Magyarország mezőgazdasági ipara.

Magyarország mezőgazdasági ipara.

Általános

_ A mezőgazdasági iparok, amelyek a

?mezőgazdasági nyerstermékeknek közvet—

Élen fogyasztás, céljaira, vagy forgalomba- Éhozataluk érdekében szükséges feldolgozá—

sát végzikh főleg az agrárállamok gazda- sági életében, töltenek be jelentős szerepet.

Fejlettségük nemcsak a lakosság élelme—

zése szempontjából ,fontos, tehát nemcsak azért, mert _an-ezőgazdaság legfontosabb nyersterményerit mechanikai vagy kémiai átalakítássalfogyasztásra alkalmassá te—

szik. Nem kevésbbé jelentős azért is, mert az ipari feldolgozás a nyerstermények romlandóságát hosszabb időre megszün-—

teti, könnyebbé teszi a tárolásukat, na- gyobb távolságokban való forgalőmba-

hozatalukat .s ezzel módot nyújt 'a mező—

gazdasági javaknak a közvetlen—fogyasz- itástól független mennyiségben való terme-

lésére.

A mezőgazdasági iparok jelentőségére tehát leginkább azok a tényezők világíta-

jnak rá, amelyek magának a mezőgazda—

termelésnek belterjesebbé tételétmoz-

ili elő. A mezőgazdasági termelés szem-

ából ugyanis rendkívül nagyjelentő—

'mezőgazdasági' iparok kihatása a gés szabályozására, az állat—

, és a mezőgazdasági munká- ,. ztatásának biztosítására.

, ? Magyarország területének

ezőgazdasági művelés alatt,

f pedig 51'8%—a él ősterme4

ezőgazdasági iparoknak tehát

_ gazdasági életében különö-

,, pük van. A gyári keretben maga dasági ipari üzemek) ter—

érem—.a merszág' gyáripari termete;

áttekintés.

sének 30'2%—át éri el, a mezőgazdasági termelés összes értékének pedig csak?

nem a felét teszi. Magyarország szántó—

földi termelésének ugyanis — ideértve _a réti szénatermelést is —— 1938. évi bruttó értéke 1.936'3 millió pen'gőben állapítható meg, míg ugyanakkor a mezőgazdasági iparok gyári jellegű üzemeinek termelési értéke 9216 millió pengőt tett.

Nem vettük itt figyelembe a szőlő- és bortermelést, melynek értéke nem hason- lítható egymással össze. A szőlőtermelés értéke 1938—ban 875 millió pengőnek fe—

lelt meg, melyben a termelt szőlő a gyü?

mölcsként értékesített szőlőn kívül, mint új bortermés szerepel. Hogy a szőlőterme—

lésn-ek ily módon megállapított értéke a borászati kezel-és során mily mértékben módosul, arra vonatkozólag adatok nem

állnak rendelkezésre. A

A mezőgazdasági gyáripar termelési ér-

téke ezek szerint 1938—ban a mezőgazdaf

sági termelés értékének 47 '6 %-át érte el.

A mezőgazdasági iparok körébe azonban nemcsak azok az üzemek tartoznak, ame—

lyek a mezőgazdasági _művelés alatt álló

területek növényi termelésének ipari át—

alakítását végzik, hanem oda tartozik az állattenyésztésből származó termelvények ipari feldolgozása is, vagyis a húsfeldold gozóipar. A mezőgazdasági termelés érté—

két tehát a mezőgazdasági iparok terme—

lési értékével való összehasonlitásánáli'é—i—fé

minthogy .a húsiparn—ak meg—felelő állat—' tenyésztési termelésről pontos statisztikai

adatok nem állnak rendelkezésre 4—— azért

húsvágások értékösszege arányában fel.

kell emelni. Viszont a, mezőgazdasági ipa—

%?

6, szám

rok termelésének jelentős részét teszi a kisipari üzemek termelése is, amelynek értéke a mezőgazdasági gyáripari termelés értékét mintegy 30%—kal növeli. Az 1930.

évi kisipari felvétel eredményei szerint a mezőgazdasági iparokba tartozó kisipari

üzemek termelése 178'6 millió pengő érté-

ket képviselt, a kisipari termelési értéknek tehát 23'6%—át állították elő a mezőgazda- sági iparok. Sőt, ha felértékeljük a vám—

őrlőmalmokban előállított liszt értékét is, mint ahogy az a gyári jellegű malmok ter—

melési értékének megállapításánál törté—

nik, tehát nemcsak a vámgabona értékét

vesszük a kisipari jellegű vámőrlőmalmok termelési értékeként, s hasonlóképent já"?

runk el a fűszerőrlésnél is, ahol az ipar—

telep csak az őrlési díjat mutatta ki terme—

lési érték gyanánt, a mezőgazdasági ipa;

rok körébe tartozó kisipari termelés 1930.

