• Nem Talált Eredményt

Magyarország külkereskedelme az 1929. év első negyedében

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyarország külkereskedelme az 1929. év első negyedében"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

o KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS o

...§gm

Magyarország külkereskedelme az 1929. év első negyedében.

Commerce extérieu'r de la Hongrie dans les troz's premiers mois de 1929.

Re'sume'. Eexcédent dü'mportations de la balance commerciale, apres avoir fort augmenté en 1927 et 1928, allait de'croissant aux trois premiers mois de 1929. La dimi—

nution peut étre attribue'e a une re'gression considérable de Fimportation; le [éger ac—

croissement de liexportation améliora a peine la balance. Dans le premier trimestre de 1929, les importations ont représente' 255'7 millions de pengős contre 289'9 mil- lions dans la méme période de l'anne'e pré—

ce'dente (—— 34'2 millions de pengős) et la valeur des exportations est passée de 187'8 a 1894 millions H— 1'6 million de p.)

Au cours des trois premiers mois de 1929, lyi 111 p orta tio n fléchit donc consi—

dérablement, á cause surtout de la diminu—

tion des achats de tissus de coton et de laine, gut comparativemcnt () la période corres—

pondante de 1928, diminuerent en valeur de 12'6 millions de pengős (13.000 (] pour les tissus de coton, 2000 (] pour ceux de laine ). Les importations venant de Tchéco—

Slovaguie ont de'eru singuliérement. On constate des diminutions pour les b-ois bruts et travaille's fprincipalement pour le bois de construction): pour la houille (en raison des obstacles mis par l'liiver au trafic fer—

roviaire); pour les tracteurs, les cliarrues et les machines dűndustrie textile (on y voit une forte régression); pour le fer brut, les me'taux bruts et les demi-produits en fer.

En revanche, nous observons une progres- sion aux matieres premieres textiles ( ce gui témoigne du développement de Pindustric hongroise du textile), aux articles electro- technigues et particuliérement aux appa—

reils de radio, et au riz brut, ou les acliats ont dépasse' de plus de 200% ceux de Panne'e précédente.

Dans Fexportation, Ie froment a

occupe' le premier rang; l'étranger ( princi-

palcment PItalie) en a achete' bien plus (]ue pendant les trois premiers mois de 1928, mais. bien gue ces exportations aient aug- menté de 235000 (1, elles ne slaccrurent en

valeur, a cause de la baisse des prix, gue

de 2 millions de pengős. On voit des augmentations aux animaux de boucherie et de trait et surtout aux exportations

de porcs (suttout vers l'Autriche, mais aussi vers la Tche'co-Slovaguíe); aux volail- les fue'es et en particulier au—poulet ( mais lgexportation de dindons a faibli); aux viandes fraíches et préparées ( a l exception du saindoux); au sucre dont, comparative- ment a 1928, la Hongrie a exporté de gros—

ses guantités surtout dans lEmpire de llnde, aux chaudieris a vapeur (exportées également dans lempire de Plnde) et, a cause des achats du gouvernement serbe—

croate—slovene, aux locomotives. On con- state des diminutions á la farine (seulement 14.000 g, mais en valeur 4'4 millions de pengős en raison de la baisse des prix, régression particuliére a lle'gard de ltAu—

triche, compense'e guelgue peu par Pac- croissement des achats de l'Ita'lie); a la pomme de terre, aux haricots, aux grains de tre/le et de luzerne, la récolte ayant éte' faible; aux produits et demi—produits en fer ou [*exportation a été bien infe'rieure á celle de ["année précédente.

A Fimportation en Hongrie, l'Allemagne a continué ;; progresser; au point de vue du pourcentage, la Roumanie, la Bulgarie et l'Italie y ont pris plus de part gu*au cours des trois premiers mois de 1928, tandis gue décroissait la proportion de ["Autriche. Les pays gui pendant la période envisagée ont considérablement accru leur importation de la Hongrie, sont, par ordre dűmportance des achats, l'Italie, la Roumanie, la Grande—

Bretagne. La diminution du pourcentage des importations venant de Hongrie a été particulierement vive en Tche'co—Slovaguie et ensuite en Autriclie et en Allemagne.

Tandis gue la balance commerciale a été active a l'égard de FAutriche, de Pltalie, du Royaume SHS, de la Turguie, etc., (com- parativement () 1928, l'actif ne s'accrut considérablement gu'envers llAutriche), le passii en a diminué sur toute la ligne, sauf vis—á—vis de la Suede et de la Bulgarie, mais avec ces dernieres le mouvement commer—

cial a été peu considérable.

*

A külkereskedelmi többlete, amely az 1927.

behozatali évben

mérleg és 1928.

(2)

_5. szám. ___499 — 1929 nagy mértékben megnövekedett, az 1929.

év első negyedében csökkenő irányzator mutatott. A csökkenés főleg a! behozatal nagyobb arányú hanyatlására vezethető vissza, mert a kivitel némi emelkedése a mérleg javítására alig volt hatással. Az év első három havában a behozatal értéke 2557 millió pengőt képviselt, az előző évi ugyanezen időszak 2899 millió pengős be—

hozatalával szemben. A visszaesés tehát 342 millió pengőt tett ki. A kivitel értéke pedig 1878 millió pengöről 1894 millió pengőre emelkedett, a gyarapodás tehát

1'6 millió pengő volt.

