1. szám. ' m— 77
1927
A pengő aranyértéke papirkoronában havi átlagokban 1914—1926.
La, valeur du. pengő en couronne. Moyennes mensuelles, 1914—1926.
. é§ * § ; § * l ' 1
H 0112; p ; 1914 § 1915 1916 j 1917 § 1918 § 1919 1920 ' 1921 1922 § 1923 1924 1925 1926
" § ) 1 L... _._._... _ , mi . ,...
s ' i l . .
1. . . . 0965 1-00 1-42 1-69 1'643' 3—93i42-43 96-50 115-483 517 6.307 12.584312506 11. . . . . ' 096 ; 102 1-36 1—76 1-63 3'06 § 5188 92 29 116'30í 581 19.064 12 606 12 480 111. . § 0-86 § 1-09 141 178 166 1 4-04 § 43-92 63-27 142 69 193 13.300 12.631 12 459 lV. ; 0-66 ; 1-11 199 183 1—70 § 4-89 § 37 91 47-83 142-69 968 13.968 12.580§ 12460 v. . . ; 0—87 ; 1-12 1-35 194 192 ; 427 3626 3738 13807 1.127 15996 12.40012491 VI. 0975 1-13 1—36 2-05 2-10; 5-23 30-21 49-73 9437 1.571 15.953 12.38012466 vu. . ; 0 87 ; 112 136 220. 225 s 605 28-68 53 63 23499 3.114 14.066 12.404 12.471 VIII. . . 9 99 : 113 . 1-40 2-27 2-32 § 952 3687 6813 29677 5.091 13.371 12.414 12.433 IX. - 099' 114 § 144 219 1 2-43 § 1188 4875 89—29 42296§ 5438 13.473 12.524 12.428 x.. § 099 117 147 224 205 §16'43 65-59 12493 432495144 13.40112468'12.452 XI. ; 101 § 119 164 228 255 §22'19l85'98 16294 4317015 245 13.047 12.467 12.445 xn. § 099 § 129 174 192 § 297 §29-62 f 91-82 11898 402 24§5.560 12.917 12.519 12.467
Evi átlag —§ % § ; ! §
Moyenne 092 § 112 145 200 209 ; 9'98 ; 49-98 ; 8323 25340 2.929 12.973 12.498 12.465
ammelle § § ' §
A Magyar Statisztikai Szemle 1926. évi decemberi számában közöltük a magyar arany- korona papírkoronában kifejezett havi átla—
gait 1914 január havától kezdve. Ezúttal ——
tekintettel a pengőszámitás életbelépésére ——
hasznos szolgálatot vélünk tenni a pengő
papírkorona-ertékeinek bemutatásával, ugyan—
csak az utolsó 13 év alatt, havi átlagokban.
A táblázatból kitűnik, hogy a pengő, amely aranyértékét tekintve 86 békefillér értékének felelt meg, 1915 január havában egyenlő ér—
tékű a papirkoronával.
9 KONZULI JELENTÉSEK 9
Im-
"ulll-Inn-I'l-nun---Ill-IIII-I-nnnnnIll-unuununnillllllllll-lnal-IllnIll-Illin-Inn-IllI-lllnnlnnlll-ll-n""."null-lllnlllllln
A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:
- '? 32 '4 "" 'S , 1 '3' E ' 1 §§ ? "E
Állam neve w O Államnexe §§_§:§ Állam neve §§m O Allam new ... O
; ,, .., § § § § -. - ..,.
Amerikai Egyesült- § Dánia §§ 1925' 420 Lettország . .. .. ! 1925§ 372 Oroszország
Államok 1926 703 Észtország .. .. § 1926 534 Mexikó . .. . .. § 192§ 634 Románia .. .. .. 317 Ausztria 192§§ 573 Finnország.. 1 1926 759 Nagybritannia . § 120920 98 Sz. H. Sz. állam §§ 506 Bajorország 1926§ 465 Francraország .. .. § 1926 709 Némelbimdalom §§1926 371 Spanyolország § 1925 42A§
Bulg ária .. . :§1926 526 Kanada .. .. .. .. 1926 110 Norvégia. ., 1925 421 Svájc .. . .A *. 1926 470!
