A magyar textilipar kialakulása és fejlődése

A magyar textilipar kialakulása és fejlődése.

L'évolution de liindust'rie textile hongroise.

Résumé. Avant la guerr'e, Pindustrie texttle était peu avancée en Hongrie. Au point de vue de la guuntite' et de la aualité, ses produits ne pou—

vaient pas satisfaire les besoins intérieurs, ni con—

cu—rrencer l'industrie textile autrichíenn'e, dont les produits entraient librernent dans le pays, la Hon—

grie formant a cette e'pooue avec liAutríche un merne territoire douanier. Pendant l'es anne'es gui ont immédiatement préce'de' la guerre, les articles textiles importe's en Hongrie représentaient par an en moyenne plus diun tiers des importations in—

dustrielles totales, et y constituaient le poste le plus déficítai're de la balance commerciale. Aussi, aprés la guerre, le développement de Pindustrie textile fat en Hongrie'une des plus importantes táches de la politiowe économigue, et par la creation de douanes protectionnistes et par un appui efficace de IJEtat, on y a re'ussi a donner a cette industrie un essour considérable.

Le nombre des Iabrigues textiles y augmenta vite aprés Iu guerr'e (tableau I/u). Cette augmen- tation rapide était due pouar une part notable au fait gue plusieurs pet'ites e.t'ploitations slétaient dé- veloppe'es, devenunt des établissements de carac- tére manufacturier.

On voit, par le tableau 2, les [arts progrés fails par les fabrigues pour leur installation mécanigue.

Parmi les générateurs, on constaate une augmen- tation particuliére pour la puissance des moteurs électrigues, gui sont de plus en plus employés, liélectrification s'étant généralise'e.

A présent, ciest Pindustrie textile aui occupe le plus d'ouvriers en Hongrie. Des 1933, Ileffectíf ouorier, montant a prés (le 50 mille (hommes *et femmes), représentail plus dlun auart de I'effectif

ouvríer de llíndustrie Pour le

nombre des ouvrieres, l'industrie textile occupe également la premiere place parmi les branehes industrielles hongroises. La forte augmentation (Iu nombre des ouvrii'res y tient dlune part a ce (]u'elles travaillent moins cher oue les hommes et dlautre part gu'elles sont bien aptes au maniement des machines dyindustrie tertile. Le nombre des ou- vriers et contremaitres létrangers a (Iiminué dans I'illdustríe textília (tableaur 3/(1 et 3/b), l'instruction professionnelle des ouvriers hongrois ayant pro- gressé.

Les chiffres relatifs a la valeur de la produc- tion montrent les progrés considérables de liin-

man ufacturiere.

dustrie textil'e hongroise (tableau 4). —— Les don—

ne'es du commerce exte'rieur indígue'nt d'une fagott particuliérement frappante ljimpontance economi—

gue de Pindustríe textile en Hongrie (tableau 5).

On y voit oue le commerce extérienr des articles textiles accusait en 1927 un passif de 300 millions de pengős, gat tomba en ouelgues années á environ 50 millions de pengős; dans le passif, les objets íabrigue's représentaient d peu prés 200 millions de pengős en 1927, et seulement 3 millions en 1933.

Aujourdlhui, Pindustrie textile hongroise couvre presgue coznplétement les besoins inter—tears; cela montre, mieux gue toute autre donnée, le puissant développement de cette ind—astrie.

A szálas anyagok fonásával és szövésé—

vel, az előállított fonalak és szövetek kiké—

szítésével foglalkozó ipar, a fonó-, "szövő—

és kikészítő ipar tizenegy —— egymástól statisztikailag is elhatárolt —— iparágra oszlik, úgymint: a pamut—, len-, kender-, juta—, gyapjú- és selyemiparra, a szalag—,

kötszövöttáru—, paszomántáru- és csipke—

gyártásra s végül a kikészítő iparra. A technikai szempontból ennyire szétágazó tuno-, szövő- és kikészítő ipar kialakulásá—

nak és fejlődésének, valamint a magyar gyáripari termelésben való részesedésének s a nemzetgazdaságban betöltött szerepé—

nek szűkebb keretek közötti tárgyalásánál áttekinthetőbb kép nyerhető, ha az ismer—

tetés —— az egyes iparágak alakulásának tag- lalását mellőzve ———— a textilipaxrra, mint egy egységet alkotó egészre terjed ki. A textil- ipar körébe tartozó iparágak alakulásának részletes tárgyalását az alábbiak tehát nem

tartalmazzák, tájékoztatás végett azonban

az I. számú ábra a textilipari gyárak szá,—

mának és termelési értékének iparágan—

kinti megoszlását mégis bemutatja.

A trianoni békeszerződéssel a magyar gyáripar-on ejtett szörnyű sebek között sú—

lyos az is, amely a textilipart érte. A ha—

ború előtti Magyarországon a legnagyobb textilgyárakat az ország határszélein létesí—

tették. Az ország területének megcsonkítása következtében a legfontosabb magyar tecc—

tiltelepek: Rózsahegy, Zsolna, Pozsony, Lo-

1935,

4; szám, __.

A TEXTILIPAR IPARÁGANKINTI MEGOSZLÁSA:

Répartüion, par branches, de lindustne textüe:

1927

a) a gyárak száma szerint—suivant le nombre des íabríaues

1921

M

Pamut— —— Colon Len— — Lin Kender— —— Chanvre

%

Szalagáru— — Rubens Kölszövöttáru- Benneterie ' M.StSz.1935.

