Munkabérfeltételek és aratási kereset az 1938. évi aratási szerződések alapján

SZOCIÁLIS VISZONYOK

Munkabértettételek és aratási kereset az 1938. évi aratási szerző- dések alapján.

Les conditions de salaires et la remuneration oles travaux de moisson en Hongrie, d'aprés les eontmts de mozssonneurs relatzfs ii 1938.

Résun'ré. Récemment, FO/fire central royal de statistiaue, procédant á une enauéte knour 1938 sur les controls de moissomleurs carac-

Jer-isant particulierement les regions agricoles, a

recueilli .liongrois

1840 contrats relatifs aux salaires de 80.798 ouvriers, (lui ont fait la moisson et le

battage sur environ 8'6% (les terres moissonnees.

Notre tableau ] indiaue les principaux ren- .seignements fourm's par lienauéte, gui peut étre

monsidérée comme íaite () titre d'essai. Les contrats

;; sont dioíse's en 2 catégories. La premiere rom- prend les contrats ayant fíxé pour la récolte et la rentrée (les cére'ales des salaires differents de ceux [pages pour le battage; la seconde, les contrats out

on! stipulé un méme salaire pour ces .? besognes.

Selon les dispositions d*ordre social de la loi, les parties contractantes doivent slentendre sur 12 modes de payement. Cela afin aue dans le cas ou .Ia récolte est mauvaise, l'ouvrier puisse choisir le

mode de payement le moins ,recevoir ce out a été ,,gara ntie" (d déterminer-

produits), et

rlósavantayeum et

stipulé comme

selon le poids des non le salaire (l payer avec une partie de la récolte, ovi a été également prévu dans son contrat. Liímportance moyenne de ces

? sor-tes de payements varie suivant lcs regions, ainsi gve le montrent les cartogrammes I et II.

Parmi les salaires pages avec une partie des produits, les plus fre'tluents sont aui ,font 10% de la récolte, Dans le cas mi le salaire pour la moisson (y compris les travaux de rentrée) différe de ce guyon page pour le battage, ils représentent 9'3% pour la rnoisson et 3'45%

pour le battage; dans le cas ou pour toutes ces besognes, il y a une méme sorte de salaire, ils ne tepre'sentent, en mor/enne, gue 10'9%.

Panni les contrats, ceux (]uí stipulentun salaire 'consistant en une partie des produits sont bien plus nombreur (luc ceux (lui fixent un autre mode

ale payement.

ceux

[Ximportancc des salaires paye's avec une partie de la recolle depend, naturellement, surtout de cette derniére, ani varie selon les regions.

Nous avons essaye' d'indiauer en pengős are aui revient d 1 jour du salaire dlun ,,couple de moissonneurs", clest-a—dire, dlun faucheur et dlune ouvriere auriliaíre travaillant ensemble (voyez le graphiaue I,, fait diaprés les moyermes départemen—

tales de la récolte et (les salaires paye's avec une partie des produits, en lenanl compte de la valeur

de la nourriture et de la paille fournies aux

ouvriers). Selon ce graplziaue, un couple de mois- sonneurs gagne par jour en moyenne 11'19 d 18'32

pengős; on voit par la auels grands salaires payent les patrons dont beaucoup, mus par des considéra—

tions dlordre social, n'cmploient pas de machines

moissonneuses_ '

Si on compare les colonnes du cartogramme III, on se rend compte des grandes differences (Iulil y a, d'une région () llautre, entre la valeur de ladite yarantie et les salaires consistant en une partie de la re'colte, fixés tous les deux par les contrats de

moissonneurs, ainsi azfcntre les salaires paye's ("1 la

journée au temps de la moisson.

Il ressort donc, de Penauéte en guestion et gut, nous Favons déjd dit, peut étre considérée comme une operation íaite á titre fessai, gulen établissant des statistiaues sur les salaíres agricoles de Hongrie, on aurait tort de considérer uniguement les salaires () la journée (lui, dépendant de (*offre et de la de- mande Iocales, varient souvent trop d'un endroít () l'autre. On devrait encore tenir compte des sa—

laires payés avec une partie de la récolte, si fré—

(]uents dans notre pays, et (les salaires á for/ait fixés eyalement par control,

*

A magyar mezőgazdasági termelés leg-,

fontosabb szakaszára, !

kozó munkafeltételek ismerete mind gazda—

sagi, mind szociális szempontból igen nagy jelentőségű. Szöveve'nyes mezőgazdasági munkabérrendszerünkben azonban az 1898:

II. L-c. rendelkezése szerint kötött és írásba—

i'oglalt szerződések tartalmának statisztikai feldolgozása nélkül alig lehet eligazodni.

Ezért a M. kir. Központi Statisztikai Hiva- tal, az 1937/38. évi hivatalos statisztikai munkaterv alapján, az 1938. évre kötött ara—

tási szerződéseket gyüjtött össze; A helyi hatóság csupán azoknak a szerződéseknek másolatát küldte be, amelyeket a helybeli szokások alapján a Vidékre jellegzetesnek tartott. A Hivatal ez első és így kísérletnek ' tekinthető felvétel adatait különböző szem—

pontok szerint dolgozta fel s megállapította, hogy azok a nehézségek, amelyeket az egyénileg 'z'iltakozó, terjedelmes szerződé- sek bonyolultsága a statisztikai megfigyelés

2*

az aratásra vonat—i

*) Vm. : comiiat. —— ") ij. : ville autonome.

