ICI-IICIIUUOIUUIIu.II-lll....nlllolillIll!III-...llclullll!.'l.l.ll.l!ll.l§£....-lll!...-Illúlllll.
o KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS .
o.,! ... cuccot.-lon...ni!-'lool-ll-I-lhuuu-c-ooncnnnnnalonc-cl-oncloo-ouooonnn Cl... olni-co noo-
Külkereskedelmi forgalmunk az 1936. évben.
Le commerce extérieur
Résumé. La reprise e'conomiaue s'est accentuée en Hongrie en 1.936; cela (( éte' dü principale—
ment a Ilamélioration de la situation ayricole in—
térieure. La récolte et les prix agricoles étant supérieurs a ceux de l'année préce'dente, la capa—
cite' dlachat des cullivateurs, complétement dimi—
nue'e par la Iongue crise, a augrnenté sensiblement.
Gráce ("1 cela, la consommation intérieure a grandi, surtout apres la rentre'e (les principaux produits agricoles, et les [abra/aes ont eu plus de travail.
Dindustrie nationale a continue a évoluer, car Fisolement écanorniaue mi le pays a du vivre a
plusieurs égni-ds, offrait une occasion iavorable pour la creation de fabriaues et pour lhgrandis—
sement diétablissements industriels.
Les fails (luc venons dyindíauer ont fortement influence le commerce extéríeur de la Hongrie. Par rapport a l'anne'e précédente, les im—
,portations ont fort progressé, en raison des besoins croissants en matieres premier-es. Et les exporta- tions ont largement dépassé celles de 1935, la ca- pacité (Perporter de l'agriculture ayant augmenté.
Comparativement a 1935, la valeur des importa- tions, représentant 433 millions de pengős, a monté de 307 millions, soit (le 7'6%; celle (les exporta—
tions (506'6 millions), de 55'1 millions (%12'2%).
La balance commerciale slest solde'e par un er,—
HOUS
cédent de 73'6 millions de pengős, supe'rieur tie 50% (24'4 millions) (: celui de 1935.
A I'importation, l'augmentation a été due surtoul aux. achats de matieres premieres né—
cessaires a llinilustrie, (lui ont dépassé considé- rablement (—l—36'7 millions (le pengős) ceux de
Ilannée Ont le plus augmente, en
auantite', par rapport a 1935, les importations (le terres de phosphates brutes (73%); de matieres dites artiftcielles (7700), consistant principalement en ,,űocco" et ,,vistra", succédanés du coton; de pátes ;: papier (59%); de caoutchouc brut (52913):
d,huile mine'rale brule (4296: de minerais de fer (34%); de bois bruts et ouorés (%%): de coton brut (l9%); de ['onle et ['erraille (1800); de soie artificielle (17%). Parmi les importations de ma—
tieres industrielles importantes, on ne voit par rapport a 1935 une régrcssion notable (luc pour les guantités de laine brute (29%) et de laine peignée (6%), tcnant a l'utílisation de Iaines ín—
térieures.
préce'dente.
Le bon résultat de l'exportation a été (lú principalement aux vetites (lc produits ugri-
de la Hongrie en 1.936.
coles, représentant, avec les exportations de Irin—
dustrie agricole, 344'5 millions de pengős, soit un accroissernent de 39 millions par rapport a Ilanne'e préce'dente (30515 millions). De llaugmentation (les exportations (55'1 millions de penyős), il revint
7000 agricoles. La part, dans
liensemble (les e.tportations, de celles de produits agricoles ((i8"o) a été pareille a celle de 1935 (67'700).
Parmí les marchandises exporte'es, le iroment aux exportations
occupait la premiere place, avec une valeur de 806 millions de pengős (1/6 de la valeur des e.t—
portations totales), Supérieure de 27-63 millions á celle de 1935. Les ventes (Panimaux (le boucherie et de trait ont augmenté (le ()"2 millions de pen- gős, en raison surtout du progres de l'exportation de bétes a cornes. On a vu bien diminuer les ex- portations de saimlour et de larzl (——'7'8 millions de pengős), (lui ont accuse, en auantité, une ré—
gression essentiellc tant vers FAngleterre yue vers llAllemagne, a cause de la hausse (les prix inté—
rieurs. Pour la mente cause, celles de volaille onl baissé de 4-4 millions de p.; cette (liminution portait presgue entieremenl sur les exportations d'oies et canarrls tue's. I'armi les m a r e h a n—
dises industrielles exportées, on voit une progress-ion notable pour certains produits dyinduslríe Iourrlc (voitures pour chemins de fer, machines et appareils) et pour les tissus de soic
et de arti/ieielle, les (lessus
pour femmes et jeuncs filles, les pelleleries ap, prétées.