Az év januárjában a behozatali többlet még alig volt kisebb, mint az előző évben.

a rohamos esés februárban kezdődött s márciusban is tartott. A februári és már—

ciusi behozatali többlet az előző évinek körülbelül a felére esett vissza.

1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint Mouvement du commerce ewtérieur, par mois.

1 9 2 8 ; 1 9 2 9

§§A$ £2AA

. ,3 V . w * _w _ -_

. "*** § Láss er § : 520

MW 's'—§ es fifo-%% s§ at 333335?

oOuO 51—36 0990 N—R—

e ; :; a se;—*: e ;— E % gas";

oni—. Mid áta-RB car—. mis gyes

; millió pengő millions de pengős

I. . . 85'3 54'2 31'1 85'6 555 301 II. . . 96'5 60'5 —— 36'0 73'1 54'4 18'7 III. . . 108'1 73'1 —— 350 970 79'5 —— 17'5 I—III.. . 289'91187'8 -—102'1 255'7189'4 —— 66'3

t

Az 1. számú összeállítás a mérleg havi eredményeit az előző évi eredményekkel összehasonlítva tünteti fel.

A 2. sz. táblázat a legfontosabb áruk szerint részletezi a negyedévi adatokat.

A behozatal nagy visszaesése elsősor—

ban a pamut— és gyapjúszövetek importjá- ban mutatkozó nagy hanyatlásnak tulajdo- nítható, amely már az elmult év augusztu- sában kezdődött. Az 1929. év első negyedé- ben a pamutszövetek behozott mennyisége közel 13 ezer ni.-mázsával, a gyapjúszö- vetek mennyisége pedig 2 ezer m.—má- zsával kevesebb volt. mint az előző év első három hónapjában, s a két fajta szövet be—

hozatali értékösszege együttesen 12'6 mil—

lió pengővel csökkent. Ezúttal a nyers pa-

mutszövetek aránya is kisebbedett, ugyan- is 60 százalékról 49 százalékra esett vissza.

A szövetbehozatalnál főleg a cseh-szlová—

kiai import visszaesése szembetűnő, de igen jelentékeny volt a csökkenés a franciaor- szági és svájci behozatalnál is. A pa- mutfonalak mennyisége négy és fél ezer

m.-mázsával hanyatlott vissza, 5 érték—

ben közel 2 millió pengővel kevesebbet tett ki. A textíliák nagymérvű visszaesését részben a belföldi ipar fejlődésének kell tulajdonítanunk. A belföldi ipar versenye a külföldi textilárukkal ez évben eredmé- nyesebben tudott megküzdeni s e miatt a külföldi textilipar a belföldi piacon nem volt képes abban a mértékben árut elhe-

lyezni, mint a mult esztendőben. Ezenkí-

vül a textíliák behozatalát a kisebb mér- tékű fogyasztás szorította vissza, ami nem—

csak a külföldi, hanem a belföldi szövetek kisebb kelendőségében jelentkezett. De apasztotta a behozatalt a túlzott külföldi hiteleknek racionálisabb keretek közé való visszahúzódása is. A belföldi textilgyá—

rak termelésének fejlődését igazolja a nyersanyagok importjának emelkedése, ami csak a gyapjúnál maradt el. A nyers—

pamut mennyisége 20 ezer m.—mázsáról 28 ezer m.—mázsára, a nyers juta meny- nyisége 23 ezer ni.-mázsáról 33 ezer m.—

mázsára nőtt. A selyem- és félselyem—

szöveteknél is hanyatlás állott be s több mint 2 millió pengővel kevesebb érték- kel szerepelt a behozatalban. A selyem—

fonalaknál azonban félmillió pengős emel- kedés volt. A selyemgaze és kreppszövetek importja növekedést mutatott, ezek a szö—

vetek azonban legnagyobbrészt kikészítés végett voltak külföldön.

A nyers és megmunkált fa a behozatal—

ban 11 százalékkal részesedett. A behozott fa mennyisé-ge majdnem 200 ezer m.—má- zsával kevesebb volt, mint a mult év első negyedében s 5'6 millió m.-mázsát tett ki 282 millió pengő értékben. Ebből 8 millió pengő esett a tűzifára, 15 millió pengő a fűrészelt fára, a maradékösszeg pedig a gömbfa és a bárdoltfa között oszlott meg.

A külföldi fáért fizetett értékösszeg a fa mennyiségének visszaesése mellett is meg- közelítette az előző évit. Ennek oka abban rejlik, hogy a faárak emelkedtek, s bár az

építkezés céljára behozott drágább faanya—

gok mennyisége csökkent és az olcsóbb tűzifa mennyisége emelkedett, értékben a különbség kiegyenlítődött.

(3)

5, szám. —500—

. 13999.

2. Magya-ország külkereskedelmi forgalma az 1928. és 1929. évek január—máicius hőnapjáihaii.

Commerce eacte'rieur de la Hongrie en janvier—mars 1928 et 1929.

A) Behozatal —— A) Importati'ons.

Mennyiségg-ban,db- Érték Ain-035533?

