——127——— 3—4. szám; ,
'A szénárak alakulása és a termelés értéke.
Formation du price du char-bon et la valeur de la production.
Barnaszénl — Lignite Fekete szén — Houille Együtt -—Ensemble
A 6 t lé A e ' t lé A é t lés
"tüneteim _ férfin/.na; masztam _ ; mdf
PYix "le/B'H/ par 11770 Mci/010 a e Prix moyen Par apro MC 10" O a e apro ui: On ae
1 d 6 s z 3, k guintanx métrigues § § § (ÉP-,a % _. % gumtaux metrugues .g § § $$$. ;: É % § § $$$. _a É
Période _;Hms— ; rsaság áss ._cwi. , * wage ege engage age
Hesse—É és %s:%s §,§ 533353, es: %%;58 § [§ 82368 5? . §
ÉM—ÉSEÉ gang? mess % § %%st sms szívás % § assess, % §
§ oügs o § sem;/35; ggs %.ggsu o § Szu—ngsc Egg Ed!-usse ggg amgsüu—Mlo Sissi v.onggv—xgs'ilo EISRÉ Mag alagi '*'.Du '§§§§§ÉEɧ§ es_millókoronZ— 832353 §§§ a millió kfrona—a
salgu§§gnu millionsde cour. N*Elgü'x gpx; millions de couronnes
1921 I. Éli-$$$ 112-— 1-40 1.630 20-34 — — — — 1.630 20-34
,, II. ,, 115'—— 2'58 1.529 34'37 — —— —— — 1'529 34'37
,, IH. ,, ?) 111'50 186 1.399 23'31 125'52 2'09 87 062 1'436 23'93 ,, IV. ,, 3) 138'20 1'02 2.118 16-24 180'55 138 538 4'12- 2'656 20'36
1922 I. ,, 158'60 1'10 . 2.631 1822 19630 1'36 475 329 3.106 21'51
,, II. ,, 183'14 1'08 2.549 1498 24062 141 500 294 3.049 17'92
,, IH. ,, 374'—— 109 4.988 14'58 478'— 1'40 1.138 8'83 6.126 1791
,, IV. ,, 658'—— 139 11.860 25'11 810'— 1'71 1.963 4'16 13.829 2927 1923 I. ,, 97-5'— 1'71 18.002 31'511 1.346'—— 236 3.167 5.54V 21.169 37'05 ,, II. ,, 1,958'—— 1'86 29.888 2845; 2.552'— 243 5.035 4 79; 34 923 3324 ,, III. ,, 8.260'—— 3'08 124'371 46'38§ 10.355'—- 3'86 20.907 7 82" 145328 5420 ,, IV. , ,, 10.092'— 292 198'126 57261 15.138'— 438 34.392 994 232 518 6720
*) 1921. első két negyedében a barnaszén alatt kimutatott érték—adatokban a feketeszén adatai is bennfoglaltatnak. —— Les données de valeur portées dans la rubrigue de la lignite comprennent pour les dena- premiers trimestres de 1921 également les données de la houille.
2) Július és augusztus. —— Juillet et amit.
3) Szeptember—december. —— Septembre—décembre. Zsigmondy Árpád.
:lllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllll'!.lllll!Ill-IlllIIIIIIIIIIIIIIIIDIIIIIIIllllllllIll.-IllIll-Ill-llllllllllllllllllllllll
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS !
—_—_—.—-——_—————————
Ill.-llllllllllllllllllllllIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIll-Ill-lIII-IllIll-III-IIIlllllIII-IIIIII-IlI-lIll-IIIIIIIIIIIIIII-IIIIIIIIIII
Kereskedelmi mérlegünk az 1924. év első negyedében.
Bilan du commerce eoctériear de la Hongrie dans le premier trimestre de l'année 1924.
Résume'. —— Les données du commerce extérieur o/frent une orientation convenable dans les intervalles les plus courts de la vie économigue de la Hongrie ainsi gue de celle des autres Etats. Pour la Hongrie, on peut établir nettement des données du commerce extérieur slappliguant au premier trimestre de Fannée 1924 aussi, Faugmentation ola mouve—
ment commercial/total, l"augmentation continue de llimportation des matieres premieres des- tinées a la fabrication la diminution de l'impor-
* tation des articles manufacturés flnis, l'essor de llexportation de produits agricoles et l'accrois- sement des articles servant pour buts dlinoes- titions.
