KERESKEDELEM És Köze-E'IÉEB'EÉMÁWUÉ
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1931. év jan.—szept. hónapjaiban.
Le commerce exiérieur de la Hongrie dans les neuf premiers mois de 1931. '
Résumé. En janvier—septembre 1.931, la oa- Ieur des irnportalions est tonzbée a 428'2 millions de penyó's (contre 627'8 millions l'année précédente)
el celle des e.tportations a 401 millions (contre
664"? millions en 1930). Les chiíires accusenl des (liminuiions considérables. Les irnportalions ont ilechi (Ie 199'6 millions (le peng/ís; les erportations, (le 2637 millions. (les (lernieres ayant diminue' plus ([ue les iniportaiions, la balance commerciale siest soldée par un deficit (le 272 millions contre un eoc- cedent (le 36'9 millions en 1930.ul liimportation, nous voyons de grandes (liminutions pour la plupart des articles (es plus
importants et parliculierement pour les bois bruts
et onvrés, [e cliarbon, [es textiles, l'huile nzinérale.
les machines et les appareils, le papier, le minerai de fer, les ouvrages en fer, En outre, pour toute une série (les autres articles importants, on constaie une regression considérable, Par contre, les achats de peaurc brutes, de lainc, (le riz, de yraísses techni—
aues, (le demi-produits en fer, accusenl une augmen- talion par rapport a 1930. En raison de la pénurie (le four-rugo, on a importe une grande (lilantite de mais.
el l'exportation, on voit également (les régressions noiables pour les marchandises impor- tantes, surtout en ce r1ui concerne les animaux (le boacherie el de trait, le froment, le seigle et la ia—
rine. En revanche, les ventes lle volaille, de plu—
1nes,_de pelleteries apprétées, de ponnnes de terre—, de fruits frais, de nin, de tabac. (le malt, ont fort (iugmenié, mais, a cause de la haisse (les prix, elles
oni éle íailes a (les prix plus bas (;u'en 1.93()_
En analysant par matieres premieres, elemi- produits et objets fabriaues les chiffres relatifs aux:
neuf premiers mois de 1931, on arrive aaa: ctmcln—
sions suivantes: En raison de la regression de [lim- poriatíon, tant la valeur des matieres premieres one celle (les demi-produits et (les objels fabrioaes presenlaient (les (liminulions par rapportála méme période de 1930. ()cpendant, la proportion des matie- res premiéres et (les demi—produits augmentait an (letrinient de celle (les objels iabriaues. Le pour- centage des premieres et des deurienies est monte (le 38'77% a 4089, respectiven'ient de 23'86"í; a
2678, tandis (lue celui (les objets fabriaues lOlIlbU
de 37'3700 d 32'33%. Ifaccroissement (le la pro—portion des matieres prernieres a été (lű en premier lieu arra" acllats considerables de mais, faits a cause de la pénurie de fourrage. ainsi au'a l'augnzenlalion ales achats de peaur brules. (le ri: brut el de auch/aes
autres matieres premieres. Panni les demi—produits importants, la proportion des fils de soie artificielle
et des demi—produits en fer s'élevait particuliere—
rnent. La régression du pourcenlage des objets fa—
brigue's a eu pour cause principale la díminution (les inzportations de textiles.
Dans lyexportation, la proportion des matieres
premier-es a diminné, tandis (lue celle (les demi-pro—duits et des objets fabrigués angmentait. Le pour- centage (les matieres premieres tomba de 60'7400 () 5'79, pendant (]ue celui des demi-produits et des
objets íabriaue's montait de 8'17% a 10.07, respec-
tivement de 31'09% a 3324. La diminution de laproportion (les matieres premiéres étaii due au
[léchissement (les emporlaiions de produits (igrico—les et a la baisse croissante de ces produits. Les ear—
poriations de demi—produits et surtout celles (rob—
jets fabrianes préseniaient une forte dizninution de valeur; la regression considérable constate'e aux ma- tieres premieres a augmenté le poareentage (les demi—
produits et (les objets fabrigue's.
Pendant la période en guestion, par rapport a la mente période de 1930, la Hongrie a, abstraction faite de la Yougoslavie, moins importé des pays avec lesauels elle avail (les relations eommerciales,
et il en était ainsi surtont pour la Tchéco-Slovailuie.
Les exportations hongroises ont extren'iement dimi- nué envers (]ueloues importanis pays de destination,
et surtout a Ilégard de la Tchéeo-Slovaauie, de l'Au-
triclie et (le I'Italie. Par contre, elles ont augmenté envers plusieurs pays et pariiculierement pour la France.La balance comznerciale a été en ercédent en—
vers [*Autriche, la Suisse, Fltalie, la France, la Bel- girlue, la Grande-Bretagne, la Suede, la Grece et les pays apparlenant a la cafegorie ,,autrcs pays"'. A cel égard. on voit une (liminution notable envers l,.flu- lriche et llltalie. Cependant, on constate une aug- nientation pour certains pays, notamment en ce !]ui concerne la Suisse. la GrrrrrdeABretagrie, ainsi (Irie
la Suede, avec laguelle les eehanges eiaient (llaillenrs
peu considérables. Envers la France et la Belgiaue, la balance slest solilee par un excerlent contre an rlé/irít cn 1930.*
Az 1931. év janufir—m—szeplelnber hónapjaiban a behozatal értéke 428-2 millió pengőre süllyed!
az előző évi 627'8 millió pengővel szemben. A ki—
vitel órléke a lárgynll időszakban 40l millió pen—
11. szám. —— 1024 —— 193l
gót tetl, míg az előző év haszonló időszakában 664'7 millió pengő volt. Ezek az erteket-edmenyek
azt mutatják. hogy a behozatal és a kivitel nagy
mértékben megesappant. A behozatal kisebbedese 199'6 millio pengőt, a kivitele pedig 263'7 milliópengőt tett ki. A kivitel nagyobb arányú össze—
búzodása folytan a merleg egyenlege passziv ered—
mennyel zárult, s a passzívum 272 millió pengős
összeggel terhelte külkereskedelmi mérlegünket az előző évi 36'9 millió pengős aktivummal szem-
ben.
1. A külkereskedelmi forgatom hónapok szerint.
Commerce ewte'rieur par mois.
1 9 3 0 [I 1 9 3 1
NM ,e_- , , A ! ,"ű ,, _ e "Lviv m:.
asTe $$$?
SÉVÉ *§V§
, ... m A 23——
HÓMP _ § § TAÉÉ _ § ; § il-ÉÉ
_ 3 S § :35 o 5 § : "§ 2.113 e
3 a— is %s? % § :: % it?—§?
