Külkereskedelmi forgalmunk az 1935. évben

2. szám.

__ 116 —— 1936

A világ barnaszéntermelése.

. , . Cseh- Jugoszlá- , Magyar— Német- , _ Osszesen!)

átggliló Ausztria Bulgaria Szlovákia Via hanada ország ország Romania havi átlag iévi termelés

1000 t 0 n n a

1

!

1929 294 138 1 880 437 1 300 587 14.538 223 18.497 ' 221964

1930 255 133 1.599 409 261 515 12.168 173 15.609 1 187308

1931 249 127 1.491 378 220 509 11.109 186 14.309 1 171708

1932 259 147 1.322 348 261 494 10.221 122 13.257 1 159084

1933 251 131 1.260 314 255 492 10.566 109 13.465 161.580 '

1934 238 130 1.272 326 242 51 11.440 135 14.384 ! 172608

1935 (249) 136 1.269 332 271 560 12.282 (128) 15.250 _ 183000

1935

havi termelés

I. 262 129 1.414 378 532 645 12.934 165 16.544

11. 228 141 1.240 336 222 564 11.207 155 14.186-

III. 217 102 1.261 273 245 503 11.232 137 14.052

IV. 205 100 1 219 272 153 442 10.510 125 13.091

V. 214 106 1.135 292 87 442 11.937 104 14.317

VI. 198 127 991 267 78 390 11.206 111 13.420

VII. 234 141 1.170 305 64 456 11.812 124 14.370

VIII. 244 125 1.226 319 138 516 12.343 112 15.102

IX. 262 134 1.280 346 248 571 12.614 125 15.657

X. 308 157 1.409 407 471 738 13.814 (125) 17.528

XI. 805 185 1.468 397 577 749 13.751 (125) 17.655

XII. (305) 183 1.416 387 442 701 13.471 (125) ' 17.130

') Egyéb államokkal együtt.

n-...-..-n-n-n-n-u-n-n-u-n-n-un.-.n-n....-...-nncs..-u.n.-nunnn-unnnu-nnuuunnnn-c-nnnnnuunnuuu-un

a KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS 9

Külkereskedelmi forgalmunk az 1935. évben.

Le commerce extérieur de la Hongrie en 1935.

Re'sume'. Pour 1935, la balance commerciale de la Hongrie s'est sali/ee par un excédenl de 60'3 millions de pengó's, les importations ayant repre—

senté 397'4 millions et les exportations, 457'7 mil—

lions. Par rapport a 1934, on constale une progres- sion eonsiilérable, les importations ayant augmente de 52'5 millions (le pengős et les ezrportations. (le 53'5 millions.

En ce (lni concerne les importation s, celles de matieres premieres ont dépasse' (le 41'4 millions de pengős lc elii/fre corresponilant de 1934.

Ifaugmentation portait surtout (pour 32'3 millions de pengős) sur les ímporlations rentrant dans la eatégorie des matieres auriliaires de l'ayricultare el de l'indusírie. Dans eelfe eatégorie, les impor—

íations de mais, bien supe'rieures aux autres, re- presentaient 30'3 millions (le pengős. Pour les importations dlobjets (Ilulimenlation et (le lioissons, on uoit, par rapport a 1934, un aecroissement de (i'ő' millions (le pengős, (lú en premier lieu au ren—

cliérissement du ri: et (les [ruils du Midi et a la pénurie de léguminenses. Pour la plus grande ('atégorie (les articles (l'imporfalion, (lui eompreml les matieres premiéres nevessaires (; I'industrie, les importations n'aecuseni gu'nn aecroissement de 2'9 millions de pengős, iniőrieur a celui des deux

catégories inenlionnees plus haul. Panni les ma—

tieres premieres imporiees par l'iniluslrie, l'augmen—

lafion a élő la plus l'orle pour les minerais de fer (ri—2 millions (le peng/ősi) el le juie brut ('1'7 mil—

lion de p.), Ollan! aux matieres premieres (loni lindustrie a importe moins (In'en 1934, c'est pour les inzporlaiions (Pliuile minémle (lu'on (fonslale lu plus grande diminution (——3'2 millions de p.).

