1— 2. szám. — 38— 1923
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1882—— 1913. években.
Commerce extém'eur de la Hongrie de 1882 át 1913.
A rendszeres adatgyüjtés a magyar szent korona országainak külkereskedelmi forgal- máról az 1881. év második felében indult meg. Az első teljes év, melyről külforgalmi
adatokkal rendelkeZünk az 1882. év volt s így ez az év tekinthető külkereskedelmi sta—
tisztikánk tulajdonképeni kiindulópontjának.
Ettől az évtől a háborút megelőző utolsó,
még normálisnak nevezhető 1913. évig eltelt 32 éves időszak, mely beleesett állami létünk
és gazdasági helyzetünk megszílárdulásának a kiegyezéssel megkezdődött korszakába, külkereskedelmünk fejlődése szempontjából is számos érdekes tanulsággal szolgál. De nemcsak külkereskedelmünk alakulására vi—
lágítanak rá a magyar külforgalmi statiszti- kának nagy gondossággal gyűjtött adatai, hanem megfelelően kiépített termelési statisz- tika hiányában. sokszor csakis ezeknek a segítségével állapítható meg egyes termelési ágaknak a nemzeti termelésben való erősö- dése vagy gyengülése.
A m. kir. központi statisztikai hivatal a napokban kiadott összefoglaló kötetben ismer- teti Magyarországnak az adatgyüjtés mega indulásátől a világháború kitörését megelőző utolsó évig a külfölddel lebonyolódott árú—
eseréjét. E munka hivatása bemutatni, hogy 32 év alatt miként fejlődött az ország kül—
kereskedelmi forgalma s különösen nagy hasz- nára lett volna a háború után azoknak a szak—
köröknek, melyeknek a kereskedelmi politikai tárgyalások előkészítésében mérlegelni kellett, hogy egyes Vámpolitikai vagy egyéb intézke—
dések, mily befolyással voltak az ország kül-
kereskedelmi forgalmára. ?
Az ország felosztásával a munkának köz- vetlenül gyakorlati értéke is megszünt, meg- maradt azonban az a nagy előnye, hogy kül- kereskedelmi forgalmunk összefoglaló adatai- nak szemléltetésével tanubizonyságot tesz arról, hogy a régi Magyarország, mint egységes gaz- dasági terület e 32 év alatt sokszor nagyon súlyos gazdasági viszonyok között is mily szép gazdasági fejlődést mutatott. Nem kicsiny- lendő értéke azonban a munkának az is, hogy az adatoknak sok évre kiterjedő retrospektív összefoglalása által a gazdasági életben jelent- kező törvényszerűségek tanulmányozására bő és széles alapot nyujt.
A kötet első részében szövegesen ismer—
teti, hogy miként alakult külföldi árúeserénk 32 év alatt, a második táblás rész pedig a külföldi árúcserének 1882—1913. évi főered-
ményein kívül bemutatja az ország külkeres- kedelmi forgalmát szállítási intézmények, majd országok szerint s végül szemlélteti az egyes.
tarifaosztályok és azokon belül a fontosabb országok részletezésével a jelentősebb árukból való behozatalunk és kivitelünk alakulását.
Magyarország külkereskedelmi forgalma l882—1913_
Commerce ewte'rieur de la Hongrie de 1882 a 1913.
Behozatal ! Kivitel Behozatal Kivitel , Importah'on, Exgerwtí Importalion Exportah'on Atlagban mennyiség millió
En moyerme métermázsában l érték millió koronában , guantité m mil- valeur e); millions de
[ions de animaux cozn'mmes ' mutrigues
1882—1'886 13 9 ! 294 9024 l 941-5
1887—1891 17'3 372 93176 , 953'1
1892—1896 31'3 ! 440 1.068'7 ( 1.058'5 1897—1901 382 577 1.151'7 ; 1.195'8 1902—1906 ,. 420 E 83'6 1.324'3 l 1.387'7 1907—1911 66'5 65'2 1.791'1 1.690'0 1912-ben 838 708 2.212'1 ! 1.962'8 1913-ban 87'6 , 708 2.07513 , 1.904'8
Meg kellJegyezni, hogy amennyiségi ada—
tokban nem foglaltatnak bent azok az árúk, melyeket a magyar statisztika nem súly, ha- nem darab szerint mutatott ki.
