Takarékbetétek és folyószámlabetétek az 1935. évben

3. szam. —— 243 —— 1936

2. Az ipari termelés indexeínek alakulása. ll.

19292100

* 1 9 3 5

0 r s z 31 g 1930 1931 1982 1933 1934 1985

§ , 1. l 11. l m. 1 IV.; v. ! VI. )v11.§VIII.1 IX. 1 x. ] XI. [XII.

Beruházási iparok indexe

Egyesült Államok .. .4 ,. .. .. 72'6 48'2 276 4142 465 682 61'5 61'2l 59'7 59'1l 53'8' 559 582 GM? 635! 68'2 74'7 81'8

Észtország .. .. .. .. .. ., _. .. 95—1 882 71-3 74-7' 980 85-6 87'91106'0 96—0I123-65112'1128-612251109-2108—9109-6 '

Finnország ,, ., .. .. 82—4 69'1 67-4 78-5 92-9 . 104-4 89-7 960 .

Japán ., _. .. .. .A .. . .. .. .. A. 100-0 913 104-4 184'4170'0 . 1800 1869 2005 1963 192 21909 1856 184-7 190-6 203-5 206-9 -

Lengyelország _. .. .. . 79'4 59'8 42'4 46'6155'4 622 59"? 580 60'6 625 606 614 612 617 63'9 649 663 654 Németalföld .. 4 .. .. .. 86'6 62'9 45'9 5523 558 472 479 428 402 412 42'3 469 49'5 500 496 500 521 538 Németország .. .A .. .. 81'6' 52'6 34'4 4361 726 994 797 82'3 930 97'3100'8101'0106'2104'2112'9107'5106'7101'2 Norvégia .. .. .. .. .. .. .. .. .. 106'3 75'0 88'3 93'2 l02'5105'3102'21106'0'102'51062 105'0 109'5 89'7 101'8108'6 109'3 111'3 110'4

Románia (. .. .. .... .. .. . .. .. .. 96—44 96-6100—9104-11121—5 . . . [ . A . . . . . . . .

Svédország .. .. .. A. .. .. l. .. .. 93'9 78'3 687 730 913 . 5100-9100'9g101-7 98'3 lOO'O' . . . . . Szovjet-Unió .A .. . .. 4. .. H ,. 141'9 1839 2146 2371 2878 ' ,309'8327'93331 335'4 350'4l359-0I347'9 369'6880'4 390'7

Fogyasztási iparok indexe

Egyesült Államok .A ., .. .. .. 86'8 852 759 842 884 87'6 89'2 86'O* 84'7 850? 860 847 863 86'5' 88'13 91'3 90'5 93'4 Észtország .. . 99-9 909 793 82'8 924 986 92'7101'3 90'3l110'l 87'8115'2112'9108'11113'3117'1 ' _ Finnország .. .. .. .. A. .. .. 986 899 9638 llO'8122'4 . 131'4 132'4 125'8 * .

Japán .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 100-0100'1 105—5 117-6l127-7 . 134—2 124'6136'1 140-1 141-4133-5148-0141-7140-3 145-1 135-4 - Lengyelország." .. .. ,. 83'5 75-2 64-1 64—3 717 74-9 70-5 722 77-1 744 73-1 76-4l 73-2 76-1 75'8 73-9 76'-6 79'3

Németalföld .. .. .. .. 96'3 98'5 83'0 85'9 861 896 94'1 970 100*7§103-7101'5 92'6l 83'0 770 741 793 830 89'6 Németország .. .. .. 940 892 76-3 82-6 92—4 883 890 88'4 89'2g 875 881 81'1 832 875 92'6 918 905 87'1 Norvégia .. .. . .. , . A. . . , 96'0 81'9 969 948 96-8105'1 93'8 11291 99'7 99-4105'9113-3 82-81 98-2113'3113'7121'0108'0

Románia .. .. ., ., .. v .o 99-1 98'9 81—3111'613V0 . . , . . . l . § . l , . . . . Svédorszig .. ., 100-0 952 96-2 (.)5'2112—5 . 1125114-43119-2121-2122-1 . l . . . .