1921:100.

b) a termelési érték szerint -—suivanl la valeur de la production

_

Paszomántáru—

Passementerie

1933

Selyemipar lndustrie de la Süle Juta— — Jute Gyapiú— — Laine

be

Csipkegyártás Fabricalion de dentelles

Kikészítöipar -— Apprétage

R.H.de 5111935.

:sone, Brassó, Temesvár, Késmárk, Lugos :stb. fonó- és szövőgyárai tehát mind idegen kezekbe jutottak. Az 1913. évi gyári—pari statisztikai adatokból megállapítható, hogy Nagy—Mnagyralrórszág 312 textilipari telepe közül a mai Magyarország területén csak 125 ipartelep volt; a veszteség az ipartelepek számában tehát majdnem 60"; —os. A gyárak számának e csökkenése pedig még nem is mutatja a textilipar veszteségének igazi je—

lentőségét. Sokkal szomorúbb képet nyújt

a fonó- és szövőipar termelőképességét megvilágító adatoknak: a fonóorsók és szö- vőgépek számának ósszezsugoródása. Az 01"—

szág mai területén Nagy-Magyarország pa—

muhipzrrának fonóorsóíból csak 11'9%, szö—

vőgépeiből 5 1'3 % , gyapjúiparának fonóorsói—

ból mindössze 11'3%, szövőgépeiből pedig csupán 19'8% maradt meg. E rendkívüli nagy veszteség súlyát az adja meg, hegy a pamut- és gyapjúipar Magyarország textil—

ipar-ának két legfontosabb ágazata volt. E

20—

4. szám.

két iparág együttes termelési értéke az, egész textilipar termelési értékének ugyanis mintegy felét képviselte.

Az ismertetett néhány adat is elegendő- nek látszik a magyar textilipar veszteségének érzékeltetésére. Súlyosbító körülmény még az, hogy a vázolt Veszteség nemzetgazda- sági szempontból elvitathatatlanul első- rendű fontosságú iparágat sújtott, mely iparág a háborút megelőző években oly kezdetleges fokon állott, hogy a hazai tex—

tiláruszükségletet legnagyobb részben be—

hozatal útján kellett ki'-elégíteni. A háború előtti években Magyarország összes behoza- talának több mint háromnegyedrésze ipari behozatal volt. Az ipari behúzatalnak leg—

jelentősebb hányadát s így az ország keres- kedelmi mérlegének legsúlyosabb tehertéte—

lét éppen a textilipari behozatal tette, amint az a következőkben ismertetett ada—

tokból is kitűnik.

, Textilipari termék ' Összes ipari ! Összes E

v behozatal értéke 1.000 koronában

1910 558995 1,507.970 1,852.417

1911 571976 1,669.438 2,082.200

1912 560673 1,746.581 2,2l2.143

1913 520481 1,620.573 2,075.336

. Az 1910—1913. évek külkereskedelmi for—

galmánaik rátlvagaidatai alapján számolva meg—

állapítható, hogy a textilipari termékek benho- zatalának értéke 553 millió koronát ért el, ami az 1.636 millió korona értékű összes ipari behozatalnak 33'8%-át, a 2.056 millió korona értékű összbehozatalnak pedig 26'9%-iát, tehát a külkereskedelmi forga—

lom összes terhének nagyon jelentős há—

nyadát képviselte.

A magyar textilipar a fejlett osztrák textiliparral nem vehette fel a versenyt (a háború előtti évben Magyarország 278 ezer fonóorsójával szemben Ausztria közel 5 millió (fonówomsó felett rendelkezett) s nem emelkedhetett fel arra a színvonalna, am 4- lyen a belföldi teXUliiiáTUSZütkiS'églltet fedezé- sét biztosíthatta volna. Az Ausztriával kö- zös vámterületen Magyarország nem élhe—

tett a vámpolitika ipart védő fegyvereivel

és az állami támogatás [a textilipar kifej—

lesztésóhez egymagában elégtelen segitő eszköznek bizonyult.

Csonka-Magyarország textilipara —— egy fejletlen, kialakulásában gátolt iparág—

nak csekély töredéke a háború után tehát elég vigasztalan látványt nyújtott. A

—298——— 1935

Wa

la. A textilipari gyárak száma az 1921—1933a években.

Nambre des fabrigues dans l'industríe teactile en 1921-33m

A gyárak —— Fabrigues

, közül üzemben volt _

a: szama — leur nombre dont en activíté

%;

§ össze— mozgó aratási/321331? össze- index.

V: sen indexben par rgppán'tt au sen számban

, au en indices Úggzélzeblísle—ts au inditas

_; total díls mobiles ments WWW total 1921 :. 100

jacturwrs, %

1921 114 —— 54 106 100'0

1922 134 1175 54 127 119'8

1928 176 131'3 6'4 174 164'1

1924 199 113'1 69 197 185'8

1925 234 1176 ?'4 230 217'0 _;

1926 242 103'4 7'4 — 236 222'6 (

1927 291 1202 92 286 2698 ;

1928 286 98-3 8'0 281 265-1 !

1929 291 1017 83 280 2642 ?