En 1935,
clest avec l'Allemag/ne (luc le
de la Hongrie a été le plus consiilérablc : l'Allemagne y a figure pour *2/4'3'70 (contre 235496 en 1935). Envers liAutriche,
régression, [importation ayant
soie véternents de
con'nnc tlans i'année précédente,
cornrnerce
on constatc une
diminué et l'ex—
portation nlayant pas var-ie; de ces fails-la, la part de llAutriche dans le commerce cxtérieur de la Hongrie a lmisse, de 19% en 1935, a 170". Aoec liltalie, il a augrnente' tant pour l'importalion gue pour l'exportation; la participation iolale de
[Italic y a iliminué (I()'fi%, contre
1()'7% en 1935). Dans le commerce de la Hongrie, ces trois pays ont figure ensemble pour une pro- portion supérieure () la moitie' (51'7%, contre 53'1% en 1935). A l'égard de I'ensemble de ces trois pays, la balance commerciale hongroise s'est soldée en 1936 par un excellent (le 52'8 millions de peng/ís, représentant pres (les trois ([uurts
légérement
2. szám
——82—
1937(72%) de I'actif total de cette balance. Cette somme de 528 millions de pengős a été re'glée avec des devises non transférables.
En ce (lui concerne la R 0 a m a ni e, Ia Tchéco-Slovaauie et la Yougoslavie, la part de l'ensemble de ces lrois pays dans le
commerce de la Hongrie a été de 16'6%, contre
17'9% en 1935.
A I'égard de la Grande—Bretagne, la balance commerciale hongroise a continue a ac- cuser un actif. Il en a été de méme a l'égard de la Suisse, en oles iroments et fraíls frais hongrois importés par elle. Dans le commerce extérieur de la Hongrie, la part de la Grande- Bretagne a été de 7% (en 1935, 6'9%); celle de la Suisse, de 4'3"o (en 1935, 3'700). Pour ces deux pays, la balance commerciale s'est solde'e, au profit de la Hongrie, par un actif représentant au total 42'1 millions de pengős. Avee la France, le commerce extérieur de la Hongrie nla pas évolué.
La part des Etats-U nis a monte', de 3'á% en 1935, () 3'8% (clest en raison sartout des besoins en coton gue les rapports commerciaur avec ce pays ont une grande importance pour la Hongrie).
Én 1936, envers lex Etats—Unis, le commerce ex—
te'rieur hongroís a augmcnté pour Ilexpor'íatíon plus encore gue pour I'imporlation.
raison
31-
A világgazdaság helyzetében 1935-ben beállott javulás az 1936. évben is folytató- dott, s különösen az év vége felé konjunk—
turális lendületet vett. Az ipari termelés fo—
kozódása a nyersanyagok iránti keresletet növelte, ami viszont áremelkedést idézett elő. A termelés fokozódása más irányban is hatott: egyrészt mind több és több mun- kást szólított a munkapad mellé azok kö- zül, akik eddig munka nélkül tengődtek, másrészt a nyersanyagkrészleteket csökken—
tette. A munkanélküliséget egyes országok—
ban 5 egyes iparágakban (különösen a ne—
héziparban) már a szakmunkásokban való hiány váltotta fel, aminek megszüntetését a válság évei alatt hozott, s a bevándorlást tiltó rendelkezések gátolják. A munkanél—
küliség szünése a belső vásárlóképességet növelte, ami nagyobb fogyasztással járván, ugyancsak kedvezően hatott a termelés ala- kulására, A készleteknek a normális szintre való leszállítása megszüntette azt a nyo—
mást, amit ezek eddig az árszínvonalra gyakoroltak s így az áremelkedésnek ez az akadálya is elhárult. A világgazdaságban tehát nagy erővel indult meg a konjunk-
túra kifejlődését jellemző folyamat, aminek sajátossága, hogy az összes gazdasági jelen—
ségek az imént vázolt módon, egymás ha—
tását kedvező irányban fokozva működnek közre a gazdasági helyzet kialakításában.