Cseh- Szlovákia §1926§ 223 Lengyelország . .. §§1925 370 Olaszország . .. § 1903§ 508 Törökország . ., .. ' 1926 322
a . 13
Olaszország.
Italia.
A római m. kir. követség gazdasági jelentése.
A" fasoista-kormány gazdasági politikájának célja egyrészt Olaszország lehetö függetlenítése a külföld- töl, másrészt munkaalkalom teremtése az ország mentől több lakosa számára.
Az elsö célt szolgálják az állam által végzett bonifikációs munkálatok, eddig hasznavehetetlen terü- letek lecsapolása, a föld jobb megműveléséxe és hozadékának emelésére tett intézkedések (gépszántás, műtrágyázás), a vizierők kiépítése és ezzel karöltve a vasutak elektrifikálása.
A második célt úgy véli a. kormány szolgálni,
következtében idegen cégeknek üzletet csak magán- emberekkel sikerül kötniök, ellenben amint a döntés hatóságok kezében van, vagy azok jóváhagyásától függ, szállításra megbizást legfeljebb csak arra, a mennyiségre kapnak, amelyet az olasz ipar előállítani, illetve leszállítani nem tud. Több külföldi cég ezen a bajon úgy segített, hogy Olaszországban montirozó- állomást rendezett be, hogy ilymódon már mint bel- földi cég léphessen fel.
A faseista-kormány pénzügyi politikájáról a kö- vetkezők emlitendők meg:
1 . szam. _— —— * 1927
álló országot kivezette a posványból és rendet terem- tett az állam háztartásában. a jelen költségvetési év elején hozzáfogott programja további részének meg—
valósításához: a lira revalorizaeióiahoz.
Első lépésként szeptember hó folyaman, amidőn az olasz valuta esni kezdett. a Morgan-kölcsönből fennmaradt mintegy 90 millió dollárt függőadóssag számlája javára átutalta a jegykibocsató bankhoz.
E lépés teljesen váratlanul érte úgy a közönséget, mint a spekulációt és a líra árfolyamának 20 ponttal való javulását eredményezte. A megingott bizalom kezdett helyreállni és az olasz valuta emelkedő ten- denciáját megtartotta.
A második lépés egy nagy belföldi kölcsön fel—
vétele volt. Liktor-kölcsönnek, ,,Preslito del Littorid — nak nevezik ezt a faseizmus szellemében kibocsátott kölcsönt, amely elsősorban az esedékessé váló kincs- tári jegyeknek kényszerkonszolidáeiójat célozza. A kincstári jegyek beváltása veszélyeztette volna egyrészt a költségvetés egyensúlyát, másrészt a líra revaloriza- eiójára irányuló politikát, mert hiszen az állam más—
kép. mint mérsékelt inflációval, nem tudott volna kötelezettségeinek eleget tenni. Ezt az akadályt, azzal hárították el, hogy az esedékessé vált, illetve esedékessé váló kincstári jegyek 10 év mulva lejáró.
5"/.,-os államkötvényekkel konszolidáltatnak. A kény- szerkölesönön kívül az önkéntes jegyzés maris kb.
2 milliárdot eredményezett.
Minden jel arra mutat tehát, hogy az olasz pénz- ügyek végleges rendezése Mussolini eltökélt, komoly szándéka, A lira nemzetközi értékelése a kormany _ ténykedéseinek úgylátszik igazat ad : intervenció nél—
kül, tisztán bizalmi okokból kifolyólag az 'olas/
valuta árfolyama (az angol fonthoz viszonyitval kő- zeledik a 100-as kurzushoz. Pillanatnyilag ugyan fajdalmas az erős lira az iparnak. mégis szükséges a végcél eléréséhez: a liiának elfogadható árfolyamon való stabilizációjáhozr
Ma, amidőn sok mindenféle kísérletezés után Európa legtöbb állama a stabil valutában ismerte fel az ország gazdasági és pénzügyi szanálásanak a kulcsát, Olaszország sem zárkózhatik el hosszú időre ez operáció elől.
Östermelés.
Ámbár a lefolyt mezőgazdasági kampany nem váltotta be a hozzáfűzött várakozásokat, a termés- eredmény -— tekintettel a kedvezőtlen klimatikus viszonyokra — mégis kielégítőnek mondható. Búzaban 4'9 millió hektáron 601 millió mm. termett az előző évi 47 millió hektáron termelt 656 millió mm-val szemben. A belföldi fogyasztás mintegy 84 millió mm lévén, Olaszország 21 millió mm. importra szorul.