Le commerce exte'rieur total prooenant de la sommation de l'importation et de llexpor- talion s'est accru par rapport au premier trimestre de 1923, lorsgue le commerce
total sle'valuait a 205'7 millions de couron- nes-or, par 34'8 millions de couronnes-or,
a 241'8 millions de couronnes-or. Cette aug—
mentation est due cependant uniguement a l'accroissement de 600/0 de l9exportation du pays, parce gue'l'importation du premier tri- mestre slest abaissé guoigue dans une faible mesure, restant pourfant inférieur a l'impor—
tation de llépogue correspondante de llannée
précédente. . '
Ouoigue le bilan commercial du premier trimestre de l'anne'e 1924 soit également passif malgréllaugmentation marguée de l'exportation, l*excédent de l'ímportation ne se chéűre pour Panne'e courante gue par 27'4 mil—
lions de couromies-or, contre le passij montant ;; óo'o millions de couronnes-or de Fanne'e précédente. La passinité du bilan gui suit dans le premier trimestre de l'anne'e les
gk
3—4. szám. ———128—, 1924
exportations accentuées des mois automnauac, est un phénOmene revenant chague année de la vie économigue de la Hongrie agraire. Copen- dant la diminution graduelle (lu passif fait conclure de droit non seulement au développe- ment graduel de la production agricole, mais aussi a celui de la production industrielle.
Contre la valeur montant a 134 6' millions de couronnes-or de limportation, la valeur trimestrielle de llea'portation s'élevait a 1072 millions de couronnes-or. —Il revenait de la valeur trimestrielle de limportation 37'8 mil—
lions de couronnes-or au mois de janvier, 44'3 millions de couronnes-or au mois de février et 52'5 millions de couronnes—or au mois de mars. Done, llaugmentation de llexportation était continue et graduelle. De lexportation il revenait a_u mois de janvier 32'1 millions
de couronnes-or, au mois de février 30'8 mil- lions de couronnes-or et enfin au mois de mars 4453 millions de couronnes-or.
Llélan de notre commerce extérieur au
mois de mars apport du fait, gue comparé tant au premier gu au second mois de l*année, on a relevé laugmentation et de limportation et de lexportation. De plus, laccroissement de l'exportation fut en regard du mois de février, de beaucoup plus important, soit 430/0, gue celui de lexportation gui ne fut gue de 199/0.
Les données publiées sur les valeurs sont des valeurs établies postes par postes en cou- ronnes-or sur la base du cours du dollar.
Les données officielles détaillées se rappor- tant au commerce extérieur seront publiées dans le numéro prochain du Bulletin Statis—
tigue Mensuel Hongrois. Le fascicule parait en dehors du texte hongrois aussi en traduc- tion francaise et allemande, pouvant satisfaire de cette fagon les prétentions tant a l'intérieur gu'a l*étranger.
Dlaprés une spécification détaille'e (les mar- chandises ímporte'es exposée dans un tableau a part, en dehors de la diminution de limpor—
tation du charbon et du bois, la diminution la plus importante au point de vue de la valeur se présente pour les tissus de coton. La diminution se restreint ici également, comme cest le cas én général, aux articles finis, car la guantité oles tissus bruts destinée a etre préparés encore, a subis une augmentation en
1924 par rapport au premier trimestre de l'année 1923. Guant a limportation du bois laccroissement des expéditions de la part de la Tchécoslovaguie saute aux yeuac contre la diminution de limportation roumaine, ce gui est en rapport avec la tendance vers la parité mondiale des prix de la Roumanie.
L'accroissement se faisant sentir en fait des fils de coton et des fils retors revint tout entier aux, fíls de coton a tisser et accuse le développement de llindustrie textile. Un autre indice du rafermissement de l'industrie textile est gue, Fewcédent se présentant en fait des machines et appareils est a attribuer, outre laugmentation nouvelle des locomotives arri vées de la Yougoslavie aux fins de répa—
rations, aux machines pour la filature le tissage et le tricotage. Les fils de laine achetés a létranger, exception faite dun fragment minime, sont arrivés dans le pays également pour y etre manufacturés L importation des coulcurs aniligues, matiére premiere (le llin—
clustrie teatile, a presgue (loublé. Un abaisse—
ment se fait noter dans limportation clu pa—
pier et despeaua: préparées, notamment dans celle du papier a écrire et a imprimer puis aux cuirs pour semelles. Limportation des métaucc bruts a eprouves une légere élévation par suite de laugmentation du groupe du plomb et de létain.
Lexportatz'on accuse, ainsi gue le fait ressortir le tableau joint au teate hongrois, un développement en plein cours, par rapport a l épogue analogue del annéepassée. Parmi les marchandises énumérées un abaissement notable nest a noter gue pour le groupe des ani- maux de trait et de boucherie.