_ . , 3.3 ban v. párokban ezer P—ben '

Az ittak,.xlletőleg árucsoportok megnevezese § 914 antité eng, e."? ü,ces Valeur % mil— %? fá" ! Désognatzon des marc/tangens et des groupes lo au en pazres liers de 12. valeurtotates

de mmm" "" § 1928 ) 1999 1928 I 1929 1928í1929

m I—III. ,

Nyers és megmunkált fa —— Bois brut et ouvré. (; 5,821.049 5,634.066 28.271 28.243 9'7511'05i Pamatszövet ———- Tissus de coton ,, 32.394 19.584 25.692 16.558 886 648;

%Zéní Chirbonír d. 1. .. . ,, 3,80$.3É8 352231? 14.388 13.248 493 5183 yapj szőve -— issue e ame . . . . . . ,, f 5 . 14. 45 11.264 509 441;

lPgapircás ÉgapirOÉrxblk —bPapier et articles e'npapier , 1'275292 181.070 10.009 10.208 3415 3993 yers () y —— a ac mt . . . . . . . . . ,, 1.331 12.252 11.966 8.631 413 33 ; Gépek és készülékek —— Machines et appareils. ,, 52.252 34.201 12.222 8.540 4222 31?!

Pamutfonálés-céma — Fils de coton et file retors decot. ,, 19.012 14.532 9.101 7.279 3114 285

gyersgéamul; állaton hrgt t ,, fág2gg §??? 4954 6.850 1'71 2'6'8

yers me 1 étaurr ms . . . . . . . . ,, .3 ."9 9.048 6.778 3'12 2'65 Gaze, kreppszövet,tíszta selyemből —— Gazes, tissus

; N de (gépe, enPsoie b . . . . . . . 18 53 20 (ÉN; 5.3?1 6.788 2'06 2'64É

ers őr —- eaux rutes . . . . . . . . . .1 .18 5. 9 6.459 1'75 2'53

Vlllamosgépek és készülékek —— Machines et appa—

reils e'lectrigues . . . . . . . . . . . . ,, 5.941 5.671 4.535 6.321 PM 247 * Selyem és selyemfonál — Soie et [ils de soie ,, 2.339 2.854 4.915 5.399 170 211 ; galsáruk 7 OuvrÉ'ges en ferMá . ,, 34.383 136.793 5.557 4.696 192 184 .

éigyümö es —— ruits du i i. ,, 114. 73 2.153 4.953 4.515 1'71 1'771

Kikészített bőr -— Cuirs prépare's ,, 3.550 3.037 5.677 4.480 1'96 1'75 : ásvángfolaíl— Igfiélesdmízérales ,, 256873 277230 3.628 4.188 1'25_ 1'64 '

yapj On is e ine . . . . . . 6.80 4.694 4.057 3.865 1'40U'1'51 ,

Selyem— és félselyemszövet —— Tissus de soie et " ,

de r_ni-soie . . . . . . ,, 556 429 4.917 3.521 [70 138

NyerSJuta —— Jute brut , 23.392 32.989 2.326 3.299 080 129

N yersrizs —— Riz brut . ,, 23.312 51.619 1.002 2.303 0335 , 0'90'

Gyapjú —- Laine . . . . . . . . . . . . ,, 5.281 8.863 2.999 2.279 1-03 0'89

Nyerskávé —— Café brut . . . . . . . . . . dÉ? 8.354 8.009 2.268 2.159 078 084 Kalapok —— Chapeaux . . . . . pieces.; 186981 239186 1.834 2.152 063 084 üveg és üvegáruk —— Verres et verreries . (1 43.298 31.891 8.027 2.083 104 081 Személyszáíllító autoimofyil -—- Autos a personnes ,, ;) 03.474; 2) 3.518 2.392 2.031 082 079 Vasérc inerai e er . . . . . ,, ,2 .96 1,01— .740 2.178 1.825 075 071?

Kaucsukáruk Articles en caoutchouc. . . ,, 3.019 2.524 2.140 1.745 074 068

Vasfélgyártmányok —— Demi—produits en fer . ,, 56.398 25.469 2.308 1.318 0730 0731 Nyers— és ócskavas —— Fer brut et ferraille . ,, 141.191 93.522 1.708 1.267 059 049, Olajosmagvak —— Graines oléagineuses . ,, 26.201 19'918í 1.845 1.148 064 045 Technikai zsiradékok— Graisses technigues ,, 18.465 11.358. 1.691 1.120 058 044

" db.. 186981 239 186

035 esen —-—-

Z

T t

" "

1

;

Pwes

a 12,026.819 11,253.112 ; 217283

' . 192510 7 '9

4 6

?

529

'

d

maris 109.312 86.358 1

Egyéb áruk —— Autres marchandises . . pgáfes 201.528 112.369 " 72.580 63.174 2504 24'71 (! 2,216.487 1,654.939 J

_ piérces

d b

295293 329544

Behoutal összesen —— Importatwns totales . pggíes 201528 112369 289868 255384 100.00 [00.00 0. ];14,243.306 l2,908.051

1) 358, ") 354 db. pieces.

A szénhehozatal 300 ezer III.-mázsával keveshedett. Az egész fogyás a január és február hónapokra esett, amikor a for- galmi akadályok korlátozták az importot.

Márciusban már emelkedés mutatkózott.

A visszaesés a kőszénnel volt a legnagyobb,

;) pirszén mennyisége nem sokat változott.

A papiros és papirosáruk importja je- lentéktelen mennyiséggel gyarapodott. A gépek és készülékek csoportjában a folyó .

(4)

5. szám. 501 -— 1929 B) Kivitel. -—-— B) Ewportations.

