• Nem Talált Eredményt

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1934. év első felében

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1934. év első felében"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

e KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS :

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1934. év első felében.

Le commerce extérieur de la Hongrie dans la premiere moitié de 1934.

Résumé. Pour la premiere mbitie' de I'année

en cours, la balance du commerce e.ttérieur de la Hongrie se solde par un aclif de 1713 millions de pengős, supérieur de 24 millions ('1 celui de llépogue correspondante de llannée précédcnte.

Les importations, ainsi (]ue les exportations, ac—

cusent une augmentation par rapport a la méme période de 1933. Les preniieres se sont e'levées de 241 millions de pengős; les derniéres, de 26'5 millions.

Connne c'est sur'tont pendant les (Iuatrc pre- rniers mois de llanne'e au'on a exporté du [roment provenant de la bonne récolte de 1933, la balance commerciale se solde, pour ces mois-la, par un actif considérable. Elle est de'/icitaire pour mai (——- 2'2 millions de pengős) et juin (, 2'1 millions.) A llimportation, on constate, par rap- port u lie'poaue correspondante de 1933, un pro- grés essentiel pour les matieres premiércs et derni- produits industriels, ainsi gue pour les matieres auxiliaires nécessaires a llindustrie. Cela indiaue une augmentalion de la production industrielle.

Le plus important poste dyímpor'tatian accuse, com—

parativement a 1933, en guantite', un accroissement de 83%- pour les bois bruts, ouvrés, éauarris et sciés et une augmentation de 72% pour les bots bruts de construction et dloeuvre. Parmi les ma—

tieres premieres textiles, lle coton brut a occupé Ia premiere place (augmentation de 22% compa—

rativement (: 1933). Les importations de laine ont considérablement progressé, surtout au point de vue de la valeur; on a importé presgue deux fois plus de laine peígnée au,en 1933. Parmi les derni- produits nécessaires ;; Pindustrie textile, les im—

portations de soíe artificielle dépassaíent de plus de deux fois celles de la période correspondante de 1933. Les importations de fíls de coton et de laine ont également augmenté. On a importé presgue une fois et demie autant d"huile minérale brute alfa la méme époaue de [*année préce'dente. Par rapport a celle-lá, on constate, auant aux articles importés par I'industrie du cuir, un accroissement de 33%, respectivement de 62%u, pour les peauyc brutes et pour les peaux prépare'es. On volt encore des aug- mentutions considérables pour les métauac bruts impor—tés par la side'rurgie et la métallurgie (—l— 63%—); pour le fer brut et la ierraille H— 149%);

pour les cokes (—I— 38%), importés surtout pour

les fonderies. ' ,

Parmi les objets fabrioués, gui ont un grand Hongrie, clest pour les

machines et appareils e'lectrigues on*on constate, par rapport a 1933, un accroissement considérable, á Ilachat de machines électriaues anglaises.

Ouant a l'exportation, il faut faire re- marguer aue celle des produits agricoles, les plus importants articles (l'exportation du pays, n'a été possible gu'á des prix iniérieurs (; ceux de Panne'e précédente. Des abondants stocks de froment de 1933, on a uendu á Petranger prés de cina fois plus on*en 1933, pour une sornme ne représentant pas méme le (luadruple de celle de l'anne'e pre'cédente. Par suite dlachats autrichiens, les cxportations de farine ont augmente', au point de vue de leur auantite', de 127%, mais seulement de 93%. (Juan! a leur valeur. Les efcportations de seigle ont dépasse' en (Iuantite' de 43% celles de lle'poaue correspondante de 1933, mais, en raison de la baisse du seigle, la valeur en était infe'ríeure de 5% aa chiffre de cetteiépogue. Les exportations de pommes de terre ont considérablement ainsi (pie celles de fruits, lesauels ont müri de bonne heure cette année. exportations de légumes frais dépassaient de deux fois celles de 1933. On con—

state une forte régression pour les exportations dlorge et une diminution encore plus considérable

augmente',

Les

pour celles de mais; cette derniére sleacpliaue par le fait gue la récolte en mais est infe'ríeure a celle de Panne'e préce'dente. Les exportations de graines de tréfle et de luzerne, ainsi aue celles de graines oléagineuses, étaient bien inférieures a celles de 1933. En général, les

de produits

favorable. Les prix de bétes ;; comes et de porcs ayant baisse', et (létranger ayant achete' moins de porcs gu*en 1933, les exportations dlanimaux de boucherie et de trait représentaient en valeur 72%

de celles de la méme période de 1933.

exportutions dlunimauzc et animaux n'ont pas eu un résultat

Comparativement a cette période-lá, les ex—

portations de produits industriels ont en général augmenté. Par exemple, pour les tubes audion et les machines et appareils électrigues exportés par Pindustrie électrotechniaue, on constate un accrois- , sement de valeur dépassant de 4170. celle de 1933.

Parmi les produits de l'industrie lourde, les eac—

pottations de machines, dyappareils et dlouurages et demi-produits en fer accusent, en valeur, un accroissement de 7376. sur le chi/irc correspondant

de 1933. '

De lyaugmentation, représentant

rond 24 millions de pengős, des importations pen—

en nombre

(2)

—670—

8. szám.

%

dant les size premiers mois de ltannée, il revient 11 millions aux matieres premieres, 10'5 millions

aux demi-produits et seulement 2-5 millions aux objets fabrigués. Par contre, de Faccroissement, montant a 2613 millions de pengős, des exportations, il revient 11'6 millions aux matieres premiéres, 2'7 millions aux demi-produits el 123 millions aux objets fabrigués.

