atm
Kecskemét a gyermek városa.
Kecskemét, ,la vitte des enm—rizst.
Rúumé. Tandis aue dans certaines regions, on unit monter le nombre dee Iamillea a enfant tuttigue et diminuer la natalíté, la m'lle de Kecske- mét est une de celles OÚ la na'talíté ext la plus .lauorable.
Entre 192] el 1930, l'accroíssement nature! de la population y a représenté 11'1 %, dépaxsant celui des autres villes autonomes, et (de t'5%) la moyenne de la Hongrie. La proportion, a la population locale, des enfants de moins de 15 ans (29655) ,y est également supérieure d celle des autres villes autonomes, aimi (lu'a la moyenne de la Hongrie (275960. Et si l'on compare, a cet égard, tes uilles hongroiscs, tunt autonomes aue départemenmles, avec Kecskemét, on volt one parmi les 55 villex du pays, il n'y a gue 4 villes départemcntales ou la proportíon des eniants dépaxxe celle de Kecs- kemét. Dans cette dor-ntem, la situation est donc trés bonne pour l'accroirsement nature! et le nombre (lex eniants et cette situation est due a la népartitton faoorable de la propriété lonclére et au fait (luc, dans la bantteue, il y a un tres grand nombre lle liameaux ou vivent une toute de petites gens et des families nombreuses.
La natalíté a toujours été elevée d Kecskemét;
pendant les 48 années écoulées depuis 1891, elte n'y [ut dépasséc aue ? fois, 'et d'ailleurs legere- ment, par la moyenne de la Hongrie. Mais la mor—
talt'té est asnez torte () Kecskemét, le climat de la Grande le'ne Nant trop changeant, les conditions sanítaircs des hameaux arriérées, et le nombre des nécessit'eux notable. Pour la protection de Pen/ance, on y a fait beaucoup dans les 10 der- m'éres années; grace aux oeuvre-s créées dans ce but, la proportion des dér-es d'enfants aux décés totaur, et out étaít de 6095. entre 1870 el 1880, est tombée, pendant la derntére decent-e, a 42964.
Les tableaux 3, 4 et 5 indtguent les décés d'en/ants en bas age suiuant la con/eesr'ón, l'áge V 1?! les causes de décés.
Le tableau 9 fait connaítre les sacri/ices gut la vitte de Kecskemét a fait: pour les en/ants pendant les 10 derníéres années. On y a créé des poupon- mérce, une maternité, de: gouttes de lait, et des -asiles ou t'on garde pendant la journée les err/ante.
*
Kecskeméten nyitott szemmel járó, liecskcmétet szerető emberek már hosszú idővel ezelőtt adták Kecskemétnek a ,,gyii-
m.— 429
mölcs és gyermek városa" megtisztelő c nevezést. Szállóigévé azonban csak akko vált, mikor boldogult emlékű Klebelsber Kunó gróf nagy iskolaépítő programját tanyák világára is kiterjesztette s látt hogy Kecskeméten az aranyhomok csuda latos vilaga nemcsak a legszebb és legjob barackot termi meg, de a. reá épiilt tanya udvara, szőlőkapások házikója gyermek kacajtól hangos s a ma oly ritka és drág nemzeti kincs, a gyermek akár csak a bar, rack, nagy bőségben terem. 1926—ban 33;
tantermet, 29-bon 9, majd ISO-ban 10 tan-k' termet kellett építeni s ezzel a tanyai i
kolák száma 40—ről 92-re emelkedett. De
még így is a tanyai iskolák több mint fe-' lében a megengedett 70 gyermeknél jóval több van beírva s nem egy iskolába, egy ta—
nító keze alá 80—100 mindennapos is—
kolakötelcs gyermek jár. _
A díszes elnevezés egyik jelzője. a gyü-í mölcs könnyebben aratott elismerést, mert Kecskemét már régóta szerepel és pedig jogosan, mint a gyümölcstermelés köz—
pontja. A gyermek városa elnevezést köny- nyebben lehet Ötletesnek, reklámszcrűnek, felületesnek tartani 15 jelen feladatunk, hogy az elnevezés 9 részének jogosságát is számadatokkal igazoljuk.
Kecskemét nem kevésbbé lehet büszke erre a jelzőjére sem, mert ma, mikor ha- zánk egyes részeit az egyke veszedelme néptelcníti, büszke és boldog lehet, hogy nemzeti ajándékként évről—évre újabb és újabb gycrinckscregct indíthat a jövendő útjára. Sok problémát rejt magában ez a bőgyermckiiség, melyre részletesen ma nem térhetünk ki. De jó volna az egygyermek—
rendszer veszedelmc mcllé a sokgyermckű—
ség problémáit is egyenértékűként odail- lesztcni.
I. Természetes szaporodás, gyermek- létszám.
Valóban megilleti-e Kecskonlc'tet a gyer mek városa jelző, erre kell felelnünk.
Kecskemét tj. város 1921—30. közötti természetes szaporodása 11196, amely számmal nemcsak az összes tj.-városok természetes szaporodását múlja felül jc- lentősen, hanem 1'5%—kal az országos át- lag fölé emelkedik. (I. sz. grafikon.) Ha-
5. szám. — 421 —— 1985
A természetes és tényleges szaporodás és a gyermeklétszám alakulása a ti. és megyei városokban.
bement natural el efectif de la population et nombre de: mfant: dans les m'llas automata el département.
