2. szám. —111— 1935
a Pacliat des matieres premieres e'tangeres (par exemple, le coton) vendues seulement contre de llor.
On ooit par le tableau S/A, indiguant les prin—
cipaux articles d'i m po r t a t i 0 n gue liimportation ( a été íavorable: elle assurait les besoins accrus en matieres premier-es et en demi-produits, et permettait Ilaugmentalion de la production industrielle. Pour le plus important poste de l'importation —— celui des bois bruts et ouvrés * on constate une aug—
mentation, les bots bruis et ouorés importés ayant dié—
passé, en (]uanlité, de 41% le chi/Tre correspondant de 1933. Pour le bois de chaufj'age, liaccroissernent a été de 45%; pour le bois brut de construction et le bois dloeuvre, de 47%; pour les bois éguarris ou
scie's, de 36%. Comparatiuement a 1933, les im—
portations de H u (1 u st r i e te a: t i I e ont augmenté de 13% pour le coton brut, de 29% pour la laine brute, de 46% pour la laine peigne'e. Ouant aux importations de demLproduits, on ne constate une progression aue pour celles de [ils de soie artificielle, gui, par rapport a 1933, ont augmenté de 45% en guantité et de 11% en valeur. Notons ici aue la Hongrie ne produisant pas de [ils de soíe artifici'elle, est, sous ce rapport, entiérement tributaire de lle'tranger. Par rapport également a 1933, les ím- portations de [ils de coton n'ont Huére uarie'. Celles de fils de laine ont baisse' de 11%, les íilatures in' te'rieures couvrant de plus en plus, a cet égard, les besoins intérieurs. Les importations de llin- dustrie du cuír ont augmenté de 46% pour les peaux brutes. Pour les peauac ouvre'es importées
par llindustrie tran'sí'ormant ces
peaux,
Le progres de la fabrication intérieure d u papier ressort de ce fait gue les importations de pátes a papier ont dépassé de 1 fois et 1/2 celles de 1933. Les importations de l'inv dustrie Iourde ont, par rapport a 1933, augmenté de 71% pour la fonte et la ferraille, de
53% pour les métaux bruts et de 24% pour le coke, employé surtout par les fonderíes; cela indígue un accroissement de la production de
dustrie. La guantité des huiles minerales étran- géres achete'es par les raffineries de pétrole a été supe'rieure de 34% a celle de l'année précrédente. Pour les charbons, importés
usines on voit une
on constate une augmentation de 42%.
cette in.
surtout par les a gaz,
augmentalion de prés de 31% par rapport a 1933.
Llindustrie de la fourrure a importé enoiron 10% de plus de pelleteries apprétées au'en 1933.
Parmi les plus importantes importations d'objets fabrígués, mentionnons le papier, les textiles et les produits chimigues.
En comparant, pour les matieres premieres et les demi-produits, les chiffres de 1934 ;: ceux de
1929, on constate au'á l'exception des matieres ne'- cessaires a Findustrie lourde, les principales im—
portations de Pindustrie du textile, des papeteries et de llindustrie de lllzuile
les 5 derniéres anne'es,
minérale ont, pendant augmente' dienviron du double. Cela indigue gue la production intérieure slélevait. Le prix de ces premieres ayant fori diminué, les iznportateurs en ont achete' plus gue Pannée pre'cédente, ce gut a compensé, en partie, dans la balance commerciale, la perte due a la baisse des produits agricoles (l'exportation.
Les exportations considé—
rablement de ce fait gue les dispositions non encore execute'es du trait—é de commerce hungaro—allemand conclu le 18 juillet 1931, íurent, le 1er aoril 1934, mises en
rnentaire,
matieres
s'éleouient
vigueur par un (leuscieme traite' supple- permettant l'entrée, en Allemagne, des produits agricoles hongrois. Dyautre part, du [ait diun accord conclu (; Rome par la Hongrie, Pltalie et PAutrichre, le prix du froment exporté dans ces deux derniers pays dépassait notablement les prix de la campagne pre'cédente. On constate encore un autre fait favorable pour la balance commerciale hongroise: les demi-produits et objets fabrígu-e's de llindustrie lourde de Hongrie ont gagne' du terrain sur les marchés étrangers. Mais les exportations d'animaux de boucherie et de
ont diminué tant en volume guien valeur.