évi értékét 2636 millió pengőben állapít- hatjuk meg, amely már 31'3%-át jelenti az egész kisipari termelés értékének.

Az 1938. évi kisipari termelésről nin—

csenek adataink, de egyrészt a fogyasztó—

képesség növekedéséből, másrészt az

élelmiszerárak csökkenéséből következ—

tetve valószínű, hogy a mezőgazdasági iparokba tartozó, nem gyári jellegű üze—

mek termelésének értéke 1930 óta mint—

egy 12—15%—kal emelkedett, s így meg- közelítette a 300 millió pengőt. Megemlít—

hetőtmég a mezőgazdasági iparokhoz so- rozható háziipari termelés is, amelynek értéke azonban csekély, 1930—ban alig ha—

ladta- meg a 3xmillió pengőt. A, mezőgazé dasági ipari termelés 1938. évi összes (ér—

léke tehát —,— melynek főbb termelési ágak

szerinti megoszlását az, első grafikon mu—

tatja be _— 1;233-4 millió pengőre tehető, mellyel ;szemben magának a mezőgazda- sági termelésnek az értéke —— figyelmen kívül hagyx'ía azonban mind a mezőgazda—

ságitermaésn'él, mind a mezőgazdasági iparoknál (a szőlő? 'és bortermelwést viszont a húsfeldolgozó iparnak megfelelő ht'tstei—

melést idestorozva —— 1938—ban 2. 500 millió

—-—ö22—— 1939

pengőre becsülhető. A mezőgazdasági ipar összes termelési értéke tehát az egész me—

zőgazdasági termelés értékéhez viszo—

nyitva annak 49'3%—át jelenti.

1. A mezőgazdasági kisípar termelési értéke _ 1938-ban.

Iparág megnevezése 353253;

pengőben

_Malomipar '(a 200 métermázsán aluli

őrlőképességfi malmok) ... 95.065

Fűszerpaprikaőrlés ... 6.388

Sütőipar ... 46.630

Tésztagyártás ... ' 723 Cuki-ász és cukorsüteménykészitő . . 5.693 Mézesbábos ... - . . 637 Cukorkagyártás ... 1.937 Kakaó— és csokoládékészités . . . . 459 Kávétisztitás, pörkölés és" pótkávé-

gyártás ... 652

Konzervgyártas növényi anyagokból 984

Pezsgőborgyártás ... ' '240

Szeszgyártás (mezőgazdasági szesz-

_ főzdék) ... 13283 'Konyakg likőr-, pálinka- és rtimgyártás 5.526

Ecetgyártás... 2.010t Növényi olaj- és zsiradékgyártás . ; — 852 Hentesipat' ... 91.750 ! Mészárosipar ... 19.119 — Béltisztitás ._ . . . . . . . . . . 640

Szalémikészités ... 204, ,

Egyéb hús- ésrrz'siripar . . . .. ,. . _ ,J233'f Sajt-, túró- és vajgyártás . ., .7. ,. 5.478

Összesen . , 293508

A magyarországi mezőgazdasági ipar helyzetét és fejlődését megvilágító. adatok csak a gyárilag űzött mezőgazdasági ipart ölelik fel. Ak'íisiparszei'űleg űzött meZÖf gazdasági ipari termelés——melyrő'l az első táblázat adatai számolnak—be —-;*a legtöbb iparágban 'csekélyebb,' csak néhány ipara;

ágban "jelentős.;Legnagyobb termelési? érté-f ket ezek közül— a hentes—(és imészárosipar mutat ki, **mely a gyárilag űzött ;húsfeldol;

gozőipar 'ternielési értékének 'c'saknemi a;

kétszeresét éri el. A (malom—iparnak a napi

6. Szám —— 623— —— ' 1939, 200 (; őrlő-, illetőleg da—

rálóképességet el nem érő malmokra eső termelési ér—

téke, mely a kisiparszerű—

leg űzött mezőgazdasági ipari termelésben nagyság szerint a második helyen áll, csaknem egynegyed ré—

szét teszi a gyári jellegűt ' ;

