2. szám.
rint. De ezek az adatok is érdekes képet nyujtanak arról, hogy a hazai gyárakban
mely idegen allamok polgárai találtak in—kább megélhetést ós szorították ki a ma—
gyar munkaerőt. A külföldi honos tiszt—
viselők és munkavezetők megoszlását fel- tüntető adatok vizsgálatánál mindenesetre szembetűnő, hogy azokban az iparágakban, amely—ekben több vezetőálll'lsban levő kül-
földi honos van alkalmazva, több a kül—földi munkás is és így valószínű, hogy a
külföldi munkasok száma is legalább atisztviselők és munkavezetők állampolgár—
sági megoszlását feltüntető adatok aránya szerint oszlik meg, hacsak nem csoportosul—
nak még erősebb arányban a vezetőállás-
ban levő külföldiek körül a saját államuk-beli nnmkások.
A gyári tisztviselők beleértve, a gyar-
vezetőket is ——-, valamint a művezetők éselőmunkások között 2.323 külföldi honos található, akiknek közel a fele, 42'8%—a, cseh—szlovák állampolgár. Legnagyobb ré-
szük, csaknem 500 tisztviselő, illetve munka—vezető, a l'onó— és szövőipari gyárakban dolgozik, de elég jelentékeny számmal van—
nak a gyári tisztviselőik, művezetők és elő—
munkasok között cseh—szkwak állambeliek a gépiparban (145) s az élelmezési iparban (137) is. Utánuk az osztrák állampolgársá—
got igazolt külföldiek 22'0%—os szám—
aránya tűnik ki, akik szintén a legnagyobb szammal (147) a fonó— e's szövőiparban hc- lyezkedtek el, egyőtődrőszük azonban a
gépiparban, egyhatodrószük pedig a vas— és—ll4———
1930,
fémiparban biztosított magának megélhe-
tést. Hasonló megoszlást látunk a gyárak—
ban található német állampolgároknál is, akik 16'3%—os arányszámmal szerepelnek a külföldi honos gyari tisztviselő—k (s mun—
kavezetők létszámában. A németeknek is közel a fele a textilipari gyárakban talál- ható, de azonkívül nagyobb számmal Adol—
goznak a vas— és fémiparban, a gépipar;
ban és az élelmezési iparban is. A többi külföldi honos gyári tisztviselő, _művezető és elősmunkás között még a román és a jugoszláv állampolgárságot igazoltak szám—
arányát, említhetjük meg, mely a romá—
niaiaknál (rsak 3'4%—ot, a jugoszláv állam- belieknél pedig 2'5%—ot ért el. E két utó bbi állam kevésbbé fejlett iparát tekintve, ért—
hető, hogy állampolgáraik nehezebben ju- tottak vezetőhelyre a gyáriparunkban, a külföldi munkások között azonban bizo- nyára jóval több román és jugoszláv állam.,- po gart találhatunk, mint amennyire a tiszt—
viselők, művezetők és előmunkások között
megállapított számarányok alapján követ—
keztethctünk. A szomszédos államok által
kiállított útlevéllel munkavállalási engedélyt nyert külföldi honos gyari munkások kő'
zött kétségkívül vannak az elszakított terü—letekről átjött magyarok is, számuk azon—
ban semmi—esetre sem jelentős, s így azokat
az adatokat, amelyek kimutatják, hogy gyáriparunk igen sok külföldi honost alkal—
maz a munkanélküli magyar állampolgá—
rok rovására, számottevően aligha gyengít-
heti. F(lrlmsfaloí Sándor dr.
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1929. évben.
Le commerce extérieu'r de la Hongrie ezt 1929.
Résume'. Les importulions ayant représenté (m 1929 1062'8 millions de pengős (12622 millions de moins milen 1928) et les ezportotions 1040'2 millions (221'5 millions de plus (lu,en 1928), la balance du commerce czte'rieur s'est solde'e par un rrrédent dlimportation de 22'6 millions de pen—
gős. Le (léficit présente une exiréme dímínution par rapport á l'onnée précédente (370'3 millions);
celle—Id (: été due au fle'chissement (le l'importation et ("1 l'accroissement notablc de l'exportation. La régression de Fimportation doit étre attribuée dlune part á la boisse de la capacité de consommation
—— l'u formation défnuorable du prix des produits
ugricoles ayant (liminué lc pouvoir dlachot de la population ugricole, ce gui a fait baísser aussi celui des autres classes —— et dlautre part á la ,, crise générale de crédit, l'o/fre des capitaux étranm gers et ínte'rieurs s'étant trés réduite. Le progrés de I'industríe intérieure (1 également mis d"obstacl'e, sous certains rapports, () lientrée des marchandises étrangéres, Cependant, dans les derniers mois de ("année, l'industríe a fort ressenti, elle aussi, lel diminutíon du pouvoir (Packet du public. Nous es—
limons oue lo rapide augmentatc'on de Ilexportation cut pour cause d'un cóté la uente des stocks de [*année précédente non encore réalisés en raison
WM
, MM.. M;
de la formation défauorable des prix et de Iautre, le fait gue les agriculteurs ont été forces, par le mangue d'argent et lesdi/Ticultés de trouver iz crédit, á vendre trop vite leurs produits.
Dans l'importation, ce sont les bois, les textiles et les machines et appareils (lui ont le plus reculé cn 1929.
Dans l'exportation, on constale une vive pm- gression surtoui pour les animaux de boucherie, les céréales, la iarine, le sucre et parmi les articles de l'industrie, aux machines et appareils. La plupart des plus importants articles diexportation, y compris les objets iabrigue's, lfont pu étre vendus gu'a de bas prix. Des articles énumérés, les animaux de boncherie ont été veradas aux conditions les plus favorables.
