1923 ——255—— 7—8. szám.
ki. Az Egyesült-Államok nemcsak nagymeny—
nyiségü bauxit felett rendelkeznek, hanem a Niagara s más folyók vizeséseiben olcsó erő- forrásokat tudnak az aluminiumipar szol-
gálatába állítani; A háború előtt Francia- ország, ahol nyersanyag a saját szükségletet felülmúló mennyiségben állott rendelkezésre, második helyen állott.
i e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e—E
Külkereskedelmi forgalmunk 1923. első felében.
Commerce exle'm'ear de la Hongrie dans la Im moitié de llanne'e 1923.
Az elsőrendű exportcikkeinkből a folyó év első felében jóval kevesebbet tudtunk a kül- földi piacoknak átengedni, mint az előző év első hat hónapjában és így kivitelünk jelen- tékenyen visszaesett. A kivitel visszaesésével kapcsolatban behozatalunknál a nyers fa, szén és vas kivételével a legfontosabb iparcikkek- nél szintén csökkenést észlelünk. Az import e csökkenése azonban nem volt elegendő arra, hogy az exportnak nagy visszaesését ellensúlyozni tudta volna és azáltal, hogy ipari nyersanyagokból és tüzelőszerekből töb—
bet importáltunk, külföldi árúcserénk az év első felében jóval kedvezőtlenebbül alakult,
mint az 1922. év első felében.
Az 1923. év első hat hónapjában külföldi
árúcserénk volt :
milliárd K—ban
behozatal . 215'9
kivitel . ]37'0
behozatali többlet 78'9
Ha ezeket az értékösszegeket átszámítjuk a zürichi jegyzésnek megfelelóleg aranykoro- nára, a behozatal 263'9, a kivitel pedig 159'7 millió aranykoronát tesz, úgyhogy a behozatali többlet 1042 millió aranykorona. A mult év megfelelő időszakában a behozatal 226, a kivitel pedig 177 millió aranykoronát tett s így behozatali többletünk 49 millió arany- kOrona volt,
Külföldi áracserénk passer'vama a folyó év első felében tehát 55' 2 millió aranykoro- nával volt nagyobb mint az előző év megfelelő időszakában.
Külföldi árúcserénk passzívumának emel- kedését csak 17 3 millió aranykoronával okozta exportunknak visszaesése, míg 37' 9 millió aranykoronával az import értékének növeke—
dése. Hogy az értékösszeg aranykoronákban nagyobb, mint az előző év első felében, annak magyarázata, hogy az ipari nyersanyagokból, vasfélyyártmanyokbo'l és tüzelőanyagokból be-
hozatalunk jóval nagyobb volt. Mintegy 7'5 millió aranykoronával haladta meg az 1922.
év első felének importját a behozatalunk ipari nyersanyagokból, így különösen nyers pamut—
ból, fából, vasércból és nyers bőrökből, 6'7 millió aranykoronával vasfélgyártmányokból és 16'5 millió aranykoronával tüzifából és szénből. De jóval többet, mintegy 54 millió aranykoronával, fizetünk ásványolajokért is a külföldnek azáltal, hogy az 1923. év első
felében importunknak nagyobbik részét fino-
mítványok tették. Az előző év első feléhez képest jelentékeny többletet, 4'5 millió arany—, koronát jelent a disznózsirnak megnövekedett importja is. Hogy exportunknak általános visszaesése mellett a kivitel értékösszege az előző félévhez képest nagyobb csökkenést nem mutat, jórészt annak tulajdonítható, hogy a szarvasmarha— és különösen a sertésárak jelentősen emelkedtek, az előbbiek ára ugyanis aranykorona értékben több mint kétszeresen, az utóbbiaké háromszorosan haladta meg az
1922. első félévi árakat.
Belzozatalankban a szénnek, a nyers fá- nak, a nyers vasnak és vasfélgyártmányoknak jelentékeny emelkedése az ország gazdasági élete szempontjából örvendetes jelenségnek te- kinthető, mert ezek az anyagok ipari terme- lésünk fokozására és lerongyolódott épületeink és vasúti hálózataink helyreállítására szolgál—
tak. A fának és szénnek erősen megnövekedett importja azonban még mindig nem volt ele- gendő arra, hogy a pamutszövetek behozatalát az importban elfoglalt állandó első helyéről visszaszorítsa. A pamutszövetek behozatalának február végével kezdődő erős korlátozása ' ugyanis lehetővé tette még, hogy a folyó év első két hónapjában igen erős importunk legyen. Behozatalunk értékének mintegy négy- ötöd részét az alant felsorolt árúk tették, amelyeket az érték nagyságának sorrendjében szembeállítva az előző félévi mennyiségi ada- tokkal, az alábbiakban közöljük:
7—8. szám. —256—— 1923
A legfontosabb behozatali cikkek forgalma az l922; és l923. évek első felében.
Commerce extérieur des articles d'importatiou les plus importauts dans la ]"8 mot'tié des amzo'es 19.22 et 1923-
1922 ! 1923 ii 1923 11 1923
A , , , január—június — jarwier—juirt
, . Z aru megnevezese . Mennyiség méter- Értékmillió Azzal"
Destgrtattou des rnurchartdtses mázsákban VKl-ban %,ában
Wantite' en IIWW u.i—353557 HMM:
tauw métrigues couromzes 183281?
