Magyarország 1928. évi nemzetközi fizetési mérlege

10. szám. —-— 1068 —— , 1929 A rádióvevőberendezések megoszlása Magyarországon 1928-ban.

Répartition des postas récepteurs de T. S. F en Hongrie en 1928.

A vevőberendezések közül —— Nombre des postes réeepleurs de T. S. F.

! a ; á antennes m 0; §

' m

a % % É" " m'—Z:.§

A tulajdonos foglalkozása § § § 1; § (§ % w [ § ! § § § § N—É ÉÉ

. 3 N -— '— 'a m 0 ._ .3 -— m" ,

Professzon. . § §.. w 1 2 3 4 0 § §N Já _.—§ Ég § §4 ? §;—— —— ÉÉÉ %% %%..! .Éw— ,. .. ():/051

des cancesswnnaires % s_,g s; a 53 s .! § § § 2 § § ;; N § 333

N.3 13*;

(: lámpás —— lampes § antennával felszerelt (CZ

készülékek száma ;

l

Óstermelés — Producteurs du sol 9.654, 968 1.209 1.475 705 414 224 4.09: 419 13.802 1.252 14 15.068 8"?

Kereskedő és iparos — Commer-

cants et industriels . 28.097 3.804 3.742 3.761 1.777 976 328 14.338 1.000! 38.673 4.720 92 43.485 25'8 Egyéb értelmiség —— Auíres per-

sonnes instruítes . . 38.494] 5.716 6.358 8.984 3.936 2.380 923 28.247 1.936 54.285 14.188 204 68.677 40'8 Egyéb munkásság —— Autres '

ouvm'ers . 16.824 1.213 996 714 834 140 65 8.462 691 18.500 2.464 13 20. 977, 124 IskolaiIskolaNyilvános helyiség—tanuló —— Élí'vcs d 'e'eolesEcoles. .—— Eíablis— 2.471511 34412 33832 232110 7690 7938 3630 1.119298 9318 3.044342 61726 222 3.688370 2'(PZ

semenls _publies 50 24 86 230 173 118 60 641 13 680 20 4 704 04,

Egyéb és ismeretlen — Autres

e! ínconn . . . . . 9.786 793 767 798 399 337 93 3.182 2.621 12.328 3.143 118 15.589 gi?' Összesen -— Total 105.430 12.874 13.478 16.249 7.490 4.482 1.759 56.33 6.791141.664 26.430 469 168553 1000

%%???ÉÉÉÉÉÉn 46.991 4.717 3.676 3.453 2.260 2.062

dig belső. A fővároson kívül eső községekben és városokban már más a helyzet s egy kis töredéket, 4'1%-ot leszámítva, az üzemben levő készülékek-

nek legnagyobb része 95'4%-a volt külsö antennával

felszerelve, míg 0'5%—a külső és belső antennát használt.

^o ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e

. u.n.-ll-lúllllllllnlnnnull-I.u.-n.-l.-.l-u.II-Ill.-ult-'lllllllll-oIll-"l-nllllllunnnll-In...u-n-lnnlnn-u-u-n-n.n-n-n-n-nll-nlt

Magyarország 1928. évi nemzetközi fizetési mérlege.

Balance des payemenis de la Hongrie pour Fannée 1.928.

Résume'. La blance des payements de la Hongrie a été établie pour llanne'e 1928 ——

sauf guelgues de'tails ——- suivant la méthode dont liOffce central royal hongrois de Sta—

tistigue sest servi en 1927. La balance de 1928 comme celle de 1927, est basée sur le systeme et les principes préconise's par la section économigue et financiere de la So- ciété des Nations et s il y a écart sur cer- tains points cest gue se conformer plus strictement aux recommandations de la So- ciété des Nations aurait entrainé des compli- cations ou gue les conditions particuliéres oű se trouve la Hongrie le rendent desirable.

En nous inspirant des principes formu—

lés par la Société des Nations, nous avons donné pour le mouvement des valeurs les chi/fres bruts, notamment tant pour les sorties gue pour les entrées.

En raison de Ilinsuffísance des capitaum

en Hongrie, la balance des payements est

généralemcnt déficitaire. La balance (les payements de 1928 indigue une augmentation du passif montant á 501'7 millions de pengős

Parmi les postes gui nenregistrent pas laugmentation ou la dimínution oles cre'an—

ces ou des deties, c est—fi—dire gui ne rentrent pas dans la catégorie du mouvement des capitaux, nous trouvons treize gui accusent un excédent des payements versés á I'e'tran—

ger sur ceux recus de Petranger; Ilexcédeni' nei atteint ici 562'3 millions de pengős dont 370'0 millions (65 8%) reviennent au tra/ic

des marchandises, 1324 millions (23'5% )

au service des inte'rets, 17'5 millions (3176) au mouuement touristigue. Le reste des postes a passif, représentant 42'4 millions de pengős, soit 7'6% du total de 5621? mil—

lions, ont pris isolémcnt une importance moindre.

10. szám. _ Dans la méme catégorie des payements, elest—á—dire dans la catégorie e'trangére au Inouvement des capitauac, cíng postes accu- sent au contraire un erce'dent en iaveur des payements enfectue's par [létrangen Le total de cet excédent est de 606 millions de pen—

gős dont 35'2 millions (58176) représen—

tent la balance active des envois dlargent des Hongrois dlAme'rigue et 21'9 millions (36'1%) llexcédent des recettes re'alisées par les entreprises de chemin de fer et de navigation. Les autres postes a actif sont relativement de rnoindre importance; aucun dleuac ntarrive () une balance excédentaire

de 2 millions.