Les importalions (le (lelni—produits ont été suw pél'ienres (le íi'2 millions (le penyős a (telles (le 1934. De cette augmentalion, il revienl (; millions aux demi-produits neeesmires () l'induslrie du fer (il faut souliyner ici gue les impoi'tations de fonie se sont élenées (le 4'9 millions de pengős el celles ile demi—produits en fer, (le 08 million). (ln voit encore, parmi les demi—produits, une i'orie augmenlalion (000 mille peng/ős) pour ceux im—

porte's par les ["onrreurs et une regression notable (000000 p.) pour les in'iporlations de l'inclustrie ilu liois (y compris les industries conni'nres). ()uani ("LII demi—produits imporles par les autres industries, bien (lu'on _1] voie, par rapport (: 1934, (Juelilues changements, la valeur iotale n'aeeuse guere de (li/Terence ('ear_ par exemple, si les importations (le soie artificielle et (le [ils de jute ont augmenté, celles de fils ile laine el de (foton

presaue (l'auíanl).

oni iliniinue

2. szám. —- 117 —— 1936

Les importations d'objets lobriaués ont dé- un accroissement pour les demi—produits en fer, passe de 4-8 millions de pengös celles de 1934, les ouurages en fer, les machines et les appareils L*accroissement a été dü surtout aux importations

de produits chimigues (%2'4 millions de pengős) et de ví'lticules (également 2'4 millions), et notam—

ment a celles de teintures derive'es du gondron el dlautomobiles pour le transport des personnes. ()n a noté encore, (plant () la catégorie des objets

íabrigne's, des accroissements pour les importations

des industries sidéruryiaues et métallurgigues H—

1'2 million de peng/ös) et pour celles des industries des appareils technirlues, des instruments de mu—

sioue et de I'ltorlogerie (—l—1'2 million de p.).

Par contre, il ;] eut (luelgues regressions, surtout construction

(__—sz

pour les uchats des ateliers de

méeaniaue el de l'industrie electroteclmione

millions de p.) et pour ceux des industries textiles (——900 mille p.).

Les exportations

par suite de la sécheresse et des autres sinistres (lni avaient frappé llagriculture. Toutefois, les pertes causees par les sinistres furent compensées, ont sensiblement fleclii

en guelllue sorte, par la ltausse de gueloues pro—

duits agrieoles. On attribue (; cette lzausse Ie fail ()ue, par rapport a 1934, les exportations de Iro—

ment, de seigle, d'orgc et de mais n'ont diminué aue de 7 millions de pengös. Parmi les exportations de produits ag'ricoles, on voit encore une regres—

sion w(——/F millions de pengős) pour les fruits frais, les graines de tréfle et de luzerne, le tabae brut et le oin. Par contre, on constate une augmenla—

tion, représentant environ 5 millions de pengős, pour les exportations de légumineuses, de légumes frais, de graines oléayineuses, de ehanore, dle'toupe de clzanore et de paille.

Dans la balance commerciale,

des exportations de produits agricoles a été com—

pense'e, en ouelgue sorte, par les exportations de bestiaux et de produits dlorigine animate. Celles dlanimaux de boucherie et de trait ont dépassé (ie 12'7 millions de pengős le chi/Tre de 1934 (l'accroissement tenait surtout aux achats de porcs faits par lle'tranger). Les exportations de viandes fraíches ou préparees ont augmente' de 151 millions de pengős, PAllemagne ayant achete' un grand nombre de porcs tués; celles de saindoux et de land sye'leuérent de 11'8 millions de p. Mais les edtportations de laine, de plumes, de volaille et de beurre ont baisse' de 12 millions de p.

la régression

Panni les exportations de llindustrie agricole, on voit, comparatioement ("1 1934, une progression pour le malt, les farines, ("alcool et le jus de tomaie, et une dimínution bien eonsidérable pour le sucre (les sucreries ont, par rapport aux anne'es pre'cé—

dentes, exporte' tres peu).

Ouant aux autres exportations industrielles, on note, parmi les produits de I'industtie lourde,

(tur/; millions de pengős) et une I'égression (—

2'4 millions de p.) pour les machines et appareils électrigues; cette régression fait ()ue l'exportation de radiophonioues a baissé.