Szovjet-Unió '. .. . .. , .. .. .. 1202 1398 1526 1629 185'9 . 197'4 200'93213'5 202*6!200'3!183'01152'2l187'6 233'23276'0

a %

fogyasztási iparoké, jelezve, hogy a válság a be- gyasztási cikkek termelésére, amelyek közül nem ruházásokra jóval korlátozóbban hat, mint a fo— egy elsőrendű szükségletet elégít ki. A fogyasztási iparok indexei (éppen ezért kevesebb mozgékony—

3. Főbb árúk termelési világindexének alakulása. ságot mutatnak Említést érdemel a Szovjet-Unió

1929: 100_ példátlanul magas beruházási ipari indexe, amely

* ; 1 Növeke- 19293100 alapon 1935 őszén már 2391—es magas—

Áru 1930 1931l1982l1933§1934§1935 ;;st'lágz ságot ért el.

l ! § l ótaolo-ban

Végül ugyancsak a Népszövetség közlése alap- Vas ' . . 81'2! 56'4l 40.15 501! 636 744 % 85'0 ján néhány főbb áru világindexét mutatjuk be.

Acél . . . 78'7 57'6 42'0 56'5 67'8 81'5 4. 94-1 1935—ben a kis táblázatban felsorolt áruk vala—

. Cink . . . 96'0 68'5 53'9 68'1 813 920 ul—70'7 mennyiének kedvező az alakulása. Az 1932. évi

u légifíszén ' gála $$$ gé); 333 332 332 1122 mélyponttal szemben az acéltermelós mutatjaaleg—

Petróleum: 95.219149 87'5 95'6 10013 1088 %— 24.4 nagyobb emelkedést (94'1%) S a barnaszén a leg—

kisebbet (15'4 % l .

till-null..-cucca-IIIIIII-lon-nunu-nnnunu-nnInn-ncnlcnnnnn-ncu.n-o-uunnn'n-n....nn-n-n-u-nnnnnccun

a ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY a

Il'lll-IIIIIIIIIIIIIII'llIII.-IllllII.C.-IIlIIllIIIIIIIIIDII'llllllllllllllllllllll"lll'lllll'lll

line-nu.

Takarékbetétek és folyószámlabetétek az 1935. évben.

Les dépöts d'épargne et les de'póls en compte eourant en Hongrie dans Fan/mee 1935.

Résumá Les dépóts en bamme, apres avoir bangues de province, membres dudit Institut, on a fort baissé par suite de la crise, augmentaient len— sépare'ment des chiffres.

.tement depuis 1932—33. Les tableaua; ci—dessous o/frent des ren-

Pour llannée 1935, 011 nJa de données gue seignements détaillés pour Fanne'e 1935, en la com—

pour les établissements de crédit les plus ím- parant aux anne'es précédentes.

partants, notamment pour les établissements On y voit alien 1935, par rapport () 1930, dans membres de lylnstitut central des sociétés financieres les établissements membres de Flnstitut central, et pour la Caisse dlépargne postale. Pour les 12 Ies dépöts (Fépargne ont baisse' de 2I"—'I-% et les princípales bangues de Budapest et les 33 grandes dépóts en compte courant, de 21'900. C'est dans les

3. szám. —244—— ₁₉₃₆

Mmm—WWW

grands établissements budapestoís gue [es dépóts ont Ie moins (limínue' depuis Ia crise: en 1935, ils n'ont été inferieurs 9119 de 5'8% ("r ceux de 1930.

A la Caisse djépargne postale, les dépóts dyépargne, ayant baisse' pendant guelgne temps en 1931, oni monté bien plus (1118 dans les autres établisse—

menls; en 1935, ils ont dépassé de 39'9% ceux de 1930.

En raison de la límitation de la circulation des devises, rendue nécessaire par la crise, les dépóís Iibellés en monnaie étrangére ont fort dinn'nué.

*

Az összes magyar pénzintézetek betét—

álladékára vonatkozó 1935. évi adatok csak a rendes évi hitelstatisztikai adatok feldolgozása során, tehát csak a folyó év vége felé kerülhetnek nyilvánosságra. A jelentősebb intézetekre vonatkozó adatok azonban már most is rendelkezésre álla—

nak.

Ismeretes, hogy 1930 óta úgy a taka—

re'kbetétek, mint a folyószámlákon elhelye—

zett betétek értéke erősen megesökkent. A csökkenő irányzat azonban már 1932——

1933-ban megtört és azóta megindult a regenerálódás lassú folyamata.

A betéteknek a válság következtében jelentkező lemorzsolódása természetesen nemcsak nálunk, hanem a hitelválság által érintett államokban mindenütt jelentke- zett. Az irányzat azonban nem volt egy—

ségesnek nevezhető és ott, ahol a válság hatása kevésbbé volt kiélezett, vagy ahol csak későbben jelentkezett, ennek megfe- lelően alakult a betétek álladéka is. Az aranyblokk reprezentatív államában, Fran—

ciaországban, a takarékpénztáraknál elhe- lyezett betétek álladéka (caisse diépargne ordinaires) egészen az 1934. év végéig ál—

landóan lemorzsolódott s csak 1935—ben állott be némi szilárdulás. Hasonló volt a helyzet a francia nemzeti takarékpénztár—

nál (caisse dtépargne nationale). Svájcban ellenben a takarékpénztárak betétállade'ka (caissee d3épargne des bangues cantonalesl 1932 óta állandóan emelkedőben van. Né—

metalföldön az ottani postatakar—ékpénztá—

rak betétálladéka egészen 1935 márciusáig

növekedett, innen kezdve azonban —-— nyíl-

ván a holland forint helyzetével kapcsola—

tosan ——— lemorzsolódás észlelhető. Azok-

ban az államokban, melyek letértek az aranyalapról, a betétek növekedése általá- ban hangsúlyozottan fokozódik. Nagy—