Nous grouperons les postes du mouve- ment des capitauac suivant gifils indiguent .un endettement croissant ou de'croissant.

Liendettement du pays semble croítre si on considére les emprunts á court et a long terme, le stack de deuises de la Bangue Na—

tionale de Hongrie et dlautres bangues, le mouvement des titres de valeur mobiliere, les augmentations de capitaux, liachat et la vente des immeubles. Le total de ces pos—

vtes fait conclure gue nos dettes ont augmenté de 542'0 millions de pengős, et dans cette somme les emprunts a long terme figurent

pour 299'8 millions (55370), les emprunts a court terme pour 88'0 millions (16'2%), le mouvement des titres de valeur mobiliére et les augmentations de capitaux pour 54'0 millions (10'0%). Les postes de caraetere eontraire, elest—a-dire indiguant Paccroisse—

ment de nos cre'anees ou plutőt la décrois- isance de nos dettes sont de faible impor—

tance par rapport aucc postes pre'cédemment e'numérés.

— *

Magyarország 1928-ik évi nemzetközi fizetési mérlegének megállapítása a Nemzetek Szövetségének közgazdasági és pénzügyi osztálya által ajánlott rendszer- nek és irányelveknek a lehetőség szerinti figyelembevételével készült és a Nemzetek Szövetségétől nyert útbaigazításoktól csak annyiban tér el, amennyiben a szigorúbb alkalmazkodás nagyobb nehézségekbe üt- között, vagy az eltérés Magyarország kü—

lönleges. viszonyainak kellö megvilágítása érdekében kívánatosnak látszott.

A Nemzetek Szövetsége által megjelölt irányelvek szem előtt tartásával az érték- mozgalom lehetőleg a bruttó-rendszer sze- rint rögzíttetett meg, vagyis annak úgy az országból kifelé, mint az oda befelé lebo-

1069 —— 1929

nyolódó része külön számbavétetett. A bruttórendszer teljesebb alkalmazása foly- tán az 1928. évi fizetési mérleg mindkét oldalán némely tételnél jóval nagyobb számadatok jelentkeznek, mint amilyenek kel a M. kir. Központi Statisztikai Hiva- tal által összeállított 1927. évi fizetési mér- leg azonos tételeinél találkozunk. Ez a je—

lenség tapasztalható különösen az érték- papírok adásvételével és a biztosítási üz- lettel kapcsolatos értékmozgalomra vonat- kozó adatoknak az előbb említett 1927. évi mérleg megfelelő adataival való egybeve- tésénél.

Az 1928. évi és az 1927. évi fizetési mér- legek egyes tételének egybevetésénél mu- tatkoznak olyan eltérések is, amelyek sem a bruttórendszernek az 1928. évi mérleg megállapításánál történt teljesebb alkalma- zásával, sem a vonatkozó értékmozgalom terén bekövetkezett tényleges eltolódások- kal kizárólagosan nem magyarázhatók, ha—

nem az 1928. évre nézve megbízhatóbb ala—

pokra fektetett felvételben lelik magyará- zatukat. Ilyen elbírálás alá esnek azok az adatok, amelyek a Magyarországon meg- fordult idegenek által elköltött pénzösz—

szegeket, továbbá az Amerikába kivándo- rolt magyarok által a magyarországi hoz- zátartozóknak juttatott pénzküldeménye—

ket mutatják ki.

Magyarország fizetési mérlege az or- szág tökeszegényse'ge folytán rendszerint passzív egyenleggel zárul. A jelenlegi ismer- tetés tárgyát képező 1928. évi fizetési mér—

leg passzivuma 501'7 millió pengő.

Azok között a tételek közt, amelyek nem a követelések és tartozások növeke- dését vagy csökkenését jelzik, tehát nem tartoznak az ü. n. tőkeforgalmi tételek ka- tegóriájába, 13 olyan tétel van, amelyeknél a külföldre történt fizetés a külföldről jövő fizetéssel szemben többletet mutat;

ezeknél a külföldre menő fizetések nettó

többlete 562'3 millió pengő. Ebből 370'0

millió P, vagy 65'8% az áruforgalom, 132'4 millió P, tehát 23696 a kamatfizeté—

sek, 175 millió P, vagyis 3'1% az id?

genforgalom tételénél jelentkezik. A többi passzív eredményű tétel, amelyek együtt a kimutatott 562'3 millió P-ből 42'4 millió P—Vel, vagyis 7'6%—kal részesednek, a fel—

soroltaknál kise-bb jelentőségű.

A tökemozgalmak gyűjtőcsoportja alá' nem tartozó tételek között mindössze 5 té- telnél mutatkozik a külföldről jövő és a külföldre menő fizetések egybevetésénél a

10. szám. — 1070 -—— 1929 külföldről jövő fizetések javára többlet,

tehát az ország fizetési mérlege szempont- jából aktív egyenleg. Ezek aktív egyenle- gének végösszege mindössze 60 6 millió P, amelyből az Amerikába kivándorolt ma- gyarok pénzküldeményei 352 millió P-t, te- hát 58'1%-ot, a vasúti és hajózási szállítás—

sal kapcsolatos fizetések aktív egyenlege pedig 21 9 millió P-t tehát 36'1% ot tesz- nek ki. A többi idetartozó tétel aránylag kisebb jelentőségű az aktív egyenleg a 2,.000 000 P— t egyiküknél sem éri el.

