—— 700 —— 1936
3. A foglalkoztatottság índexeinek alakulása.
1929 : 100
' Am. 95611"_ F rancia' , Len—- Leit— Ma-_ Nagy 'r- Olasz- Svéd—
M M sacc 331133 ország W" Kanada sza; sz:;g mágia ország ország
1929 1000 1000 . 1000 1000 100'0 1000 1000 1000 1000 100'0
1930 87'3 975 1000 900 945 868 105'3 94'3 960 97'3 100 0
1931 ;" 73'9 92'4 92'5 81'7 85'3 739 979 892 92'3 88'8 91'3
1932 ;; 61'2 83'2 809 820 725 633 83'2 820 917 786 856
1933 "6 658 754 794 899 706 629 88'4 81'1 94'8 79'4 84'6
1934 75'2 750 769 1002 809 680 958 86'8 99'3 82'9 916
1935 78'4 76'5 73'5 109'6 83'8 71'4 101'1 91'2 101'6 . .
1935 I. 75'2 649 722 105'2 794 684 95'8 8452 98'5 83'2 952
II. 776 655 72'1 105'9 80'9 64'8 95'8 85'2 98'8 84'5 95'2
III. 787 67'1 72'4 1070 784 677 979 87 '4 100'1 906 952
IV. : 787 71 "2 724 110'5 799 693 979 912 101'2 92'6 95'2
V. a, 77'5 78'8 73'6 111'1 81'9 71'3 101'1 93'9 101'4 95'8 95'2
VI. 76'0 81'7 750 1109 88'5 71'8 1021 910 1017 977 .
VII. ' m 760 83'1 74'1 110'8 84'8 72'6 103'2 91'1 1020 98 3 VIII. "9 78'1 82'4 74'6 1104 862 74'1 1021 933 102'4 100'1
IX. § 79'7 82'1 746 1109 890 753 103'2 954 102'5 .
X. 81'3 82'6 74'3 1108 904: 800 1057 967 103'1 .
XI. 81'0 81'7 73'8 111'0 87'8 76'9 106'3 959 1082 . *
XII. 807 749 72'6 111'0 83'1 69'4 102'1 888 1037
1936 I. 791 69"? 72'6 110'6 82'6 67'7 101'1 91'0 1013
II. : 793 705 725 1113 830 687 101'1 92'6 102'6
IH. *" 802 787 729 112'5 81'7 714 1032 90'9 1040
IV. kín 812 802 73'2 116'0 83'5 73'7 104'2 972 1049
V. ; 81'8 84'6 73'8 . 85'6 76'0 . . 108'1
VI. 821 869 75'8 .
106'1
Végül közöljük a Nemzetközi Munkaügyi Hi- valalnak a foglalkozlaloltság indexelt tartalmazó
ugyancsak a foglalkoztatottsági viszonyok javulá—
sát, tehát a munkaalkalmak, a kereseti lehetősé
kimutatását (3. tábla), amely általánosságban gek szaporodását (mutatja.
; KERESKEDELEM És KOZLEKEDES a
Külkereskedelmünk az 1936. év I. félévében.
Le commerce extérieur de la Hongrie dans la premiere moitic' de l'année 1936.
,! Résume'. Pour la premiere moitíé de llannéc en cours, le commerce extérieur de la Hongrie
accuse, sur le chi/fre correspondant de 1935, um:
augmentation de 19%.
Les ímportations ont monte' de 27%; les e.t—
portations, de 12%. L*importalion a eu pour cause Ia pénurie de mais et pour une part plus fortc, les besoins en malie'res premiéres, nécessíte'es
par la reprise de la production índustrielle. Llex- portation a moins progressé gue I'importation.
Dlailleurs, celle—lá baisse toujours vers la [in de la campagnc agrícole en Hongrie, pays principale- ment agraire; on comprend donc (luc la balance commerciale s*y es! soldée pour le deuxiéme tri- mestre par un deficit ;(11'8 millions de pengős).
Le premier trimestre ayant eu á cet égard un cx- cédent de 8-3 millions, Ia balance accuse pour les 6 premiers mois de l'année, un déficit peu consi—
dérable (3-5 millions).