Az említett jelenségek velejárója, hogy a világ külkereskedelmi forgalmát feltüntető, s (Olasz- és Spanyolonszág nélkül) 73 or—
szágra kiterjedő eredmények a forgalom megél'énk'üléséről számolhatnak be. A Nép—
szövetség egyik kiadványal) szerint az 1935.
és 1936. évben a forgalom havi átlagát aranydollárban kifejező számok így ala—
kultak :
Millió aranydollár 1935 1936
Bevitel . . 932 1.0l2 Kivitel . . 899 972
Az egész évi forgalom értéke ezek szerint így fejezhető ki pengőben:
Érték millió P—ben
1935 1936
.63.972 69.464 .61.707 66.718 Bevitel ,
Kivitel
Az 1936. évi beviteli aranyérték tehát 8'58%—Os, a kiviteli 8'12%-os emelkedést mutat az előző évvel szemben?) Az arany—
érték emelkedése, amint az említett kiad—
ványban közölt index—számok segítségével megállapítható, részint az árak emelkedésé—
nek, részint a volumen növekedésének tu- lajdonítható. Az aranyértuék, az árak és a volumen index—sorai ugyanis így alakultak:
Aranyértek- l Ár l Volumen—
Időszak index (19292100)
1935 1 1936 ! 1935 ! 1936 ) 1935] 1936
L negyedév. 33-2' 36-0 42-01 430 79-1I 837
II. ,, . 885 362 416 436 806 88'2
III. ,, , 340 876 420 445 806 84'5
IV. ,, . § 38'5 41'1 435 45'5 88'7 9023
Évi átlag , l zal-si
37-71 42-01 44'0382'3' 854
[
Megállapítható egyszersmind e sorok segítségével, hogy az 1936. évi kedvező ala—
kulás mellett is a forgalom aranyértéke
1) Bulletin Mensuel februári (2.) szám.
2) Mint ahogy a világbeviteli és —kiviteli érték között mindig a bevitelnél mutatkozó többletérték főként arra vezethető vissza, hogy az országhatá- rok között felmerülő szállítási és egyéb költségek a bevitelben beszámíttatnak, mig a kiviteli érték—
ben nem szerepelnek, úgy a két %—os emelkedést jelző két arányszám közötti eltérés is arra enged következtetni, hogy a szállítási költségek (tengeri fuvardíjak) 1936—ban magasabbak voltak, mint
1935—ben.
de Statistigue 1937. évi
2. szám ——83—— 1937
csak 37'7%-a, nem egészen 2/5-e az 1929.
évinek. Ebben az áresésnek van döntő szerepe, mert az árnívó az 1936. évi állandó emelkedés ellenére is csak 44%-a az 1929.
évinek, míg a forgalom volumene, vagyis az az elképzelt forgalom, amely az 1936.
évi mennyiséggel, de az 1929. évi árakon jött volna létre, már 85'4%-ot ért el.
*
Hazánkban a gazdasági viszonyok foly- tatódó javulására legnagyobb befolyással a mezőgazdaság hozadékának emelkedése volt.
A jobb terméaseredmények, s a jobb ter- ményárak a mezőgazdaságnak a hosszú krízis alatt teljesen leromlott vásárlóképes- ségét már valamelyest emelni tudták, mi- nek folytán _ főleg az év második felé- ben a főtermény—ek betakarítása után —— a belső fogyasztás emelkedett. A jobb termés- eredsmények egyúttal lehetővé tették, hogy a gazdatársadalom —a további eladósodás helyett— eddigi kölosőnterhein könnyítsen.
Az ipar szempontjából már a belső fogyasztásnak a mezőgazdasági népesség részéről kiinduló emelkedése is több mun—
kaalkalmat szolgáltatott, amellett a kény—
szerű gazdasági elzárkózás révén Önként kínálkozó alkalmat ezévben is megragadta arra, hogy helyzetét új gyárak alapításá- val, a meglevő üzemek kibővítésével tovább szil'árdítsa, s a belföldi szükségletek kielé- gítés—ében, ha nem is kizárólagosan, de leg—
alább is az előző éveknél nagyobb mérték- ben részesedheissék. A textilipar további erősödése mellett különösen a papirosgyár—
tás kifejlesztése említhető fel, ami ezt az iparágunkat egyes papirosfajtákban a bel- föld teljes ellátására képessé teszi.