35 És ágos; ez:—_. mia ge'—sa
H millió pengő _ millions de pangás
l. , 67'5 79'5 —t_ 12'0 44'1 39'7 _ 44 II. * 61'3 60'4 — ()'9! 427 40'8 — 1'9
Ill. l 69-2 78-5 Ar 9-3; 55-4 49-9 _ 55
IV. 740 72'4 —— 1'Sl 56'7 40'5 —— 16'2 V. 734 85'0 4—11'6 56'7 44'7 —— 12'0 VI. 63'5 75'9 ——l—12'$ 4.9'9 42'5 — 74 VII. 70'7 60'5 ——102 46'9 40'4 66 VIII, 705 761 4— 56 358 470 —l— 11'2 IX. 77'7 76'4 ——— 1'31 400 555) 4— 156 l—IX. 627'8 l664'7 —l— 369 4282 4010 —— 27'2
( l
* l
A: 1. számú kimutatás :: I."ülkereskedelmi mérleg havi eredményeit tünteti fel, összehason- lítva az előző évi eredun'myekkel. A behozatal a
tárgyalt időszak minden hónapjában jóval kisebb
volt mint az előző évben. Mig a folyó évben a havi behozatal értéke 35'8 millió és 567 millió pengő között, mozgott, a mult evben 61'3 millió és 77'7 millió pengő közt váltakozott. A behozatali forgalom értékének hanyatlása januarban többmint 23 millió pengőt telt, a későbbi hónapokban
azonban lejjebbszallt, s júliusig 13'6 millió és 18'6 millió pei'lgő közt ingadozott. A júliusi visszaesés a januári színvonalra emelkedett, augusztusban és szeptemberben pedig elérte a 347, illetőleg 37"?A kivitelnel a januári és
millió pengőt. majusi
export, mutatott csökkenésL s az
utóbb említett hónapban a kixitel értékének ki- legnagyobb
sebbedése meghaladta a 40 millió pengőt. A
visszaesés legkisebb volt februarban, júliusban és
szeptemberben. A harmadik (H'negyedben a kivi—lehal kedvezőbb velt. .X
lel alakulása irányt
mérlegeredmény a folyó év első felének minden hónapjában kedvezőtlenebb volt mint az elmult évben. A folyó év első felében lebonyolódott kiit—
kereskedelmi forgalom havi mérlegeredményei al-
landoan passzivummal zaródtak, sőt áprilisban és
májusban a passzívum szz'muntevően megerősö—dött, míg az előző évben csak két hónap mutatott egészen csekely passzívumot, a többi hónap tor—r galma aktiv eredménnyel végződött. A harmadik
évnegyedben a helyzet megváltozott. Juliushan az
ígyenleg passzivuma kisebbedett, augusztusban és szeptemberben pedig az egyenleg aktívvá vált. Az aktivitás növekedő irányzatot mutat, amit a (le- vizakorlátozásoknak augusztusban életbe—léptetése idézett elő.
történt
il behozatali " legfontosabb áruk és árucsopor—
tok szerint a 2. A) sz. tábla részletezi.
Érték
allo nyers és megmunkált fa
sorrendben az első
ll*9%—kal
(lett behozatalunkban. A mult évhez viszonyítva
szerinti helyen
részese—
a l'ainiport részesedési aranya alig változott, értek—
összegben azonban 74'4 millió pengőn'íl 508 millió pengőre esett vissza. A fabehozatal két tétele mu—
tatott különösen nagyarányi'l hanyatlást és pedig a tüzifa és a fenyőgömbfa, míg a bardolt es türe—
szelt fa importja nem sokkal volt kisebb mint az előző évben.
A szenbehozatal erteke 9'4 millió pengővel lej—
jebb szallt. Ennek az összegnek körülbelül egy—
harmada a kőszenre, esett.
A textíliák behozatalának állandó esése a tar—
l—zólha rn'lada a pl rszónrv
gyalt időszakban is tovább tartott A pamutszövru tek értéke 34 millió pengőt-ől ll'9 millió pengőre
csökkent, a gyapjúszövetek erteke pedig az előző
évi 23'8 millió pengővel szemben lt'9 millió petb gő! tett. A textilfólgyártmányoknal hasonlokeppen nagymértékű volt a visszaesés. A behozott pa—mútfonalak értéke 12'4 millió pengőt—ől S'l millio
pengőre, a gyajúfonalaké pedig 10 millió pengő- ről 5'9 millió pengőre csökkent. A selyeml'onalak—nál mennyiség szerint emelkedés mutatkozott, amit
kell elkönyvel—
nünk, Az értékösszeg azonban az árak lemorzso' lódása miatt. itt is csökkent. A textilnyersanyagok importadatai a gyapjú és a kender
kisebbedő forgalomról tanuskodnak. A nyers paw mut mennyisege 103 ezer métermz'izsáróliSlő ezer métemázsára szállt le. a nyers juta behozatala az javarészt a műselyemfonál javára
kivetelevel
előző évi 76 ezer mélermazsával szemben a tar—
gyalt időszakban 48 ezer metermz'lzsa volt. % nyers len behozatala is kisebb arányú volt mint az előző évben, míg a gyapjú és a kender (sekély gyarapodassal szerepelt importunkban.
A papiros és papiros-árúk behozatala 2023 millió pengő erteket kepviselt, míg az előző m—
ben a külföldi papiros fogyasztasa ertekben kile—
l
11. szám
jezve 28?) millió pengőt tell. A belföldi papiros- ipar a lovábbfeldolgozásra szánt papirosanyag be—
hozatalát ezúttal is jelentős mértékben emelte.
Érdemes megemlítenünk, hogy az idén az első kilenc hónapban az importált papirosanyag ér-
— 1025 —— 1931
léke 43 millió pengöre nőlt az előző év hasonló
időszakában behozott papiros-anyag 2'8 millió pen—
gőt kitevő értékével szemben. Az összes kész pa- pírosfajtákból kevesebb jöll be ay országba mint a mult évben. Legkisebb volt a visszaesés a rotá- 2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1930. és 1931. évek január—szeptember hónapjaiban.
Commerce emte'rieur de la. Hongrie en janvier—septembre 1930 et 1931.
A) Behozatal —— A) ]mportations.