- -

z szét ék

, Miáayiífígtggagb Erték ezer P-ben A offfmaá

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § Guantite'eng, enpicccs Vallcur Én mil. 533323;

Désignation des marchandises, respectivemcm b ou en paires "378 e p. total!

des groupes de marchandises elo

?. 1928 1 1929 1928 1929 1928 1929

13? I—III

Búza —— Froment . . 11 679992 915.251 23.166 25.363 1233 13139

Vágó és igásállatok —— Animauac de boucherie db

' et de trait . . . . tétes 45.674 63.335 16.391 22.156 873 11 70'

Ebből Dont. Szarvasmarha— Bites á comes , 9.571 8.847 5.939 5.479 316 289

. Sertés —— Pons . . . . . ,, 24.499 38.400 6.237 12.555 3—32 6 63 Ló —— Chevaux . . . . . . , 7.414 7.297 4.060 3.664 2-16 1—93 Liszt — Farines . . . . 11 393206 378.788 19.834 15.424 1056 814

Cukor Sucre . . ,, 136315 293748 5.569 10.200 297 539

Baromü —-— Volaille. . ,, 1) 26.248 *) 26.487 7.159 7.668 381 5105

Ebből Dont: Élő baromfi —-—Volaílle viz/ante ,, ?) 8.969 5) 5.787 1.983 1.483 1'06 0—78 Leölt baromfi Volaillc morte . ,, 3) 17.879 5) 20.700 5.176 6.193 275 327

Gépek és készülékek — Machines et appareils , 25.761 32.958 4.246 6.851 2326 3'62

Tojas —— Oeufs . . . ,, 41.823 21.916 8.449 5.707 4'50 3'01

Toll —— Plumes . . ,, 9.596 7.165 6.718 4.936 35? 261

Villamosgépek és készülékek— Machines et *

appareils électrigues . . . . . . . ,, 8.241 8.760 4.134 4.815 2320 254 Pamutszövet _ Yissus de coton . . . ,, 4.989 4.329 4.796 4.241 255 224

Bor Vin . . . ,, 16.635 71.172 1.626 4.239 087 224

Vasfélgyártm. —— Demi produits ez. fet . , 198220 242725 ' 3.676 4.178 196 221

Rozs —— Seiglc . . ,, 210829 165099 6.811 4.161 363 2'20

Gazo, kreppszövet, tiszta selyemből— Gazes,

tissus de szépe, en soic . ,, 297 425 2.376 3.825 127 202

Friss és elkészített hús, kolbász —— Viamte '

fraiche et prépare'e, saucisse. . . . . . ,, 5.989 9.906 ( 2.384 3.260 127 1 72

Nyersbör —— Peauw brutes . ,, 6.072 5.598 3.010 2.775 160 1 46

Tengeri Mais. . . ,, 200.768 88.706 5.322 2.574 283 1' 36

Friss főzelék —— Légumes frais ,, 69.282 96.645 2.394 2.400 127 1'27 Vasáruk —— Ouvmges en fer ,, 37.596 24.738 _ 2.299 2.131 1 22 1'12

Gyapjú —— Laine . ,, 4.368 5.848 1.781 2.076 095 110

Lóhere- és lucernamag —— Graines de treftc

et de luzerne . . . . ,, 15.125 10.262 3.947 2.069 210 1 09

Disznózsir, szalonna Saindouw, lard ,, 13.592 9.108 2.797 2.060 1.4!) 1 08 Olajosmagvak —— Graincs oléagineuses. , 32.936 44.281 1.711 2.055 091 108

Szén — Charbo'n ,, 471.071 757.152 1.169 1.791 0'62l 0'95

Maláta —— Malt . ,, 25.059 31.656 1.301 1.699 0691 090

Burgonya Pommcs de terre ,, 202853 107689 2.206 1.620 117 086

Selyem- és félselyemszövet —— Tissus desoie

' et de misoie . . . . . . . . . . . ,, 303 253 . 1.749 . 1.516 093 080

Árpa. Orge. . . . . ,, 64.130 45.441 2.247 1.414 1 20 075

Szalma. —— Paille . . . . ,, 109102 20431311 655 1.226 035 065

Kikészitett bőr — Cuirs prépare's ,, . 3.585 1.812U 2.081 1.175 1'11 0'62

-- ,db 45.674 63.335 ( . .

Osszesen —- Total ; teáes 3,013.983 3311331 (151999 155605 80 92 8217 db

P'eges 16.531 28.613

Egyéb áruk — Autres marchandises . páva, 15.492 14.416 35 832 33.757 1908 1783

(1 864180 733925 *

db

teges st 62.205 91.948

Kivitel összesen — Ewportations tota lcs. 17335? 15.492 14.416 187931 189362 100-00 zoo-oo-

Paiáes 3,878.163 435656

'I) 1,982. 896, ') 827 199, ')1.155 197, .) 2112

2.

524, 5) 564768, *)1,457.756 db —- pieces.

évi első három hónap behozatali adatai mint az előző év első negyedében. A nagy nagy visszaesésről tanuskodnak. A behoza- visszaesés főleg három tételre esik és pc

tal 3 7 millió pengő értékkel volt kisebb, dig a traktorokra, az ekékre és a textilipari

37

(5)

Behozatal. Imporran'ons.

Fu —— Bois .. .. ... .. .. .. .. .. ..

Pamutszövet —— Tíssus de coton

— Szén — Charbon .. .s A. .. .. ..

Gyapjúszövet —— Tissus de laine Papiros Papízr

Nyersdohány —— Tabac brut . ..

Gépek — Machines .. .. .. .. .. ..

ramutfonál -— Fils de coton Nyerspamut —— Coton brut Nyersfémek —— Métaux bruts ..