Egyrészt a kereskedelmi mérlegre, másrészt a valutára való tekintettel, az olasz kormány megtiltotta a fehér búzalisztnek kenyér és sütemények céljára való fel—
használását, igy akarván a tekintélyes importszükség- letet a nélkülözhetetlen minimumra csökkenteni.
E rendelet gyakorlati jelentőségéről természetesen csak annak huzamosabb alkalmaztatása után lehet végleges bírálatot mondani, a végrehajtásra azonban máris a legszigorúbban ügyelnek és az ellenőrzésben a faseist-t szervezetek a hatóságokkal karöltve járnak el.
A mezőgazdasági termények terméseredménye a következő:
l
ll 1920 1924 Muggs [33926 ,
'l' e r m é n y §? évi áilagosii ' '
' _
!
48.488 65.5485 60.050
62944
l
Búza . . . . , . ii _
Rozs ,; 14149 ,. 1703; 1.650
Árpa %; 1 902 ;; 2 800? 2.400
Zab . il 4.789 semi 5.900
Tengeri A . . . . :; 23.257 121930 30.000
Burgonya . . . . . 16.451 2157? 23.000
Rizs . i, 4.999 ' 7.100
Amint a táblázat mutatja a tengeri, a burgonya és a rizs kivételével az 1926—es termés az előző évi mögött maradt. Tény azonban, hogy az olasz kormány- nakaföld jobb megmivelése't célzo intézkedései (műtrá—
gyazas és gépekkel való mivelés terjedésére irányuló intézkedések, a jól mívelt földnek díjakkal való jutal- mazása, terméketlen területek lecsapolása; stb.) máris azt eredményezte, hogy a föld hozadéka lényegesen emelkedett, legszembeszökőbben a búzánál, amelynek évi átlagos termése az elöbbi években csak 48, az
utolsó évben pedig 60—65 millió mm volt.
A mezőgazdaság fejlesztését célzó törekvéseket élénken illusztrálja a műtrágya és a gazdasagi gépek beviteli statisztikája; eszerint 1922-ben még csak 69 ezer mm. mezőgazdasági gépet importáltak 195 millió lira értékben, viszont 1926 első 9 hónapjában 196 ezer mm. mezőgazdasági gépet hoztak be 807 millió lira értékben.
A szőlőtermés Olaszországban is, mint Európa legtöbb orszagaban, nem sikerült. A bor—termést
38 millió hektoliterre becsülik az előző évi 45 millió és az átlagos 42 milió hektoliterrel szemben.
Az olajbogyó sokat szenvedett, részben a viharos időjárástól, részben pedig az olajbogyó—légytöl. Közép—
olaszorszagban mindazonáltal jó termésre szamitanak, mig az ország többi részeiben és a szigeteken az eredmény rossz. A selyemgubó—kampány422400 méter—
mazsát eredményezett a tavalyi 406300 métermázsával szemben.
Ami az 1926. őszi mezőgazdasági munkálatokat illeti, az októberben és novemberben hullott csapadék kedvezően befolyasolta ugyan a vetéseket, de a főleg Felsőolaszorszagban dúló gyakori viharok akadályo—
zólag hatottak a munkálatok menetére.
1.
szám ,1927
lpar.
Az ipar átmeneti nehézségekkel küzd. A líra revalorizációjara irányuló eredményes kormánypoli—
tika csökkenti egyrészt az ipari termékek verseny—
képességét a külföldön, másrészt növeli az importált árúeikkek elhelyezési lehetöségét. További nehézség a hitelmegszoritás, amely ugyancsak a kormány pénz—
ügyi politikájának a következménye, s mely a nemzet egész erejét elsősorban a líra szanálására kívánja felhasználni.
A gnáripari helyzetről a milanóí m. kir. konzu- latus a következőkben számol be:
Az olasz gyáripari legföbb szakegyesülések által gyüjtött adatok szerint az olasz gyáripar helyzeté-
ben az 1926, év első felében javulás észlelhető.
