—- 100 ——
A'főbb vas— és acéltermelő államok termelési adataif)
Donne'es des principatus Etats de production de fonta et d'acier.
! Nyersvas- és nyersaeéltermelés ezer tonnákban
Az állam neve ! 1913 __J 1920 1921 1222 3 1923 január
,i vas l acél i vas ! acél ; vas [ acél vas i acél ! vas l acél
Belgium . . . ! 2.484 2.460i 1.116 1.248 876 792 1.608 1.560 165 176
Északam. Egy. —Áll. . ' 81.476 31.812 36.996 42.816 16.812 19.536 27.312 33.804 3.281 3.840 ' Franciaőrszag2) 5.208 4.752 3.312 2.952 3.360 3.060 5.124 4.446 486 408 , Kanada 1 1.020 1.056 984 1.128 612 684 384 492 —— — Luxemburg . 2.544 1.212 696 600 972 756 1.680 1.892 142 123 , Nagybritannia . 110428 7.788 8.160 9.216 2.664 3.768 4.980 5.928 577 634
Németország . . . §16.656 16.944 5.556 7.716 7.500 9.000 —- — — _—
Svédország. . . 732 744! 456 492 312 228; 260 342 — —
Összesen . 70.543 66.768 37.276 66.168 333.108 87.824i —- _ -— _—
; 1! li 1 _,
) !. Nemzetek szövetsége:
1 2
llllllllllllllllIlllllllllllllllllllIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIII.-Illllllll:llUIlIIllIll-III.llllllllllllllllllllllllllllllll__..___________._____.____._____._____._____—_________._.________—
e KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS e
Magyarország külkereskedelmi forgalma 1922- ben.
(ommerce extérieur de la Hongrie en 1922.
A külföldről behozott arúk értéke az 1922.
évben 166 milliárd koronát ért el, míg a kül—
földre kivitt árúk értéke csak 91 milliard koronát tett; 1922. évi külkereskedelmi mér- legünk tehát 75 milliard korona passzívumot mutat. Barmilyen megdöbbentően nagy is azonban külkereskedelmi mérlegünk passzi- vitása, mégis gazdasagi életünk konszolidá—
ciója szempontjabol örömmel állapíthatjuk meg azt, hogy lényegében az 1922. év fo- lyaman kedvezőbben alakult külkereskedelmi mérlegünk, mint az 1921. évben. Az 1921.
évben a 207 milliárd koronát tevő behozatali többletnek 75 milliárdra való emelkedése ugyanis elsősorban annak tulajdonítható, hogy koronánknak a nemzetközi pénzpiacon való helyzete, különösen az év második felében, lé—
nyegesen leromlott. Az 1921. év átlagában koronanknak zürichi kurzusa 1'48 centime, az 1922. évi átlagos kurzusa pedig 0468 cen—
time volt. Koronank értéke tehát az 1922.
évben mintegy egyharmadára sülyedt az 1921.
évinek. Behozatali többletünk azonban a ko- rona sülyedésénél is még nagyobb arányban emelkedett, mert a világpiacon a legfontosabb behozatali áruink emelkedése nagyobb volt, mint a legfontosabb kiviteli cikkeinké, és mert kivitelünk az év második felébenjőval alatta maradt az első félévi exportnak. Az 1922.
év első felében, amidőn koronanknaka nem-
,,Bulletin Mensuel de Statistigue" 1923. 8.
) 1919- től kezdve Elszasz-Lotharingia termelése is bennfoglaltatik.
zetközi pénzpiacon való helyzete mintegy haromszor oly jó volt, mint az év végén, fo- kozott kivitelünkkel és behozatalunknak kor- látozásával sikerült elérnünk azt, hogy kül- földi arúcserénknek mérlege csak 7 7 milliard behozatali többlettel zárult.
Az 1922. év első felében külföldi árú—
cserénknek kedvező alakulását az idézte elő, hogy szénen, fan, gyapjúszöveten, nyers ásványolajon, papiroson, pamutfonalakon.
nyersvason és nyersfémen kívül a legfon- tosabb behozatali arúkből majdnem kivétel nélkül kevesebbet szereztünk be a külföldről, mint az előző év megfelelő időszakában, masrészt és különösen pedig az, hogy fon- tos kiviteli cikkeinkből majdnem kivétel nél—
kül jóval nagyobb mennyiségeket tudtunk a külföldnek átengedni, mint az előző év megfelelő időszakában. Különösen jelentéke- ' nyen jarult hozza külkereskedelmi mérlegünk javulásához hatalmas liszt-, élőállat— és bor—
exportunk, de megduzzasztotta az export ér- tékösszegét gépekből, zsírosolajokből, húsfé—
lékből, szeszből és más mezőgazdasági ter—
mékekből elért kivitel is. Az év második fe:
lében pedig, amidőn koronanknak értéke az 1921. évi koronaértéknek alig egyhatodat tette, kivitelünk visszahanyatlott, behozatalunk pedig emelkedett, úgy hogy a harmadik év- negyedben 27 4 a negyedik évnegyedben pe-
1923 ——101——— 3—4. . szám.
dig 40 milliárd volt a behozatali többlet. Az 1922. év második felében az élőállatokon és gépeken kívül a többi exportcikkből majdnem kivétel nélkül az 1021. év megfelelő idősza—
kához képest jóval kevesebbet tudtunk a kül—
földön elhelyezni, behozatalunkban pedig a legfontosabb importcikkek majdnem kivétel nélkül jóval nagyobb mennyiségekkel szere- 'pelte—k, mint az 1921. év második felében.