,éflw—e?
Az 1929.
lió pengőt tett, mint az előző évben.
*
évben a behozatal értéke 1.062'8 mil- 126'2 millió pengővel kevesebbet,
A kivitel értéke 1.040—2 millió
pengő volt, s 221'5 millió pengő értéknövekedést ért el. A külkereskedelmi mérleg alakulása tehát 1929-ben 2215 millió pengő behozatali többletet eredményezett. A passzívum az előző évi 3703 mil—
lió pengővel szemben rendkívüli mértékben leapadt.
Mint látható, a mérleg passzívumának alacsonysá- Mát a behozatal visszaesése és a kivitel nagya—e arányú megnövekedése idézte el" A behozatal nagy- mértékű visszaesését egyrész a fogyasztóképesség Wa leromlásában kell keresnünk. Ugyanis a mezőgaz- W' * dasági cikkek kedvezőtlen átalakulásának hatása
*JWWJ abban nyilvánult meg, hogy a mezőgazdasági né—
%th pesség vásá'rlóképességét lerontotta. Ez a leromlás természetszerűleg más gazdasági rétegek fizető- képességét is'megzavarta és fokozta a fogyasztás csökkenését. A behozatal hanyatlását ezenkívül az általános hitelválságnak is be kell tudnunk. Részint a külföldi hitelnyujtásoknak szűk keretek közé való visszahúzódása részint a belföldi hitelviszo- nyok romlása korlátozó hatást gyakorolt a behoza—
talra. Dea belföldi ipar tevékenységében mutat—
kozóbaladásnak is bizonyos vonatkozásokban sze-
,,,
%
év utolsó hónapjaiban azonban a belföldi ipar is , W_ megérezte a vásárlóképesség hanyatlását.
A kivitel megduzzadásának okát abbanlátjuk, hogy
a gazdákat termelvényeiknek gyor-
* _ !) ütemű eladására kényszerítették. gum/ím, Mmmm mi külkeleskedelmi statisztika ,_ az1929, évtől kezdve a passziv kikészítési forgalom adatait a rendes forgalomban nem mutatja ki ha—
itiém'azokat külön kimutatásban teszi közzé. Az
; Nem után McAl—gwüwo Wm—MVWM WWW—(tíf— nég—(Ig;
yát—l Wmi—"'A fly/wil) tarifűg—WW ?afeawáfmiramwaW ,
Wings—MM MVM _ WM
1929. évi mérlegnek az előző évi mérleggel való mát—Épt összehasonlításánál tehát figyelembe kell vennünk
hogy az előző év adataiban a passzív kikészítési MW _ forgalom adatai is bennfoglaltatnak. A külföldi MM_
kikészítésre kivitt áruk értéke 1929-ben 258 millió ***—Mg ha _ pengőt képviselt, az előző évi 199 millió pengővel M %a, szemben, a kikészítésből behozott áruk értéke pe- ; őnMai—É dig 383 millió pengőre nőtt, az előző évi 280 inilfmw W ' lió pengőről. A passzív kikészítés mérlege 1929- ben ÉM l2',5 1928 ban 81 millió pengő hiányt mutatott.
Ennek figyelembevételével vagyis a passzív kikészí-- _ tési adatok levonásával, az 1928. i passzívum 8 1%P'*'t'a millió pengővel kisebhedik. MulÉWEget kell Mg, tehát szembeállítanunk az 1929 évi passzívnmmal badis;
A behozatali többletnek az 1929. évben bekövetke— W Wim. __
zett nagymértékű visszaesése folytán azonban a 81 We?"
millió pengős különbségnek alig van jelentősége.
WM
!. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint KM! _ Commerce eacte'rieur par mois.
És 1 ic?—
1 9 2 8 H 1 9 2 9
atm zerg
M ov ; :: u *—'
Hónap § g'rlan s s 'fl'É-íe
'; ": 's va??? ?; § "§ va§§$f
- 4—3 S S :—*g:§'v a s 3 '.1" czév r
Mm §; s ; §§.§;§ §; § ; §§§§;;
§ § esmeg—§ § § IE § Eger:
ant—; MWÉvVDS—x m'— MCI] £v353*
millió pengő — millions de pengős
I. 853 54'2 —— 311 832 53'4 —— 29'§
VII. 96'5 60'5 —— 36'0 70'4 52'7 — 17'7 III. 1081 73'1 —— 35'0 93'7 77'3 —— 164 IV. 948 591 —— 85'7 106'5 74'5 — 32'0 "
V. 925 61'9 —— 30'6 99'2 69'4 —— 29'8í ' VI. 91'6 59'1 —— 32'5 91'0 70'4 —— 20659 VII. 86'2 57'5 — 28'7 85'6 82'2 —— 3'4'13 VIII 97'0 75'1 -— 21'9 86'9 87'3 %— GÁ" (
IX. 1045 719 — 326 8913 111'3 —l—.21'74 X. 116'5 80'4 __ 361 898 1182 —l— 2844 XI. 1120 825 _ 29'5 82'3 1229 —l— 4015;
XII. 1040 834! — 20'6 846 1206 4— 3611;
I-XII. 1.189'01818'7 ——370'31.062'81.040'2 —-— 2211]?
l ,
ég 1. számú kimutatás a külkereskedelmi mére—
leg havi eredményeit az előző évi eredményekkel összehaSonlitva tünteti feDHa a behozatal havon kinti alakulását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy áprili és május kivételével, minden hónapban kisebbyvoltií, az import, mint az előző évben; A behozatal csök- kenésének jelentékeny része az év utolsó négy hó:
napjára esett, amennyiben ebben az időszakban a' behozatal értékének hanyatlása 90'7 millió pengőt tett ki. Amiképen a behozatal csökkenésénél meg-r- állapíthatólaz év utolső/négy, hónapjának jelentős:
szerepe, érdekes kiemelniírik' a kivitelnél is, hogy
az utolsó négy hónapra eső gyarapodás 154'8, mil—Á."
am
2. szám.