En examinant par pays le commerce extérieur de la Hongrie (tableau 5) nous constatons gu'il a essentiellement change a lyégard de trois pays:
llAutriche, l'ltalíe et PAllemagne. Vers PA u tricli e et l'Italie, les exportations hongroises ont di- minué, tandis (juc les importations autriclziennes
trait
et italiennes augmentaient en Hongrie. Par suite de cela, a lle'gard de l'Autriche, le commerce ex—
téríeur de la Hongrie a eu, en 1934, au lieu de la proportion de 100 a 150, fixée par le traitéde com—
merce, la proportion de 100 a 122, contre 100 a 169 en 1933, et enuers llltalie, la balance commer- ciale hongroise, guí slest soldée auparavant par des actifs considérables, accusait, en 1934, un passil de 7'7 millions de pengős. Mais a Ilégard de l'Alle—
m ag n e, dont les importations ont le'gérement aug- mente' en Hongrie, les e.tportations hongroises ont double', de sorte gue, pour ce pays—la, la balance commerciale hongroise, auparavant tres déficitaire, slest soldée en 1934 par un actif de 26'8 millions de pengős. La part de ces trois pays représente, pour 1934, plus de la moitié du commerce exte'rieur de la Hongrie: 53'9% des importations totales en Hongrie (contre 47'1% en 1933) et 54'9% des exportations totales hongroises (contre 46'8% en 1933).
Én 1934, legerement
le commerce de la Hongrie a augmenté avec la R 0 u az a nie
Ouant a la Tchéco-Slooaguie et la
2. szám ———112—— 1935
Yougoslavie, il a elé peu considérable dans les années précédentes, et il a encore dirninué en 19314. La part de ces [mix pays dans le commerce exterieur de la Hongrie represente, pour l'armée 1934, 20% des importations tolales en Hongrie (contre 24% en 1933) el 12'8%1 des exportations iotales Izongroises (contre 16'1% en 1933).
A l'égard de la
'I'checo-Slovaguie, la balance commerciale lzongroixe Rournanie el de In a coniinue' ri étre passive et envers la Yougoslavie, elle (lenin! également défieilaire. A l'égarrl de la Roumanie, le pass-if (le la balance aurm't été plus fori si le pe'trole roumain n'auail pas baissre.
Avec la Gran (] e—Bretagn e, le eonnnerec de la Hongrie est notahle. Les marchantlíxes hon—
groixes y ezportées ont oecupe en 1934 la guatrienze place parmi les cxporlations de la Hongrie; l'ltalie y a occupé eu 1934 la troisieme place, el sex irni porialions de Hongrie n'ont rlépassé (luc d'enuiron 2 millions de pengős la valeur des erportalionx hongroises en Angleterre. m Avec la S nixx e el la France, le commerce de la Hongrie (: e'le' éga—
lement notable, Tant a I*égard (I'elles an'enuers la Grande—Bretagne, la balance commerciale liongroise a été excédentaire en 1934, mais, par rapport a llannée présédente, l'actii n'a augmenlé all'enverx la France. Dans le commerce (ez,-téríeur de la Ilon—
grie, la part de ces lrois payx représente, pour 1934, 10'5% (les importations tala/ex en Hongrie (contre 11'700 en 1933) ei 16% des
hongroíses (contre 17'7% en 1933).
e.:tporlaiions lolales
Ouant nur. pays e.tlra—européens, c'est avec les Etats-Unis gue le eonnnerce de la Hongrie ex!
le plus conside'rable; c'est de la gue celle-ci importe Ia plupart des cotonx [IPU/$ gui lni sont nécessaires.
Mais ees imporlalions ne xonl point compensees par les ezportations hongroiscs aur Etats—Lr'nisx (J'esl envers les Elals'linis aug la balance cornmereiale hongroise accuse le plus [ort passif: 15'4 millions de pengős en 1934.