A MEZÖBAZDASÁGI [IPA/ROK TÉRMELÉSÉNEK ÉRTÉKE

1938.

millió pangó 500

l. Malomipar

400

malmok termelési értéké— 400 nek. A mezőgazdasági kis—

iparnak harmadik legje—

lentősebb ága a sütő— és, pékipar, termelési érték szerint szintén jóval meg—

haladja a gyárilag űzött' — sütőipart és tésztagyártást, melynek közel a másfél—

szeresét mutatja ki. 'A mer zőtgazdasági kisipari ter—* — melésnek a többi csoportja

már kevésbbé jelentős, def megemlíthető még a cak—'É

-rászipa—r, ia tejtermékeket előállító, azaz sajt—, túró—, vajgyártással foglalkozó és

a likőrt, rnmot és pálin—

kát többnyire hideg úton

300

200

—'!OO

iro

2. Húsleldolgozó ipar

3. Dohánygyártús 4. Sütőipar KiSAparl

%

Gyáripar

5. lejfeldalgozó ipar 8. Cukorgyánás

1. Cukorka— és csokoládégyártás 8. Sör- és malátagyártás

300

9. Szeszes italok gyártása 10. Növényi olai- és zsiradékgyánás

11. Szeszgyána's 124 Növényi konzewgya'rtás

13 Egyéb (par

200 A kiscpar adatai 1930. éviak.

100

M, SI. Sz. 1935

előállító kisipar. Meg kell

azonban itt említenünk, hogy a szeszipar—

, nak igen jelentős része a mezőgazdasági szeszfőzdék és pálinkafőzdék termelése az

* arstatisztikai felvételek körében nem

A gyáriparí statisztika ugyanis

zör csak részben választhatók el ,, az iparstatisztika megfigyelési köré—

Bőikimaradtak. "

íArmagyarországi mezőgazdasági iparok

ének megállapításánál egyébként több mpon'tot kell figyelembe venni. A hazai

nyersanyagokat feldolgozó mezőgazdasági iparokba tartoznak elsősorban az élelme—

zési iparnak azok az ágai, amelyek növé—

nyi nyersanyagok mechanikai átalakítását végzik. Ezek között legfontosabb amalom—

ipar, de ide sorozhatók a dohá'nygyártás, a fűszerőrlés, elsősorban a fűszerpaprika-_, őrlés, a burgonyazúzás, sőt a növényi konf zervgyártás néhány ága ———1 közöttük a pót—

kávéogyártás —— s azonkívül a magtisztítás is. Viszont a külföldi származású növényi nyersanyagok hasonló .módon történő fel- dolgozásával a csokoládégyártás és a kávé-_

ipar (pörkölés, kikészítés, konzervgyártás

stb.) foglalkozik. _ .

A hazai mezőgazdaság növényi terme—

lésének, vegyi átalakítását "végző élelmezési iparok a cukorgyártás és az úgynevezett

63 sem

erjedési iparok, tehát a :sör— és malátagyán tás, a szeszgyártás, az' ecetipar és élesztő—

gyártás, valamint a felsorolt élelmezési iparok kapcsolatos ágai, úgymint a sze—

szesital-ok és gyümölcsnedvek készítése, a cukorkagyártás, pékipar és tésztagyártás.

A mezőgazdaság az erjedési iparok közé sorozza a borászatot is. Végül ide tartozik a gyümölcs— és főzelékkonzervipar általá- ban. A hazai növényi nyersanyagoknak nem élelmezési célra mechanikai úton tör- tént átalakítását végzi a növényi olaj- és zsiradékat,yártás, míg a keményítőipar vegyi úton dolgozza fel a megfelelő növé—

nyi nyersanyagokat. Itt kell megemlékez—

nünk a rostos ipari növények termesztésé—

ről, illetőleg a növényi rostanyag—termelés- ről, melyek közül nálunk a len- és ken—

deripar jöhetnek számba, de csak mint a fonás-, és szövés nyersanyagának termelői, mert a feldolgozás további folyamata már axtextilipar megfelelő ágaiba tartozik.