Mindezek az adottságok erős nyomokat hagytak külkeresked—ellmünk alakulásán. A behozatalunk értékét a nagyobb nyers- anyagszükséglet megduzzasztotta, viszont a mezőgazdaság fokozott export—képessége könnyűszerrel emelte a kiviteli oldalt a mult évi fölé. A 433 millió pengős behoza-
tali összérték így 7'6%v-kal, 307 millióval
volt több az 1935, évinél, míg a kivitel
506'6 millió pengős értéke 12'2%-kal, 551
millió pengővel növekedett. A mérleg aktív egyenlege 73'6 milliót tett, ami kereken 50%——kal, 244 millió pengővel haladja meg az 1935. évi forgalom kiviteli többletét.
A forgalom ilyetén alakulása lehetővé tette, hogy az ország devizagazdálkodása, ami egyik legfontosabb problémája a ma-
gyar közgazdaságnak, az 1936. év I. felé- nek átmeneti nehézségei után simán lebo- nyolíttassték. Nagyban hozzájárultak ennek lehetővé tételéhez a Magyar Nemzeti Bank- nak még az 1935. év decemberében meg—
tett, de teljes hatásukat csak az 1936. év folyamán kifejtő devizapolitikai intézkedé-
l. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce eactérieur de la Hongrie, par mois,
A behozatal alakulása az Hónap Varíation des imporíciíons
Mat-$ 1931 ] 1932] 1933 ] 1934 ] 1935 1986
évben, millió pengő — millions de pengős
I. . . . 43'2 27'3 223 28'1 27'5 406 II. . . . 41'9 255 21'6 22'0 27'7 30'2 III. . . . 54'4 30'5 26'0 29'5 298 350 IV. . . . 557 257 227 29'6 32'2 40'3 V. . . . 557 27'6 25'41 28'5 31'5 38'8 VI. . . . 49'8 29'2 25'7x 30'7 26'7 34'7 VII. . . . 46'5 23'2 2572 28'2 31'5 36'8 VIII. . . . 86'1 24'6 26'5 27'6 30'4 31'9 IX. . . . 40'6 259 263 279 334 336 X. . . . 40'4 26'5 32'4] 83'1 39'4 1364 XI. . . . 84'6 297 318 33'8 43'7 85'8
XII. . . . 41-0 32-8 267! 309 48-5 390
l—XII. 5394 328'5 3126 3l4'9 402'3 4330
A kivitel alakulása az Varialion des exportations
1931 1 1932! 1939 ! 1934 ) 1935 ! 1935
évben, millió pengő —— millions de pengős
l. . . . 39'9 24'1 23'2 28'6i 29l'4l 34'9 ll. . . . 41'1 23'6 257 288 288 41'2 HI. . . . 50'2 25'4 29'2 38'6 408 380 IV.. . . 40'3l 28'9 231 300 30'6 32'9 V1 . . . 44'6 26'0 28'1i 26'5j 31'3! 31'8
VI. . . . 42-3l 27-5 29-3 294 294 37-3
VII. . . . 4.0'4 23'2 299 28'0 31'9 40'7 VIII. . . . 47'0 25'9 34'5 32'4 31'5 494 IX, . . . 55'5 333 440 35'21 41'8 53'9
X. . . . 62'4 31'7 41'3 370 521 458
XI.. . . 63'3 30'9 433 42"? 530 4535 XII.. . . 43'4 360 897 46'6 51'4 51'2
I—XII. 570-4 334-5 391'3l404-21 451-5 50615
A külkereskedelmi mérleg alakulása. az Variat. de la balance ducomlrfírce cxtérieur
1931 1932 1933 l 1934 1 1935 ] 1936
évben, millió pengő — millions de pangás ]. . . _ 3'3 _ 3'2 *l— 09 *l" ö'öi—l" 1'9 — 5'7 Il. . . _ 0'8 *— 1'9 'l— 4'14- 6'8 %— 1'1 %— 110 III. . . — 452,— 5'1 4" 3'2 %- 9'1-l- 105 -l— 30 IV. . . _ 154 'l- 1'2 _l- O'4í'l' 1'8 "" 1'6 _ 74 V. . . — 11'1 " 1'64- 2'7'— 2'0j— 0'2 * 70 VI. . . _ 7'0 — 1'7-l* 3'6i— 13 -l- 2'7 *l" 2'6 VII. . . " 6A1 __ _l— 4'73— 0'25—1— 0'4 _l- 39 VIII. . . —l—10'9-l-13—l- 8'04— 4-8? l'l-l-17'5
IX. . . _l— 14'9 4" T'4l'l' 17'7l-l- 7'8 —l- 84 'l— 20'4
X. . . -l- 22'0 4— 5-2 4- 8'9i—l— 39 —l— 12'7 %- 9'4 XI. . . %— 287 *t- 1'2 —l— 11'5 Jr 84 -l— 93 %— 13'7 XII. . . . 4- 2'4 'l- 3'2 *l— 13'0 %15'7 rl— 29 *l— 12'2
1 —xn. . e 319 _l— 6-01—1— 78'7H59'3l'l— 49-2 1- 7315
l
._1
2. szám
sei, amelyek a lineáris felárrendszert vezet—
ték be. Ez az új rendszer megszüntette a deviza—zugforgialmat, ami azzal az ered- ménnyel járt, hogy a beszolgáltatandó de—
vizák tényleg a Nemzeti B-enk rendelkezése alá kerültek, s az importőrök defviza--igényei így kielégíthetők voltak Előnyös ez a rend- szer abból az általános külkereskedelmi szempontból is hogy az árkalkuláciőnak szilárd alapot teremt. A nyujtott devizafel- árak segítségével pedig exporteikkeink ver—
seny képességét fokozza a külföldi piacokon.