Az 1934. évben a világpiacon az árte—
morzsolódás általában tovább folytató—
dott. A behozatali korlátozások, amelyeket:
egyes országoknál valutavédelmi szempon- tok tettek szükségessé, de amelyeket a bel- földi termelés védehnóre a kezdetben nem veszélyeztetett valutával biro államok is M"
a viszonOSsag elv alapján — —— szintén életbe léptettek, inkább fokozódtak, úgy, hogy az 1934. évben az egyes országok között a kül- kereskedelmi kapcsolatok általában tovább lazultak. A világ kiilkereskedeln'ii for—
galma a Népszövetség kiadványainak ada—
tai szerint a következőképen alakult:
A világ külkereskedelmi forgalma 192946] 1934-íg
millió pengöben.*)
l929 ; 1980 § 1931 ! 1932 ! 1933 l
_ ,la e ,!__,, u
203 638 160378 183989 l5!.351
] 934 Világbehozatal l19.079l 80.057 71.403 (65.940) Világkivitel . .
108.154 73.931] 66.918 (61.656) Indexszimok :
Behozatal . . Kiví.el
l
l
l
l leo-ef xz—4É 58'4
we'/)! oan -
1) Az ,,Annuaíre Statistigue de la Société des Nations"
l933/4, évi kötete es a .,ltulletin Mensuel de Statistígue" 1985.
evi 2. sz! alapján. —- Az 1934. évi adatok ideiglenesek, az abszo—
lut számok a havi eredmények összeadása utján állapíttattak meg.
A legnagyobb forgalmú 1929. év után a világválság hatasa alatt az árok cseréje egyre jobban összezsugorodott s eddigi mélypont—- ját az elmúlt évben érte el. Az 1934. évi forgalom a behozatalban már csak 336
%—át, a kivitelben pedig csak 34'1%—át
tette az 1929. évinek.
A Népszövetség kiadványai megkísérlik annak a megközelítő lemérósét is, hogy az árzuhanás milyen szerepet játszik a világ—
forgalom csőkkem'm'aben. Evégből a forrás—- munkák megállapítják, hogy milyen érté—
ket képviselt volna a világ külkereskedelmi forgalma az 192945 évet követő időszak—
ban, ha az árak az 1929. évi szinten ma—
radtak volna. Az eredményt a következő indexsor ábrázolja, amely az 192? : 100 alapra van vonatkoztatva, s amely a beho—
zatal és kivitel együttes alakulását, tehát az összforgalom változását tünteti fel:
1930: 92'8, 1931: 85'3. 1932: 73'9, 1933:
7'4'9, 1934 (első 9 hónap): 73'8.
E sor szerint az egész világ áruforgalma mennyiségileg az utolsó, leggyengébb ered—
ményeket felmutató években is csak vala—
mivel süllyedt az 1929. évi forgalom %%
alá, míg értékben m— fentebb láttuk _— alig haladta meg az 1929. évi forgalom 1/3-át.
Hogy az egyes államok külkereskedelmi forgalma az utolsó években miként alakult, ezt az 1. sz. táblázat ismerteti, amely az 1934. évi eredményeket, szembeállítja az 1933. évi forgalom adataival, Eszerint a világkereskedelemben legnagyobb mérték—
ben résztvevő négy ország közül Nagy—
Brítanniánál, az Amerikai Egyesült Álla—
moknál és Franciaországi'ial úgy a behoza—
tal, mint a kivitel visszafejlődőtt. Különö- sen Franciaorszag szorította meg bevitelét, amely így 12 milliard pengővel maradt az 1933. évi színvonal alatt. Németország fo—
kozta ugyan importját, de kivitele 1 mi]- liárd pengővel tett kevesebbet, mint az előző évben, aminek következtében ennek az ,,adós" országnak mérlege passzívvá változott. Az európai többi ország között csak néhány van, amely a világforgalom
2, szám. ——- 113 —— 1935 1. A világ külkereskedelmi forgalma az 1933. és 1934. évben.')