A selyemz'par helyzete nem a legkedvezőbb; a korántsem kielégítő, bár a mult évinél jobb belföldi selyemtermés eléggé szilárd árakat tudott fenntar- tani, miután mind a japánországi, mind a kantoni termés gyengén sikerült. A félév utolsó heteiben fokozódó amerikai kereslet folytán az eladások is újabb lendületet vettek.
Kedvezőbb a helyzet a m(is-elyen:iparban, amely.
bár számottevő nehézségekkel kell megküzdenie, egyes piacainak (nevezetesen az északamerikainak) az elvesztését új piacok megszerzésével, különösen a távol keleten, kárpótolta.
A gyapjúiparbaw a fésüldék serényen dolgoznak és nehány hónapra el vannak látva rendelésekkel.
Ez áll különösen a finom fonalakat gyártó fonó—
dákra és fésüldékre, mig a kevésbbé [inom árút elö—
állító üzemek a rendelések effektuálásával már majd- nem elkészültek és ennek folytán iizemeikben bizo nyos lanyhulás észlelhető.
Akardátt-gyupiúfonóipar munkával gyengén van (ellátva és részben raktárra dolgozik.
A szövő/par a téli rendelések következtében egyelőre eléggé el van látva munkával.
A közönséges árút előállító üzemek téli kam- pányja a közepesnél gyengébbnek mutatkozik, mig a középh'nom és finom árút előállító üzemek egyelöre
általában kedvező helyzetben vannak.
A fémipar intenziv munkát fejtett ki és március hó folyamán 128000. áprilisban 140000, májusban 149000 és júniusban 143000 tonna acélt termelt az előző évi június havi 134.000 tonnával szemben.
A mechanikai ipar több szakmájában a hely- zet kielégítő; különösen ahajóépitési és vasúti anyag gyártásával foglalkozó szakmák nyujtják a további fellendülés reményét. Viszont más szakmák és ezek között az automobilipar is, nehéz helyzetben vannak.
Az építőipar általánosságban jól vett foglalkoz- :tatva, különösen közmunkákkal és tömeglakóházak építésével, mig a szorosabb értelemben vett építke- zési ipar stagnáló irányzatot mutat. A rokonszakmák (cement, tégla, üveg, kerámia, fa) is kezdik érezni .az építőipar lanyhulo irányzatát.
A cukor—ipar 1926 első felében eléggé normális vukorrépatermés mellett kezdette meg a kampányt, úgyhogy rendes iizemmenetre lehet számítani, bár a fennálló üzemek kapacitása még mindig nincs teljesen
kihasználva.
A gmmniipamál mind a belföldi, mind a kül- földi üzletben némi emelkedés mutatkozott.
Kereskedelem.
Külkereskedelem. Olaszország külkereskedelmi mérlege 1926 első 10 hónapjában (január—oktober) 21'8 milliárd lira értékü behozatallal szemben 15 mil- liárd kivitelt mutat fel, vagyis 68 milliárddal passziv.
Az elözö esztendő hasonló periódusában 69 milliárd volt, a passzívum. Kedvezöjelenség az 1926. évi for—
galom adatainál, hogy augusztustól kezdve nagy- mérvű javulás következett be és októberben a mérleg
84'3 millió lírával volt aktiv, amire hosszú idő ota
nem volt példa.
A behozatalban az első helyet a gabona-import foglalja el, amelynek értéke az előző évi 34 milliárd lírával szemben 29 milliárd volt. A gabona. után a nyersgyapot (26 milliárd), szén (1'0), gépek (09), fa (0'7), gyapjú (0'6 milliárd) következnek.
A kiviteli oldalon első helyen áll a selyem (1'8 milliárd),azutánkövetkeznekgyapotszövetek(1'5),auto- mobilok (0'59), műselyem (0'4), sajt (036 milliárd), stb.
Összehasonlítva az 1925. évi külkereskedelmi for—
galommal az 1926. év első 10 hónapját, a bevitel növekedett a következő cikkekben: szén, gyapjú, fa, benzin és petróleum, juta, réz, olaj, vaj, kávébab, tengeri, növényolajok, selyemhulladékok. Viszont csökkent a nyersgyapot, friss és fagyasztott hús, cukor, dohány, ócskavas, vas és acél. selyemgubók
és gyapjúszövetek importja.