Les échanges avec trois pays: liAulriche, PA!—

lemagne et llltalie, re'pre'sentaient 50'2%i du com- merce extérieur total (contre 49'5% en 1933). La participation de lJAutriclze y était de 22'8% (en 1933, 25'5%); celle de IlAllemagne, de 16'1% (en 1933, 15'2%.); celle de I'Italie, de 11'3% (en 1933, 8'8%). Par rapport a 1933, les

augmente' a lie'gard de ces trois pays; les expor—

e'changes ont lations honyroises en Allemayne et les importations italiennes en Hongrie sle'levérent particuliérement.

A llégard de trois autres pays voisins: la Rou—

manie, la Tchéco—Slovarjuie et la Yougoslavie, les échanges représentaient seulement 17'9% du com- merce extérieur total; de ceux—ci, il revenait 7-2%

a la Roumanie, 5'9%. a la Teliéco—Slovaguie, 4'80/7, á la Yougoslavie (contre respectivement 53, 9-1 et 6'00/0 en 1933). Vis—d—vis de ces trois pays, le commerce exterieur n'a augmente' gu'avec la Rou- manie; ceci était surtout au progres de l'im- portation roumaine. Les autres pays avec lestluels la Hongrie a eu des échanges notables, sont.- la Grande-Bretagne (6'2%—; en 1933, 5'1%);

la Suisse (5'2%; en 1933, 3'89'54; la France (3400;

en 1933, 5'4%); les Etats-Unis (3'3%—; en 1933, 3'6%). Les échanges avec ces dia: pays—lá repré- sentaient plus des 6/7 du commerce e.ttéríeur total de restee

La balance commerciale est

active envers FAutr-iche, la Grande—Bretagne et la la Hongrie.

Suisse; elle continuait a étre passive a I'éyaril de

la Roumanie, de la France et des Etats—Unis. Elle est devenue active vis—a-vis de l'Allemagne, el pas—- sive envers liltalie, Ia 'I'chéco—Slovayuie et la Yougo—

slavie.

*

A világválság egyik jellemzője —— köztudomás szerint —— az országok közti áruforgalom nagy—

mértékű összezsugorodása. A világ összes államai- nak az 1934. év első félévi egymásközötti árufor—

galma, érték szerint, az 1929. év megfelelő idő—

szakához

tette, amint azt a Népszövetség Bulletin mensuel de statisbigue című folyóiratának most megjelent viszonyítva annak csak egyharmadát

8. száma megállapítja. Ugyanez a füzet arról is' beszámol, hogy az európai államok összbehozatala

—— *az 1. számú táblázat adatai szerint —— 1934

1934

első felében végeredményébon 467 millió pengővel alatta maradt az előző év ugyane, szakának who—1 hozatali értéke mögött.

Közelebbről vizsgálva azonban a behozatali adatokat, megállapítható, hogy kontinensünk össz- behozatalának ez a csökkenése tulajdonképpen arra vezethető vissza, hogy Franciaország — kül—

kereskedelmi mérlegének nagy passzívitáSát mér—

séklendő — behozatalát a folyó év első felében a mult évi egyíhatodával, mintegy 560 millió pen- gővel csökkentette, továbbá, hogy Oroszország is csak úgy tudta erősen hanyatló kivitele mellett

külkereskedelmi mérlegének aktivitását biztosítani,

hogy a külföldről több mint 40%-kal, mintegy 230 millió pengővel vásárolt kevesebbet, mint az előző évben. Feltűnő azonban, hogy e nagy vissza—

esésektől eltekintve több európai állam —— kö—

zöttük Magyarország behozatallal érték szerint már az előző évi színvonal fölé emelkedett.

Megemlíthető, államok

együttes kivitelének növekedése mellett az európai hogy a tengerentúli

államok összkivitele csökkent; ez utóbbi lényben kétségkívül szerepe van a két nagy gazdasági te—

rület, Francia— és Oroszország előbb említett he—

hozatal-korlátozásának. Világrészünk összkivítele így előző évi mö—

866 millió pengővel maradt az

gött s a kivitel fokozása csak a következő 9 átl-

lumnak sikerült: Svédország, Cseh—Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Magyar— és Finnország, Jugoszlávia, Litvánia, végül Észtország. Erősen hanyatlott különösen Németország kivitele (414 millió pengővel), azonkívül ()roszországé (149 mil—

líó P), Ola—szországé (147 millió P). A külkeres—

kedelmi mérleget tekintve az 1934. év első felében csak nyolc ország (az előző évben 10 állam) mér- lege volt aktív, még pedig Cseh—Szlovákia, Orosz—

ország, Lengyelország, Magyarország Finnország, Bulgária, Litvánia és Észtország mérlege,

adatok

tisztábban áll előttünk az a teljesítmény, amelyet E vázlatos nemzetközi ismeretében amagyar közgazdaság a folyó év első fellében produkált s amelyet tömören a 2. számú táblázat

idei behozatalunk 241

millió P-vel, kivitelünk 265 millió P—vel múlta felül az előző félév eredményeit s külkereskedelmi

regisztrál. Az első félévi

mérlegünk 1715 millió pengős aktívummad zárult, 2-4 millió P—vel haladva meg az előző év első fél- évének aktivumát: A magyar közgazdaság tehát nemcsak az országnak külföldi árakban mutat- kozó szükségleteit tudta fedezni termékeinek ki- vitelével, htanem azonfelül a külfölddel szemben

fennálló régi kötelezeittségeinek, elsősorban áru-

tartozásainak, ha szerény keretek között is, de

eleget tenni iparkodott.

(3)

8. szám.