./ . ,
2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1928. és l929z'21'b3bn.
Commerce ewtérieur de la Hongrie en 1928 et 1929.
A) Behozatal —— A) Importations.
§ Mennyiség 'g-ban, Énék ezer P—ben .. . A'Z —
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § db'ba" ;jtPamkba" vam" ($$$
Désignation des marchandises et des groupes Én az 133113; ;; álam— 8" """WS de p' víz;/%%;
de marchandises % !
§ 1928 l 1929 1928 1929 1928 1929 Nyers és megmunkált fa — Bois brut et ouvré . (1 29,368.322 27 227820 144983 131142 12'19 1234 Szén — Charborz . . . , 16,633.34518,603.589 62.310 71.6295'24 _6'74 Pamutszövet — Tissus de coton . . . . _ , 98.852 69.031 82.525 6'94 533?v Papiros és papirosárúk —— Papier et articles en papier ,, 791306 7 99.079 44.777 3 77 4323 Gépek és készülékek — Machines et appareils. ,, 223509 149.901 54.002 4'54 3'81 Gyapjúszövet — Tissus de laine . . . . , 26.374 19.360 46.950 3195 3'40'
Nyerspamut —— Colon brut . ,, 90.907 131.622 23.111 194 3'21
sványolaj —-—— Huiles minérales .. 1.916.592 2,083.399 26.835 226 293 Nyersfémek —— Métamr bruts . . . ,, 249616 207426 31.442 265 257
Villamosgépek és készülékek -—— Machines et appa— ,
reils électrigues . . . ,, 22.163 25.469 21.306 179 2'5 Pamutfonál és -cérna — Fils de coton et fils retors decot. ,, 64.489 48.663 81.650 ' 266 240 Nyersbőr — Peaua: brutes . . . ,, 62.973 70.23 19.498 164 212 Selyem és selyemfonál —— Sote et file de sole ,, 9.095 13.194 18.059 152 20?
Vasámk —— Ouvrages en fer . ,, 143343 181.495 24.750 208 201
Nyersdohány —— Tabac brut . ,, 34.122 29.199 18.688 157 176
_ Gyapjúfonál —— Fils de lame ,, 26.782 22.828 17.656 148 1'70'
Kikészitett bör —— Peauac prepare'es . ,, 14.513 11.057 21.871 184 1'55
Úveg és üvegárúk — Verres et verrel-les . ,, 223920 186.976 18.872 1-17 1—11
Déligyümölos — Fruits du Midi . , 266231 235.030 12.506 105 109
Nyersz'izs —- Biz brut . . . ,, 237455 255912 10.269 086 109
Nyersjnta —— Jute brut . . . ., 97.110 112.577 9.657 0'81 1'05 Személyszállltó automobil —— Autos á personnes ,, 1) 28.018 ?) 21.877 13.784 115 1111 Selyem- és félselyemszövet (gaze is) — Ttssus de
sole et de me'-sole (méme gazesH) . . . ,, 4.824 1.258 39.796 52-35 101 Vasérc — Miner-ai de fer . . . . ,, 4,328.483 5,707.508 7.791 066 097 ' Nyerskávé —— Café brut . . . ,, 38.185 36.453 10.479 088 0'92L
Kaucsukáruk — Articles en caoutchouc. ,, 14.308 14.090 10.543 089 090 , Gyapjú — Laine . . . ., 19.058 13.913 11.093 093 077 Nyers— és ócskavas —— Fer brut et ferrailles. ,, 567537 505848 6.868 057 058
Tengeri — Mats. . . ,, 151322 228069 4.582 0539 056
_ Olajosmagvak —— Graines oléaglneuses . . ., . ,, 89.468 99.073 4.221 036 052 Vasfélgyártmányok -— Demi-produits en fer . ,, 196155 10915 8.285 070 052
Kalapok — Chapeauw . . . . . . ,,fSZeS 631928 610484 6.192 0—52 0-50
Prémbör, kikészített —— Pelletem'es appréte'es . (1 1.142— 997 7.219 5.271 061 050 Technikai zsiradékok —— Graísses technigues . ,. 105.306 54.938 10.163 4.819 086 045 Kötött áruk pamutból —— Articles tricotés en coton ,, 2.259 1.668 6.460 4.530 054 0513
Cipészáruk — Chaussm'es. . , . . . . . . . 775328 789493 460222 6.531 3.939 0-55 0-37
.. elb 631928 610484
18565
. '.
Osszesen — Total ppár 789. 493 460222 [ 890724 797667 74 91 7.9 06
W.!" 56,146.079 57,228.699 , pg; 512787 355365 1
Egyéb áruk — Autres marchandises. . . per 287536 167721 298252 265104 2509 24'94
Mamim/15.288 9,855.646 J
% _ _ 15315 1,144.715 96584 ,
Behozatalosszesen — Importatwns totales. . pages 1971029 62794? 1188976 135237] 10000 zoo-oo-
il '66,391.367 67,084.34[
') 2.266, ') 1.695 db. —— pieces. — 2) Az 1928. évben 2.457 (1, 22.252 ezer pengő értékben kikészítés- ből érkezett vissza. Az 1929. évben a passziv kikészítési forgalom nem foglaltatik benn. -—-— Sant mumus, epres avoir été perfectionne's, en 1.928 2.457 (1 (en valeur, 22.252 mille pengó's). Le trafle pasaif de [perfeelion'nement n'est pas compris dans les données de l'arme'e 1929.
