KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1930. évben.
Le commerce extérieur de la Hongrie en 1930.
Résume'. En 1930, les importations ont représente' en Hongrie 832'9 millions de pengős et les exportations, 910'4 millions de pengős; par rapport a F(mnée pre'cédente, [es premieres out (liminue' de 2308 millions de pengős et les dernicres, de 1281 millions de pengős. Ainsi, la balance du commerce extérieur s7est soldée par uu excédent (1161?—
portations de 7'7'5 millions de pengős contre un passif de 252 millions de pengős en 1929. Parmi les plus ilnportants articles dimportation, les bois bruts et ouvrés ont occupé la premiere place avec un pour—
centage de 1132; toute/"ois, on ;] voit une (liminution de 39 millions de pengős com- paralivement a 1929. Les importations de charbon ont été inférieures (le 23 millions de pengős a celles (le 1929. Aucc textiles. aui jouent un grand röle dans Fimportation de la Hongrie, on voit (lepuis des années une régrcssion, (lui a continue en 1930. Am"
tissus de coton et (le laine, la (liminution (:
été de 17 millions de pengős. Les importa—
tions (le [ils ont également fle'chi, () l'excep- tion des fils de soie arli/icielle oú l,ou note ( une augmentation de 5 millions de pengős par rapport a 1929. Auoc autres importants articles dűmportation; on constate une ré—
gression, saui le coton brut, les peaux bru- tes, Ilhuile mine'rale et le tabac bruts dont l'importation a augmente'.
Parmi les plus importants articles d'ex- portation, les animaux de boucherie et de trait ont occupé la premiere place. ()n ;;
voit une progression particuliere: llexpor—
tation de ces animaux a, y compris les oolailles, représenté 26% des exportations totales contre 18'5% en 1929. Les ventes de produits animaux ont également augmenté, surtout en ce gui concerne le saindoux, le beurre, lioeuf et la viande. Mais les exporta- tions de céréales et de farine, ainsi gue cel- les des autres príncipauzc produits agricoles, furent en général iniérieures aux chiffres correspondauts de 1929. ()uant aux articles industriels, les ventes de pelleteries (Pagneau ont extrémement augmente'; elles ont re—
présente' 21 millions de pengős. On voit en outre une augmentation eonsidémble aux
ventes de tissus de soic artificielle, (lui ont représenté 10 millions de pengős.
En examinant le commerce e.tte'rieur par matieres premieres, demi-produits et objels fabrigue's, on constate les fails suivants:
Dans Fimportation, le pourcentage (les matieres premieres s'est eleve de 37'79 a 39744. Cela était dá surtout a Paugmen—
tution des achats (Flmile minéralc brute, de coton brut, (le peauac brutes el de graines oléagineuses. Ana: demi-produits, on a en—
registre' une [égei-e augmentation. En raison de la régression générale (le lyimportation (Fabjets fabriaues, le pourcentage de ceux—ci est tombé de 3938 a 37'47.
Dans liexportation, le pourcentage (les demi-produits slest eleve en raison surtou!
(le liaugmentalion nolable (les venies de pelleteries, et celui (les objets fabriaue's et
des matieres prenziercs a (liminue'; a ces dernieres, il (( baisse' (le 5990 (; 59'3!) a cause de la régressíon (les ventes (le pro—
duits agricoles. La diminul'ion du pourcen—
tage des objets fabrigués peut etre attribuee en premier lieu a la baisse de Pescportation (le _l'arine, de sucre et de machines.
En 1930, la balance du commerce exte- rieur de la Hongrie a été, pour la plupart des plus importants pays aui y figurent.
plus favorable pour la Hongrie au'en 1929.
Comparativement () cette année-la, elle (:
e'te' moins favorable envers l'Autriche et la Belgiaue, () l'e'g/ard (lesauelles llexcédent (Feccportatious de la Hongrie a (liminué.
ainsi galenvers les Pays-Bos, la Bulgarie et la Turauie; ;; Fégard des Pays—Bus et de la Bulgarie, elle est (levenue encore plus defici- taire, et envers la Turguie elle s,est solde'e par un passif contre un actif en 1929.
Le nombre (les pays vis—a—uis (lesauels la balance était active, a été le méme au'en 1929, avec cette difference aue la Suede et la Turguie y ont change de place, la balance étant devenue excédentaire envers la pre- miere et de'fzcitaire envers la deuxieme.
A Fégard de llltalie et de la Grande—
Bretagne, le commerce exte'rieur de la Hon—
grie a pris un développement extrémemeul favorable. la balance présentant. aa profit
2. szám.