1980 297 1021 85 280 26412

1931 292 98'3 95 279 26332 *

1932 288 986 87 278 2623 *

1933 299 103'8 89 292 275'5 *

megváltozott gazdasági viszonyok az ipar támogatásához azonban segédeszközöket is adtak. Az önálló vámterületen a védőfalak felállítása az ipar számára jelentékeny ol—

talmat biztos—itthatott. A gazdaságpolitika célkitűzések homlokterében állott az or- szágnak a textilbehozatal nyomasztó terhe alól való sürgős felszabadítása. Szükséges feladat volt tehát a magyar textilipar kiala—

kulásának elősegítése és fejlődésének bizto—

sítása.

Az 1921. évtől—wa háborús idők zűrzava—

rától mentes, a termelés szempontjából első nyugalmasabb esztendőtől —— kezdve éven—

kint rendszeresen gyüjtött gyáriapari üzemi és termelési statisztikai adatok állanak ren- delkezésre. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a textilipari gyárak számában, gépi

berendezésében, az alkalmazott munkáslét- számban, a termelés és a külkereskedelmi forgalom alakulásában mutatkozó fejlődés mértéke számszerű adatok alapján állapít—

tassék meg.

Az 1 . a )száimú táblázat a textilipar körébe tartozó gyárak számának nagy növekedését mutatja. Az üzemben volt ipartelepek számá—

nál ez az emelkedés 13 év alatt több mint 175%-os. A gyarapodás rendkívüli nagy—

sága kétségtelenül igazolja a textilipar fej—

lődését, anélkül azonban, hogy ebböl a megerősödés mértékére lehetne következ- tetni. A gyárak számának szaporodása egy- magában ugyanis még nem nyújt felvilá- gosítást az ipar termelőképességének erő—

A GYÁRAK SZÁMA, MUNKÁSLÉTSZÁM, TERMELÉSI ÉRTÉK.

Nombre de fabriaues, effectif ouvrier et valeur de la production.

Lo aritmikus lé ték— Echelles !o arithmí ues

40'0 l 1 ! Ig 1 pl 1 g! a] 1 ! 1 4004-

a) a gyáriparban a textilipar né1kül — a) dans l'industrie manufacturiére, sans le textile ,,,,,_

/

.l'm'N

o,. "b

, .

ZO'O / ;, ,o"' -" "ri—... x'x ' 20'0

..Oo. ,,nJ .CO' "— l. **

...-1 l '. .. . :. .. .... '... Ox

.. ..:w-Iu' ". .

n'. ., 'o_ s's_

...O ,, '...— ...;4

o , ..,-.

.,.-.J

_!

40'0 ..[ 100

9.0 I go

80 80

70 70

60

60

50 b) a textiliparban -— b) dans l'industrie textile .. 50

...-I'.-,.

l....ilill...

.... ,.GA .

4.0 " .,.flx.

...-.na' 40

év;/',— *.*

.-l£% ..x ,,

90 80

20 . 20

,f/ Gyárak száma 100—akban

/ . ! Nombre de fabriaues (100 unités)

/ Munkáslétszám 10.000-ekben

'"O _! Effectif ouvrier (10.000 ouvr.) 10

O? _! _______ Termelési érték 100millíópengő ben 0?

08 [ Valeur de 1a production (100millionsdepengök 08

O'? i. O'?

0'6 ! 0'6

!

0'5 ! 05

1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933

MStSzrlws. 1.935.th doó't

4. szám.

lb. A textilipari gyárak megoszlása az alakulás időpontja szerint 1933-ban.

Répartition,en 1933, des fabrigues de l'industrz'e teav- tile, suivant l'anne'e oiz elles- ont été créées.

Az 1933. évben fennálló gyárak közül az Fabrigues existant en 1933 et crée'es

en az en az en en m

égggllőtt 1921 1922 1928 1924 1925 1926 1927 éggííián

avant 1.921 é v 10 e n apr és 1928

a 1 a k u 1 t

119 8 25 47 16 12 7 14 51

södéséről. A vizsgált időszak első felében az ipartelepek számánál ugrásszerű emelkedé- sek észlelhetők. A gyárak számában évről- évre bekövetkezett növekedésnek mértékét feltüntető mozgó iinvdexszz'mrotk 30% -osnál nagyobb gyarapodásról is számot adnak.

Megjegyzendő azonban, hogy a gyáralapítá—

sok száma évenkint általában jóval kisebb volt, mint amennyi gyárszaporulatot az adatgyűjtések eredményei a kérdéses éveik- ben feltüntetnek. Jelentős volt ugyanis eb- ben az időben azoknak a textilipari üze—

meknek a száma, amelyek gépi berendezé- sük, illetve munkáslétszámuk alapján ele—

inte még nem voltak a gyári jellegű üzemek közé sorozhatók, de egy-két év alatt gyá- nakká fejlődtek .s így a gyáripari adatgyüj—

tésbe felvetettek. A gyárak számának éven—

kínti szaporulata részben tehát e gyárakká fejlődött kisüzemek számából adódott.