2. *szám.
—-—117————
B) Kivitel. —— B) Exportations.
1) 8,669.933, ,) 9236445, :) 3,340.200, *). 2,908.133, f') 5,329.733, 0) 6,328.312 db —— piéces.
(Á.
:—
*!)
P.: Mennyiség g- ban '; t' '. _ , Az összérték
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § db-ban V Pámkban "ekvííiíf bel "F'-ábanl
. . ? ll '
Désignation des marchandises et § en joga—Ig: iif: ;? 152111es m ""N"" de P" :;76113 Zita;
des groupes de marchandises %
az 1928 1929 1928 1929 1929
l
Vágó- és igásállatok —— Am'maua: de boucherie éb
et de trait . pieces 210245 434.154 81.038 151.699 14'58
Ebből -— Dont.
. Szarvasmarha —— Bétes [! comes ,, 60.923 89.154 37.885 61.516 5-9]
Sertés —— Poros . . . 103291 272.663 29.526 74.672 718
Ló — Chevaux ,, 29.376 30.051 12.961 13.651 1-31
Juh _ Moutons . ,, 16.584 42.199 657 1.849 0-18
Búza — Froment (1 2,843.8G4 4,846.07l 88.219 127.012 12'21
Liszt -—-— Fari'ne ,, 2,046.658 2,681.949 89.626 105896 1018
Cukor —— Sucre . . ,, 711018 1,214.289 27.494 42.171 405
Baromű — Volaille. ,, l)146312 2)147.521 89.928 40.744 392
Ebből — Dont: ,
Elő baromfi — Volaille vívantc ,, 3) 35.249 4) 31.510 8.773 7.91 076
Leölt baromfi _ Volaílle tuée . ,. 5)111.063 6)116.011 31.155 32.834 3-15 Gépek és készülékek — Machines et appareils ,, 139920 188.458 24.454 36.874 3'55 Vasfélgy ártm. —— Demi-produits en fer . ,, 1,166.875 1,209.053 21.224 24.289 234
Rozs —— Seigle . ,, 1,211.285 1,152.695 34.481 23.814 2329
Villamosgépek és készülékek— Machines et
appare'ils électrigues . . . ,, 33.975 38.925 18.657 22.889 220
Toll —— Plumes . ,, 30.413 30.031 21.425 21.494 207
rpa —— Orge. . . ,, 285536 897179 9.069 19.729 190
Friss és elkészített hús, kolbász —— Viande _
frawhe et prépare'e, saucisse. . ,, 191415--.55 407 12.112 (18.687 180
Nyersdohány —— Tabac brut ,, 68.878 136. 491 12.997 17 _978 173
Bor —— Vin ,, 122523 313. 203 10.098 17.573 1'69
Friss gyümölcs—— Fruits frais ,, 304558 482.836 11.632 17.540: 1168
Gyapjú — Laine ,, 46.124 56.486 16.194 16.72! 1'60
Tojás — Oeufs . . . , 88.448 72.022 16.907 16.307 ' 1 57
Tengeri — Mais. . . . ,, 457485 804.788 12.954 15.362 148
Bab, száraz — Haricots secs . ,, 94.731, 220.237 4.551 12.471 1 20-
asaruk ——- Ouvrages en fer . . _ . 4 154.703 12.645 11.526 111
Pamutszövet —— Tissus de coton . ,, 14.916 11.505 14.048 11.085 106
Friss főzelék —— Légumes frais ,, 377685 616593 8.754 10.905 1 05
Szén ——- Charbon ,, 2,884.650 4,086.343 7.518 10.360 100!
Ny ersbőr ——- Peaum brutes ,, 17.301 34.629 6.875 10.281 099
Olajosmagvak —— Graines oléagineases. . . ,, 154287 255968 7.961 9.599 092 Prémbör, kikészített —- Pelleterz'es prépare'es . ,, 619 2.170 1.827 8.880 081 Kikészitett bőr —- Peaum apprete'es . . ,, 11.063 8.217 8.192 7.991 077
Szesz —— Alcool. . . ,, 128072 136018 6.520 7.803 075
Maláta —— Malt . . . 92.823 14210"! 4.987 7.390 071
Disznózsir, szalonna —-— Saindouw, W ,, 41.463 34.565 8.987 7.261 069
Burgonya — Pommcs de terre ,, 613756 727332 7.982 7.166 069
Zab —-— Avoi'ne . ,, 80.609 321.881 2.195 6.456 062
Lóhere- és lucernamag — Grames de tre/te *
et de luzerne . . ,, 39.368 43.420 7.907 6.071 058
Borsó, hántolatlan -— Pois mm décortigue' , 72.352 84.265 4.532 5.512 053 db
-- fem 210245 434154 ( _
Osszesen —— Total ? (1 14,526.03121,206.808 §663990 877034 8432
_ 17.335, 72.113 171.492
Egyéb áruk —— Autres marchandises . nyíres 66399 24282 154-721 163345 1558 (; 6,454.670 6,317.838
/
_ _ 111355 282358 611646 —
Kivitel osszesen — Ewnortatwns totales . 17 1531-es 66.399 24.282 818711 134017!) 10000
(1 20980701 27 524646
?) (WW ); 43. e
2. szám.
li(') pengőt eredményezett,
(tésének
vadyis az export emelke-
jelentős része is erte az időszakra esett.