1. szám — 20 -- 1940

Az 1938. évi aratás és cséplés átlagos munkabérfeltételei.

Salaires moyens pour la. moisson et le battage, em 1938.

Aratás és hordásnál § k': Aratás, bordás és cséplésnél .

Pour la moisson et la rentrée de la récolte : §§ Pour la moisson, la rentrée de la 1e'colíe el le batlagce :

a d 33 § § Paurcentage des 'j % ;; gg ,: d a (5 .,, Pourcmtage des "155

; § ? 8 controls selon lesguels ba'; § 52 v: § . ..,-Eg contrats selon lesguels § :;

E § m:; § Pouvrier dzvait § § ; ; § ": § 5 § l'uuurier demi! x § ;

_ s 2 ; "% sÉ **_E""T—sss § 2— se az E ? $$$—* á'Tí—saa § SN

is: "3333 . 328 RSÉ-g-t§í§*§ 5.3 asszem ., $$$ sssfáss

mi: m,;"fgt; '*' Na.. sgcoge E.,, ms ussgamN *: :gcdge

38 xvmck * ám:—ua.":iiJlÉaw 38 56.30 8 % §3§N32RÚNÉ

31 %; 5§w§§ §. ::ÉFÉÉSűf'á gÉ % %; $§*R§*§ § §§$a§§§§§3

. §" *" ._ ns..." gas—_- X : ;— _a; __ gém; N._§_

Ofszágfész, § íg 33 És? % % Ég Ésg e§§ %i § 33 ÉTÉÉS *: :? sg §s§ §§§

törvényhatóság § is"; 535353 § És % HE 532 BB'". § %% $$$-fe § És §§ %% $$$

%. ae. %s%s ; §"? gogwfss gs a. 73. ssvssg : sux—3 gos—Ass Régions, az! x% 3§€§§ ;: ,?) lg—gs3§_gúg§ az; x§ §§£§§Z § TE l'g—ÉÉÉLÉÉ'Éb'n comitatsetvilles g; %% MÉ-mÉ "" m:;ggsg ggg 0? s; %m saras % m': 73;§F reg.;

._ "gk asus % ) Oke :)ta , gs w._ _a). w:_s_§_l makawm—uíxv

autonomes wk $$$ ha "33 33 (mg sma**u—*4-§*3 '— ?— x—S con'""39* !: azt: ***waa'"

%% ÉÉ 25 Égw 08 %i Ég s§§ :%s 535 %m %% 35. 35273 38 af; §; $$$ gli-$

to a.. I:: ._u ___... a) a) ."! —. % ,,3— N__——.__._._. V:

%s EÉ % w§g na?. 3'.§ Ss sie. 53. s-_— és Eg % .. , MÉ 33 %s 33 sgÉÉ—sg

gaessfnsw—

%

..

Ésgfseasaesaamf

?—

"w

:; 8 %S "'*§ ág ;; _élelmezés 33453 És É 8 a': "133 §§§ ; élelmezés 33303

$ ,a ;,5 8-3 ; 8.3 Jártaszer- _ 33274. a.; $ .,, 55 ?g ü—wg § jartaszer- ., ggg x% 53 % § %u? § * ződések Járt a 'g "'a—§ "3: x% 33 $ § §éw _ ződések Jart a o * ;

aa a ., a... § 1—5 MM! szerző- a *: § :.— gu ;; ., a... ars O/O—ánal szerző— § ; ..

53 És § 3 x :: §§ H-WPPW dések 75.41 § gn— (33 *33 § :; 303§ zz-rappwí dések 522 §

-;§

35 at 3276 . 153755?

el...—...a

M ; s % És

335 .: ggg § s amim? %....1

se;

_; ___ "34 32 mi I:: es U: exmainés 12-54 u "(5 ; ff VNIC Én: Ld " w §. 5521/7237; Ég!: v

1 2 3 4 5 6 l 7 8 ] 9 10 11 12 13 14 15 16! 47 18! 19 20

! ]. Dunántúl

Transdanubie ; ;

Baranya vmf) . . 48 2.091 107 96 29'1 167 27 03 67 3'1 16 654 116 121 625 250 —" 19 76

Pécs tjv.**) . . . —- —— —— -— — —— — —- — — —— — — — — —— —— — ..

Fejér vm. . . . . . 113 6.162 105 98 29'2 124 56 37 64 3'7 16 889 103 11'5 50'0 G'? 18 38 66

Székesfehérvár tjv.. —— — —— — —— —— — —- —— —— —— —— —— — — _ —— —

Győr, Moson és P0- _

zsony vm. . . . . 53 2.358 11'3 8'9 736 227 19 a] 64 3'6 3 30 109 100 333 667 —— 67 53

Győr tjv. . . . . —— —- —— —— —— — — — —— — —— —— —— —— _; —— — —— _.