Hogykülkereskedelmi mérlegünknek alaku- lását az 1921. és 1922. évben helyesen bí- rálhassuk el és láthassuk, hogy a két évben tulajdonképen hogy alakult külföldi árúcse- énk, úgy az 1921., mint az 1922. évi ér—
' kadatokat egységes alapra kell hozni. Ha
z 1921. és 1922. évi külkereskedelmi ér—
rtékadatok végösszegeit egységes alapra, arany- koronára átszámítjuk, a következő eredmé-
yeket kapjuk:
Behozatal Kivitel Behozatali többlet millió aranykoronákban
1921-ben 592 286 306
1922-ben 548 334 214
Behozatali többletünk tehát, mely 1921-ben ég 306 millió aranykoronát tett, az 1922.
vben 214 millió aranykoronára csökkent, agyis a behozatali többlet 1922-ben 92 mil- ó aranykoronával kisebbedett. A behozatal s kivitel az említett évek féléveiben eltérően akult s ennek megvilágítására szolgál az ábbi grafikon:
gyarország külkereskedelmi forgalmának mér- ege az 1921. és 1923 években millió aranykoro-
n kban.
,iltm du commerce ewie'rieur de la Hongrie pendant années de 1921 et 1922 en millions de couronnes or.
mlLLlOl'IS EE mlLLlU
CDUHOHMES OR WIN KDROHP
!. név " LÉV sux mots *sux mülS
1922
BEHozn'mu TÓBBLET
EXCEMLNY DE L' umvoaroncn
!. mu "mm sxmoxs -svx mois
1 9 21
BEHUZmL lmPDRTHTIOH
í amit.
ExPomnnon
Külkereskedelmi forgalmunk alakulására
— mint azt már fentebb említettük ——- igen nagy befolyással volt, hogy a legfontosabb behozatali és kiviteli árúinknak áralakulása a világpiacon nem volt egyenlő. Külföldi árú- cserénkben szereplő árúk árviszonyait vizs—
gálva az 1922. évre vonatkozólag is megálla- píthatjuk azt, hogy a behozatalban szereplő legfontosabb árúcsoportoknak árai sokkal jobban emelkedtek, mint a kivitelben szereplö legfontosabb árúknak árai. A külföldi árú- cserénkben számottevő behozatali és kiviteli
árúcsoportoknak 1913, 1021. és 1922 évi
átlagos egységárai szembeállítva és az 1013.évi áraknak az 1922. évi árakhoz való emel-
kedését kiszámítva a 103. old. levő táblázat—
ban foglalt eredményeket kapjuk.
A behozatalnál felvett árúknak értéke 1922. évi importunkban 106 milliárd koroná- val, kivitelünknél felsorolt árúknak értéke pedig 1922. évi exportunkban 58 milliárd koronával szerepel és így úgy az összes be-
hozatalnak, mint a kivitelnek mintegy két—
harmadát teszi. Az egyes csoportoknak kül—
földi árúcserénkben való részesedési aránya alapján a legfontosabb arúknál az átlagos emelkedés —— amint az az alanti grafikon-
ból is kitűnik — a behozatalnál az "1913.
évi értéknek 476—szorosát, a kivitelnek pe-
dig csak 304-szeresét teszi s így kétségtelen, hogy a világpiaci áralakulás is rontja kül- kereskedelmi mérlegünket, mert annak be- folyása alatt azokért a termékekért amelye- ket, mint termelési feleslegünket külföldön helyezünk el, alacsonyabb árakat tudunk el- érni, mint amennyit kénytelenek vagyunk fizetni azokértaz importcikkeinkért, amelyek- nél belföldi termelés hiányában külföldre vagyunk utalva.Külkereskedelmi forgalmunk alakulását részletesen megvilágítja a 113—115. oldalakon levő táblázat, amely mennyiség és érték szerint részletezi külföldi árúcserénket, nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint cso- portosítva. E csoportosításban sokkal híveb—
ben tükröződik vissza ugyanis külföldi árú- cserénk helyzete, mint a vámtarifa szerinti csoportosításban. Az adatok szerint nyers- anyagok, félgyártmányok és gyártmányok sze—
rinti csoportosításban külföldi árúcserénk érték- adatainak megoszlása a következő volt:
K i v i t e 1 millió K—ban (Xn-hon
324326 3560 8.559'1 9'39 50.125'7 55'01 91.117'4 100'00
B e h o z a t a 1 millió K—ban 0,'o-ban
37.931'8 2'2'82 33.023'8 1987 95.267'8 5731 166222'9 100'00 Nyersanyagok
Félgyártmányok Gyártmányok
Osszesen :
Magyarországkülkereskedelmébenszereplőlegfontosabbárúkáremelkedése1921-benés1922—benaz1913.évhezképest. Lahaussedesprixdesarticleslesplusimportantsfigurantdanslecommerceexte'rieurdelaHongrieen1921613192?parrapportál'armée1913.
m B E H O Z H T F I L J m p D R T F l T l O N . — K I U I T E L . E X P O R T H T I O N . m 1 9 2 1 á m m _ 1 9 2 2 É v i __ s a v s é e é m é u g ú n v s z o n o s n .
az1913eumsx.,* 7973:7* suo,___—600_ r ' n m e o s E m E L K E D É S 1 9 2 1 ' B E N á r m e o s e m e m e o é s 1 9 2 2 — e s " _
lamedei/v)mya/meen7.927llaasselep/r';majam)!en!!!!23—i. szá .