Marcllandises importées(tableau2/A):
Pour les bois bruts et ouvrés, on uoil, au point de vue de la guantíté, une augmentaiion.
Les importations de bois ronds ont progressé de
39%; celles de bois éguarris et sciés, de 30%;
celles de bois de chauffage ont baissé (de 2170).
Parmi les importanles matieres premiéres étran—
géres achetées par l'industrie tertile, on voit pour le coton brut et la soíe artificielle, une augmentatíon sensiblc (19% et 3?%). Les impor- tations de laines brutes et cardées, ainsi gue celles
8. szám. —-701— 1936
de coton (y compris les fils), ont diminue', les premiéres en raison de l'utilisation croissante de Iaines intérieures, les secondes a cause du dévelop—
pement de la production intérieurc.
Les importations de l'industrie loul'de montrent, par rapport aux chi/fres de Ifanne'e der- niére, une augmentation de plus du double pour les minerais de fer; guant aux iontes et ferrailles, on y voit un accroissement de presgue de 100%.
Pour les importations de métaux bruts et de coke, nous constatons également une progression (—i—12%
et %— 88%). It en est de méme des pátes a papier (48%); de llhuile minérale H—
6'2%); du caoutchouc brut (4—72%). Ce sont" les importations de mais gui ont augmenté
industrielle
dans la plus grande mesure. La re'colte ayant été défauorable Fannée derniere, on a importé 18.451 wagons de mais, contre 2.291 pendant la méme période de 1935.
Marchandises exportées (tableau 2/13): Pour pl'esrjue tous les articles de la catégorie
animaux pied et produits
llexportation a été supérieure a celle de
s u r a n i-
.m a a x,
llanne'e derniére. Paz-mi ces exportations-lá, on voit des augmentations pour les animaux de tratít (Jr—8 millions de pengős), les uiandes fraichcs et préparées (%— 11-8 millions), ainsi gue pour les plumes, le beurre, les boyaux, les vessies, les oeufs, les peaux brutes et les volailles. Les exportations de saindoux et de Iard ont baissé (—41'/L million de pengős).
Parmi les autres exportations agri- coles, celles de graines de luzerne et de tréfle incarnat, provenant de la bonne récolte de 1935, ont augmenté (%n? millions de pengős). Ouant a l'orge, pour-Iaguelle en 1935 la récolte a été lé—
görement Supérieure ;; celle de 1934, les exportations aceusent une augmentation de 1"! million de pen- gős. Pour les fruits et légumes frais, abondants cette année, on voit également, () llexportation. une progression (%1'3 million de pengűs et 4—240 mille p.)— —— Gráce aux efforts déployés pour développer l'exportation, on a vendu de grandes guantités de fruits frais non settlement a des pays voisins,
bouclzerie et de
mais aussi a l'Allemagne, a la Suisse, a la Pologne,
;: la France, a la Grande—Bretagne. Mais llexporta- tion de froment a baissé. Il en est de méme de certains produits la récolte a été faíble: oléagineuses, paille, foin, haricots sees; on voit a cet égard a liexportation une régression de 7.0'5 millions de pengős.
pour lesguels seigle, graines
L'exportation des p r 0 d a i ts de l'i n d u s- tri e ag r i c 0 l e n*a pas été iauorable; on g re- margue, pour le malt, la farine, lialcool et le Sucre, une diminution représentant au total 4—9 millions de pengős. Parmi les autres exportations in (1 a s t ri ell e s, les produits d'industrie lourdc
accusent une progression (4-2'6 millions de pen—
gős), due en majeure partie aux achats de voitures pour chemin de fer effectués par la Bulgarie et liArgentine Les exportations de machines et appa—
ont augmenté. Celles dlind ustrie teac- tile accusent une progression pour les tissus de mi—soie et de soie artificielle, la soie, les fils de soie, les vétements pour femmes et jeunes ftlles.
Les ventes de Itindustrie de la fourrure ont augmente' pour les pelleteries appréte'es: celles
de llindustrie pour les sels a
reils
chimigu e, engrais.