A kivitelnél növekedett a narancs, citrom és
egyéb nyers gyümölcs exportja továbbá a selyem- szövetek, rizs, nyers borjúbőrök, automobilok, kala—
pok, friss és fagyasztott hús kivitele is. Csökkent a gyapotszövetek, liszt, olaj, szárított főzelék, tojás és selyemfonál exportja.
Pénzügyek.
A jelenleg folyó (1926/7. évi) költségvetés 209 mmilliárd bevételt és 202 milliárd kiadást irányoz elő. A bevételeknek 900/0-át a rendes és rendkívüli jövedelmek fedezik.
E bevételek tételei "lo-ban a következőképen osz—
lanak meg.'
Adók . . 54697,
Monopoliumok . 16'23 ,,
Államvagyon jövedelme. 1'70 _
Lotto . . 2'01 ,,
Különböző bevételek. 9 96 ,, Visszatizetések. . . . 2[)2 , A békeszerződések alapján el
adott értékekből befolyó jö'
vedelmek . . . . 1'92 ,,
Kisebb tételek , 0'97 ,,
Összesen ' 90'00 ,
1. szám. __
1927
A fennmaradó IDO/,, hitelműveletekkel fedeztetik, még pedig egyrészt újabb kölcsönök kontrahálásával, másrészt az állam által adott kölcsönök, előlegek, jelzáloghitelek visszafizetéséböl származó tételekkel.
A budget gyakorlati alkalmazásának eredményét vizsgálva, azt látjuk, hogy a költségvetesi év első öt hónapjában (1926 július—november hónapjaiban) az előirányzott rendes és rendkívüli jövedelmek nem—
csak hogy tényleg befolytak, hanem a mérleg 120 milliót meghaladó elfektiv többletet mutatott fel.
Tekintetbe kell venni még azt is, hogy a költségvetés applikálása folyamán szeptemberben kelt rendelet- törvény értelmében november végéig 208 milliót meg- haladó összeg fordittatott a 25 lirás bankjegyek bevonására, úgy a végleges többlethez ez az összeg is hozzáadandó.
A költségvetés kedvező alakulását elsösorban a beviteli vámok emelkedése idézte elő, amelyek kb.
349 millióval haladták meg az előirányzatot. Hasonló- képcn kedvezően alakultak az egyenesadóból, a forgalmi adóból és a regáliákból eredő bevételek is, amelyek a lefolyt öt_hónapban szintén lényegesen meghaladták a prevideált összegeket.
Az államadósságok 1926 november 30—án 84.779 millió papirlíra't és 100 millió dollart (Morgan—kölcsön) tettek ki. *A papiroslirára szóló államadósságok állaga 1926 júniusrólnovemberre 65 milliárddal csökkent, mint- hogy a fascista kormány szanálni kívánván az ország pénzügyi viszonyait, elsősorban a függő adósságokat törleszti és a kincstári jegyeket konvertálja, illetve konszolidálja. így a Morgan-kölcsönből fennmaradó összeget (90 millió dollár) az állam számlájára kibo—
csátott bankjegyek egy részének beváltására fordí- totta, bevonatta a 25 lirás bankjegyeket, jelenleg pedig kényszerúton konszolidálja a kincstári jegyeket.
A szövetségközi adósságok a költségvetést nem terhelik, minthogy a Dawes-terv alapján Németország által fizetett jóvátételböl Olaszországra eső hányad egy külön e célra létesített intézet által Itália hitele- zőinek utaltatik át és az adósságok ez úton fedez—
tetnek.
Az állam pénzügyi helyzete általában tehát ked- vező. A fascista—kormány törekvéseinek eredménye, hogy az államháztartás jelenleg nemcsak kiegyen—
súlyozott, hanem egyrészt bevételi többletet mutat fel, másrészt az államadósságok is lényegesen apadtak.
Jegykibocsátó bank. Olaszországban a legutóbbi időkig három jegykibocsátó bank működött. Ez az állapot 1926 június 30-tól kezdődő hatállyal meg- sziint, amennyiben a Banoa di Napoli-tól és a Banca di Sicilia—tól a baukjegykibocsátás joga megvonatott és ezen privilégiummal egyedül a Banca (IIIa/ia ruháztatott fel.
