e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS
.W U.I-ll.-lll-llllIll.-II-lculocnlununu.II-n...-.... ... n-unun-nnn-...-.n-n-u-u-u-u-nnnnnnonun-lun-u.n.-nu-u-lu-nn-c-n-n-n
Magyarország külkereskedelme az 1927. év első negyedében.
Commerce extérieur de la Hongrie aux trois premiers mois de 1927.
Re'sume'. Dans le premier trimestre de 1927, la valeur des importations ayant été de 251'2 millions de pengős et celle oles expor—
tations de 176'4 millions, la balance du commerce extérieur s'est soldée par un excé- dent dlimportations de '?'-48 millions de pen- gó's. Par rapport au premier trimestre de 1926, clest une augmentation de 40 millions de pengős, laguelle a été amenée uniguement par laccroissement des importations, la valeur
des exportations étant restée au meme niveau
Aux importations, la premiere place e'tait occupée par les bois bruts et ouvrés.
L'hiver n'ayant pas été rigoureuse, llimpor- tation de bois de chauűage a oliminue'; mais, par suite de la reprise des investitions et de la construction, celle des bois en grume et ouvrés s'est élevée de 103 millions de pengés. Aux tissus de coton, l'accroissement de la guantité fut compensé par la baisse du marche' mon—
dial ; la proportion des tissus de coton bruts a été de 550/0. Dimportation des tissus de laine a aussi augmente', ainsi gue celle des machines et des appareils, surtout pour les machines d*industrie textile. Aux íils de co—
ton, ' llaugmentation revenait aux postes ou lle traité de commerce hungaro-autrichien a ac- cordé des faveurs douaniéres aux Autrichiens.
L'importation de papier et d,articles en papier a continue, cette fois aussi, a s'accroitre. Les investitions ayant ranimé la production in- dustrielle, on a acheté bien plus de métaux bruts a llétranger. A l'huile minérale brute, limportation de la Pologne a vivement di- minué au profit de celle provenant de la
,Roumanie et de la Russie. La progression
'de l'importation des cuirs préparés est un fait défavorable. Les tissus de soie, de misoie et crepes importés ont représenté 6 6 millions de pengős Parmi les principales matieres pre- mieres, ont augmenté les entrées de matieres premieres nécessaires a lindustrie textile, ainsi gue celles du coton, de la laine, du jute, des fers bruts, de la ferraille et des cuirs bruts.A llexportation, la premiere place était occupée par les animaux de boucherie et de trait; par rapport aux premiers trois mois de 1926, on y a constate' une régression tant pour le nombre gue pour la valeur. Aux bétes a corne, clest Fexportation des animaux en—
graissés gui a reculé; aux chevaux, c'est celle des chevaux de trait. Dexportation des grains a pain et de la farine nlo/T'rait pas un tab- leau harmonieux. Les guantités de froment exportées ont guelgue peu dépassé le'pogue cor- respondante de l'année derniere, mais un grand écart sest produit guant aux pays de
destination. Les exportations de seigle ont été
21/2 fois supérieures a celle du premier tri- mestre de l'anne'e dernierc ; les exportations de farine n'ont forme gue 200/0 du blé et de la farine exportés et exprimés en blé. En dépit de la baisse des prix du marché mon- dial, Fexportation de volaille et de produits de volaille a progressé; celle du saindoux a diminue'; celle de haricots a double; et les directions de l'exportation montrent gue dans la concurrence mondiale, le haricot hongrois commence a reprendre son importance d'avant- guerre. Llexportation de pommes de terre, 'gui s,est ranimée a la fin de l'année derniere, a continue a s'accroitre. Au sucre, la hausse des prix n,a pu compenser le recul de llex- portation. —— A la viande fraiche et pré—parée, on a perdu du terrain en Alle- magne pour la viande de porc et en Tchéco—
Slovaguie pour le lard.—— Dans l'exportation industrielle, les industries du fer, des machi—
nes, de la transformation du coton et des articles délectrotechniaue figuraient pour une somme notable —— Gest vers le Balkan et surtout, vers la Bulgarie, gue l*exportation des demi-produits et des articles en fer s'est développée le plus.
'Magyarország 1926. évi külföldi árú-
cseréjét tárgyaló ismertetés megállapítása szerint külkereskedelmi mérlegünk a kö- zel jövőben a behozatal alakulásától függ, mert a kivitelben az 1926. év első hónap- jaihoz képest nagyobb változásra nem szá.—míthatunk. A mérleg javulása csak akkor várható, ha a behozatalnak az 1926. év—
utolsó hónapjaiban megindult rohamos emelkedése visszafejlődik. Az 1927. első negyedévi kivitel tényleg ugyanazon a színvonalon maradt, mint az 1926. első negyedévi export. 1926-ban az első ne- gyedévi kivitel értéke 177'4, 1927-ben pe- dig 1764 millió pengőt tett. Változás tehát
5. szám.
nincs. A behozatal azonban mind a három hónapban, de különösen márciusban jóval nagyobb volt, mint tavaly. A behozatal e'r—
,, téke ebben az évben 2512 millió pengőt tett, a mult évi 2122 millió pengővel szemben. Az emelkedés kereken negyven
———459——
millió pengő.
behozatali többlete
A külkereskedelmi is ennyivel
1927 mérleg emelke- dett s az 1926. első negyedévi 348 millió pengővel szemben 748 millió pengő volt.
A forgalom legfontosabb adatairól az I. sz. összeállítás tájékoztat.
!. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1926. és 1927. évek (január—március hónapjaiban.
Commerce ewtc'rieur de la Hongrie en janvier—mars 1926 et 1927.