— 671 — 1934

1. A világ külkereskedelmi forgalma az 1933. és 1934. évek ]. felében.') Les échanges commerciaum du monde dans la !" omoitie' de 1933 et de 19343)

Behozatal Imporíations ! Kivitel —- Exportations

Világrész, ország Premiéremot'tiéde

Parties du monde et pays 1933 I 1934 1 1933 ( 1934

l. felében ezer pengőben en 1000 pengős

Nagy-Britannia — Grande-Bretagne ... 5,754.320 5,846.012 3,403.112 3,316.914

Németország - Allemagne ... 2,817.615 3083595 3,209.149 2,795.192 Franciaország —— France ... - . . . 3,386.640 2,826.938 2,012.468 1,974.887 Belgium és Luxemburg — Belgigue et Luxembourg 1,195.194 1,131073 1,117.574 1,114.142 Németalföld —— Pays-Bus . . . . ... 1,296.610 1,236.378 818189 777691

Olaszorszag [tane ... 1,154.582 1,192.963 921092 774545

Svájc — Suisse ... 876361 785.127 460517 446274

Svédország —— Suede . . ... 517546 550664 442671 511097

Cseh-Szlovakia __ Tchéco—Slovaguie ... 449249 445473 447533 460018

Dánia — Danemark ... , . ... 490261 454688 483969 424596

Oroszország —— U. R. S. S. 562390 333648 661518 512855

Spanyolország —— Espagne . . 428.199 483569 384784 353382

Ausztria —— Autriche ... - ... 342857 345088 217646 246132

Norvégia —— Norvége . . . . ... 312598 323008 259074 245731

Lengyelország —— Pologrze ... . . . 242013 252080 278850 303274

Ir szabad állam — Etat libre d'Irlcmde 334677 339654 170113 151065

Románia — Roumam'e . 202259 210267 226569 210038

Magyarország —— Hongrie 144183 168285 159380 185041

Finnország —-— Finlande _ . . . , . . 141456 169055 165023 182026 Jugoszlávia — Yougoslavie. ... . . . . 101072 135507 111883 123037

Portugália — Portugal ... 212040 166.566 64.464 60.557

Görögország —- Gréce ... . ... 131102 132.246 73.902 62.577

Egyéb európai államok —— Autres pays européens 166643 179893 175085 166086 Európa összesen—Europe, au total 21,259.867 20,792.372 ' 16267165 15,400.757 Ázsia —— Asie . . . ... 4,867.834 4,513.080 4,505.701 4,707.560 Ebböl: Japán —— Dont: Japorr . . . 1,192.162 1,173.973 969654 1020048 Brit-India —— Inde Britanm'gue . . . . 852509 784498 1017016 994594

Afrika — Afrigue ... 1,686.199 1,667.552 2093177 1,884.683

Észak-Amerika — Amérz'gue du Nord . . . . 3,897.780 3,713.138 4,451.876 4,509.820 _, Ebből: Am. Egy. Áll. — Dont: Etats—Unis . . 3,129.469 2,856.911 3,512.938 3,513.739 ( Dél-Amerika —— Amérioue du Sud ... 1024480 1,537.994 2299440 2015065 Ebből: Argentina — Dont: Argentine . . . . 630802 588188 850564 833467 Ausztrália és Új-Zéland—Australz'eet N.AZe'larzde H 680009 ! 709280 1,157.(tl4 1,145087

Összesen —- Total général H 34017069 32,933.416 30,774.973 30263892

1) A Népszövetség ,,Bulletin Mensuel de Statistiguea c. kiadványának adatai alapján. —— Source:

"Bulletin Mensuel de Statistigue", Société des Nations.

A külkereskedelmi

ként az egyes hónapokat tekintve nem volt egyen- letes. A tavalyi nagy búzatermésből származó fe- m—érleg alakulása egyéb-

lesleg értékesítése nagyobbrészt az év első négy hónapjában bonyolódott le, a mérleg e hónapok- ban jelentékeny aktív egyenleggel zárult. A má—

jusi és júniusi mérlegek 22, illetve 21 millió P—s passzívumot tüntetnek fel.

A fontosabb behozatali tételeket ismertető 3/A.

sz. tábla adatai azt mutatják, hogy az ipari nyers—

anyagok, félgyártmányok és segédanyagok be—

hozatala álltalában lényegesen felülmúlja az 1983 első félévi eredményeket. Ez a tény örvendetes, mert arra enged következtetni, hogy a gazdasági

számít. Legfontosabb tétel a nyers- és megmun—

kált fa, amely a tiizifán kívül a főképpen az építőipar és a faipar által szüksége—lt faanyagokat s a bányaia't foglalja magában. E gyüjtötétel je—

lentőségét a bárdolt és fűrészelt fa adja meg, amelyből a behozatalunk mennyiség szerint 83

%-kal, érték szerint 84%-ka£l múlta felül az előző év első félévének forgalmát; a nyers épület- és

szerfa 72%—os mennyiségi, ill. 77% értéknöveke- dést mutat; tüzifabehozatalunk végül több mint kétszerese az előző évinek, azonban a belföldi erdőségek jobb kihasználása révén még mindig lényegesen alatta marad a régebbi behozatalnak, mert még 1932 első felében is a behozott 2 millió (] tüzifa után több mint 4 millió P—t kellett a kül- textilipari nyersanyagok,

(4)

8. szám.

