Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1935. év első negyedében

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1935. év első negyedében.

Le commerce exte'rieur de la Hongrie pendant les trois premiers mois de 1935.

Résumá En Hongrie, pour les trois premiere mois de Panzne'e en cours, les importations repré- sentent 84 millions de pengős, dépassant de SM millions Le chifíre correspondant de Panne'e der- niére, et bien gala la merne épogue de 1934 la Hon- grie eút plus d*exc—édents de eére'ales, les expor—

tations représentent 99'8 millions de pengős, soit 3'5 millions de plus gue pendant la méme période de 1934. Depuis 1932, (ou la crise éco-

nomigue était la plus grave, c'est cette année gue, pour le premier trimestre, le commerce exiérieur de la Hongrie a atteint son maximum.

A Pimpa rtation (tableau 2/A), on voit une progression pour les auaniités de matieres premi—

eres et de demi—produits nécessaires á Itindus- textile, et cette progression indigue gue la production de cette importante industrie trie

esí' restée au moins au niveau de Panne'e derniére.

Les importations de colon brut ont légérement climinué (de 3'5%), l'e [prix du coton ayant augmenté. Mais les importations de fils de coton ont été, en guantite', á peu prés égales á celles de l'aunée derniére. Les importations de Iaines brutes et peignées ont dépassé de presgue une fois el demie celles de la période correspon—dante de 1934.

Pour les [ils de soie, on voít une notable; au point de vue de la

en a importé 28% de plus (]u'a la mémc épogue de 1934. L'es guantités de jute brut importées ont augmentrrtion guantité, on

été supe'l'ieures de presaue 6 fois et demie á celles de [tannuée préce'dente.

Les pátes á papier importées par llindus- trie du papier ont été le double de celles de Fanne'e derniere; cela imligue également (]ue la production a bien aug/mente dans cette industrie.

Pour les peaux brutes achete'es par l'industríe du

augmeniation de 10% par rapport a ovde correspondanie de 1934. Ouant

portations de bois, il y cut une regres- plus importalrts. Lc's importations de boís e'guarris et sciés ont diminué de 20%; celles de bois a brűler, également de 2000].

Pour Ies bois de construction et d'ocuvre, mi ne e'trangeres

c u i r, on constate une la péri—

ach i m—

sion pour les postes l'es

voit guére de variation par rapport () la période correspondante de 1934. L'industríe lourde ayant eu plus de travail (]ue llatmée (l'erniöre, les importations de métaux bruts ont dépassé de 80%

celles de la période corresponrlante de 1934 et les importations de fonte et de ferraille ont représenté plus du double de celles de l'année derniere. On

uoít une diminution considérable (———41%) pour la guantité des huiles minérales brutes importées par Pindustrie chimigae.

A l'exportation (tableau 2/B), parmi les produits die [*agriculture et de ltélevage, les ani-

maux vivants et les produits ani—

maux ont occupe' le premier rang. Les ventes de saindoux et de lord ont dépassue' cansídéralble—

ment, de 8'8 millions de pengős, celles de la' période correspondante de 1934 (environ 600 mille pengős) Les exportations dyanimaux de bou'cheríe et de trait ont augmente' dlun million de pengős; cela était dü surtout á la progressíon de [exportation de poros. Les exportations de gibier (tué ou vivanxt) out augmenté de 260 mille pengős. Pour les autres produits animaux impbrtants (volaille.

beurre, oeuís, plumes, peaux brutes), on constate une régression.

Ouant aur- produits (igrico—

les importants, l'exportation a, par rapport a Panne'e derniere, progressé pour les graines oléa—

gineuses (surtout pour les graines de citrouille), l'es légu'mes frais (en particulier pour l'oignon el l'ail), les liaricots sees, la paille, le foin, le chanvre et l'étoupe de chanvrc.

autres

On a va diminuer toutes les erportutions de céréales (froment, seigle, orge, avoine, mais), ainsi gue celles de treíle, de Iuzerne, de pommes de terre.

de panicules de sorglzo et de vin. Ces e.trportations oni représenle' 18'8 million-s de pengős, accusant une diminution de 9'2 millions par rapport au chiffre de l'année préoédente.

Panni les articles dlexporiation de [*índus—

trie agricole, on constate, comparativement el 1934, une augim'entation de 11 million de pengős pour le malt et une augmentatíon de 320 mille pengős pOur I'alcool. Les exportations de sucre ont tliminué de 700 mille pengős; celles (le farine (le 670 mille pengős

Parmi les autres earpor'taiions in- d u s l l' i e l l e s, on constale une progression notabl'e pour les principaux d e m i—p r 0 d a i t s.

