Oroszország igen nagy ert'it'eszíteseket tesz ab—

ban az irányban. hogy a világkereskedelemben az—

előtt elfoglalt pozícióját visszaszerezze. liz a törek—

ves bizonyos sikereket mutathat, t'el. bár különösen az utolsó evben romlott a merleg. A legfontosabb negy kiviteli tetel emelkedése a következt'i:

1929 1930 emelkedés

t o n n á b a n (Vo—ban

Gabona . . . 262247 4,846.024 1.747?) Fa . . . 5,543.961 7,421.G25 33'9

Ásványolaj 3,858.222 4,712.437 221

Szén 1,338,590 1,857.752 38'8

') Lengyelországgal s különösen közgazdasági viszonyaival részletesen foglalkozott Végh Jenö:

.,I.engyelország közgazdasági viszonyai" ('imii eikA ki'-ben. Magy. Stal. Szemle 1031. 11, sz.

10. szánn

A három legfontosabb kiviteli csoport így alakult:

9 §; emel-

liy-fn n a b 31 iii/J 5332?!

Ércek, fémek és termékeik 711322 1,309.024 84—0

Élelmiszerek , 274723 587783 95?

Épitési anyagok 30.588 107511 2511?

t Azonban

nem

szabad

figyelmen

kívül

hagyni azt,

hogy

a kiviteli

eikkek ara

igen

erősen

esett:

Az

Európával

lebonyolított

forgalom

1929-ben aktív

volt

s 1930 -ban

passziv lett,

míg

Ázsiával

szem— ben

fordítva áll

a dolog.

líz

is mu tatja

azt,

hogy a nagy

izgalmat

okozott

dnmping

nem gyak

orolt maradandó

befolyást

a kiilikereskedelemre.')

Németország az utolsó év folyamán aktív lett Oroszországgal szemben, jóllehet gabonaimportja 1929-ben nem egészen 2 millio. 1930—ban pedig

több, mint 33 millio rubelt jelentett. Ezzel szemben

visszaesett a tojás, a *aj, kaviár stb. importja. tiz azt mutatja, hogy az orosz mezőgazdaság a bel—

terjes termelés cikkeiben leszorul a piacról.

Angliával szemben a szovjet, közel 2th millio

1929. évi

mérlegnek 25%—os javulását jelenti. tiz kizárólag rubeles aktivitást mutathat fel, ami az

a gabonakivitel javára irando, ami csak 1930-ban

indult meg. A t'akivilel egészében a két év alatt

maradt.

változatlan .t vaj- es szárnyaskivitel itt is visszaesést mutat.

Az angol export Oroszország fele erősen meg—

változott egy ev alatt, s most egeszeben ()roszorszz'tg indusztrializálász'inak fejlesztesere szolgál.

Az Egyesült Államokba irányuló orosz kivitel

') lírre a kerdesre es az orosz külkereskedelem

megelőző éveinek alakulására vonatkozolag l.:

Sibelka-Perleberg Artúr dr.: ,.()roszország kiviteli lehetőségei és európai piacai". Magyar State Szemle 1930. 10. sz.

—946—— 1931—

főbb tételei ineglehett'isen visszaestek. Oroszország

amerikai 50%-kal

nőtt és éppen a legfontosabb tetelek mutatnak je—

lentős emelkedést.

behozatala viszont több mint

A három felsorolt ország az összl'orgalomnak

60%—át kepviseli.

Általában az orosz közgazdasági helyzet ma

meg nem olyan stabil, hogy a világl'ogyasztás szá—

mára rendszeres szállítóláént figyelembe jöhessen.

időszakos előretörései egyes árokban rendesen egy másik termelesi ág rovására mennek és az erőlte-

tett mennyiségi fokozás okvetlenül a minőség ro—

vására megy.

Magyarország külkereskedelmi forgalmát Orosz-

országgal az NÉP—1930. evekben a következő ösz-

szeállítás mutatja:

- 1928 1929 l 928 1929

ArulnegnevezeS 1000 P el!)

Behozatal összesen: . 2.785 1.904 10000 10000

Ebből:

Asbest. . , . . . . 511 652 13134 34'24

Nyers ásványolaj 2.106 585 75152 3072

Vasérc . . . 84 322 302 16'91

Kőszén . . . . , . 47 160 170 840

Sár-cipő, kaucsukbót . 37 113 180 393

Kivitel Összesen: . . 2.232 798 10000 10000

Ebböl:

Lo l . 4 . . . . . 2.915 787 !!!/"21 SiN/il

Magyarorszt'tgnak Oroszországgal valo külkeres- kedelmi

ltlíitl. evi gal szemben

forgalma teljesen kis jelentőségű. Az adatok szerint mérlegünk Oroszország—

nlóg passzívabb, mint a megelőző évben volt. Azonban az elt'ireboesátollakból látjuk, Oroszország t't'ltörekvese ma a mezt'lgazdaság m—

dusztrializálása. Mangánt'arebeliozatalnnk túlnyomó—

részben orosz eredetű.

Silielku—Per/ebem it?/úr dr,