Komárom és Eszter— . !

gom vm. . . , , , 39 1.631 12'9 93 487 20'5 88 44 53 3'7 5 200 13'1 105 800 _ 20 40 61

Somogy vm. . . . . 141 5.674 12'4 98 17-0 28 26 22 60 3-4 11 508 11-0 12-3 182 9 1 _ 19 56

Sopron vm. . . . 46 2.103 11'5 9'5 4'3 6-5 48 44 47 3'4 3 128 17'0 108 333 — — 33 80

Sopron tjv. , 2 78 10—0 8-8 50-0 _— _ —— 77 3-5 —— —— — .. — — __ _ _

Tolna vm. . . . . 70 3.222 10"? 9"? 86 86 57 31 59 3'7 1 20 3'0 12'0 — 100'0 _. _ _.

Vas vm. . . . . . 69 2.211 148 8'7 667 174 20 28 56 3'5 13 601 13'4 10'9 46'1 53'8 — 30 60

Veszprém vm. . . . 87 2.998 138 9'4 506 230 29 55 58 3'7 9 395 11'3 126 667 — — 78 93

Zala vm. . . . . 38_ 1.175 152 9'1 632 184 13 40 56 3'3 6 146 107 10'4 500 500 —— _ 33 75

1. összesen— Totaux 706 29.703 122 9-5 35—7 13-3 36 36 60 36 83 3.571 11—2 115 49—6 22—97? 35 69"

II. Alföld § %

Grande Plains

:

__Bács—Bodrog vm. 19 860 101 98 52 421 26 15 62 33 1 44 9'7 12'5 — — — 100 80

Baja tjv. 5 196 110 100 — —— 40 20 68 3-0 1 16 97 10'0 — — 100 —— 64

Békés vm.. 36 1.600 81 90 66'7 250! 50 40 83 B'! 26 1.193 8'1 102 962 3'8 12 85 88

Húha vm.. . . . . 52 2.484 100 99 192 2130 71 17 50 3'4 2 92 106 130 —— 50'0 — 100 55

Csanád, Arad és To- * §

mmal vm. . . . . 35 1.876 75 8"! 600 400 50 31 64 3-4 5 ! 474 110 11'1 600 200 —- 20 70

Csongrád vm. . . , 13 880 76 9'4 77'0 23'0 54 46 66 30 9? 853 85 100 (67 33-33 22 44 67

Hódmezővásárh. tjv. 1 16 94 10 0 —— 100'0 —— —— 50 41) 1 _ 20 96 100 —— 100 0 —; — 80

Szeged tjv. . . -— — —— —— —— —— —-— —— — -— — * —— —— — —— —— —— — _

Hajdu vm. . . . . 38 2.063 95 93 10-5 474 40 60 54 83 7 . 360 104 114 —— 286 14 71 65

Debrecen tjv.. . . 8 258 97 90 125 625 38 —— 52 3-0 ——§ — __ —— _ — __ — __

Jász-Nk.—Szolnok vm. 61 2.310 94 98 21-13 29'5 74 26 69 3'4 17 ; 942 81 110 35'3 28'5 24 7 74 Pest-Pilis—Solt-Kk.vm. 127 4.805 110 95 22'8 12'5 40 46 52 37 26; 795 11'9 109 269 192 8 73 61

* Budapest szfv. . . — — —— __ —— —— — — — — — f —— —— —— — —— _ —— _—

Kecskemét tjv. . 2 82 200 970 500 ., — —— 43 3-5 -— — — —- — —— —— —— —

Szabolcs és Ung vm. 136 7.814 112 8'8 5'1 265 61 32 56 8'1 5 282 9"? 120 200 40'0 — 80 69 Szatmár, Ugocsa és

Bereg vm. . . 56 2.336 9—4 7—8 10-7 67'9 499 g . 42 3-1 4 M 186 9—7 10-2 —- 100-0 ___—: 30va 45 ?

II.Összeseu-Totaux 589 27.530 10—5 91 21—4 307 57 32 58 3-4 104 4.757 9—7 108 461 23-0 13 72 7§

. III. Észak —— Nord .

__Abaúj-Torna vm. . . 24 682 110 9'7 4'1 45'8 87 13 47 24 281 696 10'8 106 217 304 30 35 48 ,Borsod, Gömör és Kis—

" hont vm. . . . . . 25 888 98 9—8 40 160 48 40 60 3-3 63 1 2.204 10-0 110 127 270 18 48 56

Miskolc tjv. — —— — — —— -— _ — — — -— —— —— —— — — —— —— ——

Heves vm. . . . . 60 3070 9'3 9'7 3'3 8'3 87 47 57 33 22 975 9'7 109 455 227 5 64 57

Nógrád és Hont vm. . 17 811 10'0 92 356 11'8 24 54 42 3'9 76 2.880 105 104 93'4 1'3 —- 72 50

Zemplén vm. . . . . ,N'ÉÉ 2.640 106 85 22-11) 486 "04 6 , 49 3-0 13 446 83 10-1 230 53' _É 92 49

III. Összesen— Totaux 161 8.086 101 9-3 11-2 242 57 32 51 3-1 197 7.151 9-9 10—7 49-2 188 10 60 7—5?

Magyarország össze-

sen—Hongrie entiére 1.456 65.819 11'0 9'3 271 el'? 46 34 58 313 384 15.479 108 101) 48'4 208 9 58 65 L

AZ1988. ÉV! MUNKABÉRSZERZÖPÉSEKBEN MEGÁLLAPITOTT músn mzmshEK MEGYEI mm (6ABUNA,K6R.—BAN).