%
§! l i
%% § Természetes Vándorlási Tényleges 15 éven aluli
3.3 ga szaporodás különbözet szopom—odds gyermeklétszám
! ** § ;? Accraissc— szérmce Accroísse- Edom:
seg—___. ? union) _ mm! . de_ mm; domain:
"É § ; .va — ; V á r 0 3 _. V , 1 l e s nature! ! magrattons eíectlf de 15 am
! § í'u "; Él E G § e: *
' 3 :; u : %? § §? az lam—1930. évek között w
§ Ég § g a " _a entre 1921 e: 1930 mom
%Uu : Gabi": lOO lakosra — pour I00 kabinom !
Orsz. Amig—May. pour la Hongr. entíérc 9'8 -— O'!) 8"? 271! !
1 1 Hajduhndhúz ... 15'3 -— 4'5 10'8 33'7
2 2 Kiskunfélegyháza ... 12'6 -— 8'8 3'8 81'0
8 6 Hajdunánis ... 12'0 —- 6'7 5'3 29'5
4 12 legótarjan ... 115 01 1115 281
5 5 Kecskemét ... ll'l -— 2'4 8'7 M
6 23 Komárom ... 11'1 15'7 26'8 35'7
? 10 Nyíregyháza ... 108 76 184 286
8 ? Mozőtur ... 10'1 —— 7'4 2"? 28"?
9 4 Hajduböszörmény ... 9'7 -— 91) 0? 299
10 24 Budafok ... 9'7 34'2 439 256
11 17 Békéscsaba ... 9'5 11) 105 268
12 3 Hajdnszoboszló ... 9'4 —13'4 —— 40 309
13 19 Csongrád ... 9-2 —— 86 l 06 26'4 A
14 14 Szolnok ... 9'2 99 191 276
15 11 Kisú'szúllás ... 9-1 -——- 3 5 5-6 28'2
16 8 Jász erény ... 8'8 -——14 6 —- 58 28"?
17 13 Karcag ... 8'8 —— 1 4 74 27'8
18 20 Kiskunhalas ... 87 1 8 10'5 28'2
19 9 Magyaróvár ... 81; 12 3 20'9 28 7 '
20 37 Szombathely ... 8'4 —— 5 4 30 24 1
21 32 Postszentorzsébet ... 7-8 60 2 67 '5 24 9
22 15 Szentendre ... 7'1 15 6 22'7 27'6
28 26 Debrecen ... 70 6 7 13"? 25 5
24 25 Nagykőrös ... 6'8 — 7 2 — 0'4 25 6
25 18 'l'úrkeve ... 6'5 —- 3 8 27 26 7
26 83 Cegléd ... 6'2 —— 4 9 1'3 24'9
27 50 Kispest ... 61 20 2 268 224
28 40 Szeged ... 6 1 32 98 240
29 21 Pápa ... 5'6 58 109 28'2
30 30 Vác ... 5'4 30 84 25'0
31 16 Kőszeg ... 5'3 — 48 05 269
32 54 Újpest ... 5-2 12- 173 20-6
38 38 Sopron ... 5'1 —— 3'8 18 241
34 29 Eger ... M) (M) 58 25'4
35 45 Miskolc ... 44 36 80 230
36 35 Szentes ... 4'1 — 26 15 244
37 48 Györ ... 3'8 —— 21 l'? 22'7
38 43 Makó ... 8'7 — 7'2 -— 3'5 23'5
39 22 Kalocsa ... 36 —— 7'3 —- 3'7 258
40 49 Hódmezővásárhely ... 3'0 —-— 3'9 — (H! 22'
41 41 Mohács ... 2 6 78 10'4 289
42 51 Rákospalota ... 2'6 201) 22'6 22'2
43 46 Székesfehérvár ... 2'4 1'7 4'1 228
44 27 Sátoraljaújhely ... 2'2 -—-15'1 ——-12'9 25'5
45 28 Gyöngyös ... I'? 6? 713 25'5
46 34 Esztergom ... 1'8 -— 5'0 —— 8'4 * 24'9
47 42 Veszprém ... 05 1813 141 23'9
48 31 Nagykanizsa ... 0'8 26 28 250
49 39 Zalaegerszeg ... 0'3 — 1'5 —-— 1'2 241
50 56 Budapest ... 01 8"! 8'2 1458
51 44 Baja ... -—-—0 2 23'2 23-0 235
62 52 Kaposvár ... —O'2 107 1015 21'9
58 53 Pécs ... -—0'6 80 3 297 210
54 36 Gyula ... —-8'9 5'2 13 24 2
55 47 Balassagyarmnt ... _ö'O 66 113 22'8
56 55 Szekszárd ... —5'4
72 18 20'3
51 ' . _ — 422 -—
!—
I. m LAKOS!!! ESETI TERMÉSZETES MHB
fi ! 1.1. Museum 1921—1930 man.
%. ACCRD!SSEMENT NATUREí POUR !00 HIBHANTS
5! mm 1921 El 1930 Dans LES was Amonoufs.
11 '
%O '
§ 9.
f a
"! I
_ 7'
s!
5!
:...i s".
; 2
: 1.
; o' V . . . .
s : ' ' %" : ; : . r
t 4 _ : E . . .
; ; . ; § § : * mg
? $ .: , . ,; § — . . §
§§§§§;§'§§_*a
i ga$§§§§§s§§§
lmaz—ma nnna-ms.
301116 a helyzet, ha a népszámlálási adatok—
íból kivesszük a 15 éven aluliak. tehát a gyermekek számát s ezt viszonyítjuk :; vá—
zros összlakosságához. Kecskemét a maga 291395 -os gyern'leklétszámával nemcsak a 'hozzá legközelebb álló 25'5 96—05 gyermek—
klétszámú tj. várost, Debrecent múlja felül 4'19'5 tekintélyes többlettel, de az orszá—
gos átlagul (..7'5%) is 2'1%-kal. (L. II. sz.
grafikont.)