—672— 1934

%:

2. Külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce emiérieur par mois,

A behozatal alakulása az Hónap Varíatíons des importatious

Mais 1929 ] 1930 ] 1931 [ 1932 ! 1933 [ 1934

( évben, millió pengő millions de pengős

I. 833 668 432 27'3 22'4 23'9 II. 70'5 60'6 41'9 25'5 21'6 22'5 III. 9258 684 544 305 261 301 IV. 106'6 781 557 257 22'8 305 V. 992 72'6 557 276 25'5 2991 VI. 91'1 62'7 49'3 29'2 258 320

l—VI. 544-51404-21300-21 165'8 144-2] 1683

A kivitel alakulása az —

Varialions des exportations

1929 ) 1930 ; 1931 1 1932 l 1933 1 1934

évben, millió pengő millions de pengős I. 533 79'6 39'9 24'1 233 293 II. 526 604 411 23'6 25'9 29'8 III. 77'2 78'6 502 254 294 38'9 IV. 744 72'5 40'3 269 232 31'4 V. 69'3 852 446 260 282 27'1 VI. 703 760 428 27'5 29'4 29'9

3- 1—v1. 397-11452'31253—4113—5 159 4; 1859

A külkereskedelmi mérleg alakulása az Variat, de la, balance du commerce exte'rieur

1929 l 1930 ! 1931 I 1932; 1933 I 1934

? évben, millió pengő _ millions de pengős A

1. — 30-0 4—12'8— 3-3— 3-24— 0-9 * 5-4 11. — 17-9— 0-2— 0-8 — 1-9 * 4—3 * 6-8 III. — 16'6 4—10-2 — 4-2 — 5—1 1 3-3 _i- 88 IV. — 32-2 — 0'6 —15-4 * 1'2'i' 0-4 4- 0-9 v. — 299 4126 ——11-1 — 1'6-l- 2-7 — 22 VI. — 20-8 %13-3— 7-0 —— 1-74— 36 —— 2-1

I—VI. —147—4 4481 —41'S—12'3!—t—15'2' 917-0

közöttia nyerspamut áll első helyen, amely egyéb—

ként a fontos behozatali eikkeink között is a má- sodik helyet foglalja el: ennél 22%—os mennyiségi és 20%-os értékbeli emelkedés jelentkezik. De még jelentékenyebben nőtt, különösen —— a gyapjúárak emelkedése folytán —— értékben, a gyapjúbehoza—

tal, melynél a mennyiség 37 %b—klal emelkedett, fésült gyapjúból pedig csaknem kétszer annyit

vásároltunk a külföldtól, mint az 1933. év

első hat hónapjában. A "textilipari félgyártmá- nyok között a műselyemfonál—behozatal nőtt je—

lentékenyen: itt a mennyiségi emelkedés 58

%l-os; a pamutfonal, valamint a gyapjúfonál behozatala valamivel szintén fokozódott. ——— Ás—

ványolaj-behozatalunk túlnyomónészét a nyers

ásványolaj tette, ebből kőolajfinomíióínk 47%-kal (érték szerint 45%-1ka1) szereztek be többet, mint 1933—ban. —— A bőrgyárlás alapanyaga, a nyersbör 33%-os 'mennyiségi és 49%-os' értékemelkedést könyvelhet el. A ből-feldolgozóipar kikészített bör-

beszerzése pedig mennyiségben 62"0—kal volt ma—

gasabb az előző évinél. —— Jelentékeny volt az emelkedés a vas— és fémipar által szükségelt nyers—

fémekhől (mennyiségben 63, értékben 61%), va—

lamint a nyers— és ócskavasból (mennyiség szerint 149%, érték szerint 144%), az elsősorban öntődék által használt kokszból pedig mennyiség szerint 38%-os, érték szerint 28%—os növekedés állapít- ható meg. ——— A főként gázgyámink üzemben tar—

tásához szükséges kőszén behozatala mennyiség szerint 43%—kal, érték szerint 34%—kal nőtt. ——

Papirosgyámink papirosanyag—be'nozatala értékben egyharmaddal emelkedett.

A behozatalunkban nagy szerepet játszó—' ipari gyártmányok közül voltaképen a villamosgépek és készülékek tétele az, amely a mult évihez vi—

szonyítva —— angliai villamosg—épszállítások foly—

tán —— jelentékenyen emelkedett. E tétel alatt ér—

ték szerint háromszor annyi jött be, mint az előző évben. Némileg emelkedett a gyapjúszövet-r és pamutszövet-behozataiunk is, aminthogy meny—

nyiségi emelkedés tapasztalható a papirosnátl, ér—

tékbeli növekedés pedig a gépek és készülékek tételénél. Megemlithető még, hogy a javításra be- hozott vasúti kocsik darabszáma lO%-kal csök- kent. A személyszállító automobilok egyébként nem jelentékeny tétele pedig két és félszeresére emelkedett.

Legfontosabb kiviteli cikkeink, a mezőgazda- sági termékek exportja um amint erről a 3/B.

számú tábla beszámol csak hanyatló árak mel—

lett volt lehetséges. Az 1933. évi kedvező búza—

termés feleslegéből csaknem ötször annyit sike—

rült külföldön elhelyezni, mint az előző évben, de az ezért befolyt összeg négyszeresét sem tette a tavalyinak. E helyen említhetjük meg, hogy ausztriai vásárlások következtében l27%-kal emel—

kedett a lisztkivitelünk mennyisége is (érték- ben azonban csak 93%-—ka—l). Rozsból —— rend—

kívül nyomott árakon —— 43%—ka1 vittünk ki többet, az összérték azonban 5%—k'al a tavalyi alatt maradt. Igen kedvezően alakult a burgonya—

exportunk —— mert a tavalyi termés hozadékából az olasz piac jelentékeny mennyiseget vásárolt ——

valamint a korábbi beérés folytán friss gyümölcs—

kivitelünk is; friss főzelékfe'lékből pedig a tavalyi kétszeresét vittük ki. Erősen visszaesett azonban az árpa, különösen pedig, a gyengébb termés foly—

tán, a tengeri kivitele, aminthogy úgy lóhere—

és lucernamagból, mint olajosmagvakból is jóval kevesebbet tudtunk exportálni. Borexportunk szin—

tén valamivel gyengébb volt. _— Állat- és állati termék-kivitelünk általában nem alakullt kedve- zően. A vágó és igásállatok tétele a szarvasmarha—

és sertésárak esése, valamint a sertéskivitelünk mennyiségi visszaesése következtében érték sze—

rint csak 72%l—át tette az elöző évinek. Leölt bn—

(5)

A FONTOSABB ÁRÚK FDRGALMÁNAK ALAKULÁ'SA.