Le commerce mondial en 1933 ft 1934.')
. . , , Behozatal — Importaííons Kivitel —— Exporíalíons
Vilag-resz, orszag
!
!
_ l 9 3 3 1 9 3 4 l ' ; .
Partzes du monde et pays ] L 1 9 3 3 ' 1 9 s 4
ezer pcngőben —— en millim's de pangás
1 ' ; , *
. L
Európa (Ázsiai Oroszországgal együtt) i Europe (y compris la Russi' asiatígue)
Negy—Britannia — Grande—Bretagne . . , . . . 11,657.560 11,772.103 6,936.072 6,808.459 hemetorszag -—— Allemagne . . . . . . . . . , 5,6S)8.8'őö 5,986.094 66043512 5,61l2 912 Franmaország_ , —- ance . . . , — . . . . . 6,:—:86_952 5,167.963 4.141.852 3,996.736 Belgiumes Luxemburg —— Bclgigue et Luxembourg 2.852636 2,229.:'—99 2,287.664 2,181.036 Nemetalföld — Pays-Bus . . . . . . , . . . 2,787,356 2387642 ],672,528 1,636.664
Olaszorszag —— Imm 2,231,:—s72 2,23$4.838 1,81)0.084 1,52:s.155
Svájc —'b'uisse . . , . 1,711.996 1589016 962616 932360
Svedorszag — Suede . . . . . . . . . , . . 1,()73.U72 1,15ll.864 1,0;')9.:—%44 1,143.GUU (hell-Szlovákia —— Tche'co—Slovaguie . . . , . . 993 5764 917660 394136 1,U46 646 Dánia —— Danemark , . . . . . . , . . . . . 1,035.32U 990 361 980408 892 034 Oroszország— U, R. S. S. . . . , . . . . . 1,041.612 682110 1,492 920 1,224.48l) Spanyolorszag __ Espagne . . , . . . . . , . 923 268 949806 731860 674 331 Ausztria. —— Autmche . . . . , . . — , . . . . 729 872 "(22.207 490776 536879 Norvegia — Norvége . , _ . . . . . . . . . . 629372 627255 528528 , 492692 Lengyelország —— Polocme , . . . . . . . 526812 512112 616616 626626 lr szabad állam —— État libre (l'h'lande . . . . 666380 665.4()8 360360 313456 Románia — Roumrmie . . . . . . . . . . . . 398684 442162 485056 465494 Magyarország —— Hongrie . . . . . , . . . . 312643 344553 391337 445336 Finnország —— Finlande . . . , , . . . . . . 326612 368139 43724 470 699 Jugoleávia —— Yougoslavie. . . , , . , . . . 225640 276962 264836 300643 3 Portugália. —— Portugnl , . . . . , . , . . . . 396968 328328 1358 996 163.676 ' Görögország w (:re'ce . . . . . . . . . , . . 274 560 282053 172172 175604 ' Egyéb .rszagok h— Autws pays . . . ... 441 113 376.251 , 406343 384022
Európa összesen _. Totalpow l'Europe 43,U25.840 41,614.688 ! 33650660 31,971.940 %
Ázsia (Azsiai Oroszország nélkül) —— Asie (sans !
