2. szám.
——131———
M::
1937
Személyi hirek. —— Nouvelles.
A francia hivatalos statisztikai szolgálat (Sta- tistigue Générale de la France) új vezetője, a nyu- galombavonult Huber M. utóda Fourgeaud A. lett.
A svéd központi statisztikai hivatalt Sandler
R. J. újabb külügyminisztersége alatt ismét Höijer p. i. igazgató vezeti.
Ausztrália népszámlálási és statisztikai hivata- lának igazgatói székében Mc. Phee E. T.-t Wilson R. váltotta fel.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
I. Az 1936. év adatai. —-— Chi/fres de 1936.
Népmozgalom. —— Munkapiac. —— Mezőgazdaság. — Ipar és bányászat. — Fogyasztás. -— Kereskedelem és közlekedés. -—
Átalakulás _ Pénz és hitel.
Eví gazdasági jelzőtábla.
Rajzok az évi gazdasági jelzőtáblához.
meement de la population. — Marche du travail. —— Agriculture. — Industrie el mines. —— Consommation. — Commerc et transports. —— Mozwemenl des prix. —— Mommi: et credit.
Tableau économígue aminel.
Graphigues au tableau éeonomíaue aminel.
Re'sume'. Nous présentons les données rela—
1936:
Lc mouvement de la population a peu varie' par rapport [; 1935. Le nombre des nouveaux mariages a été de 76.285, accusant une augmen- tation (8'5 pour 1000). Le nombre des enfants nős lives a Pannée
vivants a décru par rapport a 1935. D'aprés les chi/tres provisoires, il a été 179354 (en 1935,189.479 dlapréslesdonnées délinilives; 185418 diaprés les chi/tres provisoires). Ainsi donc, la natalité a re- présenté seulement 20'0 pour 1000. Le nombre des décés (126961) a été bien inférieurá celui de l'anne'e pre'ce'dente (136923); la mortalité a été de 1432 pour 1000. Les déces des nourrissons, et la mor—
talite' par tubercalose, ont aussi diminué. Liaccrois- scmcnt naturel de la population (52.393, soit 5'8 pour 1000) a été pareil a celui de Panne'e pré- ce'dente.
Le chómage, gui diminuait depuis 1932, a continue" [; (lécroitre en 1936, Pindustrie ayant embauclié un grand nombre (liouuriers. A la fin de (le'cembre dernier, [es syndicats ouvriers avaient 15.967 chómeurs. Au cours de l'année, lc nombre des sans-travail, (lui (liminua de 1200 dans Panncc précédente, (( baisse' de 17'6%. Pour certains sa—
laires, on constate des augmentalions.
Les prix agricoles, apres avoir baisse' dans la premiere moitié de Ilannée, ont fort monte', ee (lui acompcnsé en partie la baisse; cependant, ils ont été bien inférieurs a ceux des années de prospérite'.
Pendant Ia campagne 1935—36, les superficies ensemence'es n*ont augmenté ni diminué essentiellement. On ne voit de fortes diminutions aue pour la superficie de terres de froment (—55 mille Ilectares) et pour celle de mais (———33 mille liectares). La production agrícole a été excellente pour certains produits. Pour le froment, elle a été de 24 millions de (1, dépassant de 07 million ccllc
pas
de 1935; pour le mais, 26n1illions de guintaum (%14'2 millions de (1). Pendant les dix derniéres années, c'est en 1936 gue le mais a donne' le plus. Pour la production de pommes de terre, on constate un progres encore plus considérable, dá en partie a ljaugmentation de la super/icie y a/fectée ($7 mille hectares). La production de
pommes de a 26'6 millions de a;
elle a été prés du double de celle de llanne'e pré-- ce'dente. Par hectare, le rendement moyen a été de 906 () pour les pommes de terre; 227 g pour le mais; 22274 (] pour la betterave a sucre; 14"?
(1 pour le froment. Le cheptel a diminué; lieffecfif des porcs a baisse' Ez 25 millions (——600 mille).
Ijannée 1936 a été tres iauorable a la pro—
duction índustrielle, (]ui pour certains produits a dépasse' merne le record de 1929. Il est a remarguer cependant oue,
terre s*éleva
dans certaines industries, vers la fin de 1936, la production a baissé en auelgae sorte. Pour la houille elle a été de 8'3 millions de (1; pour le lignite de 71 millions. La production du charbon a légérement (lepassé celle de 1929.
Ouant a la production de minerai de fer, on con—
state une augmentation essentielle: —l—/r—5'3%
rapport (: Pannée précédente; 4—700 par rapport
a 1929. La production de la íonte a affiner a grandi de 65%; celle de Ilacier, de 24—70; celle de lle'lectricité, de 9'7%. ()n a va également mont-er la production (lalcool (—l—22"o) et
(—l—23%). La consommation intérieure a augmente, indiauant une certaine amélioration de la situation économiaue. Elle a monté de li millions de (1 ($6'2%) pour les charbons inte'rieurs et étran—
gers; de 3 millions de (] (—l—10'2%) pour le charbon intériear employé par liíndustrie; par rapport () 1932 081 la crise e'conomigue a été la plus iorte, cette derniere a augmente' de 9 millions de (]
(—l—40'4%). La consommation de sucre a baissé.