Pamutszövetek — Tissus de cotou . 50.066 44.575 286029 1132
Nyers és megmunkált fa __ Bois brut et ouore' 6,347.508 10,140.392 23.553'9 10'9
Szén —— Charbort . 3,621.327 5,336.589 22.390'6 10'4
Gyapjúszövetek —— Tissus de laiue . . . 17.490 11.254 10.790'3 50
Pamntfonál és -cérna — Fil de cotort et f(l retors . 19.086 23.638 10.066'2 H 49 '
Ásványolaj —— Huiles miue'rules . . 331687 322442 8.700'4 *; 4-0
Papiros és papirosárúk —- Papier et articles de papier . 235866 189812 8026 7 157
Nyersfémek —— Méta—um bruts . . . . . 46.174 48.577 7.630'2 3'5
Gépek és készülékek — Machines et uppareils . 51.152 66419 67874 31
Kikészített börök —— Guirs . . . . 12.339 8.840 6.269'9 2'9
Vasárúk —— Ouvrages ert fer . . 89.076 74.274 5.430'3 , 2'5
Vasfélgyártmányok —— Produits mifabrtgue's de fer 59.705 191.565 4.661'8 "* 2—2 Nyers és ócskavas —- Feer brut et ferrat'tle . 196720 253694 4.417'1 2-0
Disznózsir, szalonna —— Saindouw, lord . 1.328 26.337 3.858'9 . 1'8
Nyers pamut és pamuthulladék —— Cotore brut et déchets de coton 9.968 16.794 8.691 2 1-7
Cipők —— Chaussures 4.265 2.218 88368 1-6
üveg és üvegárúk -— Verre et oerreries . . . 57.887 53.051, 8.251'9 1'5 Kötöttárúk, pamutból — Articles tricotés de coton . . 3, 1.970 204813 2.976'2 1'4 Villamos gépek és készülékek —— Machines et appareils électrigues : 4.874 4.898! 2.339 9 11 Kátrányfestékek — Couleurs aniltgues . . . . . . 4.641 2.866 2.336'5 1'0
Nyersbőr __ Peauac brutes . 2.476 6 646 1375'5 ! 0'6
Foszfátföld —— Phosphate . ,— 111158
523'2
0'2
A pamutszövetek behozatala tehát az előző évhez képest körülbelül 100/o—kal kisebbedett és az import csökkenése majdnem kizárólag a csehszlovák árura esik. Az importált mennyi- ségnek több mint fele az év első két hónap- jában érkezett, amikor még a behozatali tilalom nem terjedt ki a nyers, fehér és tarkánszőtt szövetekre. A behozott pamutszöveteknek több mint egyharmadát azok a nyersszövetek teszik, amelyeket a hazai kartonnyomó gyáraink részben a kikészítés céljaira, részben pedig a belföldi szükséglet ellátására a külföldről behoznak. Az importnak majdnem egyharmadát a tarkánszőtt szövetek tették, amelyekből a behozatal az első két hónapban még nem volt tilalmi listára helyezve. A fennmaradó egy- harmadrésznek több, mint a felét a fehéritett szövetek tették és a másik fele a festett és színnyomatos szövetek között oszlott meg.
A nyers és megmunkált fából majdnem 4 millió métermázsával hoztunk be többet, mint az előző év megfelelő időszakában és a beho- zatali többletből mintegy háromnegyedrész esett tűzifára, valamivel több, mint egynyolcad vasúti talpfára, a többi pedig a megmunkált fenyőfára. Fabehozatalunk túlnyomó része
Romániából és pedig a Magyarországtól elsza-
kított részekből érkezett és csak vasúti talpfá—behozatalunknak több, mint kétharmadrészét tették a cseh szállítmányok.
Szénbehozatalunk 17 millió n'iétermázsáva'l volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában Az emelkedés túlnyomó része a kőszénre jut. Nagy gyarapodást mutat a lengyel szén importja amely több, mint 21/2 millió métermázsával multa felül az előző évi beho—
zatalt. Emelkedést látunk még mintegy 600. 000 (1——val a cseh szállitmányoknál is. Majdnem ugyanennyivel csökkent a francia behozatal és igen erős csökkenést látunk a ruhrvidéki francia akcióval kapcsolatban a német import—
nál. A német szállítmányok az előző évi 14 millió métermázsával szemben nem is érték el a 2000 métermázsát. Uj tüzelőanyag gya—
nánt jelentkezett nálunk az angol szén, amely- ből az év első felében 262 000 ot impor- táltnnk.
Az előző év félévi behozatalának mintegy harmadával volt kisebb a gyapjúszo'rotekből való importunk is. A csökkenés főleg Cseh—
Szlovákiából, Németországból és Nagy—Britan- niából származó importnál igen jelenté- keny, Ausztriával szemben azonban impor—
tunk mintegy 30% kal volt nagyobb mint az előző év megfelelő időszakában. Külö- nösen a hazai textilipar fejlődését mutatják a
1923 !C) 7—8. szám.
pamutfonál növekedő mennyiségei. A behozott fonalakból ugyanis nem jut egészen 100/0 a készgyártmányokra (cérnára és a kisforgalom részére kiszerelt pamutfonalakra), míg a többi a szövőfonalakra esik. Szövófonalakból jóval többet hoztunk be az osztrák éscsehszlovák fonógyárakból egyaránt. E félgyártmányokból behozatalunk 400/o-kal volt nagyobb, mint az _ előző félévben, míg a kész cérnafélékból az 1922. év első félévi importnak csak valami—
vel haladta meg a felét.
A jelentéktelen csökkenés az ásoányolajok behozatalában az ipari fejlődés szempontjából hátrányosnak mutatkozik, mert a nyersolaj és a készgyártmányok megoszlása a magyar ás—
ványolajipar hátrányára változott Míg ugyanis nyersolajból 66. 000 métermázsával hoztunk be kevesobbet, mint az előző év első felében, addig majdnem ugyanannyival többet hoztunk be benzinből és más finomított ásványolajok—
ból. A behozott mennyiséget ez évben is Ro- mánia és Lengyelország szolgáltatta elsősor—
ban, de nyersolajból majdnem 50.000 01 érke- zett Oroszországból is.