Za Russie asiatígue) ... . . . , , . , 10,021.440 9133467 9,958.520 9301635 ' Ebből: — Dont: Japán — Japan . . . . . . 2,173.600 2.277.582 2221) 504 2159686 *
Brit—India — lnde anglaise . . . , . 1.635.92O 1,614.928 2,()30 660 1,916.429 Kin —— China . . . . . . . . . , . 1,578.720 1,189,474 664664 6l7 588 U Afrika —— Afrigue ... . . , . . , . 4,427.280 3,586.955 4313290 335626? * Észak—Amerika —— Amérigue du Nord . . . . . 8128120 7372 565 9301320 9,427.876
Ebböl: —- Dont: Am. Egy. Áll. —— Etats- Unis . 6,860.64O 5,595.538 7,321.600 7,176.941
Közép- és Dél—Amerika — Amérigue centrale et É
Amérigue du Sud . . . . . . . . , . . . . 435292!) 333848 6,103.960 5,207,660 * Ebbölz— Dont: Argentina —- Argentine . , . 1,309.880 1,269 726 1,633.1160 1,649.419 r Óceánia ——— Oce'am'e . . ... . . . . . 1447160 155263? 2365 240 , 1.95m.503íl§'_
Osszesen — Total général l 7l,402.760 65,$l411.160 66,918.280 61.655881 1) A Nép—:zövetseg "Bulletin Mensuel de Statistioue* o.kiadványának 1934. évi 12. és 1935, évi 2. száma, alapján. Az 1934. évi eredmények ideiglenesek. —— ,,Bu'letm Mensuel de Statistigue", Société des Nations,_
numéros 12 de 1934 et 2 (le 1935. Pour 1931, chiffres provisoires,
csökkenő irányzatával ellentétben 1933-hoz hoz képest mind a behozatal, mind a kivitel képest úgy a behozatalt, mint a kivitelt fo- oldalán növelték a külkereSkedelmi forgal—
kozhatta, még pedig Svédország, Magyar- mukat, oly módon azonban, hogy e fokozottí
ország, Finnország, Jugoszlávia, Görögor— forgalom a mérleg aktivitása mellett bonyo—
szág, végül a jelentéktelen forgalmú Eszt- lódott le. A 3448 millió pengős behozatali ország. E hat ország közül is csak Magyar— érték 322 millióval, a kivitel 405'3 milliós.
ország, Finnország, Jugoszlávia és Esztor— értéke pedig 14 millióval haladta meg az szág kereskedelmi mérlege volt aktív. 1933, évi forgalom értékét, 5 így a kereske- Magyarország ezek szerint azok közé a delmi mérleg 606 milliós aktív egyenleggel) csekély számú országok közé tartozik, zárult. Bár mérlegünk aktívuma 18? millió amelyek a súlyos viszonyok között is 1933— pengővel maradt az előző őv aktív szaldőjaw,
2. szám.
-—114——
1935 2. Külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce extérieur de la Hongrie, par mois,
A behozatal alakulása az Hónap Varíatíons des importations
Mais 1929 t 1930 t 1931 J 1932 . 1933 t 1934
évben, millió pengő ;— millions de pengős _
I. 838 668 432 273 223 23'l
II. 705 60'6 41'9 25'5 21'6 220 III. 93'8 68'4 544 305 260 29'5 IV. 10613 731 557 25'7 22'7 296 V. 99'2 726 55"! 276 254 286 VI. 91'l 627 493 29'2 25'7 80'7 VII. 85'6 69'9 46'5 23'2 25 2 28'2 VIII. 870 697 36'1 24'6 26'5 27'6 IX. 89"? 76'8 40'6 25'9 26'3 279 X. 89'9 71'9 404 266 324 3231 XI. 82'3 644 34 6 29'7 31'8 3338 XII. 84'7 66'5 410 328 267 30'8 l—XII. l,063'7 8234 5394 3285) 3l2'6 3448