A kormány ez intézkedésének gyakorlati jelen- tőségét az ellenőrzés könnyebbségében, a nagyobb áttekinthetőség-ben és a pénzoimletek egyöntetűsé—
gében találhatjuk.
1926 október 31—én a banltieyyforgalom 20'3 mil- liárd lírát tett ki. Ebből a kereskedelmi számlára, 13'9, az állam számlájára 42 milliárd esik, 1'8 milliárd pedig váltópénzből áll. A költségvetési év- ben megkezdették az ezüstpénz kiverését és forga—
lombahozatalát 5 és 10 lírás névértékben, amelyek—
böl október 31-ig 5 millió értékü bocsáttatott ki.
E költségvetési év bankjegyforgalmának eltolóe dásaira mutat az. hogy az állam számlája terhére kibocsátott bankjegyek 25 milliárddal csökkentek, ami onnan származik, hogy a ,Morgan-kölcsön" fen—
maradt részével a pénzügyminiszter törlesztette a függő adósság egy részét. A forgalomban lévő bank- jegymennyiség végösszege mindazonáltal: nem vál—
tozott meg, mert az állam által törlesztett mennyi—
séget a kereskedelem célját szolgáló számlára vita
ték át. ,
A bankjegyek érc/etlezete igen lassú emelkedést
mutat és szeptemberben 1555 millió, októberben
1.559'2 millió lira volt. Az aranyvaluták ellenben az augusztusi 287'6 millióról októberben 770'1 millióra ugrottak, ami a Morgan-kölcsön fennmaradt részének
átutalásából származott.
A kormány revalorizációs politikája a hitelek megszorításait vonta maga után. Kezdetét vette ez a jegybanknál, ahol a diszkonthitclek októberben 8.442 milliót tettek ki,olyan csekély összeget, amire 1923 óta nem volt példa. A jegybank által gyakorolt hitel-—
megszorítás csakhamar az egész vonalon érvényesült és ez a körülmény súlyosan érintette az ipar és kereskedelem érdekeit.
Ugyancsak e politikának az, eredménye a líra erőteljes íavulása. Az angol font augusztusi közép- árfolyama 148'32 líra, az ércfedezetnek a Morgan—féle kölcsönnel való emelése után (szeptemberben) 132'75, az októberi középárfolyam 118'31 volt és azóta is tovább csökkent. A hitelmegszorltás a takarékbetétek csökkenését is maga után vonta.
A lira emelkedése és a hitelkrlzis együttesen a tőzsdén jegyzett papirok áresését eredményezték, amely júliustól októberig átlagosan 22",',,—os volt.
Legnagyobb veszteségeket szenvedett e téren az építőipar és a gépipar. A lemorzsolódási tendencia november hónapban is érvényesült.
[ndemszámok A milanói kereskedelmi kamara által összeállított nagykereskedelmi inden: augusztus 8-ik hetében jelzi a legmagasabb indexszámot: 693-at (1913 : 100). November végéig az indexszámok 638-ig sülyedtek, vagyis a nagykereskedelmi árak So/o-kal csökkentek. A kiskereskedelemben azonban ezen áresésböl semmi sem érezhető. A helyzet ma is az, ami volt 3 hónappal azelőtt: a lira lemorzsolódásához az árak alkalmazkodtak, amidőn azonban az olasz valuta emelkedett és a líra egy, már évek óta nem látott árfolyamot ért el, a kiskereskedelem erről nem vett tudomást, hanem következetesen tovább tartotta a magas árakat.
1. szam. __ 81
Az aranyra átszámított nagykereskedelmi index- számokat másiországok hasonló adataival egybe—
vetve megállapitbató, hogy az olasz piac, Amerikától eltekintve, a legdrágább.
Csődöt. A fizetésképtelenségek október hótól kezdődőleg erős emelkedést mutatnak és az 1926. évi átlag (647), lényegesen felülmulja az előbbi esztendők átlagait. A maximumot 726-tal márciusban, a mini- mumot 585—te1 augusztusban találjuk.
Munkapiac.