—136—
1931de cette derniere, un excédent d,e9cportations considérable. Parmi les pays ayant plus exporte' en Hongrie guiils n'en ont importé, etest envers la Tehe'eo—Slouaguie, la Pologne et la France gue le passíf de la balance a essentiellement dimínué par rapport a 1929.
Les chiifres de Pimportation en H 0 n y r ie présentent, au point de vue de la valeur, une dimínution pour tous les pays, a Itesrception de la Bulgarie et de la Turguie. Cependant, plusieurs pays y ont, au point de vue de leur poureentage, pro—
gressé au dét'riment surt'out de [*Autriche et de la Pologne.
Lieacportatíon de la Hongrie a fle'chí en valeur envers tous les pays, sauf llltalie, la Grande—Bretagne et la France.
Elle slest développée extrémement envers llltalie, accusant un accroissement de 45 millions de pengős par rapport (: 1929.
C'est également le pourcentage de ljltalie yui siest le plus e'leué en 1930. La Grande—
Bretrizgne, la 'I'chéco—Slovayuie, la Suisse, la France, la Suede, aoaient dans liexpor—
tatíon honyroise un pourcentage dépassant celui de 1929.
*
Az 1930. évben a behozatal értéke 8329 millió pengőt tett, 230'8 millió pengővel kevesebbet, mint az előző évben. A kivitel értéke 910'4 millió pengő volt, s 1281 mil—
lió pengővel kisebbedett. A külkereske—
delmi mérleg tehát 1930-ban 775 millió pengő kiviteli többlettel zárult, szemben az előző évi 25'2 millió pengő passzívum—
mal. A forgalom a behozatali és a kiviteli oldalon egyaránt hanyatlást mutatott, a behozatal visszaesése azonban nagyobb arányt öltött, s ez idézte elő a mérleg aktív eredményét. A külkereskedelmi mér—
leg számszerűen kedvezőnek látszó ada—
tai mellett azonban a forgalom részletei—
nek kutatása során megállapítható ked—
vezőtlen jelenségek az ismert válságos gazdasági helyzet képét tiikröztetik vissza.
Nagy vonásokban vizsgálva a forgalom ké—
pét, a behozatal visszaesése jórészt a fo- gyasztás csökkenésével függ össze, ami az általános pangás következtében nehezedik a legtöbb országra. A kereslet megcsappa—
nása az árak nagymérvű lemorzsolódását idézte elő, ami főképen a nyersanyagárak alakulásában jutott kifejezésre, de termé- szetszerűleg a készgyártmányok árára is megfelelő arányban nyomást gyakorolt.
Importunk értékének csökkenésében tehát
az áralakulás is szerepet játszott. A hitel—
viszonyok se'm mutattak az előző évhez képest nagyobb változást, s így ennek a tényezőnek a külkereskedelemre gyakorolt hatása sem változott. A belföldi ipar fejlő- dését is szűkebb korlátok közé szorította a fogyasztás leromlása, bizonyos irányban pedig a termelés csökkenését is maga után vonta, de a nyersanyagok egy részének be—
hozatali adataiból megállapítható, hogy az importált árukkal szemben a belföldi ipar termékei nagyobb tért foglaltak el, mint az előző években. A kivitel értékének csökke—
nését nagyobbrészt a mezőgazdasági cik—
kek áresése idézte elő, bár az állatok és ál- lati termékek kivételével a mezőgazdasági cikkek kiviteli mennyisége is általában ha- nyatlást mutatott. De figyelembe kell ven—
niink, hogy az előző évben a mezőgazda—
sági cikkek nag'y részénél Összetorlódott készletek kerültek piacra, s ez a körülmény az összehasonlítást zavarja. Az 1928. évi kiviteli adatokkal szembeállítva az 1930.
évi adatokat, azt látjuk, hogy a mezőgaz—
dasági cikkek exportja általában fejlődött.
Az 1. számú kimutatás a külkereske- delmi mérleg havi eredményeit az előző évi eredményekkel összehasonlítva tünteti fel.
Ha a behozatal havonkinti alakulását vizs—
gáljuk, azt látjuk, hogy a tárgyalt év min- den hónapjában kisebb volt az import, mint az előző évben. A legnagyobb vissza—
1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce escte'rieur par mois.