D*apres le tableau 3, comparant Ia situation a la période correspondante de I'année derniére, de lyaugmentation des importations (46'3 millions de pengős), il revient 29-4 millions aux matieres premiéres, 10'1 millions aux demi-produits et 6'8 millions aux objets iabrigués; ee sont ces derniers gui y ont la moindre part. L'importation a augmenté a cause des besoins de I'industrie na—
tionale; les demi-produits importés (bots éguarris et sciés, fonte, ferraille, pátes a papier, fils de soie artificielle) étaient tous des articles faisant totalement ou partiellement défaut a la Hongrie; l'accroissement des importations de ces demi-produits a été exaetement de [0—1 millions de pengős. —. De l'augmentation de lyexportation (23—6 millions de pengős), il reuenait 16'8 millions aux matieres premieres, 1'1 million aux demi—pro—
duits, 5'7 millions aux objets fabrigue's. Liévolution y a été due surtout au progres de llexportation des produits de Pélevage. Les exportations indus- trielles ont augmenté pour les produits űnis.
Dlapres le tableau 4, dans le commerce exté- I'ieur de la Hongrie, c'est llAllemagne gui occupait, pendant les 6 mois considérés, la premiere place, avec un poureentage de 25'4 contre 21-3%
pour le premier semestre de 1935. Les importa—
tions d'origine allemande ont monte de 35%; les métaux bruts,
exportations Izongroiscs en Allemagne, de moitir?
Auec [*Autriche, le commerce de la Hongrie a décrn (surtout pour llexportation); la proportion de l'Autriche ;] a diminue', de 21'900 Fannée der—
niére, a 15'1%. A ljégard de liltalie, cette pro-
portion a baisse' légerement (de 11'6% a 11'0%);
toute/ois, tant les importations (luc les exportations ont augmenté; c'est envcrs I'Italie gue Ia balance commerciale Izongroise accuse cette année le plus grand excédent (13 millions de pengős); diailleurs, il en a été de méme l'anne'e derniere. La part de ces trois pays (Allemagne, Autriclze, Italie) a teprésenté 51'5% du commerce extérieur de la Hongrie (contre 54'8% Pannée derniere).
La Roumanie occupait cette année la guatriéme place dans le commerce exte'ríeur de la Hongrie, y participant pour 10'9%, contre 6'7%
pour le premier semestre de 1935. ("fest a l'égard 49*
8. szám
de la Roumanie (]ue la balance commerciale hon- groise accusait le plus de deficit (23'9 millions de p.), Ies importations ayant fort augmente' pour les bois bruts et ouvre's, l'huile minérale et surtout pour le mais. Avec la Yougoslavie et la Tchéco—Slovaauie, le commerce extérieur de la Hongrie a augmenté pour l'importation prove- nant de ces pays, et diminué pour liexportation.
La part de la Grande—Bretagne a été
de 7'6% dans le commerce e.ttérieur de la Hongrie;
celui—ci s'esi solde', envcrs la Grande-Bretagne, par un excédent (IO-2 millions de p.). Vis-a-uis de la Suisse, la balance commerciale Itongroise accu—
sait un excédent de 4'3 millions de pengős, (lú au progrés de [importation
Avec les Pays—Bos,
[long/raise de froment.
les rapports commerciauac de la Hongrie ont évolué surtout pour Ilimporta—
tion; la part des Pays-Bus dans le commerce er- térieur hongrois a monte de 17 a 2-1%. Vis-á-vis de. la France, llimportation et l'exportation ont continué a (lécroitre, Etats—U nis, seule Ilimportation a augmenté, surtout a cause des besoins hongrois en coton brut et cuivrev La balance commerciale accusait a I'égard des
Etats—Unis un deficit considérable (6'5 millions);
c'est seulement enuers la Roumaníe et la Yougo- slavie au'elle s'est solde'e par un défleit plus fort.