De tegyünk összehasonlítást az ország
II. A 15 ÉVE" Mill! GYERMEKLÉTSZÁM ARÁNYA m UKUSRA.
ll. PRDPORTION, POUR 100 HABCTANTS. DES ENFMTS BE HOINS DE 15 AMS,
§ iíéííiíi
* _:§,f§::—
! Ég ;:5§.§:'§
out: —-—-
! 5—2 cx;§*%'
m.nss. magma
"13.
összes városaival, a megyei városakkal is. ( l,, 1. sz. táhl.) Ez esetben is Kecskemét term szeles szaporodását csak négy megyei vám ' 2. Kecskemét születési, halálozási és szaporodás arányszáma! az orszggos átlagfull) összehason
litva ! 1—1934— ;.
Namh'te, mortalité et accroisse'mmt nature! de la pa—
pulau'on de Kecskemét, de 1891 () 1934, par rapport ! aux mayennes corrcslmndanies de la Hongrie entiére '
Élveszületés llalálozás 19339936399 532;
Nős vízvcme Décéx ti?—$$$? ami"; * Év ezer lélekre _ pour lüw kabs'áanzx
Átmées §" %% §; . %% §; . %%-
:cg 3395; %a x%; %e agar;
%; 533335 ?; ő—Exgka 12 35315 1891 43'5 42'3 31'8 331 M':
1892 41'5 4—0'3 34'0 350 7'5 1893 405 42'6 32'4 31"? 81 1894 429 41'5 28'4 30'5 1455 1895 39'9 41'8 32'5 29'7 7'4
1896 591) 4035 291 289 101)
1897 395 49'3 93'2 28'5 16'3 1898 3961 * 37'7 24'7 28'0 14'7
1899 374 393 269 27'2 105
1900 39'8 39'3 81'7 26'9 8'1
1901 37 37'8 241 254 13'4
1902 403 38'9 25'8 271) 145
1903 369 36'9 25'3 26'2 11'6
1904 385) 37'4 26'1 250 124
1905 362 36'1 32'3 28'1 39
1906 38'7 365 251 25'1 136
1907 38'8 38'6 27'3 2515 11'5x
1908 40'5 37'0 27'7 253 129
1909 39'3 37'7 28'4 25'6 109
1910 39'4 35'7 259 239 14'4
1911 37'4 35'0 23'6 25'1 13'8
1912 3835 36'8 26'7 233 118
1913 37'5 34'5 25'8 23'5 11'7 1914 38'2 34"? 239 23'5 14'9 1915 271 23'8 263 25"? 0'8 1916 209 188 23'6 20'9 —-—'7'7
1917 18'0 16'0 23'5 20'7 ——5'5 ' 1918 18'5 15'3 25'5 25"? ——7 () ' '
1919 277 2713 21'4 201) 6'3 '
1920 30'5 31'4 24'2 21'4 6'3 '
1921 31'1 31'8 20'8 21'2 10'3 '
1922 32'0 30 8 225 21'4 9'5 . ' '
1923 29'1 29"? 198 195 93 . 1924 27'1 26'8 199 203 7'2 '"
1925 297 28'3 17'7 171 1211 '
1926 29'4 27'3 18'7 16'6 12'7' '
1927 281 25'7 17'5 17'7 19'6 891
1928 304 26'2 19'3 17'1 11'1 91
1929 293 251 20'2 17'8 91 79
1930 29'7 25'4 16'5 15'5 13'2 9'9i 1931 98'0 23"? 190 16'6 90 Ti
1932 26'5 23'4 23'4 179 31 G'?)
1933 26'4 22'0' 18'2 14'7 10'9 7'3 , 1934 26'9 21'4 17'0 14'4 9 9 7131
1) Az adatok 1891w1915—ig a Magyar-birodalomra vonatkomak, 1916—l918—ig Magyarországra 31919—
16! Magyarország mai területére. "— Pour 1891w 1915, Hongrie d'av.-garerre (y compr, In Croatia"
Slavom'e); paur 1916—48, H. d'av.-guerre (snnx (a (ír.-8100): pour 1919, !crrit. (u,—hw! de la Harim—ia;
5. szam. —423——
zi meg, Hajduhadház (15395), Kiskunfél- háza (12'6%), Hajdunánás (12—o%)
Salgótarján (11695). Az előny csak :jduhadház esetében jelentős (közben is vesztette városi jellegét), míg a ásik háromnál az előny 1—1'5% között ozog. Százalékos gyermeklétszám sorá—
n Kecskemét hasonlóan az ötödik helyet latja el. Itt Kiskunfélegyháza (31096) ellett a három hajdusági város, Hajdu—
dház (33'7 % ). Ha jduböszörmény
"996) és Hajduszoboszló (30978) diese- edhetik több gyermekkel. Itt is csak :jduhadház aránya mutat 4% különbö- tet, a többieké alig egyet. A többi na-
bb természetes szaporulata várossal ütt Kecskemét is veszített népességéből, lényegesen kevesebbet, mint a többiek.
A népszámlálás óta ez a helyzet csak kemét javára tolódhatott el, mert szü- ési száma emelkedő tendenciát mutat az zágos átlaggal szemben.