était due au tubes

Les exportations de l'industrie textile ont augmenté de 5'5- millions de pengős pour les fils et les tissus; celles des fabrigules de cuir, de 3 millions de p. pour les peaux appréte'es.

Avant 1935, c'est l'Autriche (1ui aclietait le plus a la Hongrie. I/année derniere; c'est l'Alle—

magne (lui a participé pour la plus grande part (23'3%) dans le commerce exterieur de la Hongrie.

Venuient ensuite, sous ee rapport, [*Autriche (19%), l'Italie /1()'5%) et la Grande-Bretagne (6'7%).

*

Azok közé a szimptómák köze, amelyek a világgazdaság helyzetének lassú javulás!- ról számoltak be az 1935. (when. s amelyek között elsősorban a termeli—'%s fokozódása. a munkanélküliségnek ezzel párhuzamos csökkenése, s a felhalmozott készletek meny- nyiségének visszaesése említendő meg. új kedvező tünet iktatódott be: a világ külke- reskedelmi forgalmának arnnyórtóke a vál—

ság évei óta 1935-ben mutat elsőízben emel—

kedést. A Népszövetség által a világ 76 álla- máról gyűjtött, s az egész világforgalmat reprezentáló eredmények szerinti) ugyanis a nemzetek közötti árucsere, az utolsó két év—

ben a következőképen alakult,:

Érték millió pengőben2)

l 1934 l 1935

l"—* ,, L ___—

Behozatal. . . . . . . 1 65.498 66.444

Kivitel l 62.128 63.137

Összes forgalom: I 127626 l 129581 A Szemle mult évi 11. számában az azo- nos tárgyú ismertetés keretében közölt nép—

szövetségi eredményeik még azt jelezték, hogy a világforgalom aronyérte'ke a mult év első háromnegyedében csekély mértékben ugyan) de alatta maradt az 1934. évinek.

Eszerint az év utolsó negyede volt az, amelyben ez a kedvező változás olyan mér- tékben ment végbe, hogy az egész évi for- galom emelkedő irányzatát megszabta.

Hogy e javulást milyen tényezök idézték

') Bulletin mensuel de statistigue, 1936. 2. sz.

2) Olaszország forgalmáról az 1935. év utolsó negyedére vonatkozóan nem állanak rendelkezésre az eredmények, ezért az olasz adatok a világforga- lom 1934. évi október—decemberi adataiból is levonatlak,

2. szám, ——118——— 1936 1. Külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce ewtérz'eur de la Hongrie, par mois,

A behozatal alakulása az Hónap Variatíons des ímportations

Ma,—s 1930 [ 1931 [ 1932 ! 1933 1 1934; 1935

évben, millió pengő —- millions de pengős

I. 638 43-2 273 223 231 272

IL 60'6 41'9 255 21-6 220 274 III. 68'4 544 305 260 295 294 IV. 73'1 557 25"? 227 29'6 318 V. 726 557 27'6 25-4 285 311

VI. 627 493 292 257 30-7 264

VII. 699 466 23'2 25'2 28'2 31'1 VIII. 69'7 36'1 24'6 26'5 27'6 1300 IX. 76-8 4015 259 263 27'9 330 X. 71'9 40'4 26'5 32'4 331 389 XI. 644 346 297 Ell—8 338 432

XII. 66'5 410 328 267 309 479

1—xn. 8234] 5394 32353 3136 3443 3974

A kivitel alakuláea az

Varíatíons des exporteíti'gns

1930! 1931 1 19393 1933l 1934, 1935

' évben, millio-pengő -— millions de pengős

I. 79'6 39—9 241 23-2 286 298 II. 604 411 236 25"! 288 292 III. 786 502 25-4 292 88'6 408 IV. 72-5 40-3 263 231 309 3l'1 V. 832 44-6 260 281 265 1317 VI. 761) 423 27'5 293 294 29'8 VII. 60'6 404 23-2 29-9 280 323

VIII. 762 470 25'9 345 324 2320

IX. 76—53 55-33 333 440 35-2 424

X. 867 62'4 317 413 370 52'8

Xl. 871 633 309 433 42-21 537

XII. 72-31 434 36—01 39-7 4613 521 I—XII. 9117 5704 8346 3913 4042! 4577

A külkereskedelmi mérleg alakulása az

Varial. de la halal—1587 fiu commerce extérímr

1930 [ 1931 ! 1932 ; 1933 ; 1934 t 1935

évben, millió pengő ;— millions de pengös

— 1

I. 1—12'8 — 3'3' — 32 —t- 0—9—l— 56 -i— 26 II. — 0'2 —- 0.81_ 19 -t- 4'1 -t— 68 4— 18 III. 4102 —— 4-2 — 5-1 Jr 8'2—1— 9'1 t11'4 IV. _ 0'6 —15'4 'i- 1'2 % 0'4—l— 1'3 — O'?