Az elmondottak igazolására az 1. b) táb—

lázat az 1933. (évben fennálló textil—gyárak számát alapítási réVÖllk szerinti részletezéssel mutatja be. Az 1. a) és b) táblázat megfe—lelő adatainak egybwevetésóből kitűnik, hogy az 1921—1924. évi adatgyűjtések kevesebb 2. A textilipari gyárak gépi berendezése

———300—— 1935

gyárat vontak körükbe, mint amennyi tex- tilipari üzem — még az 1933. évben is mű—

ködő gyárak közül —— akkor már fennál—

lott, pedig az 1933. évi adatgyüjtés eredmé—

nyében nem is szerepelnek azok az 1921——

1924. években még létező gyárak, amelyek időközben gnegszüntek. Az 1. b) táblázat adatai szerint például az 1933. évben meg—

számlált 299 textilgyár közül 199 üzem már 1923-ban is fennállott, holott ebben az évben az adatgyűjtés eredménye esnek 176 gyárról számol be, tehát 23 —— később gyárra fejlődött _ üzem ekkor még nem volt gyári jellegű.

A textilgyárak számának az Összes gyá- rak számában való részesedését kifejezői százalékszámai az 1. a) táblázat szerint je- lentősen növekednek, ami azt mutatja?

hogy a textileiparnak háború utáni fel- lendülése 'az ipar általán—ds fejlődését lvé—

nyegesen fel'ülmulta (II. számú ábrra).

E százalékszátmdk adxatsorát egybevetve a gyi—álnak számára vonatkozó adatsorra] és a gyárak számának évenkinti változását szemléltető mozgó indexek alakulásával, annyi mindenesetre megállapítható, hogy a textilipar nagyobb arányú térhódítása az 1927. évben befejeződött. A gyárak számá—

ban mutatkozó ugrásszerű emelkedések az 1927. év után megszűnnek, a mozgó in—

dexek a 100 körüli értők—em nyugvópontra jutnak. A további fejlődés az alapjaiban körülhatárolt textiliparnak inkább kiépíté-

sében nyilvánult meg.

A textilipar fejlődésére a gyárak száma helyett azok gépi berendezésének adatai jobban rávilágítanak. A 2. számú táb- lázat egyik rovata a textiliparban al—

. —— Machines employe'es dans l'industric teactile.

Erőgépek Villamos mótorok Erógépek ésviltamos , Fonóorsók Szövőgépek

, génémtmrs Molmrs élecírigues mótorok — Generaimrs Egy" gyarsa Fyseaux Machines

Ev et moteurs electngues eso loero a jíler a izsszr

Années teljesítőképessége— leurpuissance H-af' ;

lóerőben indexszámban lóerőben indexszámban lóerőben indexszámban fagn'gue száma *— m nombres [ H. P. ' en inditas H, en indices H. P. en indices

1921 19.082 1000 10.386 1000 29.468 1000 2585 62.810 6.340

1922 20.426 1070 11.617 1112? 32.043 108'7 239'1 95.579 6.711

1923 21.854 114'5 15.824 1524 87.678 127'9 214'1 108935 9.268

1924 22.728 1191 21.284 2049 44.012 1494 221"! 143.630 11.115

, 1925 27.451 1439 28.452 2739 55.908 189"? 23819 190.415 12.105

, 1926 29.506 154'6 32.094 3090 61.600 209'1 254'5 207.165 18.676

1927 32.830 1720 40.749 3924 73.579 249'7 2528 220856 14 981

1928 37.123 1945 46.836 451'4 84.009 2851 293'7 246.546 16.285

_ 1929 37.106 194'5 51.330 494'2 88.436 300'1 303'9 280.401 16.783

1930 38.074 199'5 54.304 522'9 92.378 313'5 3110 314.256 17.281

* 1931 37.267 195'3 54.220 5220 91.487 3105 3133 348.111 17.779

193? 37.214 1.950 55.395 5334 92.609 314'3 321'6 381.966 18.277

1933 37.802 1.981 59.145 5 695 96.947 3290

4. szám. —- 301 —— 1935

kalamazott erőgépek összes lóerejéne'k útján állapíttatott meg, a fejlődés évenkinti egy gyánna eső hányadát tünteti fel. alakulását tehát elég hűen nem mutatja.

Az erőgépek teljesivtőképességiének az 1921. évben jelentkező gyárankinti magas átlagértékét az adatszolgáltatásba bekap—

csolt kisebb gyárak adatai a következő években lerontottz'nk, úgy hogy ezeknek az átlagértékeknek a textilipar izmosodását tükröztető —— az 1921. évi értéket felülmuló

—— további emelkedése csak az 1928. évtől tapasztalható.

A villamosítás általános fejlődésének természetes következményeként a gyáripar egész területén fokozatosan nagyobb sze—

rephez jutott az elektromos hajtóerő. Áll ez különösen a textiliparra nézve. A sok azo- nos, egyenkint kis erőszükségletű textil- ipari munkagép meghajtására —— a közös hajtótengely helyett M— az egymástól füg- getleníthető, könnyen üzembe helyezhető kisebb erőgépek ugyanis alkalmasabbak. E eélra legmegfelelőbb erőgép a villamos mó- tor. A textilipar erőgépeinek teljesítőképes—

ségét feltüntető adatok ennek az elvnek a megvalósulását mutatják. Az erőgépek ösz- szes teljesítőképessége tizenhárom év alatt csak mintegy kétszeresre, a villamos móto—

rok összes teljesítőképessége ugyanazon idő alatt pedig majdnem hatszorosra emelke—

dett.