Les exportations de demi-produits en fer, (le peaur ouvrées, de fils de lin, de ehanvre et de ju—te ont (lép—asse de 2'7 millions de pengős celles (les trois 19311. Parmi les erportatíons (l'o () j e t s fa b r i (1 u és. on voit une progression pour les machines et les appareils (environ %— 200 mille pengős) et les ouvrages en fer (—l- 470 mille pengős); il y a eu une augmentation particuliere pour les tuyaua', de fer et d'acier_ Les exportations premiers mois (le

5. szám.

de machines et d'appareils électrigues ont legere—

ment diminué (—110 mille pengős). Ouant aux articles dlexportation de la construction me'canigue et de liindustri'e électrigue, on note une augmenta- tion pour les locomobiles, et surtout pour les mo—

teurs rapides Diesel, el une réyression pour les chaudiéres a vapeur et les tubes de T. S. I".

Parmi les produits de l'industrie textile, r_les exportations de tissus de coton ont augnrente' d'enyviron 380 mille pe'ngős, ot celles de tissus de soie, de mi-soie et de soie artiíicielle, diminué de 140 mille peng'ős.

Somme toute, les importations ont augmente' de 9'4 millions par rapport au premier trimestre de 1934. Dans cette augmentation, les matieres premieres, ainsi gue Lles demi-produits, figurent pour 8'2 millions de pengős. Pour l'es demi-produits (lui ont été imporle's, la Hongrie rétait absolument oblige'e de s'adresser a lle'tranger, parce gu'elle nen fabriguait point ou pas assez. Dans ladite augmentation, les fabrigués figurent pour 1'2 million de pengős seulement; c'est pourguoi, la part des ob- jets íabr'igués est 27'76%. liannée .derniere, r'z 26'06%.. Les exportations ont de'passé de 3'5 millions de pengős cell'es de Ilannée derniere;

.cela était du á la progression des exportations de matieres premieres (%— 0'9 million de pengős) et

obj'ets

dans les importations totales, lombee, de

de marchandises industrielles (% 2'6 millions d—e pengős).

En examinant par pays le commerce extérieur 'de la Hongrie (tableau 4), on voit gulil se develop-4

pait avec PA [ l e m a (] ne, ainsi gulavec ['A u- ir i c 11 e et l'I [ a li e (gui avaient signé, avec la Hon—

grie, Ilaccord de Rome). L' année derniére, la part de (ces trois pays représentait dans le commerce de la Hongrie presgue la moitié de celui—ci ('50'78% pour les importatíons, 496300 pour les e.tportalions), et elle s'est élevée cette année a environ 5670 (56'2400. pour les importations, 56'()2% pour les exportations). Parrni ces lrois pays, pendant les 3 premiers mois de cette :an'née, le commerce de la Hongrie a été moins favorable avec ll—tutríche gue' dans la méme période

de 1934, les autrichienn—es ayant

augnrenté et les e.tportations hongroises diminuő, importations

de sorie gu'elles se sont presgue contre—balance'es, au lieu de se faire dans la proportion de 1 a 1'5, et la balance commerciale de la Hongrie y aecusait un excédent représentant seu-lement environ 600 mille pengős, au lieu de 8'2 millions Pannée pre—

xcédente. Envers llltalie, pendant les 3 premiers mois de cette année, la balance commerciale de la Hongrie a été favorable, se soldant par un excédent notable (4'8 millions), tandis gue, dans la plus grande partie de 1934, elle etait, sous ce rapport, de'—

]icitaire. A ["égard d'e I'Állemagne, elle a elé, cette _annee aussi, favorable pour la Hongrie, accusant,

—465——

m

1935

pour le premier trimestre, un excédent appréciable, représentant 3'3 millions de pengős (ta'bleaux 5/A et B).

Avec les trois autres pays voisins, la T ch e' c 0- Slovaauie, la Roumanie et la Yougo- slavi'e, le commerce de la Hongrie continuait á diminuer. Par rapport aux 3 premier-s mois de 1934, a llégard de ces pays, les

Hongrie ont décru, mais les exportations hongroi importations en

ses nlont diminue' yu'envers la Yougoslavie, et elles ont Iégérement augmente' pour la Roumanie et la Tehe'co-Slovaguie. (_)uoigue, pour Feriserzlble de ces 3 pays, les exportations de Hongrie oífrent, pour la période envisagée de cette année, un tableau assez favorable, leur valeur ne dépasse pas celle des mar- chandises hongroises expor'tées, pendant le merne en Italic. La balance commerciale de la Hongrie est devenue excedeniaire envers la Rou- temps,

maníe et la 'I'chéco-Slovaguie; par contre, a llégard de la Yougoslavie, 'el'lc accusait, cette année aussi, un deficit, d'ailleurs insignifiant.

()uant aux pays occidentaux, a lfégard de la Suisse, la balance eommerciale hongroise s'est soldée, pour les 3 premiers mois de cette annee.

par un deficit, au lieu d'un e.ttcédent ('5'3 millions 1934. (Je deficit e'tait du ;; une re'gression erti-eme des P.T- de pengős) pour la merne période de

portations hongroises, et surlout au fait gue la Suisse, gut avait importe de Hongrie, pendant le premier trimestre de 1934, pour 3'5 millions de pengős de froment, n'en a pas importé cette année.