A munkanélküliség, amely a januári 156 ezerről júliusig 79 ezerre esett, azóta újból emelkedett és
_. 1927
novemberben 149 ezret ért el. Ennek magyarázata a mezőgazdasági munkálatok befejezése és az a körül- mény hogy az ősz, illetve a tél betilltával más szabad- ban végzendő munkálatok is szüneteltek. Igazolja ezt, hogy a munkanélküliek legnagyobb százaléka földmun- kásokból s az épitészetnél, útépítésnél és víziműveknél dolgozó, valamint mezőgazdasági munkásokból került ki, mindazonáltal erős emelkedést mutat a munka—
nélküliség a textil- és fémiparban is.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá a fasoista milioiát, amely 1926 ban 120000 embert fog—
lalkoztat, akinek javarésze a munkanélküliek számát növelné.
IRODALMI SZEMLE * §
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
Budapest székesfőváros Statisztikai és Közigaz-
gatási Évkönyve. XIV. évfolyam.
Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest, 1926.
' (7 4—450* és XVIII Jr939 oldal.)
Annuaire statistígue et administratif de la ville de Budapest. Anné XIV. Rédigé par M. le Dr Louis
1 l ! y e fa 1 v i. Budapest, 1926.
Résume'. Llouvrage eomprend deux parties. La premiere contient, en hongrois, relativement a 1.921 ——
1925, un rapport administratif bienimpor- tant au point de vue de la gestion des u/faires de vitte; la deuxiéme, en hungrois et en altemand, ta n—
nuaire statistigue.
La plupart des matériaux de l'annuaire ont trait a 1925, mais les tableauac o/frent aussi de nombreuac ehiffres sur les anne'es et les e'pogues ante'rieures.
Cette partie est divise'e en 24 ehapztres. Conformé- ment a la division ancienne, les chapitres 1—23 com—
prennent le recueil de données de la ville de B u d a p e s t ; les tableaua: détaillés présentent d'abondants chiffres sur la situa'ion démographigue, sociale, intellectuetle, administrative, ete. de cette ville.
Les données rapidement publie'es du recensement de la population de 1925, des bátiments et des logements sont particuliérrmeut prét'ieuses et intéressantes, ainsi gue les riches series de chv'ű'res des problemes actuels. Le chapitre 24, gui contient des ta [) leauw comparatii's internationauw, s'ouvre par une série de tableuuw o/frant surtout les données démo—
graphigues des villes hongroises.
Három évtizeddel ezelőtt, a milleneum éveben jelent meg Budapest főváros statisztikai évkönyvének
egyenlően értékes és hasznos első kötete l), a főváros népesedési, gazdasági, kulturális és közigazgatási statisztikai kézikönyve. Az első kötetet a fővárosi statisztikai hivatal egyéb munkámak megfelelően rövidebb (évi), vagy hosszabb (2—4éviv időközökben követték a tartalomban és terjedelemben fokozato—
san bővülő következő évtolyamok. A háború alatt ez a kiadványsovozat is megszakadt, a háborús hiány azonban a viszonyok javultával előbb az 1919 —1920., majd az 1921—1924. évi kötetek közreboesátásával rövidesen pótoltatott. A sorozatot kiegészitő évfo—
lyamokat még 1926 decemberében követte az Évkönyv XIV. — 1925. évi adatokkal kiegészített — evfolya- ma'nak testes kötete.
A megjelentetés pontossága, rendszeressége és a rendkívül nagyra bővült XIV. évfolyam gyors közzé- tétele egyaránt érdeméiil tudható be a szerkesztő Ilty' falvi I. Lajos dr. igazgatónak, valaminta fővárosi statisztikai hivatal tisztviselökarának. De elismerés
illezi egyúttal a fővárosi tanács példás áldozatkész-
ségét is, amely a több év óta szünetelő Városi Szemle életrekeltésén kívül az évkönyv vastag kötetének kiadatását is lehetővé tette és remélhetőleg a háború utáni nehéz viszonyok folytán csak ritkábban meg- jelenő közlemény—sorozat értékes köteteinek gyakoribbközreboesátását is lehetővé fogja tenni.
Hatalmas terjedelménél, rendkívül gazdag és részletes tartalmánál fogva nem áll módunkban behatóbban ismertetni a főváros most megjelent statisztikai és közigazgatási évkönyvét. Érdekesebb adatainak egy részével —— amennyiben terünk engedni
1) Budapest székesfőváros Statisztikai Évkönyve.
1. évfolyam. 1894. (ISM-1894). Szerkeszti: Thirring