Nem térhetünk ki az oki magyarázatra, .: miként jut Kecskemét szaporodás, ermeklétszám tekintetében ily jelentős repbez, de mégis annyit meg kell mon- unk, hogy ennek oka az egészséges bir—
megoszlástmn, (gazdaságilag) egészsé-
— lanyarendszerében keresendő, mely a mberek tömegét teremtette meg s ndhatju'k, ezidőszerint egyedül csak ők tszanak szerepet a szaporodás fenntar- ban. Hogy ez így van, abból is láthat- k, hogy Kecskemét előnyét szaporodás gyermeklétszám tekintetében tanyavilá- nak köszönheti, hol 35'5% az átlagos ermeklétszám, de vannak tanyarészek, a 926 lakosú Matkó 43'6%, az 1053 la—
ú Törökfái 41'9%, a 772 lakosú Alsó—
onostor 411595, a 676 lakosú Borbás 41'3%
1140 lakosú Könesög 40'2% stb. gyer—
eklétszámmal.
Felekezeti szempontokat nehéz itt az öldön szaporodásmagyarázó tekintet—
emlegetni, mert a tiszta (95'9%) katoli-
— Félegyháza, túlnyomó katolikus Kecske- mellett a majdnem tiszta református jdusági városok a legszaporábbak. Ott is a dasági viszonyok és a kisemberek tö- ei adják a magyarázatot.
/— Kecskemét mindig a nagy születési ú városok közé tartozott. 1891 óta, ata sikerült a hivatalos statisztikai ada- . átnézni, 43 év alatt csak 9 alka- umal volt Kecskemét születési száma tized ezrelékkel az országos átlag alatt
mal négy alkalommal 1—2%o között).
1985
M
A halálozásokra, mint várható is, nem mondhatjuk el ugyanezt. Nagy születési szám mellett, elhanyagolt közegészségügyi viszonyok között a tanyák világában ezt még az utolsó évtizedben sem várhattak jelentős mértékben, még kevésbbé a mult—
ban. így a sza—porodásban már 14 alka—
lommal alul maradt az országos átlagon. (L.
2. sz. táblát.)
Kecskemét szempontjából azonban ör- vendetes jelenségként kell megemlíteni, hogy míg a multban az országos átlagot a születési szám csak egy-két ezrelékkel ha- ladta meg, az utóbbi esztendőkben a többlet három-négy ezreléket tesz ki. A halálozás is csökkent, ha nem is az országos átlag mértékében, de 1932—től eltekintve az utóbbi években a természetes szaporodás
tekintélyesen (2—3%o-kel) nagyobb az
országosnál. Nagy feladat volna a város halálozását legalább országos átlagra le- szorítani, de az általános egészségügyi vi- szonyok, kórházak, egészségügyi intézmé- nyek tekintetében az Alföld áll legelhagya—
tottabban s éppen a legnépesebb csalá- dokra nehezedik a legnagyobb nyomor.
Javulás csak az itt tapasztalható akadá- lyok legalább részleges elhárítása után várható.
II. Kecskemét gyermekhalálozási viszonyai l860—tól 193349.
A szaporodás és gyermeklétszám a szül—
letések, halálozások, illetőleg gyermekba—
lálozás eredőjéből adódnak. A születésre, összhalálozásra vonatkozó általános ada- tokat már fentebb érintettük. Tekintettel arra, hogy a szaporodásra a születések mel—
lett a gyermek —, főként a eseesemőhalálo- zás gyakorol legnagyobb befolyást s ezen 3. Az elhaltak komerlnti megoszlása Kecske-
méten.
Béparma'on par ága des dáeódóa ?: Kecskemét.
Éggg 1—3 4—713—14 $$$?! %?
e:— -_ __ a::— e * : a
Év §§§ éves —— an: £É§§ rá?-Ég
Annát: elhaltak az összes halálozások százalékában pm Mia" de: ptrsonnca marta a l' : indí-
; ari-dass, par rapport aux dát—ás to , %
1860—69 29'7 18'9 7'0 4'9 55'5 44'5 1870—7 9 82'8 14'8 61 44 571 421) 1880 — 89 31'6 14'8 7'3 4'4 5713 424 1890—99 5335 11'6 51) B'? 53'8 46'2 1900—09 5351 11'4 3'4 4'1 540 460 1910 —-19 80-25 106 41 88 48'8 51
1920—29 284 715 25 38 418 58'2
1930—34 28'0 7'2 2'5 2'1 39'8 60'8
._l
,5 ' számi
a téren várható és igényelhető lényeges ja- vulás, tartsunk szemlét Kecskemét _gyer—
mekhalálozási adatai felett.
Megjegyzendő, hogy a közölt adatokat nem a Statisztikai Hivatal közleményeiből
vettük, hanem lStiO-tól kezdve évről—évre a helybeli egyházi, majd 1896-tól az állami anyakönyvekből irattak ki pontosan. Szám—
belileg ez bizonyára eltérést jelent a hiva- talos statisztikai adatoktól, de százalék te—
kintetében annyira elenyésző ez a különb—
ség, hogy zavar nélkül elhanyagolhato. Vi—
szont nagy előny, hogy olyan időkről is pontos adataink vannak, mikor még az adat—
gyűjtés nem volt megbízható. Mivel e ki—
írások nem csupán statisztikai célt szol—
gáltak, a gyermekkor évcsofmrtosítása nem azonos a hivatalos kimutatásokkal, így összehasonlítás csak a csecsemőkorra s az egész gyermeklétszámra tehető.
Megállapítható, hogy Kecskemét halá—
lozás tekintetében az országos átlagnál rosszabb helyzetben van. Ez hasonló mér- tékben áll a csecsemő— és gyermekhalálo- zásra is. A csecsemő— és gyermekhalálozz'ts az összhalálozás legtágabb része s ha szű- kült is az utóbbi évtizedben, még mindig nagyobb, mint ideális viszonyok között lehetne. Hogy az utóbbi évtizedben nem érte el az országos átlagot, vagy az alá nem szállt le a csecsemő- és gyermekhalá-
(
Ill. A 15 ÉVE" Alllll ELHALTAK
AZ osszes "nemn "A.-Ám.
m. utchEs ne uoms ne 15 ms m RAPPORT 96 Aux DÉGÉS TOTAUX.$%.