A) Behozatal —— A) Importations
Mennáyliáég máster- Érték ezer Azoösászérték
Az árúk, illetőleg árúcsoportok § bmoígínvÉIÉi-olfgaan pengóbe" 130563;ng megnevezése § guantité en a., en Valeur en milliers de la valeur
, . . . . pieces ou en paires de pengos tolale
Deszgnation des marchandises, respectivement Á,, ,_
des groupes de marchandises § 1926 1927 1926 § 1927 1926 1927 M január—március -— Janvier—mars
Nyers és megmunkált fa — Bois brut et ouvré . (; 5,276.159 5,496.315 20.765 28.489' 9 79 1134 Pamutszövet -— Tissus de coton ,, 23.325 27.564 21.153 20.651 997 822 Gyapjúszövet —— Tissus de laine , . , 5.104 6.996 11.845 14.899 558 593
Szén —— Charbon . ,, 3,018.305 3,268.593 14318 13. 81 I 675 550
Nyersdohány — Tabae brut . . ,, 30.015 22.729 15.062 12. 392 710 493
Pamutfonál és -cérna — Fils de coton et flls retors ,, 17.061 21.814 10.589 8.599 499 342 Nyersfémek —— Métaum bruts ,, 40.288 64.214 7.351 8.426 346 3'36 . Papiros és papíresárúk— Papier et articlesen papier ,, 121.987 145.470 7.295 8.271 3 '44 329 Gépek és készülékek —— Machines et appareils . ,, 31.183 37.491 6.980 8.135 329 324 Kikészített bör —— Cuirs prépare's . . ,, 2.478 3.648 3.388 5.509 160 219 Ásványolaj — Huiles minérales ,, 249865 284394 4.237 493 200 197
Vasárúk —- Articles en fer ,, 25.011 31.426 3.979 4.;730 1'87 1'88
Nyersbőr — Peaum brutes . . . ,, 5.160 17.499 1.194 4.069 056 162
Délígyümölcs —— Fruits du Midi . .. 77.419 115333 2207 4.018 1'04 1'601-
Gyapjúfonal — Fils de laine ,, l 4.182 7.979 2.633 3.968 124 158
Selyem és félselyemszövet —- Tissus de soie et de
mi-soie. . . . ,, 274 470 2.180 3.659 1 03 146
Nyerspamut— Colon brut . . ,, 10.869 18.639 2.781 3.529 131 1'40 Villamosgépek és készülékek —— Machines et appa-
reils e'lectrigues. ,, 2.984 4259 2.796 3.317 132 1'32
Gaze, kieppszövet, tiszta selyemből —— Gazes. tissus
de soie faeon crépe . , 143 334 1.632 3.045 0 77 121
Gyapjú —— Laine. . . ,, 2.402 3.863 1.502 2.239 071 089
üveg és üvegárúk —— Verres, verreries . . ,, 30.094 38.913 1.836 2.155 086 086 Vasfélgyártmányok — Demi--procluits en fer . ,, 42.222 49.783 1.945 2.090 092 0 83 Lóhere- es lucernamag_Graines cle tre/le et de luzerne ,, 7.783 12.501 1.301 2.039 0'61 0'81 Nyers- és ócskavas — Fer brut et fermilles . , 102336 192237 1.224 1.952 058 078
Nyerskávé —— Café brut ,, 6.167 7 844 1.837 1.896 087 076
Nyersjuta —— Jute brut . . ,, 14.710 19.633 1.246 1.836 059 073
Kancsukárúk —— Articles en caoutcliouc . . ,, 1.360 2.367 1.156 1.658 054 066 Oukorrépamag — Semences de betteraoes ii suere ,, 9.617 12.514 1.337 1.624 063 065 Kötöttárúk, pamutból —— Articles trieote's en coton ,, 519 516 1.838 1.580 086 063
Vasérc —— Minerai de fer . . , 819331 796562 1.427 1.434 067 057
Személyszállító automobil -——— Autos pour personnes. , 1) 2.405 2) 2.579 1.291 1. 266 061 050 Prémbör, kikészített — Pelleteries apprete'es . ,, 67 158 230 1. 167! 011 046
Összesen —— Total il 9,980.825 10,715.137 ; 160555 187390 7567 74'59
15355 146492 189 081
par ' . .
; Egyéb árúk __ Autres marchandises . pal-m 117145 158.469 )51.627 63.827 24 33 25 41
. (I 1,663.765 2,098 675 !]
drb ;
. pieces 146492 189081 l
Behozatal összesen —— Importations totales. pgííesl 117 145 153439 212182 251217 100-00 10000
,11 644. 590 12,813.812J *
*) 196, ?) 221 drb —*piéces.
5. szám. * ——460——-
B) Kivitel. — B) Ewportations.