§ Mennyiség —— Ouaníité J Érték —— Valeur
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § , *
, _ _ _ . metermázsa, darab ezer pengő
Des-ignatwrl des marchandzses et des _gn v pár ;. %
groupes de marchandises § (1, Piict's OM Wim : mim-"s de pangás
ca 1930 I 1931 1930 [1931 l1930l1931
Nyers és megmunkált fa. — Bois bruts et ouvre's .H (1 14,822.948 8,911.430 74.371 50.81011'85 11'8'7
Szén M Charbon . , 8,433.124 6,786.l21 33.452 24.068 5'33 5'62
Papiros és papirosáruk— Papier et articles enpapier ,, 538791 484.796 28.282! 20.509 4'51 4'79 Gépek és készülékek — Machines et appareils. ,, 87.198 61.464 25.913] 16.709 413 3200 Nyersbőr —— Peauw brutes . . . . . ,, 86.429 94.973 17.937 16.583 286 5387
Nyersdohány — Tabac brut ,, 29.57 22.957 21.578 14.482 3'44 3'38
Nyerspamut —— Colon brut ,, 103.112 96.416 21.482 13.996 3'41 3'27
Selyem és selyemfonál —— Soie et fils de soie ,, 13.663 15.350 19.772 13.426 3'15 3'14 Pamatszövet —— Tissus dc coton ,, 45.284 16.368 33985 11.905 5'4—1 278
Gyapjúszövet —— Tissus de lame . ,, 12.235 7.330 23.836 11.899 380 27
Tengeri —— Mais ,, 46.198 981.927 714 11.663 011 272
sványolaj — Huiles minérales ,, 1,874.076 1,139.223 24.963 11.443 398 267
Nyersfémek —— Métamc bruts . . ,, 127822 118752 15.315 11.278 244 264
Pamutfonálés- -cérna- Fils de cat. etfilsácoudre, de cot. ,, 22.778 18.681 12.373 8.095 197 1'89 Kikészitett bör —— Pcaum appréte'es . ,, 8.643 5.377 12.966 6.645 206 155
Vasáruk —— Ouvrages en fer . ,, 65.861 34.413 10.664 6.550 1'70 1'53
Délígyiimölcs — Fruits du Midi . . ,, 203881 180762 8.052 6.398 1129 149 Villamosgépek és készülékek —— Machines etappa
reils electrigues . . ,, 1)11.949 2)9/598 10.030 6.237 1'60 1'46
Gyapjúfonál —— Fils de lcii'ma ,, 15.335 9.229 10.022 5.944 [60 1139
Nyerskávé —— Café brut . ; ,, 26.653 25.772 6.759 5.026 108 1117
Prémbör kikészített — Pelleteries appretc'es . .1) ,, 644 802 3.664 4.751 058 111
Vasúti kocsik — Wagons . . . . . . . , .; , 3)22.487 4)22334 4.048? 3.949 064 0192
Nyersrizs —— Biz brut . . 3 ,, 71.204 129.583 3.393 3.939 054 0'92
Kátrányfestőanyagok— Teintures dérive'es du goudron ,, 6.558 6.129 4.210 3.856 067 090 Selyem- és félselyemszövet (gaze is) — Tíssus de
soie et de mi-soie (méme gazes) . ,, 682 681 5.496 3.815 088 089
Kaucsukáruk —— Articles en caoutchouc. . ,, 8.383 6.930 5.043 3.810 080 089
Úveg és üvegáruk —— Verres et verrer'ies . . l ,, 95.369 42.029 6.797 3.289 108 0'7'7Olajos magvak —— Graines ole'agincuses, . . . . :; ,, 115.351 58.576 6.244 3.133H 099 073
Friss gyümölcs —— Fruits frais ,, 38.379 35.732 3.165 2.991 050 0'70
Nyersjuta —— Jutc brut ,, 75.804 48.461 6.087 2.769 097 ()'65
Vasérc -— Mincrai de fer . . ,, 3,342.055 1,395.347 7.018 2.193 1'12 05!
Technikai zsiradékok — Graisses techm'gues. ,, 27.910 31.692 2.601 2.112 041 0419 Vasfélgyártmányok -— Demi-produits enfer . ,, ! 43.445 44.778 2.334 1.976 037 0246
Gyapjú —— [ame . . . ,, 6.796 7.199 2.502 1.648 040 03!)
Kerékpár * Vélocipédes . ,, 4.597 2.632 2.375 1.367 038 032
Lóhere- és lucernamag — Graines de trefle et ,
de luzeme . . . . . . . 7.878; 8.718 762l 1.267, 012 030
db ..
Osszesen __ Total ( waces 30, 423133 203331333 ; 478155320531 7616 7486
[ 23385 446684 350250]
Egyéb áruk — Autres marchandises. . . . . ages 293.944 77.938 14967810763923'8425'14
[ ,, .; 5,297.148 4,172.4591
. [ pí'ÉÉes 505458 381355]
Behozatal összesen —— Importattons totalcs i 125383 293344 77 938 magas, 428170 [00.00 10000
!! 35, 740. 248 25 ,035 021 J l )) ") Ezenkivül: ')58. 774 db és 937 folyóméter, *)
um'tés et 937 metres courants, 2) 31.105 unités et 109
31.105 db és 109 folyóméter, ——— En outre: 1) 58.774
metres courams —— 3) 57, 4) 58 db _ unités.
11. szám. —— 1026 m 1931
m
B) Kivitel. —— B) Empartations,
' Mennyiség —— guantite' Érték — Valeur
Az urak,, llletoleg arucsoportok nlegnevezese me'termázsán darab ezer Pengő
Desrgnatwn des marchandzses et
G: piácgsvagy par
ou paires mzllzers de pengos0/0
des groupes de marchandises 11
1930 ! 1931". [1930 I 1931 ;1930 § 1931
Egység Um'lé
Vágó- és igásállatok _— Animanx de boucherie * db ! ! :
et de trait . . . mes 389603 180509 146.965 68.870 2211 17'18
Ebből —-— Dont : Szarvasmarha —— Bétes á comes . ,, 130049 78.793 89.452 50.423 1346 12-57 Sertés —— Poros . . . ,, 188.290 51.289 43.971 9.784 662 244
Ló -— Chevaux , 23.818 13.135 11.856 7.206 17? 1-80
Juh -— Moutons . ,, 47.386 37.214 1.678 1.438 0'25 0236!
Baromfi —— Volaille. . . (1 1)109.462 2)111.240 26.401 24.05b 3'97 6'00 Ebből —-— Dont: Élő baromfi —- Volaille vivante . ,, 3) 40.457 4) 38.33 9564 7.845 144 1-95 Leölt baromfi _ Volaille tue'e . ,, 5) 69.005 6) 72.91 16.837 16.213 2'53 4'05 Liszt — Farine . . . ,, 1,567.268 773.518 59.130 20.855 8'90 5'20
Búza — Froment . . . . . . . .