A kivitel alakulása az M Variatz'ons des exportations
1929 ; 1930 ] 1931 ) 1932 [ 1933 [ 1934
évben, millió pengó_— millions_c£e__pengős
I. 533 79'6 39'9 24'1 23'2 28"?
II. 5215 604 41'1 23'6 25'7 28'9 Ill. 77'2 78'6 50'2 25'4 29'2 38'7 IV. 74 4 72'5 403 26 9 23'1 310 V. 69'3 85 2 446 26 () 28'1 26'6 VI. 70 3 76 0 423 27'5 29'3 29'4 VlI. 820 606 404 282 29 9 281 VIIl. 87'1 762 47 0! 259 34'5 32'5 IX. 1 l 11 76'5 555 333 440 353 X. 1181 867 62 4 31'7 41'3 37'1 XI. 122"? 871 63'3 30'9 43'3 42'3 Xll. 120'4 72'3 434 36 () 397 467 I—Xll. (19386 911"? 6704 33455 3913! 4053
A külkereskedelmi mérleg alakulása az Varíaí. de la balance du commerce extérieur
_159 t 1930 [ 1931 t 1932] 1933 [ 1934
évben, millió pengő —— millions de pengés _
1. — 30—0 4-12'8— 3-3 — 3-21L 09 'i— 5 6 n. — 17-9— 09— 08 — 1-9 4— 41 e 6-9 111. — 16—6 4-10'2— 4—2 — 5-1 * 3-2 a 99 IV. — 992 — 0'61—15'44— 1-9 a 0-4 * 1-4 v. — 29-9149-63—11-1 — 1'6—4— 2-7 — 1 9 VI. - 20 d'líi'SíH 7—0 — 1'7-l— 3-6 — 1—3 vu. — 3-6— 9-3;— 6-1 — 1— 4-7 -— 0-1 vm. % 0 1—9 6'5ft10'9-t' 1-9Jr 8'0 Jr 49 IX. *l' 21-4 — 0 3 H4-9 Jr 7-4 917-7 % 7-4
X. * 28'2 t14'8g'i—22'0-t- 591L 89 -l— 40
XI. 't— 4941 -l—22*7,—F28'7 'l— 1-9 -Hl'5 -1— 8-5 xn. _l— 35-7—9 16-81L 9-4—e .ez—94439 *i—l5'9 I—XII. — 2324—883f-t-31'u—t- 6-0lt78 7 t60'5alatt, mégis kivitelünk elegendő volt ahhoz, hogy az ország fokozódó termelésének kül—
földi anyagokkal való ellátását bizto—
sítsa. Ez az ellátás mindamellett nem volt teljesen zavartalan. Nemcsak azért, mert az áruk egyrésze nem deviza,
hanem zárolt áru—, illetve fifnáncpengő ellen-él:)en vitetett ki, hanem azért is, mert a külfölddel szemben az árukivitel ré- vén keletkezett követelések jelentékeny ré—
sze osztrák sillingben és német márkában állott elő, oly devizáíkban tehát, amelyek a csak nem-es valuta ellen-ében megszerezhető bizonyos nyersanyagok (pl. pamut) vásár—
lására nem voltak korlátlanul felhasználha—
tók. Ezért e tekintetben különösen az év vége felé bizonyos fokú nehézségek merültek fel.
Mérlegünk alakulása az egyes hónapokat tekintve —— a 2. számú tábla adatai szerint
—— nem volt egyenletes. Az előző évi bő bú—
zatermésből származó feleslegek kivitelének hatása alatt az első négy hónapban még ak—
tív mérlegünk az év közepén passzivvá vál—
tozott, s csak augusztustól kezdve zárult is—
mét kiviteli többlettel, nészint a kisebb meny—
nyiségben, de jobb áron lebonyolódó búza—
kivitel megindulása, részint pedig az állati eredetű termékeknek(disznózsír és szalonna, toll, gyapjú) különösen a német piac fokov zódó vásárlásai következ—tében megélénkülő exportja folytán. A forgalom —— mint ren—
desen —— 1934—ben is az év végén érte el maximumát: a behozatalunk novemberben, a kivitelünk decemberben kulminált 338,
illetve 46'7 millió pengös forgalommal.