W.19 9 9 ? 1 9 3 0
zsido :";ng
1 aa
, ,, % Sass ,, % Süss
Honap § $$$; § § ili—x%
. $$$ $$$ "$$$ §;§§§
Mm Sat EÉÉÉÉw §? a§§e§g
o 0 a: 9 Na'—% 0 0 :: e www
%; § z§2$ex$ % $" .a §É$Xix$
cc)—. mia away m § ez: a §,va
millió pengő w— millions-_deipengős
! t
I. 81—33 53-3 — 30-0 67-5 79-5 at 120 11. 70-5 526 -— 17-9 6126 604 — 0-9 111. 93-8 772 __ 16—6 692 786 _;— 9—3 IV. 106-6 744 —— 32-2 74-0 724 —— 16 V. 99-2 693 —— 299 734 851) %- 11'6 VI. 91-1 70-3 — 20-85; 63-5 759 _;— 12-4 VII. 85—6 82-0 — 3-6 70-7 606 — 10-2 VIII. 87-0 871 % 0—1 70—5 76—i 4— 5-6 IX. 897 1111 4— 21-4 77-7 76'4 —— 1-3 X. 89'9118'1 4— 282 72-7 861; % 13-9 XI. 82-3122-7 4— 40-4 651 868 * 21-8 XII. ;] 84-7120'4 4— 35-7 67'3 72-21 4— 4-9 l—XII. i,063-7l1.038'5 — 25-2 83139 9104 —t— 77-5
!
2. szám. —137— 1931 esés a márciustól-júniusig terjedő négy hó-
napban mutatkozott, s ezek közt is kiemel—
kedik a tárgyalt évben és az előző évben is a legnagyobb importtal szereplő április havi behozatal nagy visszaesése. Az átlagos havi behozatal értéke 1929-ben 88'6 millió pengő, 1930-ban pedig 694 millió pengő volt. A havi adatok szerint a kivitel az 1930. év első felében az áprilisi export ki- vételével minden hónapban erősödött, az év második felében azonban minden hónap gyengébb exportot mutatott fel, mint az előző évben. A kivitel havi átlaga 1929—ben 86'5 millió, 1930-ban pedig 75'9 millió pengő volt. A külkereskedelmi forgalom 1930. évi havi mérlegei igen változatos ké—
pet mutatnak, amennyiben a behozatali többlet a kiviteli többlettel váltakozva, mindkettő elég nagy hullámzást ért el. A forgalom aktív eredménnyel végződött nyolc hónapban, s az aktivitás legnagyobb volt novemberben, legkisebb pedig decem- berben. A legnagyobb passzívum a július havi forgalomnál jelentkezett a kiviteli for- galom átmeneti megakadása folytán, amit időlegesen a gabonajegy bevezetése idézett elő. Februárban, áprilisban és szeptember- ben a behozatali többlet jelentéktelen volt.
A behozatalt árucsoportok szerint a 2.
A) sz. tábla részletezi.
A behozatalban szereplő legfontOSabb áruk közt első helyen állt a nyers és meg—
munkált fa 11'2 százalékos részesedéssel.
Az importált nyers és megmunkált fa ér—
téke az 1929. évi behozatalhoz viszonyítva 39 millió pengővel kisebbedett. Ez a nagy visszaesés a legfontosabb fafajtáknál min—
denütt jelentkezett, A kisebb tüzifaimport az enyhe időjárással magyarázható, az épü- let- és szerfa jóval kisebb mértékű behoza- talát pedig az építőipar pangása magya- rázza meg. A fáért fizetett értékősszeg ki- sebbedését a faárak némi visszaesése is előidézte. A szénbehozatal értéke 23 millió pengővel volt alacsonyabb mint 1929-ben.
A kőszén behozatala egyharmadával ki—
sebbedett, ami részben a fűtőszénből való kisebb szükségletnek, másrészt a szűkebb körű ipari tevékenységnek a következmé—
nye. A pirszénimport hasonlóképen egy harmadával csökkent, ami főképen a vas- ipar kisebb mértékű pírszénfelhasználá—
sára vezethető vissza.
A behozatalunkban nagy szerepet ját—
szó textiliák importja, amely évrőlvévre fogy, ezúttal is lejjebb szállt. A pamut— és gyapjúszöveteknél a visszaesés értékben 17
millió pengőt tett. A pamutszöveteknél ér- demes felemlítenünk, hogy a nyersszövet aránya közel 55%—ra nőtt az előző évi 476 százalékkal szemben. A félgyártmányok közül a pamutfonal értéke 9 millió pengő- vel, a gyapjúfonálé pedig 5 millió pengővel volt alacsonyabb, mint az előző évben. A lenfonál és jutafonál külföldi beszerzése is rendkívüli mértékben csökkent. A mű- selyemfonál importja azonban ezúttal is fejlődött, 5 értéke 5 millió pengővel többet tett ki, mint 1929-ben. A textilnyersanya—
gok közül a nyerspamut mennyisége nőtt.