A kivitel az év első két l)(')napjában alatta maradt az előző év hasonló időszakában lebonyolódott ex- portnak, de :) ')')kilvetkező hőnapoknak mindegyike magasabb eredményt mutatott fel. Az export igen havában indult s az év végéig,) minden hónapban százmillió pengőn felüli összeget tett ki. A behozatali többlet az első hét hónap mindegyikében kisebb volt, mint az előző évben, augusztustól kezdve pedig a mér—
leg kiviteli többlettel zárult. A kiviteli többlet no- yemberben érte el a csúcspontot 4015 millió pengő aktívummal. de a decemberi többlet is kiemelkedő jelentőségű volt.
X behozatalt áiiusopoitok szerint a 2.
tablarészletezi,.j %
erőteljes emelkedése szeptember meg,
A) sz.
fa- anyagok behozatalának nagy csökkenése az épít—
kezesek
? évvel szemben 13'8 millió pengővel-fcsökkent.
ellanybulásával függ össze. Ha az egyes l'afajták adatait vizsgáljuk, szembetűnő az épít- kezésre szolgáló fák és pedig főleg a fűrészelt fe,—
nyőfa és :) fenyőgömbfa importjának nagymer) tékű visszaesése, míg () tűzifa adatai alig változtak.
Az (')piiletfák behozatala legnagyobb mértékben az év utolsó hónapjaiban esappant meg erősen, ami az építkezések szünetelésének természetes következ—
ménye,. WV;
A szénbebozatat értéke tl'íl millió pengővel volt nagyobb mint az előző év.]wnLXz (melkedés rész—
Tfén a kőszenre i(')szben pedig :) piiszenre esett A kőszenfogyasztás növekedése tőleg az év első nyolc hónapjára esett. Ugyanis a tartós t(')li időjárás :) fogyasztást jelentősen emelte s a kimerült készletet ("pótlását nagyobb mennyiséuti importtal kellett ie (lezni. Az év utolsó,—négy hónapjában a szenbelio—
zatal növekedése(fiai;-bb aiányi') volt. VX pirszén—
fogyasztás emelked(')s()t, foleg a xasoly asztok nagyobb mértékű tev(),kenys(')ge idézte elő. win,"
A. behozatali ('ikkek között legnagyobb ))iérték-
ben a textilgyártmz'myok es í'ólgyártmányok im—
portja esett vissza, z előző években ;) külföldi áruhitelezt'zs rendkívül modon előmozdította a töke—
szegény textiiniportjtitábli" hitelviszonyok megváltozásával azonbin bekövetkezett az import hanyatlása.
ország
De fontos s,er()pet játszott a behozatal megcsappanásíuxál a:)bfo yaszt(')k(')pesség leromlása mami—elsősmlm text) iák mian—asanak csökke—
M 14** * 'i') )
neseheprmnwlvanaltwmege lbelfold)ipar minőségi
('irekvóse is korlátozo
javításra állandó
hatást gyakorolt az importra .X pamut— és gyapjú—
szövetnól a visszaesés inegbli'iadta a 36 millio pengő erteket üt behozott pamutfonal és
millió pengővel kisebbedett._
közül a nyerspamut erőtelje
_. e; mlm—í
Mm..) _
irányuló
A textilnyersanyagok
s emelkedése tűnik ki,
—cérna értéke 6
,, ,)
) ) — .t) rejt.!"
, **W'tm'w WV Ám)
) Étv 5. )?) MVM (www)
,) az_—WMmi) (),er M mányban novekedett
gyapjú behozatala visszaesett.
mértékű nversanyagtelhasználasa azt igazolja hogyl
WWmWsmvetek fogyasztása jelentősen
megcsappant, s visszahatással volt a gyapjúszovetek gyártására is. "NÉNÉM
míg a
A külföldi papiros beszerzése ugyanolyan mér-
tékű volt, (észletes adatok
meg a belföldi papírgyártás fejlődését, A továbbfeldolgozásra szolgáló papiros- anyag importja megkétszereződött, a jobbfajta lig—
nintartalmú nyomópapirosok forgalma a felére ha—
nyatlott vissza (')s a lígninmentes nyomo— és írópapí—
rosbő] is kevesebbet hoztunk külföldről.
előző évben.
mint az előző évben.
világítják érdekesen
mint az A fontosabb tételek közül az újság) nyonnipapiros és a csomagolopapiros behozatala novekedett. Az értékősszeg gyarapodásában resze volt :) csomagolópapiros áremelkedésének is. WM'WÖ
A gépek és készülékek (')rtékösszegének 135 millio pengővel való visszaesése elsősorban a talaj—
mivelőgépeknek és pedig a traktoroknak és ()kéknek kisebb mértékű behozatalával függ Össze. Az import csökkenése a mezőgazdasági kedvezőtlen értékesí—
tési viszonyokat nyomon követő leromlott vásárló- képesseg következménye. X textilipari gépek is ki) sebb mennyiség,gel szelepeltek, mert, :) textilgyártást iejlődese :) fogyasztas meg()sáppanása miatt megállt.
Az említett gépeken kívül a varrógépek és a papi—
rosipari gepek szerepeltek kisebb merniyiségben. Á varrőgépek behozatalának hanyatlása a korábbi évek erős importjából származó ellátottságnak tn—
lajdoníthato. A papirosipari gepek csökkenő b))—
l)ozatalának okául :) belföldi papirosipar előző évi nagyobb beruházási t()vék()nysóg(')t kell megjelöl—§
nünk ami a t))gyalt évben kisebb merte'ki'ive hím—Jut?