Brítanníában a postatakarékpénztáraknál és a trusteeknél a betétek álladéka az

1932. évi 461 millió fontról 1935 októbe-

réig 582 millió fontra, vagyis 26'2%—kal

emelkedett. Az Amerikai Egyesült Álla- mokról csak hézagos adatok állanak ren—r delkezésre, de itt is látni, hogy pl. a New—

York-állambeli takarékpénztárak betétállae déka az 1933. évi erős visszaesés után nö—

vekedőben van. Japánban a postatakarék' betétek álladéka 1932 után folytonosan növekszik és 1935 októberében elérte a 3.131 millió yent az 1932. évi 2.704 millió yennel szemben. Ellenben stagnálást, sőt inkább lemorzsolódást mutatnak a cseh—

szlovák adatok. Érdekes, hogy mióta

Ausztria legalizálta a schilling értékének leszállítását (1934), a betétek itt is növeke- dőben vannak. Igen erőteljesen emelked- nek a német betétek, itt a takarékpénztár-- rak betétálladéka az 1932. évi 9.917 millió márkáról 1935 októberében 13.272 millió

márkára (33670) növekedett.

Ha a betétek növekedése általában ví- lágszerte megállapítható is, annak általa—

ban szerény mértéke arra látszik vallani, hogy a bizalom még nem állott helyre tel—

jesen.

Magyarországon, mint már említettük, a betétek szintén emelkedőben vannak.

Az alábbiakban előbb a jelentősebb pénz- intézetek takarékbetéteinek, majd a folyó—

számlákon elhelyezett összegeknek 1935, évi alakulását fogjuk ismertetni.

[. T(llmrékbetétek.

A jelentősebb pénzintézetek takarékbe—

téteinek álladéka az 1935. év végén —-—— ösz—

szehasonlítva az előző évek adataival ——— a.

következő volt:

Takarékbetétek álladéka.

Posta Budapest; 12 Vidéki 33 felajá él?:

takarék- legnagyobb legnagyobb tozó összes

pénztár pénzintézet pénzintézet pénzinté—

W., zetek

a) E z e r p e n g 6

1930 végén 726141 559.043 125.750 1,018,877 1931 ,, 54.034; 480.022 88.993 811503 1932 ,_ 61.081 450.923 75.667 719897 1933 ,, 75.435 460.359 73.614 730 741 1934 ,, 90.170 497.738 78.894 761080 1935 ,, 101.614l 526.616 81.960 800.321

b) Indexszámok (1930: 1001 1930 végén 1000 5 1000 1000 1000

1931 ,, 74'4 85'9 70'8 79?

1932 ,, 841 807 60'2 706

1933 , 103-9 ! 82'3 58'5 71-7

1934 , 124-2 ; 89-0 62"? 747

1935 , 139'9 ; 94'2

3. szám. ——245— ¹⁹³⁶ Az adatokra vonatkozólag meg kell je—

gyezni, hogy a budapesti 12 legnagyobb intézetnek, valamint a vidéki 33 legna- gyobb intézetnek az adatai természetesen bentfoglaltatnak a P. K. kötelékébe tar—

tozó intézetek adataiban. Elkülönítve ezek azért közöltetnek, mert úgy a budapesti, mint a vidéki legnagyobb pénzintézetek már a szanálási időszak kezdete óta ha- vonta rendszeresen beszolgáltatják a beté—

tekre vonatkozó adatokat a statisztikai hi- vatalhoz s a nagyintézetek betrétálladéka különben is igen jellegzetesen alakul.

A Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartoznak az ()KH, szövetkezeti hálózatán és egyes különleges működési körű pénz intéz—eteken kívül az összes számottevő ma—

gyar pénzintézetek s így a P. K. intézetek betéti adatai kis híján az egész magyar be—

téti állományt reprezentálják. Az ország—

nak a statisztikai hivatal által megállapí—

tott összes takarék'betéti álladéka és a P. K.