A tőkeforgalmi tételeket elsősorban abból a szempontból kívánjuk csoportosí- tani, hogy azoknak egyenlege az ország tartozásainak növekedését, illetve követelé—

seinek csökkenését, vagy pedig követelé—

seinek növekedését, illetve tartozásainak csökkenését mutatja-e. A tartozások növe- kedését, illetőleg a követelések csökkené-

sét mutatják a hosszú-

kölcsönöknek, a Magyar Nemzeti Bank

devizakészleteinek és az egyéb deviza—

készleteknek mozgalmára, az értékpapírok adásvételére, a tőkeemelésekre és az in—

gatlanok adásvételére vonatkozó tételeks Ezek a tételek együtt a tartozásoknak 542'0 millió pengővel való növekedését mutatják, amiből a hosszúlejáratú köl-—

csönöknél bekövetkezett növekedésre 2998 millió pengő, vagyis 55' 3%, a rövidlejá- ratú kölcsönöknél bekövetkezett növeke—

désre 88 () millió pengő, vagyis 16'2% esik., Az értékpapírok adásvételénél, valamint a tőkeemeléseknél bekövetkezett növekedésre pedig 540 millió P, vagyis 10'0% jut. A kő—

vetelések növekedését, helyesebben a tar—- tozások csökkenését egyenlegképen mu—

tató tételek az előbbi tételekkel szemben aránylag kis jelentőségűek.

és rövidlejáratú

Magyarország 1928. évi nemzetközi fizetési mérlege.

Balance des payements de la Hongrie pour l'annéc 1928.

A) Külföldről Magyarországba irányuló pénz- és hitelforgalom.

A) Mourement des monnaies et crédits dirige' de l'étranger vers la Hongrie.

(Kivitel. — Exportations.) Aktív tételek. —— Postes actifs.

[. Áruk.

March andises.

1. Árukivitel, beleértve a nyersezüstöt Pjgős (ezüstrudakat), nyersplatinát, arany- és

ezüstvakarékot. —— Marchandises, y compris l'argent brut (argent en lin- gots), le platina brut et les lavures d'or

et d'argent . . . . . . . . 819,036.498

Il. Rudak, ércpénzek és pénzjegyek.

Lingots, monnaies métalligues et signes mone'taires.

2. Aranyrudak és aranyércpénz kivitele.

— Lingots et pieces d'or . . 3. Ezüstércpénzkivitele. —— Piéces dar-

gcnt .

4. Bankjegyek és más értékek — Bil—

lets de bangue et autres valeurs . . ——

11.100 100.005

lll. Tőkemozgalmak.

Mouvement des capitaum.

5. Külföldről Magyarországba teljesitett tőketörlesztések. — Amortissements effectue's par l'étranger au profit de la

Hongrie . 2,071.127

6. A Magyar Nemzeti Bank arany- és devizakészletének, valamint egyéb el- lenőrizhető devizakészleteknek csök- kenése. — Diminution de lencaisse or et des devises de la Bangue Nationale de Hongrie et dautres stocks de de- vises contrőlables. .

7. Az 1928. év előtt forgalomban volt ér—

tékpapírokban Magyarországból kül—

földre történt eladas. —— Vente, a l'étrau—

yer, de titreSde valeur mobiliére émis avant 1928:

a) értékpapírok nagyobb pakettek—

ben. —— En lots importants

99, 100.000*

58,635.18o

b) értékpapírok a tőzsdei forgalom-

ban. -—Par opérations des Bourse 37,399.571

96,034.751l

7. a)——b) összesen —— Total 8. Újonnan kibocsátott magyar kölcsön- cimletek elhelyezése a külföldön. — Placement de titres hongrois d'émis- sion récentc sur les marc-he's étrangers:

a) az 1924. évi népszövetségi köl—

csönből felhasznált részösszeg

— tranche utilise'e de l'emprant contracté en 1924 sous l'égide de

la Société des Nations 43,801.928T

b) vármegyei, városi (Budapest szé- kesfővárosi) és községi kölcsön- kötvények — titres d'emprunt émis par les comitats, villes

(Budapest) et communes . 18,OOO.OOOA

10. szám. —— 1071 —— 1929 e) pénzintézetek által forgalomba e) magyar hajózási vállalatoknak a

hozott záloglevelek —— obliga- külföldi szállításokból származó tions hypothe'caires e'mises par tiszta bevételei — recettes nettes les établissements de crédit . 110,000.000 des compagnies de navigation

d) különféle kötvények—— titres di— hongroises, provenant des trans- ,

vers 128, 000 000 ports effectue's a t'e'tranger 144556

8. a)—— d) összesen —— Total 299, 801. 928 d) a vasúti tranzitószállitásból szár-

9. Tökemozgalom a külföldről Magyar- mazó bevételek —' recettes du

országba az ingatlanforgalom követ- transit par chemin de fer - 14,456.854

keztében. —— Entre'e de capitauw pro- e) nemzetközi kocsibérelszámolas vogue'e par la oente d'imrneubles 1,309.5OO bevételei — solde cre'diteur oles

10. Rövidlejáratú külföldi tartozások és comptes relatifs á l'usage inter-

követelések egyenlegének változása. —— national des wagons 1756 778 Variation de la balance des dettes et 14. (z)—e) összesen — Total 28,121.620 cre'ances a court terme envers l'étranger 88,000.000 15_ Biztosítási üzletből származó bevé-