Gaze, krepszövet, selyemből — Gaze,tissus de .:répe, m soíe Nyersbőr —— Peaux brutes.. .. ..

Villamosgépek — Machines électr.

Selyem és selyemfonál — Sai: el _fils de soie .. .. .. .. .. .. .. ..

Vasárúk —— Articles m fer Délígyümölcs — Fruits du Midi Kikészített bőr — Cuirs ziréparés

Ásványolaj — Hm'le minérale ..

Gyapjúfonál -— Fils de Iain: .. f .

Selyemszövet — Tissus de soíex'! '

1928 l-IIIÉ31929l'4lll.

MiHió pengöbenfn mühons de pengős

A FONTOSABB Ánúu FORG—ALMÁNAK ALAMULÁSA.

FORMATION DU MOUVEM'ENT DES MARCHANDISES IMDORTANTES.

Kivitel. Exporraríons

Búza _ Fromm! .. .. .. ..

Vágó— és ígásállatok _ Anima???

de boucheríe et de trait .. .. ..

'..iszt — Farinesl .. .. .. .. .. .. ..

Cukor —— Sucre .. .. .. .. .. .. .. ..

Baromü —- Volaille . .. .. .. s. . Gépek —— Machines .. ..

Tojás -* Oan/s .. .. .. .. ..

.. . ,4 '- -

._Toll —— Plumeg - .. ,.

Villamosgépek — Machines électr.

Pamútszövet —- Tíssus de caton

.. .. .. ..

(Bor, — Vin .. .. .. .. .. '.

Vasfélgyártmányok _chmi-pro—

duíts en fer . .. .. .. ,. .. . .. ..

Rozs -— Seigle . .; .. .. .. .. ..

Gaze, kreppszővet, selyemből — Gare, tíssus de crépe, msoz'e Hús,_kolbász —-— Wanda, saucísse Nyersbőr —-L.Peaux brutes" . ..

Tengeri _ Mais) .. .. . .. ..

Friss főzelék Légumes frais _; L

Vasárúk- —- Articles en fer ,. ,.

"Gyápjú —- Lahn .. ., .... .. .. ..

' SYIIIIIIII

J_ ; ! 1 :

mmm—

WWW/m

WZ—

rím/m

7177/7173-

Mill/[III ' Willy

Wl/A

VIII/JIM 7114

VIII/xm

irl/Il.

192 192

222

'llm 'I/IIIA

van 0111

.m .—

M 51152 ( 1925.

(6)

5" szám. —— 5031—— _'19294 gépekre. _A varrógépek, golyóscsapágyak,

szivattyúk és a különböző mezőgazdasági gépek is hanyatló behozatallal szerepeltek.

A villamosgépek és készülékek mennyisége is csökkent, értékösszegben azonban közel 2 millió pengővel többet fizettünk a kül- földnek Villamossági eikkekért. Az érték- összeg emelkedésének oka a rádiócikkek importjának állandó növekedésében kere- sendő. Míg a behozott rádiócikkek értéke az előző év első három hónapjában 14 mil- lió pengőt tett, ennek az évnek a hasonló időszakában 38 millió pengőre nőtt. Az elektromotorök mennyiségében jelentős visszaesés volt. ;

. A nyers- és ócskavas importja 33 száza- lékkal, a nyers fémeké pedig 20 százalék—

kal maradt alatta az előző évinek. A csök- kenés a nyers fémeknél értékben több mint 2 millió pengőt tett ki. A nagymér—

tékű csökkenés az ólomnál és a réznél mu—

tatkozott, míg a többi fémeknél kisebb emelkedéseket állapíthatunk meg. A vas- és fémipar nyersanyagainak gyengébb be—

hozatalát a vas- és fémgyártás kisebb im- portszükse'glete magyarázza meg. Ezenkí- vtil a nyers réznél a szokatlan nagy áremel-

kedés a vásárlókedvet csökkentette, s a vég-

leges ár kialakulásáig a meglévő belföldi készletek teljes kihasználása az importot szűkebb korlátok közé szorította. A vasfélv gyártmányok mennyisége a felénél kisebb mennyiségre zsugorodott, a vasáruk beho- zatala pedig 34 ezer ni.-mázsáról 27 ezer m.—mázsára süllyedt. A vasfélgyártma- nyoknál a csökkenés jelentékeny része a vasrúdra és a vaslemezre esett, de elég nagy mennyiségét tett ki a vasdrótnál is.

Ajvasáruk behozatalának hanyatlása fö—

leg az öntött vascsövek és a különböző egyéb öntött vasz'iruk, továbbá a szerszá—

mok és a szekértengelyek mennyiségénél látszik meg, *A külföldi nyers bőrök szük—

séglete a folyó év első negyedében nagyobb völt, xmint az elmult év ugyanezen idősza—

kában. Az emelkedés több mint 2 ezer m.—

máZsát tett ki. Ezzel szemben a kikészített bőrük beszerzése a legtöbb'bőrfajtanál ki—

sebb mértékü volt. A déligyümölcsből és a _ kávéblól ezúttal valamivel kevesebbet vá- sároltunk", dea nyersrizsbehozatal 23 ezer ni.-mázsáról 52 ezer m,-mázsára nőtt. A külföldi .(lohányvásárlá's"; jelentékenyen megcsappant, az importált dohány meny-, nSVisége **21' ezer ni,—mázsariól 12 ezer m'.- mázsúra szállt le, értékben pedi—gtöbb mint 3. millió pengős értékcsökkenést idézett elő.