10
par
de sucre
2; szám.
.— 132 ,— 1937
M
Les importations (représentant 433 millions de p.) ont dépassé de 7'6% celles de lfannée pré—
ce'dente, parce gue, liindustrie intérieure, ayant plus de travail, a importé beaucoup de matiéres premiéres et gue, Ia pénurie de fourmge durant encore en raison de la faible récolte de 1935, on a achete' 23'8 millions de pengős de mais et sons étrangers. Liexportation (506'6 millions de pengős,
—l-12'2% par rapport () celle de 1935) a dépasse' llimportation; ainsi donc, a cet égard les achats ont été compensés par les ventes. Le progrés de Peir- portation tenait au fait gue, la récolte ayant été bonne, les ventesal'étranger ont augmenié, surtoul pour le froment, pour Ieguel les exportations (80'6 millions), ont dépassé de 278 millions celles de
— l'année précédente. On eonstate une re'gression no—
table pour Pechortation de saindoux et de lard, de volaille et dloeufs, ainsi aue pour celle de Fin- dustrie agricole. Mais l'exportation de pelleteries apprétées, de tissus de soie et de soie artificielle, de certains produits fabrigués par l'industrie lourde.
a accusé une augmentation.
Le traűc ferroviaire a progressé dans l'année 1936. Le transport des marchandises a repré- senté 16'3 millions de tonnes (-l—1'5% par rap- port a Ilannée pre'cédente). Comparativement aa moment le plus grave de la crise, le transport en petite vitesse a, dfapres les données concernant les tonnes kilométrigues, monte' de prés de 28%;
il a été infe'rieur a celui de 1929. Le trafic—voya—
geurs (prés de 69 millions) a dépasse' de 9'7%
celui de lfannée précédente, montrant une augmen—
tation de 2500 par rapport noté
pendant la crise.
Le trafic postal a également progressé. Le nombre des correspondances, montant de 15'6%, se releva au niveau de 1929. Pour le nombre des mandats—poste, on constate, eomparativement a llannée précédente, un accroissement de 2'8%; la valeur en accusa une augmentation de 8'2%.
A la fin de 1936, le nombre des véhicules a moteur en circulation (28.087) dépassait de 12%
celui de Fannée précédente (251087).
au' minimum
Pendanl le premier semestre, les prix agri—
coles baissaient fort. A la fin de Ilannée, Pindice général des prix étuit a 92, accusant une régression de 5 points par rapport a celui de l'année prece—
dente. Liindice des prix industriels, augmentant de
7 points, a monte' a 121; entre leur niveau et celui
des prix agricoles, la difference slaccentua, repré—
sentant, a la fin de liannée, 35'5%, contre 22'9%
a la mé'me époaue de llannée préeédente.
D*apre's les chíffres de la Bangue Nationale de Hongrie, la circulation des billets de bangue slest éleve'e () 436'4 millions de pengős, dépassant de 84 millions celle de 1932. La valeur des effets escomptés (5351 millions) accusa une diminution
de 393 millions par rapport a l'année préce'dentc.
Eencaisse-or slest éle—vé a 841 millions (lő-2 millions).
A la Bourse de Budapest, la hausse s*est ac—
eentue'e. Llíndice d'actions, passant a 160, monta considérablement (55'3 points), se rapprochant du niveau de 1927 (1796). II a été vendu prés de !;
millions d'actions (presgue deux fois plus gu'en 1935); la valeur totale en a représente' 305'2 mil—
lions de pengős, contre 131 millions en 1935.
II n'y eut gue 746 nouvelles insolvabilités, soit 35 de moins gue pendant llannée pre'cédente. Par rapport a cette derniere, on voit également une diminution pour le nombre et la valeur des lettres de change protestées (——4 mille, ——2'6 millions de pengős).
Diaprés les chi/tres ci—dessus, la reprise éco—
nomigue stest accentuée en Hongrie, On espere merne gue malgre' certaines restrictions, la situa- tion économígue montreru bientót une améliora—
tion dépassant peut-étre celle des années ou les circonstances étaient pour elle les plus favorablesi
it
Népmozgalom.
Az 1936. évben a népmozgalmi avinlsorok aln—
kulása az élVÚSZülGlKÉlSCk számának lovábbesök—
kenése ellenére nem volt kedvezőtlenebb, mint az előző esztendőben. Ez egyedül annak köszön—
hető, hogy a halálesetek száma is figyelemreméltó mértékben csappanl meg. Az élveszületések és halálozások egyenlege; ;! természetes szaporodás tehát, ha nem is alakult kielégítően, de legalább az előző évi szrinlel tartaná ludla.