Csökkent a behozatalunk több, mint 200/0- kal papirom és papirosámkból/ is és a vissza- esés majdnem teljesen a papirosfélékre esik, amelyekben úgy az osztrák, mint a csehszlo—
vák piac majdnem egyenlően részesedett.
Fémiparunk foglalkoztatását mutatja, hogy a nyersfémekből való importunk némileg emel—
kedett; a behozott mennyiségnek majdnem felét a vörösréz tette és ezenkívül csak ólom- ból és horganyból volt jelentékenyebb impor—
tunk. Gépekből és készülékekbó'l importunk mintegy 300/o-kal megnövekedett. Gépiparunk szempontjából a növekedést nem mondhatjuk károsnak, mert az adatok részleteit vizs- gálva megállapíthatjuk, hogy az import nö- vekedése az ország gazdasági élete szempont- jából előnyös volt. Az első félévi behozatali többletnek háromötödét tették a Jugoszláviá- ból és Lengyelországból javításra érkezett gőzmozdonyok, amelyeknek jókarbahozatalá- val a hazai ipartelepeknek foglalkoztatás ju- tott; mintegy egyötödét tették a hazánkban nem gyártott textilipari gépek az újonnan lé- tesített textilvállalatok részére, vagy pedig a fennálló telepek kiegészítésére és mintegy egyötöde használt gőzekékből állott, amelyek egy itteni telepre érkeztek.
Igen erős visszaesést mutat a kikészített körökből való behozatalunk, amely az előző év félévi mennyiségének mintegy kétharmadát tette csak. Főleg Ausztriából és Németország- ból érkezó kikészített marha- és lóbórökről van szó.
Csökkenést látunk mintegy 20"/.-ig a kü-
lönféle vasámk behozatalánál is és ezt a csök- kenést főleg a vasúti kocsialkatrészek, Vas- kályhák és pléháruk kisebbedett behozatala okozta. A multévi mennyiségnek több, mint háromszorosát tették a külföldről és pedig Németországból, Cseh—Szlovákiából és Ausztriá- ból importált vas/élgyártmányok. Ez import- nak több, mint fele a különféle rúdvasakra és bucavasakra esik, a másik fele a vaspléh és drótok között oszlik meg. Mind a három félgyártmányból az előző évi mennyiségnek több mint kétszeresét hoztuk be. Jelentősen emelkedett nyersvasbehozatalunk és az im- portot Németország, Cseh-Szlovákia, Jugoszlá—via és Ausztria szolgáltatta.
Nagy mennyiség érkezett be az észak—
amerikai disznózsírbo'l. E szállítmányokat ki- zárólag azok a mennyiségek tették, amelyeket az itteni zsírhiány enyhítése érdekében kom—
penzáció mellett hízott sertés és sertéshús kivitele ellenében engedtek be.
Szépen fokozódott a textilipar fontos nyers- anyagának, a nyerspamutnak importja is, amely mintegy 7000 o—val volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában. A beho—
zott mennyiségnek jóval több mint fele köz- vetlenül az Eszakamerikai Egyesült--Államok- ból származott, atöbbit pediganémet, osztrák és csehszlovák piaeok közvetítésével szerez- tük be.
Majdnem felényire csökkent az előző évi mennyiségnél a cipők behozatala és a behozott mennyiség elsősorban osztrák, másodsorban német árukból állott.
Az üvegvárúk importjánál majdnem 100/o—os csökkenést látunk. A hazai gyártás fejlődése folytán a palackoknak és "öblösüvegféléknek importja csökkent, ellenben a nélkülözhetet- len tükör- és táblaüveg behozatala az előző évhez képest növekedett.
Némi emelkedést látunk a pamutból való kötött és kó'tszó'vőtt árúknál, amelyekből az ' importnak több mint háromnegyedét Ausztria, a többit csekély kivétellel Németország szol- gáltatta.
A felsorolt többi árúk közül a villamos gépek és készülékek importja körülbelül az előző évi színvonalon maradt. A kátrány/fes- tékek behozatala kísebbedett, mig nyersbőró'k—
ből való behozatalunk, különösen a tengeren- túli bőröknek importja folytán jelentékenyen növekedett. Mezőgazdasági termelésünk szem—
pontjából örömmel látjuk, hogy foszfátfőldek-
ből a folyó év első felében több mint 1000
vagon érkezett be műtrágya előállítására, holott7—8. szám. —258— 1923
az előző év első felében e fontos nyersanyag egyáltalában nem érkezett.
Kivitelünk értékének mintegy négyötödét az alant felsorolt árúk tették, amelyeket az
érték összegének sorrendjében és szembe—
állítva az előző év első felének mennyiségi adataival, az alábbiakban adjuk:
A legfontosabb kiviteli cikkek forgalma 1922. és 1923. évek első felében.
Commerce extárieur des articles d'exporfation les plus importants dans la premiere moitie' des amzve'es 1922 et 1923.
§ 1922 ( 1923 1923 ; 1923
. , , január—június —— janvier—juin
Az aru megnevezese mennyiség érték millió 3231?"