V. 4-12'6 —11'l — 1'65-1— 2'7— 20 -l— 0'6 Vl. 4—13'3 —— 7'0 — 1'7' *l— 3'6— 13 —l— 3'4 VII. * 9'3 —— 6'1 — —l— 47 _ 02 -l- 1'2 VlIl. _l— 65 4—10'9 -l— 13 —l— 8'0_,(_ 48 -l— 20 IX. *— 0'3' 41-14'9 Jr 7'4J -l-17'74— 73 -l— 94 X. 4-14'8 4-22'0 % 52. —l— 8—9—l— 3-9 $13'9 XI. 4-22'7 t28'7 %— 1—2; t11'54— 8' 4—105 XII. 'i— 5'8 %— 2'4 %— 3'2; "l—13'O -l——15'7 -l- 4'2

I—XII. tSS-3j—t31'0l—t- s-oi Jr7s-7H59-3 —t—60-3

elő, l'ielyesehben, hogy a forgalmu volu—

mene emelkedett-e, vagy pedig az áremel—

kedés hatása mutatkozott—e. arra a népszö vetségi adatokból ki'ivelkeztetni lehet, bár a, kritikus negyedik negyedévet illetőleg sem a volumenre. sem pedig a külkereskedelmi for—

galomban szereplő áruk átalakulására k—al- kulált indexek még nem közöltettek. Való—

színű, hogy mindkét ok szerepet játszik az eredmények ilyetén való kialakításában. Az árindex és a volumenindex sora ugyanis az 1929 — 100 alapra vonatkoztatva így alakult:

Árindex Volumen-index

Idösz ak —_W_ ________

1934 ! 1935 1934 ; 1935

l. negyedév 450 430 757 77'1

ll. ' , 440 430 761 7715

III. , 435 5 440 756 764

IV. ,, 44'0 ? 1'6

1 r 8 i

A világil'orgailom volumene az 1932. év—

ben érte el legalacsonyabb pontját, amikor az indexe 74'1-en állott. Azóta az emelkedés egyenesvonalú: az 1933. évi volumen jelző—

száma 751, az 1934. évié 772, az 1935. év- ben pedig minden negyedév indexe marga—

sabb az előző évinél. így az egész l935. év

forgalmának volumene már akkor is felül- múlja az előző évit, ha az utolsó negyedévi index az l934. évi színvonalán alakulna ki.

Az árindex pedig éppen az 1935. év lll. ne- gyedében emelkedett elsőízben a válság évei alatt az előző évi fölé: bizonyos, hogy az az áremelkedés, amely a legtöbb európai or—

szág és az Amerikai Egyesült Államok nagy—

kereskedelmében megnyilvánult. a világkül- kereskedelem egészén az utolsó negyedév- ben még inkább éreztette hatását. mint az előző negyedben.

A világgazdaság kedvezőbb légkörében a magyar közgazdaság tovább haladt a vá]- ságból kivezető úton. A csonka ország egyik legnagyobb problémáját, a nyersanyagok- kal való ellátást a külkereskedelmi forgalom útján ez évben is sikeresen megoldotta, s eredményesen leküzdötte azokat a nehézsé—

geket is, amelyeket a mostoha időjárás, ele- mi csapások sújtotta mezőgazdaságnak az önellátást sem biztosító egyes ternu'isered—

ményei támasztottak.

A kereskedelmi mérlegben — amelynek hónapok szerint való alakulását az !. sz.

táblázat ismerteti — — a 397"! millió pengős behozatallal 457'7 milliós kiviteli érték áll szemben. az egyenleg tehát 60'3 millióval aktív. Az 1934. év eredményeihez képest a forgalom jelentősen növekedett: a behozatal oldalán 525 millió. a kivitelén 53'5 millió pengős az emelkedés. Hogy a legfontosabb behozatali és kiviteli cikikeink mennyisége és értéke hogyan alakult az 1934. és 1935.