?m(
A vasáiuk Mali—na 33 millió pengő (ltéklitl kisebbedett. A csökkenés jelentékeny hányada ;) kovácsolt (')s öntöttvasesövekre esett, ezeken kívül :) szekértengelyek importjának kisebbede'se említ—
hető )nég fel. (R,—%%
A vasfélgyártmányok mennyisege közel () felére esett vissza és értékben a visszaesés 27 millió pen—
gőt tett ki. Legnagyobb arányban a vaslemez és a vasrúd importja hanyatlott, de tekintélyes mennyi—
séggel süllyedt a vasdrőt behozatala is. A vasáruk (')s vasfélgyártmányok beliozatalz'mak csökkenését a belföldi ipar kiterjesztett tevékenysóg(')nek kell tn—
lajdonítanunk. A belföldi vasipar 10'3 millió pengő értékű külföldi vasércet ebben az évben az előző évben importált 78 millió pengő értékű vaséreeel szemben.
'ásárolt
csökkent mert annak ;; állása belföldön isÁmeg—
kezdődött) .! (
X nveisfc mek ertekősszege 41 millió pengővel kisebbedett, a mennyiségben a csökkenés megköze- lítette :) 45 ezer métermázsát. A fogyasztási vál ág hatását :) femipar erősen megerezte. Az év má.
_,(z, (AVH!
); (
Abt—NÉ'MTÉ? művi i
n gyapjuipai Mára—(WM);
Az őntődei nyersvas behozatala,,W/Vl" NM
)UMeNW-a (f
A FDNTOSABB ARÚK FORGALMANAK ALAKULASA.
fbnnaüm ab nmwmwnaw v%s onvuáwuűmv Ávwansműs.
1928 l—XH.19291—XH.
AMWá;mwgaban.íhlnwWansaapayms.
ÉWmGGMÁWMWWWMw.
Fa -— Bois A .. A. .. ,. ...
Szén —— Charbon .. . Pamutszövet -— Tissus de cotan Papims —— Papier .. ,, A .. .. ..
r Gépek —— Machines .. . . .. .. ..
Gyapjúszövet —- Tissus de lame Nyerspamut —- (foton brut
Ásványolaj —— Hm'le mínérale
Nyersfémek " Mélaux bruts . Vmamosgépek — Machines électr.
Pamutfonál —— Fils de 001011 Nyersbőr _ Peaux bruies A .. ..
Selyem és selyemfonál — Soie el' jíls de saie .. .. .. . . .. ..
Vasárúk —— Articles en fer Nyersdohány — Tabac brut . ..
Gyapjúfonál —— Fils de lame ..
Kikészített bőr —— Cuirs apprétés
üveg és üveg-árúk —— VPTI'ES ei J verreries .. .. ..
Nyers rizs —— Ria brut .. .. ..
Dél—igyümölcs —— Fmits du Midi
VIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIJ
Will/111117:-
ffi—llillll'li/ [il
"IT/Flií'llf—llll
MMEM!M%m$Mww
de bouc erie et de trait Búza _ Fromm! .. ..
Liszt —— Farínes
; Cukor ; Sucre .. .. .A .A .. .. U . Baromfi —— Voiailie .. .. .. ..
Gépek —- Machines .. . .. ,.
duíts en fer . .. ...
Rozs —— Seigie
Villamosgépek - Machines élet;".
Toll —— Piumes Árpa — Orge .. .. . A
Hús, kolbász —— Viande, saucisse Nyersdohány —— Tabac brut Bor —— Vin .. .. ,. ., .. .. .. .. .. ..
Friss gyümölcs —— Fruits frais Gyamú —— Lam; .. . ,. .. .. _A ,.
Tojás —— Oeüjs . .. .. .. . . Tengeri —— ;Wa'is
Baal), száraz —— Haricots sees . vasárúk —— Articles en ref
Vágó- ési ásállatok — Animanxr—
0117/11/7/11141-
Vasfélgyártmányok — Demi-pra—
VII/IIIIIIIIIIIIIIIIIA
MSLSLüam 10
2. szám.
—
120 ——
1930
negyedében a behozatali adatok erőteljes fellendü—
tésre engedtek következtetni, az év későbbi folya—
mán azonban állandó hanyatlás állott be. A má—
sodik negyedévi erőteljes forgalmat valószínűleg a belföldi készletek nagymértékű kiapadása idézte elő. Az egyes fémek közül a legnagyobb mennyi—
ségben felhasználásra kerülő fémek és pedig a réz és az ólom behozatalának visszaesése volt különö- sen nagyarányú. A horganybehozatal csak kisebb mértékben esett vissza, az én és az alumínium felhasználása pedig gyarapodottw
A behozott nyers bőr értéke 3 millió pengő—
vel volt több, mint az előző évben. A juh— és bá—
ránybőr, ezenkívül a boi'júbőr és lóbőr behozata- lának növekedése említhető fel. A kikészített bőrök behozatalának értéke 5 millió pengős csökkenéssel szerepelt. A visszaesés a kikészített bőrök legfon—
tosabb tételeine'l mindenütt mutatkozotLWM Az ásványolajbehozatal gyarapodása több mint 4 millió pengőt tett ki. Főleg a nyers ásványolaj;
állandó emelkedésére kell rámutatnunk, míg az ás-§ " "
, _ hanyan/if koszonhetjuk. Az export az év utolsó hónapjaiban ványolajtermékek külföldi beszerzése
irányt követ,
A nagy veszteséget a rozsexport kisebbedésén kívül főleg az árak csökkenése okozta. A rozs kivitele különösen az első hét hónapban csökkent, aminek oka a nagy takarmányhiányra vezethető vissza.