GARANHES DE MOISSUN FIXEES PAR LES CONIRMS DE SALAIRES DE 1938.

EN MOVENNE. PAR CUMITMS (EN CÉRÉALES ET KG ).

kg gabun'p

*Xxx

xxxXxx 56—60

41—45 46 50 51 55

AZ 1936. EVI MUNKABÉRSZERZÖDÉSEKBEN MEGÁLLAPíTOTT ARATÚRÉSZ MEGYEI ÁTLAGA A LEARATUTT mon O/O-ÁBAN KIFEJEZVE.

SALAIRES Ut MUISSONNPURS PAYÉh AVH) UNE PARHt DES PRUDUHS D'APRES CONIRMS DE SIXLAIRES DE 1938! EN MOVENNE PAR COMHMS.

PAR RAPPORI AUX CERÉMES MOJSSUNNEES (Uh,)A

%— —_ _ _ _ _

M ÉM '37 394"

kg di cerealex

61—65

_ 8'5 8'5——87 88—90 91——

66— 70 71—

R H ríeS'. 1940

1. szám

elé gördítf) leküzdhetők. Tehát az aratás és a vele kapcsolatos munkák feltételei, meg bére a szerződésekből is megállapíthatók s így a hatóságok és a gazdaságok vezetői a kérdőpontok tömegével zsúfolt statisztikai kérdőívek kitöltésétől megkímélhetők.

Az alábbiakban a próbafelvétel néhány közérdekű és fontos adatát ismertetjük.

Megjegyezzük, hogy a szerződések alapján kifizetett teljes járandóság összegét nem számíthattuk ki. A szerződések hiányossá—

gait ugyanis sok esetben csak az adatok levelezés útján való pótlása egészítheti kif) ami a munkatorlódásra és arra való tekin—

tettel, hogy ez első adatgyüjtés csak próba- felvétel volt, elmaradt. gy is igen tanulsá—

gos azonban az aratásra és cséplésre vonat—

kozó nyers munkabér adatsor-a.

Adatainkat 1.840 szerződés alapján állí- tottuk össze és az azokban foglalt munka—

bérfeltételek jelentős számú munkástömeg:

80.798 arató keresetére vonatkoztak. A szer- ződések szerint ezek a munkások összesen 437.000 kat. hold gabonával bevetett terület termését vágták le, hordták be, illetőleg csé- pelték el, tehát az ország learatott gabona—

területének 8'6%—át.

Táblázatunkban a szerződéseket asze- rint osztottuk két részre, hogy azok az ara—

tás-hordást és a cséplést külön-külön fize- tik-e, vagy pedig együttesen. A szerződések 66'9%—a egyébként mindhárom munkanem végzéséről rendelkezik. 12 szerződés csak a eséplési munkát szabályozza, a többi szer—

ződés mind tartalmaz az aratásra és hor- dásra vonatkozó megállapodást. A részlete- sebb feldolgozás majd érdekes fényt fog vetni arra, hogy oszlik meg az aratóbandák egyes tagjai között az aratás, bordás, csép—

lés különböző munkaigénye, munkaintenzi—

tása és keresettöbblete, amelynek különbsé—

geit a munkaadók nem egyszer az ebben az adatsorban ki nem mutatott prémium- szerű juttatásokkal egyenlítik ki. A táblá- zatból az tűnik ki, hogy azok a munkások, akik cséplőrészüket külön kapták, kedve- zőbb helyzetben voltak, mint azok, akiket az aratásért és cséplésért együttesen díjazták (a különbség a szemrész országos átlagá-

1) V. 6. Heller András: ,,Aratószerződéseink jogi vonatkozásai és a munkabérstatisztika". Magyar Statisztikai Szemle 1939. évf. 1037—1049. ].

2) A szerződésszerű részletkérdések fontosságát

csak egy példával világítjuk meg, Egészen másként alakul egy 20 párból álló aratóbanda keresetének végösszege akkor, ha az aratógazda, a szakácsnő és a vízhordógyerek bérét a munkások járandóságából levonják, mint ha azokat a munkaadó fizeti.

__21—

ban 1'6"a—ot tett). Az utóbbi csoportban az egy kaszásra jutó learatandó terület rendszerint kisebb, a biztosíték összege vi- szont természetesen átlag 7 kg—al nagyobb, mint az előbbiben.

Az aratás-hordásért fizetett részjárandó- ság %-ának és a szerződésszerű biztosí- ték nagyságának megyei átlagát a mellé—

kelt kartogrammunkon tüntettük fel. A biztosíték az 1898zll. t.—c. 10. §ának ren—

delkezésén alapuló, a termény súlya szerint meghatározott és a munkavállaló által a részjárandóság helyett szabadon választ—

ható fizetési mód, amely a terméseredmény romlása által az aratóra háramló kárt bizo- nyos fokig kiküszöböli. Mint később láthat- juk, értéke az aratórész értéke alatt, viszont a napszámbér fölött van. Kialakulása a két kartogramm adatainak tanusága szerint alig áll összefüggésben az aratórész nagyságával.