A januári Tyler- jelentés egyébként a közvetlenül a Nemzeti Bankhoz befoly.t exportból származó devizákról a következő Összeállítást adja:
—- 1930. évi Devizabevétel _1235 § 1956 töb_bi_e£
millió pengő
Kliring útján és zárolt számlán 239'66 278'05§ 38'39
Szabad számlan 49'71 8010§ 30'39
Összesen . §289'37§ 358'15§ 68'78
Mint előbb láttuk, a kereskedelmi mér—
leg aktív oldala 551 millió pengővel haladta meg az 1935. évit, a devizabevétel pedig 688 millió pengővel nőtt. Joggal mutat rá a ly'ler- jelentés a két összeg közötti kü-
———84——
ma?—__
lönbségre mint annak mértékére, .hogy mennyire hasznos volt devizapolitikai szem- pontból a lineáris felárrendszer bevezetése.
Még az a kedvező tény is kitűnik ezekből az adatokból, hogy a szabad számlára be—
folyt, tehát átváltható (transzferálható) (te- vizamennyiség aránylag igen jelentékeny mértékben emelkedett.
Hogy a forgalom havonkint hogyan ala- kult, erre vonatkozóan az 1. sz. kimutatás szolgál felvilágosítással. Kiderül az itt kö—
zölt eredményekből, hogy az 1936. évi első félév mérlege még 3-5 millió pengővel passzív volt, s a második félévben kelet—
kezett —— az agrárexport nekilendülése foly- tán — a 73 millió pengőt meghaladó igen kedvező kiviteli többlet.
Az 1. sz. tábla 1935. és 1936. évi adatai- nak összehasonlíthatóságát, amint erre már
a Szemle 1936. évi 11. (novemberi) számá—
ban az első kilenc hónap külkereskedelmi forgalmának ismertetése is figyelmeztet, erős mértékben zavarja az 1935. és 1936. évi takarmányhiány leküzdésére behozott ten- geri és korpa értéke. Az ott közölt havi import-adatok kiegészítésére szolgál a kö—
vetkező összeállítás:
§ A tengeri- § A korpa— A tengeri- § A korpa—
Idöszak § behozatal mennyisége g—ban - m behozatal értéke 1000 P—ben
§) 1935-ben § 1936-ban § 1935—ben § 1936-ban 1935-ben § 1936—ban § 1935-ben § 1936-ban
I. negyedév . . . . - § 1.152§ 859764 110.812 13.726 13 11.074 952 § 138
II. ... § 227357 985.312 81.118 5.171 2.508 9.383 770 * 48
III. ,, ... § 815319 277.063 59.213 2.250 , 9.334 2.771 611 § 22
X. hónap ... . 3184940 34.575 26.906 1.350 § 3.666 332 292 12
Xl. ,, ... § 438896 4.200 16.898 5.425 38 195 —
Xll. ,, ... § 716 495 150 12.941—§ 9.361 1 134 § ——
l—XII. hónap , . § 2,518.759§ 2,161.064§ 307.888 22 497 § 30.307 23.599 § 2.954 § 220
A_ takamnányhiánv( 1935—ben 33'3 millió, ághozatan érték, a tef'gífí
_ _ " " , , " _ es a korpa erteke nelkul
1936—ban 258 millio penge erteku tengeri- Időszak mmm pengöben
és korpabehozatalt tett szüségessé. Az 1935. "$$$,ng1936_b31;——
évben az utolsó negyedévre esett az ezévi §
importnak több mint fele, míg az 1936. év 1— negyedév — - - - 840 § 946 megfelelő szakában a bő tengeri termés Ill " Égi § lgáí folytán már alig volt behozatal. Ha az 1935. X, hónap 35-4 § 360 évi kedvezőtlen termésviszonyoknak a be— Xill " """ § ggg) * ggg
( " ] (fr:! . v...! A.. ul... ' ?) ' ' " ' ' ' !