11. A külföldi tőke részvétele magyar telek —— Recettes provenant des assu-

országi részvénytársulatok tökeeme— ronces . . . . 46,483.493

léseiben. — Participation de l'étranger 16. A m. kir. posta, távú-da és telefon

dans les augmentations de capitauw de nemzetközi illetékelszamolásábóleredő

sociétés anonymes hongroiscs 46,742.953 bevételek _ Recettes provenant des comptes internationauoc de la Paste,

IV. Kamatok és osztalékok. du Telegraphe et du Téle'phonc 5,555.788 ]nteréts et dwzdendes. F 17. Az országba visszatérő kivándorlók

12. Kamatok. —— Intére'ts : Peng/58 által hozott összegek — Sommes ap- a) az államkincstár kamatjövedelme portées par les émigre's rentrant dans

——intérétstouchés par le Tre'sor 1,126.772 le pays . . . . 9,068.700 b) a Magyar Nemzeti Bank deviza- 18. AzAmerikábakivandorolt személyek

készletének és egyéb ellenőriz— pénzküldeményei magyarorszagi hoz- hető devizakészleteknek kamat— zátartozóik részére —— Enoois d'argent jövedelme —— intéréts produits des émigre's d'Amérigue ;; leurs famil-

par les devises en possession de les reste'es en Hongrie . . . 3ö,825.789

la Banana Nationale de Hongrie 19. Külföldi turisták és átmeneti tartóz—

et d'autres stocks de deviscs con- kodasra beutazók magyarországi ki- trólables ' 11,173.228 adásai -— Dépenses effectue'es par les 12. (l)—b) összesen —— Total 12,300.000 touristes étrangers et par les personnes

13. Osztalékok —— Dividendes . 7,688.255 se'journant provisoirement en Hongrie 20,561.624 20. A magyar egyetemeket látogató hall-

V- Különfélék- gatóknak külföldönlakóhozzatartozóik

Divers. által küldött anyagi tamogatasok—En-

14. Hajózási és vasúti szállitásból szár- vois d'araent aux étudiants originm'res mazó jövedelem —- Recettes des trans- des pays e'trangers et inserits amo WW"

ports par bateau et par chemin de fer: versite's et autres écoles supe'rieures

a) abudapesti kikötők használatáért hongrmses ' 929700

külföldi hajózási társaságok al- 21 A külföldi követségek és konzula- tal fizetett kikötési dijak, karó- tusok személyzetének kiadásai — Dé- engedélydijak és partbérek __ penses du personnel des tégations et

taxes d'amarrage, de guai et de consulats étrangers . 2,776.000 pieu, poyées par les compagnies 22. A magyar követségek és konzulá

de navigation e'trangéres pour tusok által külföldön beszedett illeté- l'usage du port de Budapest 171192 kek —-— Tamas peroues á l'étranger par

b) magyar hajózási vállalatoknak a les lógations et consulats hongrois . 2,799.940 tranzitószallitásokból származó 28. Szabadalmak, védjegy- és mintaolta-

bevételei —— recettes des com- lom díjai és bélyegilletékei —- Tawes pagnies de navigation hongroises et timbres des brevets, margucs de fa—

prooenant du transit . 6,592.24O brigue et protection de modéle . . ——

10. szám

24. Magyar filmek használatáért külföl—

dön fizetett kölcsöndíjak —— Prix de location paye's ü l'étmnger pour les films hongrols

25. "Magyarországi lakosok jövedelme külföldi ingatlantulajdonból —— Reve—

nus des habltanls de Hongrie, pro- duits par des biens immobiliers situés (i l'étmnger

26. Az országba. irányuló értékmozga- lomnak az eddigi tételek alatt nem említett egyéb alakjai —— Autres for- mes du mouvement des valeurs non

mentionnées jusguim . . . . . —-

1 Áruk _ Marchandises 819,086.493

II. Rudak, éropénzek és pénzje- gyek — Lingots, monnaies me'- talligues et signes monétaires III. Tőkemozgalmak —— Mouve-

ment des capilauac

IV. Kamatok és osztalékok -— Zn-

te'réls et dividendes 195988255 V. Különfélék —— Divers 148,342.604 Végösszeg —— Total gén. 1.620,538.716 20.000

1,200.000

111105 633,060.259

B) Magyarországból külföldre irányuló

B) Mouvement des monnuies et credits dirigé de la Hongrie vers llétranger.

(Behozatal.) —— (lmportatíons) Passzív tételek. — Postes passifs.

[. Áruk.

Marchandises. ?

Pengős

1. Árubehozatal —— Importattons de mar-

chandzses . . 1.189,081.749

Il. Rudak, ércpénzek és pénzjegyek.

Dlnyots, monnaies métalligues et sígnes mone'taires 2. Aranyrndak és arany-ércpénz be—

hozatala —— Lingots et pieces dlor 4,871.34O 3. Ezüstércpénz behozatala — Pieces

d argent 17 2.880

4. Bankjegyek és más értékek— Blllets

de bangue et autres valeurs . . . ——- III. Tőkemozgalmak.

Mouvement des capitauw.