Les données de lexportation de céréales et de farines reftetent le raffermissement de la production agricole, bien gue, lVeocportation de farines ait eu dans les deux premiers
mois de lanne'e, camparativement aux années précédentes, une rechute et ce n'est gu7au mois de mars gu*on a réussi a rapprocher la guantité gui a été exportée mensuellement de la nou- velle récolte pendant la deuxieme moitié de llannée 1923. L'eocportation du froment du
seigle et de Favoine a dépassé la valeur de
10 millions de couronnes—or, guoigue par suite de l'arrét survenu dans les expéditions de froment étaient rares en janvier. Il convient de mentionner ici également l*augmentation des exportations des farines a fourrage et du son. L*exp0rtation de sucre gui a contribué déja dans la seconde moitié de l'année passée a Famélioration du bilan commercial, a con- tinué son cours. La valeur clu sucre exporté avait atteint a peu prés les 130/0 de la valeur de llimportation totale.L industrie électrotechnigue a exporté éga- lement prés du double de la guantité relevée dans le premier trimestre de lannée passée.
L'accroissement se partage entre les lames dynamz'gues et les lampes a incandescence.
" 1924 ———129-—— 3—4. szám..
Lélevage de la volaille contribua avec une part toujours plus considérable a augmenter la valeur de leocportation. Leccportation de la vianole fraiche et prépare'e a surpassé un peu le niveau de lanne'e précéclente. Llex- portation (les machines et appareils puis celle olu coton ont garilé leur niveau ole lannée passée La moitie' (le l'exportation oles machines fut composc'e par les locomotives re'éocpédiées dans la Yougoslavie apres avoir subi oles réparations. La guantité exportée des machines pour minoteries est abaisse'e, mais lex-porta- tion (les machines agricoles, principalement celle des charrues et des herses a repris son essor.
Par suite de la convention passe'e avec
llAutriche, lyexportation olu vin a également pris son cours. En regard des 26.241 guintauoc métrigues exportés au cours de la période correspondante de Fanne'e préce'olente, la Hon- grie a expédié a l3étranger 81 .804 guintauoc me'trigues.
La situation de la Hongrie au point de vue du bilan du commerce exte'rieur en comparaison de lAutriche voisine et assainie en ce gui concerne ses finances, est de beaucoup plus favorable Il est a noter gu en Autriche le bilan commercial (les deux premiere mois de lanne'e 1924 sest soldé par un passif de 190 millions couronnes-or, tanclis gue pen—
dant les (leusc premiers mois ole l*année 1923 l'excédent de llimportation se chiffrait a 100 millions ole couronnes-or.
Az ország gazdasági életében ma arány- lag rövid időszakok, hónapok, negyedévek alatt tapasztalhatók oly nagy kilengések, amilyeneket a világháború előtt évekre vissza- tekintő időszakokbsem mutattak. Ezért bírnak jelenlegi helyzetünkben különös jelentőséggel azok az adatok, amelyek rövid időközönkint és gyorsan tudnak tájékoztatni gazdasági hely- zetünkről. A külkereskedelmi forgalmunk ada- tai azok, amelyekből legelőször szerezhetünk tájékoztatást termelésünk fejlődéséről és irá- nyáról, külföldi cikkekből való szükségleteink- ről, termelési feleslegeink nagyságáról s vég- eredményben arról, hogy külföldi árúcserénk- kel mily mértékben járulunk hozzá fizetési mérlegünk javításához, vagy lerontásához.
Ezért foglalkozik a Magyar Statisztikai Szemle is jóformán állandóan külkereskedelmi for- galmunk részletes eredményeinek, ezúttal az 1924. év első negyede alatti külforgalmunk—
nak ismertetésével.
Külföldi árúcserénk az év első három
hónapjában az 1923. év első negyedéhez ké,-
pest, amidőn az összforgalom 2057 millióaranykorona értékű volt, 36'1 millió arany- koronával 2418 millió aranykoronára növe- kedett. Ez a növekedés az0nban tisztán ki- vitelünk BOo/o-os emelkedésének köszönhető, mert az 1924. év első negyedének behozatala igen kis mértékben ugyan de mégis csökkent az előző év megfelelő időszakának behozata—
lához képest. A kivitel erőteljes emelkedése dacára is passzív ugyan az 1924, év első negyedének kereskedelmi mérlege, a behoza- tali to'bblet azonban a folyó évben csak 27 4 millió aranykorona, az előző év 6929 millió aranyhoronányi passzivumával szemben. A mérleg passzivitása az őszi hónapok fokozott kivitele után az év első negyedében évek óta ismétlődő jelensége az agrár jellegű Magyar—
ország gazdasági életének. A passzívum foko- zatos csökkenéséből azonban joggal követ- keztethetünk nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari termelés fokozatos fejlődésére is.