Ugyanis állati takarmányozásra jelentékeny meny—
nyiségű rozs használtatott fel. Tengeriből az év első tíz hónapjában az előző évi rossz termés miatt gyenge volt a kivitel, az utolsó két hónapban azon- ban a folyó gazdasági év kedvező termésének ered- ményeképen erőteljes export indult meg. Az árpa—
kivitel 10 millió pengős értékgyarapodást ért el, különösen sörárpa iránt volt nagy kereslet. A zab—
kivitel is jelentős emelkedéssel tűnt ki, s az előző évi 2 millió pengő értékű kivitellel szemben közel 6 és félmillió pengő értékű zabot adtunk elwa
) kiilföldnek.
'Szarvásnlarhakivitelünk az előző évhez viszo-
nyítva 28 ezer darabbal emelkedett, értékben pedig 23'6 millió pengővel többet vettünk be az exportált szarvasmarhákért. A szarvasmarhakivitel értékének tekintélyes emelkedését főleg a minőség javulásának volt a legerősebb.
A sertésexport még kitűnőbb eredményt mu—
llvegárukból több mint 2 millió pengővel ke ' , . " d b
vesebbet vásároltunk külföldőnk ] _ l' ká tatott lel. Az emelkedes kitett 110 ezer ara ot,
! ! l 1, ] ét'l .. www; .. teám ,"mmvmwi értékben pedig 45 millió pengőt. A sertéshizlalás
%% "]lent ilyan—31 ' 1 fellendülése a takarmányárak csökkenése folytán
A nyers dohány mennyiségi visszaesése mellett § az. env'masodiknfelehen 1.133? merteket oltott, s a
az értékösszeg alig változott. Ennek magyarázatát i minoseget IS erosen megjavttotta, ami az exportra
abban kell keresnünk, hogy az 1929. évben kiilföld- kedvez," hafá" gyakorolt thez mun megv, hoigy
ről behozott dohány egy része jobb minőségit volt. a nehez zstrsertesekre felfuggesztett ausztriai vam A nyers rizs 1_3 millió pengő értéktöbblettel, a déli— § IS konnyehbe tette a sertesexport utját. A klv1tel gyümölcskenéssel szerepelt.értéke pedig— * közel 1 millió* pengős.. csök-n ban következett be, s különösen_ kiemelkedő_ a no— §
WWW A ;
kávé-behozatal is kisebb volt 1929-ben, mint az előzőíí'r MM.—WM. U —-
"MW'W'Á'" friss és Elkészített hús és kolbász kiviteli esztendőben. A kávéért fizetett értékösszeg több
mint félmillió pengővel kisebbedett. Az erősen meg—
nőtt tengeribehozatal az év első felének végére esett, s azt az akkori nagy takarmányhiány magyarázza meg. Az olajosmagvak forgalma érdemet még em—
lítést. Ennek gyarapodása értékben 1'3 millió pen—
gőt tett ki. M
Á Icíőiieladélc a legfontosabb áruk és árucso—
portok szerint való tagozódását a 2. B) sz. táblázat tünteti fel.
A le fontosabb lf'ixitgliwwcmikwkgkm közül a búza értékösszege 38' milió pengővel nőtt, mennyiség- ben a gyarapodás kitett 2 millió m.-mázsát. A meny- nyiségnek az értékadattal való ősszehasonlításából kitűnik, hogy az alacsony áralakulás a búza kül—
. földi értékesítését rendkivül kedvezőtlenül befolyá—
solta. A lisztexport gyarapodása 16 millió pengős értéktöbbletet eredményezett. A mennyiségi növe-
; kedés meghaladta a 600 ezer métermázsát. A nagy áresés itt is kidomborodik. A rozs értékösszege 10'7
; millió pengővel volt kisebb, mint az előző évben.
rendkívüli fellendülése az év utolsó négy hónapjá—
vemberi és decemberi eredmény, amikor az export már a havi 50 ezer darabot meghaladta.
mennyisége —— főleg a sertéshús fokozott kivitele folytán —— növekedett, s értékben 6'6 millió pengő többletet eredményezett. A zsirkivitel az amerikai zsír versenye miatt állandóan visszaesőben van.
Ezenkivül exportpiaeaink sertészsir helyett élőserté—
sek vásárlásával fedezik szükségletüket. Ezúttal az export süllyedése 1'7 millió pengőt tett ki.
Baromfikivitelünk kedvezőbben alakult, mint az előző évben. A baromliexport értékösszege közel 1 millió pengővel gyarapodott. Az élő baromfi kül- földi eladása ezúttal is gyengült s különösen az év első felében mutatott nagy lanyhaságot. Az ér—
tékösszeg javulását a leölt baromfi fokozottabb kiszállítása idézte elő, ami különösen az év utolsó
három hónapjában ért el kedvező eredményeket.
A leölt baromfi exportjának szezónideje a télihó—
napokra esik, s ez indokolja az évvégi forgalom fellendülését.
Tojásexportunk több, mint félmillió pengővel kisebb eredményt ért el, mint az előző évben. Ex-
2. szám.
—121—-—— 1930
portpiacaink termelésének fejlődése és az orosz- országi verseny idézték elő a változást. Az 1929. év második felében az előző évhez viszonyítva tojás—
kivitelíink eredményesebb volt, aminek oka az oroszországi verseny hanyatlásában keresendő. Toll- kivitelünk adatai alig mutatnak változást.