A mezőgazdaság másik fő részébe, az állattenyésztés körébe tartozó nyersanya—

goknak ipari feldolgozása a magyar mező—

gazdasági ipar négy fontosabb ágát fog—

lalja Össze: a szalámit!Dyártást, a húskon—

zervgyártást, a húsáruk készítését és az ál—

lati zsiradékipart. Ide kell soroznunk még a halkonzervgyártást is, amely kis részben belföldi haltenyésztésből, túlnyomólag azonban a tengeri halászatból szerzi be nyersanyagát. Az állati termékek feldolgo- zását Végző élelmezési iparok között aleg—

jelentősebb a tejfeldolgozóipar, de fontos szerepet tölt be 'a méztermelés is. Meg kell még említenünk a selyemgubótermelést is, mely a textilipar részére szükséges selyem—

fonalgyártáshoz a nyersselyemszálat ter—

meli.

_ A mezőgazdasági iparoknak ez a felso- rolása nem teljes, mert néhány, a magyar mezőgazdasági iparban kevésbbé jelentős iparágat mellőz, mint pl. a gyógynövény- termelés't, a növényi illóolajok gyártását stb., de nem is célja,'hogy teljes összefog-

lalást nyujtson, csupán azt a keretet kí—

—— 6243 —-—-

1939 2. A magyarországi mezőgazdasági iparok ,

termelési értéke 1938-ban.

Termelési

Iparág megnevezése , érték ezer

pengőben

Malomipar ... 513543 ; Fűszerőrlés ... _10.._5__72 ) Sütőipar,tésztagyártás, cukrász, mézes-

babos ... 81.

Burgonyazúzás ... 7 50?"

Cukorgyártás ... 49.890 Cukorka-, kakaó- és csokoládégyártás 34.281 Dohánygyártás ... 130-065 Növényi konzervgyártás (gyümölcs—

konzerv, gyümölcslé, pótkávégyártás,

kávépörkölés) ... 19.991 Borászat ... 87.500 Pezsgöborgyártás ... 1.200 Sör- és malátagyártás ... 27.504:

Szeszgyártás ... 20.964 Élesztőgyártás . . . ... 4-055

Szeszes italok gyártása (konyak, rum,

pálinka) ... 25.853 Ecetgyártás ... 3—329 Keményítőgyártás ... 4-186 Növényi olaj- és zsiradékgyártás (len,

kender, napraforgó, repce, ricinus, dohánymag, tökmag, kopra, szója-

bab, arachid) ... 22477

Húsfeldolgozóípar (szalámi-, húsára-, húskonzerv—, halkonzervgyártás,

állati zsiradékipar) ... 180.955

Tejfeldolgozóipar (saj t, vaj, túrógyártás) 76.673 Méztermelés (méhviasszal együtt) . . 2.305 Selyemgubótermelés ... 351 Növényi rosttermelés (légszáraz kóró) 5.825 Magtisztités ... 12.449

Gyógynövénytermelés ... _ 4-888 vánja megjelölni, melybe a mezőgazdasági iparok fel nem sorolt ágai, esetleg újabb mezőgazdasági iparok elhelyezhetők. Vi—

szont rámutatni kíván arra is, hogy egyes iparágak, bár kizárólag a mezőgazdaság céljait szolgálják, miért nem sorozhatók mégsem a mezőgazdasági iparok közé, pl., a növényvédőszerek közül csak a dohány—

kivonat készítése vehető mezőgazdasági iparnak, míg a tisztán vegyi növényvédő- , Szerek gyártása a vegyiiparba tartozik.

eMM

6, szám ———-625———— 1939

'. lÖsszea'foglalva a fontosabb magyaror—

szági mezőgazdasági iparágakat —— ide—

sorOzva a borászatot is —— azok 1938. évi termelési értékét részben'előzetes eredmé—

nyek alapján, részben becslés útján a 2. sz. táblában részleteztük. Az adatok

ugyanis a gyárilag űzött iparokat a

gyáripari termelési statisztika 1938. évi előzetes eredményei alapján ismertetik, melyhez a kisipari termelés értékét az 1930. évi kisipari felvétel adataiból kiin—

dulva becslés útján adtuk hozzá. Előzetes adatként veendő még a hazai termelésű nö- vényi rosttermés értéke, valamint a méz—

és selyemgubótermelés értéke is.

Mint már említettük, a gyárilag űzött mezőgazdasági ipari termelés értéke 1938—

ban 921'5 millió pengőt ért el, az ősz- szes mezőgazdasági termelésnek tehát 47'6%-át jelentette, az egész gyáripari ter- melés értékének pedig 30'2%—át tette.