Envers la France, la balance du commerce de

la Hongrie, Ie'gérement excédentaire lyannée derni- ére, slest solde'e, pour le premier trimestre de 1935.

par un exce'dent de 1'5 million de pengős, les im- portations francaises en Hongrie ayant fort baissé et les exportatiouns hongroises ayant peu diminué á lyégard de la France. Vis—a—vis de la Grand e- Bretagne, la balance hongroise

la période 'envisage'e de 1935, un excédent de 3'8 indigue, pour

millions de pengős, superieur a celui de la merne épogue de 1934 (2'9 millions). Done, () cet égard, sont favorables la Hongrie.

les résultats pour

Ouant aufc Pays—Bos et a la Belgigue, les importations en Hongrie ont augmenté et les e.t- portations Iwngroises diminué. Aussi, la balance commerciale Ilongroise gui, a Ilégard de ces deux pays, a été excédentaire pendant [es 3 premiers mois de 1934, s*est soldee, sous ce rapport, par un déiicit pendant la merne période de 1935.

Envers Ilens'emble de ces 5 pays occidentau'r, elle nyaccusait, cette année, gu'un e.tce'dent de 31 millions de pengős, au lieu de 97 millions Pannée

résultat désavanlageux

derniére, surtout au point

de vue de l'approvisionnement en devises.

5. szám.

Pour les pays extra-européens, clest avec les Etats—Unis (]ue le commerce de la Holigrie a été, pendant la période e'no—isayé'e, le plus considé—

rable. C'est des Etats-Unis gue Iu Hongrie importe la plus grande partie du coton brut dont elle a besoin; ces importations représentent 31.434 9, diune valeur de 3-5 millions de pengős, pour les 3 premiers mois de cette année. Envers les Etats-Unis, les importations ont baisse' et les exporta'tion's augmente', de sorle gue la balance hongroise ac—

cuse á cet égard, pour le premier trimestre de 1935, un deficit (2'5 millions de pengős) bien infe- rieur á celui de la ménre période de 1934 (415 millions).

*

A magyar közgazdaságnak a tkülállamokkal folytatott árucseréjét feltáró adatok az 1935. év első három hónapjában is eredményesnek tüntetik fel azokat az erőfeszítéseket, amelyeket gazdasági életünk és gazdasági politikánk a válság le- küzdése érdekében szívós kitartással kifejt. An—

nak ellenére, hogy a behozatalra kerülő áruk felett gyakorolt ellenőrzés —— kényszerhelyzet folytán —- erősbödi'k abból a célból, hogy le- hetőleg csak a legszükségesebb cikkek vásárol—

tassanak külföldön, importunk 84 millió pengős összege 94 millió pengővel haladta meg az előző év első negyedének behozatali értékét, kivitelünk pedig, bár az előző evnek ugyane szaka még a je- lentékenyen jobb gabonatermés feleslegeivel rendel- kezhetett, 99'8 millió pengős értékben 36 milliós többlettel zárult a tavalyi szinvonal felett. Keres—

kedelmi mérlegünknek így adódó 15'8 millió pengős aktívuma bizonyságul szolgál arra, 'hogy a belföld—

nek a mult évihez képest általában fokozódó áru- ig—ényeit nagyobb nehézségek nélkül sikerült ki—

elégíteni.

Az 1. sz. táblázat adatai szerint a forgalom kü—

lönösen a kivitel oldalán, miként az előző években,

az idén is március hónapban lendült fel erőtelje—

sebben. Ugyanez a táblázat azt is tanusítja, hogy ennek az időszaknak a forgalma a válság legmélyebb pontját jelentő 1932. év óta az idén érte el maxi- mu-mát.

A magyar külkereskedelmi forgalom természe- tes jellemzője, hogy míg a behozatal az egyes év—

negyedek között majdnem arányosan elosztottan történik, addig az exportban negyedévi szabályszerű hullámzások jelentkeznek s kivitel—ünk a naptári év utolsó, vagyis a gazdasági év második negyed—ében éri el tetőfokát. A magyar földmívelés termékeinek nagy tömege ugyanis akkor áramlik a külföldi piacokra. Az egész évi kiviteli forgaltmunknak álta- lában mintegy %%-a bonyolódik le ebben 'az év- negyedben. :A naptári év első negyede ehhez a for—

galomhoz képest állandóan visszaesést jelent. A

—'—— 466;— 1935 "

mm

1. Külkereskedelmi forgalom hónapot: szerint.

Commerce ewtém'ew pam mois. ;