500 300. 200
— , ,, l_ l f / l f / —
100ll/I/llf'_——I//lll'lrl//llf'-—Ill/l/ln'100 ,_r/U l12345678910111213lI/ll//VVV/l/IIIX/XXI .l.Pamutszövetek.—Tissns5.Papíroséspapirosárúk.—]9.Asványolaj.Huilesmzín.I.Liszt.__Farine.V.Villamosgépekéskészü—VIII.Gyapjú.——Laz'ne. decoton.Papieretart.depapier10.Gépekéskészülékek.II.Vágó—ésigásállatok.—lékek.——MachinesetIX.Kikészít.bőrök—Cuirs. 2.Gyapjúszövetek.—Tíssus6.Pamutfonáléscérna.——Machinesetappareíls.Animauxdeboucherieappareílsélectrigues.X.Leöltbaromfi.—-Volail— delaine.Fildecotonetjllretors.11.Kikészít.bőrök.—Cuírs.etdetrait.VLFrisséselkészítetthús.lemarte. 3.Szén.—Charbon.7.Nyersvasésócskavas.——12.Cipők.'.HI.Bor.—Vin.——ViamiefraíchzetXINyersdohány.——-—Tag. 4.Nyersésmegmunk.fa.—Ferbru!etferraille.13.Vili.gépekéskészülék.——IV.Gépekéskészülékek—aréparée.1746MW! Boisbrutelouwé.8.Vasárúk.Arlíclesenfer.Machinesetapp.éleclr._Mch'eseíapy''— 103 —— 3—4. szám.
A fontosabb behozatali és kiviteli cikkek 1913., 1921. és 1922. évi átlagos egységértékei.
Valeurs d'unite' moyenne des principaum articles d'importation et (l'exportation en 1913, 1921 et 1922.
A fontosabb cikkek megnevezése Désignat'ion des principaux articles
1913. évi 1921. évi 1922. évi 1,922.'éviér-
1913 1921 1922 tek hanyszo-
rosaaz 1913.
átlagégységérték koronában évinek Valeu/r d'unite' mag/enne en courormes 1913 : 1
A) Behozatal —— lmportation Pamutszövetek —— Tissus de coton Gyapjúszövetek —— Tissus (le lame
Szén — Charbon .
Nyers és megmunkált fa —Bois brut et oubre' Papiros és papirosárúk — Papier et articles de
papier. .
Pamutfonál és cérna ——Fil de color et fil retors Nyersvas és ócskavas — Fer brut et ferraille . Vasárúk — Articles ert fer .
Ásvanyolaj — Hutles minérales . .
Gépek és készülékek —- Machines et appareils Kikészitett bőrök — Cuirs .
Cipők —— Souliers . .
Villamosgépek és készülékek —-Machirzes et appareils e'lectrigues. . . . . . . .
B) Kivitel —— Exportatíon Liszt — Farina . .
Vágó— és igásállatok — Am'maum de boacherie et de trait
Bor — Vin.
Gépek és készülékek —— illachmes et appareils Víllamosgépek és készülékek Machines et appa—
reils électrigues . . . . . . . Toll — Plumes .
Friss és elkesz1tett hus ——Viamle fraiclze et pré- pare'e..
Tojás —— Oeufs
Gyapjú — Laine . . . Kikészitett börök — Cuirs Leölt baromli — Volaille morte ', Nyers dohány — Tabac brut
384 80.000 248340
839 130000 361659
223 404 1.500 673
473 176 809 171
4606 5.111 12.861 279
247 65.000 167.713 679
1081 1.189 3.796 351
6281 5.149 17.923 285
1209 2.653 5.611 464
104 11.820 22.517. 217
617 45.060 233.731 379
1085 80.000 390 135 360
272 30.287 165.001 607
3168 4.200 10.788 341
227 19.308 51.372 226
42 2.691 4.193 100
107 12 107 22.093 206
283 50.149 147.950 523
443 22.000 80.113 181
156 14.151 34.461 221
109 17.090 55.353 508
250 10.000 58.695 235
537 32 479 201.374 375
161 11.500 54.324 337
63 12.000 43.742
694
Az 1922. évi külföldi árúcserénkben a nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmá- nyok részesedését szemléltetően mutatja a következő oldalon levő rajz.
Az 1922. évi külkereskedelmi eredménye—
ket összehasonlítva az előző évi eredmények- kel, néhány örvendetes jelenséget állapítha—
nk meg az ország gazdasági életének fej—
ódése szempontiából. lgy elsősorban ipari rmelésünk fejlődésének tulajdonítható az, gy a behozatalban a részesedési hányad y a mezőgazdaság, mint a bányászat ter—
ékei körébe tartozó nyersanyagoknál az előző évhez képest emelkedett, az ipar ter- ékei körébe tartozó készgyártmányoknál dig llo/U—kal csökkent. A kivitelnél a nyers- yagok részesedési hányada az előző évhez pest csak csekély eltolódást mutat és az ari gyártmányoknál és félgyártmányoknál lentkező emelkedést kiegyenlíti az a csök-
kenés, amely a mező— és erdőgazdaság és bá—
nyászat körébe tartozó késztermékeknél mu- tatkozik.
Az 1922. évi behozatalunkban a kész ipari termékek 95 milliárd koronával részesedtek és így az 1922. évben is még egész import- összegünknek jóval meghaladta a felét az az Összeg, amelyet hazai termelésünk hiányában kellett a külföldnek kész ipari termékekért fizetni. Egyenkint egymilliárdnál nagyobb összeget fizettünk a következő iparágak kö- rébe tartozó termékekért:
millió K 0/0 Textilipar . . . . 55.352 . 58'1
Papirosipar. . 6.153 65
Gép- és elektrotech-
nikai ipar . . . 5.758
Vegyészeti ipar . . 3.532
Vasipar . . . . 3.374
Bőripar . . . . 3.235_,—3—-——*4. szám,
' millióK %
Ásványolajipar .
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1922. évben nye
2.839 3-0 anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint.