A textilipar gépeinek tárgyalásakor nem hagyható figyelmen kívül a fonóorsók és a szövőgépek számának alakulása, mert a ki—

zárólag fonással és szövéssel foglalkozó gyárak termelőképességének megítélésére ez a legmegbízhatóbb támpont. A textil- iparnak, mint egy egységet alkotó egésznek vizsgálatánál a fonóorsók és szövőgépek számára vonatkozó adatok azonban legfel- jebb mint az ipar alakulásának irányjelzői vehetők figyelembe, termelőképességének megállapítására, fejlődésének megmérésére nem alkalmasak. A textilipar egyes ipar- ágainak, —— mint pl. a kikészítő iparnak, szalagáru, esipkegyártásnak stb. —— ter—

melőképességére ugyanis a fonóorsók és szövőgépek száma nem jellemző adat. A 2.

számú táblázat a fonóorsók és szövőgépek számára vonatkozó adatsort is feltünteti.

Ezek az adatok szintén nagy fellendül—ésről tanuskodnak, de további következtetésre a fentebb mondottakon kívül azért sem al—

kalmasak, mert a fonóorsók és szövőgépek számát tudakoló rendszeres adatgyüjtés nincs, úgy hogy az ismertetett adatsor ——

egy-két év rendelkezésre álló adata alapján

—— interpolációs és extrapolációs számítás

A textilipar munkagépeinek gyarapodá- sára nézve a külkereskedelmi adatok is tá—

jékoztatást nyújtanak. A magyar gépipar a (különlegesebb textilipari munkagépek gyártására a legutóbbi esztendőkig nem rendezkedett be s így e gépek majdnem kil- zárólag külföldről származtak. Behozata—

lllxk mennyiségére és értékére vonatkozó adatokat az alábbi Összaeállitás szemlélteti:

12 Textilipari gépbehozatal

av ———————

mennyisége ! értéke ' g , 1.000 pengő *

1925 46 493 l 8.184

1926 39.396 ; 8.765 1927 73.517 1 13.976

1928 54.033 l 8.625

1929 37.517 [ 7.125

1930 24.222 3 4220

1931 21.518 7 2.748 1932 17.212 ! 3.077 1933 35.585 ! 4.294

!

A textilipari gépeknek az 1927. évben mutatkozó nagy behozatala a következő években lényegesen visszaesik, de még min- dig oly jelentős marad, hogy az —— a hasz- nálatból kivont, elavult gépek pótlásán kí- vül __ a textilipar termelőképességének nö- velésére is szolgálhatott. Az 1933. évi meg—

növekedett behozatal részben a textilipar további fejlődésének a következménye, részben a textilgépek ekkor még fennálló szabad forgalmának kihasználását szol-

gálta. A 44.300/1934. számú pénzügy-

miniszteri rendelet ugyanis a textilgépek egy részének vámmentességét megszün—

tette.

A gyárak gépi felszerelésében tapasztal- hzató gyarapodás, az állótő—ke növekedése valóban az ipar fejlődése mellett szól. De a gyárak gépi berendezése változatlan ma—

rad akkor is, ha az ipari fellendülést rövi—

debb időre lanyhulás, vagy visszaesés váltja fel. A gépi berendezésre vonatkozó adatsorok a finomabb mérésekre tehát nem alkalmasak, a gazdasági élet hullámzása—

val szemben merevek, az ipar helyzetének inkább csak általánosabb irányvonalát je- lölik meg, amelyen belül a kisebb hullám- veréseket nem érzékeltetik, a nagyobb vál—

tozásokra pedig csak késve hatnak vissza.

A munkáslétszámra vonatkozó adatok ala—

kulása az ipar foglalkoztatottságát mutatja, tehát annak mindenkori helyzetére jobban rávilágít.

4. szám. — 302— 1935 33; A textiliparban foglalkoztatott munkáslét—

szám az 1921—1933. években.

Effectz'f ouvrier dans l'industrie temtile en 1921—33.

Munkáslétszám okt, hó 1-én § § §, Efcctif ouvn'er au lez ocíobre áig

É _ § l ,§ . § %%

V a ; ga 3.351 %%

Années § Egégge 537;

m 3 e %a %% 2; s a

N K? ._.ü N Vi N a :: : _.R. t). S

1921 3.921 8.841 12.762 1000 85 120 1922 5242 11.915 17.157 1344 9'2 135 1923 7.103 16.258 23.361 183'1 113 134 1924 8.853 19.110 27.963 2191 14'5 142 1925 10.718 21.703 32.421 2540 16'3 141 1926 10.760 22.668 33.428 261 '9 16'3 142 1927 13.245 29.212 42.457 3327 175 148 1928 13.688 28.674 42.362 331'9 174 151 1929 13.850 30.596 44.446 3483 182 159 1930 13.809 30.340 44.149 345'9 20'4 158 1931 13.039 27.465 40.504 317'4 2139 145 1932 13.618 26.117 39.735 311'4 22'6 143 1933 16.560 32.868 49.428 3873 25? 169