A behozatal alakulása az Hónap Varlotíons des ímportations

Mois 1930 t 1931 ] 1932 t 1933 t 1934 ] 1935

évben, millió pengő — millions de pengős

1. 668 432 27-3 22-3 231 27-2

Il. 60'6 41'9 255 216 220 274 III. 68'4 54'4 805 260 29'5 29'4

l—III. 195'8 l139-5t sss-3] 699) 74'6[ 841)

A kivitel alakulása az Varíations des exportations

1930 t 1931 ] 1932l 1933 I 1934 I 1935

évben, millió pengő —— millions de pengős *

I. 79'6 39'9 24'1 23'2 28'7

29'8 11. 604 41-1 23'6 25-7 289 29-2 111. 786 50-2 25-4 29-2 38'7 408 1411. 218-6 ttal-21 731; 781] 96-3] 99-13

A külkereskedelmi mérleg alakulása az Variat. de la balance du commerce exte'n'eur

1930 [ 1931 [ 1932 ( 1933 1 1934 t 1935

évben, millió pengő —— millions de pengős

^{1. -t—12'8} —3-3 —3-2 juc-9 %m; 4— 26 ! n. — 0—2 ——o-s —1-9 Jut-1 4—69 % 18 111. 4-10'2 —4-2 —5-1 13-2 *9-2 —t—11'4 ,;

I—III. t22'8 _ 8'3—10'214—8'2 4—21'7! —t—15'8

visszaesés számszerűen a prosperitás és a válság xmélypontja közé eső éverktben a legnagyobb, mert az tév—eleji kivitelnek amúgy is bekövetkező csök- ken—ését fokozza a forgalomnak lemorzsolódó irány—

zata, míg a válságból kivezető évek indexszámai már magasabbak az élvéntkülő forgalom hatása alatt.

Az utolsó években e két időszaknak a forgalma a következőképpen alakult:

A k i v i t e 1 értéke millió pengőben

Gazdasági év W índexszáma

okt.—dec.-i jan.-márc.-i -(okt.-dec.—l

időszakban 1dősz.———100)

1925/26 273'3 178'7 65'4

1926/27 297'1 178'0 59'9

1927/28 24413 1895 77'5

1928/29 2486 1831 73'7

1929/30 361'2 218'6 605

1930/31 246'1 131'2 53'3

1931/32 169'1 73'1 43'2

1932/33 986 78'1 79'2

1933/34 124'3 96'3 77'5

1934/35 126'1 99'8 79'1

Az indexsomatk a válság előtti maximuma az 1928. és 1929. évetk l. negyedében, a prosperitás tetőfokán alakult ki. Ettől az időszaktól kezdve a viszonyszám állandóan csökken, s minimumát a

A FONTDSABB ÁRÚK FDRGALMÁNAK ALAKULÁSA.

Variaiions du commerce extérieur des marchandises importantes.

é

1934 l—ili. s? 1935 i—Ill.

Millió pengőben En'miiiions de pengős

Behozatal lmportations o 2 4 6 e 40 42 44 '16 18 20

'//////////////// ////A 771—/ ///////7/""'"/////// ////A

7/7""///// //////'7"— ///// ////////

Wii/W

Nyerspamut —— Coton brut _. ..

Papiros —— Papier .. .. i. .. .. ..

//////////

Fa —— Bois

Nyersbőr — Peaux brutes .. .. ..

Nyersfémek -— Métaux bruts ..

7//////////////////////A 7////////////////

W/l/l/l/ll/I/l/l/

W/l/I/A

7///////////4 Szén —— Chm'bon .. .. .. .. 4. .. ..

Déligyümöics —-— Fruils du Midi Gépek — Jilachmes .. .. . . .. ..

Selyem és selyemfonál —— iSoie el fils de soie .. .. .. ..

Gyapjufonál —— Fils de laine _.

Kátrányfestőanyagok——Teintures déríw'es du goudvon .. ..

Nyers- és ócskavas —— Foníc

etfewaille .. .

Gyapjúszövet —— Tissus de lame Gyapjú — Lame .. .! .. .A .. .. ..

Fésült gyapjú —- Laine carde'e Ásványolaj —— Hm'le minémle..

Pamutfonái —— Fils de Colom. ..

Villamosgépek——Machirzes électr.

Nyers és előmuukált rizs — Riz brut on it demi décortíguá ..

Rongy —— Chijons

Kiv/tel Exportat/ons (; 2 4 s 8 40 *42 114 46 48 20

V/////////////////////////////////////////////////////////////

7//////l/////////////////////////l/////////////ll////////////////////////

Buza —— Nomen! .. .. ..

Vágó— és igásáliatok— Animaux de boncherie et de trait.