Envers les
*
A világ külkereskedelmi forgalmának további javulásáról számolnak be azok az
index-sorok, amelyeket a Nemzetek Szövet—
ségel) közzétesz. Javulás mindenekelőtt abban mutatkozik, hogy az országok kö—
zötti forgalom aranyban kifejezett összér—
téke tovább emelkedett. Az aranyérték in—
dex—sora (az 1929 : 100 alapon) ugyanis a következőképen alakult:
! 1934 ] 1935 1 1936
Hónap _ " ] '
Olaszországgal ? Olaszország nélkül
; t
I. 342 33-7 1 338 ! 36-1
11. 32'1 31'6 ; 31'6 34'8
nt. 35-9 34—1 1 34—2 37-2
IV, 33'0 330 330 36'1
V. 340 34-7 34-9 36-9
VI. 33'5 326 824 35'2
Átlag 338 333 [ 33—3 36'1
l
Az 1935. év első felében az aranyérték még ugyanazon a nívón állott, mint 1934-
1) L, a Bulletin Mensuel de Statistigue c.
folyóirat folyó évi 8. (augusztusi) számát. Az 1935.
és 1936. évre vonatkozó adatoknál a Szemle folyó évi 5. (májusi) számában közölt adatokkal szem—
ben mutatkozó eltérések utólagos helyesbítések következményei.
———702— 1936
ben, pontosan harmadrészét téve az 1929.
évi forgalom értékének. Az idei első félév—
ben az emelkedés eléggé jelentékeny, 8%-os ugyan, de az így elért színvonal még min—
díg alig valamivel több, mint harmada :az alapul szolgáló évi forgalomnak.
A forgalom aranyértékének emelkedése egyrészt az áremelkedés, másrészt a volu—
men-növekedés hatásaként állott be az alábbi sorok szerint:
] 1934 l 1935 1936
,. , 4 v 1 - , v - , _
ldoszak Jr. mié'. [ Ar— $$$- Ar— 33;
l index(1929:100)
I. évnegyed 45'0 75'7 43'0 77'1 45'0 80'1
u. ,, 44—0 761 43-0 778 45-5 79-3
Átlag 44-5 75-9 430 77-45 45-25 79?
Fontos momentum az árindexnek a mult év második felében megindult s a folyó év első félévében tovább folytatódó, 5%—ot tevő javulása. A volumen—index 3%-os nö—
vekedése az 1929. évi forgalomnak csaknem pontosan a 4/._-,—ére emelte fel a folyó év első félévének árucseréjét.
*
A magyar külkereskedelmi forgalomnak az 1. sz. táblázatban foglalt eredményei már korábbi időpontban kezdődő s nagyobb—
fokú javulást tüntetnek fel, mint a nemzet—
közi adatok. Az első félévi eredményeket tekintve s azokat a legkisebb forgalmú 1933—as év adataihoz viszonyítva a követm kező képet nyerjük:
1933 1934 1935 1936
e l s (3 f é ! é v
Behozatal . 100 114 121 153
Kivitel 100 115 121 136
Összforgalom: 100 115 121 144
Az 1936. I. félévi külkereskedelmi for—
galmunk 19%-os emelkedést jelez az előző évhez viszonyítva oly módon, hogy a behozatal 27%-ka1, a kivitel 12%-kal nőtt meg. Az import növekedése — amint alább látni fogjuk —— egyrészt az 1935. évi kedve- zőtlen tengeri—termés következtében szük- ségessé vált behozatalra, másrészt ——-- még pedig nagyobb részben _ a belföldi ipar fokozódó termelés3 által igényelt alapanya—
gok külföldi beszerzésének emelkedésére vezethető vissza. A behozatal erős mértékű megduzzadását nem tudta nyomon követni kivitelünk megfelelő fokozása. Agrárállam exportja a gazdasági év végén a minimumra süllyed. Amellett a vizsgált időszak egy rossz