A mezőgazdasági termelés fejlődését élénken igazolja, ha Magyarország mai területének 1911—1915. évi átlagterméséhez viszonyítjuk az utolsó évek terméseredményeit. A fejlő- dést jellemző indexszámok (1911—1915. évek átlaga : 100) a következők:
E v Buza Rozs Árpa Zab Tengeri
1911—1915.
átlaga . 100 100 100 100 100
1920. . . 52 64. 66 73 84
1921. . . 79 79 67 73 67
1922. . . 75 79 67 74 82
1923. . . 92 102 7 5 84 93
Az itt közölt indexszámok szerint 1923-ban
a rozsnál túlhaladtuk, a búzánál és tengerinél pedig már nagyon megközelítettük a békeévek termelését. A fejlődés elég fokozatos s hatá—
rozott visszaesés egyedül csak az 1921. évi nyári szárazság rovására írható tengeriter—
mésnél mutatkozik.
Visszatérve az 1924. év első negyedének külkereskedelmi forgalma az egyes hónapok között a következőképen oszlott meg:
. . Behozataii Behozatal K1v1tel ..
H Ö n a p tobblet
millió aranykoronákban
Január 37'8 32'1 5'7
Február . 443 308 135
Március 525 443 82
Együtt 1346 1072 274
3—4. szám.
4130-—
1924 Március hónapban külforgalmunk élénkü—
lését mutatja, hogy úgy az év első, mint második hónapjához képest a behozatal és a kivitel növekedett. Sőt a kivitel növekedése a február hónappal szemben sokkal nagyobb volt, 440/0, mint a behozatalé, mely csak
190/0-ot tett.
Az 1924. évről közölt értékadatok ellen—
tétben az 1923, valamint az azt megelőző évekkel, nem papír, hanem dolláralapon arany- koronában tételenkint megállapított értékek.
A magyar kereskedelmi statisztikai értékmeg- állapítóbizottság tagjai ugyanis 1924 január 1-tól kezdve a statisztikai hivatallal a javasolt kereskedelmi egységértékeket abban a valu—
tában közlik, amely valutában a vétel, illetve eladás rendszerint tényleg történik. Az érték- megállapítóbizottság ennélfogva túlnyomórészt külföldi stabilabb jellegü valutákban állapitja meg a külkereskedelmi forgalom egységérté—
keit. A különféle külföldi valutáknak arany- koronákra való átszámítását pedig dolláralapon a statisztikai hivatal végzi. Az ezúttal közölt értékadatok tehát jóformán kizárólag külföldi s jórészben nemes valutákban közölt érté—
keknek dollárra s a dollárnak az érmeparitás alapján (1 dollár : 4'94 aranykorona) arany- koronára való átszámításaval nyert eredmé- nyek. A kivételesen magyar koronában meg—
állapított árúértékek dollárértéke pedig 1924.
január és február hónapjában a magyar korona államjegy becs—zürichi paritásának havi át—
lagával, március hónapban pedig a budapesti Devizaközpont hivatalos dollárjegyzésének árú és pénz közötti havi átlagos középárfolyamá—
val számított érték. A dollárérték átszámítása ilyen esetben is, mint az előbb említett s ál- talánosan alkalmazott módszernél az érme—
paritás alapján történik.
A külkereskedelmi forgalmunkra vonatkozó részletes hivatalos adatokat a Statisztikai Ham"
Közlemények legközelebbi száma fogja közölni.
A közlemények azonban ezutan a 429. tétel alatt összevont árúlajstrom helyett teljes rész—
letességgel országok szerint fogják az ered—
ményeket nyilvánosságra hozni. A füzet ezúttal a magyar szöveg mellett francia és német szöveggel jelenik meg, úgyhogy az a gazda- sági élethez idomuló mennyiséget és az érté- két is felölelő adatainál és a magyar mellett a szövegben alkalmazott világnyelveknél fogva, úgy a belföld, mint a külföld igényeit teljesen kielégítheti. Külforgalmunk minél részletesebb adatainak közzétételét napjainkban különösen indokolja az autonóm vámtarifánk küszöbön álló életbeléptetése s ezzel kapcsolatban a behozatali és kiviteli tilalmak tervbevett fo-
kozatos megszüntetése, valamint az, hogy még az év folyamán a kereskedelmi szerződések kötésére vonatkozó tárgyalások is megkez- dődnek. Ekkor természetszerűleg felébred annak szüksége, hogy külkereskedelmi for- galmunkról minél részletesebb adatok álljanak úgy a kormányzat, mint az érdekeltség, vala- mint a velünk szerződni óhajtó külföld ren—
delkezésére.