Dieznózsír, szalonna —— Saíu- az_-_-

_doux et lard .. .. .. ,, .,

Viiáarxtxosgépek — Machines 7//////////////////////////////// ////////////////z eecr

//////////"'""77/ ////// ///"""/7/7 7/////////A

?/77/7//7//7///////A 7///-7///7-///-//////////ó

/-

////////////////////

Baromfi —— Volaille . Vasfélgyártmányok —Demi-pro-

duits en fer" . ,. . Gépek —— Machines .. . .. .. . ( Tojás —— Oeuj's .. _. , .. ..

Maláta —— Malt v. .. . . . . Kikészíteitibór - Peaux ouvrées . Vasáruk — Ouvrages m fer. ..

Toll —— Plumes .. .. .. . Olajos magvak — Gmínes

oléagineusesn . .. .. ..

1934

_ 1935

Pamatszövet —— Tissus de coton Liszt —— Farines ..

Lóhere és lucernamag —Semen—

ces de tréjle et de luzerne.

Bor- Vin... . . ...

Rozs — Seigle .. .. .. .. .. .. 4 ..

Friss^Szalmafőzelék^{-— Paílle}—— Légumes frais^{. .. .. . v.. _.}

Má'/_a_ 1.935. RJ! de Sr.

5. szám. __ 468 —

2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1934. és 1935. év január——

Commerce emtérieur de la Hongrie en janvier—

A) Behozatal —— A) Importations.

március hónapjában.

mars 1934 et 1935.

)) 85 darab —— umfte's. ——— 2) 808 darab —um'te's.

,:

Mennyisigg— ban, db- ban Érték ezer P—ben Az összérték vagy párokban Valeur "A,;ában

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egyeéps Ouazzfggggf'gfgms: en milliers de 17. víg,/3535;

Marchandzses et groupes de marchandises Umm 1934 [ 1985 1934 I 1934 193411935 I—Ill.

Nyers pamut —— Coton brut. (1 62.046 59.846 6.289 6.387 856 7'61

Papiros és papirosáruk— Papier et articlesen pap—ier ,, 134986 185155 4.248 5.841 569 636

Ebből — Dont: Papirosanyag —— Páíe á papíer .. 45.111 91.104 886 1.857 1'19 2'21

Papiroslemez —— Cartons ,, 10.077 10.410 374 432 060 0-5]

Papiros —- Papíer ,, 79.823 83.168 2.827 2.872 379 342

Papirosáruk —— Articles en papier ,, 475 473 161 180 021 022

Nyers és megmunkált fa —— Bois bruts et ouvre's . ,, 1,299.52l 1,078.313 5.905 4.864 792 579

Ebből —-— Dont: Tűzífa. — Bois á brúler. ,, 478610 379142 829 656 111 078

Nyers épület— és szeria — Bois bruts dc

construcl. gt docuvrc . , 228242 226340 734 788 0'98 0'88

Bárdoltésfűrészeltfa— Boíséguarrís etsciés ,, 597669 472831 4.842 3.470 583 413

Nyers bör —— Peaua: brutes . . ,, 30547 33615 3.900 4.059 5'23 4'83

Nyers fémek —— Métaua: bruts . . 34.084 60.900 2.091 3.713 :2'80 4'42

Szén — Charbon . . . ,, 954809 928.339 13.472 3.073 465 3'66

Ebből -— Dont: Kőszén —— Hom'lle ,, 511912 516705 1.677 1.606 225 1291

Koksz— Coke ,, 434347 410055 1.781 1.457 22?!) 174

Déligyümölcs —— Fruits du Midi. . . ,, 101.428 109.141 2.433 2.620 3'26 3'12 Gépek és készülékek — Machines et appareils. ,, 16.476 11.063 2.998 2.582 402 307 Selyem és selyemfonál — Soie el fils de soic ,, 5.849 6.659 2.304 2.511 309 29!) Ebből —— Dont. Müselyem — Soíe artíjcielle . ,, 5.087 6.532 2.195 2.421 2'94 2'88

Gyapjúfonál ——- Fils de laine . ,, 3.598 3.351 2.009 2.348 2 69 280

Kátrányfestőanyagok —— Substances colorantcs dári-

ve'es du goudron . ,. 2.336 2.880 1.880 2.200 252 262

Nyers és ócskavas _— Fame et fewaille ,, 88.639 195.115 524 1.927 070 229

Gyapjúszövet —— Tissus de lame . ,, 1.127 1.148 1.727 1.811 232 216

. Gyapjú — Laine . . 5.325 6.830 1.167 1.660 156 198

Fésült gyapjú —— Lama cardée. ,, 1.682 3474 774 1.608 104 1'91

sványolaj —— Hm'le minérale . . , 465423 277842 3.082 1.522 5106 182

Ebböl— Dont: Nyers ásványolaj —— Hm'le minérale brute ,, 450361 270202 2.815 1.266 377 1'51 Pamutfonál éscérna- Fils de cot. ei filsa coudre, de cot. ,, 5.587 5.337 1.462 1.457 [96 1 74 Villamosgé ek es készülékek— Machines et appa— db—zmités 1.070 2.689 ( ,( _ .

reils élecgrigues . (; 3.141 2.671 1488 1726 1 39 1 46

Nyers és előmunkált rizs —— Riz brut ou a demi

décortigué. . ,, 66.668 45.099 921 1.180 1723 1'41

( Rongy —— Chifi'uns ,, 9.771 15.206 578 1.079 078 [28

Pamatszövet — Tissus de cotorz . ,, 1.251 1.432 913 1.016 122 121

Cserzőanyag kivonatok — Emiraits tannants ,, 11.609 28.698 481 988 064 l']?