H. szam. ——703— l936 1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Le commerce emie'rieur par mois.
A behozatal alakulása az Hónap _ Variation a'es importations
Mg,-S 1939 ; 1931 t 1932 I 1933 ] 1934 § 1935 [ 1936
évben, millió pengő —— millions de pengés
1. 668 432 27-3 22-3' 231 27-2 406
II. 606 4l'9 255 216 220 27'4 302 HL 68'4 54'4 80 5— 260 296 29'4 850 IV. 73'l 55'7 25'7 22'7' 29'6 31'8 403 V, 72'6 55'7 27'6 25'4 28'5 31'1 2388 VI 62"? 49'3 292 25"? 307 264, 34'7
1—v1. 404-2j300-9j 165'81148'7j 1634] 173-3 2196
A kivitel alakulása az Variaíz'on des expm'lahons
1930 [ 1931 t 1982 t 1933 t 1934 ) 1935 t 1936
évben, millió pengő —- millions de pengés
]. 790 399 24'1 23'2 28'6 29'8 84'9 11. 604 41'1 23'6 25'7 28'8 29'2 41'2 Ill. 78'6 50'2 25'4j 29'2 38'6 40'8 38'0 IV. 72'5 40'3 26'91i 23'1 30'9 31'1 32'9 V. 85'2 44'6 26 () 28'1 26'5 31'7 31'8 VI. 760 423 27'5-3 %B 294 298 37'3 I—VI. 452'3 258'4j 153'5 1586 18281 1024 216"!
Á külkereskedelmi mérlvg alakulása az Variai. de la balance (incommerce extr'rieur
1930 t 1931 [ 1932 t 1933 t 1934 t 1935 t 1936
évben, millió pengő —— millions de pengés
1. 4-12'8—3'3 _ 3'2 *t-09 %— 5'5 —t— 26! — 5'7 IL — 0'2—0'8 _ l'9 "941 "t- 68 %- 1'8 'l—ll'O
III. 4-10'2 —4'2 —— 5-1 * 3'2 % 9'1 —t—11'4 —l— 30 IV. _ 0'6—15'4t *l- 1'2 *!"0'4 %— 1'3 — 0'7j — 7'4
v. —l—12-6—ll'll — 1-6 4—2-7 — 2-0 1— 0-6 — 7-0 VL H3—3— 7-0! — 1-7 1—3—6 — 1-3 Jr 3-4H 2'6 I—VI. x— 48-1 413] —12'3j—t-14'9j tlth Halj — 3—5
termésű, kisebb exportfeleslegekkel rendel- kező gazdasági év záró féléve. Innen van, hogy míg az 1936. év első negyede még 83 milliós aktív egyenleggel zárult, addig a masodik évn—egyedben 118 milliós passzí—
vum keletkezett s így az idei első félév vég—
ieredlnényében nem jelentékeny, 36 millió pengős passzívummal végződött.
A belmzutulunkban —— a 2/A. sz. tábla adatai szerint —— a gazdasági élet vérkerin- gésének fenntarti'isz'ihoz szükséges fontos nyersanyagainknal és félgyártmányainknál csaknem kivétel nélkül jelentékeny mennyi- ségi, s ennek megfelelő értékemelkedés mu- tatkozik. így 56 millió pengővel nőtt a nyers és megmunkált fu importja (ez az ér—
tékemelekedés már önmagában meghaladja
az egész első félévi passzívumot) a 2496—os mennyiségi többletnek megfelelően, A 37.545 'vg-os importban a tüzifa — részint a ked-
vezőbb időjárás, részint az Önellatásra való törekvés sikeres volta következtében —- már csak 4.290 vg—t tett, 21%—kal kevesebbet, mint az előző évben, míg a gömbfánál (13.751 vg) 39%-os, a bárdolt és fűrészelt
fánál (19.504 vg) 3()%—os, tehát éppen a
konjunkturális szempontból fontos két té—
telnél igen jelentékeny mértékű a növe- kedés. A textilipar a fontos nyersanya-
gai közül nyerspamutból (1.384 vg) 19
%—kal, 1-7 millió P—vel többet szerzett be, gyapjúból (66 vg) és fésült gyapjú—
ból azonban (51 vg) 44, ill. 1576-kal csökkentette az importot az ismert okok hatása alatt, ami viszont 1-8 millió pengős megtakarítással járt. A nyersjuta importja is ———— a jutaszövet kiviteli lehetőségeinek csökkenése folytán ——w 18%—.kal, 330000 pengő értékkel visszaesett. Megjegyzendő,
hogy a ,,eelluloid és más műanyagok" tétel
69%—os mennyiségi, 720 ezer pengős érték—
beli emelkedése nagyobbrészt szintén textil—
ipari alapanyagok fokozott importjának kö- szönhető. A fonalak importja m_ kivéve a mű—
selyemfonalét — tovább csökkent. Pamat—
fonálból 2l%—kal (— 440 ezer Ft, gyapjú- fonálból 4l%-kal (——l'8 millió P) ke—
ves-ebb jött be az országba, a 1nűselyem- fonálnal ellenben (172 vg) igen tekintélyes, 32%—os H—930 ezer P) az emelkedés. A szövetek közül a pamutszövet eléggé jelen—
tékeny visszaesése és a gyapjúszövet lényeg- telen emelkedése mellett a selyem-, félselyem- és műselyem—szövetek mutatnak jelentős emelkedést (415 (j—ról 1.030 (I-ra), e szöve—
tek túlnyomó része azonban aktív kikészí- tésre jön be az országba.