Behozatalunk értékösszegének' négyötöd- részét tette az a huszonöt legfontosabb nyers- anyag és készárú, amelynek forgalmát táb—
lázatunkban külön kiemeljük.
Az adatokból látjuk, hogy a nyersanyagok és félgyártmányok behozatala emelkedett. A szén és fabehozatal csökkenése mellett az érték szempontjából legjelentősebb a csökke- nés a pamutszöveteknél. E visszaesés mellett szembetűnő az, hogy míg a pamutszövetek csoportjában a további kikészítésre szolgáló nyers szövetek mennyisége az előző évi 7.932
métermázsával szemben 10.633 métermázsára
szökött fel, addig a teljesen kész gyártmá- nyoké az előző évi behozatalnak egyharma—dára csökkent. A pamutszövetek importjának az 1923. évhez való víszonyításánál azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 1923.
február közepéig, amidőn e cikkekre a be- hozatali korlátozásokat kiterjesztették, rend- kívül nagy volt a pamutszövetimportunk a teljesen kész gyártmányokból. A szénbeho- zatal csökkenése valószinűleg vasiparunk leg—
újabb idöben bekövetkezett pangásával hoz—
ható kapcsolatba. A faimportnál pedig feltűnő a cseh-szlovák részesedés emelkedése és a romániai import csökkenése, ami a romániai áraknak a világparitas felé való törekvésével függ össze.
A pamutfonalak és cérnáknál' tapasztal—
ható emelkedés teljes egészében a pamut- szövőfonalakra esik, tehát textiliparunk fejlő- désére vall. Ugyancsak textiliparunk megerő- södésének jele, hogy a gépek és készülékeknél jelentkező többlet a Jugoszláviából javításba érkezett gőzmozdonyok újabb emelkedése mel- lett, a fonó- és szövő—, valamint a kötőgépekre esett. A külföldről vásárolt gyapjúfonál, egy kis töredéktől eltekintve, szintén további fel—
dolgozásra érkezett. A textilipar egyik nyers- anyaganak, a kátrányfestéknek importja is majdnem megkétszerezódött. Lassú, de állandó emelkedést mutat a nyers pamut behozatala, melyet túlnyomórészben Eszak—Amerikából vásároltunk. A gyapjúszövetek importja az előző évi színvonalon maradt. Kisebb csök—
kenést észlelhetünk a papiros és a kikészített bőrök behozatalában, a csökkenés főleg a
—131—
Behozatal a legfontosabb árúk feltüntetésével.
Le commerce eactérieur de la Hongrie avec indication des marchandises plus importantes.
Menn i ' — 'a' :— ? bv—
zsákblufevg. $$$; $$$ § ÉÉÉ §
. ban — Ouantité en ; ! 3 g? §?