Korpa — Son . . . ,, 450 110.812 3 958 000 1'13

Technikai zsiradékok —— Graisscs technigues ,, 12.196 27.220 519 916 070 1'09 Személyszállitó automobil —— Automobiles pour le

transport des pere-armes ,, 1) 888 2) 2.930 315 887 042 106

Nyers juta —— Jute brut . ,, 4.561 29.344 166 862 03221 103

Vasáruk —— Ouvrages en fer . ,, 2.783 8.714 468 806 063 096

Prémbör, kikészített — Pelleteries apprztées ,, 95 150 752 751 101 089

Marónátron —— Soule caustigue . ,, 17.757 20.687 588 706 079 084

Friss gyümölcs —— Fruits frais ,, 3082 25.984 255 695 034 083

Olajos magvak — Uraines oleagineuses . . ,, 28.809 31.578 466 677 063 081 Celluloid és más müanyagok— Cellulo'z'de et autres

matieres artíh'c'ielles . . . ,, 2.280 2.665 550 661 074 079

-- db—piéces r- . 1

()

SS 68

ta

; unges 3373299

3317204104578

65.081 7328 7513

Egyéb áruk —— Autres marchandises páppams 3.309 3338 19.934 20.890 2672 24'87

(; 969574 1,135.128 ! ,

(151525? 113.224 98.259 1

Behozatal összesen —— Importations totales . páppaim 3.309 3.338 £74.612 83.971 zoo-00 zoo-00 (; 4342873 4,452.332

5. szám.

——469—— 1931

B) Kivitel. —— B) Ewportations.

Mennyiség g-ban, (ib—ban

Érték ezer P—ben Az összérték

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egység vagy párokban Valmr m millim "lo-ában

. , .. o

Marchandises et groupes de marchandises Unifé guaíííeáűiígsf'ífims' de 7' fűzni? 35.52 1934 ] 1935 1934 [ 1935 1934 I 1935

Búza —— Froment . (; 1,884.438 815.239 18.420 14.033 1912 15106

Vágó- és igásállatok —— Animaum de boacherie db

et de trait . . . . félts 57.488 73.534 10.559 11.563 1096 11'59

Ebből —— Dont: Szarvasmarha —— Bétes á comes ,, 13.650 12.500 3.907 3.390 406 3'40

Sertés — Poros . . . . ,, 28.320 41.767 4.131 5.590 429 5-60

Ló — Chevaux , 5 367 5.088 2.262 2.281 2—35 2-29

Juh —- Mantons . ,, 10.136 14.160 255 297 0-26 0—30

Disznózsír, szalonna —— Saindouac et íard. . (; 5.246 77.748 602 9.369 063 939

Villamosgépek és készülékek— Mac z'nes et db-mit 498.754 411.702 , ., . .

appareils électrigues (; 4.120 4.327 l 7455 7'049 7 74 736

Baromfi —— Volaille . ,, 1)57879 ') 58.282 7.174 5.846 7'45 586

Ebből —— Dont: Élő baromfi — Volaílle vimmte ,, 3) 5.577 4) 6.426 598 566 0'62 067

Leölt baromfi — Volaille még ,, 5) 52.302 5) 51.856 6.576 5.280 683 5'29

Vasfélgyártmányok —— Demi produits en fer . ,, 99.504 245.053 1.590 3.326 1'65 3'33 Gépek és készülékek ——-— Machines et appareils ,, 14.373 15.485 2.854 3.052 296 306

Tojás —- Oeufs . . . ,, 36.924 30.837 3.407 2.921 3'54 2293

Maláta — Malt . . . ,, 59.821 85.942 1.227 2.286 1'27 2'29

Kikészített bőr — Peamc oavrées . 1.452 2.156 1.605 2.199 167 220

Vasáruk —— Oavrages en fer ,, 34.019 44.993 1.662 2.131 [73 2'14

Toll —— Plumes . ,, 6.755 5.070 2.018 1.744 209 1'75

Olajos magvak; —— Graines oleagmeuses ,, 44.877 61.518 1.109 1.423 115 1'43

Pamutszövet — Tissus de coton . ,, 2.893 3.787 1.037 1.412 108 1 41

Liszt —- Farine . . ,, 126.180 55.311 2.032 1.365 2'11 1'3?