Az 1882—1886. évek átlagos forgalmához viszonyítva az emelkedés aránya százalék—
számokban kifejezve a következő volt:
Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel mennyisége értéke
1882—1886. átlagában 100 100 100 100
1887—1891. ,, 124 127 103 118
1892—1896. _ ;, 225 150 118 126
1897—1901. ,, 275 196 128 142
1902—1906. ,, 802 216 147 165—
1907— 1911. ,, 478 222 198 201
1912-ben 608 241 245 233
1913-ban 630 241 230 229
Az adatoknak jelentős emelkedése az, ország gazdasági termelésének és fogyasztá—
sának nem csekély arányú fejlődésére vall,, ami természetes következménye volt a lakos—
ság sűrűsödésének és kulturálódásának. Külö—
nösen a behozatal mennyiségi adatainál látunk igen nagyarányú emelkedést, melynek viszony—
lagos nagysága élesen kitűnik a külkereske- delmi forgalmunk mennyiségének és értéké- nek százalékos emelkedési aranyát feltüntető kimutatásból.
Gazdasági szempontból ez a 32 éves idő—
szak minden téren a súlyos küzdelem korszaka volt. Mezőgazdasági termelésünket egyik sú—
1923
lyos csapás a másik után érte; a sertésvész- nek, a marhavésznek, a üloxérának pusztításai még élénk emlékezetben vannak. Ehhez járult a tengerentúli óriási gabonatermelő és állat- tenyésztő területeknek súlyos versenye, mely az összes mezőgazdasági és állati termékek árát nagymértékben leszorította és amely tulaj—
donképen csak az 1906. év után kezdett lényegesebben enyhülni
Nlég súlyosabb volt az ipari termelés hely- zete. A regi osztrák gazdasági politika lehe- tetlenné tette hogy a gyáripari termelésnek a XVIII. század végén megindult fellendülése nálunk is a fejlődésnek normális útját járja s bár a kiegyezés gazdasági téren is bizto—
sította az ország önállóságát, a közös vám—
terület továbbra is kiszolgáltatta az országot az osztrák gyáriparnak, úgy hogy a magyar iparnak számottevő fejlődése csak azokban a termelési ágakban következhetett be, melyek—
nél ez a fejlődés nem sértett osztrák érde- keket. A legfontosabb közszükségleti cikkek tekintetében azonban Ausztria ipara végig uralkodott a magyar fogyasztopiaeon, mert vám- sorompők nélkül az egész Európában virágját élő védővámpolitika mellett a zsenge magyar ipar nem bírta a versenyt a túlerős osztrák iparral.
Behozatalunkban így érték szerint végig a különböző ipari termékek állottak az első helyen.
Egyes iparágak szerepe a behozatalban.
Rólede gael/mes branchcsd'mdustm'e (laws l'importatimt.
! l
Átlagban
En moyenne
deCuii's
%!Indzzsíríetextil ;Vegyészetiipar lPapirosipar Paprlen'e
l i d
ÉEnsembleImlnslr'z'e !du[mis
'Textilipar Faipar 11Együtt
behozatal értéke ezer koronákbau
Valem d'z'mpm—latien en mzlle commmes
382.814 61.022 56 922 23233515433 12 462' 409.934;117.24'l 58.143 34.736126500 17 573i 547.7793195.545 84 850; 54 (Mi 44 084 29. 5811
1912-ben 657339356691 129.652§72.606 64.172 41. 875! 1 322. 335 1913- ban 613 696 283. 258 139. 837359. 811 58 554 41. 398! 1,196.554
Részesedés az egész behozatalban ,,-ban
Paalicipatz'on dmis [importation tolale en 0/0
1882—1891 41-75 t. 3-2 ; 25. 17
1892—1901 33 9 10 e 5 2 '
1902—1911- 352 126 54
1912-ben !(297 131 5 9
1913-ban : 29 6_ 1236 6 7
l l l l l l
551886 664133 956. 834 1882_—1891
1892—1901 1902—1911
C,;
%, CÉL/Urr— MCDCDHX
l
l l
!
