8. szám
—815— 1938
a műtrágyafogyasztás emelkedése folytán, a beruházások következtében történt lépít- kezésekhez szükséges szállítások, s az ál—
talános fogyalsztóképesség megerősödése is.
Legnagyobb mértékben javult a termelés s egyenkint 108 millió pengő *tö'bbletértéket mutattak ki a kőolzajlfinomítóiparbian és a vegyészeti szerek gyártásánál, mellyel a termelési'ért-ék 1937—ben az előbbinél 55 millió pengőt, az utóbbinál pedig 44-39 mil- lió pengőt ért el.
A kőolajfinomítóipar erősebb foglal- koztatottsága részben a fűtőolajszükseglet további emelkedésével, részben a gépjáró- műállomány és forgalom növekedésével áll szoros összefüggésben. A benzinkutak forgalmi adataiból kitűnik, hogy a kimért tiszta benzinnek 12 millió kliterről 1'1 mil- lió literre tört—ént csekély visszaesése mel—
lett az eladott benzinszeszzkeverék meny- nyisége 257 millió literről 303 millióra emelkedett. A kőolajfinomítók termelőke- pességének jobb kihasználását mutatják egyébként a nyersol-ajbehozatali adatok is, amelyek szerint a behozatalnak 1936-ban 46%—kal történt.emelkedés-ét, mely a fino-
mítók nyersanyagkészletét 17 millió vmé—
termázsáról 2'4 millióra növelte, 1937—ben ugyancsak 2'4 millió métermázsát kitevő nyersolajbehozatal követte.
A vegyészeti ipar erősebb fejlődést mu—
tató ágazatai közül meg—említhető még a' nö- vényolajgyártás, mely 26'870-05 emelkedés után 148 millió pengő értékű termelést ért el, a gyertya—, szappan- és illatszer—
gyártás, melynek termelési értéke 7'3%-kal
309 millióra [növekedett, a festék-, lakk-
és .kékítőgyártás, hol a termelési érték 1—9 millió pengővel növekedve, 19'9%—os ja- vulást mutatott, továbbá a csontszén- és műtrágyagyártás 18'3 millió pengőt, s a brikettgyártás 13'7 millió pengőt kitevő termelési értékkel, melyek mindegyi—
ke 1'7 millió pengő többletérte'ket tünte—
tett fel. A vegyészeti iparnak 1937 -ben akö—
zel 40 millió pengőt kitevő összes termelési többletértékéből, a felsorolt iparág-aknát kimutatott termel-ési érbékemelkedés le- számítása után megmaradt még mindíg je—
lentékeny értékösszegben, a vegyészeti ipar többi ágazatai arányosan" részesedtek.
Farkasfalvy Sándor dr.
li KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS
Külkereskedelmi forgalmunk az 1938. év első felében.
Le commerce extérieur de la Hongrie dans la premiere moitie' de 1938.
Résumé. Dans la premiere moitié de 1938, le commerce exte'rieur de la Hongrie a été influencé par deux causes principales. D*une part, la récolte de 1937, par suite de conditions atmosphérigues de'iavorables, a été iaíble SLll'tOllt pour le froment, de sorte guion avait dans la seconde moitie' de la campagne 1937—38 bien moins'diexcédents gue pendant Ia méme période de la campagne précé- dente et (Iue lyexportation de froment, pour ne parler gue de celle-lá, 'a presgue cessé pendant le premier semestre de 1938. Et la récolte de fruits étant gátée par des gele'es tardives, l'exportation de fruitsaégalement baissé. D*autre part, la demande étrangére diminuant pour les articles fabrigués,
llexp'ortation industrielle _— saui pour llindustríe
lourde —— a baissé () un niveau considérablement inie'rieur a ceux de ces derniéres années. La re'—
gression de liexportation industrielle eut sur Fim—
portation cette répercussion (]ae nos fabrigues, voyant diminuer les possibilite's d'exporter, ont achete' a lie'tranger bien moins de matieres pre- miéres et de demi-produits aue pendant l'année précédente.
Ctest pourguoi la valeur des importations (200'3
millions de pengős) et celle des exportations (251'6 millions) ont, par rapport a la premiere moitie' de 1937, diminue', la premiere de 18-2 millions, la seconde de 416 millions. De sorte gue Ilemcédent de la balance de notre commerce exte'rieur, repré- sentant 51'3 millions de pengős, a été infe'rieur de 237; millions a celui de la méme période de l'anne'e derniére. Dexportation a particuliérement diminue', et cela surtout du fait de la régressíon des exportations agricoles. Ces derniéres,ycompris les exportations de I'industrie agricole, nlont re—
présenté gue 158'5 millions de pengős (63% des exportations totalcs), somme infe'rieure de 406 millions aux résultats eorrespondants de lianne'e dernie're (199 millions de pengős, 67'9% des ezr—
portations totales). '
En ce (lui concerne liimportation, les achats de bois bruts et ou'ure's, guí' y tiennent toujours la place la plus importante, accusent par rapport a liannée derniére une augmentation de 12%, due a ce gue nos importations de bois de cliauffage ont presgue double. Pour les bois ronds, on y voít une augmentation de 30% (4.331 wagons), (lui n'a pas été compensée par la régression, re-
8. s'zám
présentant 33% (7.137 wagons) des importations de bots scie's. Le fait gue par rapport á llannée précédente la guantite' des bois ronds et sciés importés a fort diminue', indigue une régression de I'activité industrielle, surtout pour le Bátiment.
Ouant aux autres matieres dites de base né- cessaires a llindustrie, les importations ont, com—
parativernent á liannée derniére, bien augmenté pour la fonte brute et la ferraille ('%35%) et I'Izuíle minérale brute (%d%%); elles ont notablement baissé pour les métaux bruts (—23%), ainsi gue pour les achats des industries fabriguant en serte, surtout pour I'industrie textile. Notamment, elles ont diminue' de 6% pour le coton brut; de 51%
pour les fibres arti/icielles (dont la capacité de
concurrencer Ie coton brut était alfaiblie par la
baisse de ce dernier); (le 50% pour la soie arti—
ficielle; de 30% pour les celluloses aclzetées par nos fabrigues de papier.
Les exportations aceusent, au point de vue de leur valeur, une régression surtout pour les produits agricoles. Faute diexcédents suffisants, nous n'avons exporté gue O'ó' million de :] de froment, représentant _moins d*un tiers de nos ventes de froment dans le premier semestre de l'anne'e précédente (2—5 millions de a); de sorte 9116, rien gue sous ce rapport, les exportations accusent une diminution de 28M millions de pen- gős. Pour ne parler gue des articles les plus im- portants, les exportations de seigle ont baissé de 6—8 millions de pengős, et celles de graines de treíle el de luzerne, de 4-5 millions de pengős.
Parmi les exportations de produits de terres Ia- boure'es, on ne voit un accroissement notable (]ue pour le mais (3 millions de pengős). En ce gui concerne les emportaiions dianimaunc de bouclierie et de trait, elles ont baisse' pour les bétes á cornes dienuiron 6' millions de pengős, llltalie ne nous en ayant pas acheté cette année-lá; par contre, elles ont fort progressé pour les porcs vívants du fait des achats de I'Autriche, de l'A'IIemagne et de la Tehéco—Slovaguie; de sorte (]u'en [in de compte elles ont dépassé de 1'2 million de pengős les chif/"res correspondants de lianne'e derniére. Les exporta-
tions de viandes fraiches et conserve'es ont monté de 3'9 millions de pengős, notre exportation ayant repris vers l'Allemagne pour les porcs tue's. On a vu augmenter encore les ventes de sainiloux et de lard (—l—1'2 million de pengó's), de volaille (—:—0'9 million de p.), dloeuís (4—2 millions de p.). Ainsi (lonc, les exportations dülnimaur sur pied et de produits animaux ont progrcsse asse; bien, guoi—
((ue pour les plumes elles aient baissé de 19 million de pengős.
Pour, les produits de nos fabrigues, l'expor- tation n'a pas eu de résultats favorables, sauf en ce (]ui concerne l'industrie lourdc et guelgues in—
—816—— 1938
dustries jouant dans l'exportation un róle peu considérable. Pour les articles vendus á lie'tranger par l'industrie lourde, on constate, sur le premier semestre de l'année derniére, une augmentatíon de 8-1 millions de pengős. Pour les produits de notre industrie agricole, [exportation a baissé guant aux farines, au succre, au malt et a lyalcool; pour l'ensemble de ces articles, on a noté une dimínu—
tion de 5-8 millions de pengős. Les exportations de l'industrie textile ont baissé de 4'1 millions de pengős; celle de l'industrie de la confection, de 3'4 millions de p.
On uoit par le tableau 4, indiguant les chiffres par pays, aue nos relations commerciales e'taient les plus considérables avec le Reich allemand, out a figuré pour 42% dans le commerce hongrois (contre 43% dans la Irc moitie' de 1937). De ces
%%, il revint 27% a lyancien territoire de l'Alle—
maync et 15% a I'ancienne Autriche (contre respectiucment %% et 18% liannée derniére). Aoec toutes ces deux parties de llAllemagne, notre com—
merce a baisse', iléchissant de %% pour llAutriche et seulement de 5% pour Iancien territoire de liAllemagne.
Dans nos exportations vers l'Allemayne, les marchandises agricoles ont représente' 587 millions
de pengős (en 1937, 582 millions), soit 88'1% (en
1937, 83'2%) de la valeur totale de nos produits y exportés. Et puisgue, comme nous llavons dit plus haat, l'ensemble de nos erportations agricoles a représente' dans la premiere moitié de 1938 158'5 millions de pengős (199 millions en 1937), l'Alle—
magne eut 37% de ces exportations, contre 29'35'6
l'année derniére. Dans nos exportations en Autriche, la part des produits agricoles, dlune valeur de 37'5 millions de pengős, a été de 91'5% (en 1937, 47'9 millions (le p., soit 92-5%). De sorte gue lancien territoire autrichien eut cette année 23'6% de llcnsemble de nos exportations agricoles (en 1937 2A'r'1%). Ainsi donc, IAllemagne actuelle nous a aclzete' 96-2 millions de pengős de produits agrí- coles (en 1937, 106'1 millions), soit les 3[5 (60'6%),
contre 53-47" en 1937, de nos disponibilités ex- [zorialJles; et dans nos exportations totales en Alle—
magne, la part des produits agricolesa été de 89'-'r%
('en 1937 87'2%). Notre balance commerciale, ex- eődentaire () légard desdites deux parties. de I'Alle—
magne, s'est soldée au total pour le Reich par un actif de 26 millions de pengős, supérieur a celui de 1937 (95'3 millions).
Avec lyl tali e , notre
extraordinairement, surtout pour nos exportations aui ont baissé (de 46-4 millions de pengős Panne'e, derniére) a 173 millions, la valeur de nos produits
agricoles y ecportés ne représentant gue 13'6 mil—
lions de pengős contre 40'8 millions en 1937.
Ainsi (lonc, cette annéc, de nos exportutions ugri- commerce diminuait
8. szám
coles totales, 8-6% sont allés en Italie contre 20'5%
Fanne'e précédente. La diminution a porte' sur les emportations de froment et de bétes á cornes.
Avec les trois pays de la Petiie Entente, Ie commerce de la Hongrie a progressé. Dans notre commerce extérieur total, la part de la Tehéco-Slovaguie a monté de 3-8% d 69; celle de la Roumanie, de 5270 a 71; celle dela Yougo- slavie, de 3'4% a 4-1. A l'égard de chacun de ces trois pays, notre balance commerciale siest solde'e par un deficit; le passíf total a été sous ce rapport de 104 millions de pengős.
Nos rapports commerciaux ont, gráce () notre exportation croissante, heureusement évolué á liégard de la Grande-Bretagne gui, figurant
cette année pour 7-5% (en 1937, pour 6%) dans
notre comcrce extérieur, y a occupé, immediate- ment apres le Reich allemande, la deuxiéme place.
Aoec la Suisse, le commerce de la Hongrie a fort dimínué. II en a été ainsi surtout pour notre exportation: cette année, les Suisses ne nous ont achete' gue 3-6 millions de pengés de froment (2.676 wagons), contre 8'9 millions (6.148 wagons) l'année derniére.
A ljégard des Etats—Unis, merce était également en régression.
notre com—
*
Míg azok a zavaró momentumok, amelyek a világgazdaságban az 1937. év második felében több-kevesebb intenzitással, kiújulva s újból csil- lapodva különösen a nyersanyagpiacon, valamint az értéktőzsdéken felléptek, a világkiilkereskede-
lem mult évi alakulásában még nem jutottak ha-
tározott, az addigi kedvező irányzatot lényegesen módosító kifejezésre, addig az 1938. (évi eredmé- nyek már nem mutatnak ennyire kedvező képet.
Sőt azóta, hogy a világválság a mélypontján át- haladt, a folyó év első felében történt meg első- izben, hogy a forgalom, még pedig eléggé jelen- tékeny mértékben, az előző évi színvonal alá csök-
kent. A Népszövetség ,,Bulletin Mensuel de .Sta-
tistigue" c. folyóiratának 1938. évi 8. (augusztusi) száma erre vonatkozóan a következő adatokat közli:
Bevitel ( Kivitel Az 1938, évi for-
_ galorn erteke az Hónap értéke millió pengőben szágíllékeggan
1937 [ l938 [ 1937 ] 19387 Bevitel! Kivitel
Január 6.406) 6.790. 6.269 6.286 1060, 1003 Február 6.866, 6469 6.286 6.035 101'6 960 Március 7.396 6.996 7.121 6.498 946 91'3 prílis 7.625 6.355 7.190 5.943 833 82?
Május 7.539 6.343 7024 5.926 841 844 Június 7.888 6.241 7.084 6.754 791 81'2
Összesen 43.22OI39194l40 974f36449 90 7! 889
——817— 1988
Ezek szerint az idén már csak a január havi forgalom, s a február havi bevitel tudta tartani az előző évi nívót, míg a többi hónapok forgalma, ill. a februári kivitel jóval az alatt alakult ki. A visszaesés okát illetően a Népszövetség idézett folyóiratának alábbi indexszámaiból (1929 : 100) lehet következtetni, amelyek azonban még csak az első negyedévre állapíttattak meg:
Aranyérték-l Volumen— ! Ár-
Időszak i n d e X
1937. I. negyedév 42'7 91'8 465
1938. I. negyedév 419 882 475
A. forgalom értékének visszaesését ezek szerint az idei első évnegyedben az idézte elő, hogy a forgalom volumene az előző évi 91'8-ről 88'2—re
* esett vissza, s így százalékosan meghaladta azt az emelkedést, ami az áraknál megnyilvánult. A má- sodik negyedévi jóval nagyobb mérvű forgalom—
csökkenésben valószínűleg szerepet játszott már az áresés is, ami egyes fontos ipari nyersanyagoknál tulajdonképen már az 1937. év első felében meg—
indult.
*
A magyar külkereskedelmi forgalom alakulá- 1938 első felében különösen két tényező hatott erősebb mértékben. Az egyik, az endogén jellegű, a kedvezőtlen időjárás volt, amely az 1937. évi termést különösen búzából meggyen—
gítette, s így az előző évinél lényegesen keve—V
sebb exportfeleslegek állottak az 1937/8. gazda- sági év második felében rendelkezésre, minek következtében pl. búzakivitelünk 1938 első fe- lében szinte teljesen megszűnt. Az idei
fagypusztitásai pedig a gyümölcstermést viselték meg. Mezőgazdasági exportunknak ilyetén való megszűkülése mellett ipari kivitelünk viszont a külső ,piacok felvevőképességének visszafejlődését sinylette meg, s —-— a nehézipari kivéve —- jelen- tékenyen az előző évi eredmények színvonala alatt alakult ki. Az ipari kivitel gyengülése természet- szerűen visszahatott a behozatal alakulására is, mert a belföldi ipar táplálására ilyen körülmények között jóval kevesebb külföldi eredetű nyers- anyagra, illetve félgyártmányra volt szükség, mint az előző esztendőben.
Behozatalunk 2063 milliós értéke 182 m?- lió pengővel, kivitelünk 251'6 milliós értéke pe- dig 41-6 millió pengővel volt alacsonyabb az 1937 első felében elért eredményeknél. A keres- kedelmi mérleg aktívuma így söt-3 millió pengőt tett, 234 millió pengővel kevesebbet, mint az előző
évben. Különösen kivitelünk esett tehát vissza, amiben túlnyomórésze, mint már említettük, a
agrár- ideértve a mezőgazdasági sára
, tavasz
mezőgazdasági export hanyatlásának volt:
exportunk ugyanis —
8. szám
1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce ewte'rieur de la Hongrie, par mois.
A behozatal alakulása az Variations des importations Hónap
Ma,-s 1932 ; 1933 I 1934 ; 1935 § 1936 I 1937[ 1938
évben, millió pengő —— millions de pengős
I. 27'3 22'3 23'1 27'5 406 280 276 II. 255 21'6 22'0 27'7 30'2 32'2 32'1 III. 305 260 295 298 350 379 361 IV. 257 227 29'6 32'2 403 411 356 V. 27'6 254 285 315 88'8 38'8 34'5 VI. 29'2 257 307 267 34'7 405 344
l—VI. 1658, 1437] 1634] 1734; 2196 218-5 2003
A kivitel alakulása az Variations des exporialions
1932 I 1933 [ 1934 [ 1935 [ 1936 11937; 1938
évben, millió pengő —— millions de pengős
I. 24'1 23'2 28'6 29'4 34'9 45'8 434 II. 23'6 25'7 28'8 28'8 41'2 50'7 432 III. 25'4 29'2 38'6 403 380 53'5 47'0 IV. 269 231 309 306 32'9 497 416 V. 260 28'1 26'5 31'3 31'8 48'4 39'9 VI. 27'5 29'3 294 294 87'8 451 365
I—Vl. 153-5] 1586! 18281 18981 216'11293'2! 2516
A külkereskedelmi mérleg alakulása az Variations de la balance du commerce extérieur
1932 ! 1933 [ 1934 ] 19351 1936 [1937f 1938
évben, millió pengő —— millions de pengős
l. — 3'2 -i— 0'9 'l— 5'5 —i- 1'9 —' 5'7 'i' 1713 _l- 15'8 II. — 1'9 %— 4'1 _l— 6'8 "t- 1'1 4- 11'0 4—18'54- 11'1 III. — 51 —l— 32 *i- 91 -i— 10'5 %— 3'0 'l— 15'6 4- 109 IV. —i— 1'2 is 0'4 *? 1'3 — 1'6 — 7'4 -l— 86 rl— 6'0 V. — 1'6 'l- 2'7 — 2'0 _ 0'2 — 7'0 'i— 9'6 %— 54 VI. _ 1'7—1- 3'6 — 1'34— 2'7 —l- 2'6 4'4'6 4!— 21
94
1—v1. —— 12-31—e 14-9I—l- 1 Ja 14-41— esen-ne 513
ipari exportot is —, csak 158'5 millió pengőt (egész kivitelünkből 63%-0t) ért el, míg 1937-ben 406
millió pengővel több, vagyis 199 millió pengő ér- tékű agrárcikket helyeztünk el
ősszkivitelünknek 67'9%-át tette.
A forgalom -—— az 1. tábla szerint — minden egyes hónapban gyengébb volt az előző évihez viszonyítva. Különösen kivitelünkön látszik meg, hogy mennyire függvénye a mezőgazdasági export- feleslegeknek: minél inkább közeledünk a gazda—
külföldön, ami
sági év végéhez, annál jobban marad el —— a már ismertetett okoknál fogva — az exportált áruk értéke az előző, bő termésű gazdasági év megfelelő szakában elért eredmények mögött.
Behozatalunk legfontosabb tétele (2/A. sz.
tábla), a nyers és megmunkált fa 12%—kal haladta meg az előző évi importot. Az emelkedés tulajdon—
képen a tűzifánál állott elő, amelyből csaknem kétszer annyit vásároltunk, mint tavaly. A gömb- fánál mutatkozó %%ps emelkedés, ami 4.331 va- gónnak felel meg, már távolról sem tudta fedezni
—818—-— 1938
azt a 7.137 vago'nos kiesést, ami a fűrészárunál mutatkozott, s ami 313%-os visszaesésnek felelt meg. Az ipari, főként pedig az építőipari konjunk—
túra gyengülésére enged következtetni az a körül—
mény, hogy az országos kereslet —— a gömbfa és a fűrészelt fa együttes mennyiségét véve számí—
tásba —— erősen visszaesett.
Egyéb fontos ipari alapanyagaink közül csak a nyers és ócskavas (4—35%), valamint a nyers ásványolaj behozatala (%d%%) alakult lényegesen kedvezőbben a tavalyinál. Ebből azonban nem lehet feltéltenül a nehézipar, ill. az ol'ajxfinomítók kedvezőbb foglalkoztatottságára következtetni, mert a tavalyi importot nyersanyagbeszerzési nehézségek bénították meg. Amellett viszont figyelembe kell venni, hogy a finomítóknak, mióta geológusaink fáradozását siker koronázta, e félévben már belföldi termelésű nyers ásványolaj is állott rendelkezésére.
A nyers fémimport (—23%), valamint a fogyasz- tási cikkeket előállító iparok, elsősorban a textil—
ipar nyersanyagbeszerzései ellenben határozottan gyengültek, egyrészt bizonyára azért, mert gyáraink egyes cikkeknél a világpiaci áresést kihasználva, már korábban meglehetős mennyiségű készletet gyüjthetlek, másrészt pedig, mert még az esetben is, ha a belső fogyasztás szinvonala változatlan maradt, az ipari export említett ellanyhulása miatt a belső termelés is gyengült, ami kevesebb kül—
földi áru beszerzésével járt együtt. így a nyers—
pamutnál 6%, a műrostnál, amelynek a nyers- pamuttal való versenyképessége a pamntáresés
miatt gyengült, 1511%, a műselyemnél 501% volt a
beszerzés visszaesése. Papirosgyávraink is 30%—kal kevesebb celluloz—ét szereztek be.
A készáruk közül a gépek és készülékek téte-
lénél mutatkozó l2%-os emelkedés, ami elsősor- ban a nehézipari és a papirosgyártógépeknél kö—
vetkezett be, arra mutat, hogy a magyar gyáripar állandóan folytatja beruházó tevékenységét, s ehhez
—— a belföldi gépipar fejlett volta mellett is ——
külföldi eredetű gyártmányokra is szüksége van.
Az automobilok és autóalkatrészek importjánál elő—
állott jelentéktelenebb (4%-os) visszaesés pedig azért figyelemreméltó, mert hosszú idő után most történt meg először, hogy ezek a belső fogyasztó- képesse'gre nézve jellemző adatok stagnál-ást, sőt enyhe visszaesést jeleznek.
A kivitel értékének csökkenése (2/B. sz. táblai,
mint már említettük, túlnyomórészben az agrár—
cikkeknél következett be. Búzából 1938 első felé- ben exportfeleslegek híján csak 01'8 millió méter—
mázsát tudtunk kivinni, míg az előzőxévben ennek több, mint háromszorosát, 2-5 millió g-t. igy en- nél az egy tételnél 28'4 millió pengős hiány állott elő. A rozsnál, hogy csak a legfontosabb tételeket említsük, 68 millió, a lóhere- és lucernamagnál 4-5 millió pengős volt a visszaesés. A szántóföldi
még
A FONTUSABB ÁRUK FURGALMÁNAK ALAKULASA.
VARIATIONS nu COMMERCE EXTERIEUR DES MARCHANDISES lMPORTANTES.
1931 l.—Vl. %? 1038 l.—Vl.
Millió pengóben _ En millions de pengós
Behozatal _ lmporlatíons 9 5 10 115 20 25 30 35 40
Fa _ 5058 ..., ...
Nyersbór—Peauxbmtes—n-lwww-w WWW/%
Nyers pamut _ Coton brut ...... 7//////////////////17////4 Papiros * Papier ... , ... . Vl/l/I/I/I/I/l/l/l/IA
Gépek __ Machines ... WW- Ásványotai _ Huíles minéraies ... W '
szén __ Charbon ....... '////////////, Nyers fémek _ Métaux bmts ... WW
Nyem dohány _ Tabac brut ....... ' Ainomobil és aiváz _ Automobiles et chassis d'automob. --- Déli gyümöics _ Fruits du Midi --- Vasém _ Minel—ai de fer .....
Nyers és ócskavas _ Ponte s! familia ———————————————————————————
Kátrányfestöanyagok _ Iainiures dérivées du goudmn ------ Selyem és sesvemíoná! _ Soie et fil; de sme - . - ... a ...
Prómbör, kikészített _ Pellmeries appretées --- ViHamos gépek _ Machines éiecfr, ...
Vasáruk _ Ouvrages en fer --- Nyers és eiömunkáí! nzs —— Riz brut e! simpl préparé --- Gyapjúszövet ... msus de [ame ... '
Kivitel _ Exporlations ? 5 40 45 2.0 26 sp 35 40
Vágó: és úgásáliatok _ Animaux de boucheríe et de !mit ---
Búza _— Fromem ..... /7/// I/ I / /A
Iengari __ Mais ... ,...
Vülamos gépek _ Machines élem. ......
Vas féígyártmányok _ Demi-produits an ter ....
Gépek .. Machines ...
Baromfi M. Voianle ...
Tojás _ Oeuís .......
Vasárúk _. Ouvgages en fe; ... _ ...
Disznózsir. szalonna _ Samdoux e! lard ---
Rats __ Seigöe ... /ől
fol! __ Plumes ... V//////////////A Ftiss és e!készltett hús _ Viandas fraíches ou préparées --- 75-
Malata — Man ... V/l/l/l/I/A 1931
Bo, " Vin ...... 1933 _
vanm"; _. Beurre frais ... ' tóhere— és lucernamag _ Graines de "5er et de Iuzame --- ' Kikészített bőr _ Paaux nuvréea ...
um _ Emma ... '
Vasuti kocsik _ Voitures pour chemins de fer ... ,
T'".sz. Sz. 1938. _
8'; szám —— 819 _— 1938
termelvények közül tulajdonképen csak a tengeri volt az, amelyből jelentékeny mértékben, 3 millió ' pengővel tudtuk növelni a kivitelt. A vágó— és igásállatok piacán az olaszországi szarvasmarha- vásárlások elmaradása —— amit az olaszországi takarmányhiány s az állatállomány járványos meg- betegedése következtében piacra zúduló nagy meny- nyiségek felvételének biztosítása céljából életbe—
léptetett bevitelitilalmi intézkedések idéztek elő , —— mintegy 6 millió pengés kiesést okozott ugyan, de azt Ausztria, Németország és Cseh-Szlovákia
; felül is múlták, sígy az élő állatok fontos tétele vég—
eredményében 1'2 millió pengős emelkedéssel zá—
rult. A Németországba megindult vágottsertés- szállítások a friss és elkészített hús tételének ex- porteredményeit javították meg 39 millió pengő—
vel. A disznózsír és szalonnánál 1-2 millió, a ba—
romfinlál 09 millió, a tojásnál kereken 2' millió pengő volt a javulás. Élő állat—, illetőleg állati termékkivitelünk tehát eléggé kedvezően zárult, bár a tollnál nagyobb, 1—9 millió pengös visszaesés
"mutatkozott. Borterrnésiink szintén eléggé kedvező
;; kiviteli eredményekről számolhat be a németországi,
; főként azonban svájci vásárlások fokozódása kö—
vetkeztében H—l millió P), Szomorú volt azonban
* az élelmezési ipari export helyzete: lisztből, cukor—
ból, malátából és szeszből az idetartozó iparágak együttvéve 5-8 millió pengő értékü áruval keve—
sebbet tudtak elhelyezni külföldön.
Nem számolhatunk be kedvező exportalaku- lásról —— a nehéziparit, 5 egyes, az export szern—
pontjából kis szerepet játszó iparágak kivitelét ki- véve —— az egyéb ipari termékeket illetően sem
, (félgyártmányokat és készárukat együttesen értve).
amint ezt az alábbi összeállítás mutatja:
A kivitel értéke Aáésmíáfe
I ará 1937 I 1933; ill. _vissza-
p g I. felében Ésszszégz)
_ m i l 1 i 6 P
Nehézipar . 42-3 504 4— 81
§i'Textilipar . . . 126 86 — 4-1
*Konfekciós ipar . . . 10'5 7'1 —— 3'4
Bőripar . . . . 7-2 69 —— 0'3
Vegyészeti ipar 6'0 5'5 — 0'5
Faipar . . . 38 31 —— 0'7
Kő-, agyag-, üvegipar 24 22 — 0'2
Kaucsukipar . . 16 1-2 —— 04
Egyéb ipar 30 31 4— 01
? Összesen 894 880 —— 1'4
A nehézipar végeredményében a vasfélgyártmá- nyok és a vasúti kocsik tételénél tudta biztosítani a 81 millió pengés jelentékeny többletét. A textil- ipari térveszteség felölelte a fél- és k—e'szgyártmá- nyok egész sorozatát. A konfekeiós ipar főként a __növekvő élősertés—vásárlásai kiegyenlítették, sőt'
kikészített prémböröknél s a női és leány felső—
ruházatok exportjánál szenvedett veszteséget. Az egész ipari expo—rt visszaesése mégis —— a nehéz- ipari kedvező eredmények folytán —— végösszegé—
ben csak 1'1 millió pengőt tett. Tekintve, hogy az agrárexport hanyatlása sokkal nagyobb mérvű volt, , az ipari export értéke az összexportban kedvezőbb arányban részesedett, mint 1937 I. felében. Mig akkor ugyanis ez az arányszám csak 30'6%-ot tett, addig 1938—ban 35%-ra emelkedett. Az idén tehát egész exportunknak több mint harmadrészét az ipari tevékenység tette lehetővé.
A fontos ipari alapanyagaink behozatalában bekövetkezett erős hanyatlás érezhető ki a 3. sz.
tábla adataiból is: a behozatali összértékből a la—
valyi 162'9 millió pengővel szemben csak 143-7 millió pengő jutott nyersanyagokra és télgyártmá—
nyokra, ami az 1937. évi 74-5%—os részesedés he—
lyett csak 711'7%-nak felelt meg. Az importált kész-
áruk jelentősége mind abszolút értékben, mind az egész behozatali értékben való részesedés tekinte- tében viszont fokozódott: a mintegy egymillió pengős értéknövekedés mellett a részesedés 25-5
%—ról 28'3%-ra szökött fel. Kivitelünkben az ér- ték szempontjából mind a három árukategória veszteséget mutat az elöző évvel szemben, ami ter- mészetesen a nyersanyagoknál a legnagyobb. A másik két kategória kisebb .értékvesztesége folytán ezeknek az összkivitelhez való aránya javult, kii—
lönösen a kész-áruké, amelyekre az idén egész ex- portunknak már csaknem a harmadrésze esett.
*
Az egyes országok közül — 4. _sz. tábla ——
legélénkebb a kereskedelmi kapcsolat a Német- birodalommal, amely azáltal, hogy Ausztria hozzá- csatlakozott, közvetlen szomszédságha került Ma—
gyarországgal, Ez a hatalmas fogyasztóterület, amely nagy népsűrűségén-él fogva még az autar- ehikus törekvések legtökéletesebb megvalósulása esetén sem lehet abban a helyzetben, hogy az ag- rárcikkek tekintetében teljes mértékben önellátóvá legyen, így még közelebbi kapcsolatba jutott ha—
zánkkal, Minthogy kivitelünk elsősorban a mező- gazdaság tevékenysé'gén épül fel, 5 legnagyobb külföldi piacunk eddig is Németország volt, való—
színű, hogy e szomszédi viszony az agrárkereske—
delmi összeköttetésekre serkentő hatással lesz. A Birodalom összforgalmunknak 42%-át (1937 1. fél—
évében '43l%-át) kötötte le. Ebből Németország te-
rülete 27 (25)%—kal, a volt Ausztriáé 15 (18)%—kal részesedett. A két területrésszel való forgalmunk visszaesett. Míg azonban ez a csökkenés Ausztriá-
nál 25%-ot tett, addig Németországnál csak 5%—ot
ért el. Minthogy pedig összkiviteliink vissza—
fejlődése mintegy 13%—os volt, Németország na—
gyobb, Ausztria pedig kisebb mértékben részese-
dett az összforgalomban, mint az előző évben.
8. szám
--820—— 1938
2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1937. és 1938. év január—június hónapjaiban.
Le commerce emie'rieur de la Hongrie en janvier—juin 1937 et 1938.
A) Behozatal — A) Importations.
Mennygsgeyg %agndb-ban Érték ezer P—ben AzoZÉggggtek
Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egység Ouanáíle'eíngáfxgüces m mágífgfdt ?. 314330?
Marchandises et catégories de marchandises Um'us 468 imr-
1937 1938 1937 1938 1937 1988 !;
I—VI.
Nyers és megmunkált fa — Bois, bruts et ouvre's . (; 4,526.277 5 ,070 05 24. 296 25.651 1112 1280;
Tüzifa -—- Bois de Chanufage. . ! ,, 918256 1,742.7 1. 606 3.927 073 [06 Ebből __ Doni. ; Nyers épület és sze — Bois bruls
de construction et 4?oeuvre . . , 1,448.263 1,881.351 5.280 8.122 2'42 4'05 Bárdoltésfürészeltía-—Boise'guarrisetsciés . 2,159.758 1445961 17. 410 13.602 7297 67
Nyers bör —— Peaua: brutes . ,, 85.967 75. 784 16.577 10.595 ?'59 5'29—
Nyers pamut —— Coton brut. ,, 133724 125. 404 14. 460 10.498 6'62 5324
Papiros és papirosámk— Papier et articles en papier ,, . 387701 278. 919 11. 918 10.216 5'45 5'1 *
Papirosanyag -— Páles a papíer . , 178742 125331 3. 895 8.571 1-78 ??
Ebból— Dom %Papxroslemez — Carto'ns . ,, 29551 2130 l.076 853 0.4!) 0.4;
Papiros — Papin , 177946 121011 6.608 5.481 3-02 2-74—
Papirosáruk —pArtt'cles m papíer ,, 1.362 344 311 016 01 .
Gépek és készülékek — Machines et appareils ,, 28.460 81 .835 7 677 9.909 3 51 4'95 Ásványolaj ——- Huile minérale . . , 769268 1,.058 894 4.954 8.348 227 41?
Ebből— Dont: Nyers ásványolaj —— Hm'le minérala bruíe ,, 602928 869. 5 3.820 6.671175 3'33
Szén —— Charbon . ,, 2,747.317 2, 859. 095 7. 888 8.136 361 1406
Ebből _ Dom. ;Kószén — Houille ,, 998652 1,150.01 2.907 3.383 1-33 repi lKoksz — Coke . ,, 1,746.465 1 ,.690 7'. 4. 976 4.749: 228 297
Nyers fémek — Métaum bruts ,, 144281 110 926 12. 563 7.892 575 394
Nyers dohány —- Tabac brut . ,, 9.399 12.937 3.339 5.197 153 259
Automobil és automobilalváz —— Automobiles et ,
carrasserz'es dautomobz'les . . , 19.309 18.481 4.592 4.606 2-10 mot
Déligyümölcs — Fruits du Midi. , 146692 147839 3.633 4.501 1136 2725
Vasérc —— Mineraí de fer. . . . 2,334.269 2,372.856 4.294 4.071 197 203
Nyers- és ócskavas —— Fame brute de moulage et
ferraille . ,, 261574 852769 3.185 4.031 1'46 2'01
Kátrányfestőanyagok- Teintures dén'v. du goudron ,, 6.987 5.990 5.392 3.868 247 193 Selyem és selyemfonál —— Soie et fils de soie , 20.606 10.253 6.889 3.788 292 1'89
Ebből— Dont: Műselyem —— Safe ariificielle . . ,. 20.300 10.07 6.040 8.544 2-76 1-77
Prémbőr, kikészített — Pelleteríes appretées. . . 740 615 4.038 3.707 185 1'85 Villamosgépek és készülékek; elektrotechnikai db- piéce 4.947 935
cikkek— Machines et appareils électn'gues; ím—me'lr.cour. 72 2.776 3.078 1'27 1'54
articles électrotechnigues . . . (1 10.491 11.12
Vasáruk —-— Ouvrages m fer . ,. 24.089 14.125 2.550 2.692 1' 17 1'34
Nyers és előmunkalt rizs —— Riz brut ou décortigue' ,, 80.633 93.193 1.772 2.455 081 1323
Gyapjúszövet _ Tissus de laine. . . ,, 1.634 1.591 2.325 2.879 106 1'19*
Vasfélgyártmányok — Demi-produits en fer . . . 18.476 19.502 1.676 2.063 077 103 Cellnloid és más műanyagok —— Celluloíde et autres ,.
matieres artíficielles. . . ,, 22.003 11.486 3.438 1.978 1 57 099;
Ebböl-_ Dont. Műrost — Fibres artificíelles . . ,, 19.793 9.691 2.7? 1.389 ] 27 069
Olajos magvak — Graines ole'agz'neuses. . ,, 62.405 68.277 2.180 1.830 100 091 Pamutszövet — Tissus de coton . db ,, " 3.571 2.421 2.175 1.810 100 0'90'
. e e :
Műszerek — Instruments de precision . § ;" 6 ág 233; 1.394 1.664 063 083 Nyers kakaóbab —— Oacao en féves, brut . . ,, 17.362! 23.254 1.398 1.499 064 075 Uveg és üvegáruk —— Verres et verreries . ,, 13.092; 11.721 1.884 1.444 063 072'
Film — Ftlms . , 594 758: 1.074 1.413 049 071
Rongy — Drilles ,, 25.845 22.091 2.079 1 315 095 0156
Kősó —— Sel gemme . ,, 396442 434449 1.188 1.281 054 064
Pamutfonal és-cérna — les et fils retors, de coton 5.860 4.093 1.711 121* 0 78 061
Gyapjú— Laine . . . ., 5.375 4.643 1.680 1.203 0'77 0'60I
" 'gÖ'PiéFf 5.410 1.494
osszesen " Tom 36323." 72 595165090154336 7596 77-05
(; 12,311.055 13,255.992 , ' db—píéces 213705 239 972
. . __ ' ár- nite: 6.
Egyeb uruk Autres marchandises. Eminem 5.840 684 52.540 45.980 2404 2295
couravus 60 19
(; 2,407.419 2,522.29l
, db-pii'CGS 210113 241460. ,
Pár-Pair" 5.840 6.684
Behozatal összesen — Importations totales . fm — méíf- 218530 200316 10000 mami
courants 132 6.
(] 14,718.474 15,778.283
8. szám
—— 821
B) Kivitel. -—- B) Ewportations.
1938
Mennyiségo——,ban db-ban Érték ezer P—ben Az összérték
- .. : . vagy párban Valeur en milliers o/o-ában
Az áruk, illetoleg arucsoportok megnevezese Egység guanliíé m tl, m pieces de Én "lo de la va-
ou en paires ?- leurdeseprot.