Var/áf/bns a'u commerce ex/eh'eur des mamba/700 585 JMparfanfes.

Behaza/al. lmpűr'fa/fms,

1933 I—Vl.§§ 1934 l—Vl.

/1/////o' pengá'űen. [n m////'0f/s ámú/757153.

40 45 20 25 30 35

Fa —— Bois .. .. ,. .. .. .. .. .. .. ..

Nyerspamut —— Coton brut .. ..

Ásványolaj —— Hm'le minérale..

Papiros —— Papier .. .. .. .. .. ..

Nyershőr — Peaux brntes.. .. ..

Szén —- Charbon .. .. .. .. .. .. ..

Nyersfémek _ Mélaux bruts ..

Gépek w Machines .. .. .. .. .. ..

Selyem és selyemfonál Soie et űls de soie

Kátrányfestőanyagok—_Teinínres dérivées du gondron .. .. .. ..

Gyapjúfonál —— Fils de laine ..

Déligyümöws —— Fruíts du Midi Villamosgépek - Machines électr.

Vasúti kocsik —— Voitnres pour chem de fer .. .. .. ..

Pamutfonal Fils de mian.- ..

Gyapjúszövet Tissns de Iain:

Pamutszövet —-— Tissns de coton Gvapjú Laine .. .. .. .. .. .. ..

Fésült gyapjú —— Laine peignée Prémbőr kik. —- Pelleteríes appr. '

VIIII/IIIIIIIIA

VIII/[IIIA- VIII/IIIIIIIIJ

*

'IIIIIIIIIIIIIII

[(M/el. [mortal/ms.

Búza —— Fromemf. .. ., .. .. ..

Vágó- és igásállatok Animanx de bonchen'e et de trait . .. ..

Villamosgépek —— Machines

électrn . . .. ..

Baromfi Volaille.. .. .. .. .. ..

Tojás —— _Oenfs .. A. . .. .. .. .. ..

Liszt -—— Farina .. .. .. .. .. .. .. ..

Gépek —- Machines .. . .. .. ..

Toll —— Plnmes .... ... .. .. ..

Vasámk —— Onvrages en far.

Vasfélgyártmányok— Demi—pro—

duits en fer. .

Disznózsír, szalonna —- Sain- donx et lard .. .. .. .. .. .. .. ..

Rozs —— Seígle

Kikészítelt bór— Peanx préparées Lóhere és lucernama%— Semen-

ces de tréfle el de nzerne.

Vasúti kocsik —- Voitures pour chemin de fer .. .. , .. .

Bor -—- Vin .. .. .. .. .. .. ... .. ..

Maláta —- Malt .. .. ., .. .. A. .. ..

Vaj, friss —- Benr're/fmis Cukor _ Sucre.

Burgonya —- Pommes de fene--

*) 50. űűűpengó'ná/aí— Au—o'ess aus de 50.000 pengék.

_

VIII/[IIIIII/IIIIIIIIIIIIIl/Al

_

'IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIAI

//////////mil/01 _

1934

!

M.S£Sc.1934.R.H. desr.

(6)

8. szám.

—— 674 ——

1934 3. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1933. és 1934. évek január—június hónapjaiban.

Commerce ewte'rieur de la Hongrie en janv'ier—jnin 1933 et 1934.

A) Behozatal — A) Importations.

. . ., . ' ' . " V 1 .

Az arak, 1lletoleg árucsoportok megnevezese Egység 333555; 317556; en milgeí'zswde Wizz/$$$

Marchandz'ses et groupes de marchandises Um'té

1933 1934 1933 ' 1934 .!101933 1934

M).—VI.

"

Nyers és megmunkált fa —— Bois bruts et onvre's . (1 2,002.101 8,767.484 10.002 18.483!! 6'94 10'98 Ebből —— Dont: Tűzifa — Bois á bnuer.Nyers éeülett-. éz; ;;erfae oeuvre .Bois. .. bruts.. .. de.. ,,,, 404406549315 901112946863 1.781746 3.1601.562 0521-24 M.?1-88

Bárdílítnéssggíészeltfa-Boiséguarrisetscíés ,, 1,048.880 1,919.509 7.475 13.761 5-18 8-17

Nyers pamut —sván ola' Colíon brut le ,, 106498 1 13338; 12.336 13.161 7'62 7'82

—— Hm" minéra . . . ,, 814507 ,1 . .' 1 9.143 4'52 5'43

Ebbsdl —JDont : Nyers ásványolaj —— Huíle minérale brut: ,, 800361 1,180.993 5.958 8.621 4-13 5—12

Papiros és papirosámk — Papier et articles en papierEbből —— Dont: Papirosanyag —— Páte á papiergapgroslemelg —' Cartons . . "wn 268895112313]?95.859 297472ággá)116.628 9.1066 ggg1.704 9.1142.278_ %; 6'32243PM 5'42136049

Píxgilígssárdk ípííítiel'es en napi-"er. : a1.1473 ( 68339 353 3306 035 áig

NyersSzénEbből — Dont: Kőszén —— Hom'lle-—bőr —— Peauac brntes .Charbon . . . ,,, 1,437.18646.728 2,028.36862.020 5.2825.183 6.8127.896 3663—5!) 4694-0