Konfekcion. ipar 1.607 1.7 Commerce érte;)zgzíugí isi-%%Égxísmgtlíiíángmftááxngtzeres prem
Műszer— és hang—
" szeripar 1.529 1'6 [_
Uvegipaf — 1486 16 BEHozn'rnL
Kaucsukipar. 1272 13 Impoam'non
Az egész ipari termékek importjának tehát az 1922.
évben is jóval több mint felét a textilipar körébe tartozó gyártmányok tették és 1922—
ben is különösen kimagasló szerepjut a pamut- és gyapjú—
ipar termékeinek. A pamntipar termékeiből behozatalunk ér—
téke majdnem elérte a 36 milliárd koronát, a gyapjú—
ipari termékekért pedig 14'7
milliárd koronát fizettünk a külföldnek, míg a len—, ken—der- és jutaárúkért 2'1, se- lyem— és félselyemárúkért
"vasam/neon
mRTlERES PREmlERES PRObUlTS ml-FRBRIGUES PRODUITS FGBRIGUES
KlDlTEL Expoamnon
w
u 'a
K.
L
PÉstáa-rmánvon Mamát-won,
L
2'5 milliard koronát tett az
importnak értéke. Pamntárúkból 28'9 milliárd koronát fizettünk egyedül különféle szöve- tekért, 38 milliárd koronát kötött és köt- szövött pamutárúkért. Pamutszövetekből be- hozatalunk 116 ezer g—t tett és így alig multa néhány száz métermázsával felül az 1921.
évi importot. Behozatalunknak csekélyebb emelkedése a pamutszövetekből kétségtelen jele annak, hogy a hazai ipar termelése nö—
vekedett, mert szükségletünknek emelkedése mellett a behozatal növekedése jelentéktelen.
Kötszővött pamntarúkbóla behozatal mennyi—
sége több, mint 3000 g—Val kisebb, mint az előző évben, mert úgy látszik, a fogyasztókőzönség épp e cikkekben beálló nagy áremelkedés mellett már nem tudja e cikkeket vásárolni.
A textilárúk másik csoportjában, a gyap- júárúknál szintén a szöveteknek van kima- gasló szerepük, amelyekért egyedül 14'1 mil—_
liárd koronát fizettünk. A gyapjúszöveteknél, bár kétségtelen, hogy a belföldi termelés az előző évihez képest jelentékenyen emelkedett, a szükségletnek lényeges emelkedésével a behozatal 4.500 métermázsával volt nagyobb, mint 192l-ben. Az import általános emelke—
dése mellett csökkent a behozatal az osztrák és cseh-szlovák piacokról, ellenben jelenté—
kenyen emelkedett az angol, a német és a lengyel import. Egyéb gyapjúarúk közül egye- dül a kötött és kötszövött gyapjúarúkból volt számottevő behozatal, ez is azonban jóval alatta marad az 1921. évi importnak.
A len—, kender- és jutaárúk közül leg—
fontosabb importcikkünk a zsák. Zsákszük- ségletünket belföldi termelésünkkel fedezni nem tudtuk és így 1922—ben egymilliárd koronánál nagyobb összeget voltunk kény- telenek a külföldi iparnak e nélkülözhetetlen csomagolási cikkért fizetni. A behozott mennyi- ség közel 30 ezer métermázsát tett, több mint 10 ezer métermázsával haladva meg az 1921. évi importot. V
A selyem- és félselyemárúk behozatali értékének majdnem 3.4-e szintén a szövetekre esik. Az 1922. évi behozatal értéke az 18 milliárd koronát meghaladta s míg a tiszta selyemszövetekből behozatalunk az előző évi—
hez képest alig változott, addig a félselyem- szövetekből importált mennyiség mintegy 3 A—ét tette csak az 1921. évi importnak.
A textilárúk után a legnagyobb összegek—
kel adóztnnk a külföldnek a papiros és pa- pirosárúkért, mert az elszakított területen fekvő gyáraink elvesztésével papirost előállító gyáraink nincsenek s így egész szükségle—
tünket kizárólag külföldről vagyunk kényte- lenek beszerezni. Az értékösszegnek több, mint 4/5—0 (4'9 milliárd) a különféle papiro- sokra jut s a behozott mennyiség az 1921.
évi 258 ezer g—ról 1922—ben 390 ezer g-ra emelkedett. Szükségletünk ellátásában az osztrák papirgyáraknak szerepe még sokkal dominálóbb volt, mint az előző évben, mert a behozott mennyiségnek több, mint három-
———105— 3—4. szám.
gyed része származott az osztrák papir—
yárakból Jóval nagyobb mennyiséget hoz- unk még be különféle papiroslemezekből, melyekből szükségletünket a belföldi ter- ielés szintén nem tudja fedezni, ellenben 'ülönféle papirosárukból importunk az előző
vi 28 ezer g-ról 17 ezer g-ra csökkent.