Déstgiiaíion (les iizai'chamlises . métermázsákban K'ban ot,—ában
§ auamife' en guin— 355233; Zil/ligát,-
: túl/MCI? métr'lgues cum—onnet" (OU'JÉW
Vágó- és igásállatokl) —— Animaum de boucherie et de trait') . 150153 70. 586 23.341'8 17'0
Liszt —— Pöurine . . . . 966259 ; 458. 924 165892 1521
_Friss és elkészített hús és kolbász — Vidnde frazche et pie'pcire'e . 56.988 47.055 86888 64 Villamosgépek és készülékek — Machines et appareils électrigues 17.276 13.816 8.50168 6'2 Gépek és készülékek — Machines el appareils . . . . . ; 136613 , 58.047 65814 48 Fogyasztási cukor —- Sucre a consommation . —— _í 118498 5.2286 3'8
Pamutszövetek —— Tissus de coton 2.280 2 4.634 46224 34
Vasarúk — Owo-reges en fer. 63.268 § 55.317 45526 33
Müselyem —— Soie artifícielle. 1.123 ; 1.678 34481 25
Toll — Plumes . 14.268 9.182 3.354'3 2'5
Zab — Avoine . . . 18.217 í 146677 2.567"? 19
Kőszén — C'harbon . . . ;1,350 206 ',1,207.986 24.515 18
Vasfélgyártmanyok —— Produils mi-fabrigués de fe? . ! 108213 * 66.010 2.342'4 1'7
Tojás —— Oeufs . . 14.871 16.931 2.075'0 15
Vasúti teherszállítókoesik') -——Vagons Ez marchandises) . 782 291 18182 13
Kauesukarúk —-— Oiwmges en caoutchouc 3.540 4.456 17139 13
Kikészitett börök —— Ciiirs 3.670 * 2.347 1.522'6 1'1
Bab, szaraz —— Fémes, séches , 28.774 ; 56.269 ].414'2 1'0
Malata —— Malt . . 870881 53.453 1.212'2 0'9
Leölt baromfi — Volaille iiiorte. . 9.082 : 13.449 1.203'5 0'9
Lóhere- és lucernamag — Graine de lri'flc et de luzerne . 16.880 ' 7.322 1.144'5 0'8 Círokszakál —— Paille de millet (( balai . 25.412 . 28.993 1.062'0 0'8
Zsíros olajok —- Hmles grasses . 39.465 7.724 898'1 0'7
Szesz — Alcool 34.314 § 31.206 8769 06
Friss gyümölcs — Fiiiils, frais , 2.685 — 11.347 8706 0'6
Nyers dohány —— Tabae brut . ; 19.483 f 10.890 8684 06
Nyers börök —— Peaua: brules . % 19.932 § 3.167 754' % 0'6
Bor —— Vin . . . . . . . ? 689853 ; 79.451 7255 05
Gyapjú — Laine . 1 8.044 3 4.139 547 8 04
1) A mennyiség darabokban van kimutatva. —— La guantite' est démmitrée en pieces.
Kivitelünk sokkal jobban oszlott meg ebben a félévben az egyes exportcikkek között, mint az elöző félévben és —— mielőtt a részletekre áttérnénk —— különösen ki kell emelnünk azt a hatalmas visszaesést. amelyet az év első hat hónapjában a borkivitelne'l észlelünk. A borkivitel ugyanis. amely az 1922. év első
felében majdnem 7.000 vagont tett, az 1923.
év első felében nem érte el a 800 vagont.
A magas marhaáraknak tudható be elsősorban, hogy kivitelünknek erős csökkenése mellett is a vágó— és igása'llatok foglalják el az első helyet. Exportunk az összes vágóállatokból kisebb volt, mint az előző év első felében.
E csökkenésnek mintegy fele a szarvasmarhára esett, 30,000 darabbal volt kisebb sertéskivi- telünk, 7.000 darabbal juhkivitelünk, lókivi—
telünk azonban csak mintegy 800 darabbal csökkent.
Az előző évi kedvezőtlenebb termésered—
ménynek tudható be, hogy a kenyérmag- vakból előállított lisztből is jóval kevesebbet tudtunk exportálni, mint az előző év megfe- lelő időszakában. Kivitelünk mintegy 507 .000 g—val kisebbedett; majdnem 300000 g-val kevesebbet tudtunk elhelyezni Ausztriában és 200.000 g-val kevesebbet a csehszlovák piaco- kon. Csökkent mintegy 150/o-kal a friss és elkészített húsfélékből való kivitelünk is és a friss húsból valo kivitelünk az olasz- és né- metországi relációban majdnem teljesen meg- szünt7 Ausztria felé pedig némileg emelkedett.
Csekély csökkenést mutat a szalámiból és
kolbászfélékből való exportunk. Az Ausztriába
1923 7—8. szám.
irányuló mennyiségek majdnem ugyanannyi- val emelkedtek, mint amennyivel csökkent a
csehszlovák és olasz export.
A gépeknél és készülékeknél az előző évi szép exportunknak hatalmas visszaesését lát- juk. Különösen visszaesett mezőgazdasági gépekből való exportunk, amely az előző évi 54.000 (1;val szemben a 14.000 g-t sem tudta elérni. Altalaban véve a külföldi piacokra jóval kevesebbet szállítottunk, de hatalmas mennyiséggel, kb. 27.000 g-val kevesebbet vett fel Jugoszlávia, mint az előző év első felében. A mezőgazdasági gépeken kívül az év első hat hónapjában hazai telepeink sok- kal kevesebb gőzmozdonyt szállítottak javítás után vissza Jugoszláviába, mint az előző év első felében és ennek tulajdonítható, hogy gőzmozdonyexportunk majdnem 27.000 g-val csökkent.
Az 1922. évi kedvező répatermés ered- ményeit látjuk cnkorexportunkban. Gazdasági életünk összeomlása óta ez volt az első jelen- tősebb cukorexportunk, amelynek több, mint fele az angol piacokra irányult, a többi Ro—
mánia, Olaszország és Svájc között oszlott meg. Textilvállalataink életrevalóságát és gyártmányainak kedveltséget mutatja, hogy pamutszó'vetekből meg tudtuk kétszerezni az
1922. első félévi exportot; a kivitelnek emel—
kedése majdnem kizárólag a hazai karton- nyomógyárak által előállított színnyomatos pa—
mutszövetekre esik.
Valamivel több, mint 100/o-os csökkenést mutat a vasárúlcbo'l való kivitel. E csökkenés főleg azzal van összefüggésben, hogy a román piacokra sokkal kevesebb szeget és csavart tudtak hazai telepeink elhelyezni. Mintegy 500/0-05 emelkedést mutat múselyemklvilelünk.