A mezőgazdasági iparok nagy nemzetgaz—

dasági jelentőségét mutatja,, hogy a terme—_

lésük értékarányával szemben a mezőgaz—

dasági gyáriplarba befektetett állótőke arány—

lag csekély, a gyáriparba fektetett összes álló—

tőkének csupán 177 %—át érte el, tehát ezek—

nek az iparoknak a jövedelmezősége tőke—

befektetési szempontból lényegesen na—

gyobb, mint a gyáriparban általában. Még jobban kiemeli a mezőgazdasági iparok je—

lentőségét és fejlesztésének fontosságát a befektetett tőkének és a termelés értéké- nek _a nemzeti vagyon s nemzeti jövedelem- Nttlamitásokhoz való viszonyítása, melyből kitünik, hogy—míg a mezőgazdasági gyár- iparbaíbefektetett állótőke a nemzeti va- gyonnak csak 1%—át teszi, a mezőgazda—

sági gyáripari termelés értéke a nemzeti

jövedelemnek 7 %-át érte el.

A mezőgazdasági ipar Magyarország

háborúelőtti gazdasági életében, amikor a közös vámhatárok nem' adtak lehetőséget arra, hogy a magyar gyáripar a Monarchia keretében a fejlett cseh és osZtrák iparral felvehesse a versenyt, _{különösen fontos}

szerepet töltött be. A mezőgazdasági ipa- rok települése ugyanis a nyersanyagtermő terület szomszédságában történik s így Magyarország agrár jellege önmagában biztosította a mezőgazdasági iparok fejlő—

désképességét. Az utolsó békeévről, 1913- ról rendelkezésre álló gyáripari statisztika szerint -—- mely a gyári jellegű ipartelepek közé általában csak a legalább 20 munkást foglalkoztató üzemeket sorozta s így a gyáripart sokkal szűkebb körre szorította, mint a háborúutáni felvételek —— a mező—

gazdasági iparok termelési értéke a tria- noni Magyarország területén volt üzemek—

ben 809'9 millió pengőt ért el, az akkori gyáripari termelés összes értékének tehát

42—596-át tette.

A háború előtt a legjelentősebb mező—

gazdasági gyáripari ágak a malomipar, a dohánygyártás, sör— és malátagyártás, a cukorgyártás és szeszipar voltak. Ezek kö—

zül a malomipar, amelynek a termelése Nagy-Magyarországon 6794 millió pengő értéket képviselt s így a háborúelőtti

mezőgazdasági ipari termelésnek 46'9%-át

tette, a trianoni megcsonkítással 389'6 mil—_

lióra csökkent, tehát 42'7%—os veszteséget szenvedett. A dohánygyártás 1913 millió pengős termelési értékéből, mely a mező—

gazdasági iparok termelésének 13'2%-át jelentette, a békekötés 906 millió értékű termelést hagyott meg, a veszteség tehát 52'6%—nak felel meg. A sör— és malátaipar, amely termelési érték szerint sorrendben a harmadik a mezőgazdasági iparok kö—

zött, értékarányban már csak 8'7%-Ot kép—

viselt s vesztesége a területcsonkítással ——

minthogy a söripar túlnyomólag Budapes- ten helyezkedett el —— csupán 28'3%—os volt. Ma már a sör- és malátaipar mintegy ötödrészét éri csak el a háborúelőtti ter—

melésnek. A cukoripar, amelynek 1913.

évi termelési ért-éke közel 100 millió pen- gőt tett, 214'8 millió pengő értékű termelé- sének 55'6%-át Lvesztette el, az 1938. évi termelési értéke pedig az 50 millió pengőt sem érte el, :

_ 6. iSzám _ —-— 626—

Nagy veszteséget szenvedett még az or—

szág trianoni szétdarabolása folytán a szeszgyártás, az ipari szeszgyárak 77*2'mifl—

lió pengőt kitevő termeléséből ugyanis csak 372 millió esett a megmaradt terü—

letre, úgyszintén a szeszesitalok gyártása, melynek 256 milliós termelését felerész- ben az elcsatolt területeken letelepült gyári üzemek állították elő. ,Ezenkívül a szalámi— és húsárugyártás 249 millió pen- gőnyi termelési értékének egynegye—dré- szét, a cukorka— és csokoládégyártás 259 millió pengős termelésének csaknem két- ötödrészét .s a tejlfeldolgozóipar 14'5 mil- lió pengőt kitevő termelési érték—ének kö—

'zel ,a felét vesztette el. A mezőgazdasági iparok összes vesztesége tehát 1913-ban az 1.451'1 millió pengős termelési érték meg—

oszlása szerint 6411 millió pengőnuek felel meg. Erről számol be a második grafikon, mely a magyar mezőgazdasági gyáripar—

nak a trianoni békeszerződéssel történt

Szétdarabolását a részesedő utódállamok

szerint részletezve ismerteti.