,, 858309 122730? 2.782 3.723 1'93 2'21

Koksz— Coke " 558726 771967 2.365 3.039 1'64 Z'RI

Nyers fémek —— Métanac bruts . . . . ,, 52.961 86504 3.514 5.674 244 337 Gépek és készülékek —— Machines et appareils. ,, 30.563 27.259 5.252 5.589 3'6'4 332 SelyemEbbőlés—- Dont : Műselyem — Soie artijz'cielleselyemfonál —— Soie et íils de soie. . ,,,, 9.2697.701 12.60312.198 5.7014.432 5.3035.101 (3953-07 3'3—035 Kátrányfestőanyagok — Snbstanees colorantes dári—

ve'es du goudron . . . ,, 6.191 5.942 8.739 4.266 259 253 Gyapjúfonál —— Fils ale laine .. . . ,, 6.826 7.072 3.810 3.937 264 234 Déligyümölcs —— Fruzts du Medi . . . ,, 135306 141 220 3.737 3.315 2'59 1'97 Villamosgépek és készülékek —— Machines et appa— ) db-nmzés 3.083 1.997 3 .N . .

reils électrigues . . . . . . . . . . . [ 9 2.579 6.799 1'0 . 3'116 0/2 189

Vasúti kocsik —— Wayons pour chem. de fer. . ,, l) 18 505 2) 16.409 3.095 2.778 215 165 Pamutfonál és —eérna — Fils et fils a eoudre de eoton. _ 8.950 10.276 3.096 2.768 2 15 165

Gyapjúszövet —— Tissus de laine . . ,, 1.447 1.678 2.806 2.543 160 151 §

gamupízövetL—f—yapj —— ameTwsus. .de. eoton. . ,,, 6.3452.579 8.3.393 2.3131. 9 2.3772.119 0761'47 12261'41 ;* FésültPrémbőr,gyapjúkikészített_ Laine peigne'e— Pelleteries apprőtées .. . . ,,,, 1.954259 3.829304 1.342953 1.8151.817 093066 1'081'08 ( Nyers és ócskavas -— Fonte brute et ferraillc ,, 102815 255525 705 1.716 049 102 'Ilgikészítettáőíf— Peauac préparées . ,, 919 1.493 1.234 1.493 085 089 (Tecl'mikaiongyveg és üvegáruk —-—— zsiradékok% ons . Verres. et. verreries. . . .. ,,,, 19.15511.077 25.25717.516 1.0891.237 1.4931.214 0296"12 0-8!)072

Graisses technigaes ,, 20.494 28.703 1.033 1.180 072 070 Iltílaronal'gol:§ — gondebcarstzgue ,, 25.391 35.374 1331 1.167 069 069 .Celluloid és más műanyagok — Cellulo'íd et autresyers v — a e ru . . . , 13.041 0. 81 . 6 1.153 1333 069.

matieres artificzelles. . . ,, 2.782 4.575 982 1.150 068 0'68'

Iggserukso —— EZOuvrages en fere gemme . . . ,,,, 1227108.379 33612986. 35 1.2864 1.1231.116 084035 0'66'067 Nyerséselőmunk.rízs—Riz brutousimplementpréparéSzemélyszállitó automobil — Automobiles pour le ,, 84.360 79.005 1.903 1.086 1'32 0'65 transport des personnes . . . ,, 8) 1.218 4) 3.123; 419 1.070 0329 064

(ib—Hím, 3 083 1 997 ;

.. ' - - 10 0 126987 7008 7 '

Osszesen — Total ; ""És 5,371.985 8,612.678 1 35 546

db -giéces, 128 991 237047

Egyéb áruk —— Autres marchandises pár-12535 5.853 6.099 ;43.148 41.298 2992 2454

:; 1,893.162 2,055.768 (

db"-152335, 132074 233044

Behozatal összesen —— Importations totales . pár—paires 5.353 6.099 144188168285, zoo—00 zoo-a(

(] [ 7,265.147 10,668.446s

' " ' ') 44 darab ——unités. — *) 40 darab — nnite's. —— 3) 124 darab — unités. —— 4) 310 darab —— unités.

(7)

8. szám. ———675—— 1934

B) Kivitel. 9— B) Exportations.

Mennyiség g—ban,db-ban Érték ezer P—ben Az összérték v párokban Valeur en milliers o/O'ában

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése EgYSég OWW'W, 8" 4, 6" 172053: de p. E" % de la Marchandises et roa Ps de march ndis Uni", m "Wés ou e" Fémes —' valeur male

9 F a es 1933 : 1934 1933 1 1934 1933 I 1934

_ I.-—VI.

Búza —— Frome'nt . . (1 674328 3,291.489 9.445 34 015 5'93 18'29

Vágó- és igásállatok —— Animaum de boucherie db

et de trait . . . fétis 162798 119.842 27.172 19.590 17'05 10'54

Ebből Dont: Szarvasmarha —- Béles (: comes ,, 39.539 37.266 11.495 9.455 721 508

Sertés —— Porcs . . ,, 72.424 46.969 10.986 6.217 6-89 3-34

Ló _ Chu/aux ,, 12.953 8.352 3.767 3.320 2-37 1-79

Juh —— Maulons . ,, 37.835 27.233 916 598 0-58 0—32

Villamosgépek és készülékek— Machines et unités 624464 784726 _ N,

appareils e'lectrigaes (; 6.723 8.438 9'524 13'435 5 98 ' 23

Baromfi Volaille . . . ,, 1)75.131 3)82.306 9.611 10.163 603 54?