A hazai gyártásnak főleg Svájcban, Olasz—
országban és Csehországban sikerült jóval többet elhelyezni, míg csökkenést látunk a németországi és osztrák exportban. Tollkiv-i-
lelünk is mintegy 400/0-kal csökkent. Az egész
csökkenés a német export visszaesésében rejlik. A folyó év első felében kivételesen mintegy 800 g-t az Eszakamerikai Egyesült- Allamokba is tudtunk exportálni.Elég jelentékeny mennyiséget tudtunk zab- bo'l külföldön elhelyezni és a legnagyobb át—
vevő Ausztria volt. Osekélyebb mennyiség kellett Cseh—Szlovákiának, Olaszországnak és Svájcnak. Kőszénkivitelünk majdnem kizáró—
lag Jugoszláviának jóvátétel címén szállított mennyiségből állott. Nagy visszaesést mutat a yasfélyyártmányokbo'l való kivitel és csak Németországba tudtunk többet exportálni, mig a többi piacokra jóval kevesebbet- helyezhet-
tünk el az előző évinél. E félgyártmányoknál érdekes jelenségként említhetjük meg, hogy drótokból mintegy 10,000 g-val exportáltunk többet és ezen többlet kizárólag Németországba irányult.
Jelentékenyen visszaesett a vasúti teher—
' szállítókocsikbo'l való exportunk is és a 291 darabból 173 darab használt teherszállító—
kocsit küldöttek vagóngyártelepeink javítás után Jugoszláviába, 118 darab új teherszál- lítókocsi pedig Bulgáriába irányult.
A kaucsnkipar fejlődését mutatja ez áruk- ból Való fokozott exportunk. A gummisarok az a cikk, amelyre esik majdnem teljes egé- szében a fokozottabb kivitel. Gummisarkok—
ból Romániába az előző évi mennyiségnek majdnem négyszeresét vittük ki, míg jelen—
tékenyen csökkent ezzel szemben ajugoszláv kivitel.
Kikészílett bőrö'kből majdnem egyharmad- dal kevesebbet vittünk ki, mint az előző év—
ben és az export Ausztria, Bulgária, Cseh—
Szlovákia felé csökkent és csak némileg emel- kedett az olasz piacok felé.
Babklvitelünk' az előző évi kivitelnek majd—
nem kétszeresét tette és míg fokozotabb ki- vitel mellett Ausztriában jóval kevesebbet tudtunk értékesíteni, addig ebben az évben a kivitelnek több mint fele Olaszországba irányult. Malátából is jelentékenyen csökkent az export; Ausztriába, Jugoszláviába és Né- metországba kevesebbet vittünk és csak Svájc—
ban értékesítettek a malátagyárak 10000
g-val többet, mint az előző év első felében.A felsorolt fontosabb kiviteli cikkek közül emelkedett kivitelünk a leó'll barom/iból, cirok—
szalcálból, friss gyümölcsből, ellenben csökkent a szeszből, a lóhere— és lucernamagvakbo'l, a nyers dohányból, a gyapjúból és nagy csök- kenést mutat a nyersbőrö'kből való export is.
Az első félévnek külkereskedelmi ered- ményeit származási és rendeltetési országok szerint nézve az előző évhez képest lényeges eltolódást nem igen látunk. Behozatalunkban csökkent a német és csehszlovák import és viszont növekedett Románia és Lengyelország részesedése, a kivitelnél szintén Németország részesedésének rovására emelkedett a román és olasz export. Az elszakított magyar terü- letekkel szemben árucserénk alig változott az előző év első feléhez képest, a behozatalban az elszakított területeknek részesedése nem is IO/O-kal volt kisebb, míg éppen lo/o-kal nagyobbodott a kivitelünkben való részese- désük. Az egyes országoknak részesedését —- szembeállítva az előző évi eredményekkel ——
az alábbi adatok mutatják:
7—8. szám. ———260—— 1923
Külkereskedelmi forgalmunk az 1922. és 1923 évek első felében, származási és rendeltetési orszá gok szerint.
Commerce extám'eur de la Hongrie dans la premiere moitíé des années 1922 et Tf??? selon des pays de pro- venance et de destination.