Az árúk, illetőleg árúesoportok megnevezése gumiag "tötggi'es 0" _É egg 2353
a) -a 'a M
Désignation des marchandises gű E § g; §§É§
1923 _ 1924 §§g§§ ggíi
.— . .— . ': o a: a
;;111112.—n;r$;s %lu—%f; W'M'E'" § ggkhk Nyers és megmunkált fa —— Bois brut et ouvré 5,164.049 4,847.774 15.763'1 11'71
Pamutszövetek — Tissas de coton 28.844 16.670 13.256'5 9'85
Szén —— O'harbon . 3,004.272 2,539.016 12.219'7 9'08
Gyapjúszövetek — Tissus de laine . 5.996 6.111 8.294'7 6'16
Pamutfonal és -eérna — Fils de coton et fils retors 12.815 14.378 7.542'7 5'60 Gépek és készülékek — Machines et appareils . 39.484 48.404 7.303'6 542 Kikészitett bőr —— Cair . . . . . . . . . . . 6.410 5.384 5.729'1 4'25
Gyapjúfonal —— Fils de lame . . , 1.504 8.948 5.464'4 4'06
Papiros és papirosárúk —— Papier et articles de papier 106.535 99.931 46396 344
Nyersfémek —— Métaum bmts . 26.622 30.552 4.098'1 3'04
Vegyészeti segédanyagok és term. —- Matiéres auwiliaires chimigucs 70.308 85.874 30625 227
Kátrányfestékek — Coulcars aniligaes . 1.222 2 262 29080 216
Személyszállitó automobil — Automobiles pour. pers. 41 299 27508 204
Nyersbőr — Peaaac brutes . . . . . . . 2.629 12.967 24733 184
Nyers pamut — Coton brut . 7.206 8.494 2.4332 1'81
Nyers dohany —— Tabacs bruts . 2.891 3.744 2.065'3 1'53
Vasarúk —— Ouvrages en fer . . 40.312 31.004 1.829'3 136
Selyem- és félselyemszövetek — Tissas de soie et demisoie 216 ' 309 1.786'1 1'83
__ svanyolaj —— Hailes minérales . 111.605 81.858 1.589'7 1'18
Uveg és üvegarúk —— Verres et vcrreries 27.292 28.294 1 35436 101
Technikai zsiradékok —— Graisses technigaes . 14.048 13.450 1.350'5 1'00 Nyers e's ócskavas —— Far brut et ferrailles 81.268 75.276 12090 090
Vasére — Minerai de fer. . . . 393065 430837 1.187'7 0'88
Kötöttarúk, pamutból —— Aiticles tricotés de coton . 1.392 368 1.169'2 0'87 Cukorrépa- és takarmányrépamag —— Graines de betteraves asucre
et betteraves fourragéres . . . . 5.627 — 9 603 1.166'2 087
l
—- 41 299 . .
Osszesen —— Total . .; 945510? 8,896.0081 1126469 83 66
Egyéb árúk — Autrcs marchandises ; LOÉZÉÉÉ 732383 21.994—9 16'34
J
Osszes behozatal —— Importation totale .; mág—fái; mááá); 134.641'8 100'00
nyomda- és írópapirosra és a talpbőrökre esett.
Kisebb mértékben emelkedett a nyersfémek
kénytelenek voltunk félig rinomitott vagy kész árúkkal fedezni.
behozatala, az ólom és sárgaréz importjának növekedése folytan. A belföldi húsfogyasztás visszaesése következtében bőrgyaraink részére közel 13.000 métermázsa nyersbőr érkezett, részben a tengerentúlról s részben Olasz- országból.
A kisebb jelentőséggel bíró tételek között rendkívül megnövekedett a személyautók beho—
zatala. Nagyobb emelkedést mutat még a selyemszövetek behozatala is. Kisebb mér- tékben csökkent a nyersvas, tovabba a vas- csövek mennyiségének összezsugorodasa foly- tán a vasarúk importja is. A lengyel és román kiviteli tilalmak s az orosz szállítmányok elmaradása folytán megszűnt a nyers ásvány- olaj behozatala s ezért a szükségletünket
jánál mutatkozik.
Exportunk a mult év hasonló időszakához
képest erőteljes fejlődést mutat. A táblázatban felsorolt fontosabb árúk között jelentősebb csökkenés csak a vágó- és igasallatok csoport- Mezőgazdasági termelésünk megerősödése tükröződik vissza a gabonafélék és a liszt- kivitel adataiban, bár lisztkivitelünk az év első két hónapjában a megelőző hónapokhoz képest visszaesett, s csak marciusban sikerült megközelíteni azt a mennyiséget, melyet az új termésből 1923. év második felében havonta kivittünk. A lisztkiviteli illeték megszüntetése előreláthatólag ösztönzőleg fog hatni a maso- dik negyedév exportjára. Búza-, rozs- és zab—kivitelünk meghaladta a 10 millió arany—
3444. szám.
—132——— 1924 'Kivitel a legfontosabb árúk feltüntetésével.
Le commerce extérienr de la Hongrie avec indication des marchandises plus importantes.