' ' ' _ ; , § Az összérték
bt.??ttsáájníá; 333633 ; %.ában
Az árúk, illetőleg árucsoportok megnevezése § 233135; Sigma-n Valeur enmíllíers "Poum'lt' de
, . . . . ; mux, en pieces ou de en ős [? valeur
Deszgnatzon des marchandcses, respectwement [ en paires P g totale
des groupes de marchandises M T ,
a,; 1926 1927 1926 [ 1927 1 1926 [1927
;? január—március -— janvier—mars
Vágó- és igásallatok — Animanw de boucherie drb _ '
et de tmit . . . pieces 67.318, 55.606 21.495 18.146 1212 1028
Ebből — Dont: Szarvasmarha—— Bétesá corne . ,, 21.500 15.016 11.293 8.342 637 473
Sertés —— Pons . . . . . . 24.189 26.346 5.707 5.073 322 288
LÓ — Chevanr . . , . ,, 9.244 8.354 3.988 4.529 225 257
Búza -— Froment . . . . . . .— . . . a 451901 475.637 15.817 16.968 864 962
ROZS —— Seigle ,, 182201 444 275 3 868 12.513 2 18 7.09
Tojas — Oeufs . . . . . . . . —. . ,, 67.888 69.118 18.232 11.511 746 658 Baromü — Volaz'lle ., .. . . ,, l)22054 4)832'72 5.981 9.084 2137 5.15
Ebből— Dont. Élő baromfi —— Volaille m'mnte . * ,, 2) 7.359 5) 7.567 1.698 1.882 096 1107 Leölt baromfi — Volaille merte . ,, 3)14.695 6)25.705 4.283 7.202 241 408
Liszt —— Farines . . . . ,, 272 900 174.404 16.196 8.113 913 460
Disznózsir, szalonna —— Saindoaac, land . . ,, 47.807 35.595 10.252 6.888 578 390
Cukor — Sucre . . . . ,, 204488 131446 7.889 6.740 445 382
Lóhere- és lucernamag — Graines de tre/ie .
et de luzerne . . . . . . . . . . . ,, 8.629 14.541 1.754 4.479 099 254
Toll -— Flames . . ,, 4.798 7.324— 3.071 4.404 173 2 50
Villamosgépek és készülékek— Machines et
appareils éleclrigues . - . . . . ,, 11 441 6.581 4 379 3.944 247 224 Vasfélgyartm. — Demi-prodnits enfer . . . ,, 80.598 168444 2.131 3.936 120 223 Tengeri —— Mais. . . . . . . . . ,, 757124 197.972 12.744 8.820 719 217 Vasarúk —— Onwages en fer . . . . . . ., 32.637 64.295 2.659 3.435 150 195 Pamutszövet —— Tissns de coton . . ,, 2.277 3298 2.379 3.212 1 34 182 Friss és elkészített hús, kolbász —- Viande
frawhe et prépare'e, sancisse. . . ,, 80.735 12.342 5 967 3.012 336 170 Nyersbör —— Peanx brntes . . . . . . ., ,, 4226 6.798 1.828 2.864 103 162 Burgonya —— Pommes de terre . . ., 91 146 297 629' 457 2.825 026 1 60 Gépek és készülékek —— Machines et apparez'ls ,, ' 17.779 16.240; 2.614 2.731 1'47 1'55 Olajosmagvak —— Graines oléagínenses. . . ,, 35.188 64 6661 1.488 2.380 0'81 1'35 Kőszén — Houille . . . . . . . . . . ,, 847612 642572 3.540 2.308 200 161 Árpa —— Orge. . . . . . . . . . ,, 45.576 80.393 1.215 2.045 068 116
Bab, szaraz — Hamcuts sccs . . . . . . ,, 41.159 99.085 1.028 2.011 0'58 1'14
Zab — Avoine . . . . . . . . . . . ,, 114196 64 251 2.466 1.450 139 082 Szesz — Alcool . . . . . . . . . ,, 15.595 33.006 528 1320 0.31 075
-- ,dfb ! 67.318 55.606 , _ , _
Osszesen —- Total . ; places 3,389 950 3,143.184 É144Á28 140.1ó9 2—1 44 79 44
ggg-,, 1.132 18.976
Egyéb árúk — Antres marchandises . . par 15.031 8.956 32.918 36.273 1866 2056 Pages 1,384.979 1,451,367
piglélhbes ' 68.450 69.582
Kivitel összesen .— Earpo'rtations totales pár 15.031 8.956 177346 176412 10000 100110
* * Pages 4,774.929f 4,594.551
1) 1,885.046, 9) 724133, 3),1,160.913, 4) 2,545.440,
A behozatalban első helyen a nyers és megmunkált fa áll 2813 millió pengő ér- tékkel. Ennek az árucsoportnak a behoza—
tala mintegy 11'5 százalékát teszi az egész behozatal értékének. Az enyhe tél folytán kevesebb tűzifa fogyott az előzőleg beszer—
zett készletekből és a tél vége felé valószí- nűleg nagyobb készletek maradtak eladat—
5) 733767, 6) 1,811.673, drb —— pieces.
lanul. Ezért a tűzil'a importja egyharmad- résszel visszaesett. Annál jobban emelke- dett azonban a megindult beruházások, de különösen az építkezések folytán a gömb—
és megmunkált fa behozatala. Legeröseb- ben —— 76 millió pengővel —— a fűrészelt fa behozatala nőtt meg, de a gömb- és bárdolt fára is jutott 28 millió pengő
5. szám. —461—— 1927
emelkedés. A beruházási és építkezési célra szolgáló l'aimport a mult év első ne- gyedével szemben 10'3 millió pengővel
emelkedett. Ezt azért kell hangsúlyozni,
mert a mérleg passzivumának első pilla- natra rendkívül kedvezőtlennek látszó emelkedését részben a faiinport megduz- zadása idézte elő. Ez pedig tudvalevőleg nem kedvezőtlen jelenség. A legfontosabb behozatali cikkek között a második he—
lyet emelkedő mennyiséggel, de csökkenő értékkel, amelyet a nyers pamut világ—
piaci áresése okozott, a pamutszövet fog—
lalja el. A világpiaci áresés a mult év első negyedéhez képest elég tekintélyes volt.
, Általában 20—25 százalékra becsülhető. A
mennyiség emelkedéséből mondhatni egyedül Cseh—Szlovákia vette ki a részét, amely a behozatalt a mult év első negyedé- vel szemben 5.800 métermázsával emelte.