1860—69 1890—99 1900'09 1920-29
1860—69 1670—79
-—1 1-3 iro—7 841;
e' ,, e s — a n 5
H.Hvdc 81935
1935
lozás, mint az ország sok más vidékén városában, annak magyarázata a szület sek kisebb mértékű csökkenése, meterol giailag igazolt szélsőséges klíma, az Alfö általában elhanyagoltabb egészségi visz nyai, kórház és intézményes egészségvéde lem tekintetben az ország más részeiva
szemben mostohább helyzete, a szegény-fe ség, nyomor, mely főként a sokgyermek családoknál érezteti egy-egy aszállya faggyal, jéggel sújtott esztendőben rombol hatását. Sajnos, ilyen pedig nem ritkán adódik. (Pl. ez évben súlyos fagy, ka tasztról'ális jégverés e hó 28—án.) H ilyenkor arról készülne statisztika, m' esznek a tanyai gyermekek, szomo dolgok kerülnének napvilágra. A tanya rmdszer sok előnye mellett egészs'
szempontból sok hatranyt rejt magában melyeknek n'iegoldása nem egyszerű felada
Egy évtized ota rendszeres csecsemővédelm munka folyik a belterületen, sőt a sűrűbl '
lakott tanyai részeket is munkába vettii pár év óta, de még távol vagyunk attó hogy minden csecsemőt védencünkne mondhassnnk. Az utóbbi évtized javulásá ban ennek a munkásságnak jelentős rész van, ha számbelileg ez nem is oly feltűn
mint más vidékeken.
Visszatekintve a 70 éves távlatba csecsenu'ihalálozás, de főként a gyermek
halálozás örvendetes javulást mutat. (L. ,
sz. tábl. és Ill. sz. graf.) A Wes években a Összes halotta-k közel 609541 gyermek vol míg az utolsó évtizedben alig 42%. Közrejá szik itt a születések csökkenésének ténye ' de ez a javulás látszólagos, kisebb részét ké pezi, jelentősebb ennél az idősebb gyerme kek halálozásának csökkenése, melyre fertőző betegségek pusztító hatásának je
lentős háttérbe szorulása gyakorolt legn gyobb befolyást. A csecsemővédelmi m
4. Csecsemóhalálozús Kecskeméten.
Mortalité de nourr—ismns Et Kecskemét.
100 élveszületésre esett egy éven alul elhalt — Proporííuu des décá's az:—dessou de 1 aa par rapport
[: 100 nás vivants § Év —— Anmfes
1860 ——69 évek átlag: -— meg/emma 26'1
1870—79 ,, ,, , 276
1880— 89 , ,, ,, 24'8
1890—99 , , , 24'7
1900—09 ,, ,, ,, 25'2
1910—19 ,, _ , 25'7
1920—29 , ,, ,, 181)
1930—34 ,, , ,, 18'7
5. szám. —-425—
HM
nőségjavító hatása. az egészségügyi kul- túra fokozatos javulása s a nevelő munka hasonlóan jelentős faktorok.
Az Összes halálozások között a leg- utolsó évtizedet a régebbiekkel összehason- lítva a csecsemőhalottszám 3—4 % —os csökke-
nést mutat, az 1—3 évesek 7%—os, a 4—7 évesek 4%-os, az iskolás kor 2'1%-os ja- vulást. Legjelentősebb a javulás az 1—3 éves korban. Az 1910—19. évtized javulása látszólagos, mert a világháború éveiben aránytalanul sok volt a felnőtt halott (ter- mészetellenes módon), míg az abszolut ese- csemő- és gyermekhalálozás, mint később látjuk, más éveknél sokkal rosszabb volt.
A háború előtti két évtizedben is van némi javulás, amit a fertőző betegségek elleni küzdelem erre az időpontra esö eredmé—
nyes felvételének tudhatunk be (n'iegszűnt a kolera, himlő ritkábban fordul elő, 1896-ban bevezetik a diftéria-szérumot stb).
Hogy régebben milyen szörnyű pusztítást tudtak ezek a járványok végezni, azt a ré—
gebbi anyakönyvek forgatásakor láthat- juk, mikor egész oldalakon keresztül ko—
lerás, vér-hasas. diftériás, vörhenyes halot—
takat olvasunk. 1866-ban a kolera évében 62'7% volt a gyermek az összes halottak között, nem maradt el mögötte a 73-as ko—
f lera sem, valamint az 1883-es vörheny—jár—
§ vány, mely más betegségekkel, járványok-
kal karöltve 63'5%—ra emelte a gyermek-;, halottak arányát; 1878-ban diftéria, 18885—
ban a kanyaró tettek bizonyságot arról, hogy meg tudják tizedelni a gyermekvilág sorait. 1932-ben a vérhas—járvány mutatta meg, hogy még ma is vannak komoly jár- vány problémáink.
Országos viszonylatban a javulás foko- zott mértékben érvényesül. Kecskemét magas születési számára való tekintettel, a csecsemőhalottak száma kisebb mértékben csökken, mint a többi gyermeke. 1922 és 1931 között az országos viszonylatban 37'5%
gyermekhalottal szemben Kecskeméten 41'6
% a gyermekbalottszám. A 4'7% hátrány- ból 2 % a csecsemőkorra esik.