Ott, ahol a részkereset értékét a legjobban megközelíti (v. 6. 24. l.-on levő karto—

grammal), ez a jelenség az elemi csapások gyakoriságán kívül rendszerint a nagyobb sűrűségben jelenlevő bizalmatlan munkás- tömeg közvéleménye, vagy az idényvándor- lás okozta munkáshiány nyomásának tud—

ható be. Megemlítjük azt is, hogy 230 szer—

ződés a törvény kifejezett rendelkezése elle—

nére sem tartalmazott a biztosítékra vonat- kozó megállapodást.

Abban a csoportban, amelyben a csép—

lési munkát külön díjazzák, a szerződések felénél valamivel kisebb hányad nem 7 — ban, hanem a termény bizonyos részében

szabta meg a munkabértl) Ezeket átszá-

mítva, az aratórész országos átlaga 9'3%

volt. Az országrészek Sorrendjében az első Dunántúl, és az északi országrész is meg- előzi az Alföldet. A leggyakoribb fizetési mód a 10% (a szerződések 44'1%—ánál) és a 9, illetve 9'5% (összevéve 31%-uknál).

10%-nál többet a szerződések 2'1%—ában,

tek. A megállapodások 4'7%-a más fizetési

módot Választott. A legdrágább munkabér 3 szerződésben egy nyolcadrész (12-5%), a legolcsóbb pedig 2-ben 6% . A csé'plés mun—

kabérének országos átlaga 3-45% volt. A szerződések 4'3%-a a termés 3 percenten aluli részét, 32'5%—a: annak 3, 26'3%-a:

1) %-os megállapodás esetén a munkásnak az elcsépelt gabona kikötött hányadrészét a magtárból mérik ki, ha azonban a felek pl. 11-ik részben állapodtak meg, akkor rendszerint a tarlón fekvö 11-ik kereszteket külön hordják be és csépelik el a munkás számára.

1. szám

36, 34'1%—a pedig 4%—át, illetve annál töb—

bet állapított meg, 2'8% —ukban viszont nap—

szám és más fizetési feltétel szerepelt.

Azok a szerződések, amelyek az aratást a csépléssel együtt díjazták, országos átlag—

ban 10'9%-os keresetet biztosítottak. A megállapodások 8'9% -a szerint a munkaadó a termés lO-ík részén aluli béreket fizetett,

57'80/o-a 10-——12 pereentet. 327041 pedig

12%—nál nagyobb munkabért adott. A leg-

magasabb bér volt: kétszer 14%, a legala-

csonyabb egyszer 7795. Az országrészek

sorrendjében itt az Alföld megelőzte Észa-

kot.

Lényegesen befolyásolja az aratórész ér- tékét az, hogy milyen az aratók szerződés- szerű szalmajárandósága. A munkát adó birtokos gazdálkodásának mindinkább bel—

terjesebbé 'áló fejlődése következtében amily mérvben csökkent gabonával bevetett birtokrészének nagysága és minél több álla—

tot tartott, annál nagyobb szüksége volt szalmatermésére. A tavaszi szalmára mint takarmányra, az őszi szalmára almo—zás és egyéb célokra. Mivel azonban az arató is sok esetben kis- vagy tör'pebirtokos és leg- többjük állatot tart, takarmány- és alom- szükségletének jelentősebb részét a maga- sabb birtokkategória termeléséből kényte- len beszerezni. A szerződést kialakító egyez—

kedés során ezt az igényét őszi és tavaszi takarmányfélékből származó részkereseté—

nek biztosításával vagy a szalmarész köve- telésével elégítheti ki. A szerződések első csoportjának 80%—a szalmajárandóságra vonatkozó megállapodást tartalmaz. (46% -a a teljes szalmarészt biztosítja, 34%—a pedig meghatározott mennyiségű, pl. egy szekér ősziszalma, vagy pénzben kifejezett szalma- rész váltságot.) Az esetek többségében a munkások tavaszi szalmát nem kaptak. A szerződések második csoportjában, ame—

lyekben az aratási és cséplőrészt együttesen

fizették, a megállapodások még kisebb %-a szerint volt szalmajárandóság kikötve.

A felek igen sok szerződésben egyeztek meg a munkásoknak az aratás, bordás és cséple's vagy azok munkaszakaszaira jutta—

tott élelmezésére vonatkozóan. Az aratók—

nak és cséplőknek a munkálatok idején való rendes táplálkozása a munkaadónak is érdeke, a munkában mint segédmunkás

sok kaszás felesége részt vesz, az ételhordás is nehézségeket okoz. Ezért sok szerződés közös főzést köt ki, a szakácsnők, étel— és vízhordók javadalmazásáról is gondosko—

dik. Az adatok részletes feldolgozása érde-

._2g_

1940 kes fényt fog vetni munkásaink táplálkozá—

sára, és kiküszöböli sok —-—- a kereset nagy-- ságát befolyásoló —— zavaró tényező hatá—

sát. A dunántúli szerződések nagyobb része biztosítja a munkások teljes élelmezését; az.