Villamosgépek és készülékek— Machines et
appare'ils électrigues . . . . . . . . 7) 21.084 8) 19.005 14.234 17.213 2'14 4'29 Prémbőr, kikészített — Pelleteries appréte'es. 4.375 7.509 13.656 14.797 206 369 Tojás —- Oeufs . . . . . . . . . . . 120983 110.159 17.381 14.126 262 3'52 Friss gyümölcs —— Fruits frais . 393862 453.647 12.500 10.667 1'88 2'68
Toll —— Plumes . . . . . . . . . 14.934 17.071 9.971 9.403; 150 235
Vasfélgyártmányok — Demi-produits en fer . 613528 571.666 13.327 8.469; 5200 211 Gépek és készülékek —— Machines et appareils 71.717 47.587 12.806 8.370 .1'93 2'09
Selyem- és félselyemszövet (gaze is) —— Tissus .
de soie et de mi—soie (méme gazes) . . . 2.374 2.506 7.557? 7.781; 114 194 2,533.933 1,559.537 58.590 19.234 8'81 4'8
%%:33393
Cukor — Sucre . . . . ,, 491662 365009 16.230' 7.301 244 1'82
Vasáruk —— Ouvrages en fer ,, 112.326 93.745 7.486 6.298 1'13 1'57
Bor — Vin . . . . . . ,, 164907 176718 8.720 5.628 1'31 1140
Nyersdohány 4—— Tabac brut . . . . . ,, 42.627 51.046; 7.211 5.627 108 1401
Friss és elkészített hús—Viande fraiche et prép. ,, 51.197 28.020 11.783 5.378" 177 134 Szén — Charbon . . . . . . . . ,, 2,708.892 2,673.998 5.9403 5.372 089 134
Dísznózsir, szalonna — Saindoum, lard ,, 51.495 36.581 9.153 5.039 1'38 1'26
Vasúti kocsik — Wagons ,, 9) 68.643 1") 29.486 8.139 4.937 122 1323
Rozs —— Seigle . . ,, 733217 420.675 10.031 4.838 1'51 1321
Maláta —— Malt . . . . . . . . . . ,, 111408! 122231 4.817; 4.784 072 119 Nöi— és leányfelsőruházat M Vétements pour '
dames et fillettes . . . . . . . . . . ,, 565 953 2.944 4.407; 044 1'10' Gyapjú —— Laine . , . . . . . . . .— ,, § 39.930§ 33.333 7.830 4.366 1'18 1'09 Kíkészitett bör —— Peauw appréte'es . ,, ; 4.664 5.519 4.327 3.975 ()'65 09!)
Friss főzelék — Légnmes frais ,, ! 259985 223210 4.630 3.971 0'70 0'99
Pamutszövet —— Tis-sas de eofon . . ,, 5.857 6.474l 5.049 3.793 0'76' 0'95 Olajos magvak _ Graines ole'agineuses ,, 191789 148405 7.577 3.787 114 0'94 Burgonya —— Pommes de terre. . . . ,, 219410 384583 1.401 3.718 021 093
Lóhere— és lucernamag —— Graines de tréfle !
et de luzerne . . . . . . . . . . . _ ,, 36.103 41.340 3.941! 3.568 059 089 Szalámi és kolbász — Salami et saucisse .É ,, * 8.992 7.845; 4.540! 3.445 068 086
.. db : c (,
Osszesen — Total . ; piáces 102333 ággá; %524267 311075 7886 7833
1 75.565 76.188 45.462] .
Egyéb áruk —— Antres marchandises . . . — [fára 68.172! 28.436 '*140.499 86.880 2114 217)?
l,, ; § 5,547.493 34413391 ' .,;
1313; 689008? menne?! ;
Kivitel összesen Ewportations totales . [31315 631721 28.436! 664.766 40095" too-oo 100'00
paires ? l
!
_ .. m,304.682§11,963.965;
;
!) 8,613 280, 2) 8,974.691, 3) 3,910.200. 4) 3,712.565, *) 4.703.080, 6) 5262126 db. —— pieces. —— 7), 8) Ezen-
kívül; 7) 223217 db és 14 folyóméter. 8) 860722 db —— En outre : 6223217 unités et 14 métres courants ;
*)860722 nnite's. _ 9) 736 db, amelyből 451 db (38.926 (1) 2.811 ezer pengő értékben, 10) 175 db, amely-
ből 9-1 db (8.197 e) 652 ezer pengő értékben jóvátételi szállítás. —- 9) 736 wag., dont 451 (38.926 4), d'une
valeur de 2811 mille pengős, au titre des Réparations. 1") 175 u-ag., dont 94- (8197 g), d'une valeur de 652
mille pengék, an t. (les Réparations.
11, szám. —— 1027 —— 1931
eiós papiroSnál, a esomagolópapiros behozatala métermázsát tett, az előző évi 3'3 millió métermá- azonban majdnem a felére csökkent és a másféle
lignintartalmú papiros forgalma is nagyon meg-
csappant. A ligninmentes írópapiros és a selyem- papiros importja jelentős mennyiséggel csökkent.
Az ásványolajimport 19 millió me'termázsá—
ról 1'1 millió mét'emnázsára süllyedt, az értékösz—
szeg pedig még a felét sem tette az előző évinek.
A 11 millió pengös értékkel bíró ásványolajimport- bót 9'6 milió pengőt kitevő érték esett a nyers ás-
ványolajra. A nyers ásványolaj importja az előző évinek (%%-út tette. Sokkal nagyobb volt a ha-
nyatlás az ásványolajtermékeknél. A benzin mennyisége 83 ezer métermázsárót 24 ezer méter—mázsára, a világító kőolaj mennyisége pedig 79 ezer métermázsáról 9 ezer métermázsára csökkent.
A gázolaj és a kenőolajok külföldi beszerzése is jóval szűkebb körű volt. s az idei import az előző évinek a felén is alul maradt.
A gépek és készülékek csoportjában szereplő
fontosabb árukból általában kevesebbet vásárol—
tunk külföldön mint az előző évben. Legnagyobb mértékben a varrógépek importja csökkent, de jelen- tős mértékben kisebbedett a talajmívelőgépek, trak—
torok és a fémmegmunkáló gépek behozatala is.
Az importált gépek és készülékek értéke végered—
menyben 25'9 millió pengőről 16'7 millió pengőre csökkent.
A villamosgépek importja föleg a rádiókészü- tékek és alkotórészei, továbbá az elektromotorok és villamoskapesolók csökkenő behozatala miatt lanyhult el.
A külföldön beszerzett jaróművek forgalmá-
ban az automobilok száma (tsappant meg leg—
nagyobb mértékben. A kerékpárok mennyisége is majdnem a fele volt az előző évinek. Különösen a motoroskerékpárok behozatala csappant meg.