A magyar gyáripar tizenkét ipari főcso—

portja közül a legtöbb munkás a textilipar- ban találhaíó. A textilipari munkáslétszám

az 1933. évben majdnem Ötvenezer volt, te—

hát az egész gyáriparban alkalmazott mun—

káslétszámnak negyedrészét meghaladta (3. a) számú táblázat). A textilipar mun—

kváslétszálmzának az egész gyáripar munkás- létszámában való részesedését kifejező vi—

szonyszámok évenkinti alakulása a textil—

ipar térhódítását igen szembetűnően dom- borítja ki. Az arányszám az 1921. évben ugyanis még csak 8'5% volt, az 1933. évben pedig —— visszaesést alig mutató, fokozatos fejlődés után —— 25'7 %-ra emelkedett; a textilipari mu'n'káslétszáim növekedése a gyáripari munkáslétszám gyarapodását te—

hát nagymértékben felülmulta (II. számú ábra). A fejlődés hirtelen előretörése követ—

keztében kész, kitanult t—ex—tilimunkás—anyag—

ban belföldön rövidesen hiány mutatko- zott, úgy hogy a megfelelő szakmunkáso—

kat külföldről kellett behozni. Ez magya- rázza a külföldi honos alkalmazottaknak a textiliparban mutatkozó magas arányát (3.

b) számú táblázat). Kedvező tünet e külföldi

honos alkalmazottak számának évenkinti csökkenése, ami a magyar munkás szak-v képzettségének fejlődése mellett szól.

Az egy gyárra esett átlagos munkáslét—

szám —— jelentéktelen esökkenésektől elte—

kintve —— az 1929. évig állandóan növeke- dett, bár időközben az adatgyüjtésbe —— .az

előbbiekben mondottak szerint -—— több kis

%. A textiliparban alkalmazott külföldi honos művezetők és munkások száma az 1926vl933.

' években.

Nombre, en 1926—1933, des élrangers, contremattres et ouvriers, employe's dans l'industrie temtile.

A művezető]; A munkások

Év Contrcmaitves Ouvriers

Années közül a külföldi honosok ——-— étrangers

száma 0 száma 0

en nombres i /0 en nombres ! /0

1926 331 ; 73 969 29

1927 313 § 6'3 1.129 , 26

1928 282 56 1.079 25

1929 311 63 921 21

1930 277 5'9 823 I'!)

1931 216 50 679 l'? '

1982 181 45 509 1'3

1933 194 5'0 501 10

munkáslétszámmal dolgozó gyár is bekap—

csolódott. A kis gyáraknak az adatszolgál—

tatásba történt felvétele következtében az erőgépek gyárankinti átlagos teljesítőke- pessége viszont csökkent (2. számú táblá—

zat). Ezek az eredmények amellett tanus—

kodnak, hogy a textilipar fejlődésének üteme oly gyors volt, hogy a beruházások terén azzal lépést tartani nem tudtak. A textiliparban alkalmazott erőgépek telje- sítőke'pességének egy gyárra számított át—

lagadatai az 1927. évtől kezdve állandó ja—

vulást mutatnak, a gyárankinti munkáslét—

szárm adatainál ezzel szemben a Válságos 1930/32. évek hatása érezhetővé válik (3.

a) számú táblázat); az 1933. évi gazdasági fellendülés a munkáslétszám adatainál szinte ugrásszerűen jelentkezik, mialatt a gépi berendezés erősödése alig számottevő.

Ezeknek a jelenségeknek az egybevetéséből is kitűnik, hogy az ipar termelőképességét mutató adatok általában merevebben, a foglalkoztatás mértékét feltüntető adatok pedig hajlékonyabban alkalmazkodnak a gazdasági viszonyok hullámzásához.

Figyelemreméltó a textilipar munkás—

létszámában a női munkások számának magas aránya. A textilipar igyekezett az olcsó munkaerőt kihasználni s mivel a tex—

tilgépek kezeléséhez nagyobb testi erő he- lyett inkább kézügy—essóg szükséges, a női munkaerőnek igénybevétele igen alkalmas—

nak bizonyult. A 3. a) számú táblázat ada—

tai szerint a munkások számának általá—

barn több, mint kétharmad része női mim—

kás. A textilipar az ipari főesoportok között mint legtöbb női munkást alkalmazó iparág is első helyen áll. A női munkások magas arányszáma miatt az átlagos munkabér a textiliparban igen alacsony. Az 1933. évi

4. szám. —-—303—— 1935 adatok alapján megállapítható, hogy .a

gyári—párban tnllll—ttlllkOZÓ 1.132 pengő évi át—

lagos munkabérrel szemben a textiliparban a munkások évi átlagos keresete csak 991 pengő volt.

A textilipar fejlődésének megállapítá- sára, a gyáripiarban, valamint a nemzetgaz—

daságban betöltött szerepének megítélésére a termelés eredményeinek vizsgálata lenne kétségtelenül a legcélravezetőbb út. A tex- tilipar termelésének azonban sajnos csak értékadatai állanak rendelkezésre. A terme—

lésnek pénzben kifejezett alakulása pedig

—— tekintettel a háború utáni idők nagy áningadozásaira és a kezdetben papirkoroná—

ban kimutatott termelési értékeknek pengő értékre történt átszz'imításímál esetleg bekö- következett eltolódásokra —— nem mutatja híven egyszersmind annak tényleges ered- ményeit is, legfeljebb tágabb keretek közötti következtetésekre szolgáltat alapot. Az elő- állított árúk mennyiségéhez tökéletesen simuló értékadatok a rendelkezésre álló termelési értékadatokból oly gyári eladási indexszámok segítségével volnának kiszá—

számíthatók, amelyek a termelt különféle textiláruk mennyiségének mérlegelésével, azok évenkinti áralakulásának figyelembe—

vétele mellett állapíttatnának meg. Ily in—

dexszámok hiányában —— inkább csak a pengőben kifejezett termelési értékkel való összehasonlítás kedvéért —— a 4. számú táb—