évi forgalomban erre vonatkozóan 31 "NA. és ll. sz. tábla adatai adnak f(*lVllt'l§()§l'lt'lSl. Az

2. szám,

alábbiakban a behozatalunkat illetőleg eze—

ken az adatokon túlmenően kíséreljük meg ismertetni a külkereskedelmünk szerkeze- tét, azt a csoportosítást véve alapul, amelyet a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal kiadványai a forgalom gazdasági ágak és rendeltetés szerint való rendszerezésénél évek óta alkalmaznak.

A ) Behozatal.

1. N gets-anyagok.

Azok között az áruk között, amelyek köz- vetlenüzl őstermelési produktumok, jelenté- keny szerepet játszanak behozatalunkban

a) az élelmezési és élvezeti cikkek.

Olyan áI'Ulk ezek amelyek nálunk az ég- hajlati és a talajviszonyok folytán vagy egy- általán nem termelhetők, vagy a tet melt mennyiség nem elegendő a szükséglet fe—

dezésére. E cikkek behozatala így alakult:

Á , "Mennyiség vg— _l—rtek millió?

mmegnevezes _ 1934 t 1935 1934 ! 1935

1. Mezőgazdasági termé- (

kek ... 5.225 6.440 18 0 24'7 Ebből: Déligyíimölcs 2.221 2.246 5' 7 67

Rizs ... 2.008 1.925 3 2 52

Gyarmatáruk . . . 547 694 45 46 Friss gyümölcs . . 139 404 10 1"?

Hüvelyesek. . . . 63 736 02 16

n. Állati termékek . . 105 136 131 1-2

III. Bányászatijermékek. 10. 283 9.418 35 32

Összesen . . [15.613115994l 22 8! 29- 1

Az összbehozatal O/o-ában —— j —— i 6591732

A déligyümölcsök között a narancs és a citrom a legjelentékenyebb cikkek, amelye- ket főleg Olaszországból szerzünk be épúgy.

mint a rizst. A gyarmatárukat —— kávé, nyers kakaóbab, tea M— elsősorban a német, angol és holland közvetítő kereskedelem szállítja. A hüvelyesek emelkedő importját a kedvezőtlen belföldi termés tette indo- kolttá, mint ahogy a friss gyümölcsök be—

hozatalát is (alma. mogyoró, dió) az 1934.

év gyönge almahozama duzzasztotta meg.

míg a mogyoróból és dióból, bár a belföld alkalmas a termelésre, állandóan importra szorulunk. Az állati termékek közül az élel- mezési ipar által felhasznált bél és hólyag a legfontosabb cikk. a konzervgyárak ré- szére érkező tengeri hal már kisebb jelentő—

ségű áru. A bányászati termekek gyűjtőneve alatt a konyhasó az, amelyért minden évben nagy összeggel adózunk a kiilföldnek, mint- hogy erdélyi és máramarosi bőséges sóbá- nyáink idegen kézre kerültek. Ezt az árut Németországból szerezzük be. Erdély és Ausztria részesedése az importban csekely.

—119—— 1936

A nyersanyagok e csoportjánál az 1935.

évi behozatali érték 6-3 millió pengővel emel- kedett, amiben jelentékeny szerepe van a rizs és a déligyümölcsök áremelkedésének, valamint a hüvelyesek fokozott importjának.

b) Élő állatok.

Az élő állatok fontossága a behozatali tételek között nem jelentékeny: tenyész- tési célokra Vásárolt állatok szerepelnek eb- ben az importban. A behozatal értéke 1934—

ben 418 ezer pengő volt (az összbehozatal 012 () a—), 1935-ben pedig 285 ezer pengő

(0 07 A))-

c) A mezőgazdaság és ipar segédanyagai.

Ide soroztatnak a mezőgazdaság részére érkező takarmái'iyneműeik, amelyeknek im—

portja éppen az 1935. évben nyert igen nagy jelentőséget, továbbá a trágyaszerek és a vetőmagvak. Ide—tartoznak még a tüzelő- anyagok, amelyek egyaránt szolgálnak me- zőgazdasági, ipari és háztartási célra.