A nyersszövetek aránya ezúttal is 55 szá—
zalék volt. A gyapjúszövetimport növe—
kedésében szintén Cseh—Szlovákia szerepel elől, de megnőtt a német és az angol kül- demények száma és a francia szerződés hatása alatt a francia. import is. A szén—
l'ajtáknál említésre méltó emelkedés csak a koksznál van, az amúgy is jelentéktelen barnaszénimport a felére sülyedt, a brikett- _ behozatal is összezsugorodott.
A gépek és készülékek behozatalának 6 ezer métermázsát meghaladó emelke- dése beruházási célokra szolgált, s legna- gyobb részben textilipari gép, még pedig i'onő- és szövőgép volt. Emelkedett a varrógépek, sütőipari és húsipari gépek importja is. A pamutl'onálimportban kö—
zel 5 ezer métermázsányi növekedés mel—
lett az értékben 2 millió pengő — a világ—
piaci árak esése folytán — a csökkenés.
Itt az ausztriai és cseh fonodák előretörése a szembetűnő. Az emelkedés majdnem tel- jes egészében azokra a tételekre jut, ame- lyekre az osztrák szerződés vámenged—
ményt biztosított. Ezúttal is tovább tartott a papirosnak és papirosárúknak már hosszú idő óta megszokott emelkedése. A papiros és papirosárúknál határozottan észlelhető az osztrák szerződés import—
fokozó hatása. A papirosnál a csomagoló- papirosimport emelkedése volt a legna- gyobb. Most jelentkezett először a csoma- golópapiros behozatalában a lomscsoma—
golópapiros, amelyre az osztrák szerződés biztositott nagyobb vámkedvezményt. A nyersfémek importja több mint 50 száza—
lékkal növekedett. Az értékben azonban a
közbejött világpiaci áresések folytán nem olyan nagy az emelkedés. A nyersfémek importjának az előretörése kétségtelenül a megindult beruházásokkal van szoros Összefüggésben. A dohányjövedék ebben az évben nyers dohánye'rt majdnem 3 mil- lió pengővel fizetett kevesebbet a külföld—
nek. A szállításokban most Bulgária vezet.
Azonkívül Ázsiai Törökország szerepe je—
lentékeny, A görögországi beszerzések je- lentéktelenek. Az ásványolaj megnevezés alatt összefoglalt ftételnél a nyersás- ványolaj mellett'emlitésre méltó növeke- déssel szerepel a benzin és kenőolaj is. A nyers ásványolajnál feltűnő a lengyelim- port összezsugorodása s a lengyelek rová—
sára Románia és Oroszország térhódítása.
A magyar bőripar teljesitőképességét is-
merve, kedvezőtlennek kell tekintenünk a
kikészített bőrök importjának 2-1 millió pengővel való emelkedését. A növekedés legnagyobb része a növényi cserzésű talp- bőrre, talphulladékbőrre jutott, tehát azokra a bőrfajtákra, amelyekre az osz—
trák szerződés kiterjedt. A vasárúknál a növekedés megoszlik a legkülönfélébb cik- kek között. Mégis a legnagyobb a szegek, szegecsek és csavarok importjánál. A szer—
számbehozatal ugyanannyi volt, mint a mult évben. Eltolódás azonban az, hogy a finomabb szerszámok az idén nagyobb mennyiséggel szerepelnek. Közel kétsze—
resre emelkedett a gyapjúfonálimport, melynek 70 százaléka kártolt, 30 száza—
léka fésüst'onál volt. A francia szerződés nyujtotta vámkedvezmények és a belföldi fogyasztás növekvő luxusigényei folytán (5'6 millió pengőt tett ki a selyem— és fél- selyemszövet, valamint a krepp importja;
Az importnak mondhatni állandó növeke—
dését csak kevéssé enyhítheti az, hogy ebből nem egészen 1':') millió pengő értékű árú magyar termék és a passzív kikészí- tési eljárás igénybevételével festés és ne—
hezítés végett megy külföldre. A behoza—
tal ilyen nagyarányú emelkedése annál in:
kább megfontolandó, mert a kivitt és újra visszahozott árú értéke tavaly óta alig vál—
tozott.
Az országnak lassan egyik legfontosabb iparágává lett textilipar termelőképességé—
nek állandó és teljes kihasználására vall
az, hogy a nyerspamut importja nyolcezer métermázsával emelkedett. A nyerspamut világpiaci áresése a mult év első negyedé—
vel összehasonlítva 30 százalékot tesz, A belföldi húsfogyasztási krizis tartóssá—
5. szám. —462— 1927 gát bizonyítja a nyersbőrimport meghá-
romszorozódása. Az importált mennyiség több mint 17 ezer métermázsa volt. Az emelkedés legnagyobb részben a marha—
bőrre jutott, amelyet főleg a német keres—
kedelem közvetített. Emelkedett azonban a lóbőr—, juhbőrbehozatal is. Külön kell megemlíteni a borjúbőrbehozatal növeke—
dését. Az üveg és üvegárúk behozatalának emelkedése nem jelentős. Kétségtelenül a beruházásokkal van kapcsolatban a vil—
lamosgépek és készülékek importjának
az emelkedése, ami nem tekinthető kedve—
zőtlen jelenségnek. Megfontolandó lett volna azonban, hogy nem lehetett volna az itt kimutatott cikkeknek nagy részét belföldön beszerezni s feltétlenül szükség volt-e arra, hogy ez az összeg külföldre kerüljön s így megnehezítse az amúgy is sokszor küzködő magyar nehézipar hely- zetét. A gyapjú tudvalevőleg keverés vé- gett érkezik, így az emelkedő import egy—
szersmind a belföldi termelés erősödését is jelenti. A tavaly külföldön beszerzett
196 darab személyautomobillal szemben az idén 221 darabot vásároltunk külföl- dön. Az olasz gyártmányok rovására meg—
nőtt a német, francia, belga és angol kor csik száma. A kaucsukárúknál, mint tud- juk, a francia szerződés ösztönzi az im- portot._Külőnösen a pneumatik—behozatal
emelkedett. Érdekes azonban, hogy a
vámengedményt nem annyira a szerződő Franciaország, mint más országok, első- sorban Németország használják ki. A be- ruházással hozható kapcsolatba a nyers és ócskavas, valamint a vasfélgyártmá nyok növekvő behozatala. A nyers vasat túlnyomórészt Csehországból és Német—
országból kapjuk, az ócskavasat Ausztriá- ban vásároljuk. A vasl'élgyártmányoknál csökkent a rúdvasimport, emelkedett a lemez? és drótimport. A megmunkált prémbőr kimondottan fényűzési cikk. Be- hozatala 230 ezer pengőről 1 millió 160 ezer pengőre' emelkedett. Erőteljesen fej—
lődött a déligyümölcs, különösen a na- rancs, citrom és banána behozatala. A déli- gyümölcsimportban Olaszországé a vezető szerep. Itt említjük meg, hogy artöbb mint 10 ezer métermázsára rugó almabehoza-—
tálból valamivel több mint ezer méter- mázsa érkezett Hamburgon át. Ez a mennyiség valószínüleg kaliforniai alma.