Magyarország 1938. évi mezőgazdasági gyáripari termelésének értéke a trianoni területén 111'6 millió pengővel volt na—

gyobb az 1913. évi termelési értéknél, ami 13'8%-os növekedésnek felel meg. Az

ország gyáriparának háborúutáni lendüle-

tes fejlődésében — melyet az 1930—1933.

évi világgazdaságidepresszió csak átmene—

tileg vetett vissza —-—a mezőgazdasági ipa- rok kisebb arányban vettek részt. A gaz—

dasági válságot jobban megérezték, az újabb feljavulás azonban jóval kisebb mér—

tékű, mint azt a legutolsó tízévi fejlődés vonalát mutató indexszámokból látjuk:

Az összes [ A mezőgazdasági

Ev gyáripari termelés értékének

alakulása indexszámokban

' 1929 100 100

1933 6.1'5 57 '9

1936 — 90'1 75'3

103'0' 859

1938 1064

1937 _

! sot-1

%— , ,,,,,,,,,,,_

Az utolsó évek alacsonyabb arányú fej- lődése a ímezőgazdasági' iparokban rész- ben az előállított iparcikkek árhanyatlá—

sának a következménye, nagyobbrészt azonban azzal magyarázható, hogya gyár—

ipari fejlődést főleg a nehé'zip'amk és a hadfelSzerelési ipar néhány más ágának a

fellendülése okozta, míg a többi tipp k'

ban, 5 így a mezőgazdasági iparokba a javulás mértéke kisebb. A mezőgazda___

sági iparoknak az egész gyáripari terme—

lés értékében való részesedése szerint egyébként az 1929. évi termelés jóval ma—

gasabb volt, mint más években. 1929—ben 35'7%—ot tett, míg a legutolsó három év—

ben csak 30% körül mozgott, a mezőgaz—

dasági iparoknak az 1929. évhez viszonyí—

'tott fejlődési aránya ezért is alacsonyabb

az 1936—1938. években.

Magyarországon 1938—ban 964 gyári jellegű *mezőgazdasági ipartelep volt, ame- lyekaz év folyamán átlagosan 32.948 mun- kást foglalkoztattak, 146284 lóerő teljesítő- képességű erőgépekkel és 73.176 lóerőt kép- viselő villamos motorokkal dolgoztak. A villamos mótorok közül 37.471 lóerő kapa—

citású saját erőforrásból nyerte az energiát.

A mezőgazdasági ipartelepeken aránylag kevesebb munkás dolgozik s az installált lóerő is kisebb, mint a gyáriparban általá—

ban, A gyáriparban ugyanis egy-egy ipar—

telepen átlag 74 munkás van foglalkoztatva s átlag 425'8 lóerőt képvisel a gépi erő, a mezőgazdasági iparokban ezzel szemben a gyárankinti átlagos munkáslétszám csak 35 főből áll, s az átlagos gépi erőis csupán

2276 lóerőt jelent. A női munkások aránya a mezőgazdasági iparokban ' 35'O%, na- gyobb, mint a gyáriparban általában, de

lényegesen nem tér el agyáripari őszes mun—

káslétszám nemek szerinti megoszlási ará- nyától, mely _a női munkásoknál 1938-ban csak 32'1%—ot tett. Míg tehát a gyáriparban általában egy-egy ipartelepen 50 férfi és 24 női munkás dolgozik, a mezőgazdasági ipartelepek átlagban 23 férfi és 12 női mun- kást foglalkoztatnak.

MAGYARORSZÁG MEZÖGAZDASÁGI GYÁRIPARÁNAK SZÉTDARABOLÁSA A TRIANON] BÉKESZERZÖDÉSSEL. —— -

% Malomipar

% emma

%); 00aner

% Sör- és mafa'tagyáttás

% Szeszgvártu's

% Növényi olai- ós zsirudókgyártás

; Számi-, húsárú- és konzervgyártás

% Sülőipav

A Cukovka— és csokoládégyávüs

A Konyak-, likőr-, s"). gyártás

1913. évi adatok.

millió P

leitarmékek gyártása

A Egyéb

mmm ?