által saját tagintézeteiről közzétett betéti adatok közt ugyanis a viszony az utóbbi években a következő volt: '

" , ,, , ! P. R. körébe USÉÉZÉCFCÉSL' tartozó inté

' zetek

mlakarékhetétálladékának

; tt—

!

i_,_.—————--_.k_?

§

;

!

viszonya

a

1930. . . mo 94-9

1931. . . 100 % 95-0

1932. . . 100 ) 964

1933. . . 100 1 97-1

1934, . . 100 ! 95—6

1

A P. K. tagjai sorába nem tartozó pénz- intézetekre —— eltekintve a postatakarék- pénztártól —- tehát csak egy töredék jut.

A P. K. kötelékébe tartozó pénzintéze—

tek b-etétálladékának részletes adatait az 1. sz. táblázat tartalmazza. Az adatokból kitűnik, hogy a P. K. intézeteinek takarék—

betétei az 1935. év végén újból elérték a 800 millió pengőt, miután az év folyamán 39 millió pengőt meghaladó növekedés kö- vetkezett be. Ez a növekedés 5'1%-nak felel meg. Ha pedig az 1935. év végének álladékát az 1932. év végének adataival, vagyis az elért mélyponttal hasonlítjuk Össze, látjuk, hogy azóta a takarékbetétek kereken 81 millió pengővel, vagyis 11'2%- kal emelkedtek, ami már elég számottevő eredmény. Biztató az is., hogy az emelke—

dés iramának lassúsága dacára a betétek regenerálódási folyamata megőrizte pro—

gresszív jellegét, mert az emelkedés aránya 1933-ban csak 1'6%, 1934-ben 42% volt.

Magát az 1935. évet tekintve, látjuk, hogy az év folyamán a betétek növekedése (vagy csökkenése) éppen nem volt egyen—

letes, ami természetes, mert a betétképző—

désnek is megvannak a maga idényszerií vagy egyéb ingadozásai. Általában decem- berben észlelhető a takarékbetétek emel—

kedés—ének maximuma, amiben az időközi kamatok tőkésítésének a befolyása látszik., December 31—re ugyanis a fel nem vett ka—

matok tőkésítése rendszerint meg szokott történni. 1935-ben is december jelzi a ta—

karékbetétek emelkedésének maximumát,

amikor is a P. K. intézetek betét-ei 4'27-

kal növekedtek az előző havi álladékhoz képest. Jelentősebb emelkedés mutatkozott még júniusban (2370). Figyelemreméltó, sőt némileg aggasztó csökkenést hozott az ősz első két hónapja. Szeptemberben és októberben ugyanis a most tárgyalt inté- zetek takarékálladéka közel 20 millióval esett vissza, ami 2'5%-nak felel meg. Ez a csökkenés az idényszerű ingadozások irányának sem felel meg és nyilván a ked- vezőtlen külpolitikai helyzetre vezethető vissza (afrikai háború kitörése). Az év utolsó hónapjaiban azonban —— mint lát—

tuk —— a helyzet megjavult.

A P. K. adatai is igazolják azt, hogy a vidéki intézeteket a betételvonások sok—

kal érzékenyebben érintették, mint a fővá- rosiakat s azt is, hogy a gyógyulás folya- mata az előbbieknél jóval lassabban halad előre. A P. K. fővárosi és vidéki taginté- zetei között ugyanis a takarvékbetétek meg—

oszlása 1930 óta százalékos arányban ki—

fejezve a következő volt:

Vidéki intézetek

! Fővárosi ; intézetek ,

(takarékbetétállás O/o-ban)

1930 . . . 63 37

1931 . . . 66 34

1932 . . . 69 31

1933 . . . 70 30

1934 . . . 72 28

1935. . ! 72 28

Az eltolódás tehát elég nagyarányú.

Míg 1930-ban az összes takarékbetéteknek 37 % -a volt a vidéki pénzintézeteknél, 1935-

ben már csak 28%-a. Az arány folytono—

san, megszakítás nélkül romlott. Érthető ez, ha látjuk, hogy a P. K. kötelékébe tar- tozó fővárosi intézetek betétálladéka 1930—

3. szám, __.

tól 1935-ig (figyelemmel az időközben be- állott javulásra) csak kereken 10%—kal csökkent, míg ugyanakkor a vidéki intéze- tek takarékbetétállade'ka nem kevesebb,

mint 41%-kal lettalacsonyabb. A jóval kisebb összegű vidéki takarékbetétek ab—

szolút számban véve is sokkal többet veszí- tettek állagukból. 1935 decemberében a

246 —— 1936

%

P. K. kötelékébe tartozó vidéki intézetek takarékbetét-álladéka 155 millió pengővel volt alacsonyabb, mint öt évvel azelőtt, míg a fővárosi intézeteknél ez a különbö—

zet csak 636 millió pengő volt. Jóval ki—

sebb álladékukhól tehát a vidéki intézetek több mint kétszer annyit vesztettek, mint a fővárosi pénzintézetek, A Vidéki intéze- L A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó intézetek betétálladéka.