Alföldön inkább néhány fontosabb élelmi——

cikk (szalonna, liszt stb.) juttatása, tehát a, részleges élelmezés aránya nagyobb, az északi országrész alacsonyabb munkabérére pedig jellemző, hogy élelmezési járandósá—

got aránylag itt ad a legkevesebb szerződés..

Az aratószerződéseknek az aratásra vo—

natkozó egyes feltételeit a gazdasági fel——

ügyelőknek járásonkint való becslése alap—' ján a m. kir. földmívelésiigyi minisztérium hírszolgálati osztálya is feldolgozza. Meg—

állapíthattuk, hogy az 1938. évi aratórész;

törvényhatóságok szerint kiszámított átla—

gos százalékszámai alig mutatnak eltérést táblázatunk számsorától. A becslés által nyert adatok igen kis mérvben magasabbak.

képviseleti úton nyert adatainknál. Négy törvényhatóság átlaga teljesen egyezik, lőn megye becslés útján nyert százalékszáma átlag ()-32%—al magasabb, 6 megyéé pedig:

átlag ()-25%—al alacsonyabb táblázatunk adatainál.

Az aratásra és (zsé—plésre vonatkozó bér—

fizetési feltételek ismertetésén kívül kísér—

letet teszünk az alábbiakban annak meg—

állapítására is, hogu an alakult vármegyén- kint egy-egy aratópár átlagos keresete. A begyűjtött szerződések alapján egyelőre- csupán az aratási kereset megállapítására szorítkozunk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy mindaddig, amíg az összes munkák feltéte——

leít részletesen nem ismerjük, nem dönthet—

jük el, mely vidéken nagyobb a munkás keresete, mert igen sokszor az a munkaadó, aki az aratást és cséplést jobban megfizeti.

a szerződés szerint lekötött egyéb munkálaw tokért az átlagosnál kisebb bért ad. Még- sem érdektelen annak a részletkérdésnek tisztázása, mit keres a magyar mezőgazda—

ság e fontos munkaszakában az arató.

Az aratás főleg részes munka lévén, a munkabér nagysága elsősorban a termés——

eredménytől függ. Kat. holdankint 1938- ban a búza vármegyénkinti átlagtermése—

7'4 (Borsod vm.) és 121 (1 (Sopron vm.) között ingadozott; a rozs átlagtermése 6'5—

(Hajdu vm.) és 9-4 (Csanád és Sopron vm.), az árpáé 6-6 (Borsod vm.) és 128 (Csanád vm.), a zabé 5'6 (Abaúj) és 11'1 (] (Csanád) között. Ezért a gabonanemüekkel külön—

böző arányban bevetett területek vármegyei átlagtermését az adatgyüjtésiinkből kapott

1. szám — 23 —— 1940 vármegyei átlagos részflzotés mennyiségé— 16'30 pengőhen számítottuk. Bccslésünk vel vetettük össze. A helybeli gabonaár is-

merete hiányában 1938 augusztusi országos átlagárként mázsánkiut a búza árát 20'——, a rozsét 1480, az árpáét 16'35 és a zabét

szerint eg' aratópár naponta átlag 1.200 négyszögöl gabonát vág le, katasztrális hol- dakra vonatkozó adatainkat tehát magyar holdakhoz viszonyítottuk. Maguk a szerző—

o 2 4 6

FEJÉR ...

GYÖR,MOSON És POZSONY . BARANYA ...

SOPRON ...

TOLNA ...

SOMOGY ... . ..

VESZPRÉM ...

KOMÁROM Es ESZTERGOM. . VAs ...

ZALA ...

A

EGY ARATÚPÁR ÁTLAGUS NAPI ARATÁSI KERESETÉNEK ÉRTÉKE VÁRMEGYÉNKINT PENGÖBEND

VALEUR DU SALAlRE PAYÉ POUR LA MOISSON A UN COUPLE DE MOISSONNEURS, EN MOYENNE, PAR COMiTATS ET PAR

DUNÁNTÚL ———TRANSDANUBIE

8 40 42 44 46 48

ALFÖLD —— BRANDE PLMNE

_ A kapott élelem pénzértéke

"Valeur de la nourriture iournie par le patrbn

GMNNIAMDÉSTMWNML. , . 1 X 1 *§

BÁCS—BODROG ...

CSONGRÁD ... ' "xx ' ! '*s ll

BÉKÉS ... xx ' *§

JÁSZ-NAGYKUN—SZOLNOK . _ *a

mwmwumm ( [X *W

BMAR ... Ékxx ' ' 43

HAJDÚ ... *x *s

suemrsásuwü ... ' _ f *a

—SZATMÁR,UGOCSA És BEREG ! xx , ! *3

EszAK __ nono

NÓGRÁD És HONT ... ' *sk * A *sü

HEVES ... " *s

ZEMPLÉN ... , *x; , ' *§§

ABAÚJJORNA . . .. . .. Fkt , Úx *söx §x*§

BORSOD,GÖMÖRÉS MSHONT _ )x IX§*C*§§

IIIIIII §§§3§§§

A szalmajárandóság pénzértéke Vateur de la rétribution en paille

A gabona szemkereset pénzérteke Valeur du salaife en grains de céréales

M. St.SZ.1940.

dések is érdekes megállapodásokat tartal—

maztak az aratás időtartamz'lról, úgyhogy az általános felvétel anyaga majd erre a kérdésre is világot vet. A szerződések az aratás elvégzésére szánt időt 6 és 21 nap között leginkább 124 14 napban állapítot—

ták meg a learatandó terület nagysága és vidékenkint eltérő szokások szerint. Ez is

R.H.deSt.1940.

alátámasztja becslésünk helyességét, bár tudjuk, hogy egy jó aratópár naponta egy kat. holdnyi területet is levághat.