A , ', JEBBM Bahama?

mmegnevewö 1934 ! 1935 _ 1934 ] ,1935

I, Takarmányneműek 2.922 32.621 28 376 Ebböl: Tengeri . . . 1) 25.154 ? 39-3 Korpa . . . . 1.051 3.049 09 29

Olajpogácsa 1.673 2.448 1 7 28

Takarmányárpa . . 104 1.337 0 1 1'5 Kilúgozott répaszeiet 42 286 2) 0'3

Bükköny. . . . . 13 136 ? 02

II. Trágyaszerek . . 422 2.893 04 13 III. Vetőmagvak . 113 147 07 09 IV. Tüzelőanyagok 65.745 56.172 19 ? 15'6 Ebből: Kőszén 23.953 18.853 71 56 Keksz . 17.644 11.748 65 54 Tüzifa. . 20.499 16.355 36 29

Faszén 3.840 3.141 1 9 17

Összesen. 69.202 91.833 23-i 55-4

Azösszbehozatal 0kában — —— 669 1394

() 2 g. ———— :) Érték 50.000 P—n alul.

A tengeri iránt már az 1935. év elején olyan élénk volt a keresletl), s a készletek any—

nyira csekélynek látszottak, hogy a vámja 1935 február 24-én felfiiggesztetett. Súlyosbí- totta a helyzetet az 1935. évi gyönge tengeri—

termés (144 millió a az 1934. évi 21 millió

(1--val szemben). Ily módon alakult ki az év vége felé egyre fokozódó szokatlanul nagy méretű import, amiben Románia 17. 57.) vg- nal, Jugoszlávia 7. ")03 vg— nal végül Bulgá—

ria 76 vg--nal reszesedett. A takarmányhiány a takarmányneműek behozatalát összesen 348 millió pengővel növelte (ebben az ösz—

1) A serte sállomány erős növekedése már önmagában véve is fokozta a keresletet. A sertések száma a tavaszi állat összeírások szerint az 1933. évi 19 millió darabról 1934—ben 2) míltióra 1935- ben 3) millióra emelkedett.

gi:

2. szám.

—— 120 ——

1936 2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az l934. és 1935. évben.

Commerce ewte'rieur de la Hongrie en 1934 et 1935.

A) Behozatal —— A) Importations.

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egység Mengglgsygpzsxbaib ban Büki/Éji f'ben AWZÉÉÚ

Désignation de; marchlandáses et des groupes Unite's Ouanáxeejfgglfxfmá m mm,—"É de ? vált;/185515;

e "WC 7" meg 1934 1 1935 1934 [ 1935 1934(1935

Nyers és megmunkált fa —— Bois brnls et ou'vre's . (] 8,196.699 7,891.274 38.020 36.63211'02 9222

Ebből — Don! : TűzifaNyers épület—— Boisésá szerfabrúler_ Bois. bruts. . de. ., 2,049.871 l,635 451 3.608 2.858 105 072 construcl.et zl'oeuure , . . . . ,, 2,629.059 289637? 538041 9.506 2'55 239 Bárdoltésfürészeltfa-Boíséc1uarrisetsciés , 3,5l7.769 3,359.446 20.608! 24.268 742 611

Tengeri —— ]l/[ai's . . . . ,, 2 2,515.419 *) 30.256 000 762.

Nyers pamut —— Colon brut. . . . . . . ,, 257344 244.050 26.150 25.840 758 6'50 Papiros és papirosáruk — Papier et articles en

papier. . . . . . . . . . . ,, 638018 655.808 20.031 20.462 581 515

Ebből —— Dont: Papírosanyag — Páte á papiefPapiroslemez —PapirosárukPapiros ——Papier—— Articles en papierCartons. . . .. . .. .. ,,,,,,,, 25784033164446.5052.029 340.72226263750.8612.088 12.3095.1301.820772 12.8505.4001.964748 3'571490'53022 0'43'110191'36