III. Csecsemőhalálozás.
A születések csökkenése, az egyke ve- szedelme folytán előállott szaporodási csökkenés nemzeti veszedelemmé fajulhat el, ha gátat nem emelünk ellene. De a gát- em—elés mellett ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a megszületettek közül még sok—
kal többet meg lehet és meg kell tarta- nmrk, mint eddig. Ezt a célt szolgálja a csecsemővédelem mintaszerűen kiépített szervezete, melynek lelkes és minden elis—
merést megérdemlő irányítója az Országos Stefánia Szövetség. Az eddig elért javulá- sokban a jelentős rész az ő munkásságáé.
§
Ximg—xxxX
W. GSECSEMÖHALÁLUZÁS.
w. MORTALIIÉ DE NOURRISSONS.
1860 — 193L..
( 100 etvaszülöme esik ! even alul: elhalt — Décts d'entants de moins d'un an, pour 100 nes menta)
3 5 3 5
30 IÉ-ál
25
tvessem—a
20 15 10
585003, ez a védelmi (munka ott akad meg, ahol legnagyobb szükség volna reá: falva- kon és tanyákon. A csecseim'ivédelmi munka értékelésénél tekintetbe kell venni, hogy az eredmény nem csupán az egészség—
védelemtől függ, hanem gazdasági, szociális tényezők is közre játszanak (pl. út és épít- kezés kérdése stb.) és talán több alkalommal sokkal jobban, mint a szakemberek buzgó—
sága vagy mulasztása. A kisebb születési számú, jobb gazdasági és kulturális viszo- nyok között élő. kedvezőbb éghajlatú, tel- jesebb egészségügyi felkészültséggel ellátott vidékek csecsemőlinlálozása gyorsabb és állandóbb jellegű javulást mutat mint az Alföldé, hol egy—egy forró nyár, meleg ősz a következtiiklmn lábrakapott hasmenés, vérhas rombndönt minden számítást. Erre tanulság a kecskeméti csecsemőhnlálozás.
(L. 4. sz. táblát és IV. sz. grafikont.) Ezen
is lehetne segíteni, csak a kivitelhez lenné—
nek meg a lehetőségek.
1919—ig sohasem volt 2096 alatt ;! cse- csemöhalálozás; ebben az évben 177 iii-m
szállt le. 1922-ig ismét 20 % fölé emelkedett (1921-ben 197), 1923-tól kezdve (akkor in-
V. GSECSEMÖ HALÁLDZÁS GYERMEKHÁULUUS
vv mamat DE uouamssons uommf "emma (, A HALÁL mu szam.
/o suwm LES muszs ne Mets,
50
:.0
30 20
"10
mama.,___-__—
O ;; ll . , ! ,
07 m () 6) m 0! m Ut o 0) 0 Ot m o
?????T???9?97*F
O O O O O O O 0 O O O 0 O O 0 [N 0 m 0 *" (V ti) [* a 61 O " N en II) 0 !) G) 03 m eo !) !) !) 0! m 0 r' r' T' (— i' v e' r' :- r— r !" i' v
Det: con sem [Wészew lámátkezás Démttté song (:onwtsions Apam vasakat. Mimentatéon
lm: e 26 Egyéb
5325133'5 Lnemulass "EladtÉS vntect Auma came: nuku.
dult meg a rendszeres védelmi munka) két ízben emelkedett 2095 fölé, 1928-ban és 32—
ben. Mindkét évben szokatlanul meleg és hosszú volt a nyár s 1932—ben vérhas-jár—
vány is pusztított.
Régebbi időkben voltak 11. n. mammut csecsemőhnlálozások, melyek minden eset—
ben valamilyen nagyobb szabású járvány—
nynl kapcsolatban öltöttek ily nagy mér—
téket. Pl. 1866—ban kolera 33896, 1873-ban kolera 3437. 1878-ban diftéria és vórhas 28896, 1888—ban kanyaró 29136, 1900—ban nagy kanyaró járvány 30896, 1905'ben diftéria és vórhas 301396 esecsemőhalozást eredményezett. Milán—1917 között, a világ-..- háború alatt szokatlanul magas 32—43?) % -ot mutat a csecsei'm'ibalozz'is. Ennek magyará—
zata a születések nagymérvű csökkenésé—
ben 5 egyéb közismert, általános okok mel—
lett a menhely kötelékébe idegenből is _sok- kal nagyobb mértékben felvett gyerme- kek nagymérvű lmlálozásábnn keresendő.
E három év csecsemőhnlottjai között igen sok menhelyi halott szerepel: 1915-ben 118, Milli—ban 116. 1917-ben 104, az összes
csecsemőhalottak 17. 24 ill. 23 $$$-a. Általá-
ban egy—egy város csecsenu'ilmlálozását zi menliolyek. kórházi osztályok jelentősen befolyásolhatjáyk. rendszerint jobban. mint esetleges vidéki szülések javítják.
A csecsemőhalálozás felekezet szerinti megoszlásánál a reformátusok l-——-2%-os előnyt mutatnak. de az utolsó két évtized—
ben ez a különbség is eltűnt. jeléül annak hogy a születések csökkenése a jobbmó—
di'mknál törtenik. Kecskeméten a multban a ret'omiátusság a jobbmódúnk többségét adta. A csökkenés :) szilletésekben ezért
5. Kecskemét csecsemóhalátozása vallás- felekezet szerint.
Mortalité de nourrisaons ?: Kecskemét,
par confessions.
_ Róm. km. Ref, Ág. ev. lzr.
Ev Cam. r. Calvim'stes Lufkérx'ens Isméle'tes ' a ' l at
Awéee mi?? 323335 533354 $$$, $$$-333343
Mmm.;
1860-69 27'1 26'7 21'5 21'9
1870—79 5284 26'3 241 17"?