Dépóts dans les établissements de crédit faisant partie de l'lnstitnt central des sociétés financiéres,

Ifíabigeáfzgfsn/sugeezteltzígapcst Etablisslgfíjzlííztlgtaelíbpefívince Egyutt _ Ensemble

"" '" "ÉTM ;: ";"le ! .? 71 '; § . so "§"

Időpont — Dates ÉÉ "$$$? WÉÉ ÉÉÉÉ É§ ÉÉÉÉT

. %mm—SEifR %Ih/x—S %: mA'EENE

1000 P ggg-sg: se § 1000 P 33—35: § 1000 P 5—3 áz §§ §

$$$—$$$ 433 § e§s§§§§

330553 3? ?Ésék ;? %s%s

a)Taka1-ékbete'tek -——— De'póts d'épargne

e 1980 végén . . 841302 —— 377575 —— 1,018.877 ——

ha 1931 ,, 536446 ——16'4 275057 ——27'2 811503 m20'3

§ 1932 ,, 499460 —— 69 219837 . "201 719.397 ——11'4

% 1933 ,, 519216 4— 40 211525 ' —— 3'8 730741 J;— 1'6'

** 1934 ,, 545701 4—— 5'1 215379 4— 1'8 761080 J;— 4'2

'*ü 1935 ,. . . 577711 1, 5-9 222610 4— 34 800321 4— 5-1

(Moisz)

1935 1. 544.776 _ 02 215957 % 03 760733 — 00

II. 546014 Jr— 0-2 217217 J;— 0'6 763281 4— 03

111. 553.414 %— 1'3 217262 4— 00 770676 %a l'()

IV. 549531 — 07" 217920 4— 03 767451 —— 04

V. 552116 —1— 04 216023 — 09 768139 4— O']

VI. 564714 4— 2'3 220866 —l— 22 785.580 % 23

VII. 564823 % 00 220244 —- 03 785067 — 01

VIII. 561.538 _ 06 219081 —— 05 "(80.619 %— 06

IX. 554119 —— 1'3 216124 —— ]"3 770243 —— 16

X. 546401 —— 1'4 214522 m 07 761023 —— 1'2

XI, 553045 4— 1'2 214588 —— 00 767638 % 0'9

Xll. ! 577311 ; 4— 4-5 222010 § % 8'8 ! 800321 ) 4— 4—2

1 b) Folyószámlabetétek —— De'púts en compte conrant

! § 1930 végén 828142 — 69.809 — 897951 ——

§ 1981 ,, , . 745171 ———1()'0 51.861 "3257 797032 —11'2

a:; 1932 ,, . . 724442 — 28 44.895 ——13'4 769387 ——— 35

e 1933 ,, _ . 733412? —§— 1'2 41.887 ——— 6'7 775014- 4— 07

N 1934 ,, . . 1) 629438 ——14'2 44.150 4— 5'4 *) 673588 ———13'1

73 1935 ,, . . 652658 —§— 37 49.384 % O'ó' 701042 4,— 4'1

(MMM)

1935 ]. 625414 — ()'6 42.158 4—— 45 667572 % 0")

II. 616885 4— 14 41.902 — 06 658787 —— 18

III. 628092 4— 18 42.533 % 0-9 670625 %— 1'8

IV. 632439 4— 07 42.672 4,— 0'3 675111 %— O'?

V. 627366 — 08 41.982 —— 16 669348 — 09

VI. 642926 %— 25 44.255 4. 54 687181 %— 26

VII. 642178 ——- 01 43.424 —— 19 685602 —— 02

VIII. 638600 — 06 43.473 —— 01 682073 —— 05

IX. 640538 4— 03 46.305 4— 65 680843 4— 0"?

X. 650546 4— 1'6 444856 — 31 695402 4,— 1'2

XI. 650543 —— 00 44.982 —J,— 03 695.525 4— 00

XII. 652658 4— 03 48.384 4— 76 701042 —l— 08

1) Az álladék—csökkenés oka. az, hogy az intézetek egy része egyes tételeket áthelyezett a ,,hítelezők"

alatt kimutatott mérlegtételbe. —— La diminution étaz't due an fait gwune partie des établissements a fait jigurer, dans le bilan, certains postes sous la rubrigue ,,cre'anciers".