Ebből— Dont: Élő baromfi —— Volaille vit/ante " 3)15.589 4)12663 : 1.687 1.418 103 076

Leölt baromfi _ Volaílle mmte _ 5)59.542 6)69.643 7.974 8.745 5—00 4-71

Tojás —— Oeufs ,, 94.361 67.941 7.330 5.660 4'60 3'04

Liszt —- Farine . . , 135.616 307.782 2.899 5.598 182 3'01

Gépek és készülékek —-Machines et appareils ,, 19.154 29.489 3.166 5.530 199 297

Toll —— Flames . . . . . . . ,, 10.321 15.157 2.773 5.179 1'74 2'79

Vasáruk —— Oavrages eri fer . . ,, 51.847 79.197 2.932 3.951 184 212

Vasfélgy ártmányok —— Demi--produits enfer . ,, 101.707 255.738 1.614 3.891 101 2 09 Disznózsír, szalonna ——- Saindom: et lard. ,, 21.467 31.807 2.805 3.584 1'76 1 93

Rozs —— Seigle , 492436 703542 3.642 3.462 2328 1'86

Kikészitett bőr —— Peaaa: préparées. . ,, 4.578 3.114 3.656 3.322 229 1'79 _Lóhere— és lucernamag — Graines de trefle

et de luzerne ,, 28.437 23.033 3.278 3.103 206 1'67

Vasúti kocsik —— Wago'ns pour chem de fer. , 7) 17.345 8;14.584 3.434 2.997 215 ,1'61

Bor —— Vin _ _ _ _ _ , _ , ,, 112835 106928 3.303 2.959 207 159

Maláta -—— Malt _ . , " 126.856 137.722 3.394 2.822 213 1'52

Vaj, természetes, friss ——-Beurre frais ,, 16.155 16.860 2.094 2.074 1131 1'11

Cukor —— Sucre . . . . . . ,, 700 217.593 11 2.054 001 1'10

Burgonya —— Pommes de terre ,, 6.070 346802 49 1.940 003 1'04

Friss gyümölcs —— Fruits frais ,, 4.402 60.315 204 1.900 013 102

Pamutszövet — Tissus de cotori . ,, 3.681 4.737 1.492 1.757 094 095

Olajos magvak —— Grairies ole'agineuses ,, 94.034 64.017 2.199 1.748 138 094 Frisséselkészitett hús— Viandefraiche ou cons. ,, 10.806 11.664 1.285 1.626 081 087 Prémbőr, kikészített —- Pelleteries apprétées , 849 1.110 1.138 1.593 071 086 Selyem-, félselye-m' és műselyemszövet ——

Tissus de soie, de mi— soie et de soie

arti/icielle . ,, 1.404 1.282 1.742 1.583 1'09 0'85

Szén Oharbon ,, 881.197 883.944 1.668 1.427 1'05 0'77

Tengerí—Mais . ,, 1,123.746 167497 8.291 1.427 5'20 077

Könyv, folyón—at —— Livres et périodigues. ,, 4.930 5.664 1.344 1.295 084 070

Friss főzelék — Légumes frais . ,, 52. 8611 102156 610 1.215 0'38 0'65

Vontató vizi járómü —— Bateam: remorgueurs ,, 4 813 10.079 295 1.075 019 058 Női— és leányfelsőruházat — Vétements pour

dames et j. filles. . . ,, 245 358 773 1.066 048 05?

rpa —- Orge . . . . ,, 364078 108220 4.136 1.035 2'60 0'56

Nyers bőr —— Peamc brutes. . . — ,, 10.348 6.124 905 960 057 052

Kauosukáruk —— Articles en caoutchouc . . ,, 2.951 3.704 846 924 053 050 Elkészített gyógyszerek — Médicaments pré-

pare's . . ,, 528 733 1.135 886 071 048

.. __ ú-n-éc... 787262 90456811 — ll . . l _

Osszesen Total . ( (l 4,556.940 7,17o.121 [1301901568469 8169 84 35

J db—piéces 449004 336.683l

Egyéb áruk Autres marchandises . pár-paífes 9.048 7 702 29.185 29.095 1831 15'64

] e 1,499.254 1,736.1711 db-piéces 1,227.266 1241251]

Kivitel összesen —— Emportations totales Páf'Pams 9'048 7-702 159-380185-941 "'0'00 100'00

(! H 6,056.194 8,906.292W

6) 5,131.89s, 7) 88, 8) 53 db. — unite's.

(8)

4. Magyarország külkereskedelmi forgalma azdsságí ágak 1934 január—junius hónapjaiban 8. szám

—— 676 —

1934

M

és rendeltetés szerint l933 és Commerce eztérieur de la Hongrie, sm'vant les branches écommigues et la destination, en janvier—juin

1933 et 1934.

A nyersanyagok, félgyártmányok és Behozatal "_ Importations KiVitel '*' Exportations

gyártmányok megnevezése 1933 " 1934 1933 [] 1934

Matiéres premieres, ami-produiís É r t é k __ V a l e 14 7

et objels fabngues

1.000 P ; % ]] 1.000 ? ; 0/0 H 1.000 P ] % H 1.000 P ; 0/0

. ! (

I. Elelmezési és élvezeti cikkek H !

Articles aliment, y compris

l'aliment. de lame et les boissons 15.807 1062 10918 6'49 54.992 34'51 86.673 46'6'1 H. Elő állatok—Animaum surpied 126 009 88 005 29.300 1838 21.508 11 '5 7 III. A mezőgazdaság és ipar

segédanyagai— Matiéres néces—

saires a: l'agriculture et Ez l'in-

dustrie ... 8.308 576 10.983 653 21.967 13.78 10.995 591

IV. Ipar —— Industria 120442! 83'53 146296 8693 58.121 33'33 66.765 3591 Összes áruforgalom — *"Total 144183 10000 168285 10000 159380 10000 185341 100'00

Ebböl Dont :