A friss főzelék kivitelének gyarapodása föleg a vöröshagymára és uborkára esett. Az alacsony áralakulás rendkívüli módon előmozdította az ex—
portot. Míg a friss főzelék mennyisége 378 ezer
métermázsáról 617 ezer métermázsára emelkedett,
addig az értékösszeg 88 millió pengőről 10'9 millió pengöro nőtt. A friss gyümölcs kiviteli adatai is számottevő növekedést tüntetnek fel. Főleg az alma, szilva, dinnye és a szőlő került nagyobb mennyi- ségben külföldre, míg a barack kivitele a kedvezőt- len termés miatt csökkent. A külföldre szállított friss gyümölcs értéke 1929—ben 6 millió pengővel volt több mint az előző évben. '
Babkivitelünk lendkívül lendületes gyarapo—
dásmtolt. A kivitt mennyiség emelkedése mel—
lett az arak alakulása is kedvező volt. Az érték- összeg 8 millió pengővel emelkedett, s főleg az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország vásá- roltak nagymennyiségű magyarországi babot. A burgonya mennyisége kevés gyarapodást mutatott, aminek okát az adja, hogy az első félévben a rossz burgonyatermés miatt az export lanyha volt, s csak az új gazdasági év megindultával a kedvező termés következtében lendült fel a kivitel. Lóheremag és lucernamag forgalma mennyiség sze'mőbb volt, mint az előző évben. Az árak szempontjából a lucernamag értékesítése sikerült jobban. A lóhere—
mag tekintélyes részét a bíborheremag tette ki, Az olajosmagvak exportja is megnőtt, különösen a napraforgómag nagyobb arányú kiszállítása folytán.
_Borkivitelünk az előző évhez viszonyítva, ha—
tározott javulást mutatott. A kivitt mennyiség 123 ezer métermázsárl')! 313 ezer métermázsára nőtt. A befolyt értókösszeg pedig 75 millió pengővel gya- rapodott. A szesz kiszállítása nem sokkal volt több, mint a komm—évben, az értéknövekedés meghaladta az" 1 millió pengőt. A cukor kiviteli értékösszege 14'7 millió pengő gyarapo ással szerepelt. Az év utolsó három hónapjában volt az emelkedés a leg- nagyobb arányú. Brit-Indiát kedvezőtlen cukornád—
termése a cukornak fokozott mértékű beszerzé—
sére kényszerítette s a magyar cukoriparnak is si- kerül az eddiginél na"yobb mértékben a szállítá—
_Wisokban résztvennie. A malátaexport fellendülése
közel 2 és félmillió penWételi többlettel járt.
_A_ nyers dohányMMele mennyiség szerint éppen meg étszereződött, s 5 millió pengő értékkel na- gyobb eredményt ért el, mint az előző évben. A magyarországi dohány iránti kereslet fokozódása különösen Cseh-Szlovákia, Franciaország és Len- gyelország részéről nyilvánult meg.
A nyers bőr külföldi eladása az előző évinek kétszeresére emelkedett. Kiemelkedő növekedés volt a marhabőrnél, de jelentősen gyarapodott a lóbőr mennyisége is. A báránybőr kivitele csekély vissza- esést mutatott) ugyanúgy a nyúlbőr is. A nyers bőrökért kapott értékösszeg közel 35 millió pen- gővel nagyobbodott. Ezzel szemben a kikészített bőrök forgalma megcsappant. A visszaesés legjelen- tékenyebb volt a talpbőröknél és a talpbőrhulladék—
nál. A prémbőrök közül a báránybőrből sike—
rült jelentősebb mennyiséget külföldre szállítani, s ennek tulajdonítandó, hogy a kivitt prémbőrök értékősszege az előző évi 1'8 millió pengőről 8'4 millió pengőre emelkedett. Az exportált gyapjú mennyisége is növekedett, a befolyt e'rtékösszeg azonban nemsokkal múlta felül az előző évit.
A gépek és készülékek exportja igen! jelentős fellendülést tanusított, amennyiben több mint 12 millió pengővel nőtt a kivitt gépek értékösszege.
Legnagyobb volt az emelkedés a gőzkazánoknál, amelyeknek jelentős része Brit-Indiába ment ki. A gőzcséplőgépek, fémmegmunkálogépek, továbbá a szivattyúk növekedő forgalma említhető még fel.
A villamosgépek és készülékek kivitelében mu- tatkozó 4'2 millió pengő értékű növekedést főleg az izzólámpák és a villamos áramszámlálók meg—
növekedett exportja idézte elő. A járóművek közül a Jugoszláviába szállított vasúti mozdonyok, tar—
lánykocsik és vasúti személyszállító kocsik gyara- podása volt a legnagyobb. Ez utóbbiak javításból mentek vissza.
A vasfélgyártmányok közül erőteljes fejlődés volt a rúdvas és a vaslemez kivitelénél, mig a buga- vas és a vasdrót forgalma hanyatlott. Végeredmény—
ben 3 millio pengővel emelkedett a kivitt vasfél—
gyártmányok értéke. A vasáruk kivitele 1 millió pengőn felüli értékkel kisebbedett. Leginkább a kovácsolt vascsövek forgalma hanyatlott vissza, ezenkívül a drótszegek, vasúti váltók, vashordók, vasszerkezetek és a zománcozott vasedények for—
palma kisebbedett. A sínmegerősítö eszközök ex-V
portja azonban megerősödött. ?
A szénkivitel emelkedése főleg az Ausztriába és ' Cseh—Szlovákiába szállított barnaszénre esett. A szénkivitelnél elért értékemelkedés közel 3 millió pengőt tett ki.
A legfontosabb kiviteli cikkek közül még meg- említhetjük az aktiv kikészítési eljárásban kivitt pamutszövetek mennyiségének visszaesését. MK
A külkereskedelmi forgalmat nyersanyagok
félgyártmányok és gyártmányok MMM
fültanúi. vitatva llmwvglm ;
A behozatalban a nyersanyagok arányszáma 32' 05 százalékról 37' 48 százalékra emelkedett. Leg—
főképen a textilnyersanyagok, a szén, a nyers ás—
ványolaj, a vasérc és a nyersbőr nagyobb lendü—
letű behozatala idézte elő a változást. A félgyárt—
10*