A házasságkötések száma az 1936. esztendőben 76.286, aránya pedig (ezer lélekre) 86 volt. Az 1986—ban kötött házasságok száma egy árnyalattal meghaladta az 1936. éviek-et (75.905), de néhány ezerrel elmaradt az új házasságok 1934. évi száma mögött; igaz, hogy akkor a házasságok száma rész- ben csak azért emelkedett magasabbra, mert az előző két év alalt a válság következtében elhalasz- tott házasságok egy részének megkötésére a Viszo—
nyok javulásával csupán 1934—ben kerülhetett sor.
Az élveszületések száma 1936—ban is tovább siklott a lejtőn: 1935-ben még 189479, 1936—ban már csak 179354 élveszülöttet regisztrált a statisztika s az arányszám is 21*2—ről 20'0—re, tehát pontosan az egykés jelleg határvonal-ára süllyedt le. Az 1936. évi adat egyébként csak előzeles s az 1935. évi előzetes eredménnyel (185418) szemben a csökkenés valami—
vel enyh—ebb mérvű. A születési szám visszaesése eszerint a válság enyhülésével sem szűnt meg; ez kisebb részben az 1935. évi házasságok valamivel alacsonyab—b számával is összefügg, de annak is egyik utóhatása lehet, hogy a rossz gazdasági vi- szonyok miatt az említett években elég sok esedé—
kes házasság csak késéssel került megkötésre. Ked—
2. szánL
vezőbb folyamatot tükröz a halálozások adatsora.
Az 1935. évben elhaltak száma ugyanis 136323 (az előzetes adatok szerint 135653) volt, 1936-ban pe- dig mindössze 126961 s az ezer lakosra szám—ított hányados (1935—ben 15'í, 1936—ban It'?) is mé- lyebbre szállt, mint előzőleg bármikor. A cse- csemőhalandíóság' alakulása hasonlók—épen örvende-
tes javulásról tanuskodik, habár az egy évnél fia—
talabb korban elhaltak száz élveszületéshez mért aránya (14'00 még mindig magas. A gümőkór 1935- ben 14.194, 1986—ban pedig 13.181 áldozatot szedett, az elmult év közegészségügyi helyzete tehát ebből a szempontból is kielégítő volt. A természetes sza- porodás (52.393 lélek, 5'8%o) csaknem pontosan az
előző évi -— elég alacsony — szinten maradt, sőt az 19Il-ö—Ös előzetes adathoz (49.765 lélek, 513960]
képest némi emelkedés is mutatkozik. A ki- és visszuvándorlás 1986—ban is szerény keretek közt mozgott, figyelemreméltó azonban, hogy a kivándo- roltak száma ezúttal több év után meghalad—ta — bár csupan igen szerény mértékben _ a vissza- vá ndorlówkét.
Munkapiac.
A gazdasági helyzet javulásának állandósulása folytán a munkapiaci feszültség normális kere—
teket öltött, A munkanélküliek számának ősökke—
ne'se nagyobb arányú volt az előző évinél. s a hóvégi munkanélküliek átlaga alig állott valami- vel magasabban, mint az elöző k—onjunklúraeiklus tetőpontjának az idején, 1929-ben.
A gazdasági életnek a váilságiforduló óta bekö—
vetkezett kedvezőbb irányzata folytán a munka—
piraei feszültség, mely 1932 tavaszán kulminált, év—
ről-évre enyhül.
javulás
A mlunkaviszonyokban észlelhető állandósulása 1936 folyamán is folytató- (loutl. A termelés minden irányban erőteljesebb volt az előző évinél és így az ipar munkásfelvevőképes—
sége léi'lyegesen fokozódott. A munkapiaei viszo—
nyok enyhülését még az a körülmény is lényegesen elősegítette, hogy a háborús születési évjáratok most jutnak a kereső korba s a háborús születé—
sek elmaradása folytán ezek a gyöngébb korosztá- lyok kevésb-bé terhelik a munkapiacot, mint a nor- málisak. .Az év végével a szakszervezetek már csak 15.967 munkanélkülit mutattak ki, az előző évvégi 19.386-tal szemben. A bekövetkezett hanyatlás meg—
közelítette a 18%wot. A munkapiavci feszültség tető-
pontjának idején, 1931 szakszervezetek
még 38.146 munkanélkülit tartottak nyilván. A tető—
ponthoz képest a munkanélkliek száma több mint 17 ezerrel (faál'tl'yo hanyatlott. A munkapiaci helyzet javulásának szempontjából a válságforduló
óta, az 1934. esztendő mellett, az 1936. év volt a legkedvezőbb. A javulás arányaira nézve jellemző, hogy amíg 1931-ben a hóivégi munkanélküliek át—
laga még 28.612, 1932-ben pedig 30.798 volt, addig 1935-ben csak 192824 tett, 1936—ban pedig 16.437-11e
végén a
—- 133 —— 1937
hanyatlott. Az 1936. évi hóvégi átlag alig valami- vel volt magasabb, mint 1929-ben, a konjunktúra tetőpon—tjénak idején, amikor is 16.174—et tett.