Behozatalunk fontosabb áruk szerint való elemzése —— ami a 3/A. sz. tábla segítségével történhetik __ kedvező képet tár elénk. Ki—
derül ugyanis ezekből az adatokból, hogy a ltiehozatali növekedés az ország nyersanyag—
gal és fé-lgyártmányokkal való fokozottabb ellátását célozta, ami viszont a belföldi ipar emelkedő foglalkoztatottságának a bizonyí—
téka. A legfontosabb behozatali tételünk, a nyers és megmunkált fa 41% -kal nagyobb mennyiséggel szerepel az importunkban, mint 1933—ban. Az idetartozó tiizifából 45%—
kal. a nyers épület— és szerfából 47% aka], a bárdolt ós fűrész-elt fából 3t3%-kal emelke- dett a forgalom. Textiliparunk az 1933. év—
vel szemben mennyiség szerint 13% —kal nö—
velte a nyers pamut, 29 % kal a nyers gyapjú, 46%-kal a fésült gyapjú behozatalát. A fél—
gyárbmányok közül csak a műselyemfonál importja nőtt, még pedig erős mértékben:
45%—kal (érték szerint csak ll%-kal), ezt a fél-gyártmányt ugyanis, mióta Sárvár és Magyaróvár beszüntette az üzemét, a belföld nem termeli, s így a belső szükséglet csak import útján fedezhető. Pamutfonál-behoza—
talunk már csak az előző évi szinvonalon mozgott, gyapjúfonálból pedig 11%—kal im—
portált—tunk kevesebbet, mert fonódáink mind
A FDNTOSABB ÁRÚK FDRGALMÁNAK ALAKULÁSA.
Varialions du commerce exterieur des marchandises importantes.
1933 l —.Xlle§1934 l—Xll.
Millió pengőben En millions de pengős
Behozatal Importat/ons () § yo 1.5 20 25 30 35 40 45 50 55 60
Fa —- Bois .. .. _A 4. .. .. .. .. . ..
WWW"//7"//W/WWW7—W77/7/7/2I W'77W—/7_l WWW/x,,
WW/////7/7WW WW
""'/'/7WW'—//l
W/I/Il//////////A Nyerspamut —— Colon brut .. ..
Papiros -— Papier .. ..
Nyersbőr -— Peanx bmtes _. .. ..
Szén —— Charbon ., . .. .. i.. ..
Ásványolaj —— Hm'le minémle..
Nyersfémek — Mélaux bruls ..
Gépek —— Machines.
Selyem és selyemfonál —— Soft:
el 613 de soie
Kátrányf—HastőanyagokTtiníures déviuées du goudron
Gyapjufonál —— Fils de lame ..
Villamosgépek — Machines éleczr.
Pamutfonál —- Fils de potonu ..
Déligyümölcs .,. Fruiis du Midi Gyapjúszövet — Tissus de Iaine Pamutszövet —— Tissus de caton Gyapjú —— Laim .. .. ., . Prémbőr kik —— Pelleteries appr.
Nyers- és ócskavas — Foníc
brute et ferraille
Fésült gyapjú —— Laine peignée ,
Kiv/tel Exporlations o 5 ip 15 20 25 Bp 315 40 45 Sp 55 60
Buza —— Froment.
Vágó- és igásállatok—— Animaux de boucherie et de trait Villamosgépek -— Machines
électr. .. .. .. .. .. .. .. __ .. .. ..
A
////////////////7"'"WW//////W//////—7./- //'7/_WW7/////////—77///'/'/7"'/WW/WW/W
???—WW—
WW
"7/7'W7/7/T.
777/7712- WW
Baromfi -—— Volaille .. .. .. .. ..
Disznózsír, szalonna —— Sain—
daux L't lard .. .. .. .. .. ,. .. ..
Toll —— Plumes .. .. .. .. .. .. .. ,.
Gépek —— Machines .. . .. .. .. ..
Liszt -— Farina .. . Lóherc- és lucernamag —— Semm-
ccs de tréfle et de iuzerneu Vasáruk w Ouvrages en fer"
Vasfélgyártmányok —Demipro—
duits en fer" ..
1933
_ 1934
Tojás -— Oeufs .. .. . .. .A Kikészíteitibór - Peaux prépavées Friss gyümölcs — Fruíts frais Gyapjú — Laine .. .. .. .. .. .. ..
Bor — Vin .. ;. .. . .. .. .. .. ...
Rozs — Seigle
Maláta —— Mall .. .. ,, .. .. .. .. ..
Vaj, friss —— Beurrc, frais .. ..
Nyersdohány — Tabac brut .. ..
MJ) ;; was. RH olc-u