A_ nyersjutabehozatal növekedése arra vall, hogy jutafeldolgozó vállalataink is jobban vannak foglalkoztatva.
A kivitelben a vágó— és igásállatok fog- lalják el az első helyet. Az exportált vágó- és igásállatok értéke valamivel megha- ladta az egész kivitel értékének 10 száza- lékát. Ebben a csoportban az 1926. első negyedéhez képest úgy a darabszámban, mint az értékben visszaesés jelentkezik.
A szarvasmarhánál a hízott állatok kivi- tele fejlődőtt vissza. A visszafejlődés leg—
erősebb Svájcnál és Cseh—Szlovákiánál volt. Az olaszok vásárlásai megélénkültek.
A lovaknál a csökkenés az igáslovakra ju- tott. Hanyatlottak az osztrák és csehor- szági szállítmányok, erősen visszaesett az olaszországiimennyiség, új piacként je—
lentkezett azonban Lengyelország, Török- ország és Románia. A sertéskiyitel emelke—
dett s feltűnő, hogy a cseh—szlovákiai ex- port, amely a mult év első negyedében még a 2.200 darabot sem érte el, az idén a 10.000 darabot is meghaladta. A kenyér- magvak és lisztkivitel képe nem egyön—
tetű. A búzakivitel valamivel nagyobb volt mint tavaly. Az ausztriai export rendkívül visszaesett. A lisztkivitel vissza—
fejlődése folytán azonban 200 ezer méter—
mázsával emelkedett a Cseh-Szlovákiába irányuló export. Megszűnt a svájci kivitel s leapadtak az olasz szállítmányok is.
Mint új piac Lengyelország szerepel. A megfelelő készletek tették lehetővé, hogy a rozskivitel két és félszerese volt a mult évi mennyiségnek. Az értékesítés is kedve- zőbb árakon történt. Az exportált mennyi—
séget legnagyobbrészben Ausztriában és Cseh-Szlovákiában helyeztük el, de elég sok küldemény ment Németország és Len—
gyelország felé. A lisztkivitel 100 ezer mé- termázsával csökkent. Ennek az okai köz—
ismertek. Egyedül Svájcban volt új elhe—
lyezési lehetőség, ahol 14 ezer métermá- zsa 7%—es lisztet sikerült értékesíteni. A lisztexport szomorú visszafejlődésének megvilágítására ezúttal is közöljük, hogy míg 1924-ben a külföldre kivitt gabonának
— a lisztet is gabonára átszámítva ——- öt százaléka hagyta el az országot őrlemény alakjában, az 1927. év első negyedében ez az arány már csak 20 százalék volt. Szem—
betűnő a hanyatlás akkor is, ha ezt az arányszámot az 1926. első negyedévi 301") százalékos arányszámínal hasonlítjuk össze. A bor után, amely már évek óta el-_
vesztette előbbi szerepét a kivitelben, a liszt a másik fontos exportcikk, amely évről-évre rohamosan veszít a jelentö- ségéből.
5. szám. — 463 — 1927 A baromfi és baromfitermékek egyre
emelkedő kivitele az idén sem állott meg.
A világpiaci árak pedig határozottan ha- nyatlást mutatnak a mult év első negye- dével szemben minden eikknél, a leölt baromfinál, tollnál, de különösen a tojás- nál. A tojásprodukeió az enyhe tél miatt az idén hamarabb indult meg, mint más-
kor, ezért fokozódott az export, amit az
sem tudott megakasztani, hogy az idén már az orosz verseny is érezhetőbb volt.
A baromfi és baromlitermékek kivitelünk—
ben egyre fontosabb szerepet játszanak.
ezért szükségesnek találjuk, hogy az export fejlődését feltüntető összeállítást most is közöljük:
II. A baromfi és baromfitermékek kivitele.
Empartations de volazlle et de produits (le volaille.
Mazyarország mai területéről _ Du territoire at.-mel de lu Hongrie Magyarbi-
rodalom
Az árúk megnevezése Hongrie
, _ _ .mzímne
Deszgnatwn 1913
_ 1 1926 1 1927
1924 1920 ! , 1926 "mian_uár_m———ámíu3
[mm.—mars
Érték ezer ;engőben — Valent m milli"; de pengő:
Baromfi élő és leölt —— Volaílle rivante . 39.128 l
et tuée ... *
Tojás —— Oeuf ... f 44.610 ; Toll —— Plume ... ' 12.765 Friss libamáj — Fuie gras, frais . . , 1.625
23.567 30.645 , 39.235 5.981 9.084 10.584 23 187 29.991 13.232 11.511
15.890 14.792 16.753 3071 4.405
1.047 734 1.049 171 262
;' !