A pamutfonóipar évről-évre fokozódó mennyiségű nyersanyagot használ fel, s ennek következtében a pamutfonalakból évről—évre kisebb mennyiséget vásárolunk külföldön. Az értékősszegben mutatkozó visszaesést a pamut alacsony áralakulása magyarázza meg. A külföldről érkezett nyers gyapjú mennyisége alig változott s a nyers jutából is majdnem annyit hoztunk be, mint az előző évben.
A külföldi papiros beszerzése is meg- csappant, s 5 és félmillió pengővel keve—
sebbet tett ki a külföldi papirosért fizetett értékősszeg.
A tovább feldolgozásra szolgáló papi—
rosanyag forgalma gyarapodott, míg az Összes papirosfajták importja a selyem- papiros kivételével kisebb mértékű volt.
mint az előző évben.
A gépek és készülékek értékősszegének közel 10 millió pengővel való visszaesése Főképen a talajmivelő gépeknek és a textil- ipari gépeknek megcsappant importjával függ Össze. A fémmegmunkáló gépekből azonban többet vásároltunk, mint az előző évben. A varrógépek behozatala is gyara- podott. A külföldről beszerzett villamos- gépek és készülékek értéke a felére szállt le. Legnagyobb mértékben az elektromoto—
rok, transzformátorok, villamos kapcsolók és rádiócikkek érkeztek kisebb mennyiség- ben az országba, mint az előző évben. A járóművek közül az automobilok behoza—
talának visszaesése volt a legjelentősebb, amennyiben több mint 7 millió pengővel csökkent az import értéke. A kerékpárok mennyisége is rendkívül megfogyott," a javítás céljából behozott vasúti kocsik száma azonban gyarapodott.
A vas-áruk behozatalának értéke 5 mil- lió pengővel kisebbedett. A csökkenés je—
lentékeny része az öntött vasárukra, vasúti kerekekre, a mezőgazdasági és'ipari szer- számokra, továbbá a különböző lemez-
2. szám. ——- 138 — 1931 árukra esett. A fontosabb vasárukból álta— A vasfélgyártmányok mennyisége 487—
lában kevesebbet vásároltunk külföldön. kal esett vissza, ami értékben több mint mint az előző évben. 2 millió pengőt képviselt. Ha figyelembe
2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1929. és 1930. évben.
Commerce eacte'rieur de la Hongrie en 1929 et 1930.
A) Behozatal —— A) Importations.
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § Mennsyeágollálgfh ban hűek ezer F_ben Azalzíggggek Désignatíorz desde marchandises et des groupesmarchandises _go§ Ouantiíé 8" e, ("Pl'ém sm mitljll'íígrde p. E" % de laou en pmres 3 valeurtotale
HW_-,., ._ " , - át 1929 ; 1930 5 1929 ; 1939 192911930
Nyers és megmunkált fa — Bois brut et ouore'. (1 27,289.934 19,507.278 131.990 93.262 12141 1120 Szén —— Charbon . . . . ,, 18,603.04912,373.546 71.664 48.722 674 585 Pamatszövet —— Tissus de coton . . . . . ,, 68.990 60.315 57.113 44.167 537 5130 Papiros és papirosámk —Papler et articles enpapter ,, 798439 769.670 43.981 38.514 4— 13 4'6'2 Gépek és készülékek —— Machines ct apparez'ls. ,, 151631 119.631 43.010 83.638 404 404
sványolaj _ Huile minéralc . . . . . . ,, 2,083.343 2,485.805 30.194 33.092 284 3'97 Gyapjúszövet —— Tissus de laine . ,, 19.406 16.026 32.953 29.346 310 3'52 Nyers pamut — Colon brut . . . . . ,, 131622 146.179 32.783 29.177 308 350
Selyem és selyemfonál —— Sote cl űls de sole . 13.173 17.876 21.468 25.462 2-02 3-06
Nyers bőr —— Peauac brutes . . . . ,, 70.329 125.080 21.948 24.851 206 298
Nyersdohány —— Tabac_brut ,, 29.405 31.648 21.064 23.068 19? 2-7?