3. szám. — 247 —— ' 1936 2. A nagyobb pénzintézetek összes betét-álladéka.

Total des dépóts placés dans les principaux établissements de cre'dit.

B u d a p e s 1 Vidék — Province Együtt —— Ensemble

. 3 m :— .3 ; e.g. - 3 x' ;. 3

N E: N : % EN -.'. a.. ; T' gN 2 a 3-—

Id" t KÉNÉ D1§% ':l'ugm 23303: gLZÉN gu) § ):LÉÉM

gon ., .m' ,, ) 'G*: —o m '; "a § 3-3:— : '; %%

p § § ? §$§§ Osszesen ÉÉ3§§ 'g'Egm §É§§§ 533 5 ÉÉÉGÉ

Dates ** ;) § m$ ?: § ,. gS-S § .,, EEG-93 "És : w ._ _a e gűp * v:

§ §; 59.945 loíal mat-—§ mxmgw 353583 ;: m *— hod—3333

;"173 .Én-ESFÉ srac—a': mg.;g mmEÉÉ 'Dva NwÉÉÉ

s! A 1 NS'U'G ? ——$ 60 AM ;. -—_ ÉN (e w we—

?; 35137 133924 ...ÉÉ'É: Sgkű ._§§*§x (" $ % ._Éggx

o ** T ,— . -— ,— x N . N

mux—. aggawul űz,—D*6o %%?63'17 —L5*'D.§§ §a § _áeaéo

1000 pengő — en milliers de pengős (% 1000p§zgág (% 1??%Éágfgőg Ul'.—

; a) Takarékbetétek — De'póts Wépargne

3 1930 végén.. 72.614 559043 631657 — 125750 _ 751407 _

, : 1931 ,, .. .. 54.034 480022 534056 — 5-1" 88.993 — 2122 623049 —— 7-7

* § 1932 ,, -- .. 61.081 450923 512004 _ 4-1 75.667 _ 150 587.671 —— 5-7

. s 1933 ,. .. 75.435 460369 535794 4— 4-6 73.614 _ 27 609408 4- 3-7

% ; 1934 ,. .. .. 90.170 497738 587908 Jr 9-7 78.894 1 7-2 666802 4 9—4

1 1935 ,, .. .. 101614 525616 627230 —1— 6-7 81.960 _i— 3'9 709190 4— 0-4

(Mais)