5. Magyarországból külföldre teljesitett tőketörlesztések és jóvátételi fizeté- sek: —— Amort'lssements et rápara- tions e/Tectue's par la Hongrie au pro/it de l'étranger:

— 1072 —

a) jóvátételi készpénzüzetések ——

réparations en espéces

b) az állami adósságok utáni tör—

lesztések —— amorlissement de la dette de l'État

e) maganadósoknak a trianoni béke—

szerződés alapján létesített kliring utján teljesitett fizeté—

sei —— versements de débiteurs prive's par la vote de l'O/íice de compensation et de vérification d) az önkormányzati (vármegyei, vá- rosi és községi) tartozások után

—— versements sur les dottes des corps autonomes (comitats, milles et communes)

e) a magyar pénzintézetek által ki- bocsátott és külföldön elhelye—

zett záloglevelek után —— ver—

sements sur les obligations hy—

pothécaires émtses par des éta—

blissements de credit hongrols et place'es (: l'étranger . f) egyéb kölcsönkötvények, illetőleg

hosszúlejáratú kölcsönök után

—— versements sur d'autres obli—

gations, respectiverne'nt amortis—

sement (fautres dettes ?: long

terme . . .

g) rövidlejáratú kölcsönök után —- versements sur les dettes ü court terme

5, (z)—g) összesen —— Total . Az 1028. év előtt forgalomba hozott értékpapírokból külföldről Magyar—

országba történt eladások: — Vente,

?; la Hongrie, de titres de valeur mobiliére émls avant 1928 :

az) értékpapírok nagyobb pakettek- ben —— titres hongrois en lots importants

b) értékpapírok a tőzsdei forgalom- ban — tttres hongrots vendus á la Bourse .

1 929

%

17 5.915

31,155.776

259259

5,752.365

3,600.000

1,07 0.000

___—._..

42,018.815

58,453.672

20,148.974

——-—-——-——

6. (l)—b) összesen —— Total . A magyar tőke részvétele külföldi vállalatok tökeemeléseiben. — Partici- pattan de capitaum hongrois aux aug—

mentattons de capttauoc dlentrepr'lses

étrangeres. . . . .

. Tőkemozgalom Magyarországból kül- földre az ingatlanforgalom következ—

tében —— Sort'le de capttaua: provo- gue'e par la vente d'immeubles

78,602.646

10,099.161

135180

N

10. szám. —— 1073 — 1929

IV. Kamatok és osztalékok. 18. Magyarország diplomáciai és konzuli Intéréts et dividendes. szolgálatának külföldi kiadásai ——

, . Dépenses des missions diplomatigues

. . — I t t : . _

9 Kaxnatok " ere 8 et consulazres de Hongrie ü l'étranger 5,145.500

a) allamadóssagi kamatok -— dette _. __ _ __ , , ,

ubligue . 63 984258 19. A kulfoldi kovetsegek es konzula-

P ' tusok által Magyarországon besze-

b) a vármegyék, a városokés a köz- _ .

ségek külföldi kölesöneinek ka- dett illetekek _ Temes pergues 6"

_ . Hongrie par les légations et consu-

matar —— dette des comttats,

, , lats ét'rangers 1,800.000

vtllcs et communes, contractec

090 20. Akülföldön lakó magyar államinyug-

a'l étranger . 26,443. dí

jasok járandóságai — Pensions

c) külföldön elhelyezett záloglevelek , , , , ,

utani kamatok __ obligations payees (ma: retrmtes de lEtat hon—

, v , r ,, grois, résidant á létranger 8,730.955

hypothecazres placees a l etranger 17 ,000.000

.. __ . . 21. Külföldi filmek hasznalataért kifize

d) kulfoldon elhelyezett iparvállalatl, k

e hazi és egyéb kötvények tett ölesöndijak — Prix de loca-

gy . . , , tion des films imporiés . . 3,500.000

kamatai _. obligations placees 22 Külföldi lakosok öv delm ma

* l'étmnger par (les entreprises ' j e e gyar

? A , . országiingatlantulajdonból —— Reve-

mdustmelles, communautes relz— nus rapporte's parudes biens ímmo

. . s .000 . . . '

gzeuses, etc ,000 bzlters en Hongrie ü leurs proprie-

e) a külföldi rövidlejaratú tartoza- taires étmn WS 6 500 000

sok és követelések kamatszal- M 9 ' ,: '

dója _ sol de (Hmtéréts des 23. as tételnél nem tárgyalt kereseti dettes et cre'ances (ÉL court terme 29,250.000 tevékenységből szárrnazó jövedeleni

__ ——-———:- —— Revenus rapportees par des acti-

9- el)—elosszesen '— Total 144'677'34'3 vitás non mentionne'es jusgulici . 1,000.000

10. Osztalékok —— Dwzdendes . 18,000.000 I. Áruk __ Marchandises . . 1.189 081.749 II. Rudak, éropénzek és pénzje-

V. Különfélék. — Divers. gyek —— Lingots, monnm'es mg

11. A nemzetközi vasúti kocsibérelsza- telligues et SWWS mone'taires 5344-220

molasnál felmerült kiadás _— De'pen— IU— Tokemozgalmak — Mouvement _

ses occasiorme'es par le réglemeni (les des capitauac 130800—302 comptes internationauw des wagons 1,226.301 IV- Klamiimlif ZS OthglékOk_ I"" 1 2677 43 12. Biztosítási üzletből származó kiadas V K/igiíírfféelék/MÉ 635579 132'192'353

—— Assurances 52,582.292 ' V' __ ._._.—___...__._—.'i't l , 1619,84"7'67

13. A m, kir. posta, tavirda és telefon , egosszeg M 0 a gen. ' , a.

nemzetközi illetékelszamolasanal fel- MEflegf Balance: . _

merült kiadas _ Dépenses emígées Aktiv'tetelek _ Pastes acttfs 1.620,o38.716 par les comptes internationauw de la Passzw ,, —— Postpassz/s 1.619,845.767