A vasáruk' importjában érték szerint 10'7
millió pengőről 6'6 millió pengőre kisebbedett a forgalom. A csökkenés főleg a kovácsolt vascsö- vek külföldi beszerzésének etlanyhulására vezet,—
hető vissza. Ezenkívül az összes fontosabb vasarn—
bót kevesebbet szereztünk be külföldről mint az
előző évben, Leginkább a zománcozottedények, a
csökapcsolók és szekértcngelyek forgalma csappant
meg. a vasúti koesikerekek száma pedig jelentékte-len mennyiségre zsugorodott össze.
A vasfe'lgyártmányok behozatali értéke két- millió pengő körül járt, de az előző évben is alig
a két pengő fölé.
ugyanis már a mult évben rendkívül'valaesonyra
emelkedett millió Az import,
süllyedt. A vasfélgyártmányok egyes tételeinét a
mult évivel szemben lényeges változás nem volt.A nyers- és ócskavas külföldi beszerzése 172 ezer méterlm'tzsz'iról 59 ezer mt'xtermz'izsz'n-a szállt le.
az importált vasérl' mennyisége pedig 1'4 millió
zsával szemben.
A behozott nyers fémek mennyisége 9 ezer
métermázsával maradt alatta az előző évinek. s ki-tett 119 ezer métermázsát. A legnagyobb vissza—
esés az ólom és a horgany importjában mutat-
kozott. A többi fajta nyersfém behozatala is kiseb- bedett, a nikkel kivételével, amely egészen csekély növekedést mutatott.A külföldön vá irott nyersbőr mennyisége
gyarapodott, a külföldnek fizetett értékösszeg
azonban az árak kedvezőtlen alakulása miattkisebbedett. A mennyiségi adatok szerint a nyers—
bőrbehozatal 86 ezer métermázsáról 95 ezer mé- termázsára növekedett. A növekedésben leg—
nagyobb része volt a festés céljára behozott nyers báránybőrnek, mig a száraz marhabőrnél és tó- bőrnél, valamint a friss borjúbőrnól kisebb mér- tékű emelkedés mutatkozott, a többi bőrfajtánal
pedig általában kisebb volt az import, mint a mult
évben.A kikészített börök
pant, értéke pedig 13 millió pengőről 613 millió pengőre szállt le. A fontosabb bőr-fajtáknál úttala—
mennyisége is megcsap—
ban hanyatlás mutatkozott, csak az ásványi eser—
zésű marha- és lófelsőbőrnél, —— amelynek külön- ben is csekély a forgalma, w volt jelentéktelen emelkedés. A kikészített prémbőrök értéke az előző
évi 3'7 millió pengőrőt 48 millió pengőre nőtt. E forgalomban főleg a csikó-, kecske- bőrnek volt jelentősége,
bárány— és
Az üveg és iivegárnk importjában nagy vissza- esés volt mind az öblösiivegnél, mind pedig a tábla- üvegne'l. Különösen a táblaiiveg importja mutatott
rendkívüli nagy csökkenést. Az összes iivegáruk ér—
téke az előző évihez viszonyítva, több mint a felére esett vissza, s kitett 3'3 millió pengőt.
Külföldi nyers dohányból a tárgyalt idöszak
ban 14'5 millió pengő értékű árut Vásároltnnk,
több mint 7 millió pei'lgl'ivet kevesebbet mint az
előző év hasonló időszakában. A nyers rizs be—hozatala tekintélyes mennyiséggel gyarapodott,
aminek azonban ninvs különösebb jelentősége, mert az előző esztendőben az import rendkívül alacsony volt. A korábbi évekhez képest a rizs- behozatal hanyatlást, mutat. A déligyiimöles ini—
portja több mint másfél millió pengő értékcsök—
kenéssel szerepelt, főleg a naranes- és banant'o—
déli—
kisebb mértékű nő—
gyasztás kisebbedése miatti Viszont egyes gyümölcs fajtak fogyasztása
vekedést ért el és pedig: a citrom? a mazsola, a
gesztenye és az arm'ehíd—dió, A kúvet'ogyasztásban
kisebb mértékű visszaesést latunk.Az olajosmagvak memiyisége a felére esett
vissza, s 59 ezer méter-mázsát tett 31 millió pengő
értékben. Rendkívüli mértékben megcsappant a
A FONTDSABB ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA..
Commerce exl. des marchandises inwor/an/es
19301-IX. 1931 ! -lX .
Mil/fá pengá'üen. [n mi?/fans de pangás.
Babus/aj. — /mpar/afmns. () 5 o A 1 o o 1 s ()
///////////////////////// .
Fa—Bm's _ , UM, ....
Szén — Charbon . .. _. .. '/////////////////////////////A a
"//'/7///77//"///7////////A ///// /////////
7/////////////A
Papiros —- Papier
J Gépek —— Machines .. .. . ., .. .
/////A Nyersbőr —— Peaux brutes
Nyersdohány — J'abac brut .. ..
Nyerspamut —— Coton brut WW
7///////////////A /////////////////
WWW/A Selyem és selyemfonál _ Soic e!
fls de soie .. .. .. .. .,
///7////
Pamutszövet —— Tissus de cotrm Gyapjúszövet — Tissus de luine Tengeri —— Mm.. .. .. .. HA .A .
//////////////////////
//////////////
"//'/?/77////, __.l
Ásványolaj —-—Hm'le minémle
Nyers fémek " JVIétaux bmts ,_
Pamutfonál _ Fils de Eaton Kikészített bőr — Peaux appwftécs Vasárúk —— ()7wmges en fer
% W Délígyümöícs —— Fmíis alu Mid;
Villamosgépek — Machines électr.
Gyapjúfonál — Fils dc lame Nyerskávé — lfajé Mu!
Kf'vüek—fxpar/af/bns. 0 ! . sp . . , 190 . , . 150
f//////////////////////////////////////////////////////// // ) UW WWW/Z;
/////////// /////////// ////////
7///////////////////
Vágó. ésigásállatok — Ammanx de bouchem'e et de trait 4 Baromfi —— Volaille .. .. .. ..
Liszt — Farina 4 4
Búza —— Fromm! .. , . .. ( Viuamosgépek —— Machinesélcctr.
Prémbőr kikészített — Pelleteríes apprélées .. ,. 4. . _ . .. 4.
Tojás — 031411; .. .. .. .. .A .. WM
Friss gyümölcs — Fruiis frais
7//////Á //////////z.
7////////,
Toll -— Plumes *.
Vasfélgyártmányok-— Demz-4770- duits en fer.
Gépek — Machines .. v .. .. .. ..
Selyem— és félselyemszövet w Tissus de soie ci de ma'-suis ..
7////////á 1930 :—
1931 !
Cukor —- Sucre .. .. .. .. .. ..
Vasárúk -— Ouvmgss en [57 Bor — Vin .. .. .. ,. .. .. 4. .. .. 4 Nyersdohány —-— Tabau bm!