Lóhere— és lucernamag — Graines de tréfle

et de luzeme . . . ,, 16.935 8.351 2.467 1.305 256 131

Bor —— Vin , ,, 61.602 44.889 1.711 1.249 178 1325

Rozs —— Seigle , 323.178 76.555 1.572 1.068 1133 ]"07

Friss főzelék —— Légumes verts ,, 73.730 84.109 634 1.036 066 1'04

Szalma —— Pazlle . . ,, 93.607 259.375 295 912 030 091

Friss és elkészített hús ._ Viamies fraiches

ouprep. . . . . . . . ,, 6.023 6.289 914 904 0'95 0'90

Leölt vad —— Gibicr tué . . . . ,, 9.596 11.737 614 900 0'64 0'90

Selyem-, félselyem és xnűselyemszövet — Tissus de soie, de misoie et de soie arti—

ficielle _ _ ,, 793 1.083 1.004 866 104 087

Női és leánxfelsömházat— Vétements pour

dames et j_ fillcs , _ ,, 215 290 633 781 065 0'78

Könyv, folyóirat -—- Livres et perzodígues. ,, 2.542 3.397 546 757 057 0'76 Vaj természetes, friss —— Beurre frais ,, 11.278 5.091 1.440 728 149 073

Szesz — Alcool . . . ,, 18.048 28.715 397 719 041 072

Széna. — Foin . ,, 87.237 100.815 418 682 043 068

Bab, száraz — Haricots sees . . ,, 18.422 39.279 228 653 024 065

Len-, kender— és jutafonál — Fils de lin, de

chanvre et de juta . . . ,, 1.619 4.056 214 630 022 ()"63

Szén _. Charbon ,, 543511 392849 899 594 0'93 0'60

Burgonya — Pommes de terre ,, 203261 134782 1.220 589 127 059

Tragyasók —— Sel pour engrais . . ,, 58.806 63.401 637 576 ()'66 0'58 Borsó, száraz, hántolatlan — Pois sees, non

décortulue's , , ,, 21.976 17788 563 544 0'38 0'55

Kender és kenderkóc ——Chamw'e et étolcpe

de chanwe . . . . . . . . ,, 2.136 7.486 175 503 018 050

Élő vad — Gibier vivant . .. 3.334 2.135 481 457 050 046

( db—piéces 556242 485236 .. ,. , ,

Összesen — Total . 1 (1 333630 239830? 79.813 86.472 828.) 66 65

db-Píéfes 158.790 69.681

Egyéb áruk —— Autres marchandises . ; pár—paires 2.159 6361 % 16523 13317 17-15 13—35

g 779937 454586

db — piéces 715032 554317

Kivitel összesen _ Ewportations totales : Pár-paires 2.159 6.861 96.336 99.789 zoo-ao too-oo (; 4,716.267 3,252.806

1) 4,481.011, 2) 4,246.637, 7) 546667, 4) 629099, 5') 3,934.344 a) 3,617.538 darab — piéges

5. szám.

1935

válság legmélyebb pontján, 1932—ben éri el, jelezve, hogy az 1932. évi első három hónap kivitele csak 43'2%—át tette az 1931. év utolsó negyedév kiviteli forgalmának. Majd a következő évek magas index—

szamai a forgalomnak emelkedő vagy legalábbis az elért színvonalat tartó irányzatát jellemzik. A táblázatnak 1935. I. negyedére vonatkozó index—

száma arra mutat rá, hogy az idei első negyedév kivitele kedvezően illeszkedik be az export—tevé—

kenység folyamatába.

!?.

Behozatalunlcban _ a 2/A. sz. táblázat adatai

szerint —— a textilipari nyersanyagok és félgyárt- mányok tételeinek mennyiségi alakulása arra enged követlkeztetni, hogy ez a fontos iparunk legalabb is a mult évi színvonalon folytatja termelését. lgy nyerspamut'ból —— emelkedő árakon —— csak 3'5%- kal kevesebbet, pamutfonalból kb. ugyanannyit hoztunk be, mint a mult évben. Nyers és fésült gyajúimportunk

évinek, az emelkedés elbírálásánál azonban figye- lembe kell venni, hogy a belföldi gyapjúval való gazdálkodásumk a folyó gazdasági évben nem volt racionális. Gyapjúfonálbehozatalunlk nem jelenté—

keny mértékben —— 7%-kal _— visszaesett. A mű—

selyemfonálnál már határozott emelkedés állapít- ható meg: 28%—kal nagyobb mennyiség jött be a tavalyihoz képest. A főként textilipari célokra be—

hozott. rongy mennyisége is több, mint másfélszerese a tavalyinak. Százalékszerűen igen nagy az emel—

kedés ra nyersjutánál, amiből csaknem hat és fél- szeresét hoztuk be az előző évi mennyiségnek, meg kell azonban jegyezni, hogy a mult évben az egyéb- ként is gyönge import csak április hóban indult meg jelentékenyebb mértékben. A segédanyagok közül a kátrányf'estőanyagoknál, amelyek túlnyomó részét szintén a textilipar használja fel, 23%-os az emelkedés. A lkiészáruk közül gy-alpjúszövetből ugyan—

annytit vásároltunk, pamutszövetből 14%—kal hoz—

tunk be többet.