Osszesen: — Total: j; 98.128 ij 51.088 69.358] 87.028 22455) 25262
A baromfi és baromfitermékek legna- gyobb vásárlója Németország. . Disznózsírnál és szalonnánál a cseh- szlovák kivitel esett vissza s a kiszállított árút is általában tizszázalékkal olcsóbban kellett átengednünk. Az árpakivitel majd—
nem kétszeresre emelkedett. A tengeri- export azonban a közel 3 millió métermázsá—
val kisebb termés miatt 127 millió pengő—
ről 38 millió pengőre zuhant. Erősen csök- kent a zab kivitele is. A babnál a kivitel megkétszereződését látjuk, annak ellenére, hogy a világpiaci árak még mindig elég nyomottak voltak. A magyar bab minden—- esetre azon az úton van, hogy visszasze- rezze a háború előtti helyét a világverseny- ben. Ausztriától, Cseh-Szlovákiától és Né- metországtól eltekintve majdnem 20 ezer métermázsával szerepel Lengyelország, elég jelentékeny mennyiségek kerültek a nyu- gati országokba s Trieszt alatt .van kimu—
tatva közel 29 ezer métermázsa, ami azt igazolja, hogy ma már ismét fogyasztják a tengerentúli államokban is a magyar babot.
A burgonyaexportnak a mult év végén meg- indult élénkíilése áthúzódott erre a negyedre is. Az utódállamok. Ausztria, Cseh-Szlová-
kia és az Sz. H. Sz. állam mellett Görög—
ország és Olaszország voltak a legnagyobb vásárlók. Az értékesítés is megfelelő áron történt. Az igen nagymértékben emelkedő cukorárak sem tudták ellensúlyozni a cu—
korexport mennyiségében jelentkező vissza-
esést. A lóhere- és lueernamag kivitelénél mutatkozó nagy emelkedés a fokozott ki—
készítési forgalom következménye, Romá- niából és Olaszországból nagyobb mennyi- ségű ilyen árú érkezett, amelyet tisztítás után legnagyobbrészben Németországba szállítunk. A szesznél is enyhült egy kissé a már nyomasztó helyzet. Meglátszik ez az elért árakon és a több mint kétszeresre emelkedett exporton. Az olajosmagvaknál a napraforgó- és tökmagra esik az emelke- dés. A legnagyobb mennyiségek Cseh-Szlo- vákiába, Lengyelországba és Olaszországba mentek. Feltűnő nagy a visszaesés a Német- országba szállított félsertéseknél. Ez annál inkább megfontolandó, mert a németor—
szági bevitel az 1926. év első negyedével összehasonlítva cirka 10 százalékkal emel—
kedett s tekintve, hogy az idei német bevi- telben Románia és az Sz. H. Sz. állam is nagy mennyiséggel szerepelnek, meg le—
hetne találni a módot arra, hogy a német piacot, ha csak átmenetileg is, ne veszítsük el. Cseh-Szlovákia felé a szalámikivitel zsu—
gorodott össze. A kőszénnél a jóvátételi kö—
telezettség megszűnése okozta az export hanyatlását. Az angol bányászsztrájk meg- szűnésének hatása az Olaszország felé irá- nyuló barnaszénkivitelnélmár december—
ben jelentkezett. Az 1927. év első két hó—
napjában még, exportáltunk 200 vagónt, márciusban azonban a kivitel elmaradt. A bauxitkivitel 240 ezer—* métermázsát tett.
5. szám. —464— 1927 Az ipari kivitelben csak a vas-, gép— és
elektrotechnikai ipar, valamint a pamutipar szerepel nagyobb ősszeggel. A pamutszövet—
export elég jelentékenyen emelkedett, . s megoszlik a legkülönbözőbb országok kö—
zött. A legnagyobb mennyiségek természe- tesen a Balkán államokba jutottak. A nehéz- ipari export képe nem egyöntetű. Az elektrotechnikai ipar kivitelét főleg a dina—
mók exportjának hanyatlása érintette érzékenyen. A gépek és készülékek ex- portja a mult év első negyedévi színvona—
lon maradt. Rendkívül erősen fejlődött azonban a vasfélgyártmányok és vasárúk exportja. Itt különösen a Bulgária részére eszközölt sin és a hozzátartozó sinmegerő- sítőeszközök szállítása emelte a kivitelt. Nö- vekedett a vas— és acéh'úd, drót, lemez, ko—
vácsolt vascsövek és a drótszeg exportja is.
Ezeket a cikkeket elsősorban a Balkán ál—
lamok vásárolták, de jutott belőle Argenti- nába, Palesztinába, Norvégiába és az afri—
kai angol birtokokra is. . N
A forgalomnak származási és rendelte—
tési orszagok szerinti alakulásáról a III. sz.
tábla tájékoztat. A mult év első negyedével osszehasonlitva elég nagy különbségek mu- latkoznak. A behozatalban legfeltűnőbb je—
lenség Németország további előretörése. A németországi behozatal értéke ebben a ne- gyedben 42.8 millió pengő volt. Ugyanak—
kor Ausztriából 44 millió pengő értékű árú érkezett. Németország tehát importunkban majdnem elérte Ausztriát. Rendkívül nagy behozatalunkban az emelkedés, Cseh-Szlo- vákiánál és Ausztriánál is. Úgy látszik, Ausztria a tavaly augusztusban életbelépett kereskedelmi szerződés kedvezményeit, Cseh—Szlovákia pedig a legnagyobb kedvez- menyes megállapodás előnyeit ebben a ne- gyedben erősen ki tudta használni. Viszony- lag legnagyobb az emelkedés a behozatalban Bulgáriánál a nyersdohányvásárlások foly- tán. Elég jelentékenyen emelkedett a nyu- gateurópai államokkal való forgalom is.