1022 1 1923 I 1922 I 1923
Származási, illetve rendeltetési ország január—június —— janm'er—juin
_ _ ,. , t'k
Pays de provenance et de destination érték millió koromban az 050752155 **
valeur m million: de four. en 0/0 de [" valeur
__ * tnfale
Behozatal: —Importationz
Ausztria — Autriche 10.341'6 § 59.082'1 29'3 27'3
Cseh-Szlovákia —- Tehécoslovaguie 10.468'2 l 51.826'4 29'6 241)
Románia —— Roumam'e.1.956'3 * 21.437'1 5'5 9'9
Jugoszlávia — Yugoslavia 724'7 6.387'1 21 30
Németország —— Allemagne 6.499'3 32.767'1 184 1532
Svájc _— Suisse . 6524 ! 4.772'8 18 2-2
Olaszország -— Italia 760'7 § 4.209'8 22 20
Franciaország — France . 686'6 ; 1.773'0 19 08
Nagy'Britannia — Anglelewe 665'0 § 2.940'5 1'9 1'4
Németalföld —— PaysBas. 580'6 § 2.287'7 16 H)
Lengyelország — Pologne . 1.047'6 ; 16.616'5 30 77
Eszakamerikai Egyesült--Államok —— États- Um's. 2998 l 7.470'6 08 36
Egyéb országok —- Autz es pays . . H 7194 ; 4.357'8 ] 2'0 , 20
Összesen —— Total: ; 35.351'7 l215.878'5 1000 1000 Kivitel:——Eccportationz
Ausztria —— Autriche 11.799'8 [ 56.474'9 427 41" 2
Cseh- Szlovákia — Tchécoslovagme 3 9122 15.492'8 14'2 11 3
Románia —— Roumam'e. 2.308'1 15.789() 84 116
Jugoszlávia —— Yugoslavia 2.495'4 12.162'7 90 89
Németország —- Allemagne 2.811'6 9.302'2 10'2 6'8
Svájc —— Suisse . 7907 3.592"? 29 26
Olaszország — Italie 1.310'4 9.069'1 47 6 6
Franciaország —— France . . 2435 569"? 0'9 0'4
Nagy-Britannia — Angleterre 3876 44683 14 33
Németalföld —— Pays--Bas. 209'8 618'6 08 05
Lengyelország — Pologne . 341'1 3.065'9 1'2 2 2
Eszakamerikai Egyesült--Államok —— États- Um's 28'2 1.426'0 01 11
Egyéb országok —— Autres pays . . 1; 9781 4.966'4 8'5 3'6
Osszesen —— Total: ! 27.616'0 l136.997'8 1000 1900
Az adatok szerint az előző évhez képest külföldi árúcserénknek a külkereskedelmi mér—
legben legfőbb változása az, hogy Ausztriával, Romániával és Svájccal szemben kiviteli több—
letünk megszünt és meglehetős passzivitásnnk van Romániával szemben, ellenben Olaszor- szággal, Nagy—Britanniával szemben aktív volt külkereskedelmi mérlegünk és pedig Olasz—
országgal szemben4'9, Nagy-Britanniával szem- ben 1'5 milliárd koronával. Külkereskedelmi mérlegünk javulását"Olaszországgal szemben nem a behozatal csökkenése, hanem a foko—
zottabb marha— és babkivitel, továbbáa kivé-
teles cukorexport okozta. Nagy-Britanniánál nagy aktivitásunkat egyedül a cukorexport idézte elő. Egyébként külföldi árúcserénk—
ben az egyes országokkal szemben beállott változások jórészt a nyersanyagok és tüzelő- szerek behozatalának emelkedésével magya- rázhatók, mert a készgyártmányokból álta—
lában kisebb volt az importunk, mint az előző év első felében. Romániának megnöve-_
kedett fa és ásványolajíinomitványok import-' jáért 12'7, Lengyelországnak a jelentékeny
szénszállitmányokért 134 millió aranykorona—
val fizettünk többet, mint az előző év első felében. Cseh-Szlovákiából is az előző félévinél jóval több vasúti talpfa, szén, nyersvas és vasfélgyártmány érkezett, de ez a többlet sem egyenlítette ki azt a visszaesést, ami az onnan rendszerint beszerzett textilarúk és egyéb iparcikkek importjánál mutatkozott.
Szabóky Alajos dr.
1923 —— 261 —— 7—8. szám.
Magyarország 1922 első félévi és 1923 első félévi külkereskedelmi forgalma nyers- anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint.
Commerce exte'rieur de la Hongrie pendant la premiere moitié des amiées 1.922 et 1923 suivant les matieres premieres, produits mi-fabrigués, et produits fabrigués.
!
Behozatal ! Kivitel
Importatiou , Empartatiou
Az árúk megnevezése 1922 k 1923 1923 1922 [ 1923 1923
Désiguatiou des marchandises JÉÉZÉÉEÉUS igy—éw; § JÚZÉÉEIÉBL'JS 333133?"
mennyiség métermá- _éifék ezer mennyiség métermá- érték ezer zsákban v. darabokban korouákban zsákban v. darabnlzbun koronákban
gnmztüe' en guintaux me'tri— valeur m guantile' en guintaux métrí— valeur en 11142: 014 en pam mille cow-. ones ou en meg; mille cour.
' !
[. Nyersanyagok (hulladékok is).
]. Matiéres premier-es (de'chets compris).
1. Élelmezési éé élvezeti cikkek: — §
Produits alimentaires et comestibles:
a) az állatországból : — duregue animate:
Szarvasmarha —— Bőtes [a corne . . 9.936 1.091 260.370 71.078 31.151 12,098.426
Sertés —— Poros. . . . 1.641 3! 13.530 56.222 24.596 6,485.834
Juh és kecske -—— Moutous et chevres 200 16 800 12.730 5.499 180934 Élő baromű — Volaille vivante . . ' 72 43 67 229722 "220 954 447.396 Leölt baromfi —— Volaille morte . . — 427 49.105 9.082 13.449 1 ,203. 480
Tojás —— Oeufs. . . 17 23! 2.740 14.871 16.931 2075 031
Háj, disznózsir — Parme et saiudoua; 1.328 26.337 3,858.940 1.112 284 22 612
Egyéb cikkek —— Autres articles. . 509 1.428 115.656 52.198 74 078 6, 500. 073 a) összesen —— ertsemble. . . . .1 11.849 1.189 369752 2822001
1 9 4,301.208 , 29 013786
anövényországbólz—du reguei'e'gétale: 1'854 *8'215 77263 104'742 ,
Kávé — Café . . . . . . . . _ 15.423 4.721 631940 516 540 111.900
Paprika —— Paprika . . . . . . — —— _ 3.128 3.193 492869
Hüvelyesek — Le'gumineum . . . 1.600 2.481 44.210 35.784 61.454 1,589.482 Friss gyümölcs —— Fruits, frais . . 11.138 9.176 129453 7.093 11 559 872.518 Friss főzelék — Légumes, fraíches 12.894 489 1.487 37.488 29.773 594.193 Egyéb cikkek — Autres articles. . 29.137 51.167 564.713 14.363 14.474 250 313 b) összesen — ertsemble. . . . . § 70.192 68.034 1,3'71.803 98.372 120.993 3,911.275 azásványországbólz—duregnemiue'ral: 511627 307674 454.907 11.565 6.134 121873
1_ Ö __ Total. _ _ _ . .) 11.849 1.189 369752 eseeoa
sszem 1 583673 403323 65127'918 187200 231869 33949934
. Nyersanyagok a mezőgazdaságésipar részére —— Matiéres premieres pour l'agriculture et llirtdustrie.