Nyers fémek — Métaum bruts. . . . . . . ,, 208078 175.846 27.908 20.245 2-62 2-43 Pamutfonálés—eérna—Filsdecot.et/ílsácoudrcdecot. ,, 48.649 29.778 24.959 16.086 235 1-93 Kikészíteft bőr — Peauac prépore'es . . . . . . ) ,, 11.024 11.049 17.527 15.93 1-65 1-91 Vasáruk —— Ou'u'rages en fer . . . . . . . . ,, 127.192 78.551 18.221 13.408 1—7] 16]
Villamosgépek és készülékek — Mac/lincs et appa-
reils électrigues . . . . . . . . . . . .1 ,, 1) 24.030 2) 15.349 26.219 13.308 2-45 1'60 Gyapjúfonál _ Fils de laine . . ,, 22.837 19.492 17.375 12.792 1-63 [54 Déligyümölcs —— Fruits du Midi . . ,, 234918 282.298 12.235 11.566 1-15 1-39 veg és üvegáruk — Verres et oerrcrtes . ,. 184948 129.132 11.137 9.205 1—05 1-11
Vasérc — Mlnerai de fer ., 5,704.465 4,366.525 9.227 8.678 0-8? 1'04
Nyers kávé — Café brut . ,, 36.220 34.664 9.236 8.618 08? 1-03
Nyers juta —— Jute brut . . . . . ,. 112576 109292 11.008 8.429 1-03 1-01
Kaucsukáruk — Articles crl caoutchouc. . . . ,, 14.005 12.068 9.550 7.967 0—90 0-96' Selyem— és félselyemszövet (gaze is) — Ttssus de
soie et de mi-soie (méme gazes) . . . . . . ,, 1.254 959 10.274 7.314 ()-97 088 Nyers rizs —— Biz brut . . . . ,, 255912 145.844 10.756 6.895 1-01 0-83 Olajos magvak — Graines oléag'lneuses. ,, 99144 123042 5.588 6.623 ()-53 080
Vasúti kocsik — Wagons . . . . . . . ., , 3) 28.492 *) 35.023 5.141 6.279 048 075
Kátrányfestőanyagok — Substanoes coloranlcs dérivées '
de goudron . . . . . . . . . . . . . . ,, 8.215 9.644 4.132 6.100 039 073 Friss gyümölcs — Fruits frais . . . . . . . ,, 82.037 88.707 6.573 5.801 062 070 Prémbőr kikészített —— Pclleterics appréte'cs . . . § ,, 998 819 10.290 4.817 0497 058 Személyszállító automobil — Autos p. personnes , . ,, 5) 21.985 6) 7.962 10.981 3.667 1-03 0-44 Technikai zsíradékok — Graisses techm'gues . . _ ,, 9 40.755 40.667 3.971 3.585 0—37 0-43 Gyapjú — Laine . . . . . . . . . . . _. ,, 10.182 9.738]? 4.669 3.332 0—44 0-40 Nyers— és ócskavas — For brut el l'errailles. . _ ,. 505398 217182 6.115 3.193 0-57 0'38 Vasfélgyártmányok —— Demi—produits en fer . ,. 109.l33 57.073 5.393 3.146 0-51 0'38
Kalapok _— O'hapeaum. . . . . . pg; 612271 331978; 4.593 2.826 0-43 0-34
-- J Hb 616064 493.417'l . . .
Osszesen — Total 1 megva 57,101.763 41,653.258 ; 791.186633.109 7438 76 01
[ pgges 358068 304.716l
Egyéb áruk — Autres marchandises. . . . . ' Pár 627.774 347.469 27251119983825'6223'99
l "".;"s 9991920 7,167.316l
! ...-3535 969132 728133]
Behozatal osszesen —— Importatzons totales. . ( 113155 621774 347469 106369? 832947 10000 10000
9 67,093.683 48,820.574 !
1) Ezenkívül 3.793 db és 523 folyóméter — En outre, 3.793 unilés el 523 métres courants.
') Ezenkívül 91.439 db és 1.458 folyóméter. —— En outre, 91.439 unite's et 1.458 métres couranls. —
3) 80, 4) 87, 5) 1704, ") 606 db — uníle's.
2. szám. —— 139 — 1931"
B) Kivitel. —— B) Empartationsi
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § Menlííyegpífáíkff ban liftek ezer HW" untig?
, . . . ! t't' , , Valeurm milliers E 'I d l'
Desigualiou deíe %;íg?;á$f§ess et des groupes ?? [363231]; íz gyafi/725 de pengos valyelur. toetaLle
Pm
bp ,--. ..
ki 1929 ] 1930 1929 I 1930 , 1929 ! 1930
Vágó- és igásállatok —— Animaux de boucheric glb '
et de trait . . . . . . . . . . . . lms 434668 525834 151422 188.089§ 1458 2066
Ebből -— Dont: ; *
Szarvasmarha — Bétes á comes ,. 89.179 167.275 61.357 119878 59] 1251
Sertés — Poros . . . . . . . 273135 248500 74.762 57.828 7'20 6'30.
Ló — Chu/aux . . . . . . ,, 29.965 28.565 13.431 13.993 1'29 1'54,
. _ Juh —— .Moulons . . . . . . ,, 42.299 81.421 1.861 2.876 U'IS 0'3IP1
Liszt — Farina . . . . . . . . . . (1 2,681.950 2,368.419 106336 82.911 1024 9'11 Búza —_— Froment . . . . . . ,, 4,859.997 3,470.888 126.360 73.684 1217: 809 Baromfi —— Volaille. ,, é*)147.548 2) 222.106 40.900 48.279 3'94 5'30'
Ebből —— Dont : , !