Hús, kolbász -— Vimzdc. saucíssr
SzénDisznózsír,— Charbrmszalonna _, Sam—
doux, lard . _. .. ,. .. .. _ .. U Vasúti kocsik -—— Wugmzs .. .. .
Was: .1931. J a.a.gansat,
ll. szám. —— 1029 — 1931
lenmag, a napraforgómag és mak külföldi vásár-
lása, a kopi-ah behozatala azonban megerősödött.
A kedvezőtlen tengeritermés miatt a tárgyalt időszakban 982 ezer métermázsa tengerit szerez—
tünk be külföldön 11'7 millió pengő értékben.
A kivitelnek (( legfontosabb áruk és árucsopor- 101: szerint való megoszlását a 2. B,) sz. táblázat tün—
teli fel:
A kivitelben a legnagyobb részesedési arány-
nyal a vagó— és igásállatok szerepeltek. A részese—
clesi arany meghaladta a 17 százalékot. A vágó- es igásúllatokért a külföldről bevett értékösszeg
az előző évhez viszonyítva a felénél is kisebb ösz- szegre olvadt le. Az :illatkivitel hanyatlásábőlszármazó veszteség meghaladta a 78 millió pen—
gőt, mert az előző évi 147 millió pengővel szem—
ben ez évben az állatkivitelből befolyt értékősszeg 681) millió pengőt tett. A kivitel visszaesése leg- nagyobb arányú volt a sertésexportnal.
Baromfikivitelünk értéke 26'1 millió pengőről
241 millió pengőre esett vissza, bár mennyiség- ben a kivitel némi emelkedést ért el. Az érték- veszteségel tehat az arai—'. alacsony alakulásaidézte elő.
Az állati termékek közül a tojás exportja 14
millió pengő értéket képviselt, három millió pen—
gővel kevesebbet mint a mult évben. A baromfi- loll külföldi elhelyezése megerősödött,
az arak ellanyhulasa miatt az előző évinél kisebb összeget kaptunk a kivitt lolle'rt. Zsirkiviteliink
gyengült, s 4 millió pengővel kisebbedett a zsírértbefolyt értékösszeg.
azonban
A friss és elkeszitett hús értékőszege több mint a felére szállt le, s a kollmszfélék exportja
is kedvezőtlenebbül alakult mint az előző évben.A búzakivitel menny"
ban az előző év hasonló időszakához
sége a tárgyalt időszak-
szonyítva 2'5 millió métermázsaról l'ő millió méterim'izsara süllyedt, az értékösszeg pedig 58'6 millió pengőrt'íl
19'2 millió pengőre
ősszeliasonlilz'tsz'mál :!
esett le. Az értékösszegek búzaár-ak kedvezőtlen ala—
Rozskiviteliink értékben a k idomborodik.
százalékkal kulása erősen
mennyisége 43 esövkkenL
esökkenés még nagyobb mértékű volt, amennyi—
ben 10 millió pengőről 4'8 millió pengőre szállt le. A takarm:'inyneint'iek kedvezőtlen termése miatt a tengeri és zab exportja
árpa kivitele is mélyen leszállt.
teljesen leolvadt, az
érték—
ben az esés még nagyobb a liszt—arak alacsonyabb alakulása miatt. A kivitt liszt mennyisége 77—i ezer
értékben. A
mult év hasonló időszakál'ioz képest az értékvesz—Lisztkivitelünk a felére esett vissza, s
métermazsát tett 20'9 millió pengő teség meghaladta a 38 millió pengőt,
sikerült külföldön ei'tékesileniink az előző évi 219 ezer
Burgonyáhól 385 ezer meter-mázsát
métermázsával szemben, s a burgonyaért befolyt
bevételi többlet 2'3 millió pengőt tett ki.
A külföldre vitt bor mennyisége valamivel
nőtt, azonban a kedvezőtlen értékesítési viszo-
nyok miatt a borkivitel 8 millió pengő értékvesz-
teséget szenvedett.Cukorexportunk értéke a cukor világpiaci ára—
nak kedvezőtlen alakulása és az exportált mennyi- ség csökkenése miatt az előző évinek a felét sem érte el. A malátaexport mennyiségben kissé ja- vult, értékben azonban kedvezőtlenebb volt mint az előző évben. A nyersdohány exportjában a hely
zet ugyanígy alakult.
A nyers— és kikészített bőr külföldi értékesi- tése is kedvezőtlenebb a mult
Nyersl_)őrkivitelünk alig kisebbedett, mégis a be—
folyt értékősszeg lényegesen lejjebbszállt. A
volt mint évben.
nyers—
bőrök közül a marhahőr és nyúlhőr exportja erő—
södött, míg a többi fajta bőr kivitele gyengült. A
kikészített bőrök külföldi
növekedett, értékben azonban '1'3 millió pengő-v
ről 4 millió pengőre süllyedt. A kikészített bőrök—ből a talpbőrhulladék és a borjú felsőbőr mennyi—
sége emelkedett. A kikészített prembőrök és pedig a báránybőrők kivitele 14'8 millió pengő értéket képviselt.
eladasa mennyiségben
Vasfélgyártmányokból 572 ezer méterma'tzsúí adtunk el a kiitföldnek az előző évi 614 ezer me—
termazsaval szemben. A vasfélgyártmányok kiit-
l'őldi értékesítéséből 8'5 millió pengő folyt be.
míg az előző évben 13'3 millió pengő. A vasfél—
gyz'irtmz'myok közül a it'idvas mennyisege gyarapo dott, a drót és a lemez forgalma azonban jelen- tős mennyiséggel megcsappant. ;t vasaruk folyó évi exportértéke alatta van az előző évinek, s 77)
millió pengővel szemben 6'3 millió pengőt tett ki.
Főleg a (lrőtszögek, vasúti vallók, a különböző vasszerkezetek kivitele apadt le, mig a vasúti koesitengelyek, a kovácsolt vasvsövek és a vasúti kerékabroncsok külföldi sokkal
niényesebb volt mint a mult évben.
elhelyezése ered -
A gépek és készülékek külföldi elhelyezése—
ben főleg,; a eséplőgépek es a különböző motorok gyengébb exportja miatt ('sökkenés állt be. Ezzel szemben megerősödött a gőzkazánok kivitele és kisebb mértékben az emetőgépek exportja. A ge-
pek kiviteléből eredő értékösszeg S'v'l millió pen—
gőt tett az előző évi 12'8 millió pengővel szemben.
.t villamos gépek és készülékek kivitele értékben
17'2 rugott, s
volt több mint a mult evben.
millió pengőre 3 millió pengővel
Meg kell még említenünk a műselyemszöve—
tek, :! pamutszövetek, tovabba a női felsőruhúk kivitelében mutatkozó kisebb emelkedést.