A gép- és elektrotechnikai ipar körébe tartozó cikkeknek 5'8 milliárd koronát tevő 'ehozatalaból egymilliárd koronánál nagyobb sszeg egyenkint a villamoskészülékekre és erendezésekre, továbbá a külkereskedelmi tatisztikánkban külön csoportokban ki nem utatott különféle egyéb gépekre és készü—
ékekre esik. Félmilliárd koronánál többet zettünk még egyedül csak a textilipari gé-
;ekért, melyekből új gyártelepeink felszere—
ése céljából és régi telepeinknek kiterjesz—
ése céljából az előző évi 8 ezer g-val szemben öbb mint 26 ezer d—t hoztunk be. Gépiparunk ejlődése szempontjából örvendetes jelenség—
ként állapítható meg, hogy a mezőgazdasági épekből kisebb volt az importunk, mint az
L'lóző évben és a többi gépek behozatalaban
incs jelentékenyebb emelkedés. Kivételt
! kis az egyéb gépek és készülékek cso- ortja tett, amelyekből behozatalunk 29 ezer 6140 ezer orra emelkedett,valószínűleg azért, rt itt ipari termelésünk fejlesztéséhez szük- ges oly gépek foglaltattak túlnyomólag, elyeknek gyártására hazai vállalataink még csenek berendezve. Feltűnően nagy szám-
1, mintegy 67 ezer g—val szerepel a gőz—
zdonybehozatal is, mely mennyiségnek onban túlnyomó részét azok az ócska gőz- zdonyok tették, amelyeket Jugoszláviából Lengyelországból küldöttek javítás cél- ból hazai gyártelepeinkre.
A három és félmilliárd koronát valamivel eghaladta az az összeg, amelyet különféle gyészeti gyártmányokért fizettünk a kül- ldnek. Ez Összegben jelentékeny hányad—
, mintegy másfélmilliárddal szerepeltek különféle festékek, amelyeket több mint gyötödrészben a német vegyiipar szolgál- tott. Festékekből való behozatalunk az előző ben behozott mennyiségnek több mint két—
eresét tette s 1922—ben valamivel megha- dta a 12 ezer g-t. A festékeken felül fenn- radó összeg megoszlik a különféle kész ígyészeti árúk között.
' Vasiparunk fejlődésével különféle vas- kból való behozatalunk az 1921. évhez pest jelentékenyen csökkent. Mig ugyanis
'21—ben a vasárúk behozatala 260 ezer g-t
tt 1922- ben 191 ezer op ra szállott alá. A ommilliárdot meghaladó importnak leg-
._—
számottevőbb tétele a különféle vascsövek csoportja, amelyekért egyedül 1'1 milliárd
koronát fizettünk a külföldnek Úgy az ön- tött, mint a kovácsolt vascsövekből jóval töl)—
bet szereztünk a külföldről, mint az előző évben. A csöveken kivül kimagasló tétel a vas- árúk csoportjában nincsen és általánosság—
ban megállapitható, hogy a legtöbb vasárúnak behozatala az előző évhez képest jóval csök- kent. Különösen nagy csökkenést látunk a különféle pléhedényeknél, szerszámoknál, sze- geknél, drótárúknál és a patkóknál.
A bőrárúkból szintén meghaladta impor—
tunk a hárommilliárd koronát és e jelenté—
keny összegnek hétnyolcada a cipókre jut.
Cipőkből való behozatalunk az előző évhez képest mintegy 200/0—kal csökkent és külö- nösen jóval kevesebbet szereztünk be a cseh- szlovák. gyárakból, míg fokozott, majdnem kétszeres behozatalunk volt a német gyárakból.
Finomított ásványolajokból az előző évi- nél nagyobb mennyiséget hoztunk be. Beho- zatalunk nagyrésze ez évben is Romániából és Lengyelországból származott és a 28 milliárd koronát kitevő behozatali összeg majdnem két—kétötödrészben a benzin és kenő—
olaj, egyötödrészben pedig az égőolaj között oszlott meg.
A mű- és hangszereknél is! a másfél-
milliárd koronát meghaladta a behozatal ér- tékösszege és a különféle műszerekből jóval többet hoztunk be, mint az előző évben, kü- lönösen emelkedett importunk mérlegekból és órákból.Az üvegárúknak rohamos áremelkedésével kapcsolatos, hogy az üvegipari termékekért is majdnem másfélmilliárd koronát fizettünk a külföldnek, mert behozatalunk mennyisége az 1921. évi 145 ezer (tl-ról 110 ezer d-ra szál- lott le. Jelentékenyen csökkent a közönséges palackból való importunk, mintegy 20(,,/,0-kal volt kisebb fúvott- és öblösüvegekből, lOO/O-kal pedig a tükör— és táblaüvegbehozatalunk.
Az üvegipar termékeiből való behozatalunk 1922-ben is főleg cseh—szlovák és osztrák gyártmányokból állott s az árúk származása szempontjából csak annyiban van eltérés, hogy a német piacokról mintegy két és fél—
szer annyit hoztunk be, mint az előző évben.
Konfekcionált árukból az előző évhez ké- pest szintén csökkent a behozott mennyiség és az 1 6 milliárd koronának jelentékeny része fehérneműekre, kész férfi- és nóiruhákra jut.
A kaucsukipar termékeiből az előző évi meny- nyiségnél mintegy 300/0- kal többet hoztunk
be s az 18 milliárd koronát tevő behozatali
értékösszegben a pneumatikért fizetett fél-3—4. szám; , —-—106—__
milliárd korona emelkedik ki. Félmilliárd ko- ronánál nagvobb behozatalunk volt még a gyógy— és illatszerekből, a gyujtószerekből, az agyagárúkból, járművekből és az élelme—
zési ipar körébe tartozó késztermékekből. Ez utóbbi csoport behozatali értéke 4'3 milliárd koronát tett, s az import értéke csekély kivé- tellel a cukor és rizs között oszlott meg.
A 33 milliárd koronát meghaladó fél- gyártmányok importjában nagy értékössze- gekkel a faipari félgyártmanyok (7'2 mil- liárd), a kikészített bőrök (7 milliárd), a vatták és fonalak (5'6 milliárd), félgyártmányok egyéb nem nemesfémből (5'1 milliárd), félgyártmányok vasból (4'1 milliárd) szerepelnek. Jelentéke- nyen emelkedett a faipari félgyártmányokból való behozatalunk az előző évi 14 millió g—ról 43 millió g-ra, különösen azáltal, hogy rendkívül fokozódott az import a Romániához csatolt elszakított magyar területekről. Gazda—
sági életünk szempontjából ez importot nem tarthatjuk károsnak, mert belföldi fakészleteink hiányában e félgyártmánynál majdnem teljesen a külföldre vagyunk szorulva és épületeink rekonstrukciója szempontjából szükséges fa—
anyagnak az ország területére való mielőbbi behozatala kivánatos.