A kivitelben szintén Németország jelentő- ségének fokozódása a szembeszökő. A mult év első negyedévi 229 millió pengőről a kivitel 29 millió pengőre emelkedett. Négy- szeresre emelkedett a kivitel Lengyelország lll. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1926. és 1927.
évek január—március hónapjaiban.
Répartition du mouvement du commerce emtérz'eur de la Hongrie, suivant les pays, en janvier—mars 1926 613192?-
U Behozatal -—— Importatz'ons H Kivitel — Empartutions Behozatali (1 )
t 1926 fé 1927 ; 1926 15 1927 V"É'ÉÉÉIÉÖH
Származási, illetőleg ! január—március — janvier—mars pfftííZÉZf/ÉJ";
rendeltetési országok * : § : § § § dWPW— (H
sz 51 23 59 333 am %% nam—
Pays de provenance et de *? ; ;SE "? ; :SÉ *? ; rá?, **? § . ,
destination e aa 33 is es aug 011 remain
%% 330: %% 31534 %% 3510: %% —i-——
75 S :9 Én 5 $ a §§o §; ' :9 gin 33 millió Úngőbsn
:! § _ :: u : .— s i ions e
25 akik az ! esve— :a ge"— 25; M E" 'Iímgős
'!
Ausztria -— Autriche. . . . ' 39'8 18'78,l 440 1752 597 3368 ' 51'7 29'30 !4— 19'9 —§— 7'7 Cseh-Szlovákia — Tche'co-Siov. 45'3 21'35 60'5 24'10 34"? 1958 328 1861 — 10'6 —— 27'7 Románia —— Roumanie . . . 16'1 7'57 150 598 91 511 100 5'65 —— 7'0 —— 5'0 SZ.H.Sz.áll.—RoyaumeS.C.S. 7'0 3'28 9'3 371 98 5'51 106 601 J;— 2'8 %— 13 Németország — Allemagne. 31'6 14'90 42'8 1704 229 1290 290 1643 —— 8'7 —— 13'8
Svájc —— Suisse 95 446 90 3'59 6'2 3'49 5'9 8'37 —- 3'3 —— 3'1
Olaszország —— Italie 11'2 5'26 12'3 4'91 129 728 73 415 4— 17 — 50
Franciaország — France . 4'7 2'24 6'2 2'45 2'3 1'28 0'8 0'42 —— 2'4 —— 5'4
Belgium —— Belgigue. . . 04 019 1'5 058 03 017 04 022 —— 0'1 —— 1'1
Németalföld —— Pays—Bus . . 3'4 159 44 1'73 03 015 0'5 0'27 -——— 3'1 — 3'9 Nagy-Britannia—Gr.-Bretagne 65 306 85 3'37 I'? 097 27 1'52 — 4'8 —— 5'8 Lengyelország — Pologne. 13'6 6'42 140 558 21 1'18 8'5 4'84 — 11'5 —— 5'5
Bulgária — Bulgarie 4'7 2'21 8'0 320 11 060 30 1'75 —— 3'6 —— 5'0
Görögország —— Gréce . 2'6 1'22 05 020 30 1'71 16 089 -l— 04 —l— 1'1
Törökország —— Turgm'e . . 7'9 3'74 4'2 1'66 07 039 1'5 0'82 —— 7'2 — 27
Amerikai EgyesültvÁllamok —
Etats—Unis d'Ame'm'gue . . 42 199 5'3 212 07 041 10 058 —— 3'5 —— 4'3 Egyéb országok —Aulres pays 3'7 ] 174 5"? 1 2'26 9'9 [ 559 91 5'17_ 4— 62 [ —l— 34 Osszesen —— Au total . . § 212'2 100'00j 2512 10000 177'4 100'00 ! 176'4 10000; — 34'8 —— 748
e , ' ,,
,
A fomusmas ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA. "
FORMATION DU MOUV'EMENT DES" MARCHANDISES !MPORTANTES.
Behozatal. Imporranons.
Fa — Bois
Pamuíszövet —— Tissus de talan Ggapjúszövct —— Tissus de Iaíne Szén —— Charbon
Nyersdohány -— Tabac brut .. . Pamutfonál —— Fils de coton.. . Nyersfémek — Me'taux bruís ..
Papiros _ Papier Gépek —— Machines .. .. ..
Kikészített bör —— Cm'rs préparés Ásványolaj — Huíle minémle . Vasárúk — Ozrm'ages en fer . ..
Nyersbőr — Peaztx bmies... ..
Déli gyümölcs —- l'ruíts du Midi Gyapjúfonál —— Fils de lame ..
Selyemszövet — Tissus de soie Nyerspamut —— (.."oton brut . ..
Villamosgépek —Machi1zes électr.
Gaze, kreppszövet, selyemből ——
Gaze, tissus de soíefagon 073178 Gyapjú -— Laine
1926Hl §?1927HII
Millió pengőben. En millions de pengős
o 10
VIII/IIIIIIIIIIII/IIIIIIIIIIIIII/I'III/III/I/IIIJ
VIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIJ
VII/IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII/IA
VII/IIIIIIIIIIIIIIIIII/IIIIMIIIA VII/IIIIIIIIIIIIIIII/I .
u
20
Á
30
Kivutel. Exporraríons.