hozatalra gyakorolt _iatasa't kiknszobo Juk I.u-XII. hónap. . . 3690 4092
adatsorainkbol, vagyis az importált tengeri §
és korpa értékét a behozatali összértékből levonjuk, úgy behozatalunk alakulásáról a következő képet nyerjük:
Az így megtisztított adatok azt mutat- jak, hogy behozatalunk az első három ne-
2. szám ——85
_ 1937_
gyedévben jóval meghaladta az 1935. évi importot, az év utolsó negyedében pedig az előző év színvonalára esett vissza. Kivite- liink alakulásában ugyanez a jelenség mu- tatkozik: az utolsó negyedév —— főként a németországi hasított sertésexport csökke- nése folytán ——- nem érte el az 1935, évi értékeket, míg az év többi részében jelen- tékenyen felülmúlta azokat.
A behozatalunk részletes alakulásáról, a fontosabb cikkek mennyiségéről és értéké- ről a 2/A. sz. tábla ad tájékoztatást. Ezek szerint az eredmények szerint az előző év—
vel szemben mutatkozó 307 millió pengős behozatali értékemelkedés főként onnan származott, hogy a nagyobb mennyiségben beszerzett fontos ipari alapanyagainkért je—
lentékenyen több-et fiz-ettünk ki a külföld- nek. A mennyiség emelkedését %-ban_ az értéknövekedést pedig 1.000 P-ben a követ—
kező táblázat tünteti fel:
Az 1936. évi behozatal
. , mennyisége ígér—léke
Arumegnevezes ___—_-
az 1935 évinél több
"ágál—ÉM l'—vel
Nyers és megmunkált fa . 21 10.822 Nyers ásványolaj . . . . 42 4.157
Nyers pamut . . . . . . 19 3.368
Nyers bör . . . . . i . 3 3.278
Papírosanyag. . . . . . 59 3.218
Keksz. . . . . . . , . 54 2.634
Nyers fémek . . . . . . 5 2.433
Vasérc . . . . . . . . 34 1.777
Müanyagok. . . . . 77 1.309
Kikészitett prémbör. . . 25 1.166
Nyers kaucsuk . . . . . 52 945
Műselyem . . . . . . 17 641
Nyers és ócskavas . . . 18 524
Nyers foszfátföld. . . . 73 463
Együtt:. . . — 36.735
A nyers— és megmunkált iánál a 217305 összemelkedés oly módon jött létre, hogy míg lüzifából csak 2% kal nőtt a behoza—
tal addig bárdolt és lűrészelt fából 28/0—
kal nyers épület— és szerfából 25%- kal t'o- koztuk a behozatalt. Az import az év utolsó hónapjaiban szokatlanul erős volt, bizo- nyara az 1937. évben bekövetkezendő ár- emelésről érkező hírek hatása alatt. Az '1036. évben beszerzett nyers ásványolaj ,m—ennyisége .a háború utáni évek maximu- mát jelzi. Az előző évivel szemben mutat—
kozó jelentékeny, 42%—os emelkedés onnan ered, hogy 1935. évi behozatalunk alacsony volt. csak mintegy 1'7 millió (I-t tett, mert
az 1034. évi 23 millió (I-s behozatailból je- lentékeny készletek hozattak át. A po—
mutipar kedvez—ő l'oglalkoztatottságát nem—
csak a nyerspamut importjának emelkedése jelzi, hanem, a ,,műanyagokH-nál mutat- kozó nagymérvű növekedés is innen szár—
mazik. E tétel alatt szerepelnek ugyanis azok a műrost—anyagok (fiocco, vistra), amelyeknek a pamuthoz való keverése az év vége felé kötelezőleg elrendel'tetett. A ke- verés elrendelése devizagazdasági előnyök- ért történt: a inűrostok klíringen keresztül szerezhetők be, a pamut csak átváltható devizákért. —-—— A nyersbőröknél, e fontos hadfelszerelési nyersanyagnál a beszerzés kb. a mult évi szinten történt, a világpiaci