Az ásványolajbehozatal érdemes még az említésre,; ami 20 ezer nr.-mázsás gyarapo- dással 277 ezer ni.-mázsát tett ki. ,

A kivitelben a búza 13'4 százalékos ré—

szesedéssel az első helyen állt. Búzakivite- ',

lünkben számottevő emelkedés mutatko- zott, amit legnagyobb részben az Olaszor—

szágba irányulóexport fellendülése idézett elő. A Cseh-Szlovákiával való forgalom azonban nagyon megcsappant, mert ebben az országban bőséges készletek álltak ren-

delkezésre. A búzakivitel gyarapodása'235 ezer m.-mázsát tett ki, de a kivitt búzáért kapott értékösszeg a lanyha * áralakulás miatt csak két millió pengővel volt több.

A folyó gazdasági 'év kezdetétőlmárcius hó végéig a kivitt búza mennyisége, a lisz- tet is búzára átszámítva, 46 millió m.- mázsa volt. A rozskivitel, bár nagyobb készletek álltak rendelkezésre, mint a mult évben, mégis lényegesen szűkebb keretek között mozgott, s 2'7 millió pengő értékkel '

kevesebb rozsot tudtunk külföldön eladni.

A rossz tengeritermés hatása erősen meg—

látszik kivitelünkön. A tengeriexport 201 ezer ni.-mázsáról 89 ezer ni.-mázsára esett vissza. ami értékben 27 millió pengő vesz-

teséget jelentett. Árpakivitelünkben is ha-

nyatlás állott be. '

A lisztexport csökkenése mindössze 14 ezer m.—mázsát tett ki, azonban a lisztárakg esése folytán a lisztexport vesztesége 'i'—le millió pengő volt. A forgalom Ausztria:

felé csökkent a legerősebben, míg Olaszor- szág nagyobb mennyiségeket vásárolt, mint az előző évben. Ebben az évben a Sz. H.

Sz. állam felé irányuló kivitel teljesen el—

maradt.

' A vágó— és igásállatok kivitele a sertés-

kivitel megélénkülése miatt jelentősen gya- rapodott. Az exportált sertések száma 14 ezer darabbal emelkedve, 38 ezer darabot tett ki s. főleg Ausztria nagyobb arányú vásárlásai tűnnek fel, de a Cseh-Szlová- kiába irányuló kivitel is nőtt. A sertésárak emelkedése folytán az exportált Sertésekért kapott értékösszeg nagyobb arányban nő- vekedett mint a mennyiség s, 6 mil—

lió pengőről 18 millió pengőre emel—

kedett. A szarvas'marha- és 'a lókivitel lanyhább volt, mint _a mult évben,, Az (lő baromfi exportja; amely már évek óta nem tud megszilárdulni (a külföldi piae'on, ezúttal is visszaeséssel szerepelt.-%A, leölt baromliból; tőleg a ' Csirkékből ina—z

gyobb mennyiséget tudtunk külföldöfnknlgl!

helyezni, míg a pulykaexport, gyengébb

volt. Anövekedés a Németország és Nagy—' 37*

(7)

5.i szám.

eredménnyel járt, mint a mult évben. A friss és elkészített hús exportja javult, de aztértékösszegben itt elért emelkedés a disznózsír kivitelének csökkenése miatt, a sertéstermékek értékösszegének végered—

ményét alig változtatta meg. A disznózsír elhelyezése eddig Cseh-Szlovákiában járt a legtöbb eredménnyel, újabban azonban mindinkább itt is tért veszít és a zsírserté—

sek részesülnek elönyben.

' A friss főzelékfélék csoportjában a vö—

röshagyma kivitele lendült fel a Németor—

szág felé irányuló forgalomban. A gyenge termés miatt a burgonya, bab, továbbá a lóhere— és lucernamag exportja jelentős mennyiségekkel visszaesett. A burgonya- export az olaszországi vásárlások elmara—

dása miatt csak a felét tette ki a mult évi

kivitelnek. A lóhere- és lucernamag erőtel- jesebb kínálat híján csak kétharmada volt az előző évinek, de ennek a mennyiségnek is a felét a kikészítési eljárásban tisztításra behozott heremagvak exportja tette ki. A heremagvak nagyobb mennyiségű eladásá- nak a külföldi piaci viszonyok sem ked—

veztek. A kivitt bab mennyisége egészen

_ _— 504 _

————————————————————______—___

, 1929J

WM,

Britannia felé irányuló kivitelnél volt szá-

mottevő. Tojásból csak félannyit szállítot- tunk ki s az idén a toll kivitele is kisebb

jelentéktelenné zsugorodott össze, az olajos—. , magvak exportja azonban élénkebb volt.

A külföldi bor—értékesítés kedvezőbben alakult, mint tavaly s főleg Ausztria,, Cseh-Szlovákia és Svájc vettek részt a ma- gyar borok fogyasztásában. '

Cukorkivitelünk az előző évben a nyo—— _ mott árak miatt meglehetősen korlátozva volt, ezzel szemben a folyó év első három, **

hónapjának adatai jelentős emelkedésrőP adnak számot. Az exportált mennyiség a mult évi 136 ezer m.—mázsával szemben az idén 294. ezer m.-mázsa volt, értéke pedig 102 millió pengőre emelkedett; A cukor tekintélyes részét a fiumei szabad kikötőbe vitték, ahonnan legnagyobbrészt Brit—In—

diába szállították. Ebben az évben ugyanis:;

Brit-India nagymennyiségű cukrot vásárolt,, s a magyar cukoriparnak is sikerült a szál—

lításban nagyobb mértékben résztvenni.