az álla/(országból : — du regue animal:
Ló — Chevaua': . . . . . . . . 98 148 55.149 10.133 9.340 4:576.612
Egyéb állatok —— Autres animaux § 10 N (2 _ 10 MJ 2'136
_ 4 _— " _ **
Nyersbőrök —- Peauw brutes . . . 2.476 6.646 1,375.467 19.932 33.167 754.282 Toll —— Plumes . . . . . . . . 158 553 144.998 14.268 9.182 3,354.297
Gyapj ú —— Laine . . . § 1.683 2.736 638 544 8.044 4.148 550340
Egyéb Cikkek —— Autres míicles. § 15.775§ 23.860 1.084.470 20.653 22.283 382.866
i mi —— 9 ,wli
-- . _, bl _ _ _ _ % 115 19.51 ? . 10.12.) 9.394.
a) osszesen mm" e ; 20.092 33.795? 3398'700 62.907 38786 952113
anövényországból: _clurégne végétal: 3 §
Gabona. — Cér'eales . . . . . § 15.700 37.309? 688.221 75.675 180.776_ 3,240.468 Nyersdohány — Tabac brut . .. . 1.880 3.756 893650 19.483 10 890 868.360 Vetőmagvak — Grairzes. . . . . ! 8.051 9.270 667015 18.984 8.643 1,549.041 Nyersfab —— Bois brut . . . . . § 4,484.315 7,439.90311,508.168 45.220 14.014 77.908
Növényi fonóanyagok — Matieres § §
ve'ge'tales it filer . . . . 56.199 42.120; 5,524.205* 2.977 4952 261. 279 Egyéb cikkek — iíutLes articles. . *' 197454 254616 4,289.379§ 249169 378 309§1574934
; . i
6) összesen _ eusembte. . . . . i4,783.5991 1786974 235706381 4115083
597584 §11,571.9907—8. szám. A 262 _ 1923
§
Behozatal § Knvntel
§ Importation § E.tportation
. . § M
Az árúk megnevezése ; 1922 § 1923 * 1923 1922 § 1923 1923
, . . . * januar—június jan.—jún. január június jan. —jún.
Deszgnatw'n des marchandises § junvier—juin § [mm.—juh: janvíeV—im'n javul.—fair:
' mennyiség métermá— érték ezer ! mennyiség métermá— §_ érték ezer zsákban x. darabokban koronákban zsákban V. dumbokban !ikoronákban yumlíle m ]uiulaur meni § valeur m gunnh'le' m guinianx mini—§ valeur m
gue nu (1! [neces §! mille mun § gues ou tn [víe'cef mille mut
c) azásványországból: —duregneminé7al§§
§§
Széri, tőzeg —— Charbon, tourbe . . §§ 3.621 423 Vasérc és kénkovand — Minerai de §§
*!
§
§
§
!
§
§
;"),336 589' 22 390. 644—§ 1,573.649§ 1,298.839 2,704.050 716.604§ 828262 1,908. 738§ 102.896§ 7.488 24.710 8675493 904183 3 ,.453 730§ 239566 458318 809049
§
. §52a, 205676 7,067.03427,753.112 1,916.111! 1,764.645§ 3,537.809
§
§
_ , § 10.123; 9353 54.622-400 2,390.526§ 2401015
fér et Pyrz'te de fer . . Egyéb cikkek — Autres articles 0) összesen — ensemble .
113§ 156!§
2. Osszesen ———- Total . § 9 989 367§14 887 803 24,730.932
1- Összesen — Toíal-
§§ 11.962 91.3476075 0.368 379875 391553 57,777.866
.§:105 73 040 1521720 2,577.726 2,632.884§
ll. Félgyártmányok.
II. Articles mi-fabrigue's.
§
§
§
, § !
1. Elelmezési és élvezeti cikkek: — § §
Produits alimentaires et comestibles ' 59§ 124§ 10.540 87.088 53.460 1,212.936
§ .
2. Vatták és fonalak — ()uates et fils
a) pamutból —— de coton . . . . . 'S 11. 604 21.719 8,054.724 32§ 615 178.395 b) len, kender, juta és efféle növényi .,
anyagból — de lin, de chanvre, de §
jute et de matiéres végét. similim'res ] .346§ 1. 685 359. 852 1. 399 1.491 190618 0) gyapjúból — de laine . . . . . § 1 189 2599 l,.672 131 12§ 6§ 3.450 (1) selyemből __ de soie. . . . §, 307; 411 800. 900 1 234§ 1.751! 3,611 900
: ; §
2. összesen — ensemblr. . . . . § 14.446 26.414§§10,887.607 2.677§ 3.863! 3,984.363 3. Papimsanyag — Páte de papier. . * 4161 682? 20.970 490 —- —
4. Félgyártmányok kaucsukból —— Pro- § § §
dm'ts mi fabrigués de caoutchouc . — § —— § —— —— —— ——
5. Kikészített bőrök — Cuirs. . .§ 12.839§ 8.840§ 6,269.902 3.670 2.347 1,522.644 6. Kíkész. prémbőrök— Pelletem'e prép. § 273§ 352 659.505 20 31 102300 7. A fa- és csontipar félgyártmányai —— § § §
Produits mi-fabrigues de l industrie § § ;
du bois et de os. . . 1,878.858i 2,716.335§12.293.528 41.606 59.837 ' 511571
8. Széknád hasítva —— Roseau fendu § ;
pour chaises . . . 15: 14 622 500 148 3.264
9. A kohászat termékei: — Produits § §
de hauts-Hfozcrneaucr § § .