(003
Osszes behozatalunkban tehát a felsorolt hat iparág termékeinek részesedése állandóan 600/(, körül volt. Legsúlyosabb tehertétele be—
hozatalunknak állandóan a textilipari termé- kek importja volt, melyeknek százalékos ré—
szesedési aránya ugyan állandóan csökkenő tendenciájú volt, ez azonban csak kis részben
39 1—2. szám.
vezetendő vissza a magyar textilipar erősö—
désére. Inkabb egyéb behozatali ágak erősebb növekedése és a textilipar körébe tartozó oik—
keknek olcsóbbodása szorította le valamelyest az utóbbiak relativ jelentőségét. Textilbehe—
zataluukban főlegaközvetlen használat céljait szolgáló kész gyártmányok domináltak.
Textillárúk behozatala.
In'zportation diarticles textiles.
En moyemte i § Ég "É'Sg §! 252235 ;? § $$$
E—SNJGN x"-S?3s'5§*5*:*
35813wé§leéetmsat§§3
:j' ii ; T'" a
1882—1891 i 117. 683 49. 318 93. 809i42. 555; 51020 18924901 Él 139. 885 29 518 95098§o 539211 66 347
1902—1911 I) 43. ser 83..446't i l
214 2451 33..326. 130. 218
Az 1912. és 1913. év adatait a részletekbe menő ismertetéseknél rendszerint elhagyjuk, mert egyes éveknek adatai öt vagy tízéves átlagokkal való összehasonlításra rendszerint nem alkalmasak.
A félgyártmányok behozatala a kész- gyártmányokhoz képest végig csekély volt, aminek nemcsak szövőiparunknak lassú fej—
lődése volt az oka, hanem főleg az is, hogy nálunk általában a fonóipar, tehát a szövő—
ipar félgyártmányait előállító iparág volt az, mely az adott viszonyok között némi fellendülést mutathatott s csekély kapacitasu szövőiparunkat utóbb már túlnyomórészben a hazai gyárak láthatták el félgyártmányokkal.
Ausztria fejlett textilipara tekintélyes rész—
ben a magyar fogyasztópiacra volt alapozva.
Ennek elvesztése az osztrák ipart létfeltéte- leiben támadta volna meg s így aközös vám- terület fennállása alatt —— melynek legfőbb hatása abban nyilvánult, hogy a magyar gyá- rakat saját hazájukban is versenyképtelenné tette a hasonlíhatatlanul kedvezőbb osztrák gyárakkal szemben —— a textilipari készgyárt- mányok importjának nagyobb arányú vissza- szorításáról szó sem lehetett
Egyéb iparágak termékei fontosságban nem mérkőzhettek az előbbiekkel; Említésre méltó a vas- fém— és gépipari termékek ré- szesedési arányának nagyarányú emelkedése.
Egyik jellemző —— már említett —— sajátos- sága volt behozatalunknak az egész import mennyiségének roppant emelkedése. Az érték szerint első helyen állóipari készgyártmányok mint nagy értéket és aránylag csekély súlyt reprezentáló árúk, mennyiség szerint háttérbe szorultak és a behozatal mennyiségéta tárgyalt időszakban a tulajdonképenitömegeikkeknek,
1—2. szz'un. —— 40 —— 1923
az ipari nyers- és segédanyagoknak a foko— A mezőgazdasági termékek kivitele.
zott importja emelte oly szokatlan magasságra. Exportaüon de Pmduifs 06971'60188- a , $: §
Suly szerint legfontosabb behozatali cikkeink. §§É§ § ;
Articles principaum (l'importation de la Hongm'e szrivomt Átlagban a g, $i§§ ÉÉ § §
les poids. g 3 __ § ; § 4383?) :%g %%
E" a:; §.§ es agg-sEsg as
; A behozott mennyiség millió moyenne 0 D "] k* 0! (': ) § § 20'4 Ez] ki
* métermázsákban k ákban — en mille couronnes
guantíté importőr! az millions ezer oron ,,,,
T 6 I' m é k e k de guintaux me'trígues [
A21882 1886 Azl967_x91;ww' 1882—1891 193348 100.540 12.098 143802'33088 493936 Pr 0 d u i t s évek átlagában évek átlagában 1913- 1892—1901 210281 150531 31.922 192907 50407 64204
mmoymw mmoymne 3" 1902—19l1 267225 211367 47.158 244211 74.633 84459 deslannées des années 1373 1912-ben 311.557 265 098 111.022 304478188417 1,080.57 W,,_ ISM—1880 , 1907—1911 1913-ban 250794 256011 107500 323333297727104576
_ , ___v ; Részesedés az egész kivitelben %vban
ÉSVán)? szén 41 1 31'8 484 Participation dans l'exportation totale en %
gsgiyeskfwgm- fa (l)-§ 3.8 2; 1882—1891 21-5 11-9 1-3 16'6 3-7 55-0
' " ' ' . ! . "__ 19 2-ben 15—9 13-5 -7 -5 5 '
vanelgydrtmanwk ; 04 ; 1 8 l 2 ' 1913-ban 137 13-5 1 5'6 17—0 ] 5—1 54-9
Szénből 1913-ban már 12—szer annyit hoz-
tunk be, mint az 1882—1886 évek átlagában.