Egyrészt a konjunkturális helyzet javulásából, másrészt pedig abból a körülményből, hogy a ke—
reső korba jutó korosztályok nem oly túlzsuil'oltak,
mint konábban, a munkanélküliek számsoránál lo- vábbra is eső irányzattal kell számolni.
A gazdasági konjunktura fejlődésével a kere- seti lehetőségek is javultak. A it'elajánlott órabé—
rekre vonatkozó mérlegelt adatok csaknem kivétel nélkül valamivel magasabbak voltak az előző évinél.
Mezőgazdaság.
A magyar mezőgazdaság helyzete 1936 folya—
mán a bekövetkezett jelentős, arányú árhanyat- lások ellenére tovább javult. Az áresésekből eredő károsodást ellensúlyozta néhány főterzméi'ly, mint a búza, tengeri és burgonya kitűnő lerunésered- ménye. Az. év második tel-ében az addigi áresést elég számottevő árjavnlás váltotta fel. Az árdisz—
paritás azonban még mindig elég jelentős s az az év végével 35'5%—ot lett. Az állatállomány a lo- kozott értékesítés folytán csökkent.
Az agrártermékek 1935. évi gyorsütemű javulása 1.935 végéntmegz'lllott, 1936-ban pedig az első félév végéig, a mezőgazdasági tenme'kek ára hónapról—
hónapra fokozatosan esett. Az áresés csak június-
ban állott meg, eddig azonban a ,,mezőgazdaság és állattenyésztés" esoportindexe 18 pontos hanyatlást szenvedett, amelyből az év végéig is mind-össze csak 8 pont térült meg. A mezőgazdasági termékek 1936. évi árai tehát a konjunkturális helyzethez vi—
szonyítva még nyomottaknak mondhatók. Ennek hatását azonban ellensúlyozták a magas termés- eredmények, melyek az előző évinél határozottan jobbak voltak, egyes terményekben pedig csaknem megduplázm'nltak. A jó terméskilátásoknak tehát az ár—
alakulásban már volt bizonyos része. A l'őtermé- nyek vetésterületei közül csupán a búza és a ten-
geri vetésterülete csökkent, az előbbi 45 ezer, az utóbbi pedig 33 ezer hektárral. A többi föltenné—
nyek vetésterülete kisebb—nagyobb arányban emel—
kedett. Annál nagyobb jelentősége van tehát a kö—
zel 24 millió (j-s wbu'lzaterméslnek, mely az előző évit 0'7 milllió (j-val múlta felül. A rozstermés az előző évi szinten mozgott. Árpásból 5'8 millió (j-t termel- tünk. A tengeriterm—éus kereken 26 millió (I-t tett, az előző évi 14'2 millió g—val szemben H—83'4%—l.
Az elmult 10 esztendőben ez volt a legbővebb kn—
koricatermés Magyarországon, mert az 1936. esz—, tenidőhöz közel eső legjobb esztendőben, 1932-ben is csak 24'31 millió (; kzukor'ieát termeltiink. Kedve- zően alakult a cukorrépatermés is, melynek meny- nyisége 3'2 millió (1—val 10'9 (j-ra (4—4'2'3—0/04) emel- kedett. 1930 óta ez volt a legjobb terméseredmény, l'igyelmbevéve, hogy a vetésterü'letben az 1931. évi redukció óta nem következett be számottevő vál—
11
2. szám. —— 134 —— ' 1937
tozas. A burgonya Vetés—területe 1986-ban 7 ezer jobb eredményét tünteti fel. A vasérc és vassalak hektárral 294 ezerre emelkedett. A termés meny—
nyisége pedig 266 millió (j—ra rugott, tehát az 1935. évinek közel duplájára emelkedett (t91'2%l.
Az elmult 10 esztendőnek ez volt a legjobb ered—
ménye.
A szőlőterület ? ezer hektárral 217
emelkedett, a musttermés pedig 17 millió hektoli-
terrel 41% millió hektoliterre szökött.
A termésátlagolc közül a legnagyobb arányú emelkedést a burgonyáé mutatja, mely a mult évi 495 g—val szemben 90'6 g—t tett hektáronkint. A ten, geri termésátlaga 10'4 (j—val 225741; növekedett.
Cukorfépából 222'4 g—t termeltünk az előző évi 1634 g-val szemben, a búza termésátlaga pedig (t'—5! g-val 14'2 g—na emelkedett hektáronk'int. Csök—
kent a rozs, árpa és a zab termésáttaga: és pedig 0'6, 0'3 és 0'4 (j—val.