Nyersanyagok——Mat.premiéres . . 60.168 41 '73 71.274 4236 99.597 6249 111187 5.9'80

Félgyártmányok —— Demi—produits . 40.539 28-12 51.026 30—32 12.814 8-04 15.502 8-34

Gyártmányok — Objet:; fabn'gue's . 43476 30-15 45.985 27-32 46.969 29-47 59.252 31—86

romfikivitelünk elég szépen fejlődött ugyan, de itt elért többletet részben lerontotta az élő haromfiexport visszaesése. Disznózsír— és szalon—

nából, friss és elkészített húsból fokozni tud- luk kivilolünkel, tollkivitelünk pedig

HZ

mennyi—

sógben 4796—kai, értékben 87%-kal volt magasabb az előző évinél, Vajexportunk csökkent árak mellett —— körülbelül a tavalyi színvonalat tudta, lnrtani, tojásból azonban mennyiségben 28%—kal, értékben 23%-kal Vásárolt a külföld kevesebbel.

5. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1933. és 1934. évek január—junius hónapjaiban.

Répartition, par pays, du commerce exte'rieur de la Hongrie, en janm'er—juin 1933 et 1934.

Származási, illetőleg Behozatal —— Importations Kivitel — Ewportatwns §;É?§?tíi§tgggüi

rendeltetési országok — - plíííz)?! fixa

Pays de provenance 1 9 3 3 1 9 3 4 1 9 3 5 1 9 3 4 d'expoff- (—l—) et_ de

1933 [ 1934 destination ; LEGO 0/0 1300 J 0/0 1.1000 0/0 1200 0/0 1 000 P

! 1 3

Ausztria —— Autriche. . . 29.756 2064 35.128 208? 47.626 2.988 45.543 2449 41—17870-1—10415 Cseh-Szlovákia —-— Tchéco-Slov. 13.247 9'19 12.208 725 14.428 905 8.659 466 4— 1.181— 8.549

Románia —- Roumanie . 9.826 6'81 16.923 1006 6.296 3'95 8.579 4'61 ——- 3.530— 8.344 Jugoszlávia —— Yougoslavie 8.479 588 9.064 539 9.660 606 8.048 433 4— 1.181 — 1.016

Németország —— Allemagne. 30.245 2098 28.241 1678 15.921 999 28742 1546 —14.324—1— 501 Svájc -— Suisse . . 2.432 169 3042 234 9.221 578 14.488 779 %— 6.789—1—10546 Olaszország —— Italia 11.590 804 21.602 128; 15.122 949 18.423 9'91 1, 3.532— 8.179 Franciaország —— France . 8.966 6'22 6.315 375 7.445 467 5.657 304 _ 1.521— 658 Belgium —— Belgigue. . . 940 065 1.331 079 2.010 1326 2.214 119 %— 1.0704— 883 Németalföld —— Pays-Bos . 2.523 175 2.274 135 4382 275 2.280 1320 %— 1.859-1— 6 Nagy—Britannia — Grande-

Bretagne . . . 6.218 431 9.485 564 9.817 5'85 12.489 6'72 %— 3.099—1— 3.004

Svédország —— Suede . . 274 019 498 08 684 043 854 046 % 4104— 356

Lengyelország —— Pologne . 2.112 1146 2.003 1'19 1.544 0297 1.343 072 —— 568— 660

Bulgária —— Bulgarie 456 032 416 025 599 0398 476 026 4— 143 4— 60

Görögország —— Gréce . 811 0'56 392 0323 739 0'46' 772 041 -— 72—1— 380

Törökország —— Turgmle . 301 021 573 034 807 051 1.311 0'71 % 5064— 788

Amerikai Egyesült Államok — í

Etats—Unis d'Ame'rigue . 9.585 6'65 10.379 6117 1.389 087 1.417 0'76— 8.196— 8962 Egyéb országok _Autres pays 6.422 4'45 7'511 4'46 12.190 765 24.646 13'25 4— 5.7681—4—17.135

Osszesen —- Total 144183100—00 168285 too-oo 159380 100-00 185041100-001—1—15107—H7656

§

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

volt. Az importált nyers és megmunkált fa mennyi- sége a folyó év első három hónapjában az előző év hasonló időszakával összehasonlítva 515 millió m.—mázsáról

gővel csökkent, míg a kivitel értéke 109 millióval esett vissza, Külkereskedelmi mérlegünk az előző év augusztus havában 0'4 millióval volt aktív, a folyó év augusztusában

millió pengőt tett. A pamutszöveteknél ér- demes felemlítenünk, hogy a nyersszövet aránya közel 55%—ra nőtt az előző évi 476 százalékkal szemben. A lenfonál és

hozott pamutszövetek értéke 109 millió pengőről 48 millió pengőre esett vissza, a gyapjúszövetek értéke pedig az előző évi 8'6 millió pengővel szemben 4'7 millió

ttéke 21'8 millió pengőről 88 millió pengőre esett -vissza, a gyapjúszövetek értéke pedig az előző évi 13'9 millió pengővel szemben 7'7 millió pengőt tett.. Ha

Az ásványolajbehozatalban a nyers ásványolaj mennyisége 30 százalékos kisebbedése mellett az ásványolajtermékek jóval nagyobb százalékkal csappantak meg. így a benzin,

A kivitel értéke a tárgyalt időszakban 151'6 mil- lió pengő volt, 1053 millió pengővel kevesebb, mint a mult év hasonló időszakában. A mezőgazdasági válságos áralakulás

kavas telle. Ugyanis az ócskavas mennyisége 251 ezer métermázsa. a nyersvas és vasöbtvények mennyisége pedig 35 ezer métermázsa volt. Ezzel szemben a vasérc importja 1'8