Vázó- és igásállatok — Animaux de boucherie et de (mi! .. 4. . Búza —— Froment .. .. .. ..
Rozs — Seigle
Tojás — Oeufs .. .. .. .. 4. .. A Baromfi -— Volaílle . .. .. .. .. . Liszt — Farina .. .. .. .. _ .. ..
Zsír, szalonna —— Graísse, lard Cukor — Sucre .. .. .. .. .. ..
Lóhere— és lucernamag —— Graínes de íra'jle et de luzerne .. A. .. A, Toll -—— Plumes .. .. .. .. .. .. .. _ Villamosgépek — Machines électr.
Vasfélgyártmányok — Demi-pro—
duits en fer. .. .. .. ..
Tengeri —— Mais .. .. ..
Vasárúk —— Ouvrages en fer ..
Pamutszövet —— Tíssus de colon , Hús, kolbász —— Viande, saucisse Nyers bór— Peaux brutes..
Bin-genya —- Pommes de terve..
Gépek —— Machines .. .. .. .. .. . Olajosmagvak -— Graíms oléag.
M.ShSz. 1927
5. szám. —466— 1927
IV. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1926. és 1927. évek január—március hónapjaiban.
Commerce extérieur de la Hongrie suivant les branches économigues et la destination, m janvier—mars 1926 et 1927.
H Behozatal —— Importations H Kivitel —— Exporíations
, , , 1926 I 1927 ;; 1926 1927
Aégygxgggíglákfüíáíggígggk január—március —— jamvíer—mars
1 !
Désignation des matiéres pre— e § 3§ §, § güii § § u§ § % S§
miéres, des demi—produits et des 35 §É Tf; 25 315 fái § :ÉH sg §; § TE 565 s; 5: af?
articles fabrigue's 35; em sg "es %% ese sí xi; 25; ese 535 ** § %e ege a; És
%%:CÉÉ'? %s; 35 ᧧§§ %% §§i§§§§§§£ 3-3 35) §§§E§ 314 ?S
gagsá gs§§ §3§§u g$£§§§§§8§§a gsgg gigas segg
H
I. Élelmezési és élvezeti cikkek it ii *
Articles alimentaires el boissons 27.730 13 07 28.281 1126 i 89.183 5029 91.656 5196
]l. Elő állatok —— Animaua: sur É
pied . . . . . . . . . . 237 011 106 004 23.412 1320 . 20.255 11'48
III. A mezőgazdaság és ipar '
segédanyagai —— Matiéres auxi— i
liaires de l'agriculture et de _ !
l'industr'ie . . . . . 29.984 1413 27685 1110 _i 24.078 1368 16.464 933 IV. Ipar —— Industrie . . H 154231 72681 194 9451 7760 404673 2293! 480375 2723
Összes árúforgalom — Mouve- ! i ?
ment total de marchandises 212182 10000! 251217 10000 177346 100'00i 176412 100'00
Ebből — Dont : ;
Nyersanyagok — Matiéres pre- *
miéres . . . . . . . . . 76.054 8584 83.064 83 06 119142 6718 120576 6885 Félgyártmányok — Demi—pro—
duits. . . . . . . . . . 44.028 2075 61888 2464 7.356§ 4'15 11.248 637
Gyártmányok -— Articles fabri— ? ;
gue's . . . . . . . . . . H 92.100] 4341 106265 4230 50.848; 28'67i 44.588! 2528
! (
felé, a gabona, hüvelyesek, nyersdohány és ló exportjának megnagyobbodása foly—
tán. A bulgár exportban a vas— és gépipar hódított tért. Rendkívül erősen visszaesett az export Ausztria, Olaszország, Franciaor—
szág és Görögország felé és elég jelentéke—
nyen csökkent a eseh-szlovákexport is. A külkereskedelmi mérleg negyedévi passzi—
vuma legjobban emelkedett Cseh-Szlová- kiánál, 10'6 millió pengőről 277 millió pen—
gőre. Erősen emelkedett a behozatali több- let Németországgal szemben is. Főleg a ki—
vitel visszafejlődése okozta Ausztriánál a kiviteli többletnek több mint 12 millió pen—
gővel való visszaesését és azt, hogy ebben a negyedben a mérleg Olaszországgal szem—
ben is behozatali többlettel zárult.
A forgalomnak nyersanyagok, félgyárt—
mányok és gyártmányok szerinti megosz- lását a IV. sz. tábla tünteti fel. Úgy a beho- zatalban, mint a kivitelben hanyatlott a gyártmányok részesedési aránya. Az export—
nak ma már csak egynegyed része hagyja el gyártmány alakjában az országot.
A passzivitás emelkedésének okait ku-
tatva, elsősorban a beruházások és a meg-
indult épitkezések folytán emelkedő beho- zatalra kell rámutatnunk. Ezzel van össze- függésben a gömbfa, megmunkált fa., kü-
lönösen a fűrészárú, vasérc, nyers— és ócs- kavas, nyersl'émek és vasfélgyártmányok növekvő behozatala. A beruházásokkal egy- idejűleg a belföldi ipari termelés is megerő- södött, ami az ipar1táplálására szolgáló küv lönböző nyersanyagok importját duzzasz- totta meg. A behozatal emelkedésének nagy- része tehát olyan természetű, amely elke- rülhetetlen volt. Kedvezőtlen jelenség azon- ban a fényűzés fogalma alá tartozó cikkek importjának rendkívül nagymértékű emel- kedése. A fényűzési cikkek növekvő im—
portja elé gátat kell emelni.
Kádas Károly, (Ir.
% 1i,
;