A nehézipar kedvezőbb üzemmenetét ta—
nusítják a következő import-adatok. Vas- ércből (19.571 vg) több mint kétszeresét, nyers- és óeskavasból (8.512 vg) csaknem dupláját szereztük be a tavalyi mennyiség—
nek, ami az előbbi tételnél 2—3 millió, az utóbbinál 1'8 millió pengős többletet idézett elő. A nyers fémeknél (1.185 vgl csak 12
%-os (21 millió P-s) az emelkedés. A koksz—import [13.425 vg) S8%-kal nőtt (% 1-5 millió l)). A nehézipar ez alapanya- gaiért együttvéve 7 '8 millió pengővel fizetett többet a kiilföldnek, mint tavaly. —— Vas—
félgyártmányokból is 48%—kal (650 ezer P-vel) nagyobb a behozatal. Különösen a vas- és acélrudak importjánál mutatkozott emelkedés, jelentékeny részben az aktív ki—
készítési forgalom növekedése folytán. Az idetartozó készáruk között figyelemre méltó a gépek, készülékek tételének importalaku—
8. szám. ' —-— 704 — 1936 2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1935. és 1936. év január—június hónapjában.
Le commerce emtérieur de la Hongrie en janm'er—juin 1935 et 1936.
A) Behozatal — A) Importations.
Mennyiség g-ban,db—ban Érték ezer P-ben Az összérték
vagy párokban "lo-ában
. ,, . . , . , .. V
Az M meg mpok WWW Ess ? .. mem. .. .Es/35.55.
Marchandzses et groupes de marchandzses Umíes 1935 ; 1935 1935 ] 1936 193511936 l——VI.
[
Nyers és megmunkált fa —— Bois bruts et ouvre's . (; 3033264 3,754.532 14.967 20.552 8'63 9136
s Tűzifa — Bois de chaujage . . ,, 541321 429009 940 742 064 0'34
Ebből __ Dani: Nyers épület és szerfa — Bois de con— . _ _
struction et d oeuvre, bruts . . ,. 992538 1.37n.129 3.207 5.446 1'88 2'48 Bárdoltésfürészeltfa- Boiséguarrísetscíés , 1,499.005 1,950.394 10.770 14.364 6221 664
Tengeri _— Mais . . . ,, 229109 1,845.076 2520 20.457 1-45 9-32 '
Nyers pamut —— Coton brut. . ,, 116388 138.434 12.886 14.060 715 6140 (
Papiros és papirosáruk —— Papier et articles en
papier. . . . . . . . . . . . . . . . ,, 333472 424668 9.966 12.201 575 5'56
sPaplrosanyag — Páie á papier ,, 151.800 224694 3.064 4.756 177 2'17
Ebből _ Dont- Papiroslemez — Cartons ,, 22.676 23.092 919 815 0.53 0.37
Papiros —-— Papier . , 158256 175396 6.060 6.322 320 2'88
Papirosáruk — Articles m papíer . * ,, 740 1.186 323 808 019 014
Nyers bőr —- Peaua: brutes . . . . . . . . . ,, 63.852 63.750 8.355 9.826 482 4'47
Nyers fémek — Métaum bruts . . . ,, 105900 118454 6.358 8.467 367 386
Gépek és készülékek —— Machines etappareils. ,, 20.249 30.495 5.046 7.728 291 352