nagy áremelkedés azonban azt eredme—
nyezte, hogy a 3%-kal nagyobb mennyi—
ségórt 18%-kal többet kellett kifizetni. A fejlődő papirosgyártó ipar, a jól foglalkoz- tatott műselyem- és gummiípar szintén ntö—
velte külföldi nyersanyag—, illetve félgyárt—
mánybeszerzéseit. A nehézipar jobb foglal- koztatottsága a vasérc—, a nyers— és ócska- vas—, valamint a kokszbehozatal emelkedé- sében nyilvánul meg. Sajnos, az év utolsó hónapjaiban úgy vasércből, mint nyers- és óeskavasból jelentékenyen kevesebbet tud- tunk beszerezni —— ami a világpiacon fel—
lépett áruhiánnyal indokolható —— s így félő, hogy abban a nehézipari konjunktúrá- ban, ami a nyugati államokban a fegyver—
kezés következtében beállott, s ami az illető országok termelését annyira igénybeveszi, ho"y külföldi piacaik teljes ellátásáról nem tudnak gondoskodni, iparunk kellő nyers- anyagmennyiség hiján esetleg nem vehet részt. A nyersfémek beszerzésénél mutat- kozó csekély mennyiségi emelkedést erős értékbetli nöiv'ekvés kísérte részint a világ- piaci árak emelkedése folytán, részint mert a vásárlások a drágább réznél és ónnál fokozódtak. - tt prémbőmél mu—
tatkozó emelkedés a fogyasztóképesség nö—
vekedésére mutat, mintalhogy a nyers fosz—
fátfőId—ilmport alakulása is (472683 (1, 1-4 millió P értékben az 1935. évi 274.007 (1
0-9 millió P—s értékével szemben) azt jelzi,
hogy műtrágyaiparunk a mezőgazdaság ' vásárvltóképességének emelkedésére számít.
Fontos ipari alapanyagaink közül csu—
pán a gyapjúipariaknál állott elő jelentős visszaesés, amennyiben a behozott nyers- gyapjú mennyisége 29%—kal, a fésült gyap—
júé (%%-kal, végül a gyapjúfonál—é 3000 —kal , volt kevesebb, mint 1035-ben. A nyers— és
7!
2. szám —— 86 —
1987
%
2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1935. és 1936. évben.
Commerce emtérieur de la Hongrie en 1935 et 1936.
A) Behozatal —— A) Importations.
Mennyiség g—ban, db-ban , , Az összérték
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egység "551 Pamkbann Ertekv'nl" P'ben "la-ában
Ouanítte m 4, enpwces . ". "" En "lo de la Désignation des marchandises et des Um'tís ou en rain—9 "' mum" de P- valeurtotale
groupes de marchandises
(
1935 1936 1935 1936 1935 1936
Nyers és megmunkált fa —— Bois bruts et ouvre's (; 7,893.238 9,573.058 36.720 47.542 9'1310.98
Tűzífa — Bois á brűler . . . . . . ,, 1,635.300 1,663.337 2.862 2.845 0'71 Ö'őő Ebből —-—Doní:- Nyers épület- és szeri? — Bois bruls
1Bárdoltesfureszeltfa-Botseguarrzselsctesde consjrychon el d oegwre .. ,. 2,896.651 3,606.903 9.521 12.810 2337 ,2396 ., 336118? 4,302.818 24.337 81.887 6'05 1'46
Nyers pamut -— Caton brut. . . . . . . . ,, 242708 287.832 26.329 29.697 654 686.