A külkereskedelmi forgalomnak nyersanyagok.
felm/(irlmányok es _r/yárlmtínyok szernt való meg- oszlását II 3. számú tábla tünteti fel.
ll. szám. —— 1030 w— ! 1931 3. Külkereskedelmi forgalom gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1930. és 1931. évek január——
szeptember hónapjaiban.
Commerce emte'm'eur sm'vani les branches économigues et la destination, en jan'vz'er—septembre 1.930 et 1931 . Behozatal ?— lmportations. §§ Kivitel —— Ewportations
A nyersanyagok, l'élgyárlmányok és 1930 §§ 1931 §7* 1930 ' 193]
gyártmányok megnevezése l—w—v—w— WM ' *'
§§ január—szeptember —junvímf—septcmbre
Désígnalion ács matieres premiérvs,
des demi—produits et dus arlícles
lf"§7,_,,___ , E 7
' 't e
(li
* '* §
va l e
"u
'?
firbriguéx § § § § —
1.000 P § O/o §§ 1.000 P § % § 1.000 p § %)
;: §
§ §
_, . . § §,
§ 1.000 ? 0/0
]. Élelmezési és élvezeti cikkek ' '
Prpdmts alíment., boissons, etc. § 62.970§ 1003 48129 11'24 ;*276.794§ 41-64 §§152.799 38'11 ll. Elő állatok—Amímaum m'vcmts § 5915 009 319§ 0'08 §§157.0165 33'0'2 * 77018 1921
III. A mezőgazdaság és ipar A * '" . f '
segédanyagai —— Matiéres aussi-
liaiv'es de l'agrz'culturc et de § § ;
l'industm'e . . . A . . 67.680: 1078 56.358§ 13'16 36.523 5249 §§ 17.027 4'25
IV. Ipar m Industric 496592? 7910 328364, 7552 ; 194433§ 29'25 §§ 154.111 3843
. : . §; § §
§ l l
;
Osszes áruforgalom
.
Total. . . A . . 627.833§100'00 428.170§100'00§§GG4.766 10000 400955 100'00
Ebből __ Dum' : § ,
Nyersanyagok — ;llatii'res 171'1'IlliÖI'L'S ; 243377; 38' 77 175046? áll)-NS? § 408388 0'0'74 223680 5579 li'ólgyártnaányok — Demi-produits . ; 149822? 23796 1147]? 26-78 54.293! A*]? 44.016 ]0'97 Gyártmányok —— Arliclüs [bör/"41455 . § 234.634§ 3737 133407 332313 § 200168?) 3109 133259 33'24
§§ § §§ § §§ 23
Az l2l31. év első kilenc hónapjában lebonyo- év hasonló időszakához viszonyítva a behoznia!
li'xloll külkereskedelmi forgalmal nyersanyagok. általános visszaesése minll mind a nyersanyagok.
l'l'§lgyárlliláiiy0k és gyártmányok szerin! ()szlú— mind pedig a félgyín'hm'myok és gyz'xi'unányok óxv lyuzva következő eredményekre julunk, A mull lékösszegei csökkenleki A lz'irgyall irlőszakl'mn
4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1930. és 1931. évek január—szeptember hónapjaiban.
Répartitíon, par pays, du commerce eartériew de la Hongme, en janvier—septembre 1930 et 1931.
* § , _, ,- _x —
Származási, illetőleg j§ Behozatal — Importations ; Kivitel — Empm-tations §§ffJ§$᧧71§§tgggfá§
rendeltetési országok § * i' * § " ' '" 235553)??? fijug-u
' . '. ( *) : " 7"
Pays de pmwnance §í , 1, 98 O , 1 93 1 §§ , , 1 ') §§ U §§ 1 9 5 1 ,, El,)???íoff; fi") ,.
desííngíwn §í1,000.000§ % i,000.000§ % ígl,(§0§'),001§ % §§1,000.000 % 1930 3 _wa
§ §) § §" § l' § §§ ? ; 10000001)
Ausztria __ Autriche. . . . 738; 11'76 ; 52'1 § 12'17 . 197'0 29'63V 114'1 528215 §—§—123'2 § _§_ 62'0 Cseh-Szlovákia —— Tchéco-Siov. 1370 § 21782 3 38'1 § 8'90 ' 111'8 10892; 16'8 4'19 ! m 25'2 —— 21'3 Románia, — Roumame . . . § 56'l§ 8'94 54'2§ 12'66 218 32835 14'9 §?'72§"—— 84'3 m 393 Jugoszlávia —— Yougoslavie . § 32'4§ 5116 3275 7'64 ; 39'6 5'96Hf 264 6'58 —§— 7'2 —— 6'3
Németország —— Allentagne. . f 129'1§ ,. '56 § 105'5§ 2404 í 668 10053 498 1242 —— 623 i —— 55'7
Svájc _ Suisse . . . . . : 140! 2-37§ 10-11 236 260 3—91'§ 27-13 6-96, 4,— 11'1;—§— 17'8 Olaszország — Italia . . . 29-43; 4-70§ 24-5 572 a 020 13050 420 10-70 § 63—3 ; § 18'4
Franciaország —— France . . ! 16'81 2'68 lőt—M 3124 89 I'34f 184 459 — 7*9 § —§— 4'5
Belgium — Belgigue . . . ; ')'338 092' Are—' 0.905 4-2 0-63§ 0-5 ]'62 __ 1—6 § e
Németalföld —— Pays—Bag . . § 174! 2'77í 10'0' :2'33§ 3'7; 0'56'§ 3'3 0'82 —— 13'7 * " 6'7
Nagy—Britannia §lr0rszággal) ' § ; "
Grande—Bretagne (lrlande ; §; ; § -, '
comprise/ . . . . . . . ; 19-1 , 3-04§§ 16—0 3'88§£ 301 4535 338 8'43 § 11—0 § § 17-2
Svédország — Suede . . . : 1-5 024; 0-9 021; 1-6 - 16 0-40 § 0—1§§ 0-7
Lengyelország —— Palogne . . ; 21'4 ?41; 20"? 483? 94. 50 1'25 —— 12'0 § — 15'7 Bulgária —— Bulgaria . . . * 12'1 1'93§§ 7'25 l'68§ 84 41 ]'02 —— 8"? § — 3'1 Görögország —— (heve . . . § 1'6 ()"26'§' 15§ 0135; :71; 31 077 —'§— 8'5 § —-§— 1'6 Törökország -— Turguie . . 5-8 ' 0'92§§ 4'0 § ()'93§* 3'9 21 052 —— 1'9 § — 19
Amerikai Egyesült Allamok ———— § §§ ; "
Etats-Unis dlAmérirIue . . § 29'3 4'67 16'3 3'81 3'1§ 0'47§§ 3'1 0'77 ——— 264 —— 13'2 Egyéb országok —Autres par/s §§ 24'2 ?'85§ l5'7, 3'67 § Bö'ői 5'3/ §§ 27'2 679 4— 11'2 § 11'5
Összesen — Total §; 0270 10000§§ 423-2§100-00§§ 004-7§zoo-00§ 401-0§100-00 § 36'9§ __ 27-2
§ ! ? i !