lázatban az ipari termékekre vonatkozó nagykereskedelmi indexszámok alapulvéte- lével a termelésnek békebeli vásárló erejű pengőben kiszámított adatai is fel vannak tüntetve. A kimutatott adatok a textilipar ro- hamos fejlődését szintén igazolják. A fejlődés lendülete az 1929. évben megtörik, a válsá- gos években jelentkező visszaesés után pe- dig az 1933. évben újabb megerősödésnek indul. A békebeli vásárló erejű pengőre át- számított termele'si érték adatsorának ala- kulása ugyanezt a képet mutatja, azzal a különbséggel, hogy az ingadozási keret itt összeszűkült s a termelési érték tetőpontja

nem az 1929. évben, hanem az 1933. évben mutatkozik. A textilipar termelési értéké- nek az egész gyáripar termelési értékében való részesedését kifejező százalékszámok jelentős emelkedése ugyancsak kétségtelen bizonyítékát adja annak, hogy a textilipar fejlődése a gyáripxarénál gyors—abb ütemű volt (II. számú ábra). Az 1927. évben az adatgyüjtésbe bevont kisebb gyáli-aknák a termelési értéket csökkentő hatása a textil—

iparban érezhetőbbé vált, mint az egész

4. A textilipar termelésének értéke az 1921—1933.

években.

Valeur, en 1921—33, de la production de l'indusfrie temtile.

, , , -—- ; v; ' ' '

A termetes erteke. § §? A ;;l'ílíícágrgíke Valeur de la production a) _ § production

, ,", § § a ,____-_

, 's 33 Bzgsíz es

Ev %? társ ages § §

% $$$; magán

An- 52 : §s§§ §§s§íg%.s: :

ne'es ez 2 .,:T'ss seggem 2 335 És 39835 533 5331" §

%% Mmmm—af? mess M

_ * se írás a: a§§§€sr§s es

gs gs 334375: [533333 Ésüs'e § §

1921 54.619 100'0t ."6 473 66.241 1000 1922 98.855 180'9 7'2 5'8 106986 161'5 1923 165286 3025 11'7 7'1 124275 ]87'6 1924 259100 4741 14'2 9 3 177.102 2674 1925 304783 5577 147 9'4 209042 3156 1926 835905 614'7 153 100 256025 3865 1927 358.718 656'4 13'3 84 263183 397'3 1928 377954 691'6 13'1 8'9 272891 4120 1929 405858 742'7 14'2 9'1 801978 455'9 1930 362486 6633 14'5 8'2 290920 4392 1931 321851 5889 15'6 79 280114 4229 1932 292187 5347 160 74 263707 3981 1933 337683 6179 1911 6'8 320687 484'1

gyáriparban, amit a termelési részesedést kifejező százalékszám visszaesése is mutat, de a további években a megerősödés foly- tatódik. A textilipar megalapozottságát és ellenállósk-épesiségét e viszonyszámolknak ——

még a válságos esztendőkben sem szűnő ——

következetes növekedése is igazolja.

A textilipari termelés mennyiségének emelkedését nyomon követte az előállított cikkek minőségének javulása. A magyar textilgyárak a finomabb áruk iránti igénye—

ket évről-évre fokozott mértékben igyekez—

tek kielégíteni. Az egy munkásra számított átlag termelési értéknek emelkedése rész—

ben e törekvések hatásának tulajdonítható.

A drágább áruk gyártása és a munkaerők jobb kihasználása következtében a munká—

sonkinti termelési érték az 1926. évig jelen—

tősen emelkedett. Az 1927. évben az adat—

szolgáltatásra kötelezett kisebb, kevésbbé racionálisan dolgozó, finomabb árut nem igen gyártó ipartelepek termelési adatai ezt az 1926. évi magas átlagértéket némileg le-

rontották, de a további fejlődésbe azután

maguk is bekapcsolódtak. Az 1930. évtől kezdve azonban az egy munkásra jutó ter—

melési érték évről—évre csökken, ami a nyersanyagok világpiaci áresése és a fo- gyasztó közönség vásárló erejének gyöngi'i- lése miatt a textiláruk szükségszerű árlé—

szállításában leli magyarázatát.

4. szám. ——304-——— ₁₈₃₅ A textilipar termelésének vizsgálatánál

nem tévesztendő szem elől, hogy a kimuta- tott érték'adatokban a belföldön előállított félgyártmányok értéke sok esetben kétsze-

resen, elvétve háromszorosan is számbavé—

tetik. Igy például előfordul, hogy ugyan- annak a fonalnak az értéke egv fonógyár- nak, egy szövőgyárnak és esetleg egy kiké—

szítő gyárnak a termelésében is bennfoglal—

tatik. A belföldi származású félgyártmá- nyok többszörös számbavételének kiküszö—

bölésével előálló termelési értéket _ az adatgyűjtések jelenlegi rendszere mellett