Állatállomány. Magyarorszag állatállománya 1936 folyamán a juhállomány kivételével csök—
kent. Legnagyobb arányú hanyatlás a sertésállo- mányban következett be, mely 800 ezer darabbal 245 millióra esett. A szarvasmarha— és lóállomany—
ban nem következett be lényegesebb változás.
ezerre
Ipar, bányászat és fogyasztás.
Az elmult évben az ipari termelés fokozódott s a termelési adatok már a gazdasági fellendü- lésről tanuskodnak. A gazdasági élet minden ágazatában erőteljes volt a tevékenység. A terme- lés igen magas szinten mozgott s a termelési ada—
tok jórésze az előző konjunktúraciklus legmaga- sabb, 1929. évi eredményeit is felülmulta. A fo- gyasztás lis lényegesen emelkedett, csupán a cu- korfogyasztasban mutatkozik figyelemreméltó visszaesés. Az ipari termelés üteme az év második felében azonban meglassúbbodo'tt. Ebből azonban még korai volna egy újabb hanya'tlásra követ—
kezte'tni.
,Az ipari termelés ütemének gyorsulása, mely 1935-ben kezdődött, 1936—ban folytatódott (és a kon- junktúra teljes kifejlődéséhez vezetett. Az ipari termelés az elmult évben már a teljes fellendülés jegyében állott. Az ipari tevékenység sok esetben nemcsak elérte, de meg is haladta az előző gaz-
dasági fellendülés maximális eredményeit, amint azt a fontosabb termelési számsorok alakulás-a iga—
zolja. Az év második felében azonban már bizo—
nyos fokaú feszültség volt észlelhető, amely a ter—
melés ütemének további fokozódására némileg l'é- kezőlzeg hatott. Az 1936. esztendő kitűnő eredmű- nyein azonban ez már nem változtatott.
FeIceleszéntermelésünk az 1935. évihez képest (Maon-kal nőtt s 8'3 millió tpra rúgott-, ugyan—
annyit tett, mint 1929-ben, az előző ipari konjunk—
túra legjobb esztendejében. A 71 millió ej—t kitevő
barnaszéniermelés 5'8%4—os növekedést ért el s az
1929. évinél is valamivel magasabban állott. Az 1936. évi széntermelós az elmult 10 esztendő leb—
termelés 871 ezer g—val (l245'3%) multa felül a megelőző évit, az 1929. évinél pedig kereken 300 ezer g-val (l11'0%) állott magasabban. Az 1933.
legválságosabb esztendőyh'öz, a termelés mélypont- jához képest már 459% a javulás. Az ipari terme- lés fontos alapanyagának a finomításra való nyers—
vasnak termelése egy év leforgása alatt (%%-kal emelkedett, s 31 millió g—t tett. Ha nem is érte el az 1929. évi 36 millió (j-s csúcsteljesítményt, attól már nincs nagyon messze. Az elmult év alatt Magyarország acéltermelése kereken 24%-kal nőtt, az 1932. évi mélyponthoz pedig már több, mint 20070. a javulás.
A villamosáramtcrmelés (csak Budapest) kere—
ken 30 millió kw órával (Hl- 9'7%c)' emelkedett. A
szeszlermelés növekedése 22%—0t ített, a cukorter-
mele's pedig 23%—kal nőtt, a megelőző évihez ké-
pest.
Mindezek az adatok a megélénkült gazdasági élet egyre erősböd'ő ritmusa mellett tesznek tanu- ságot, de ugyancsak a gazdasági életben bekövet-
kezett lényeges javulást, megerősödést és a tetten—
dülés jeleit igazolják a fogyasztásra vonatkozó fon- tosabb adatok is. Hazai és külföldi szénből együt—
tesen több, mint 4 millió g-val H— 6'2%—kat) emel—
kedett a fogyasztás, az 1932; évi mélyponthoz ké- pest pedig az kereken 15— millióval He 24'5%-kaI-) nőtt. Csupán hazai szénből az ipar fogyasztása ke- reken 3 millió (j—val (—t—1'O'2%) emelkedett, a gaz—
dasági vál-ság mélypontjához az 1932. évhez képest pedig a növekedés már megközelítette a 9 millió g-t H- 40'4%). A fogyasztásra vonatkozó fontosabb adatok közül csak a cukor/ogyasztásnál észlelhető visszafejlődés.
Kereskedelem és közlekedés.
A jobb mezőgazdasági termés egyrészt növelte a fogyasztóképességet s ezzel az iparcikkek iránti keresletet ———- ami nagyobb ipari alapanyagbehoza- talt tett szükségessé —— másrészt jóval nagyobb agrárexportot is tett lehetővé.
A vasúti forgalomban az 1932. évi mélypont óta bekövetkezett javulás évről—évre fokozódik.