A gépek és készülékek csoportjában a Brit-Indiába exportált gőzkazánok és a Sz H. Sz. államba eladott vas—úti mozdo- nyok emelték a forgalmat. Az ekék, gőz- cséplőgépek és a malomipari gépek kiszál- lítása azonban ellanyhult. Az elektrotech- nikai cikkek forgalmában kisebb javulás, mutatkozott, A vasfélgyártmányok kül—

földi eladásában a bugavas jelentösége 3; Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1928.

és 1929. évek január—március hónapjaiban.

Cammcrce cmtém'ewr de la Hongrie, suivant les branches économigues et la destination, en janm'er—mars 1928 et 1929.

Behozatal —— Importations H Kivitel —— Empartations

A nyersanyagok, félgyártmányok 1928 H 1929 1928 H 1929

" és gyártmányok megnevezése _ l—IIl

Désignation des matieres premié- ;; 5 3 __. . § UN- ; § § 3' : [ggg ' res, des demi-produits et des , SzI—9 _ —§_n'32 § ggE—l . 1393——

' ' articles fabrigue's § Ég 駧§ § %i ÉÉÉÉ :5 %O; ÉÉÉÉ §; Éli Éggg )

§§ § §§§§ § § § :§§: § § § §§§§ § § § §§§§ :

I. Élelmezési és élvezeti cikkek !

M,Ar§iclcs alimentaires et boissons 30.974 1068 27.565 1078 93.572 498] 90.984 4805 *

;Il. Elő állatok -— Animauac sur

_III.piedA. mezőgazdaság. . . . . .és. ipar. . 515 018 221 009 18.763 1000 24.016 1268 : ' segédanyagai —— Matieres auaci- *

liaires de l'agriculture et de §

. l'industr'ie . . . . . 32.805 11'32 30.208 1181 14.581 776 10.842 5'73 % _IV. Ipar Industria . . ! 225575 77'82 197.690 77'32 60.915 3243 63.520! 33545

Összes áruforgalom —Mouve- ,

iment total des marchandises 289869 10000 255684 10000 187831 10000 189362 100'00

§

;

"Ebből —— Dont :

Nyersanyagok — Matiéres pre- '

fmiércs . . . . . . . . . 95.118 328? 91.274 35'70 111.125 59'1? 106072 5602 ; _Félg—yártmányok —— Demi-pro-

,duits . . . . . . . . . . 64.957 2241 57.260 22'40 18.326 7'09 12.388 6'54 ;

"Gyár-tmények —— Articles fabri-

f' wés . . . . . . . . . . ' 129394 44'77' 107.150 41-90 63.380i 33'74

70.902 37-44 '

(8)

5. szám.

emelkedett, a rúdvas, sin és lemez kivitele mélyen alatta maradt a mult évinek, a vas- drót forgalma pedig egészen eltörpült. A 'vasáruknál a mennyiségben való nagyobb visszaesést alig követte az értékösszeg csökkenése, mert főleg az olcsó drótszegek és sínmegerősítő alkatrészek mennyisége apadt le. A vasúti váltók és az öntött vas—

csövek exportja fellendült. A nyers bőr xkivitele alig szenvedett változást, a kikészí- tett bőrökne'l azonban említésre érdemes hanyatlás mutatkozott. A visszaesés főleg onnan eredt, hogy a Nagy-Britanniába és Németországba irányuló talpbőrhulladék—

export leromlott.

A forgalomnak nyersanyagok, félgyárt- mányok és gyártmányok szerint való meg- oszlását a 3. sz. tábla tünteti fel. A beho—

zatalban a nyersanyagok részesedése 32'8 (százalékról 35'7 százalékra emelkedett, míg a gyártmányok aránya 448 százalék—

'ról 419 százalékra esett vissza. A félgyárt—

mányoknál alig volt változás. A gyártmá- nyok csökkenése főleg a textíliák kisebb arányú behozatalával függ össze, s ez a körülmény viszont a nyersanyagok ará—

nyát emelte. A kivitelben a nyersanyagok részesedése 59'2 százalékról visszament 56

"százalékra, az élelmezési nyersanyagok

—505— 1929

és a tengeri exportjának hanyatlása miatt.

Az ipari félgyártmányoknál valamelyes csökkenés mutatkozott. A gyártmányok aránya 33'7 százalékról 374 százalékra emelkedett. Részben a nyersanyagok visz- szaesése, másrészt a cukoripar, a kikészí—

tési textilipar, továbbá a gép— és elektro—

technikai ipar gyártmányainak növekvő kivitele emelte a gyártmányok arányszá- mát.

A külkereskedelmi forgalomnak szár- mazási és rendeltetési országok szerint való alakulása a 4. számú táblázatból lát—

ható. A behozatalban Németország száza- lékaránya, amely évek óta fölfelé tart, is—

mét növekedett, míg Ausztria részesedési aránya visszamaradt. Cseh—Szlovákia is ki—

sebb arányban vett részt a behozatalban, mint az elmult évben. A százalékos arány szerint Románia, Bulgária és Olaszország részesedésének gyarapodása említhető fel.