Kikészitett bőrökből való behozatalunk az előző évhez képest némileg csökkent és ím- portunkban ez évben is osztrák, cseh—szlovák és német félgyártmányok szerepelnek. viszont teljesen megszűnt az olasz import. Bőriparunk szempontjából e nagy importot csak káros- nak lehet minősíteni, valószínű azonban, hogy ez az import is csökkenni fog, mert a nyers- bőrök kivitelének korlátozása lehetővé teszi a belső termelésnek jelentékeny emelkedését.
Nyersbőrökből való kivitelünk ugyanis, mely 1921. évben még a 35 ezer g—t meghaladta, az 1922. év első felében 20 ezer g-t, a második felében pedig már csak 4 ezer g—t tett.
A textilipar félgyártmányaiból az előző évinél jóval többet hoztunk be, ami az ország termelése szempontjából örvendetes, mert az importnak ez az emelkedése a szövő- és köt—
szövőiparunk fejlődésére mutat.
Fém— és gépgyárainknak erősebb foglal- koztatását bizonyítja nyersfémekből való rend- kívül emelkedett behozatalunk. A kohászat e termékeiér-t majdnem 5 milliárd koronát fizet- tünk a külföldnek. Behozatalunk, mely az 1921. évben 24 ezer g-t tett, 1922-ben 116 ezer g-ra szökött fel és a behozott mennyiségben legielentékenyebb szerepe a vörösréznek, a horganynak és az ólomnak van. A fémipar e nyersanyagait' elsősorban Németországból, másodsorban az Eszak-Amerikai Egyesült-Álla-
mokból, Lengyelországból, Ausztriából és Cse ?
Szlovákiából szereztük be. A vasfélgyártmá—
nyoknak értékösszege majdnem egyenlőe oszlik meg a kohászat körébe tartozó nyersva és az ipari termelés körébe tartozó rúdvas pléh és drót között. A nyersvasból és ócska- vasból importunk ? milliard koronát tett.
behozott mennyiség vasgyáraink nagyobb fog lalkoztatása folytán az ,előző évi 116 eze g-ról 553 ezer (j—ra emelkedett. Behozatalun fele Németországból érkezett és jelentékenye mennyiségüócskavasatkaptunkNagy-Britann ból, míg nyersvasat Cseh—Szlovákiából és Romániához csatolt elszakított magyar terü letekről. Az egyéb vasfélgyártmányok behoza- ; talában csekély kivétellel az osztrák, cseh szlovák és a német ipartelepek részesedtek."
A behozott mennyiség pedig mintegy kéthar- madát tette csak az előző évinek, ami szintén kedvező jelensége hengerműveink nagyobb termelésének.
Nyerscmyagokból való behozatalunk 379
milliárd korona értékösszegéből csak 5"?milliárd korOna jut az élelmezési és élvezeti cikkekre, míg 32'2 milliárd korona a mező—
gazdaság és ipar céljaira rendelt nyersanya- gokra. Az élelmezési és élvezeti célokra szol—
gáló nyersanyagok közül 17 milliárd koroná—
val kimagaslik az amerikai disznózsir, 15 milliárd koronával a kávé, 526 millió koroná-
val a só, mely nélkülözhetetlen életszükségleti cikket sóbányáink elvesztése folytán teljes egészében külföldről vagyunk kénytelenek beszerezni. A mezőgazdaság és ipar céljaira szolgáló nyersanyagok, behozatali értékének több mint egyharmada a szénfélékre esik.
A 117 milliárd koronát tevő importból 84 milliárd a kőszénre, "28 milliárd a pirszénre jut, a fennmaradó összeg pedig a barnaszén és brikett között oszlik meg. Kőszénbehozatalunk az előző évi mennyiségnél jóval nagyobb volt, s az 1921. évi 3'6 millió g—ról 6 millió g-ra emelkedett. Kőszénbehozatalunk legnagyobb része, 2'3 millió (31 Franciaországból, 1'5 millió (;
Lengyelországból és 14 millió g Németország- ból érkezett, a fennmaradó mennyiséget pedig cseh-szlovák bányák szolgáltatták. Valamivel kisebbedett pirszénbehozatalunk mennyisége, amely az előző évi 16 millió 01 helyett 13 millió g-t tett. Vasolvasztóínk ezévben is Cseh-Szlovákiából, Nagy—Britanniából és Né- metalföldről szerezték be e nélkülözhetetlen nyersanyagot. Jelentékenyen csökkent barna— ,;
szénbehozatalunk és jóval kevesebbet hoztunk be brikettből is. A szén után legnagyobb értékösszeggel, 6'5 milliárd koronával szerepel a nyersfa. Nyersfabehozatalunk, melynek több
1923 -—107—— 3—4. szám.