Paste, du Télégraphe et du Téle'phone "i" 692349

my. hongr . . 4,850.356

"14. AMagyarországbo'l kivándoroltak al- A) KülföldTől Magyarországba irá-

tal elvitt pénzösszegek —— Sommes nyuló pénz— é; hitelfurgalom.

emportées par les émigrants 7 ,243.629 (Kivitel )

15. A kivándorlóknak a magyarországi '

hozzátartozóik által küldött összeg 1. ARUK.

vaois d'argmt reges par les émigre's 1. Árukivi tel.

de leurs prOChes resws 6" Hongrie 649398 A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal 16- Magyarorszagi lakosok kiadás:? kül megállapítása szerint Magyarország 1928.

föld' üdülesekre, turisztikai es uz- évi árukivitelének értéke 818,710.54-l-. P. A

leti Utakm _ Dépcnses des kam" fizetési mérlegnek a Nemzetek Szövetsége

mms de Hongrie 'flíms les Pot/(13963 által felállított rendszere szerint az áru- d'ayfe'mmt, de tmmsme W da/faWS forgalomba beleértendő a nyers ezüst, a

a Huang" - - - - - - - ' — 38406985 nyers platina, továbbá az arany— és ezüst—

17. Magyarok külföldi tanulmányaira vakarék forgalma, melyeket a hivatalos fordított kiadások —— De'penses résul- magyar vámtarifa az aranyrudak, az tant de voyages d'études 5,856.137 arany— és ezüstérepénz forgalmával együtt

10. szám.

—— 1074 —— 1929

m

a vámtarifa XXXVII. fejezete alatt a többi áraktól elkülönítve sorol fel. Ilyen érte—

lemben Magyarország 1928, évi árukivite- lének értéke a hivatalos statisztika alapján 819,036.493 P.

A jóvátételi számlára az 1928. év folya—

mán Magyarország áruszállításokat (vasúti járműszállításolcat) teljesített.

A jóvátételi áruszállítások nem képezik a fizetési mérleg alkatelemét, miután az ország és a külföld közötti fizetést nem von- nak maguk után. Az árukívitel fenti érték—

összegében nem foglaltatik benne a jóvá- tételi áruszállítások értéke.

Az árucsempészet értékére nézve a dolog természeténél fogva nincsenek statisztikai adatok s annak becslésénél elfogadható- nak látszik a vámforgalom egyik hivatalos szervének az a véleménye, hogy a határon átcsempészett áruk értéke sem a behoza—

tali, sem a kiviteli irányban nem bír a fi—

zetési mérleg szempontjából számottevőbb jelentőséggel. Erre. való tekintettel a csem- pészetre vonatkozó értékösszegnek a fize—

tési mérlegbe való felvétele mellőzendőnek látszik.

A magyar külkereskedelmi statisztika az árukat azzal az értékkel veszi számba, amelyet azok az ország határán és pedig a kivitt áruk a belföldi szállítási költség hozzáadásával képviselnek, tehát a száraz- földi szállítási költségek szempontjából a külkereskedelmi statisztika értékadatai nem szorulnak helyesbítésre. Miután Ma—

gyarországnak tengerpartja. nincs, a ten- geri szállítási költségek szempontjából a hivatalos külkereskedelmi statisztika ér- tékadatai helyesbítést vagy kiegészítést nem igényelnek.

Az árukivitelnek országok szerinti meg—

oszlását az ismertetéshez csatolt táblázat tünteti fel.

11; RUDAK, ÉRCPÉNZEK És PÉNZ- JEGYEK.

2. Aranyrudak és aranyérepénz kivitele.

A magyar hivatalos külkereskedelmi statisztika szerint az 1928. évben Magyar—

országnak aranyrúd (nyers arany) kivitele nem volt. Az aranyércpénz—kivitel értéke 11.100 P-t tett ki.

3. Ezüstpénz kivitele.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint 1928—ban Magyar'or-A

szágból külföldre 100005 P értékűezüst—

ércpénz került kivitelre. * 4. Bankjegyek és más értékek.

A bankjegyek, pénzutalványok, váltók, kötvények, részvények és hasonló értékek kivitelének 1928. évi értékét a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal 3,981.253 P—hen mutatja ki. Nincsenek adatok arra vonat—

kozólag, hogy ez az Összeg egyes értékne—

mek szerint miképen oszlik meg, valószinű azonban, hogy az elenyésző kivétellel köt—

vények és részvények forgalmát fejezi ki.

Tekintettel arra, hogy a kötvények és részvények átruházásával kapcsolatos nem—

zetközi értékmozgalom a fizetési mérleg más tételénél figyelembe vétetik, itt az előbb említett összeget számításon kívül kell hagyni.

III. TÖKEMOZGALMAK.

5. Külföldről Magyarországba teljesitett tőketörlesztés.

Az 1918. év végén, de különösen a ví—

lágháborút megelőző 1913. év végéig je- lentékeny volt az az összeg, amellyel Ma—

gyarország mai területén túl lakó, illetve székelő adósok az ország jelenlegi terüle, tén lakó, vagy székelő hitelezőknek tar—

toztak. A magyar korona értékében be- állott hanyatlás után az ilyen tartozások- ból fennállott összegek az eredetinél jó- val alacsonyabb értékalapon elszámolva kerülnek visszafizetésre. Az 1928. évi visz- szafizetések az előző évi keretet lényege- sen meghaladják azért. mert román adó—

sokkal az ilyen követelések és tartozások kiegyenlítésére vonatkozólag újabban meg—

állapodás jött létre, amelynek alapján a

román viszonylatifmn fennálló ilyen tarto—

zások, illetve követelések tetemes része az 1928. év folyamán kiegyenlítést nyert. Az ily címen befolyt összeg 1,927.000 P-t tett ki. Fizetések történtek ezenkívül a ma- gyarországi hitelezők részére jugoszláv ésf cseh-szlovák adósok részéről: 1928-ban ilyen címen befolyt összeget a nagyobb budapesti pénzintézetek 144.127 P-ben mutatják ki.