—-— oly módon lehet megállapítani, hogy a textilipar kimutatott termelési értékéből azok által a gyárak által felhasznált bel—

földi fonalnalk (és SZÖVOb'nGk az értékét le kell vonni, amely gyárak e félgyártinálnyo—

kat vásárolták, tehát azokat nem maguk állították elő. Ennek a pontos megállapí—

tása nehézségekbe ütközik. A gyártás me- netébe ugyanis a kereskedelem is beiktato- dik s így a további feldolgozásra, vagy ki—

készítésre vásárolt félgyártmányok szár- mazását sok esetben maguk a gyárak sem tudják. A külföldnek az aktív, vagy passzív kikészítés formájában a belföldi termelés folyamatába való bekapcsolódása a fél- gyártmányok útjának megfigyelése elé még újabb akadályokat gördít. Pontos adatok helyett tehát becsléssel kell megelégedni. A gyáripari termelési statisztikai adatszolgál—

tatás alapián a textiliparnak a félgvártmá—

nyek értékének többszörös számbavételétől mentesített termelési értéke az 1933. évben a bruttó termelési erteknek keb. 8()%-ára becsülhető. Ez a százalékszáni az 1933. év- től visszamenőleg némileg emelkedett, vagyis ez a számítás útján nyert tenmeléesi érték a megelőző években niánylafr na- gyobb volt, mert a íeltfyartmanyokat elő—

állító ú. n. előipar csak az utóbbi években indult nagyobb lendiilctnek.

A textilipar fejlődi'BSi'méik nemzetgazda—

sági jelentősége elesen domborodik ki a külkereskedelmi adatok vizsgálatánál. A:

(1 nagy tehertétel, melyet Magyarország kill- kcreskedelmi mérlegében u teríiláruk el- kerülhetetlen behozatala jelemelt, évről—

évre csökkent. Az 5. szánni táblázat a textil—

ipar külkereskedelmi forgalmának adatait az 1925. évig visszamenőleg nyersanyag félgyántmány és gyártmány szerinti részle—

zéssel tünteti fel. Ezekből az adatokból ki—

tűnik, hogy (a textilipar külkereskedelmi forgalmában a 350 millió pengő értéket is meghaladó behozatal néhány év alatt mint-

egy ötödrrrész'ére, a 300 millió pengő értéket is megközelítő passzivitás pedig majdnem batodrészére csökkent. A behozatalnak (:

visszaesése kedvező tünet—ként különösen

azért könyvelhető el, mert az nem csupán a fogyasztás összezsugorodása következté—

ben állott elő, hanem leginkább a textil—

ipar fejlődésének eredményeként jelentke- zett, amint erre a textilipar behozatalának az ország behozatalában való részesedését feltüntető százalékszámok csökkenéséből is következtetni lehet. Az 1925. évben a textil—

ipari behozatal az ország egész külkereske—

delmi terhének meg több mint 35%-át, az utolsó három esztendő átlagában már csak mintegy 22%-áll jelentette. E csökkentés igazi jelentőség—ét pedig azáltal nyeri el, hogy az a nyersanyagbehozxatal viszony-la—

gos emelkedésének ellenére következett be (Ill. száxmú ábra).

A textilipar rohamos fejlődése leg—

szembetűnőbben tehát (1 Icészáru behozom-v lának alakulásából rajzolódik ki. A textil—

ipari behozatal énekében a k—észáru értéke az 1925. évben még több mint 7()%—ot fog—

lalt le a maga számára, ami majdnem 215 millió pengő érléknek felelt meg. A textil—

ipari termelés előrenyoiimilása és részben a belföldi fogyasztás csökkenése következ—

tében a kés—zárubel'iozatal szükségessége az évek során azután mindinkább háttérbe- szorult, úgy hogy az 1933. évben a kész—

árubehozatal már csak 14 millió pengő volt, ami a textilipar ezévi behozatalának mindössze 18'7 % —át jelenti.

A textilipar folyton élénkülő foglalkoz- tatottsz'igázt a nyersanyagbehoza-talnaik je- lentős emelkedése is igazolja. Az importált nyensanyasgo'k között a 'legszániott—evőbb

tétellel az egzotikus anyagok, elsősorban a

ny—erspamut szerepel. A texti'l-nyersamyfag—

behozatal emelkedésére a nyerspamut világ- piaci áningado—zás—aitól befolyásolt érték—

adatok helyett a mennyiségi adatok jobban rávilágítani-alk. Ezekből az adatokból lát—

ható, (hogy .a behozatal az 1927. évtől kez- dődően —— az 1931/32. évi visszaeséstől el—

A kivitel adatainak alakulása a behoza—

taléhoz hasonló mértékű, lényegesebb vál—

tozást a tárgyalt évek alatt nem mutat. Az 1928. évben jelentk-ező (értékben legnagyobb kivitel a következő években a külkereske—

delmi forgazlom visszaesésével nagy általá—

nosságban párhuzamosan csökken.

Összefoglalva az elmondottakat meg—

állapítható tehát hogy Magyarország há—

"I.

M _ _ _ _

A TEXTILIPARI BEHOZATAL MEGOSZ'LÁSA NYERSANYAG, FÉLBYÁRTMÁNY Es GYÁRTMANY SZERINT.

Répartition des textiles importés, suivant les matieres premiéres,

!

J les demi-produits et les obiets fabriuués. .

. . I

[400 millió pengő—v— millions de pengős 400

!350 350

(

300 , *—'1 300

250 250

20 0 200

I

15 0 'I 50 F

10 0 100 i

50 50 I

0 O

Százalékos megoszlása Pourcentage !

Gyártmány Félgyá'rtmány Nyersanyag

Obiets fabriaués Demi—produits Matiéres premiéres

u.n.chr. 1935