mint kétharmadát a tűzifa tette, az előző év- hez képest jelentékenyen emelkedett. E fa- szállitmányok 1922-ben is úgy, mint az előző évben, főleg az elszakított magyar területekről származtak s a forgalom csak annyiban toló—
dott el, hogy míg 1921-ben a behozott meny-
nyiségnek 2/3—a származott cseh-szlovák terü-
letről, addig 1922-ben a behozatalnak mint-egy 9/10—e a Romániához csatolt elszakított
magyar területekről érkezett hozzánk. E két nyersanyagon kívül nagyobb értékösszegekkel szerepelnek még a nyersdohány (2'3 milliárd korona), a vasérc (1'2 milliárd korona), a nyersjuta (1 milliárd korona), a nyerspamut (939 millió korona), abúza (677 millió kor.), szárított katánggyökér (674 millió korona).Dohányjövedékünk az előző évi mennyiség- nek több, mint kétszeresét szerezte be kül—
földről, főleg Franciaországból, Bulgáriából (és Németalföldról. Vasércimportunk 14 millió
o-val majdnem kétszeresét tette az előző évi
(mennyiségnek, a behozott vasérc túlnyomólag za Cseh-Szlovákiához tartozó elszakított magyar* rületekről érkezett kohóinkba. A hazai pa—
utipar fejlődésére mutat nyerspamutból való kozott behozatalunk, mely az 1921. évi ezer g-ről 22 ezer g-ra emelkedett. Juta—
ehozatalunk 54 ezer (j-val körülbelül az előző vi szinvonalon maradt, az eredmények ez arágban is a termelés növekedését mutatják, ert a nyugat-magyarországi részek elszakí—
sa folytán egy nagy feldolgozótelepet vesz- ttünk el. Hazai malmaink a kikészítési eljá- ás céljaira jelentékenyebb mennyiségű bolgár 8 amerikai búzát hoztak be s ezzel van sszefüggésben búzaimportunknak kivételes agysága. A pótkávégyártás felkarolásának dandó be, hogy a- pótkávébehozatalunk elentékenyen visszaesett s a pótkávé fontos yersanyagának,a katánggyökérnek behozatala , előző évi16 ezer g-ról 39 ezer o-ra emelkedett.
', Mezőgazdasági termelésünk erős hanyat—
[sával és az 1922. évi kedvezőtlen termés- redményekkel van összefüggésben az, hogy 'telünkben is a gyártmányoknak van leg- jgyobb részesedése. E csoport részesedési yadát erősen megduzzasztja az, hogy e port alá foglalja külkereskedelmi statisz- ánk mint kész terméket, a bort, továbbá a omipari termékeket és más mezőgazdasági ztermékeket is. E cikkek külföldi árú—
rénkben majdnem 24'5 milliárd koronát znek, s ha ezeket az árúkat, mintatulajdon- eni mezőgazdasági termelésnek termékeit, csoportból kiválasztjuk, a gyártmányok zesedési aránya külföldi árúcserénkben entékenyen, 28'20/0-ra csökken7 s ezt a
hányadot vehetjük a tulajdonképeni ipari ter-
mékek részesedésének. Borexportunk 1922-ben
865 ezer (1-15 tett, s mintegy 240 ezer méter- mázsával haladta meg az előző évi exportot.
Az 1922—ben külföldre szállított bornak is túl—
nyomó része, 690 ezer (; az év első felében
hagyta el az ország határát. Borainkat 1922-ben
is elsősorban az osztrák, azután a cseh-szlovák piacok vették át, de jelentékeny mennyiséget, 67 ezer g-t tudtunk a svájci piacokon is elhe- lyezni. E mezőgazdasági termék kiviteli érté—
két, 36 milliárd koronát levonva a gyártmányok
alatt szereplő kiviteli értékből, a 465 milliárd
koronát képviselő gyártmányok csoportjából mintegy egymilliárd koronánál nagyobb értékű kivitelünk a következő csoportokból volt:millió korona %
20.765 10.925 2.838 2.795 1.971 1.339 1.119 1.009
Az élelmezési ipar legjelentősebb tétele 18 milliárd koronával a búza- és rozsliszt s e mellett jelentékeny tétel exportunkban a szalámi 1'1 milliárd korenával, a fennmaradó rész* a többi élelmezési és élvezeti cikkek között oszlik meg. Nagyobb összeget a szesz—
félékért (545 millió koronát), főzelék- és gyümölcskonzervekért (282 millió koronát), a kenyér— és süteményfélékért (235 millió ko- ronát) kaptunk. Lisztkivitelünk az 1921. év- hez képest elég jelentékeny emelkedést mutat.
Az 1921. évben kivitt 13 millió oj helyett 1922 ben 16 millió (; lisztet sikerült a kül- földi piacokon értékesíteni. A kivitt mennyi- ségnek túlnyomórésze az 1922. év első felére esett, amely időszakban még exportunkban érvényesültek a búzából és rozsból való 1921.
évi kedvezőbb terméseredmények. Az 1922.
Élelmezési ipar
Gép- és elektrotechnikai ipar
Vasipar Textilipar Járművek Faipar
Kaucsukipar Vegyészeti ipar
' évi terméseredmények, melyek a búzánál és rozsnál jóval az előző évi alatt maradtak, tükröződnek Vissza a második félév exportjá- ban. Az év első hat hónapjában ugyanis lisztkivitelünk 966 ezer g-t tett, az év második felében pedig csak 661 ezer g-t. [Külföldi piacainkban változás nem igen állott be, számottevő lisztpiacaink ebben az évben is Ausztria és Cseh-Szlovákia voltak csak.
A gép— és Villamossági ipar jelentékeny kiviteli összegéből 1 milliárd koronánál nagyobb összeg jutott a javítás után Jugoszláviába és
7—44. szám. ——108—
Lengyelországbavisszaküldöttgőzmozdonyokra
(1.140 millió korona), túlnyomőlag Jugo-
szláviába. Romániába és Bulgáriába szállított mezőgazdasági gépekre (1.432 millió korona), fejlett Villamossági iparunk által gyártott dina- mőkra, transzformátorokra (1.274 millió ko- rona), a világ minden részébe szállított villamos
izzólámpákra (1.521 millió korona) és túl-
nyomólag a Balkánra irányuló különféle villamoskészülékekre és berendezésekre (2.269 millió korona). Gépiparunk fejlődését és kül—földön való versenyképességét bizonyítják az 1922. évi külkereskedelmi eredmények, mert, mondhatjuk, hogy kivétel nélkül mindazokból a gépekből, amelyeknek gyártására hazai telepeink be vannak rendezve, jóval többet sike- rült a külföldön elhelyezni, mint az előző évben.