A javuló irányzat 1936—ban lényegesen megszilár- dult, de a teher. és a személyforgalom még jóval alatta van az 1929. évinek. A postafor'galo'm fej- lödése szintén kielégítő képet mutat, A megelőző konjunktúra tetőpontjához képest azonban a for—
galom itt is még elég alacsony.
Külkereskedelem. A mezőgazdaság hozadéka—
nak az 1936. évi jobb termés folytán bekövetkezett emelkedése, a lakosság széles rétege fogyasztóké- pességének ezzel járó növekedése az ipari terme—
lésre is kedvezően hatott ki, ami viszont a kül—
földi nyersanyagok iránti keresletet növelve, portunkat duzzasztotta meg. A jobb termés nyuj- totta nagyobb exportfeleslegek külföldi elhelye—
im—
2. : szám.
zése pedig a kivitelt emelte jóval a mult évi szín-
vonal fölé. Ezekután a behozatal 433 millió pen—
gős összértéke 7'6%—kal, a kivitel 506'6 millió pen-
gős értéke pedig 'f2'2%-kal emelkedett az .1935,
évi értéke fölé, 736 millió pengős aktív egyen-
leget produkálva, ami 50%-kal magasabb az előző évinél.
Belzozaialunkban a fontos alapanyagok kő—
zött a nyers és megmunkált fánál 21%-os emel- kedés állott elő. Konjunktúrális szempontból fon—
tos, hogy míg tiizifabehozatalunk a mult évi szin-
ten maradt, addig gömbölyű fábóll 2w5%—kal, bár-
dolt és fűrészelt fából 28%—kal szereztünk be több külföldi árut. A textilipari alapanyagok közül a nyers pamutnál 19%-os, a pamutpótló anyagokatis magában foglaló ,,műanyagok" tételénél 77%—os,
a műselyemnél ul*7%-os volt az emelkedés, mu—
tatva, hogy a textiliparnak ezek az ágai az 1935.
évinél jobban voltak foglalkoztatva. .A gyapjú- ipari nyersanyagok közül a nyers gyapjúnál mu- tatkozó 29%—os, s a fésült gyapjuúnál előállott 6%-os visszaesés sem a termelő tevékenység visszaesését jelzi, hanem arra a körülményre vezethető vissza, hogy 1935 első öt hónapjá- ban még jelentékeny mennyiségű gyapjút kel- lett importálnunk, belföldi nyersanyag híjján.
A kohászat és a nehézipar (%%—kal több vasércet,
18%-kal több nyers és úcskavasat, 5%-kal tőbb, fémet és 54%—kal tőbb kokszot vásárolt. Nyers ásványolajból 42%-kal vásároltunk többet, papi—
rosanyagból 59%-kal, kikészített pr—émbőrből 25%—kal, nyers kaucsukból 18%-kal. A nyers fosz- fátföld behozatala 73%-kal nőtt. E felsorolás azt mutatja, hogy a behozatal alakulása úgyszólván valamennyi iparágnál, amelynek külföldről kell beszereznie az alapanyagot, a termelő tevékeny—
ség fokozódására enged következtetni, A takarmány—
hiány ez évben is megkövetelte a maga áldozatát:
238 millió pengő értékű tengerituéskorpát kellett behoznunk, (1935-ben 33'3 millió P). A gyártmányok közül jelentősebb emelkedés csak a beruházási cé—
lokra szolgáló gépeknél és készülékeknél, vala—
mint a személyszállító automobiloknál mutatko—
zott.
Kivitelünkben az első helyen álló búzaexport
80-15 millió pengős értéke 27-8 millió'pengővel több
az előző évinél. A friss gyümölcs 9'3 millió, a árpa, zab, bükköny együttvéve 6 millió, a lóhere. és lucernamag' 3'8 millió, a friss főzelék '2'2 millió s a száraz hántolatlan borsó 1-1 millió pengős exportnövekedése szintén figyelemre méltó.
A vágó— és igásállatoknál mutatkozó 62 millió pengős emelkedést lerontotta a disznózsír és sza- lonnánál bekövetkezett 9'3 milliós csökkenés. A baromfi tételénél, valamint a tojásnál ugyancsak visszaesés mutatkozik 4'4 millió, illetőleg 1'7 mil- lió pengős értékben. Vajkiviteliink ellenben 3'6 mil—
rozs,
—— *l35 —— , 1937
lió pengővel emelkedett. A, mezőgazdasági ipari termékek kivitele általában kedvezőtlen volt. A
nehézipar ellenben a vasúti kocsiknál, valamint a
gépek és készülékek tételénél együttvéve 5'5 mil- lióval fokozta a kivitelét. Kikészített prémbőrből 3.6 millió pengővel, selyem- és műselyemszövetből
18 millió, női és leány-felsőruházatból 12 millió , pengővel fokoztuk a kivitelt.