a) vas — fer. . . 193720; 253694§ 4,417.113 34.740 739 8.583
b) egyéb nem nemes fém — autres í
me'taua: mm precieum . . . . . 46.1741 48.577§ 7.630187 9.867 6035 470045
§ §
9. összesen — ensemble. . . , . § 242894? 302.271§12,047.3cc§§ 44.607 6.774§ 476578
: r' 1
10. A fémipar egyéb félgyártm. — Auíres J § ;; *
produits mi—fabritlués de l'industrie § ! §
mém llurgz'gue' §§ § 3§
a) vasból — en fer . .; 60.036? 191952 4,680. 638§§ 108919 66.547§ 2,367.604
b) egyéb nem nemes fémből— en autres §? § §! , !
métaua: non précieuac . . . . .§§ 995§ 1.385§ 249. 215§§ 0.295 . 4.599§ 908280
§ ! §
* ' 3 275. 884-
10. összesen —- ensemble . . . .§§ 61. 031§ 19333§ 4929. 85í§:3§ 115214. 71.146§
1923 —— 263 — 7—8. szam.
Behozatal Kivitel
Importat'ion § Emportation
Az árúk megnevezése 1922 § 1923 1923 § 1922 § 1923 1923
Désignation des marchandises lit-5335. Willis $$$; JÉÉÉÉZZ'ÉÉUS "333333,"
mennyiség métermá— érték ezer mennyiség métermá- érték ezer zsákban v. durabolzban koronákban zsákban v. dámbakban koronákban gudnh'te m guintaux meln- valeur en (Inantite' en guiniaux mélfí— valeur zu
l/ues nu m píécex mille tour. . gut: ou en piac; mille caur.
§
11. Félgyartmányok nemes fémből —
Prodm'ts mz-fabrigués de mélaua; préc. —— —— — —— __ _—
12. Félgyartmanyok üvegből — Prodm'ts §
mi- fabrigués de verre. . _ —_ __ — _— __
13. Félig megmunkált kövek —Pierres §
précieuses demí——ouvre'es . 625 53 530 — § — —
14. Cement, tűzállóanyag _ Címem, ma—
tiére réfmctaire . 2.290 6.038 15.377 210.294 72.276 138.627
15. Viasz, kikészített —— Cire, prépare'e — — —— — _
16. Zsiradékok — Gmísses . . 8.567 7046 291116 2.562 200 9.843
17. Zsirosolajok — Huiles grasses 6 458 8.661 1,003.835 39 465 7.724 898095 18. Gyógyszer- és íllatszeranyagok _
Maticres médicales el de parfumem'e 252 245 125.748 22 38 17.480
19. Festö- és cserzőanyagok—l elteres
coloraxníes et tannantes . 15.748 1: 560 737.992 44 56 5.179
20. Kátrany, szurok és efféle — Goud- §
ron, paix et similiaires . . 24.446 52.228 886.829 4.697 1.164 13.912
21. Vegyészeti segédanyagok — Sub- .
stances auwiliaires chimigues . 111.301§ 69.039 1,544.844 20.786 14.562 610.856 II. Osszesen — Total. 2,380.013 :3,409.189§51,731 598 573742 293626 12,785.532
lll. Gyártmányok. ——Articles fabrigue's. É §
1. Élelmezési és élvezeti cikkek: _ 1 j *
Produits alimentaire; et comestibles : '
a) amezőgazdasag termékei—Produits .
de lagm'culture . . 11 111 1.690 694.010— 80.476 ' 892572
b) azipartermékei—produitsdelindustrie§ 48.623 58.168 2,261.315 1,094.183§ 692.926 28.486 517 1. összesen —— ensemble. 48.634 58.279 2,263.005 1,788.193 773.402§29,379.089
2. A textilipar gyártmányai—Produits § ;
de lindustrie temtile . § ?
a) pamutból (féllenből is) — en coton ;
(et de demi-lla) . 61.381 49.978134519090 2.727 4.784 4,848.852
b) len, kender, juta és eíféléből—— de , *
lin, chanvre, jute el de similiaz'res 16.395 3.141§ 855.367 10.196 8.218 989404
0) gyapjúból — de laine 18.544§ 12 105111280121 549 432 333.779
d) selyemből —— de sole . 782' 622§ 3,336.200 38 141 985 300
2. összesen — ensemble. 97.102 65.846 49,990.778§ 13.510 13.575 7,157.335
. "( . U V
3. Konfekcionaltárúk—Articlesconfect. Ágh; "%% 1,162.471§ 13323; 19.123 243.346
4. Papíros és papirosárúk — Papier et § §
articles ae papier . . 235450 189.180§ 7,999.752 4.090 2.700 179824
5. Kaucsuk és gutapereha árúk — Art * §
de caoutchouc et de gutte-percha . 8.387 2.297 1,341.740 3.540 4.456 1,713.853
6. Viaszosvászon ésaz ebbőlvalóárúk— _ §
Toile cire'e et articles de cette matiére 1.454 1.052 175.520§ 751 698 183.931 7. Bőrárúk — Articles de cuir 5.635 3.393 3,745.883* 929 360 201.180
8. Faarúk, árúk esztergályos- és faragó- §
anyagokból —— Ouvmges de bots, ou- §
wages de tour/near et de sculpteur . 9.254 4.627 876.312 30.058 14.571 867.622
9. Kei'ekötő és szitakötőárúk — Bros- § *
series et tamiserz'es. . 295 132 17. 415§ 6.763 4.335 321335
10. Árúk szalmából, nadbólésetfélékböl— §
Art. de pailles et roseau et similiaires 759 295 41.226 3.034 2.061 165662