Az értékadatok szerint Románia, Bulgária és Svédország adatai mutattak emelke—

dést, a többi országoknál mindenütt eséfs volt. A három legfontosabb származási or—

szágnál és pedig Cseh—Szlovákiánál 9'6 mil—

lió, Németországnál 52 millió, Ausztrián-á']

8-1 millió pengő értékkel kevesbedett a

behozatal. *

4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint azl928. és 1929. évek január—március hónapjaiban.

Répartition du mouvement du com merce emiérieur de la Hongrie, sm'vant les pays, m jamn'er—mars 1928 et 1929.

S , , . 'll t"l l Behozatal —— Importatz'ons Kivitel Exportations Betioigia-Lll—ifiúbgiki-

zarmazast. l e 0 e ** Vl e 1 0 et

rendeltetési országolgr i 1 9 2 8 H 1 9 2 9 1 9 2 8 H 1 9 2 9 Excéctmt d'im—

portaíwns (——) ou .

Pays de provenance I I""IU- d'export. (%)—'

et de a 1928 1929

destination ] mosom o/ 1,000.ooo 0, 1,000.000 0/ 1,000.ooo O, I—im.

;) o P ,0 P 0 ;) lo Am

% 1,000.000 P

Ausztria A.utriche. . 464 1600 383 14'97 60'5 32'19 56'2 29'67 L—-l—— 14'1 %— 17'9 Cseh-Szlovákia —— Tche'co—Siov. 63'9 22'06 54'3 21'23 41'4 22'04 323 1708 —— 22'5 —— 22'0—

Románia —— Roumam'e . , . 17'7 6-"12 19'8 7'74 8'2 4235 109 5'75 —- 9'5 —— 8-9—

Sz.——lI.—Sz.áll.— Royaume S.II. S. 121 418 108 421 118 603 119 6'27 —— 0'8 %— 11, Németország — Allemagne. 539 1860 48? 1905 276 14155 230 1214 —— 264 25'7.

Svajc —— Suisse . 14'0 4'82 11'8 4'42 6'8 3'61 6'1 3322 -— 7'2 —— 52 Olaszország —— Italic 13'7 4'74 12'6 4'92 6'1 3'22 14'0 7'40 7'6 %— 1'4:

Franciaország —— France . 93 319 53 2'08 13 ()'68 11 057 _ 8'0 _ 4—2

Belgium * Belgigue. . 21 074 1"? 0-6? 07 038 10 053 ._ 1-4 _, 0-7, Németalföld —— Pays-Bus . 5'9 2'04 4'8 1'89 0'7 0'38 1'5 0'79 —— 5'2 —— 33 Nagy-Britannia— Gr.—Bretagne 9'9 3'41 8'2 3'22 36 194 46 235 6'3 —— 317 Svédország Suede . ' ()"6 022 I'? 046 0'4 0'19 0'3 0'16 —— 0'2 —— 0'9 Lengyelország —— Pologne A 11-19 412 106 413 3-7 1-9!) 47 2'51 8'2 —— 5'9

; .Bu'lgária _- Bulgarie 3-9; _1—33 5-5 216 12 _0—65 0-7 0-39 —— 2-7 _ 433

'Görögország —— Grécc . 2?) 086 24 094 1—3 068 16 078 —— 1'2. _ 0;

Törökország —— Turguic . . 6'4 2'22 12 047 12 0'62 1'4 0'72 —- 5'2 ef— 01

Amerikai Egyesült Államok— , ; ( *,

Etats-Unis d'Ame'm'gw . . 96 328 9'6 3'74 1'3 0'71 1'7 0'89 *— 8'2 ——' .7-51 Egyéb országok —Aufves pays 62 2071 9'4 370 106 569 16'6 878 4— 4'4, 4— '7'2 ' Összesen Au total _. 289'9 100'00 2557 10000 ! 1878 10000

1894 10000 ——102'1* —— 66'3

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A félévben kivitt mennyiség 378 ezer m.- mázsát tett ki, 13 millió pengő értékben, míg az előző év hasonló időszakában az export értéke 44 millió pengővel kisebb volt.

évek első negyedében úgy súlyban, mint ér- tékben csaknem egyforma volt, ugyanis 1927 ezen időszakában 6 millió kg—ot vittek ki 9,500.000 török font értékben, 1928-ban pedig

volt. Az importált nyers és megmunkált fa mennyi- sége a folyó év első három hónapjában az előző év hasonló időszakával összehasonlítva 515 millió m.—mázsáról

hozott pamutszövetek értéke 109 millió pengőről 48 millió pengőre esett vissza, a gyapjúszövetek értéke pedig az előző évi 8'6 millió pengővel szemben 4'7 millió

Magyarország külkereskedelmi forgalmának 1933. évi első negyedévi adatai azt mutatják hogy a behozatal visszaesése ebben az időszakban is tovább tartott, míg a kivitel

A behozatalban az idén is, mint a mult évben a nyers pamut foglalta el az első helyet a legfon- tosabb importcikkek sorában. Nyers pamutból az idei első negyedévben 62

portations hongroises, et surlout au fait gue la Suisse, gut avait importe de Hongrie, pendant le premier trimestre de 1934, pour 3'5 millions de pengős de froment, n'en a pas

visszaesett.. Az 1.000 lélekre eső halálozási arányszám azonban úgy az elözö hxavíhoz, mint a mult évihez képest 03 hanyatlást szenvedett. .Az év utolsó negyedében