A körük nngyságn az ipartelepek termeűési értékevel arányns

[SLSI 1989, ".k-: Homa réma Imént mum

% szám

MBZlőgazdasági gyáripari vállalat 1913- ban—Magyarország trianoni területén csak 387"_,í'működött, míg 1938-ban 964 volt

nyilvántartva, tehát a mezőgazdasági gyá- k'z'áma két és, félszer nagyobb a háború él. Termelőképesség szerint azonban ani gyárak lényegesen kisebbek, mint 3, éviek. A mezőgazdasági gyáripar- anis az 1938. évi 35 főből álló átla—

gos munkáslétszámmal szemben 1913—ban

töb , mint 100 munkás jutott átlag egy-egy

ipartelepre, a gyárakban 1938-ban alkal- mazatt erőgépek 151'7 lóerőt jelentő telj-e—

sítőaképessegével szemben pedig 1913-ban egyegy-ipartelep átlag 213'0 lóerőt képvi—

selő erőgépekkel dolgozott. A gyárankinti átlagos temetési érték is jóval nagyobb volt 1913—ban, mint 1938-ban, a kétszere—

sé'tíismeghaladta annak, ugyanis 1938 ban

983" zer pengőt tett, míg az 1913. évi át- lag , elési érték 21 millió "pengőnek fe—

'( gazdasági iparokra vonat-

datöknál * mindenesetre fi-

gyel-embe keilvenmi azt, hogy 1913—ban ——

mint említettük ——- átlagban csak a 20 főt

meghaladó munkáslétszámmall dolg-ozó ipar- telepek vétettek számba, míg 1921 óta már a 10—15 munkással dolgozók is gyári, jel—

legűeknek tekintetnek, ha megfelelő móto—

,r'kus erőt is használnak. De a mezőgazda—

sát gyáripar termelési értékének az egész gya, ripari termeléshez viszonyított aránya,

———;§niely 1913-ban 42'5%-ot ért el, míg a

legatolsó tíz évben csak 30—35% között mezgott, —— kétségkívül arra mutat, hogy Magyarország mezőgazdasági gyáripara je- lentőségben a háború előtti helyzetével szemben vesztett, s méretei az ipartelepek nagysága és 'teljesítőképessége szempontjá—

ból is összezsugorodtak. Az egyes iparágak azonban oly fejlődőképességről adtak bi- zonyságot, amely indokolttá teszi, hogy na—

gyobb érdeklődés nyilvánuljon meg a me- zőgazdasági iparok iránt, mert azok köz—

gazdasági jelentősége nem csökkent, sőt ——

amint azt a Világgazdasági helyzet alaku-

"627— 1939

lása már évek óta mutatja —— a jövőben mindinkább emelkedni ng.

A mezőgazdasági iparok egyes ágainak ismertetését mellőzve, e helyen csak arra az eltolódásra kívánunk rámutatni, 'ainely a mezőgazdasági iparágaknak egymáshoz, s az egész mezőgazdasági iparhoz Viszonyí—

tott jelentőségében következett be.

A ma—lomipar, mely a trianoni területen maradt mezőgazdasági gyáriparnak a ter—

melési érték megoszlása szerint 481%- át jelentette, ma is messze kimagaslóan a leg- nagyobb jelentőségű iparág, bár a termelési értékaránya 45'4%-ra visszaesett. Ez a csökkent termelési érték is 7'4%-ka1 meg- haladja az 1913. évi malomipari termelés értékét. A gyári jellegű malliomiparba be—

fektetett álló tőke 1938—ban 842 millió pengőt tett, s igy 'a mezőgazdasági gyáripar

összes befektetett tőkéjének 24'1%_—át érte

el. Mótorikus erő szempontjából különösen kiemelkedik a malomipar, mely 'a mezőgaz- dasági gyáriparba beépített erőgépek telje—

sítőképességenek 51'1% —át :s a villamos mótor-ok kapacitásának 20'8%-át alkal-

mazta. A malmokban foglalkoztatott, mun- kások száma aránylag csekély, az átlagos munkáslétszám csak 13 főt tett, egyike a mezőgazdasági gyáripar legalacsonyabb munkáslétszámátlagának, a ma'lomiparban dolgozó munkások számaránya mégis

22'7%-rát teszi a mezőgazdasági gyáripar

összes munkáslétszámánrak.

A termelési érték megoszlása szerint a háború előtt a malomipar után három iparág emelkedett ki: a cukorgyártás, a dohánygyártás és a sör- és malátagyártás.