. , , _ , . , § M)
333135? 921353? És § '; áss
, , _ " ' , ban —— Onantité en ; ! 3; x% %S
Az arak, illetoleg arúesoportok megnevezese flumíagízífcfefsflues OH H§g§§ Egg—;
U) *5 % ma a e
Désignation des marchandises —— %% E : § %%":LÉ
, . 1923 _ 1924 $$$-És §§g2
230393; fiát.—13333; izé?-33 SEM
Búzaliszt rozsliszt, búzadara -— Farine de froment, de seigle,
semonle de froment . . . 189722 482532 16.064'8 14'98
Fogyasztási cukor — Sucre aconsommation . . . 23.065 263461 14.089?) 1314 Vágó- és igasallatok — Animaum de boncherie et de trait . 33.568 18.20 7.012'5 6'54
Rozs — Seigle. . . . . 1.267 265483 5.125'5 4'78
Leölt baromfi — Volaille morte . . . . . . . . . . . . 5.806 17.003 4.455'0 4'16 Villamosgépek és készülékek —— Machines et appareils éles—
trigues . . 5.890 10.102 4.375'9 4'08
Friss és elkészített hús, kolbász — Viande fraiche et piáparée
sancisses . . . . . . 18.785 22.069 48122 402
Búza — Froment. . . 1.121 173. 609 3.819'4 3'56
Gépek és készülékek ——Machines et appareils . 29.468 31. 518 3.731'5 3'48
Toll — Plnmes . 3.698 4.9461 2.779'9 2'59
Pamutszövetek — Tissns de coton 2.000 2. 081 2.423'0 2'26
Bor — Vin . . . 26.241 81.304 19036 178
Vasárúk — Onvrages en fer . 22.436 35.088 1.874'4 1'75
Lóhere- és lneernamag —— Graines de tréfle, graines de lnzerne 5.907 17.257 1.747'6 1'63
Friss főzelék — Legnmes frais . . 15.792 93.266 1.556'6 1'45
Kőszén —— Charbon Hnille 669836 617300 1.466'4 1'37
Zab —— Aooine . 34.526 77.768 1.314'5 1'23
Tojás —— ()enfs . . 599 9.979 12973 121
Müselyem — Soie artificieile. . 679 640 1.150'2 1'07
Cirokszakáll — Paille de millet a halon" 25.358 16.422 _ 1.123'8 1'05
Gyapjú —— Laine *. . . 2.910 8.412 1.105'4 1'03
Olajos magvak — Graines ole'aginenses . 22.709 86.962 10873 101
Korpa — Son . . . 7.910 89.048 9836 092
Vasfélgyartmanyok —— Ónvrayes mi-fabrignés en fer 9.492 37.114 9268 086
Takarmányliszt —— Farine a fonrrage . 25.101 63.737 9176 086
Szesz — Aloool 9.512 27.227 9001 084
Osszesen _ Total . ; nggtggg 233333; 87.544'4 81-65
. , , . 89.831 75.029 _ ,
Egyeb arnk — Antre marchandises . ; 633.579 974.569 19.668 6 18 35
Osszes kivitel — Exportation totale . .á 163532 343333 107.213-0 100—00
koronát, bar a svajci szállítások fennakadása folytan januárban búzakivitelünk alig volt.
Itt kell megemlítenünk a takarmányliszt- és korpakivitel megnövekedését is.
Cukorkivitelünk, mely: már a mult év második felében jelentősen hozzájárult keres- kedelmi mérlegünk megjavnlásához, tovább folytatódott. A kivitt cukor értéke 13 0/0-á.t érte el az egész kivitel értékének. Vágó— és igásállatok kivitelének értéke az export nagy visszaesése ellenére is 7 millió aranykoro- nát tett.
Elektrotechnikai iparunk majdnem két- szeresét exportálta a mult év első negyedében kimutatott mennyiségnek. Az emelkedés a
dinamók és Villamos izzólámpák között oszlik meg. Baromfitenyésztésünk is mindinkább jelentősebb részt foglal el kivitelünk értéké—
ben. Baroműkivitelünk az előző év megfelelő időszakához képest megharomszorozódott s a nyugateurópai piacokon is sikerült kisebb mennyiségeket elhelyezni. Valamivel meg- haladta az előző évi színvonalat a friss és elkészített húsok exportja. Az előző évi nívón maradt gép- és készülék-, pamutszövetkivi- telünk. Gépkivitelünk felét tették azok a mozdonyok, amelyek javítás után Jugoszlavi- aba szállittattak, csökkent a malomipari gépek mennyisége, de ismét fellendült a mezőgaz- dasági gépek, főleg ekék és boronak kivitele.
1924
A tollat most is Németország és Cseh-Szlovákia vásárolta, a kivitt pamutszöveteket pedig leg- nagyobb részben Ausztriában és Romániában helyeztük el.