Bár a vasúti forgalom a konjunktúra iránt nem mutat nagyfokú érzékenységet, a
helyzetben bekövetkezett kedvezőbb
mégis megérezte s már jelentős arányú javulás mutatkozik. Az elmúlt évben összesen 163 millió tonna áru került szállításra, a mult évi lőt—del
szembewn (—l—1'5%). A válság mély-éhez az 1932.
esztendőhöz képest pedig már 18l'4%l-os növekedés jött létre. Az árutonnakilométer 1936. évi cseké- lyebb mérvű, 7'6%r—os növekedése ugyan nem nagy—
arányú, a konjunktúramélyhez képest azonban még így is 27'8%i a javulás. A megrakott teher- kocsik száma 9'4%-kal nőtt, 19i32—höz képest pedig a gyarapodás már csaknem elérte a 23%.-ot. A te- herforgalom azonban még mindig alatta van az 1927—28., különösen pedig az 1929. évinek. 1936-
ban közel 69 millió utas került szállításra, 9'7%——
kal több, mint a megelőző évben, a konjunktúra mélypontja-hoz képest pedig közel 25%——os gyara—
podás állott elő. Az 1929. évi 89'6 millióhoz képest azonban az utasforgalom még viszonylagosan ala—
csony.
Az 1936. évi postaforgalom élénkebben reagálta javuló konjunktúrát-a A levélküldemények darab—
száma ll'öoo-kal emelkedett s elérte az 1929. évi nívót. ÚA csomagkülde'ményelk darabszáma csak 5'4%—kal nőtt, és az 1928—29. évi eredmények alatt maradt, A postautalványok darabszáma az év lfo- lyamán bekövetkezett osekélymérvű, 2'w8%a—os javu—
lás ellenére is elérte az előző konjunktura alatt kidolgozott tetőpontot. A postautalványok összegé- nél valamivel nagyobb, 8'2%.—o,s gyarapodás mutat—
kozik 1935-höz képest. Az ezúton kézbesített 938 millió pengő azonban alig valamivel haladta meg az 1929. évinek a felét. A mélyponthoz képest be- következett javulás azonban! még így is igen jelen—
tős H— 21'2%). Jóllehet az 1935. évihez képest a táviratok darabszámánál 37"1%o-ors emelkedés mu- tatkozik, a kézbesített 2'6 millió darab távirat az 1929. évi 4'1 millióhoz képest még mindig kevés.
Az év végéig a távbeszélő főállomások számra 7.53w7-tel, közel 100 ezerre (99.687) emelkedett. ,A rádióvevőberendezések száma (365354) az év végé- vel szintén újabb tetőpontot ért el. Egy év leforgása alatt 12.447 volt a szaporulat.
Magyarországon az 1936. év végén összesen 28.087 géperejű járómú' volt forgalomban. Egy év leforgása alatt az állomány 3 ezerrel növekedett
H—12'Oi%l. Az 1933. évben bekövetkezett 11*
gazdasági fordulatot
mély-
2. szám. —— 136 —— 1937
Évi gazdasági jelzőtábla. Tableau économz'gue ammel.
' . , . . Egység
Megnevues *— DCSHIMHO" . 1931 1932 1933 1934 1935 1930
Umtés
1. Népmozgxlomü) — Mom-ement de la population!)
Népesség -— Populalion . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.000 8.743 8.784 8.841 8.898 8.944 8.989
Házasságkötés _- Mariages . . . . . , szám - nombre 76.354 71.202 73.080 78.843 75.905 76.285
Házasságköt-és 1.000 lélekre —— Mariaaes pour1000 habiianls . ,, ,, 8'8 8'1 8'3 8'9 8'5 8'5
Élveszűlöt— — Enfanls "és vivanls _ _ ,, ,, 206.925 205529 193311 194.279 89.479 179.354
Élmeszülöm 1000 lélekre — Enfanls nös vivanls pour1000 habilanis " ,, 23'7 23'4 22'0 21'9 212 20!)
Hmmm _ Décés, , _ _ , , _ _ " " 144068 157106 120913 129049 130923 120961
Halálozás 1000 lélekre _ Décés pour1000 habilanls . ,, ,, 16'6 17'9 14'7 14'5 15'3 14'2
Egy éven aluli elhalt —— Décede's (m dessous d' un an . . . ,; ,, 33469 37759 26426 28-72! 28312 25163 Egy évem aluli elhalt 100 élveszüll —— Déce'de's de moins dunan
p. 100 enfants ne's viv. ' , _ ,, ,, 162 184 136 148 15'7 14'0
Gümőkórbafn elhalt —— Déces par iuberculosc . n " 17364 16365 14-959 14-013 14-194 13'181
Gümőkörbam elhalt 1000 lélekle — De'cés par lubercul. p.1000 hab. " :: 2.0 1.9 1'7 1'6 1'6 1'5 Termésvetes szaporodás —— Accmissemenl nainrel. . . " " 61957 48423 63398 65230 52556 52393 Természetes smporodás 1.000 lélekre Accroissem. nalurel 1) 1.000 hab " :: 7'1 5'5 7'3 7'4 5'9 5'8
Kivándomlrt —— Émigre's . . . . . . . . . . . , " " 1'456 799 847 909 1'110 1'075
Vusszaváwndoroli —— Émiarés rcntrés dans IC pays . " " 1500 2215 1—422 1'687 1'409 991