Különösen nagy emelkedést mutatnak a különféle mezőgazdasági gépek, amelyekből az előző évi 34 ezer g-Val szemben 84 ezer g-t sikerült a külföldön elhelyezni, továbbá a malomipari gépek, amelyeknek exportja 9 ezer (ij-ról 29 ezer g-ra emelkedett.
Vasárúkből kivitelünk az előző évinél jóval nagyobbméretű volt és exportunknak több mint fele Romániába irányult. A fenn- maradó hányad pedig kisebb kivétellel Jugo- szláviába, Ausztriába és Bulgáriába szállít—
tatott. Jelentékenyebb ösSzegekkel részesedtek vasárúexportunkban a sín és sínmegerősítő eszközök, vasúti kocsialkatrészek és tengelyek, mezőgazdasági és ipari szerszámok, szegek és csavarok s a pléhárúk.
A textilipar gyártmányai exportértékének több mint felét a pamutárúk tették és a másfélmilliárd korona értékű kivitelből túl- nyomórész a pamutszöveteknek jut. A pamut- szöveteket csekély kivétellel Ausztriába és Romániának Magyarországtól elszakított terü- leteire szállítottuk. A járművek csoportjában kimagasló szerep jut 17 milliárd koroná—
val azoknak a vasúti kocsiknak, amelyeket hazai gyártelepeink román és bolgár meg- rendelésre készítettek, továbbá jugoszláv számlára javítás után oda visszaküldöttek.
A faárúk exportjában 852 millió koroná- vala bútorok emelkednek ki. Bútorkivitelünk az előző évhez képest mintegy 500/0-kal gyarapodva 22.680 g-t tett és a kivitt mennyi- ség nemcsak a szomszédos államokba, hanem Európa nyugati piacaira is irányult. Kaucsuk- árúkból való kivitelünk az előző évi mennyi- ségnek szintén több mint kétszeresét tette és elsősorban Romániába és Jugoszláviába irá—
nyult, de kisebb mennyiségekkel más nyugati piacokat is, sőt az Eszak-Amerikai Egyesült- Allamokat is felkereste.
A vegyészeti gyártmányokból az enyvk'l
keményítő azok a termékek, amelyekért egye kint egynegyedmilliárd koronánál többet ka tunk a kültöldtől. Mindkét vegyészeti termék;
ből az előző évi mennyiségnél jóval többet exportáltunk. Enyvből a kivitt mennyiségnek fele a német piacokra, azonkivül főleg Nagy- Britanniába, Olaszországba és Franciaországba irányult; Keményítőkivitelünknek pedig mint- egy egyharmada az osztrák piacokat kereste fel, egyharmada Németországba irányult és a fennmaradó hányadban főleg Nagy—Britannia és Lengyelország részesedett.
A fentebb fel nem sorolt iparágak termé- keiből kisebb méretű volt az export, s egy- negyedmilliárd koronánál nagyobb kivitelünk csak még a gyógy- és illatszerekből, továbbá a kefekötő- és szitakötőárukból, agyagárukból, fémárukból, mű- és hangszerekből volt.
A félgyártmányok közül exportunkban je- lentős szerepe a fonalaknak, a kikészített bőröknek és a vasfélgyártmányoknak volt
A fonalaknak majdnem kétmilliárd koroná tevő kiviteléből 18 milliárd koronával része- sedtek a selyemfonalak, melyeket fonodáink elsősorban Ausztriában, másodsorban Német—
országban, Olaszországban és Svájcban he-,
lyeztek el. A kikészített bőrükből exportunk
1'7 milliárd koronát tett s a kivitt mennyiség * majdnem kétszeresét tette az előző évi eX- 1' portnak. Az export a különféle piacok között * meglehetősen megoszlik, legnagyobb mennyi- ségek Ausztriába, Jugoszláviába, Romániába,
Bulgáriába és Olaszországba kerültek, de nem jelentéktelenek azok a szállítmányok sem, amelyek Európa nyugati piacait keresték fel.
Az 1'1 milliárd korona értékű vasfélgyárt- j mányok közül a kohászat kivitelében a nyers- vasnak alig volt szerepe. s az egész export : idomvasakból állott, melyek elsősorban Ro- mániába, azután Jugoszláviába és a Cseh- Szlovákia alá tartozó elszakadt magyar terü- letekre irányultak. Az említett három félgyárt- * mányon kívül 825 millió korona értékű zsíros—
olajat exportáltunk. Olajexportunk mintegy _ 400/0-ka1 gyarapodott az előző évhez képest és túlnyomólag Ausztriába szállított napraforgó- f magolajból és repceolajből állott. , A nyersanyagok 324 milliárd koronát tevő ' ' exportjából az élelmezési és élvezeti cikkekre esett 18'2 milliárd, míg a mezőgazdaság és ipar céljaira szolgáló nyersanyagokra 14'2 ; milliárd korona. Az élelmezési és élvezeti f, cikkek kiviteli, értékéből több mint 10'2 mil- ; liárd korona a vágóállatokra esett, amelyek— _ nek exportja az előző évhez képest ióvalf emelkedett. Szarvasmarha-exportunk 7'7 mil-