E tömegcikkek importjának hatalmas emel- kedése okozta, hogy mennyiség szerint eleinte erősen aktív kültorgalmunknak utóbb már nagyobb része esett a behozatalra.
Kioitelünkben a mezőgazdaság és állat—
tenyésztés termékei épp úgy megőrizték ve—
zetőszerepüket, mint az iparcikkek behoza4 talunkban.
Exportunkban az első helyet végig meg—
tartotta a gabona és a liszt, melyekre együttesen
az 1882—1891.
az 1892—1901 ' 1902—1911-ben
évek átlaga szerint 33'40/0, évek átlaga szerint 32'60/0, pedig 31'l"/0 esett egész kivitelünkből. A százalékszamok aligjelentős valtozast mutatnak csupan; mégis éppen gabona- és lisztkivitelünk volt az, mely egész külkereskedelmi forgalmunkban a legnagyobb átalakuláson ment keresztül, mert míg a tár—
gyalt 32' éves időszak elején gabona- és liszt- kivitelünk tekintélyes részben irányult a vám- területen kívüli országok felé is, utóbb ezekből való exportunk, egy töredéktól elte-
Magyarország behozatala és kivitele millió métermázsákban.
mimo ?. Importatwn el exportation du Royamne de Hongrie en mzllwns de 9. ""még,
90 / 90
80 80
70 ! _..T... 70
,, ' V
Haenozn'rm ," k--.a.--ax ,? , x ,,
50 rmPonmnv/r !]! x ,, ! , ---(r 60
o.---.omurra. 2'
, fXPÚRWT/űl'l ",
5" ! * " / so
!] —_
,)?" x-";i x )/
40 k ! "* ' * / tk / 40
XY ,.4/'/ X/Nl/
,;
30 -. , ***—"' f/ , , _ _ 30
__V,
,/Á
an /;/ 20
,,cx/"ÁNpa/Ö/
40
10
0, 0
ma ** nu "" uns "7 m' now osz 42" m "93 ms "WW mm "' ma "2"! 190422??sz " mm mu % m mr
1923 — — 1—2. szam.
kintve, csaknem teljes egészében Ausztriára koncentrálódott. Ennek a jelenségnek okai sokkal ismertebbek, hogysem részletes ismer- tetést kívánnának. Elégnek latszik utalni az egyre fenyegetőbben fellépő tengerentúli ver—
senyre, a védővámpolitika túltengésére és egyes elhibázott belső intézkedésekre (amilyen különösen az u. n. őrlési forgalomnak 1900-ban történt eltörlése volt), melyek együttesen elő- idézték azt a szomorú tényt, hogy nyugat—
európai és egyéb lisztpíacainkat rendre el—
vesztettük. -
Vagó— és igasallatkivitelünknek legjellem- zőbb momentuma az volt, hogy a két legfon- tosabb állatfaj. a szarvasmarha és a sertés,
exportunkban szerepet cseréltek a szóbanforgó időszakban. Esett ugyanis vagó- és igásallat- kivitelünkből :
szarvas-
sertésekre marhákra
1882—1891 átlagában 55'20/0 35'3o/pJ
1892—1901 ,, . 40090 45'40/0
1902—1911 , . esetb eszu/;,
Míg tehat az 1882—1891. évek átlaga szerint a szarvasmarhakivitel meg sem köze—
litette a sertéseket, 1902—1911-ben a viszony éppen fordított. Ennek oka az 1895—ben fellé- pett sertésvész volt, mely sertéstenyésztésünket hosszú időre megbénította A sertés— és szarvas- marhakivitel ötéves átlagokban a következő volt:
Magyarország szarvasmarha és sertés kivltele millió koronákban öt évi átlagban 1882—1911.