Magyarország nélkülözhető tőkékkel a háború befejezése óta nem rendelkezik, innen a külföldre kiadott tőkék utáni tör—

lesztések tehát nem vehetők számításba, s így a külföldről Magyarországba teljesí—

tett 1928. évi tőketörlesztések összege vég- eredményben 2,071.127 P—ve] mutatható ki.

10. szám. — 1075 -— ¹⁹²⁹ 6. A Magyar Nemzeti Bank arany- és devi-

zakészletének változásából alakuló egyenleg csökkenése.

A Magyar Nemzeti Bank aranykészlete az 1928. év folyamán 4,200.000 P—vel sza- porodott, a saját, valamint az ellenőriz- hető egyéb devizakészletek ugyanezen idő- szak alatt 103,300.000 P—vel csökkentek. E két ellentétes irányú értékmozgalom egyen- lege 99,100.000 P, a fizetési mérlegnek ezen az oldalán felveendő.

7. Az 1928. év előtt forgalomban volt érték—

papírokban Magyarországból külföldre tör—

tént eladás.

A forgalomban lévő értékpapírok adás- vételéből folyólag Magyarország és a kül—

föld között le—bonyolódott értékmozgalom egész terjedelmének megrögzítése igen nagy nehézségekkel jár, miután a mozga—

lomnak egy jelentékeny része a nehezen megfigyelhető értéktőzsdei ügyletek alap—

ján jön létre.

A külföldre eladott értékpapíroknak számottevő hányadát teszik a nagy pénz—

intézetek s ezek vállalatai által _külföldi kézbe átadott érdekeltségek, illetve rész- vénypakettek. Az értékpapírforgalomnak ez a tekintélyes része a főbb budapesti pénzintézetek 5 egyes nagyobb magán—

bankházak útján bonyolódott le, amelyről az illető cégek közvetlenül szolgáltattak adatokat. Az ilymódon eszközölt adatgyüj—

tés eredménye szerint belföldi kibocsátású részvénypakett 40,444.812 P, külföldi ki- bocsátású külföldi értékpakett pedig 18,190.368 P értékben került eladásra, úgyhogy a nevezett cégek által külföldre eladott össze—s értékpapírpakettek értéke 58,635.180 P-ben mutatható ki.

Számbavétetett'még az az értékmozga—

lom, amelyet a tőzsdei napi üzletkötések- nél a nagyobb bankárcégek bonyolítottak le magyar és külföldi gazdasági tényezők között. E cégek által idevonatkozólag be—

szolgáltatott adatok szerint" 33,526.826 P folyt be belföldi, 3,872.745 P pedig kül- földi kibocsátású értékpapíroknak magyar kézből külföldi kézbe történt eladásáért.

Értékpapíroknak Magyarországról kül-

földre történt eladása címén tehát az 1928. évre összesen 96,034.751 Pvt m.utaA tunk ki.

8. Újonnan kibocsátott magyar kölcsön-

eímletek elhelyezése a külföldön.

a) Az 1924. évi népszöveíse'gi kölcsönből felhasznált részösszeg_ .

A népszövetségi kölcsön devizakészlete 43'8 millió pengővel csökkent az 1928. év folyamán. Az 1924. évi fizetési mérleg összeállításánál ugyanis az említett évben felvett újjáépítési kölcsönnek nem a teljes tőkeösszege, hanem csak ennek ugyan—

abban az évben felszabadított része vétetett figyelembe, miután előrelátható volt, hogy a folyósítás több éven át részletekben fog megtörténni, a kölcsönnek fel nem szabadí- tott része pedig külföldön nyer elhelyezést.

A magyar állam külföldi tartozásainak tőkeállawdéka a M. kir. Pénzügyminiszté—

rium által összeállított és külön táblázat—

ban mellékelt kimutatás szerint az 1928, évi december hó 31—én 1.341,977.749 P-t tett ki. Az adóssági címletek tőkeálla—

déka a névértéknek teljesen megfelelő öszá szeggel vétetett számításba. Megjegyzendő azonban, hogy egyes háború előtti adós—

sági címletek kamatszolgálatára nézve Innsbruckban és Prágában létesített meg—

állapodások szerint az illető címletek ka- matszolgálata az eredeti kamatozás 32, illetve 27 % -ával történik?)

b) Vármegyei, városi (Budapest székesfővá—

rosi) és községi kölcsönkötvények.

Az 1928. év folyamán hosszúlejáratú önkormányzati kölcsönök külföldi elhe—

lyezése révén 18,000.000 P folyt be a kül—

földről Magyarországba.

Az önkormányzatok által külföldről felvett hosszúlejáratú kölcsönök tőkehátl- raléka az 1928. év végén 528,835.595 P.

Ebből az adósságból 288,441.286 P, vagyis 54'5% áll fenn angol, 218,329.035 P, tehát 41'3% amerikai egyesült államokbeli, végül 22,065.274 P, vagyis 4'2% francia hitelezőkkel szemben.

e) Pénzintézetek által forgalomba hozott záloglevelek.