Az aratókereset szemjárandóságának ér- tékéhez még a szalmarész vagy váltság, to- vábbá az élelmezés értékét is hozzáadtuk.

A learatott gabona szalmájának súlyát a szem 100 kg—jára számítva átlag 220 kg—

l . szám

nak, árát mázsánkint 2'20 P-vel vettük

figyelembe. Az átlagár megállapításánál az is érvényesült, hogy az arató a szerződések szerint az esetek többségében tavaszi szal- mát nem kapott. Az élelmezésre vonatkozó adatok részletes feldolgozása helyett ezideig csupán becslésre vagyunk utalva s így egy aratópár egy napi ,,teljes" élelmezésének értékét 1'50 P-ben, ,,részleges" élelmezését pedig 50 flllérben állapítottuk meg. A szalmajárandóság és az élelmezésre vonat—

_24__

1940 kozó adatok sokrétűségének tanulmányo- zása majd a munkások keresetét feltűnően befolyásoló helyi szokások ismeretére vezet- het. Most a törvényhatósági átlagmnnkabér megállapításánál, hogy különböző jelentő—

ségüket kidomboríthassuk, a szemrész érté—

kéhez a szalmajárandóság és az élelmezés átlagértékének olyan százalékát adtuk, ami—

lyen percentben juttattak aratóiknak vár- megyénkint a munkaadók teljes szalmarészt, vagy szalmarészváltságot, illetőleg teljes vagy

AZ 1939. Ev; mm mmm FIZETETT MEZÖGAZDASÁEI NAPSZÁMBÉR. mvtabl AZ mm mzmslitx És RÉSZKERESET PÉNZÉRTEKÉNEK ÁILAGA VÁRMEGYÉNKINT.

VALEURJN ARGFM DESSAM R'r'S PWES A Lh AOUHNFE AU ltMPS DE Ul MMSSON HDE(A GARANHEDt MOISSDN, AlNSl HUFDES SALA RFSílt MOwSSONNíURS CONSESTANlFNUNE PARllE DESPROOUHS. EN MOYÉNNYPAR CDMHMS, EN1938,

Az ! es H osztalyunagszamkerew 1936 mlm havi atlagnak osszege Moyenwe des salaares de ha el Heclasse nevé; : la mumee en milla!!968

így Nahimi! részéve mulott biztositek

? szemit hetet! aratott! anértéke / Valeuyen argenmu salaire mi! '.

4 ¹couple de moissonneurs conformément :; la galanbe cnmractuehe '

XX

Egy aratówár résseve msgáetauíwu aratási reszga'tandósao nemertem Valeurm argentüuSala'fe line nem

!couple de mclssonneum e? sons—sun!

részleges élelmezést. Nem szabad tehát sze—

münk elől téveszteni azt, hogy az eredmény csak vármegyei átlagokat mutat s így az egyes aratópárok keresete lényegesen külön—

böző többek közt aszerint is, hogy kapnak—e teljes szalmarészt és élelmezést, vagy sem.

Grafikonunkon feltüntetett adatok sze—

rint egy aratópár napi aratási keresete pénzértékének vármegyei átlaga 11-19 P és

18-32 P között Váltakozott. A két véglet Szatmár és Csanád megyék átlaga. A kere—

set legmagasabb (átlag 16-20 P) a Dunán- túlon volt. Az alföldi átlagos aratóbér 2, az északi országrészé mintegy 4 P—vel keve—

sebb. Érdekes összehasonlítani pl. Fejér,

Jász, Somogy és Borsod vármegyék adatait, amelyekben a munkások aratási keresete

en une uyve ces o'udwts

11ou

egyforma átlagos aratórész ellenére össze- sen 6 pengős különbözetet mutat.

A magyar mezőgazdasági munkabérek—

ről ezideig közkézen forgó és a nemzetközi hivatalos összehasonlítások alapjául vett adatok úgyszólván kizárólag a napszám- bérekre vonatkoznak. Ezek az adatok is csupán becslés útján jöttek létref) Azonban

1) A gazdasági felügyelők járásonkint jelentik a működésük területén fizetett havi átlagnapszámbére- két a földmívelésügyi minisztérium hírszolgálati osztályának. A becslési eljárás hiányosságait enyi híti az, hogy az adatszolgáltatók szakközegek, vi- szont az adatok értékét csökkenti, hogy főleg a nagyobb járásokban és ott, ahol a gazdasági fel—

ügyelők hatásköre több járás területére terjed ki, az adatszolgáltató havonta bizonyára nem győzöd—

hetik meg a községekben tényleg fizetett napszám- bérösszegek hullámzásáról,

1. szám

a magyar agrármunkavállalóknak jelenleg hozzávetőleg alig egy negyede szorul a bi—

zonytalan és kétesértékü napszámkeresetre.