Papíros és papirosáruk —— Papier et articles en
papier. . . . . . . . . . . ,, 655414 833.879 20.283 24.176 504 558
sPapírosanyag —— Pál: á papier ,, 262637 418714 5.898 8.616 1'5'4 1'99 Ebből _ Dont:—IPaplrosPaplroslemez—— —1Cartons ,, 50.350 (38.081 2.001 1.924 050 044
Palmer. . . . ._ . , 340349 338.793 12.122 12.818 301 296
Papxrosáruk —- Articles en papzer ,, 2.078 8.291 762 818 019 0'19
Tengeri —— Mais . . . ., 2,518.759 2,161.064 30.307 23.599 753 545:
Nyers bőr — Peauw bruto . . . . . . ,, 133098 187206 18.256 21.534 4'54 4'97
Gépek és készülékek —— Machines et appareils. ,, 50.573 70.789 11.958 17.500 297 4.014
Nyers fémek — Métaua: bruts . ,, 204117 215.020 12.987 15.420 323 356
sványolaj — Huile minérale . . . . . ,, 1,739.726 2,579.153 10.505 15.017 261 3'47,
Ebből—Dani: Nyers ásványolaj — Huíle minérale bruíe ,, 1,674.870 2,382.769 9.044 13.201 225 305
Szén — Charbon . . . ,, 3,666.420 4,652.297 11.076 13.777 275 318
— 152122"— HozH . . . . ; 124332 424231 3333 3333 %? %%
Selyem és selyemfonál — Soie et fils de soie , 30.317 35.935 11.610 12.693 288 29?
Ebből — Dont : Müselyem — Soíe artífcíelle . . ,, 30.084 35.229 11.242 11.883 2-79 2-74
Kátrányfestöanyagok- Teintures de'm'v. du goudron ,, 14.843 14.056 10.451 10.037 260 232 Nyers— és ócskavas— Fame et ferraille . . . , 1,198.951 1,414.569 9.130 9.654 227 223 Személyszállitó automobil —— Automobiles pour le
transport des personnes . . , . ,, 1) 16.374 §') 25.044 5.199 7.337 1399 1'69 Déligyümölcs —— Fruits du Midi . . . . ,, 227660 237873 6.670 6.737 166 [56 Prémbőr, kikészített —— Pellete'lies appréte'es . , 971 1.214 5.371 6.537 183 151 Vaséro —— Minerai de fer. . . . . . . . . . , 2,666.7§8 35632? 4.240 6.017 1'05 1'39
Villamos é ek és készülékek—Machines etap a— db— íéces 6.1 8 11.3' 8 , ,
reils éícgrigues . . . . . . . . . ? § 12.584 23.921 4351 53-31? 1 08 1'23
Gyapjúszövet — Tissus de lame. ,, 3.587 8.640 6.048 5.181 1'50 1'20
Vasárnk — Ouvrages en fer ,, 22.384 53.578 3.690 4.970 092 115
Pamutszövet —— Tissus de coton . . . . . . ,, 6. 488 7.353 4.953 4.717 1'23 1'09 Pamutfonálés'cérna ——Fils de coton; fils a coudre,
de coton . . . . . . . . . . ,, 17.369 16.759 4.733 4.710 1'18 1'09
Gyapjúfonál —— Fils de laine . . . . . . ,, 10.039 7.005 6.659 4.277 165 099 Nyers és előmunkált rizs —— Biz brut ou
:; demi décortigué. . . . . ,, 192458 158250 5.270 4.187 131 097
Nyers dohány —— Tabac brut . . . . . . _. ,, 11.034 11.713 3.085 4.047 077 093 Celluloid és más műanyagok —— Cclluloide et autres
matieres artificielles . . . . ,, 10.770 19.105 2.718 4.027 068 093
Fésült gyapjú — Laine cardée . . . ,, 10.160 9.551 5.228 3900 1'30 0'90
Nyers juta —— Jute brut . . . ,, 114970 114124 3.649 3.622 091 084
Rongy —— Chitfons . . . . . . . . . . . , 59.268 58.459 3.633 3.609 090 083 Vasfélgyártmányok — Demi-produits en fer . . ,, 31.173 88.529 2.244 3.245 056 075 veg és üvegáruk — Verve et verreries . . ., 25.356 28.554 2.551 2.974 063 0159
-- db— "ces '
Osszesen — Total ; §" 213833? 265533; § 289904 326052 72—04 75-31
db-Píéws 417533 473830
Egyéb áruk —— Autres marchandises. . ; pár-puffer 14.184 11.543 ; 112.441106.94027'9624'69 (; 6,098.172 6.205202
át)—pieces 423661 486168 *
Behozatal összesen —— Importations totales . . ; Pár-Pa": 14.184 11.543 ; 402315 431992 zoo-oo zoo-00 C' 27,885.719 82,557.975
') 1.364, — ?) 2.638 darab — PiÉCCS.