1880—89 25'5 24'0 21'3 1417
1890—99 2352 24 2 .d2'0 15'4
1900—09 26'4 24'5 23'5 15'4
IMO—19 26'2 25'8 209 ') 25'0
1920—29 200 200 118 72
') Háborús évtizedbe esik, mikor a menhelybe sok vidéki csecsemő jött s közöttük több izr. Ebben az évtizedben 55 izr. csecsemő halt el s ebből 29 menhelyi,26 helybelivolt Ezért van a magas halálozás.
5. szám — 427 -—-— ;,935
M
6. Csecsemőhalottak korszerlnti megaztán százalékban.
Répartitíon par ága des máson décádés, en (l,/o.
É A eseesemöhalottak kora —— Aae dea nourriasons deeédés
V x
: hét—t hó : ms _ 3 hó 3—6 ms 642 hó 3 3—4? hó
xm !. . x _" — O—lhó 0—316 , *
AMS ,;W "am Demme a J mm;? * 192533; át a,. , mm a a 3 mms Dame a
l !
1860—69 18'8 19'4 21'2 * 19'4 26'2 l 33"? 54'4 l 45'6
1870—79 12'0 188 217 188 28"? 308 52'5 í 47'5
1880—89 11'2 ! 205 247 182 25'4 ; 31'7 56'4 * 43'6
1890—99 11'3 ! 240 226 16'9 25'2 35'3 57'9 42'1
1900—09 14'0 30'5 19'4 * 15'3 20'8 ] 445 639 5561
1910—19 14'1 1 27'1 20'3 I 16'9 21'6 ! 41'2 61'5 38'5
1920w29 16'6 27'7 19'9 16'1 19 7 44'3 64'2 § 35'8
mao—34 16-6 ; 20-9 20-0 ? 20-5 22-0 3 37—5 575 ; 42-5
%
kifejezettebb náluk. Evangélikusok és izra- 'la. Csecsemöhalálozás a halál oka szerint.
eliták csak töredéket képviselnek s össze- Mortalité de mmrm'ssons mivan! les causes de décés.
hasonlításra az ő adataik nem alkalmasak. ?; §"; §:
Az izraeliták igen erősen csökkent születési Én 33" az § ?; M % száma mellett a csecsemiőhalálozásban igen %% %% %S 'S %% :-3
alacsony számmal szerepelnek. (5. sz. Év §§ § ÉÉÉ ÉÉ § %% ggg
táblázat.) _ %% %% §§§ §?! %— üg ga
Kül- és belterület szerint körülménye- Amde—9 §f§ Ég %% Égi? ' %% Ég
sebb lenne a feldolgozás s félő, hogy nehe- ág ÉS 3 * ;!("3 § $; 13":
zen lehetne Objektív képet adni, mert a bel' az összes csecsemőhalálozás %.ában —Par területet a menhely, kórház aránytalanul mmm" "" "ombr'ás'gáglggs dóm de now-
lierheli. ' '
A csecsemőhalo'ttak korszerinti megosz— 1860—69 18-2 339 6-7 3—6 19 192 166
látsát vizsgálva (6. sz. táblázat) fel—tűnő az 1870—79 27'2 17'2 91 18? 1-1 7—2 19-5
újszülött korban és az egyhónapos korig ggg—33 121? 33? 812 1819 028 5.8 1324
. . — a 193 151 330 28 45 76
elhaltak Jelentős emelkedése a régebbi év- 190049 221) 181) 133 345 1.9 5.2 5.1 lizedekkel szemben. Ez nemcsak kecske- 1910—19 24-3 13-8 14-2 321) 2-5 8-0 10?
méti, de országos jelenség. Oka a többszii- 1920—29 24'8 11'5 15'4 26'0 4'5 2'8 14'9 téssel velejáró nemcsak abszolut, de relatív
többszúlésr trauma, delnlitás. Ezen felul ",. Gyermekhaluozús') a halál oka szerint.
ma több a gyenge, debilis újszülött, több a . . . , .
házasságon kívül született gyermek, több a MMM; múlnak) ""M"! 168 mm" de m'
kereső asszony s ennek megfelelően több $$$ ÉÉ %
az egészen fiatal korban mesterségesen táp— $$$ Én; § Én" % % lált csecsemő. A második, de főként a ÉÉÉ gi; § "ag §:
harmadik és negyedik életnegyedév javu- Év § 'EÉ-g ;; ;; §; e lása a helyesebb táplálásnak, okos elvá- A é %% giga: $$$ ' 33 55 lasztásnak, általában a tobb és helyesebb "" 58 %% gif—É gif; § ÉÉ És esecsemőtáplálási és ápolási ismereteknek
ROSZODlh'etiő. így 3 eseesemővédelem lengI'l- az összes gyermekhelilozás "Jo—ában ——Par
:tosabb utja: az mszulott és korai csecsemó- rapport au nombre lola!desdécésd'mj.,'/.
védelem.
(
Vessünk még tekintetet a halálokra is. $$$—ggg §; 133 53? át!; 3; ág:;
melyet kulon a" eseesemőknél és kulon a 1880—89 2-9 125 180 93 400 153 gymnekeknél turi-tettunk fel (1. 73), b) sz. 1890_99 3.4 1813 190 168 280 14'2 táblát és V. sz. grafikont). Nem tulajdonít- 1900—09 3-9 171) 16-3 196 2446 17'7 tunk nagyobb jelentőséget ennek a táblá- 1910—19 3?) 1635 137 21'8 27'4 17'5 tnak, mert a régebbi dingnózisok nagyon 1920—29 4 1 158 136 269 209 Ha
onosak, bizonytalanok, máskor igen nai- ,) 1—14 éves gyermek. _ De 1 an a 116". A k (nyálazás, nehéz fogzás igen sok esetben :, 1-6 _
.), de mégis orvoshalottkémektöl származ— ') I'Sl dab" Güng' " déb' "MMM"
29!
nak s az akkori viszonyoknak megfelelően legautentikusabbaknak kell tartanunk.