A papirosipar papirosanyagbehozatal-ának a mult évi kétszeresére való emelkedése mutatja az iparág kedvező foglal-koztatottságát. Kész papiros—

ból valamivel, kb. 5%-kal emelkedett az import:

az emelkedés a rotációspapirosnál és a minőségi papirosfajtáknál (ligninmentes és pergament-papiros) mutatkozott, ahol a forgalom eléggé jelentékeny része Finnországra tolódott át. Papiroslemezből és a jelentéktelen forgalmú papirosáruból ugyanannyit

vásároltunk külföldön, mint tavaly.

A bőriparnak nyersbőrrel való ellátására a mult évihez képest 10%—ka1 magasabb behozatal szol—

gált. Cserzőanyagkivonatból pedig csaknem két és félszeresét importáltulk a tavalyi mennyiségnek.

túlnyomóan Argentínából, guebracho—kivonat alak- jában.

csaknem másfélszerese a mult

m

lv'aimportunkban úgy a legfontosabb tételnél, a bái'dolt- és fűrészelt fánál, mint a tűzifánáIEO—a; ' 2000—es a visszaesés, a nyers épület. és szerfából a forgalom a mult évi szinten alakult ki.

Nehéz iparunk kedvezőbb foglalkoztatottSáigát mutatják azok az adatok, melyek szeniint nyers fémekxből rk-b; 80%-kal fokozódott az import, nyers és ócskavasból pedig több, mint kétszeres-ét szerez- tülk be az előző évi mennyiségnek. Az idetartozó legfontosabb gyártmányoknál: a villamos és egyéb gépek— és készülékeknél a forgalom visszaesett.

A vegyészeti iparban a nyers ásványolaj im—

portjának 59%-os mennyiségi csökkenése figye—

lemreméltó. Valószínű, hogy az előző év fokozott behozatalából fennmaradt készletek tették ezt le- hetővé. A kisebb jelentőségű olatjo—s magvaknál vi—

szont, amelyeknél a legfontosabb cikk a szappan- gyártás céljára szolgáló koprah, a behozatal 3395—es emelkedést jelez.

Végül déli. és friss gyümölcsért, nyers és elő- inunkált rizséirt együttvéve 4-5 millió pengőt fizet- tünk a kiitföldnek a mult évi 3'6 millióval szem—

ben. Százalékszerűen nagy az emelkedés a friss gyümölcsnél, ahol az import túlnyomó részét az ausztriai származású alma tette.

Kiuitelünkben —— amint azt a 2/B. sz. táblá- zatba foglalt eredmények mutatják — a mező—

gazdasági cikkek között az élő állatok és az állati eredetű termékeké a vezető szerep. Igen kedvező volt a disznózsír és szalonna külföldi elhelyezése:

88 millió pengővel haladta meg a mult évi export—

nak mindössze csak mintegy 600 ezer pengős értékét.

Németország és Nagy—Britannia vásárlásai tették ezt az emelkedést lehetővé, Vágó- és igásállatokért egy—

millió pengővel kaptunk többet a külföldtől, mint az előző évben a sertéskivitel kedvezőbb alakulása ré- vén, amiben az osztrák és a cseh—szlovák piacnak volt szerepe. Élő és leölt vadnál 260 ezer pengős többlet mutatkozik, mert a német piac lőtt vadből nagyobb mennyiséget vett fel. E három tétel együttvéve 22-23 millió pengős kiviteli értéket kép- viselt, 1'0 millióval többet a tavalyihoz képest.

Az állati eredetű egyéb fontosabb termékeknél már visszafejlődés mutatkozott. Igy a baromfi- exporlnál annak ellenére, hogy nagyobb mennyi—

séget sikerült k'ivinniiink, az áresés miatt _l_'3 millió pengős hanyatlás jelentkezett. jelenség e tételnél, hogy exportunk emelkedett mennyiségileg úgy csirkéből, mint gyöngytyúk- és pulykából. ,A vajnál beállott 710 ezer pengés csök- kenés a német és az angol piac kisebb vásárlására,

Kedvező angliai

valamint arra vezethető vissza, hogy a francia és svájci piacról kiszorultunk. A tojásnál jelentkező mintegy félmillió pengős visszaesés annak köv-et—

kezménye, hogy ausztriai exportunk hanyatlását nem tudta ellensúlyozni a cseh-szlovákiai viszony—

latban mutatkozó emelkedés, sem pedig Olasz-