Ugyanis azok munkaerejét, akik a cseléd- sorba nem jutottak, az aratási, eséplési és egyéb idénymunkák végzésére, a munkaadó szerződéssel legnagyobbrészt jó előre lekö—

tötte, sokszor a mezőgazdasági 'munkaidő egész tartamára. A hónapok átlaga szerint közzétett mezőgazdasági napszámbérek ter- mészetesen a téli munkahiány idején a leg—

alacsonyabbak és az aratás, cséplés hónap—

jában szöknek a legmagasabbra. Karto—

grammnnkon az I. és II. osztályú napszámo- sok 1938 július havi keresetének összegét hasonlítottuk az aratópároknak biztosíték vagy részjárandóság címén ugyanakkor fize- tett egy napi munkabéréhez. Azt állapíthat- tuk meg, hogy a napszámkereset sehol sem [érte el a szerződésszerű járandóságok ösz-

szegét.

Az összehasonlítás eredménye azonban azt is bebizonyította, hogy teljesen hamis képet kapnánk a mezőgazdasági munkabér nagyságának megyénkint való hullámzása- ról, ha kizárólag az átlag fizetett napszám- bérek nagyságára volnánk figyelemmel.

1938 augusztus havában ugyanis az arató és a napszámbér magassága az egyes me- gyékben egymástól nagy eltéréseket muta—

tott. így a napszámbér nagyságában a me-

gyék sorrendjében első Somogy és kilence- dik Borsod megye az aratókereset magas—

__,25__

sága szerint való osztályozásnál a 21-ik, illetőleg a 24—ik helyre került. Viszont a napszámősszeg szempontjából 21—ik Fejér és 22-ik Baranya megyében oly jó az aratóbér, hogy a megyék sorrendjében itt a két törvényhatóság a 2—ik, illetve 5-ik he- lyet foglalta el. Csupán abban van követ- kezetesség, hogy Szatmár, Abaúj és Zemp—

lén megyében mindkét mezőgazdasági

munkabér alacsony.

A megyék sorrendje azonban a napszám- bér magassága szerint úgyszólván havonta változik. Pl. az 1938 júliusában az első he- lyet elfoglaló Somogy megye a megyéknek a napszámbér évi átlaga alapján összeállí- tott névsorában már csak 20—iknak került.

A napszámbér a helyi munkaerőszükséglet—

től és kínálattól függő bizonytalanul és sze—

szélyesen alakuló bérfizetési mód. Szélsősé- ges éghajlatunktól, az időszaki munkás—

vándorlástól és a helytelenül torlódó köz—

munkáktól kezdve számtalan tényező ha—

tása alatt áll. Ezzel szemben a munkásszer—

ződésekben lekötött munkálatok állandóbb jellegűek, bérük nagysága sokkal fontosabb és jellemzőbb gazdasági körülmények sze- rint alakul ki s mindezen felül a munka—

igénynek a napszámnál jelentősebb meny—

nyiségét elégítik ki. Tehát az aratószerző—

dések feltételeinek tüzetes feldolgozása al- kalmas arra, hogy a magyar mezőgazdasági munkabérstatisztika egyik alapja legyen.

Heller András dr.

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉSA

Az Államvasutak rendkivüli személyszállító vonataínak forgalma az 1939. évben.

Les twins extraord'maires de voyageurs des Chemins de fer de llEtat hongrois ez 1939.

Résumé. En 1939, les Chemins de [et de ,I'Etat hongrois ont, comme auparauant, fait mar- cher des trains de plaisir d tarif bien réduit; rapides

—á bas prix, traíns dits au signe de la ,,culture", trains dle'change internationaux, trains de pélerins.

Ilannée demiére, ils ont fait partit 89 rapides á bas tarif (([ui portaient 79.857 voyageurs, soit 23'6%

de moins (]ue dans Pannée préce'dente), et 95 trains dits au signe de la culture (avec 65.032 vogageurs, soit 20-7% de moins gulen 1938). 11 g az eu, en outre.

18 trains d'échange venus de Pétranger et 8 trains de méme sort? partís pour ljétranger; les premiets ont porte' 8.228 uoyageurs; les seconds, 3.091.

Parmí les trains d tarif téduit artívés de léétranger, la plupari vinrent de Roumanie, de Bul-

gatie et de Yougoslavie. Ceuzc guion a fait partit pour l'étranger, sont allés en Allemagnc et en Italie, La Statistigue a enregislré 90 trains de péletins (avec 89.648 voyageurs).

A M. kir. Államvasutak az 1939. évben is indí—

tották az évek óta nagy népszerűségnek örvendő és jelentős menetdíjkedvezményt biztosító rendkívüli személyszállító vonatokat, a Filléres—gyorsot, a Kul—

lúrvonatot, a nemzetközi Cserevonatot és a Zarán- dokvonatot. A vonatok és a szállított utasok száma azonban az előző évekhez viszonyítva jelentéke—

nyen visszaesett, mert az 1939. év tavaszán beállott európai feszültség és a szeptember elején kitört há-