Csecsemőknél a veleszületett gyengeség megtartotta nagy szerepét s még ma is ez a diagnózisok legbizonytalanabb csoportja.
Előfordul az lBőO———70—es években még a gyermekkorban is ez a diagnózis (3 4 éves korban) 1'6—1'8% —ban.
A görcsök csoportja évtizedről-évtizedrc szűkül, bizonyara ezek közül került ki a régebbi időben hiányzó. alig kémlelt tuber—
kulózisban elhalt csecsemők emelkedő cso—
portja, melybe természetesen beleszámít- juk a gümős agyhártyagyulladást is. Gyer—
mekeknél a görcsök csoportja lényeges vál—
tozást nem mutat. Itt is lenne még tisztazni való.
Légzőszervi megbetegedések csecse—
mőknél, gyermekeknél egyaránt emelke- dést mutatnak, míg a táplálkozási zavarok csökkenését csak a gyermekkorban látjuk.
Csecsemőkorban még mindig dominálnak a táplálkozási zavarok, melyek falvak, ta—
nyavidékek területein uralkodnak nagyobb mértékben. hol a munkába járó, gyerme- kétől elválasztott anya korán, helytelenül hozzátáplálja vagy elválasztja sokszor a legmelegebb nyárban, csecsemőjét. Itt a cse—
csemővédelein másik útja: küzdelem a táp- lálkozási zavarok ellen. Az első két évtized mérsékeltebb szereplése a több szoptatás—- nak s talán az egyéb csoportba került, gör- csök közé kémlelt táplálkozási zavaroknak köszönheti eredetét.
A tuberkulózis, mely a felnőtt korban hatalmas kórokcsoportot képez, a csecse—
mőkorban különösen régente alig szerepelt, nem azért, mintha nem lett volna, de nem ismerték. Még ma is sok tuberkulózisban elpusztult csecsemő rejtőzködhetik a gör- csök és gyermekaszalyok álarca alatt. A gyermekkor nagy tuberkulózis halálozása az Alföldre, mint a the. főfészkére mutat.
(Feltűnő nagy ez Kecskeméten.)
Legfeltiinőbb, de legvilágosabban is érthető a fertőző betegségek nagymérvű csökkenése a halálokok között. De még ma is a diftéria, kanyaró, vérhas okozta halálo—
zásokkal jelentős helyet foglal el.
Az ,,egyéb csoport"-ot régente a bizony- talan diagnózisok adták, ma a kifinomult, differenciált kórismék.
Hadd emeljük ki az ,.egyebek" csoport—
jából a balesetek, gondatlanságok követ- keztében elhaltak számadatait. (8. sz. táb—
lázat.) 110 csecsemő és 537 gyermek szere- pel e kórjelzés alatt. A pálmát a lúgkő viszi
8. Baleset következtében elpusztult gyermekek:
száma.
Décés d'mfants dus 21 des accidents.
Ev Csecsemő Gyermek Összes
Amiga—3 Nourrissons $$$"; Total
] 860 -—— 69 6 53 59
1 870 —-— 79 9 57 66
1880 —- 89 8 72 f 80
1890 ———99 17 52 * 69
1900— 09 27 107 134
19 lO —— 19 24 104 128
1920—29 19 92 11 l
Osszesen —- Total Itt) 58? (H? !;
el. Ha ennyi a haláleset, mennyi lehetett a sérülés? Feltűnő a gondatlanságok, balesetek következtében elhaltak nagyobb száma az utolsó három évtizedben, aminek az anyák 'házonkívüli nagyobb elfoglaltsága, a tech- nika haladása lehet az oka.
IV. Mennyi anyagi áldozom! hozott Kecsa kemét az utolsó tíz évben a gyermekét-!?
Hatalmas, ma már jóval erején felüli áldozatokat hoz Kecskemét a gyermekei—
ért. Egészségükre városi fenntartással anya- és csecsemővédőintézettel, bölcső—
dével, tejkonyhával, napközi otthonokkal, óvodákkal vigyáz. Sajnos, e szépen fejlődő intézmények továbbfejlődése a nyomasztó terhek miatt megakadt. Lelküket, szelle—
miiket 44 belterületi, 92 külterületi tan—
teremben. helyenvkint valtott tanítással 147 községi tanító nemesiti, csiszolja. Az ezekre fordított kiadások évenkinti Össze—- gét azzal a megjegyzéssel mutatjuk be, hogy a jelzett célokra allami támogatást csak az iskoláknál kap a város a tanítók lizetéskiegészítésével (l. 9. sz. táblázat). A csecsemővédő a Stefánia Szövetségtől szükséges nyomtatványokat, tápszereket s egy védőnőjelölt tiszteletdíját kapja. A tár—
sadalom buzgó áldozatkészséggel áll a gyermekmentés szent ügye mellé s magán a gyermeknapon tíz év alatt kb. 15.000 P folyt be.
*
Most midőn megnehezült az idők já—
rása felettünk, mikor még a májusi fagy és e hó 28—i tragikus jégorkán is a legszaporább tájat sújtotta legerősebben, több és több gond veti ráncba bomlo- kunkat: vajjon a sok gyermek közül nem veszítünk-e el még többet? Gondterhes ag—
gódásunkba belevegyül a dunántúli egyke—