Nyers bőr —— Peamc brntes . . . . . . . . . , 140629 132.580 17.622 17.756 511 4'47 Nyers fémek —— Mélanac bruts . . . . . ,, 204280 204.672 13.031 18.007 378 327 Gépek és készülékek —— Machines el appareils. ,, 58.821 50.575 11.861 11.710 3'44 2'95 Selyem és selyemfonál —— Soie et fils de soie ,, 25.774 29.904 10.445 11.470 303 289

Ebből —— Dont: Műselyem —— Soie arti/icielle . ,, 25.271 20.626 10.093 11.119 2'93 2'80

Szén — Charbon . . . . . . . . . . , 4,190.548 3,667.420 13.601 11.107 394 280

Ebből -— Dont: Keksz — CokeKőszén —— Houille. .. ,. .. .. .. .. .. ,,, 23952681,764.380 1,174.794l,885.309 7.0066.473 5.6545.434 205[88 1431—37 Ásványolaj —— Huile minérale . . . . . . . . ,, 2,3ö7.557 1,739.666 13.422 10.492 3299 264

Ebből— Dani : Nyers ásványolaj —— Huíle minérale brute ,, 229565? 1,674.87O 12.211 9.036 3154 2'27

Kátrányfestőanyagok —— Teintnres dérive'es du

goudron . . . . . . . . . . . . ,, 13.386 14.843 9.021 10.839 261 260 Nyers és ócskavas —— Fonte et ferraille ,, 568030 l,199.012 3.765 8.926 1'09 2'25 Déligyümölcs — Fruils (ln Midi . ,, 222059 224565 5.677 6.780 1'6'5 1'69 Gyapjúfonál —— Fils de laine . . . . . . ,, 12.890 10.028 7.450 6.538 216 [65 Nyers és előmunkált rizs —— Riz brut el a demi

décortigué . . . . . . . ,, 200849 192458 3.168 5.218 092 181

Gyapjúszövet — Tissns de laine . . . . . . . ,, 3.742 8.591 5.385 5.183 155 1'30 Prémbőr, kikészímtt —— Pelleteries apprélées . . . ,, 704 973 4.156 5.094 120 1'28 Személyszállltó automobil — Antomubiles pour le

transport des personnes . . , . . . . . . , 2) 8.223 3) 16 375 2.640 4.919 076 124 Pamutszövet — Tissus de coton . . . . . . . ,, 7.816 6.464 5.393 4.784 156 120 Pamutfonál és -céma — Fils de cot. el [ils áeoudre,

de ml.. . . . . . . . . . . . . . ,, 21.200 17.311 5.554 4.715 161 119 Fésült gyapjú — Laine peigne'e . . . . . . . ,, 7.534 10.181; 3.521 4.375 102 110 Villamosgé ek és készülékek — Machines etappa- db.unilés 12. 6 6.2 ,) _. , _

reils élecgriancs . . . . . . . . , . (] 12.929 12.587 5'762 4'073 167 1101 Vasérc —— Minerai de fer. . ,, 1,493.030 2,666.788 2.180 4.230 063 106

Gyapjú —— Laine . ,, 19.302- 16.955 5.007 3.721 1145 094

Rongy — Drilles . . . ,, 50.813 59.806 3.271 3.690 095 0293

Nyers juta. —— Jute brut . . , 63.261 114.544 2.030 8.668 059 092

Vasáruk —— Ouvrages en fer . _ 14.763 22.498 2.541 3.507 074 088

Nyers dohány —— Tabac brut . ,, 5.594 10.820 2.071 8.435 060 086

Kősó — Sel gemme . . ., 1,018.135 933025 3.284 3.011 095 076

Korpa — Son. . ,, 105145 304918 894 2.935 026 0'74

'a . _ db-fmifés, 12.076 6.201 _- § .-

()SSABSBH Total ; g 13898577 22969027 ; 246898 288123 71 o? 72 91

4 db—nm'tés, 861992 415912

Egyéb áruk —— Autres marchandises. . ; pár-paíres, 12.806 14.211 397999 109227 28'43 27'49

!! 3,806.867[ 4,905.088 ;

(ib—"nius, 374068 422113

Behozatal összesen —— Importalions totales . ; pár.;mfm, 12.806 14.211 3344897 397350 10000 zoo-00 (;

*) Érték 500 pengőn alul. — Valenr au-dessons de 500 pengős. — 2) 817, 3) 1.634 darab —— nnite's.