Exportatiori de la Hongrie de betes— á, comes et de poros eri millions de eouromies eri moyerme de eiiir]
annécs de 1882 a 1911.
1882'86 '1887-91 1892'96
1897-901 1902-06 : 1907-11
SZARVASMARHA _ BÉTES Á GORNES, SERTÉS XXXXXXX PORGS.
Külföldi arúeserénknek orszagok szerinti megoszlásában két főiranya volt, aszerint, hogy a közös vámterülethez tartozó Ausztriával és Bosznia—Hercegovinaval bonyolódott le. vagy pedig a vámterületen kívüli orszagokkal.
Külkereskedelmi forgalmunk értékösszegéből esett:
Külkereskedelmi forgalmunk főszámai.
Directio'ns principales du commerce extérieur de le
Hongrie.
B . l A, vámterületen Ausztriára Herzggbrxlrliíára kiv. orszagokra
Átlagban (i l'Autriche á la Bosriíe— 435733; te;;—
En Herzegomne ritoire douam'e
- moyerme — esett — — il revient
, K K 31 K
__ mflggrcourd % SZÉL c. . o/nl 13125; 6. %_
Behozatal — Importation
l382—1891 789191 1839 4.633 0'5 143136! 15'6 1892—1901 882673 i79'5 13.375 12 214132 19'3 1902—1911 1,172,434 753 22.577 1'4 362590 23'3 1912-ben 1,583.658 71'6 32.887 1'5 595598 26'9 1913-ban 1,482.827 71'4 26.441l1'3 566068 27'3
Kivitel _ Exportatiori
1832—1891 645039 371'9 ' 7.845 0'9 244442 27'2 1892—1901 ' 829562 '73'6 16.693 1'5 280893 24'9 1902—1911 1,125.834 732 36.973 2'4 376040 24'4 , 1912-ben 1,447.076 73'7 49.130 2'5 466610 23'8 1913-ban 1,381.958 726 59114 3'1 MRI—3.704! 24'3
Mig tehát Ausztria részesedési aranya összes behozatalunkban fokozatosan csökkent, kivitelünkben inkabb ellenkező irányzat ér- vényesülése volt konstatálható. Abban minden-
Magyarország lísztkívlteie öt évi átlagokban ; 1882—1902.
MlLUO 9. Exportation de la Hongrie eri farine eri moyermes de cim] amiées de 1882 61 1902.
189266 1897'901 1902'06 1907-11 1882-86 1887-91
Vamterületen belül maradt . Reste'e au dedans du territoire douanier
Vamkülföldre került § Empertée eri dehors du territoire douariier
1— 2. szám, 1923
esetre megegyezett úgy a kivitel, mint a be- hozatal, hogy Ausztria részesedése mindig felülhaladtaa 700/0-ot s így a van'iterületen kivüli orszagokra árúcserénknek csak kis része esett. Ausztria részesedésének csökke- nését behozatalunkban nem szabad úgy fel- togni. mintha az osztrak iparcikkek rovására az egyéb külföldről származó ipari készgyárt- mányok tért hódítottak volna. Erről sző sem lehetett. A vanikülföldi behozatal térfoglalasa főleg a nyersanyagoknal történt, melyekből Ausztria akkor. mikor a magyar szükség-let már tömegeket vonzott, kénytelen volt köz—
vetítő szerepét csökkenteni. mert a lassanként erősödő niagyar kereskedelem maga vette kezébe ezek importjának az iranyitas-átt.
Hogy kiviteliinkben az Ausztiián és Bosz—
nian kivüli orszagok részesedési aranya alta—
laban csökkent, annak oka az, hogy legfon- tosabb exporteikkeinknek a lisztnek és a gabonának kivitele mindig nagyobb arányban koncentrálódott a vámterületen belüli piacokon, élő allat-kivitelünk pedig nem tudott oly fejlő—
dést felmutatni, amilyen kívánatos és kedve- zőbb viszonyok között lehetséges lett volna.