2. Munkaplac. —— Marc/té du travail.
Tá rs avdalo m ház to s i ! ás —— Assumnces sociales:
Kötclezől'eg Mult—osított mg,) _ Membres ass. obligaíoiremenü): 1-000 9310 8568 851'1 911'8 956'2
Férfi — Hommes . 1 . . . . . . . . . . . . . . , " 6007 5412 5296 5765 613'6
Nő —— Femmes . . . . . . . . . . . . . . . . . ! 330'3 3156 3216 335-3 342'6 Munkanélküli') —— Chómeurs3):
Szociáldem. szukszervemeti —— Aux syndicats social-démocrates gém—"om"! 27535 29-772 26-716 22391 18-315 15537 Ker. szoc. szakszervezeti — Aurc sundz'cals chrétiens—soc. . n ,, 977 1-026 1-085 996 967 800 Szakszervezebi munkanélküli együtt m Chó'meurs synd, au tollal . n u 28512 30-798 27301 23287 19282 16437 Hatósági munk akó uve'títé s*)4) - Offices de placemenliy):
Munkahely — Ofires d'emploí . . . n " 70447 85588 841539 38-15! 91.806 95.051
Munk'aokereső —— Demandes d'emplui , _ , , _ _ _ ,, ,, 124.671 134381 117986 122335 130187 129443
Immunkahelyre esem munkalkereső —— Demandes pour 100 offres " ,, 177 152 139 139 142 !36
Muxnkaközvetítés -— Placemenls , " ,, 62.843 84.914 81.197 84.271 87.881 87-57?
100 munkahelyre esen közvetítés —— Placem. pour 100 offres . " ,, 89'2 95'9 95'9 95-6 957 92'1
Felaj ánl () t t őr a bé r5) —— Salaires horaírcs cher-155):
Bádogos -— Ferblamiers . . . . . . . . , . . . . . . , Pengő—pensős 0'66 0'60 0'49 0'49 0'47 0551
Asztalos —— Menuisiers . " ,, 0'54 0'43 0'41 0'41 0'43 0'46
Szabó -— Tailleurs . . . . . . . . . . . . . . . _ , n ,, 0'47 0'41 039 03? 038 039
Kőmives —— Macons . . . ,, ,, 0'72 0'66 0'56 054 054 056
Napnámos — Journaliers . . . . . . . . . . . , " " 0'44 0'40 0'35 0'33 0'30 0'31
Gyári munkásnő —— Ouvríéres de fabriczue . n ,, 0'26 0'22 02? 021 020 0'20
Napszrámosnő — Journalie'res ,, " 0'37 0'34 0'28 0'26 028 027
3. Mezőgazdaság. —— Agriculture.
Vetéste rüle ll) — Superíície enscmence'eí):
Búza _ meen,_ . . _ _ _ _ . _ _ _ . _ , . _ ' _ , 1.000ha 1.667 1.539 1.593 1.587 1.707 1.662
3015 —-Seigle . . . , . , , , , , " 612 636 681 656 646 555
Árpa -— Orge . , . . . . , . . . ( . . , " 482 471 486 491 437 459
Zab — Avoine . . . . . . . . . . . , . . , . . . . , " 250 235 233 230 205 ml
Tengeri _ Mais . . . . . . . . . 4 A , _ , , , ,, 1.112 1.178 1.151 1.137 1.170 1.146;
Burgonya A anmcs de te:re . ., 287 300 297 291 287 f 294,
Cukmrrépa — Bclteraves d sucre . , 56 43 44 45 48 49"
Dohány — Tabac . . . , . . . . . . . . . . . . . . . n 25 25 18 17 15 141
') Az 1936 évi adatok előzetes eredmények — Pom 1936, Chimes puwisoirms 3) Hóvégi adatok átlaga. -— Moucnnc des données (les fms de mois
helyeket és el' nem helyezem mmkajkmóloet
satisfa1lcs.pendant les mois méce'dmls. —— 5) A munkaközvetítésnél .Uuuennc pvndc're'c des salaires horaires olíezis par líntcrm
amelyek egyik hónapról a másikra felajánlott
2) Évi átlagos létszám — Effeclif atmuex' Hmmm..
vitemek át órabérek merlegelt des ()fíices dr placement (seulenwnl
átlaga
demande-vs (csak Budapesten).
a Burlapesl).
4) Az adatok_ nem tartalmazzák azokat a be nem töltött munka—
—— Sans les offres et 1107!)