1934 l. . 80.192 466786 545978 4- 1-9 73.015 —— 0-8 618993 4— 1-6

11. .. 81.730 463902 545632 —— 0-1 72.774 — 0-3 618406 —- 0-1

* IH. . 81.163 466565 547728 4— 0-4 72.996 4— 0-3 420724 -,l— 0-4

§! IV. 82.390 469870 552260 4- 0-8 72.655 —— 0-5 624915 4— 07

V. .. 81.547 471619 553166 4— 02 72.800 —1— 02 625966 4— 0-2

VI. .. 83.103 479263 562366 4- 7-7 74.601 —1— 2-5 636967 -1— 1-8

VH. .. 84.868 482382 567250 -1- 0-9 7J.892 —1— 1-7 643142 4— 1-0

VIII. .. 86206 482904 569110 _k— ()'3 76.074 %— 02 645184 4— 0-3

IX. . 86.941 473985 565926 —— 0-6 77.009 4— 12 642935 —— 0-3

X. 89.631 478.109 667740 -1— 03 77.014 4— 00 644754 —1— 0-3

XI. . 91.309 480075 571384 4— 00 77.294 % 0-4 648678 -1— 0-0

XII. .. 90170 497738 587908 —1— 2-9 78.896 4,— 2-1 666804 --1- 2-8

§ 1935 I. .. 95.575 499181 594756 —1— 1-2 79780 —1— 1-1 674536 4— 1-2

. II. 96.853 499683 596536 4— 0-3 79.959 4— 02 676495 —1— 0-3

; III. .. 98.859 506.491 605 350 —1— 1-5 79.890 —— 0-1 685240 4— 1-3

A IV. .. 99.847 502846 602693 —— 0-4 80.183 4— 0-4 682876 —— 0-3

V. .. 99.932 504561 604493 4— 02? 79.707 —— 0-0 684200 J,— 0-2

1 VI. .. 97.739 514733 612472 —1— 1-3 81.678 4- 25 694145 4— 1-5

1 VII. .. _ 97.478 517360 614838 %— 0-4 81.238 % 05 696076 4— 0-3

1 VIII. .. 98.637 514063 612700 -— 0-4 81.328 —1- 01 694028 —— 0-3

* IX. .. 99.714 507288 607002 —— 09 80.451 —-— 1-1 687453 _— 0-9

X. .. 99.545 499630 599175 — 1-3 79.644 —— 1-0 678819 — 1-3

XI. 100615 505834 606449 4— I ? 79.281 % 0-5 685730 4- 1-0

XII. . 101614 525616 627230 4— 3-4 81.960 "1" 3-4 709190 4- 3-4

; b) Folyósza'mlabetétek — Dépóts m compte counmt

! u 1930 végén.. .. .. 88.724 728 155 ! 816879 — 28.402 — 845281 —

í "3 1981 ,, .. .. .. 54.937 609026 663963 — 18-7 23.621 — 1013 687584 —- 8-7

1 §) 1932 ,, .. .. .. 42.728 629405 672133 4- 1-2 21.145 —— 10-5 693278 4— 0-8

1 § 1933 ,, .. 46.267 614577 660844 — 1-7 21.028 -— 06 681872 — 1-6

. "' 1934 ,, .. .. . 46.920 615283 662203 4— 0-2 22231 -1— 06 681484 4;— 0-4

7: 1935 ,, .. _ .. 50.924 635601 686725 -1— 3-7 23.325 —1— 4-2 710050 4— 3-7

(Mois:)

1934 I. , 43.582 617275 660857 4— 0-0 20.182 —— 4-0 681039 — 0-1

. II. .. 43.703 598784 642487 w- 2-8 20.005 _ 0-9 662492 _ 2-7

: III. .. 41.962 603895 645857 4— 0-5 20.309 -1_ 1-5 666166 4;— 0-6

_í- IV. .. 40.761 600023 640784 — 08 19790 _ 2-5 660574 — 0-8

, V. .. 41540 602689 644229 %— 0-5 20.054 _1— 13 664283 —1— 0-6

7 VI. . 40.726 606477 647203 4- 06 19.187 — 4-3 666390 4—- 0-3

1 VII. . 35.145 619588 654733 4— 12 19.260 4— 0-4 673993 Jr 1-1

', VIII. . 36.674 614886 601560 — 0-5 19.663 2-1 671223 — 0-4

§ IX. ,. 42.846 614.739 657.585 4- 09 19.755 11: 0-5 677340 4— 0-9

(, X. 43.162 621906 665068 4- 11 20.055 4;— 1-5 685.123 4- 1-1

: XI. 51.949 624476 676425 -1— 1-7 20.645 _i— 2-9 697070 —1— 1-7

XII. .. 46.920 615283 662203 —— 21 22.281 4— 7-9 684484 -— 1-8

_ 1935 I. . 36.142 613947 650089 —— 1'8 21.627 — 2-9 671. 716 — 1-9

II. .. 35.898 606372 642270 — 1-2 21.352 — 1-3 663622 — 12

III. ,. 41.357 621.111 662.468 4— 31 21.802 4— 2-1 684270 4— 3-1

IV. .. 36.938 623460 660398 — 0-3 21.288 — 24 681686 —— 0-4

, V. . . 38.044 621 .400 659.444 —- 0-2 20.462 — 4 a? 679906 —— 0'3

VI. .. 42.009 629284 671293 J,— 1-8 21.346 4- 4-3 692639 4— I'!)

VII. .. 41.059 632839 673898 4— 0-4 20.248 — 5-2 694141 4— 0-2

5— VIII. .. 46.241 629.539 675.780 —1- 0-3 20.566 4- 09 696346 %- 0-3

' IX. . 45.500 635.677 681.177 4— 0-8 21.214 4— 57 702391 4— 0-9

X. . 46.409 648392 694801 4- 20 21.444 4— 1-1 716245 4- 2-0

XI. .. 49.838 644439 693777 — 0-1 21.463 -1— 0-1 715240 — 0'1

.; XII. .. 50.924 636801 686725 —— 1-0 23.325 4— 8-7 710050 —— 0-7

3. szám.

teknél még 1933—ban is 3'8%-kal csökkent a takarékbetétek álladéka, míg ugyanekkor

—— mint az 1. sz. táblázatban közölt rész- letes adatokból kitűnik —— a fővárosi hitel-r intézetek takarékbetét—állatlékánál már

4%-os növekedés mutatkozott.

A takarékbetétek havi alakulásánál a mozgalmak iránya szempontjából a fővá- rosi és a vidéki intézeteknél az 1935. évben számottevő eltérés nem észlelhető. Az ősz- szel jelentkező csökkenés —— melyről az imént emlékeztünk meg —— a fővárosban nagyobb arányú volt, mint vidéken. Viszont ennek reakciója, a novemberi és decem—

beri emelkedés is erőteljesebb volt a fővá- rosi intézeteknél, mint a vidékieknél.