ll. szám, —— 1031 —-— 1931
azonban a gyártmányok rovására a nyersanyagok
és félgyártmányok aránya növekedett. A nyers-
anyagok arz'myszáma 38'77 százalt'rkrél 40'89 száza- lékra nőtt, a fiélgyártnn'lnyoké pedig 2386 száza—lékról 26'78 százalékra. Ezzel szemben a gyárt—
mányok arányszáma 37'37 százalékról 32'33 szá—
zalékra csökkent. A nyersanyagok arányát első-
sorban a takarmányhiány következtében impor- tált nagy i'nennyiségű tengeri szöktette fel, ezen—kívül a nyersbör, a nyers rizs, s még néhány a mult évinél nagyobb import—tal
emelte.
arányú szereplö
nyersanyag A fontosabb félgyárlmányok közül föleg a műselyemfonalak és vasfélgyártmá—
nyok aránya nőtt. A gyártmányok százalékos ré-
szesedésének visszaesését leginkább a textilgyárt-
mányok kisebb mértékű behozatala idézte elő.A kivitelben a részesedési anyagoknál csökkent, míg a
gyártmányok aránya nőtt. Az arányszám a nyers—
százalék a nyers- t'élgyártmányok és
anyagoknál 60'74 százalékról 55'79 százalékra
esett vissza, míg a félgyártmányok százalékará—
10'97
gyártmányoké pedig 31'09 százalékról 33'24 szá- zalékra. A nyersanyagok részesedésének kisebbe- dése a mezőgazdasági cikkek megcsappant export-
jának és újabb áresésének a következménye. Az
nya 8'17 százalékról százalékra nőtt, aexportált félgyártmányok, de különösen a gyárt—
mányok értékösszege is jelentősen alábbszállt, azonban a nyersanyagoknál mutatkozó nagy—
arányú csökkenés a félgyártmányok és gyártmá- nyok részesedési aránys ámát, javította.
A külkereskedelmi forgalomnak származási és rendeltetési országok szerint való alakulását a I:. sz.
táblázat tünteti fel.
Külkereskedelmiink a tárgyalt időszakban a
behozatali oldalon Jugoszlávia kivételével az ösz—többi
előző év megfelelő időszakában. Legnagyobb mér- szes országokkal lanyhább volt. mint az
tékben a cseh-szlovákiai import hanyatlott. A ki- viteli oldalon is az egyes fontosabb rendeltetésiországokkal lebonyolított rendkívül
visszaesett. Ezek közülforgalmunk
főképpen Cseh—Szlovákia
Ausztria és Olaszország említhető. Ezzel szemben több államba nagyobb exportot sikerült elérnünk, s főleg Franciaországba irányuló kivitelünk meg- erősödése szembetűnő.
A kereskedelmi mérleg egyenlege aktív volt
Ausztriával, Svájccal, Olaszországgal, Francia—
országgal, Belgiummal, Nagy—Britanniával, Svéd—
országgal, Görögországgal és az egyéb országok címe alatt összefoglalt államokkal szemben. A
mult év megfelelő időszakával összehasonlítva az aktivitás jelentősen csökkent az ausztriai és olasz- országi forgalomban. Egyes országokkal való vi- szonylatban azonban aktivitásunk emelkedést értel és pedig a svájci, nagy-brilanniaí és árucserénk szempontjából kisebb jelentőségű svédországi for—
galomban. Franciaországgal és Belgiummal szem- ben előző évi passziv egyenlegünk aktívvá vált.
Meszlényí Emil (Ir.
Magyarország külkereskedelmi forgalma az egyes országokkal.
Le commerce de la Hongrie avec díű'érents pays.
Magyarország külkereskedelmi forgalma a földközi tengeri és a tengerentúli államokkal.
Le commerce de la Hongrie avec les pays médíterranéens et dbuíre-mer.
A l'löldközi—tenger északi partjának államaival
lebonyolított külkereskedelmi forgalniunkat már
nagyobbrészt ismertettük Olaszországgal és a Bal- kánnal 'aló kapcsolataink tárgyalásánál. Mostazokkal az állomakkal foglalkozunk, amelyek a Föld-
közi-tenger keleti és déli partjain feküsznek. Itt két,földrajzilag és gazdaságilag különálló csoporttal foglalkozunk, úgymint a keleti medence országaival:
ide tartozik Törökország, Palesztina és Egyiptom _... és a nyugati medence országaival —
ide tartozik Tripolisz, Tunisz, Algir, Marokkó -—Szíria,
és a teljesség kedvéért itt foglalkozunk Spanyol—
országgal és Portugáliával is A keleti medence or- szágxait földrajzilag három tájegységre bonthatjuk.
Északi által tagolt
fennsík, melynek belseje sivatag, de észak és nyugat felé folyóvölgyek nyílnak, s így a számos sziget és
öböl által kitűnő hajózhatóságot biztosító partvidék megfelelő utakat nyer a mögöttes országokkal való közlekedésre. A szíriai partvidék csaknem teljesenrésze a kisázsiai hegyláncok
kikötők nélkül áll, két, a tengerrel párhuzamos
hegylánc pedig megnehezíti a mögöttes területekkel 'aló közlekedést. Egyiptom keskeny észak-déli irányú völgy, ahol a Nílus sűrűn lakott partjain
kívül alig van meg a civilizáció lehetösége.Törökország. Törökország legföbb gazdasági törekvése mezőgazdasági termelési módszereinek
olymértékű modernizálása, hogy az necsak a nyu- gati színvonalnak feleljen meg, hanem ezenkívül a különleges éghajlati viszonyoknak, elsősorban a szá- razságnak veszélyével is szembe tudjon szállani.Éppen ezért már három évvel ezelőtt öntözőművekre
300 millió pengönek megfelelő összeget szavazott meg a parlament. Az ország egyik legértékesebb gaz—
dasági erőforrása ásványi kincseiben rejlik, amelyek
azonban még alig kiaknázottak.
Törökország külkereskedelmi mérlege általában passzív, csak 1930-ban ért el egy igen kismérvű ak—
tivitást. Legnagyobb szállítója Németország, azután Franciaország és Anglia következnek a sorban A