Ennek következtében e két legfontosabb kiviteli ágnak részesedése vamkülföldre ira- nyuló összes kivitelünkben az 1882—1891.
évek átlaga szerinti 4170/0461 1902—1911- ben 20'2U/O-ra. 1912- és 1913-ban pedig
további hatalmas sülyedessel 11'30/0—ra. ille-
tőleg 10'lU/,,-ra esett. Hogy ennek dacára vámkülföldie iranyulo kivitelünk csak viszony- lagosan csökkent, abszolút számokban pedig
emelkedett, annak oka az. hogy termelésünk más irányban mutatott oly fejlődést, hogy a ga—
bona- és lisztkivitel elmaradását némileg ellen- súlyozhatta, Különösen a cukor és a megmun- kalt fa kivitelének emelkedése javította a vám- kiilföldi országokkal való arúcserénk mérlegét.
Kz'ilkeresleedelmi mérlegünk szempontjából tekint—ve e 32 év adatait, 15 oly évet talalunk, melyben kiviteli. és 17 oly évet, melyben be—
hozatali többletünk volt az egész időszak pedig összesen 635 millió korona passzív egyenleggel zarult E passzivitás azonban ki-
zarolag az 1909—1913—as évek forgalmának
köszönhető, mely öt évben (együttesen) nem kevesebb. mint 916 millió koronával multa felül behozatalunk a kivitelünket. Legneve—zetesebb aktív időszaka a magyar külkeres-
kedelmi forgalomnak az 1899 évtől 1905- ig
terjedő hét év volt melyekben együttesen 700 millio koronával multa felül kivitelünk a behozatalunkat. A kilencvenes évek elejénIS altalaban aktív volt az ország külkereskedelmi mérlege. AZ 1906. év után —— az 1908. év kivételével —— viszont óriásira emelkedett a passzivitás, mely 1911-ben a negyedmilliárdot is meghaladta. Figyelemreméltó hogy az ezer—kilencszázas évek elejének aktiv időszaka egybeesik a teljes gazdasági pangas ideje—
vel mikor az orszag,r termelésének és fogyasz—
tásának fejlődése hosszú időre megakadt.
Viszont az 1906— ban kezdődőtt altalanos fel- lendülés roppant importszükségletet tamasz- tott, dacára a megnövekedett hazai termelés—
nek — mely azonban elsősorban a még jobban- fokozódó hazai fogyasztás kielégítésére for- díttatott —— s igy kereskedelmi mérlegünk
vt' áll d lt. .. —
passziu asa an osu Szem/z Gyula ("_
Némely államnak kereskedelmi mérlege a háború utáni években.
Bilan du, commerce e.ttérieur de (luelgues Etats dans les anne'es apres la guewe.
Hehozatali
1—3 vagy
x kiwteli H—l többlet r_n_%ifl_l Tök b a ii
. A Behozatal Kivitel Behozatal
ldoszak !,
"diri"! ? § ok?; ;twn
Behozatali ! Behozatali
. _. ' )vagy . ' - — ( )VBSY
Küllel ikiiiiteli (_.A) Behozatal ] Kmtel ! kiviteli (_H
többlet x
mllllokbl
Ausztrália ($)
!
Brazilia (millreis)
94 138 %— 44 1.334 1 2.179 § —l— 845 2.394 1 740 —— 1.654
§ 158 121 —— 37 2091 1.752 ' — 339 3.142 ; 1.816 5— 1.326
3 97 121 —l— 24 1.688 1 1.710 l—l— 22 1.545 . 1.372 — 173
1922 l—IX- ig; 94 96 fl— 2 1217 l 1.218 § 1 1.156 l 923 1— 233
; ' ' "
5 Belgium (frank) Brit—India (rupia) Egyiptom (£ e.)
1919 5 246 2. 297 ; -— 2.949 1.833 2 898 l 4— 1.065 43 76 —l— 83
1926 12. 942 8. 862 l — J:.080 3.099 2.782 1 — 317 99 85 — 14
1921 10.051 , , 7.140 . —— 2.911 2.761 2.142 l— 619 51 36 —— 15
19221—1X-ig' 7.134 s' 4774 —— 2.360 1.975 2.255 —l— 280 34 31 — 3
Dánia (d. korona)