Amint a P. K kötelékébe tartozó fővá—

rosi és vidéki intézetek betétalakulásánál jellegzetes különbségek észlelhetők, épp—

úgy különleges megítélést igényelnek a fő—

városi nagybankok adatai. Ezeknek rész—

letes adatait a 2. sz. táblázat tünteti fel.

Összehasonlítva ezeket az adatokat a P. K.

kötelékébe tartozó összes fővárosi intéze- tek adataival, látjuk, hogy a fővárosi nagy—

bankok helyzete a takarékbetétek szem- pontjából jelentékenyen kedvezőbb volt, mint a kisebb budapesti pénzintézeteké.

Ha ezeknek az adatait összeállít-juk, a kö—

vetkező képet kapjuk:

P. K. kötelékébe tartozó fővárosi pénzintézetek takarék-betétálladéka.

Ev Összesen * 12 nagy bank többi fővárosi

? pénzintézet

a) ezer pengőben

1930 . . . . 641302 1 559.043 82.259 1981 , . . . 536446 ' 480.022 56.424 1932 . . . . 499460 ; 450.923 48.537

1933 . . . . 519216 460359 58.857

1934 . . . . 545701 497.738 47.968

1935 . 577.711 ; 526.610 51.095

b) índexszamok (19302100)

1930 . . . . 1000 1000 1000

1931 . . . . 83'6 859 681;

1932 . . . . 77 9 80 ? 590

1983. , . . 810 823 715

1934 . . . . 85'1 § 890 583

1935 . , . . 90'1 ; 942 636

A nagy bankok 6 % os veszteségével szemben tehát a kisebb fővárosi pénzinté—

zetek öt év alatt elvesztették takarékbetét- álladékuknak 36'7%—át. Az 1935. évben a 12. fővárosi nagybank takarékbetét álladéka összesen 29 millió pengővel gyarapodott, ami 5-8%-nak felel meg.

——248—

1936 , ,

A kisebb és nagyobb intézetek közti jel—

legzetes különbség a vidéki intézeteknél is észlelhető, de természetesen kisebb mérték—

ben, mert itt a nagyobb és kisebb intézetek között nincs oly nagy mértékű különbség, mint a fővárosi intézeteknél. A budapesti intézethez hasonlóan vizsgálva a nagyobb és kisebb vidéki intézetek takarékbetétei—

nek alakulását, a következő eredményre ju—

tunk:

P. K. kötelékébe tartozó vidéki pénzintézetek takarék-betétálladéka.

a . 33 A "bb' 'd'! '?

LV Összesen _ vidékimtíink § Égnziniázítn

a) ezer pengöben

1980 . . . . 377.575 125.750 251825

1931 . , , . 275.057 88.993 186064

1932 . . . . 219.937 75.667 ] 144270

1933 . . . . 211.525 73.614 ' 137311

1934 . . . . 215379 78 894 § 186485

1935 . . . . 222.610 81.960 ! 140550

b) indexszámokban

1930 . , . . 100 () 100'0 § 1000

1931 . - . . 728 708 § 739

1932 . . . , 5822 60'2 573

1933 . . . . 56-0 585 ; 548

1934 . , , , 57 0 62"? § 54'2

1935 . . , . ; 590 6522 : 55'8

1935—ben tehát a 33 legnagyobb vidéki inté"

zet betétálladéka kereken 82 millió pengőa volt (részletes adatokat ]. a. 2. sz. táblázat—

ban), míg 1930—ban 1258 millió. A csökke—

nés megközelíti a 44 millió pengőt és"

34'8%—nak felel meg. A kisebb vidéki inté- zetek takar—ékbetétálladéka azonban ugyan-' akkor több mint 110 millió pengővel csök- kent, 251'8 millióról 140'7 millióra s ez százalékos arányban kifejezve 44'2%-ot tesz ki. Tehát itt is meglehetős élességgel, domorodik ki a gyengébb pénzintézetek kedvezőtlenebb helyzete Egyébként az 1935. évben is a vidéki pénzintézeteknek takarékbetétálladeka jóval mérsékeltebb

(3'9%-os) gyarapodást tudott csak felmu—

tatni, mint a fővárosi intézeteké.

Összefoglalva az elmondottakat, a vál—

ságban szerzett tapasztalatok alapján meg—

állapítható, hogy a nagyobb és jelentéke—

nyebb tőkeerőt képviselő pénzintézeteknek a takarékbetétálladéka aránylagasan na—

gyobb ellenállóképességet árult el a válsá—

gos évek alatt, mint a kisebb és gyengébb intézeteké. 1930—tól 1935-ig csökkent ugyanis a P. K. kötelékébe tartozó intéze—

tek közül: