a N M 'e 'U M u : 7 1 m U [ 1 1 I ' " m 3 P l — a : N O ' N [ " [ 1 1 ? : I' ll U M U l .
Külkereskedelmi forgalmunk az 1936. év első negjreclében.
Le commerce extériear de la Hongrie pendant les trois premiers mois de 1936.
Re'sumé. Des la deurieme moitié de 1933, le commerce exiérieur de la Hongrie accusait un développement fauorable. Dans le premier trimestre de l'année en cours, il continua a augmenter. Par rapport a la' méme période de llannée pre'cé'dente, les importations ('105'8 millions de pengős) ont monte (le 21'8 millions et les exportations (II/i']
millions) de 14'3 millions, (le sorte aue la balance commerciale S'est soldée par un ercédenl de 8'3 millions. Comparativement a l'année (lernicre, Per—
ce'dent accuse une régression (7'5 a Paccroissement considérable de de matieres premieres.
millions). due
l'importation
De l'augmentation (21'8 millions (le pengős) des uchats faits a l'étranger,
11 millions aut importations (le mais
8.600 wagons). Celles—ci, représentant la moitié de l'accroissement de l'importation, et prouenant en majeure partie de Roumaníe, étaient nécessaires a cause de la pénurie de íourrage. Pour les im—
portantes matieres prernieres dustrie, on
il reuient (enuiron
importees par l'in—
une progress-ion, Les b r u l s e t
ont augmenté (l'environ 7%. Panni les marchandises importées par t e .r, t i l e,
state un accroissement partieulier pour la soie artiűcielle (4— 2870) et le coton brut (4— 7%). En ce gui concerne les guantitcs de marchandises étran- yeres achetees par l'i n (1 a s t r i e I () ur (1 e, celles
noit importations de
également
b 0 i s o a u r e s
l'industrie on con—
de minerais de fer ont, par rapport () l'annee derniere, prestjae double: celles de fonto et (le ferraille ont plus (luc triplé; celles de coke ont augmentef (le plus de 50%; on n'y ooit une (liminution ('envirou 20%) gue pour les métauzc bruts, Cette diminution porte surtout sur le plomb et pour une part moins considérable sur l'aluminium (ces derniers temps, la Hongrie s'est mise, elle aussi, a produire (le l'aluminium). On constate encore une augmentation considerable pour les importations (l'liuile minérale et de pates a papier. Ouant aux objets fa- briaués on ne voit aue pour (les pro—
duits dlindustrie lourde une angmentation (Iuantí—
tatiae essentielle.
im portes,
A l'exportation. les produits de l'elcvage jouaient le rőlc le plus consirlerahle On ;] voit_ pour les viandes, fraiehes ou pre'paróes, une augmentation de 12 millions de pengős, (luc aux arhats de viande (le porc (1.006 umgons) faits par l'Allemagne. Les erportations (l'animaux de boucherie et de trait ont monte de 3'7 millions;
celles de plumcs et ale beurrc ont également aug/mente; mais celles de saindour et de Iard ont diminué de 19 million. Pour les produits agricoles, l'exportation a progresse' auant aux graines de tre/"le et (le luzcrne. En ce oni concerne
les marchandises industrielles em-
portées, on voit une augmentation particuliere pour les produits diindustrie lourde (voitures pour chemins de fer, machines et appareils).
De Paugmentation, représentant 21'8 millions de pengős, des achats iaits a ["étranger, il revient 15'5 millions aux matieres premiéres, 3'3 millions aux demi-produits, 3'0 millions aux objets fabrigaés.
De celle de l'exportation (14'3 millions de peng'ős), il revient 10 millions aux matieres premiéres, 3-9 millions auxobjets l'aliriaués, 0-4 million aux, demi—
produits.
Le commerce de la Hongrie a augmente surtont avec l'AlIemagnc. A I'ógard de celle—etilrepresente, pour le premier trimestre, 28'69'77) du commerce lzongrois total, accusant an prog/res notable par rapport a la méme période de l'annee précédente (227200). Avec l'Autriche, le commerce de la Hon—
grie a continue a (liminuer: lazliie proportion est tombée de 21'94 a 13'79%. A l'égard de I'Italie, cette proportion monta légerement ((le 1206 a 1209).
merce de la Hongrie n'a change' essentiellement (juc pour la ltoumanie,
.lvec les pays de la Petitc Entente, le com-
notamment en ce (lui con- cerne les importations roumaines,
Tchéco—Slovar'luie el
A l'égara' (le la (le la Yougoslavie, le com—
merce de la Hongrie a été peu considérable; sous ce rapport, il n'y eut pas (le changement notal)le comparalivement a l'annéc (Ierniére.
*
A Világgazdasági helyzet javulásának kísérő tünete az a jelenség, hogy a Világ külkereskedelmi forgalmának aranyban ki—
fejezett értéke, amely a mult esztendő kö—
zepétől kezdve következetesen meghaladta.
az előző év azonos időszakának eredmé—
nyét az idei első három hónapban is állan—
dósult.
A világforgalom jellemzésére ugyanis a következő jelzőszámok szolgálnak?)
1) L. a Nemzetek Szövetsége Bulletin men—
suel de statistiaue c. folyóiralf'mak f. évi 5. (má- jusi) számát.
5. szám. ——441— 1936
Aranyérték—índex (1929: 100) 1935.
Hónap 1934. 1936.
Olaszországgal Olaszország nélkül
1. 34-2 33—7 33-8 369
11. 321 31'6 31-6 34-5
HL 359 841 34'2 367
IV. 330 32'9 329
V. 340 34'7 34'9
VI. 335 326 1324
VII. 320 338 33'9
VIII. 33'0 33'5 38'6
IX. 83? 33'9 339
X. 359 ———2) 1385
XI. 358 —2) 38'7
XII. 860 ——2) 38'2
l—Xll. 34.l 34'7
;,-) Olaszország az 1935 november 18—án meg—
kezdett megtorló intézkedések reakciójaként az év utolsó negyedévi külkereskedelmi forgalmának eredményeit már nem publikálta.
Az első negyedév forgalmát ezek sze- rint az utolsó három évben a következő indexszámok jellemzik: 1934: 341. 1935:
331 (Olaszországgal), illetőleg 332 (Olasz—
ország nélkül), 1936: 357) vagyis az 1936.
évi forgalom az 1934. évinél mintegy 5%—
kal, az 1935. évinél pedig; kb. 8%—kall ma!
gasabb aranyértéket ért el., További ked—
vező tünet, hogy a világ külkereskedelmi forgalmát tevő áruk összességén a dep- resszióból való kiemelkedés egyik jellem- zőjének, az áremelkedésnek a hatása szin- tén állandósulni látszik s így a folyó év első negyedében is magasabb volt az ár- index, mint az előző évben. Az árindex változását a volumen jelzőszámáéval együtt egyébként a következő sorok mutatják be:
1934. 19371, , 1936.
Időszak Ár— Volumen— Ár- Volumen- Ar: Volumen—
index index index
(1929:100)
I. évnegyed 45-0 75-7 430 77-1 45-0 794
ll. ,, 44'0 76'1 43'0 77'6
HI. ,, 43'5 75'6 44'0 76'7
IV. ,, 440 81'6 45'5 84'5
E sorok egyszersmind arra is rámutat- nak, hogy mi volt az oka annak, hogy a világforgalom aranyértéke még 1936. I. ne—
gy-edében is alig haladta meg az 1929. ]. new gyedév harmadát. A forgalom mennyiségi csökkenése mellett —— ami azonban az idei első negyedévben csak annyit jelentett, hogy az árucsere az 1929. évihez képest ötödrész- szel csökkent áresés idézte ezt túlnyo- móan elő, mert az 1936. első évnegyedi árak még mindig nem érték el az 1929. évi árnívó felét sem.
ic
Mig a világ külkereskedelmi forgalmá—
ban csak az 1935. és 1936. év adatai szá—
molnak be határozott javulásról, addig a magyar eredmények már az 1933. év máso- dik felétől kezdve a forgalom növekedésé—
ről tesznek tanuságot, Az első évnegyedre vonatkozó 5 az 1. sz. táblázatba foglalt ada—
tok szerint is a forgalom értéke úgy a be- hozatalban, mint a kivitelben az összfor- galom szempontjából mélypontot jelentő 1933. év I. negyedétől állandóan emelkedett.
Az 1933. I. negyed: 100 alapra vonatkoz- tatott érték-indexsor így alakult:
1933. 1934. 1935, 1936.
első negyedév
Behozatal . 100 107 120 151
Kivitel. . . 100 123 128 146
Összforgalom: 100 115 124 149
A forgalom növekedése 7 a behozatal erősbödése folytán —— éppen az idei évne—
gyedben volt a legjelentékenyebb úgy, hogy a mélypontot ez évben már kereken 50%- kal meghaladta.
Az előző évhez viszonyítva a 1058 mil- lió pengős behozatali érték 218 millióval, a kiviteli 114'1 milliós érték pedig 14'3 millióval növekedett meg. A kereskedelmi mérleg aktív egyenlege: 83 millió pengő így 75 millióval maradt a mult évi 1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce extérieur par mois,
A behozatal alakulása az Hónap Variations des importations
Mg,-s 1930 l 1931 ] 1932 ] 1933 I 1934 1 1935 [ 1986
évben, millió pengő — millions de pengős
I, 66'8l 432 273 22'3l 23'1 27'2 40'6 Il. 606 419 255 21'6 22'0 27'4 30"?
III. 68'4 544 305 260 295 29'4 350
1411. 195-3139-55 333; 69'9l 743; 8491 1058
A kivitel alakulása az Varialíons (les exportations
1930 t 1931 t 1932 t 1933 ] 1934 ) 1935 1 1936
évben, millió pengő — nullions de pengős
I. 796 39'9 24'1 232 2863 298 34'9 II, 604 41'1' 23'6 25? 288 29'2 41'2 Hl. 78'6 50'2l 25411 29'2 38'6 408 380
I—III. 218'6ll31'2l 73-11 78-11 930] 99-81 1141
A külkereskedelmi mérleg alakulása az Varíut. de la balance du commerce exte'ríeur
1930 t 1931 [ 1932 ] 1933 t 1934 t 1935 I 1936
évben, millió pengő —— millions de pengős
! l
1. Jr12-3—3-31— 32 eo-gl % 55 e 2-6 — 5-7
11, — Mr"— 0-91 -— 1-9 1—4-1 % 6814— 18 9119
III. 4102 -—4'24 ' 5'1 * 32 —l- 911l 4-11'4 -l- 30
I—III. Jr 22'8É— set ——10-2 ese) 4—21—43 Has! *l' 83
5. szám. — 442 —— 1036 2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az l935. és l936. év január— március hónapjában.
Commerce emte'm'eur de la Hongrie en janm'er—mars 1935 et 1936.
A) Behozatal —— A) Importattons.
Mennyiség g-ban,db—ban Érték ezer P-ben Az összérték
' ' ' ' ' . cm;??? 570232... Valmf Eyábgfza
Az aruk, illetőleg arucsoportok megnevezese Egyseg M M át.-m — m mm,—WS de p_ mlmrmmle Marchandt'ses et groupes de marchandises Unités 1935 1 1936 1935 [ 1936 193511936
Ilel.
Tengeri — Mais . (1 1.152 850764 13 11.074 0'0210'46
Nyels és megmunkált fa —— Bois bruts etouvre's ,, 1,078.313 1,150.361 4.864 6.442 5'79 609
s Tűzífa __lBois ;: bruíer 73.17 ! d ,, 370142 210088 656 372 078 0535
Ebből _ Dont- (Nyercsoísaíuegt. 27 533227. . M M s ; ,, 226340 350492 738 1.478 0'88 1-40
Bárdoltésfürészeltfa- Bois éguamíselscíés .. 472831 589771 3.470 4.502 4'13 4'34
Nyers pamut — Coton brut ,, 59.846 63.974 6.887 6.438 761 608
Papiros és papirosáruk -— Papter et articles en
papter. . . . . . . . . . ,, 185125 207927 5.341 6.016 636 5'68
sPapirosanyag — Páte ;; papier ,, 91.104 112.115 1.857 2.378 22] 2-25
Ebből __ Dont" Papiroelemer —— Cartons ,, 10.410 10.884 432 . 387 05] 0-36
%Papíros —— Papier . . ,, 83.168 84.820 2.872 3092 342 292
Papiroeáruk — Articles en papier ,, 473 608 180 109 022 0'15
Nyers bör —— Peaum brutes . . ., 88.615 33.028 4.059 5.146 483 4'86 Gépek és készülékek —— Machines et appareils. ,, 11.063 16.905 2.582 3.835 3'07 3'63 Nyers fémek —— Me'taux bruts ,, 60.900 49.284 3.713 3.825 442 361 Nyers és ócskavas —— Fonte brute de moulage et
fer7aille de vieux ouvrages . . . . . ,, 195115 624647 1.927 3.790 2'29 3'58
Ebből _ Dont" lKőszén —— Houílle ,, 516705) 508650 1.606 2.543 1'5/1 1'46
lKoksz— Coke ,, 410000 629526 1.451 1.916 174 181
Selyem és selyemfonál — Sote et fils desoie ,, 6.659 8.487 2.511 3.031 299 286"
Ebből — Dont: Müselyem —— Soíe artífcielle . ,, 6.532 8.865 2.421 2.882 2-88 2-68
Déligyümölcs — Fruits du Midi . ,, 109141 113400 2.620 3.004 53-12 2-84 sványolaj — Huz'le minérale . . . . ,, 277842 481851 1.522 2.857 182 '
Ebből—Dont. Nyers ásványolaj — Hm'le minérale brute ,, 270202 458005 1.266 2.428 1'51
Kátrányfestöanyagok _ Substances colorantes dérí— ,,
vées du goudron ,, 2.880 3.236 2.200 2.491 262
Vasáruk —— Ouvrages en fer . ,, 3.714 32.122 806 1.693 096
Gyapjúszövet —— Tissus de latne. . . . . . ,, 1.148 1.081 1.811 1.686 2'16 Nyers és előmunkált rizs — Biz brut ou
déeortigue' . . ,, 45.009 58.050 1.180 1.625 1'41
Nyers dohány — Tabac brut , 680 3.803 289 1.519 084
Személyszállitó automobil —— Automobiles pour le
transport des personnes . ,, 1) 2.930 504400 887 1.337 106
Prémbőr, kikészített _ Pelleteries apprétées. , 150 207 751 1.297 089 Rongy —— Chi/fans . . . . . . . ,, 15.206 15.525 1.079 1.050 128
Gyapjúfonál —— Fils de laine ,, 3.351 1.632 2.348 1.013 280
Olajos magvak — Graines ole'agineuses. ,, 31.578 34.981 677 978 081
Vasérc —— Minerat de fer. . . ,, 286242 563836 370 956 0'44
Pamutfonál és -cérna —— Fils de cot. et líls acoudre,
de sat.. . . ,, 5.337 3.263 1.457 925 1'74
Celluloid és más műanyagok — Cellulotde et autres ,
matieres arttftcielles . . . ,, 2.665 3.779 661 911 079
Pamutszövet —— Tissus de coton . . ,, 1.432 1.250 1.016 888 121
Villamosgépek és készülékek — Machines et appa- dbpiaces 2.689 1.087 _
reils e'lectrigues . . . . . . . . . ., 2.671 3.422 1326 878 1 46
Nyers juta. —— Jute brut . . ,, 29.344 26.679 862 867 103
Oserzőanyagkivonatok —— F xtratts tannants . ,, 28.698 26.426 983 834 1'17 'leohnikai zsiradékok __ Graisses technigues ,, 27.226 21.526 916 817 109
Fésült gyapjú —— Lawe carde'e . . ,, 3.474 2.224 1.608 795 191
Vasfélgyártmányok — Demi produ7ts en fer ,, 6.998 9.243 481 722 0'57
.- .. ' l
Osszesen — Total ; db flames 344333; 556132!) $60.220 82.201 71-72 77—66
(ib—Piha 95570 115280 )
Egyéb áruk —— Autres marchandisex. . . ._ . ; pár'pm'res 8.388 1.756 23.751 23.647 2828 2234 (; 1,004.369 1,154.205 (
aga—pieces 98.259 116.367 7
Behozatal összesen —— Importations totales . , ; Pap/m'"; 3.338 1.756 (83.971105848 70000 10000 9 4,452.332 6,719.084
I) 308 darab —— pieces —— ?)427 darab —— pieces.
5. szám.. ———443-—— 1936 B) Kivitel. —— B) Empartations,
Mennyiségg—ban,db-ban Érték ezer P—ben Az ös§zérték , - .. , ' E é Giiagiízgtg egiátgoízaéces Valmr en milliers IíiYOB/Éltllbtaig la Az arak, xllotoleg arucsoportok megnevozese gy.-"518 M M páires de 37. valeur totale Marchandises et groupes de marchandises Umfes 1935 ! 1936 1935 * 1936 1935 I 1936
I—III.
Vagó— és igásállatok — Animaum de boucherie Gb
et de trait . . . . . . m" 73.584 85.528 11.563 15.296 11—59 13-40
Ebből —— Dom : Szarvasmarha — Bétes á comes ,, 12.500 19.086 3.390 5.688 340 498
Sertés — Porcs . ,. 41.767 48.634 5.590 6.627 5-50 581
Ló —— Chu/aux ,, 5.088 5.785 2.281 2.718 229 238
Juh — Mautons . ,, 14.165 12.007 297 256 0-30 022
Friss és elkészített hús —— Viandes fraZc/zes
ou prep. . . (1 6.289 108268 904 12.848 091 1126
Búza — Froment ,, 815239 589.375 14.033 9.499 14'06 8'32
Disznózsír, szkalonna — Saindouac et lard. db ,, 77.748 68.497 9.369 7.455 939 653
Villamos épe es készülékek— Machines et 479085 411702 419093 , . _ . ,
apparíls électrigues (1 4.327 5.850 "349 6'709 736 588
Baromfi —— Volaille ,, ') 58.282 2)56.122 5.846 6.283 5'86 5'50
Ebből — Dont. Élő baromfi — Volaille vívanlz ,, 3) 6.426 95.963 566 608 057 0'53
Leölt baromfi _ Volaille még ,, 5) 51.856 6) 50.159 5.280 5.680 529 407
Gépek és készülékek — Machines et appareils ,, 15.485 14.882 3.052 3.787 3'06 3'32 Lóhere- és lucernamag — Graines de tréfle
et de luzeme . ,, 8.351 32.260 1.305 3.193 1'31 2'80
Vasféigy ártmányok —— Demi -pr0duits enfer . ,, 245053 212427 3.326 3.079 333 270
Vasáruk —— Ouvmges en fer ,, 44.993 78.353 2.131 2.860 2'13 251
Toll —— Plumes . , 5.070 7.115 1.744 2.733 1'75 2'39
Tojás — Oeufs . . ,, 30.837 28.002 2.921 2. 717 293 238
Kikészített bőr — Peam: ouvre'es . ,, 2.156 3.025 2.199 2.443 2'20 2'14
Vasuti kocsik —— Voitures pour chemins de fer ,, — 6.076 " 1.652 —— 1'45 Selyem—, félselyem- és müselyemszövet ——
Tissus de soie, de mi—soie et de soie artificielle ,, 1.083 1.924. 866 1.480 087 130
Vaj, friss —— Beurie frais . ,, 5.091 8.486 728 1.323 0'73 1'16
Maláta -— Malt . ,, 85.942 68.263 2.286 1.286 229 1'13
Bor —— Vin . . ,, 44.889 42.540 1.249 1.172 1'25 1'03
Női- és leányfelsöruházat —Vetements pour
dames et j. filles. ,, 290 548 781 1.092 0'78 0'96
Liszt —— Farina . . ,, 55.311 47.971 1.365 1.031 137 090
Friss főzelék —— Légumes verts ,, 84.109 51.707 1.036 1.023 104 090
Pamatszövet — Tissus de coton . ,, 3.787 3.175 1.412 1.010 141 0'88
Leölt vad —— Gibier mort ,, 11.737 11.920 900 932 090 082
Arp a —- Org e . ,, 4.211 43.593 76 878 008 077
Prémbőr, kikészített —Pelleteries apprete'es. ,, 355 554 421 735 043 0'64 Könyv, folyóirat —— Livres et périodigues ,, 3.397 3.209 7 57 734 076 064 Len-, kender— és jutafonál —— Fils de lin, de
chanvre et de jute . . ,, 4.056 3.688 630 715 063 063
Trágyasók — Sels pour engmis . . ,, 63.401! 76.342 576 690 058 0'60l Olajos magvak —— Graihes ole'agineuses ,, 61.518 29.833 1.423 683 143 060 Kender és kenderkóc —— C/ianvre, étoupe de
chanvre . . . . . . . ,, 7.486 7.916 503 659 051 0'58
Nyers bör —— Peaux brutes. ,, 2.539 3.453 282 656 028 0'57
Burgonya —— Pommes de terre ,, 134.782 59.873 589 598 059 052
Szén —— Charbon , 392849 407699 594 592 059 052
Selyem és selyemfonal ——Soie et fils de soie ,, 691 1.354 174 573 017 050
Kaucsukáruk —— Articles en caoutchouc ,, 1.843 2.125 452 546 045 048
Élő vad —— Gibier vivaht. ,, 2.135 8.192 457 504 0416 0514
_? .. ** , r ;
Osszesen -— Total . ádbwms 480236 004531; 83.299 99.466 8348 87'15
g 2,285.332 2,089.617 ' [ dh—piéces 69.681 233.806 ]
Egyéb áruk — AWes marchandises - ' pár—pain; 6.861 124722 * 16.490 14.663 1652 12-95
1 (; 967474 557995 1
; db-Píéfős .. 738427 (
Kivitel összesen —— Ewportations totales Pár-Mm 6.861 124722 — 99.789114.129 100'00 100'00
? (1 2,647.602 §
1) 4,246.637, 2) 4,184.470, 2) 629099, *) 581366, 5) 3,617.538, 6) 3,603.104 darab —— pieces.—
5. szám.
színvonal alatt, aminek oka, hogy a ma- gyar közgazdasagnak a mult évhez képest jelentékenyen nagyobb mennyiségű nyers—
anyagról kellett a behozatal útján gondos- kodnia.
így a 218 millió pengőnek, a behozatal értéknövekedésének kereken a fele, 11. mil- lió P (252. sz. tábla) arra szolgált, hogy a takarmányhiány enyhítésére túlnyomó rész—
ben Romániából importált, mintegy 8.600 vg tengeri vételárát fedezze. Az összbeho- zata] értékének több, mint lO-ed része esett erre az árura, minek folytán az az értéksze—
rinti sorrendben az élre került. A nyers és megmunkált fánál mintegy 7%—os az emel—
kedés. Az ide tartozó egyes tételek közül e negyedévben is a nyers épiilet— és szer- fánál mutatkozik a legjelentékenyebb nö—
vekedés (mennyiség szerint 5575), fűrészelt áruból is 25 ?ó-kal többet szereztünk be,,vi- szont tüzifából — az enyhe tél következté- ben —— mintegy lógá—kal csökkent az im- port. A származási országok természete—
sen ugyanazok a közvetlen szomszédálla—
mok, mint a mult esztendőben, de az oszt—
rák, különösen pedig a cseh viszonylatban a román és jugoszláv exportőrök javára eléggé jelentékeny csökkenés állott elő.
Textilgyámink a nyers pamutnál, különö- sen pedig a műselyemnél fokozták a kül—
földi beszerzéseket: az előbbiből 7%—kal,
az utóbbiból 28%—kal vásároltak többet.
A nyers pamutot ez alkalommal is főként az Amerikai Egyesült Államok szállították, a mt'iselyemfonalat pedig" csaknem mara- dék nélkül Olasz- és Németországból hoz—
tuk be, míg azonban az olasz kontingens 'áltozatlan maradt, addig a németországi import mintegy két— és félszeresére emel- kedett. A gyapjúipar —— közismert okoknál fogva —— már csak valamivel több, mint harmadát hozta be a tavalyi nyersgyapjú mennyiségének, s ugyanekkor fésült gyap- júból is több, mint egyharmaddal csökken- tette az importot. A jutaipar részére 9%—
kal kevesebb nyers juta érkezett. Erős a visszaesés — az emlitett műselyemfonal kivételével —— az egyéb, néhány év előtt még jelentékeny textilipari importcikkeink—
nél: a gyapjt'ifonálnál, amiből a mult évi mennyiségnek már nem is egészen a felét, :! namutt'onálnr'il, amiből a tavalyinak :sak éli,—ét szereztük be külföldön, mintahogy a belső termelés a külföldi pamut— és gyap—
júszöveteket is egyre nélkülözhetőbbé teszi.
Kedvezőbb volt a mult évinél a nehézipar ellátása is vasérccel, nyers- és ócskavassal,
——444-——
1936 koksszal: vasércből a tavalyi mennyiség—
nek csaknem kétszeresét, nyers- és ócska—
vasból több mint háromszorosát, kokszból több mint másfélszeresét importálta. Csak a nyersfémeknél *mutatkozik mintegy 20%—os visszaesés, ami főként az ólom, kisebb mértékben a már belföldön is ter—
melt aluminium importjának csökkenésére vezethető vissza. Az az élénkség, amit a kőolajfinomítóink a nyers ásványolaj be—
hozatalában a mult év utolsó hónapjaiban, amikor már az előző évről áthozott kész—
letek bizonyara kiapadóban voltak, kifej- tettek, a folyó év első negyedében is tovább tartott. Ennek eredményeképen e romániai származású nyersanyagból 70%—kal több érkezett be az országba, mint az abnormi—
san gyenge forgalmú tavalyi azonos idő—
szakban. Papirosanyagból papirosgyáraink 23%-kal vásároltak többet, mint a mult évben. E fontos alapanyagunk legnagyobb részét az idén is Ausztriában szereztük ugyan be, de a tavalyitól eltérően az importból tekintélyes hányad jutott Németországra, kisebb mennyiség Cseh—Szlovákiára is. A, nyersanyagbehozatal alakulásának ismerte- tésénél megemlíthető még, hogy külföldi nyersbőrből kb. a tavalyi mennyiség im—
portáltatott, a dohányjövedék pedig e ne—
gyedévben jelentős dohány—bevásárlást esz- közölt úgy, hogy ez utóbbi címen mintegy 12 millió pengővel kapott többet a kül—
föld, jlllint a mult évben. A készáruk im—
portjánál csak nehézipari termékeknél mu—
tatkozik nagyobb mennyiségi emelkedés. lgy a *asfélgyártmányoknál 32%-0s "többlet je—
lentkezik, vasárukból pedig csaknem 9—sze—
resét hoztuk be a mult évi mennyiségnek.
Mindkét emelkedés oka az aktív kikészítési forgalom fellendül-ésében keresendő: a vas—
félgyártmányok között bugát, valamint nem formás vas— és acélrudat, a vasáruk között pedig Németországból vasúti kocsi—
tengelyt és kereket hoztak be gyáraink. A gépek- és készülékeknél az emelkedést (53%) főleg németországi papirosgyártó—
gépek behozatala idézte elő, .a villamosgé- pek— és készülékeknél a súly szerint kimu- tatott áruknál előálló 28%—os többlet pedig a villamosszén—import fokozásából szárma- zik. Személyszállító automobilból a mult évi másfélszeresét vásároltuk főként Né- met— és Olaszországban.
A kiviteli eredmények kialakításában -—
a 2/B. sz. tábla adatai szerint —— az állat—
tenyésztés termékei jatszottak vezető szere- pet. A Németországba kivitt vágott sertés—
ll FONTOSABB ARUK FURGALMANAK ALAKULASA.
Variation du commerce extérieur des marchandises importantes.
1935 l—lll. é; 1936 l—lll.
Millió pengőben —— En millions de pengős
Behozatal-Importat/ons O 2 ll- 8 8 19 12 14 18
l l .
Tengeri — Mais Fa — Bois
Nyerspamut — Coion brut .. ..
Papiros —- Papier .. ..
Nyersbőr _ Peaux (Unies.
Gépek —-- Machines .. .. ,. ,. .. ..
Nyersfémek —— Métaux bruts ..
Nyers- és ócskavas —— Fonte cí ferraille .. .. . .. . . Szén — Chavbon .. . . Selyem és selyemionál —— Soie
et [315 de soit: .. .. _ Déligyümölcs —— Fruits du Midi Ásványolaj —— Huile mi1zérale..
Kátrányfestőanyagok —— Teíntm'zs dérívées du goudron
Vasáruk — Oum'ages eu fer" ..
Gyapjúszövet — Tíssus de lame Elómunkált rizs — Ríz décor—
ligué .4 .. .. . . Nyersdohány -— Tabac brut" ..
Személyszállító automobil —- Auíomob. pour le transp. de; pers.
Prémbőr, kikészített —— Pelleten'es apprétées .A .. _ . Rongy —— Chíjons
Kivitel — Exportations
Vágó esigásállaiok— Animaux de boucherie et de trait Friss és elkészített hús — Vicmdes
fraíches ou prépaYÉES ' .. .. ..
Búza —— Fromm!
Disznózsír szalonna —— Sain-
doux et lard .. _
Villamosgépek —Mach ines électr.
Baromfi —— Volaílle .. .. .. .. .. ,.
Gépek -— Machines .
? óhere— és lucernamagGmínes de trefle et da lucerne Vasfélgyártmányok —— Demi-pro—
dm'ts en fer .. .. .. v. ..
Vasáruk —— Oum'agcs en fer ..
Toll — Plumes .. .. l . . _ Tojás —- Oan/"s .i .. . .. ., .. .. ..
Kikészíteit bm Peaux omnées . Vasuti kocsik — IVagons pour
chem. de fer
Selyem— és félselyemszövet ——
Tissus du soia el de misoie . Vaj, friss _ Benne, frais Maláta —— Malt , .. .. .. .. .. .. ..
Bor —- Vin . .
Női és leányfelsőruházal -Vite- ments pour (James el j. flies Liszt — Farina .. . . _. ..
VII/IIll/II/I/I/III/[Im l/I/I/I/I/I/I/I
l/I/I/I/I/I/I/I/ű
ll/I/I/I/IIIIIII/l[Ill/[IIIllll/III/ll/I/Iüllllll/IJ III/Illlllll
'I/I/I/I/[I/I/Ill/I/I/IlIII/[IllII
*) 5a 0170pangó?! a/U/ -Áu-dessws de 50 Wüpmgzís.
! l l !
M.ShSz.
1935 H.H.desr.
!
5. szám. ——446-——- 1936 3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az l935. és
1936. év január—március hónapjában.
Commerce extérienr de la Hongrie, snivant les bmnches économz'gnes et la destination, en janvier—mars 1935 et 1936.
A nyersanyagok, félgyártmányok és Behozatal —— lmportations _ _ Kivitel —— Exportations
gyártmányok megnevezése 1935 I 1936 1935 I 1936
Matiéres premiéres, demixproduiís É ,, t é k _MV a l e " ,, 7
et objets fobm'gués kkkkk _— § § § , , , , ,
1.000 P l 0/o § 1.000 P § 0/0 1.000 ? § 0/0 1.000 P § %
, I T 5
l. Élelmezési és élvezeti cikkek § (
A rticles aliment, y compris l'al'i— § , §
ment. de lume et les boissons . 7.306, 8'7'0 9.076 8'5? 47.084§ 47'18 50.952; 44'6'4 ll. Elő állatok—Antinanm surpied 12 : 001 39 004 12.591 l 12'62 16.406 1438
III. A mezőgazdaság és ipar § §
segédanyagai— Matiéres néces— §
saires ci l'agricnltwe on 0 Tim § ,
dustrie . . . . . . . 6.279 '7'48 17.672 1670 4.947 § 4196 4.710§ 413 IV. Ipar — Industria . . 70.374; 638] 79.061 74'0'9 85_167 § 35'24 42.061§ 3685
összes áruforgalom — Total 83 971§ 100-00 105848 zoo-oo 99.789§ zoo-00 114.129§ 100'00
Ebből — Dont : , : §
Nyersanyagok—Mat. prcmiéres . . 30.950 § 44—02 52.454 4956 61107 ; 61-84 71706 § 62-84
Félgyártmányok — Demi—produits . 25.125 29112 28.421 26'85 10.654 § IU'Ú'X 11.098 § 9'72 Gyártmányok —- Objets fabriguás . 21.887 § 26110 24 973 235!) 27.428 § 27'48 31.325 27-44
szállítmányok (1.006 vg) a friss és elkészi- pengővel kevesebbet kaptunk azonban a tett hús tételénél 12 milliós emelkedést
idéztek elő. A vágó— és igásállatoknál 3-7 milliós többlet állott elő, egyrészt a szarvas—
marhakivitel fokozása (az osztrák piacon bekövetkezett visszaesést bőven kiegyenlí—
tette a német s főleg az olasz piac vásár—
lása), másrészt a sertésexport fejlesztése.
következtében (Ausztria angol hússertés be- vitelét növelte). A főként német számlára eladott tolln—ál kereken 1 millió peng-ős. a vajnál pedig, amit úgy Németország, mint Anglia fokozott mértékben vitt be, 600 ezer pengős a többlet a mult évvel szemben. A baromfinál bekövetkezett áremelkedés az export mennyiségi visszaesése ellenére mintegy 400 ezer pengővel javította ezt a forgalmat. A disznózsir- és szalonnánál már jelentékeny, 1-9 millió pengős visszaesés jelentkezett, amit az idézett elő, hogy a né—
met piac 22 ezer (j-val kevesebb disznózsírt vett fel, s ezt a kiesést nem tudta kiegyenli- teni sem aza tény,ho—gy Cseh-Szlovákia mint- egy 2.300 (j-val növelte a szalonna, s kb. 3 ezer (I—val a disznózsír bevitelét, sem pedig Nagy—Britanniának 7 és félezer (I-val na—
gyobb disznózsír—vásárlása. Tojásexportunk is 200 ezer pengős visszaesést szenvedett.
A földművelés termékei közül a lóhere- és lucernamagnál előállott 1-0 milliós többlelet a főként Németországba szállított hereféle—
ségek növekvő exportja idézte elő. Az olasz- országi rendeltetésű sörárpa—kivitel 800 ezer pengős többlettel zárult. Mintegy 4-5 millió
búzankért, s a rossz terméseredmenyek kö—
vetkeztében 740 ezer pengővel kevesebbet az olajosmagvakért. A mezőgazdasági ipar termékei: a maláta (——1 millió P), a szesz
(——640 ezer P), a liszt (—330 ezer P) mind kevesebb bevételt jelezhettek, mint a mult év első negyedében. Az egyéb iparcikkek közül a nehézipar termék—ei kőnyvelhettek el jelentékenyebb eredményeket. igy a túl- nyomórészben Argentínába, kisebb mény- nyiségben Belgiumba és Romániába szálli—
tott vasúti kocsikért, amikből tavaly nem volt kivitel, 1-7 millió pengőt kapott a ma—
gyar közgazdaság. A gépek és készülékek, valamint a vasáruk tétele csaknem egyezően 7301—4-740 ezer pengős export-többletet ta- nusít. Romániai, argentínai rendeltetésű Die- sel motorok, Romániába és Észak—Európába szállított külön meg nem nev-ezett gépek, illetőleg Egyiptom részére készitett ková- csolt vas— és acélcsövek, bulgáriai rendel- tetésű síntalpak, Jugoszláviába, Brit—ln- diába és Egyiptomba exportált vasúti kocsi—
kerekek voltak azok a cikkek, amelyek e többletek kialakításához leginkább hozza- járultak. Már nem volt ily kedvező sem a villamosgépek és készülékek, sem pedig a vasfélgyártmányok kivitele; az előbbi tétel—
nél 640 ezer pengős, az utóbbinál 250 ezer p—engős a visszaesés.
A textilipar selyem-, félselyem— és mű- selyemszővetből, főleg a nagybritanniai és belgiumi export fejlődése révén, 610 ezer