Elő baromfi — Volaille víz/ante . * ,, 3) 31.475 4) 55.762 7.843 12.201 076 1'3'4 Leölt baromfi — Volaille tuée . ,, 5) 116073 6) 166.344 33.057 36.072 318 3'96
Cukor -— Sucre . . . . . . . . . ,, 1,214.289 1,068.496 40.957 29.963: 3'94 3229 Villamosgépek és készülékek— Machines et
appareils électrigues . . . . . . . . ,, 7) 37.722 8) 35.310 22.582 23.352 217 257 Prembör, kikészített - Pelleteries appréle'es. § ,, 2.165 6.371 11.664 20.941 1'12 2'30 Toyás —— Oeufs . . . . . . . . . . . ,. 72.050 131.771 16.288 19.9713 1'57 2'13 Gépek és készülékek —— Machines et appareils , 167715 106.944 31.653 18.969.i 305 208 Vasfélgyártm. — Demi-produits eu fer . . . ,, 1,209.040 854.955 23.769 17.428 229! 1'91' Tengeri —— Mais. . . . . . ,, 804788 1,001.502 16.901 15.730 1'63§ 1'731 Friss gyümölcs —— Fruits frais ,, 492437 479.172 18.071 15.584 174 171;
Nyers dohány — Tabac brut . . . . . . § ,, 136588 105273 18.030 14.758 1'74 1'62 Toll —— Plumes . . . . . . . . . . . ,, 29.636 22.349 22.642 14.589 218 160 Disznózsír, szalonna —— Saiudouac, lard j _ 34.519 83.794 7.119 14.492 069 159 Bor —— Vin . . . . . . . . . . . . l ,, 313238 812.195 16.107 14.466 ("55 1'59
Friss és elkészített hús ——- Viaucle fraiche ." (
et prépare'e . . . . . 52.164 62.011 14.807 14.882 143 158
Rozs —— Seigle . . . . . . . . . . . 1 . 1,154.405 1,021.411 28.088 13.040 222 143;
Vasúti kocsik — VVagous . . . . . . . . § . ") 67.242 *") 95.413 7.869 11.462 076 .l'.26*
Vasámk — Ou'umges en fer . . . . . ? ,, 150381 160348 9.880 10.896 095 1'20
Selyem- és félselyemszövet (gaze is) —— Tissus . ' .
de soie el de mi-soie (mí'me gazes) . . . § ,, 635 3.004 2.860 9.949 023 1-09.
Olajos magvak —- Gramcs ole'agiueuses . . . 256682 278855 9.351 9.738 090 107 Gyapjú—Laiue . . . . . . . . 1 ,, 56.241 43.796 16949 8.445 163 093
; Szén _ Charbou ,, 4,086.843 3,838.599 9.041 8.237 08? 0-9:
Árpa. —— Orye . . . . . . . . . . . ,, 896709 430303 20.575 8.204 1969 0.90,
Nyers bör — Pcaum brutcs . . . . . . . ,, 34.629 29.590 9.626 7.194 092 079)
Lóhere— és lucernamag — Graiues de tréfle
et (le luzerue . . . . . . . . . . . ,, 43.420 52.013 6.270 6.863 060 0'75A
Maláta —— Mall . . . . . . . . . . . ,. 142108 143280 7.390 6.027 071 066.
Pamutszövet — Tissus de cotou . . . . . ., 11.470 7.114 10.726 5.863 103 064
Kikészített bör —— Peaum prépare'es . . . ' .. 8.190 6.019 7.361 5.623 071 062 Val, természetes —— Beurre natural. . . . É ,, 5.397 165641 2456 5.543 024 061 Friss főzelék — Légumes frais . . . . . § ,, 617101 336315 8.661 5.517 083 061 Szalámi és kolbász —— Salami el saucisses ,, 11.618 103323. 6.201 5.197 060 057