Szén —— Charbon . ,, 1,639.579 2,282.310 5.410 6.927 3'12 3'15
__ f) ( ." . .
E'bböx — Dom iáííííí cííímm : 361538 133131 3133 3133 l-Z'É %%
Ásványolaj —— Huile mine'rale . . . . . . ,, 661891 1,085.077 3.888 6.611 224 301
Ebből—Dont: Nyers ásványolaj — Hm'lc minéralz brut! ,, 045264 101437? 3.366 5.802 1'94 2'64
Selyem és selyemfonál —— Soie et [ils de soíe . . ,, 13.201 17.488 5.079 6.329 293 288
Ebből — Dont: Műselyem _ Soíe arlijíciellz . . . ,, 13.042 17.155 4.935 5.867 285 267
Nyers- és ócskavas — Fame brute de moulage et
ferrailles de vieux ouvrages . . , 485258 851215 8.743 5.508 216 25!
Kátrányfestöanyagok— Teintures dérive'es du goudron , 6.347 6.311 4.529 4.484 262 204 Déligyümölcs —— Fruits du Midi. . . ,, 148. 252 157.382 8.964 4.348 229 1'98 Személyszállitó automobil —— Automobiles pour le
transport des personnes ,, 1) 8.552 3) 13.148 2.559 3.902 148 178
Vasérc —— Minerai de fer. . ,, 883254 1,957.133 1.214 8.535 070 161
Nyers dohány —— Tabac brut , 6.281 9.257 1.944 3.279 1'12 1'49
Vasáruk —— Ouvrages en fer . ,, 9.590 39.310 1.662 2.803 096 128
Prémbőr, kikészített —— Pelleteries apprétées. ,, 439 539 2.366 2.723 [37 1'24 Gyapjúszövet —— lissus de lame. . . ,, 1.639 1.726 2.587 2.608 149 119 Nyers és előmunkált rizs —— Biz brut ou
decartigue' . . ,, 72.700 83.400 1.908 2.335 110 106
Pamutfonál és cérna —-Fils de coton, fils a coudre
compris . . . . . . . . . ,, 9.856 7.802 2.667 2.223 1'54 1'01'
Gyapjúfonál —Fils (le lame ,, 5.910 3.480 4.035 2.191 233 1 00
Pamutszövet — Tissus de coton ,, 3.320 2.864 2.414 2.172 1'39 O'lm'
Fésült gyapjú —— Laine carde'e . ,, 5.972 5.073 2.828 2.019 [63 0392
Villamosgépek és készülékek— Mal/Lines etappa db—piéces 3.860 1.746 2.295 1.987 133, 0290:
reils électrzgues . . . . . (1 0.098 9.419 _
Rongy —— Chi/Tens ,, 28.765 30.220 1.840 1.942 106 088
Celluloid és más műanyagok -—Cellulm'de et autres '
matieres artifícielles . . . . ,, 4.307 7.266 1.079 1.802 062 082
Vasfélgyáttmányok —— Demi-prodmtsen fer ,, 13.892 20.604 958 1.611 055 073?
Nyers juta —— Jute brut . ,, 60.790 50.146 1.928 1.596 [11 073;
Gyapjú —- Laine. . ., 11.713 6.606 2.612 1.573 1'51 0'72
'lechnikai zsiradékok —— GraiSSes teclmigucs . ,, 38.968 37.762 1.426 1.441 082 066
Cserzőanyagkivonatok —— Extraits tarmzmts . . . ,, 52.292 45.056 1.752 1.440 l'Olí 0'66
(sszesen _ Total % db fem 8033§8813JO§1§3§ ; 126285170680 7286 77—73
db—Piécts 228372 289766
Egyéb áruk — Autres marchandises , ; pár—[mim 6.209 5.016 (47.033 48.904 2714 22'27
(; 236665!) 2748349
dp miéces 232232 291512 [
Behozatal összesen — Importations totales . Paf'PW" 6.209 5.016 ( 176318 219594 100'00 10000
Cl 10,396.759 15,854.252
])875 darab —— unite's. — 2) 1.326 darab —- unite's.