Marchandises et catégories de marchandises Unile's 1937 ) 1938 1937 I 1938 1937 I 1938 I—Vl.
Vágó- és igásállatok —- Animauw de boucherie
et de trait . . . (ib-We 138565 164.794 32.879 34.100 11'21 13'55
Ebből —- Dont: Szarvasmarha — Bétes á comes ,. 63.921 38.377 21.733 15.697 74-41 6-24
Sertés — Parcs . . ,, 44.832 101.078 6.927 14.491 266 576
Ló — Chevaux , 7.838 6.851 8.782 3.579 12!) 1-42
Juh -—-— Montons . ,, 21.928 18.461 427 , 329 015 013
Búza —— Froment (1 2,475.505 801.579 43.178 14.757 1473 58?
Tengeri —— Mais , 842454 1,205.136 10.093 13.098 344 521
VillamoSgépek és készülékek; elektrotechnikai db Wim 1,110.514 839030
cikkek— Machines et appareils électrigues; gin-mitucaur. 5 _ 28 11.554 10.839 394 4'31 articles électrotechnigues . . . (; 11.045 11.712
Vasfélgy ártmányok — Demi-produits en fer . ,, 504820 67 9.261 6.585 10.782 225 428 Gépek és készülékek — Machines et appareils ,, 39.643 52.609 9.972 9.624 3 40 382
Baromfi — Volaille . ,. 1) 82.446 2) 84.353 8.323 9.175 284 365
Ebből— Dont: Élő baromfi — Volaille m'uante . ,, 3) 10.253 4) 8.549 971 768 033 0-31
Leölt baromfi—Volaille tuée . . ,, 5) 72.193 6) 75.804 7.352 8.407 2'51 334
Tojás —— Oeu/s . ,, 88.765 121.358 6.992 8.967 238 3'56
Vasáruk —— Ouvrages m fer . ,, 216930 163166 8.493 8.614 290 342
Disznózslr, szalonna —— Saindouw et lard. ,, 76.968 100158 7280 8.525 248 339
Rozs — Seigle . ,, 856921 495.009 14.684 7.887 501 313
Toll -—- Plumes . . . . ,, 16.519 13.083 8.574 6.654 292 264
Friss és elkészített hús —— Viandes fraiches
ou préparees . ,, 11.581 43.804 1.495 5.404 051 215
Maláta — Malt . , 250229 190333 5.983 4.764 204 189
Bor —— Vin . . . . ,, 172094 229047 3.384 4.390 115 1-74
Vaj, friss — Beurre frais . ,, 29.330 21.750 4.932 4.186 1'68 1'66
Lóhere- és luoemamag — Graines de trefle .
et de luzerne . ,, 88.640 36.784 8.559 4.066 292 162
Kikészitett bör — Peaum ouvre'es ,, 5.581 4.598 5.411 3.919 1 85 1'56
Liszt — Farina . . ,, 271.417 165.453 6.374 3.789 217 15]
Vasúti kocsik —— Voitures pour chemins de fer ,, 1.148 13.565 311 3.519 011 140' Prémbőr, kikészített —— Pelleteries appretées. ,, 2.479 1.959 5.687 3.453 194 137 Selyem-, félselyem- és müselyemszövet ——
' Tissus de soie, de mi—soie et de soie artificielle , 5.158 4.051 3.828 3.158 1'31 1'26 Női- és leányfelsőruhézat —— Vétements de des-
sus pour dames et ieunes filles , 1.829 1.583 3.388 2.655 116 106
Sínautó — Autoraiis ,. 6.825 9.049 2.393 2.614 082 104
Cipészámk —— Chaussures pár-pure 171.887 455.555 1.008 2.325 0'34 0'92
Paprika, száraz —— Piment sec. (; 12.210 17.046 1.309 1864 044 074
Szén —— Ohm-bon . . ,, 984.745 ],253.529 1.458 1.854 050 074
Bab, száraz — Haricots secs . ,, 47.682 101.162 1.349 1.828 046 0'73
Nyers—es megmunkált fa —-—- Bois bruts et ouvrés ,, 207506 183346 1.967 1.822 06? 0' 73
.Bauxit — Baumite . . ,, 1,142.969 1,268.406 1.550 1.773 0'53 0' 70
Pamutszövet — Tissus de coton . . ,, 7.729 5.874 2.595 1.757 088 0 70
Olajos magvak —— Graines oléagineuses ,, 82.953 65.056 2.326 1.640 079 065 Könyv, folyóirat —— Livres et périodigues. ,, 6.358 6.202 1.572 1.627 054 065
Szesz —- Alcool. . . ,, 81.900 57.418 2.223 1.610 076 064
_Elkészitett gyógyszerek-— Médicaments
prépare's . . . . ,, 684 750 1.152 1.514 039 0'60
Friss főzelék — Légumes frais ,, 53.641 79.236 946 1.472 032 058
_, ) dbmiéces 1.249079 1,003.824 !
Osszesen —-— Total . pár-pain: 171.887 455.555 239807 210025 8178 8347
? fin-mémcour. 5 28 ;
(; 8,686.704 7,487.425 db-piéccs 705655 516225
Egyéb áruk —— Autres marchandises . pár—pára; 185439 140.276 53.415 41.605 182? 1663 (; 2,648.622 1, 601 148
db-piéces 1,954.934 1,5-0. 049 !
Kivitel összesen — Exportations totales —. % fia;;íac'xi 307'323 595 83128.$293.222 2516301100'00 100'00'
(; 11,335.326 9,0SS. 573
1) 5,514.123, 9) 5,501.615, 3) 815687, ") 678399, 5) 4,698.436, 6) 4,823.216 darab —— piéces.