db _
__ , 437128 982922 .. . .
Osszesen _ l'otal . . . . . . . ; pxáaes 1979841716303457 §843.407754.775 81.31 82 90
] más 174808 966791
Egyéb áruk — Autres marchandises . . . $$$ 24.006 72.017 í195.133 155656 1879 17'10
! ,, .. 7.749.035 6,100.367 , ,
153365 611936 1,079.601
Kivitel összesen — Ewportatians totales . pp,-ir 24.006 72017 146854!) 910431 wo-oo 100-00
pazres
g 27547452 22,903.S24
1) 9,235.781, 2) 16,193.727, 3) 2,907.468, *) 5,280.501. 'v) 6,328.313, ") 10,913.226 db. — pieces. ——
7) Ezenkivül 2.460 db — Eu outre, 2.460 uuite's. — 8) Ezenkívül 457088 db és 14 folyóméter —— Eu outre 457 088 uuiie's et 14 méires courauls. — 9) 974 db, amelyből 308 db. (28.234 (1) 1.394 ezer pengő értékben jóvátételi szállítás. —— 974 wag., dont 303 (23.234 (1) d'une valeur de 1.394 mille pengó's au titre des rápara- tious, eu vertu du ti'aité de pair. — '") 1,027 db, amelyből 642 db (56.032 (1) 4.200 ezer pengő értékben jóvátételi szállítás. —— 1.027 wag., dont 642 (56.032 9) d'une valeur de 4.200 mille peugős au titre des répa—
ratious, en vertu du tmile' de paix.
A FONTOSABB ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA.
MauvemEn/ des marchandises ímpor/an/es.
19291—Xll. 1930 l-Xll.
Mill/'a' pengőben. [n mil/fans de pengős.
Behűzafa/ Impapfaf/bns
Fa —— Bois .. ,. .. ,. .. .. .. .A .. ..
WIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
Szén —— Charban .. .. .. ., .. .. ..
Pamutszövet —— Tissus de volan
Papiros —- Papier v. .. .. .A .. ..
Gépek —— Machines .. .. .. .. .. ..
Ásványolaj —— Hm'le minérale ..
Gyapjúszövet — Tissus de laím:
Nyerspamut —— (oton brut
Selvem és selyemfonál —— Soie el
fíls de soie .. .A .. . . .. .. .. ..
Nyersbőr —- Peaux bruíes.. .. ..
Nyersdohány — Tabac brut .. ..
Nyorsfémek __ Métaux bmts
Pamutfonál — Fils de coton .. C
Kikészített bőr — Pmux apprétées Vasárúk —— Articles en fer .. ..
Vülamosgépek — Machines élzclr.
Gyapjúfonál -—— Fils de lame ..
Déligyümölcs — Fruits du Midi üveg és üvegárúk —— Verms e! '
9817/57165 .. n .. .. A. . ,. .. .
Vasérc —— Mínerm' de HW . .. ..
. " '
KfW/EÁ fpr/vfafmns
Vág-ó- és igásállatok — Animaux ;
de bouchsrie et de trait .. . ..
Liszt — Farines .. .. .. .. .. .. ..
Búza —— Frommt .. .. .. .. .. .. .. ! Baromfi — Volaílle . .. .. .. .. ..
Cukor - Sucre .. .. .. .. .. .. .. ..
Víllamnsgépek— Machines électr. ' "
Prémbőr kikészített % Pelleteríes apprétées .. .. .. .. .. .. ,. ,. . Tojás ——- Oeufs .. .. .. .. .. .. .. .. ', ' Gépek - Machines .. .. .
Vasfélgyártmányok —— Demi pro—
duíts en fer . .. .. .. .. .. .. ..
Tengeri —— Ma'ís "III,/[Ill 1238 3;
Friss gyümölcs _ Fruits frais _ Nyersdohány —- Tabac brut Toll —— Plumzs .. .. .. A, ., Disznózsír, szalonna —— Sain-
doux, lard .. .. .. .. .. .. .. .. ..
Bor — Vin .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ; ' Hús _ Vícmdt .. .. .. .. .. .. .. .. ,
Rozs —— Seigle
Vasúti kocsik -—— W'w'onsu .. ..
!)
Vasárúk —— Articles en [er .. ..
M.SrSgJBS'L
2. szám. ——141— 1931 vesszük, hogy már az előző évben az
1928. évi behozatalhoz képest félannyira esett a vasfélgyártmányok behozatala, az újabb visszaesést nagyjelentőségűnek kell tekintenünk. Legnagyobb arányban a rúd- vas és vaslemez importja hanyatlott, de te- kintélyes mennyiséggel süllyedt a vasdrót behozatala is. A belföldi vasipar nyers- anyagfelhasználása is jóval alatta maradt az előző évinek, amennyiben 57%-kal ke- vesebb külföldi vasat vásárolt, s a vasérc beszerzése is 23%—kal csökkent.
A nyers fémek értékösszege 8 millió pengővel kisebbedett, s a csökkenés meny- nyisége megközelítette a 33 ezer métermá- zsát. Különösen feltűnően csökkent a réz és horgany felhasználása. A visszaesés a két fémnél együttvéve 27 ezer métermá- zsát tett. A többi fémfajtából is kevesebb érkezett az országba, mint az előző évben.