De míg a malamipari termelés értéke közel 400 millió pen-gő értéknek felelt meg, az utána következő három legnagyobb iparág termelési értéke egyiknél sem érte el a 100 millió pengőt sem. A mezőgazdasági gyár- ipar 1938. évi termelési értékét tekintve, egyedül a dohánygyártás nem vesztett je—

lentőség—lében, sőt a 90'6 millió pengőt ki- tevő termelését 130'1 millióra növelte, s így az összes termelési értékben való része—

63." szám

sedése 11'2—%—ről 14'1%—4ra emelkedett. *A' cukoripar termelési értéke az *1913. évi 95'5 millió pengőhöz Viszonyítva, 1938—ban csak—

nem a felére, 49'9 millióra csökkent, a sör-"

és malátaipar pedig, mely csupán 275 mil—

lióspengő értékű termelést mutatott ki, egy- harmadát sem érte el az 1913. évi terme—lé- sének. E két régi multú, nagy fontosságú mezőgazdasági iparunk jelentőségének ha- nyatlását a termelési érték megoszlásának

arányából is láthatjuk, mely, 11'8%-ról 5'4%—ra, illetőleg 11'2%-ról 3'O%-ra Visz-

szaesett. '

Nagyobb arányú fejl—ődést mutat a fon—

tosabb mezőgazdasági iparok közül a tej- feldolgozóipar és a szalámi— és 'húskonzerv- gyártás, melyek közül az első 1913-ban csak 648 millió pengő, az utóbbi pedig 189 mil- lió pengő értékű termelést mutatott ki, míg az 1938. évi termelésük 712 millió, illetőleg 69'0 millió pengőt ért el, mellyel a termelési érték nagysága szerint a tejfeldolgozóipar a harmadik, a szalámi- és húskonzervgyártás a negyedik helyet foglalja el. Lényegesen emelkedett a cukorka- és csokoládégyártás, valamint a sütőipar és tésztagyártás je—

lentőség—e is. A cukorka— és csokoládéipar 1938. évi 319 millió pengős termelése több, mint kétszerese az 1913. évinek, s ezzel az egész mezőgazdasági gyáripari termelés ér—

tékéhez viszonyított aránya 1'7%-ról 3'5%—ra emelkedett. A sütőipar- és tészta-

gyártás szintén megkétsz-erezte a termelési értéket, mely 1938-ban 281 millió pengőt ért el, az egész 1938. évi mezőgazdasági ipari termelés értékének 3'O%-át. Ezzel szemben a szeszipar termelési értéke a há—

——62B—-—- 1939

ború előtti'37'2 millió pengőről 11'7 mil- lióra visszaesett; s így a mezőgazdasági gyáripar összes termelési értékében 4'6% -ot tevő aránya 1'3%-ra csökkent.

A mezőgazdasági gyáripar többi ágának helyzetéről, -a növényi olaj,gyártás,, és ke- ményítőgyártás alakulásáról, a gyümölcs-

és főzelékkonzervipar, a fűszerpapr'v

lés, az ecetipar, .a magtisztítóipar fejlőd , ről éppúgy, mint a gyáripar körébe ne tartozó mezőgazdasági iparokról, itt nem kívánunk szólni, azokról külön tanulmá- nyok számolnak be. A magyar mezőgazda—

sági ipar jelent'ős—égének ismertetése azon- ban nem zárható le anélkül, hogy —— az—

egyes iparágak általános helyzetére, fejlő—

désére, vagy hanyatlására rávilágító ada- tokon kívül, melyek közül különös fontos—

ságúa'knak kell tekintenünk a trianoni béke utáni gazdasági összeomlás hatá-sát meg- világító adatokat — rá ne mutassunk a magyar mezőgazdasági iparok minőségi je- lentőségére. A magyar liszt és a magyar ke- nyér kiválás-ágára, borunk tüzére, gyümöl—

cseink ízességxére és vitamindús tartalmára, dohánygyártmányaink finvomságára, fűszer- paprikánk elismert értékére, cukorka- és csokoládéiparunk elsőrendű minőségére, vajkfivitelünk térhódítására, a magyar sza—

lámi világhírére és mezőgazdasági iparunk

még más kiválóságaira nemcsak büszkék

lehetünk, hanem azoknak nemzetgazdaí sági ért-ékét teljesen felismerve, oda kell tö- rekednünk, hogy a magyar föld kiváló ter—'

mékeiben rejlő nemz-eti kincset mind job—

ban kihasználhassuk, s ezért a mezőgazda- sági iparunk továbbfejlesztésére minél na—

gyobb súlyt helyezzünk.

Farkasfalvy Sándor dr.