A magyar pénzintézeteknek a külföldi pénzpiacokon az 1928. év folyamán elhe—

lyezett új kibocsátású záloglevelei révén

1) Ha az innsbrucki és prágai egyezmények ha- tálya alá eső kölcsönök névértékét a tényleg fize—

tett kamatozásnak megfelelően 32, ill. 27%-os ala- pon vesszük számításba, akkor Magyarország kül—

földi államadósságának tőkeálladéka 735,210.806 P..

10. szám.

'110,000.000 P összegű hitel került folyósí—

tásra.

A világháború befejezése óta a külföl- dön elhelyezett záloglevelek tőkeálladéka az 1928. év végén 283,000.000 P; ebből 199,000.000 P (70'3%) az Amerikai Egye- sült Államokban, 78,000.000 P (27'6%) a Nagy—Britanniában, 4,000.000 P (1'4%) a

Németalföldön, végül 2,ooo.ooo P (0-7%) az

egyéb államokban elhelyezett záloglervelekre ,jut.

dl Különféle kötvények.

Az állami, vármegyei, városi és községi címletek, továbbá a záloglevelek fogalma alá nem tartozó kötvények (egyházi ala- pok, iparvállalatok kötvényei) elhelyezésé- vel 1928-ban 128,000.()00 P folyt be a kül- földről Magyarországba.

E kölcsönkötvényekben fennálló kül—

földi tartozások álladéka az 1928. év végén 201,000.000 P, amely összegből 107,000.000

P (53-3 %) a nagy-britanniai, 75,0()0.0()0 P '(37'3%) az amerikai egyesült államok—

beli, l4,000.000 P (7-0%) németalföldi, Vé-

gül 5,000.000 P (2-4%) az egyéb államok—

beli hitelezőkkel szemben áll fenn.

9. Tőkemozgalom a külföldről Magyaror—

szágba az ingatlanturgalom következtében.

Az ingatlanok adásvételéből folyólag külföldről Magyarországba irányuló pénzv- forgalom tekintetében a külföldiek által magyar tulajdonosoktól Budapest székes—

fővárosban eszközölt ingatlanvásárlás bir 'számottevőbb jelentőséggel.

A budapesti székesfővárosi m. kir. Pénz—

ügyigazg'atóság nyilvántartása szerint kül—

földiek az 1928. év folyamán Budapest szé—

'kesfőváros területén vásárolt ingatlanokért ],309.500 P vételárat fizettek.

10. Rövidlejáratl'l külföldi tartozások és követelések egyenlegének változása.

Az ország és a külföld között rövidle—

járatú kölcsönök alakjában lebonyolódó 'értékcsere statisztikailag a kellő pontos- sággal nem figyelhető meg, a szóban lévő wértékforgalom megállapításánál tehát rész- ben becslésre vagyunk utalva. Úgy a sta—

tisztikai módszer—ű, mint a becsléssze'rl'i megfigyelés idevonatkozólag megbízhatób- ban volt eszközölhető olymódon, hogy az országból ki- és oda beirányuló ilyen érték—

rnozgalom egyenlege vétetett tekintetbe.

Részben szakértők véleményére, részben :az idevonatkozó statisztikai adatokra tá-

— 1076 _, — 1929

maszkodva, megállapíttatott a pénzintéze—

tek és bankárcégek, továbbá a gyáripari vállalatok rövidlejáratú 1928. évi nemzet—

közi hite—lügyleteinek egyenlegösszege, a kereskedelem rövidlejáratú pénz— és áru—

kölcsönügyleteiből alakuló egyenlegének figyelembevételével. Az ily módon elért eredmény azt mutatja, hogy az 1928. év folyamán az ország tartozási egyenlege rövidlejáratú kölcsönökben 88,()O0.000 P—vel szaporodott.

A külföldi rövidlejáratú kölcsönök tartozást egyenlege az 1928. év végén az előbb vázolt, részben adatgyüjtéseken, részben becsléseken alapuló megállapítás—

sal, hozzávetőleg 700,()00.000 P-re tehető.

1.1. A külföldi tőke részvétele magyaror-

szági részvénytársulatok tőkeemeléseiben.

E tétel megállapításánál számbavétet—

tek a külföldiek által belföldi vállalatok tőkeemeléseinél az új kibocsátású és álta—

luk átv—ett részvényekre teljesített mind!

azon befizetések, amelyek a tőzsdén jegy—

zett magyar részvénytársulatoknak, to—

vábbá a nagyobb budapesti pénzintézetek összes vállalatainak a tőkeemelései során történtek. E számbavétel eredményeképen az 1928. év folyamán a fenti címen kül-- földről Magyarországba befolyt összeg 46,742.953 P—ben állapíttatott meg.

IV., KAMATOK ÉS OSZTALÉKOK.

12. Kamatok.

A külföldről Magyarországba befolyt kamatoknak számottevőbb tételei a követ- kezők:

a) Az államkincstár kamatjövedelme, amely a M. kir. Pénzügyminisztérium ki- mutatása szerint l,126.772 P.

Ez a kamatjövedelem valuták szerint a következőképen oszlik meg:

30.811 font sterling 23.776 dollár

64.264 svájci frank 14.359 hollandi forint 63.944 lira

6.544 svéd korona.

Ez az egész kamatjövedelem az 1924. évi újjáépítési kölcsön külföldön lévő tranche- jai után folyt be.

b) A Magyar Nemzeti Bank saját de—

vizakészletének és egyéb ellenőrizhető de—

vizake'szleteknek 1928. évi kamatai, lyek 11,173.228 P-t tesznek ki.

me-