Az ásványolajbehozatal 21 millió mé- termázsáról 25 millió mértermázsára nőtt.
Növekedés csak a nyers ásványolajnál volt és pedig igen tekintélyes, amennyiben a nyersolaj mennyisége 14 millió méter—
mázsáról 2'2 millió mértermázsára nőtt, ér- tékben pedig 9 milliós értékgyarapodást ért el. Ezzel szemben a benzin több mint egyharmadára, a világító kőolaj és a gáz—
olaj több mint a felére esett vissza. A kenő- olajok mennyisége is csökkent.
A nyersbőr mennyiségének jelentős emelkedése ellenére az értékösszeg csak 3 millió pengős többletet ért el. Ennek rész- ben a nyersbőr világpiaci áresése az oka, másrészt pedig az egyes bőrfajtákban mu—
tatkozó, az előző évitől eltérő részesedési arány. Az importált báránybőrök mennyi—
sége megkétszereződött, s különösen a Né- metországból és Nagy—Britanniából behO' zott sózott báránybőrök mennyisége nőtt meg. A friss borjúbőr importált mennyi—
sége közel háromszorosára, a friss lóbőr pedig több mint háromszorosára emelke—
dett, s a friss marhabőrből is jóval többet szereztünk be külföldről, mint az előző év—
ben. A kikészített bőrök mennyisége nem változott, az értékösszegben azonban az ár- esések folytán csökkenés állt be. Az üveg—
áruk értékösszege az előző évhez viszo- nyítva közel 2 millió pengővel, a kaucsuk- áruké pedig másfél millió pengővel volt alacsonyabb. Az üveg-áruk közül leginkább a táblaüveg és a csomagolásra szolgáló öb- lösiiveg forgalma apadt le.
A nyersdohány mennyiségének emelke- dése nem volt jelentős, értékben a gyára-
podás 2 millió pengőt tett. Főleg a na- rancsfogyasztás emelkedése idézte elő a déligyümölesők mennyiségének közel 50 ezer métermázsával való növekedését. Az értékösszegben mutatkozó visszaesés oka az alacsonyabb áralakulásban keresendő.
A nyersrizs fogyasztása rendkívüli mérték—
ben kisebbedett, az import 256 ezer méter- mázsáról 146 ezer métermázsára szállt le.
A kávébehozatal csökkenése csak kisebb mértékű volt. Az olajos magvak közül a lenmag behozatalának több mint 50%—os növekedése érdemes az említésre.
A kivitelnek a legfontosabb áruk és árucsoportok szerint való tagozódását a 2.
B) sz. táblázat tünteti fel.
A legfontosabb kiviteli cikkek közül a vágó— és igásállatok szerepeltek az első he- lyen. Állatkivitelünk rendkívüli megerősö—
dését tanusítja, hogy a tárgyalt évben a vágó— és igásállatok kivitele a baromfiki—
vetellel együtt Magyarország egész export- jának 26%-át tette az előző évi 18'5 % —kal szemben. A kivitt szarvasmarhák száma 89 ezer darabról 167 ezer darabra nőtt, az értékösszeg pedig 53 millió pengővel gyarapodott. Ezzel szemben a sertéskivitel az előző évi kitűnő ex—
port eredményéhez képest csökkent, s 17 millió pengővel kevesebb értékű sertést tudtunk külföldön elhelyezni, mint az előző évben. Az értékösszeg csökkenésénél természetesen figyelembe kell vennünk az árak esését is. Lókiviteliink alig változott, a juhexport azonban megkétszereződött.
Baromfikivitelünknek 50%—os, tehát igen örvendetes javulása az értékesítési viszo—
nyok rosszabbodása folytán a baromfi kül- földi efladásából befolyt értékösszegben megfelelő növekedést nem ért el.
A búza menyisége 4'9 millió métermá—
zsáról 36 millió métermázsára apadt le, a külföld által a búzáért fizetett összeg pedig 53 millió pengővel lejjebb szállt. A mennyi—
ségnek az értékadattal való összehasonlítá—
sából kitűnik, hogy a búzának az év máso- dik felében bekövetkezett újabb árzuha—
nása annak külföldi értékesítését rendkí- vül kedvezőtlenül befolyásolta. A rozs ér—
tékösszegénél még szembetűnőbb a katasz- trófális áralakulás. Az exportált rozs mennyisége 133 ezer métermázsával kiseb—
bedett, az értékösszegben pedig 10 millió pengő a visszaesés. A tengeri kivitelének növekedése mellett a tengeriért kapott ösz—
s'zeg kisebb volt, mint az előző évben.
Arpakivitelünk a fele volt az előző évinek.