Az Ausztriával kötött megállapodás foly- tán borexportunk is megindult. Az előző év megfelelő időszakában exportált 26.241 méter- mázsával szemben 81.304 métermázsát szál- litottunk külföldre, Bortermelésünk szempont- jából mindenesetre örvendetes jelenség, nem hallgathatjuk azonban el, hogy a szőlőművelés válságos helyzetét a kivitelnek ez a meg—
élénkülése csak némileg enyhítheti, hiszen az 1921. évben több mint 600.000, 1922—ben
pedig 860.000 métermázsa bort vásárolt
tőlünk a külföld.Egy millió aranykoronánál nagyobb össze- get kaptúnk még vasárúkért, lóhere— és lucer- namagvakért, friss főzelékért, gyapjúért, tojá- sért, müselyemért, cirokszakállért és olajos magvakért. A vasárúkat legnagyobb részben Románia, Bulgária és Jugoszlávia vásárolta.
Erőteljesen fokozódó vasfélgyártmány-kivite- lünkben az említett országok mellett Ausztria is jelentős részt foglal el. A friss főzelékek csoportjában tapasztalható emelkedés hagy- mapiacaink visszaszerzésére mutat.
Külföldi rárúcserénk eredményeit össze-
—133—-— 3—4. szám.
gezve, megállapítható az ország gazdasági helyzetének fokozatos javulása. Erre mutat az ipari készgyártmányok importjának csök- kenése, az ipari nyersanyagok behozatalának mondhatni állandó növekedése, a mezőgazda- sági termékekből való kivitel emelkedése és a beruházási célokat szolgáló import fejlődése.
A nemzeti termelés erőpróbájában a jövő fejlődés szempontjából különösen jelentőséget kell tulajdonitanunk a beruházási célokat szol—
gáló árúk behozatalában mutatkozó állandó növekedésnek, mely jelzőszáma a termelő üzemek terén az új alapitásoknak és a bőví—
téseknek s ezzel a jövő termelését fokozatosan emelő tőkebefektetéseknek. Ezt a körülményt annál nagyobb megnyugvással állapíthatjuk meg, mert pár év előtt még kénytelen volt néhány, a világháború előtt virágzó vállalat gépeit leszerelni.
Helyzetünk a szomszédos s a pénz- ügyi szempontból már szanált Ausztriához viszonyítva sokkal kedvezőbb. Ausztriában ugyanis az 1924. év első két hónapjának kereskedelmi mérlege 190 millió aranykorona
passzivummal zárult, holott az 1923. év első
két hónapjában a behozatali többlet 100 millió aranykorona volt.Tormay Béla.
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
null-llIlulllllI-lunll-llnnnnn-nunun-Illu-Ill-III-Ill.-..nllull-n-InllllllIll-Ill-ni!-ll...-nul-Ill-ll.-'lllI-l-olllnlllllllllu
A részvények és a részvényvagyon értékváltozásai.
Fluctuation de la valeur des actions et du fonols social.
Résume'. —— La fortune nationale a subi une estimation fort au-clessous de sa valeur réellc, par suite surtout de la elépréciation de la couronne hongroise apres la guerre mon- diale. Cette estimation trop basse se fait sentir tout particulierement relativement au fonds social. La fluctuation de llestimation oles ac- tions (( la Bourse depuis la cle'báele présen- tait les cours les plus élevés le 31 aoűt1923.
La valeur totale des fonds des établissements par actions cöte's a la Bourse de Budapest représenta a cette date 19 milliard de francs suisses, montant gui baissa le 28 mars 1.924 a 103 milliards de francs suisses, par con- se'guent, les actions ont perdu depuis la fin olu mois el'aoút 1923 les 460/0 de leur valeur cotée a la Bourse, évalue'e en valeurs suisses présentant la stabilité nécessaire a ces sortes de comparaisons. Si llon prencl en considéra- tion gula la jin de l'an 1.913 le fonds social représentait 2226 milliards de francs suisses,
et si l'on ne fait entrer en ligne de compte gue la valeur des établissements par actions notes le 28 mars 1923 gui furent note's déja en 1913 aussi, on arrive au résultat, gue leur valeur globale baissa jusguld 0'78 milliards, ce gui veut dire gue les établissements par actions ont perolu les 65'40/0 de leur valeur allat-ant guerre.
La conversion de la eouronne en francs se fit sur la base de la parité de la cote de la couronne a la Bourse de Vienne, par con- séguent les valeurs mentionnées en francs suisses sont infe'rieures r/ celles fournies par les calculs se basant surla eote de la cour. hongr. de Zurich A magyar korona világháború utáni érték- romlásának hatása alatt a hitelintézeteknél takarék- és egyéb betétek alakjában gyümöl- csöztetett tőkék rendkivül megfogyatkoztak.
A vagyonukat korábban takarékbetétek alak.
jában kamatoztató egyének jelentékevy rész—
