4. szám —-— 255 -——-
Olaszország. — Italia.
Terület és népesség.
Territorio e popolazione.
Ríassuuta. La compatta unila economirco geo- grafica dell'lmpero Ungherese dellyanieguerra con i suoí 325411 Icmg. di superficie superiore a (melle!
dell'lialia odierna, dopo la guerra mondiale :: le conseguenti mutilazioni avuenute per elfetlo dei tralla'ti di pace, é stata ridotta a sali 93.073 lemy.
con 9 milioni di anime di gran lunga inieriore ai 310190 kmg. di territorio e 426 milioni di abiianti del Regno diltalia (non compresi naturalmente le Colonie, vari altri territorí e I'lmpero Etiopico).
Nonoslante (meste sproporzioni risultano peró evi—
denii le molte affiniiá nella composízione e nello sviluppo dei popoli dei duc Slati. I due paesi sono di guelli piii densamente abitati di Europa e nella necessitd guindi di (lover risolvere presto o tardi acutí problemi demografici. L"odierna Ungheria ha infatti una media di 96'6 abitaníi per kma. di guisa che essa (? enlrata ormai nella categoria dei paesi a popolazione densa. Ouanto allillalia con i 137 abiianti per kmg. e la notavole estensione di regia—m' montaose e collinose risultano gia evidenii .i caratíteri di un vero e proprio siala di sovrappo- polamenio. Tale alia densitá della popolazione ita- liana che risulia ancor-a piü nolevale tenendo conto della sola superficie agraria, castituisce la causa determinante delle sac necessita migraiorie e delle esigenze di espansione versa territori meno populatí. Malgrado che l'Italia abbia air-uto fin dal 1816 una grande densita (641) maival-enie alla densita delllinlero lllmper'a Ungherese dell'ante guerra (1910 con 20'9 míliom' di abitanti) e nono—
starúe la limitaia capacité di write—izere la sua popolazi—ane, l'aumenio demografico italiana nei eomimnti degli alia-i paesi é di una media soddisía—
cente, e viene casi a prece—dere I'Unglaeria, che in seguito allo smembramento ha perduto le sue vi- tali rísorse economiche. Ma ció Pltalia non deve scltanto alla sua situazione geograiica, alla sua gran- dezza e alla sua forza slorica: essa lo (leve anchc alla vítalitá del suo popolo, al regime consapevole e deciso che si e data, al dinamismo del suo ga—
verno, Ia cui azione inspirata dall'interesse nazi- onale pur tra le sempre píü difficíli circostanze si (? costantemente svolia nel campo demografico e polifica col precise scopo di affermare IP esígenze nazionali del popolo italiana. Se Io sviluppo del popalo ungherese e italiana risulía alguanto diver- gente nel corso del tempo la grande pmporzione degli abítantí che vive nelle case rurali (Italia
26'4; Ungheria 21'8 ) rappresenta car-atteristica comune ai due pacsi.
D'altronde le condizioni delle agglomerazioni dell'Italía sono piü armoniose (li guelle delFUn—
gheria. Lo sviluppo delle due cittá di oltre Lm milione di abitanti, Roma e Milano, é stato piü intenso di guello di Budapest che tattavia dalla seconda meta del secolo scorso é di molto pro- gredíto. Va poi notato, guanto alla struttura della popolazione che la proporzione delle denne per mille uominí tanto in Italia guanin in Ungheria é siata di 1045 denne negli anni 193041.
La proporzione delle diverse generazioni cioé la composizíone della [)opolazíon—e secundo l'etá risulta generalmente per I'Italia píü favorevole che per [*Ung'heria. La percentuale della popclazione infantile italiana —— causa l'emigrazione % risulta piil grande di guella diUngheria mentre la propor—
zíone dei coniugatí oltre i 15 anni in Italia
era di 53'8%; 59'479. Degna
di menzione é llefficace campagna condotta in Italia Fanalfabetísmo nonché Panalogia delle condizioni italiane e ungheresi (mania al sa—
per leggere e scrívere sebbene il confmnto presenti aspetti píü fauorevoli in Ungheria.
per-i) una
in Ungheria del
contra
La proporziane dei natí in patria ? pia bassa in Ungheria (5929) che in Italia (70'5%). La cam—
posizione delle professiani dei due paesi é molto affine: in ambedue le nazioni le professiani agri- cole risultano iníatti praporzionalmente pia rap- prcseniaie (li auelle industriali e commercialí: Hia—
lia 47'3 e I'Ungiheria 55'7% il che da ai due paesi una spiccata caraiteristica agricola.
Ma anantungu—e guesle due percentuali risul- tino presso a poco egaali I'Italia vive pure írmagja- bilmenie una vita cmnomia meglio ripartita e piri svilappata delllUn/ghería.
Nel campo del movimento del-la popalazione la naialita in Italia tanto nel sense assoluto guanin in guella relativo é piü favorevole di gazella Ungherese menne la perceniuale dei matrimoni in Ungheria risulta piú elevata che in Italia. lninmo al 1930 vi furono per ogni mille donne di 15—44 anni 110 nascite in Italia e 98 in Ungheria. Come si püö rilevare dal diagramma la composizione per etá é pia iavoreuole sebbene il Venameno della restrizione delle nascíte auandlanche in misura non molio esagerata si put) osserva—re anche in Italia.
5 10 15 20
65
MAR DEL NORD
nna-r:
mmm : az .
:.polle (§?sz
(
45
25
15
,
x Mmm,-u
x x
...,-uvv kus!RX
nun-x §
G
CECg
A
vfrxw
Win
m MAR DEL osr
xx
S
xx LUVAB'
AZ OLASZ BIRODALOM TÉRKÉPE
" r num- RU'M/MEÖNIA
o ' vu...-
mmm
"!
AXGÚMA 0
" ." Y,...m. v , n.. . . ",
( fir X.; :
n, mm 'e .:
a main
0 35 unznu
25
20
15
10
10 santa annuauu
CARTA DELUIMPERO ITALIANO
KIRÁLYSÁG — REGNO D'n'ALIA
5
5
LIBIA: TRIPOLITANIA, CIRENAICA ÉGEI SZIGEI'EK — lSOLE DELL'EGEO
OLASZ KELETI" AFRIKA —— AFRICA ORIENTALE ITALIANA GULONIA ? ,
7777777777777 — ; —, *. 0
d 'l'lEN CSIN KONCESSZIÓ — CONCESSIONE DI TlEN-TSIN IN CINA ?— 0
X . 9
(I'll)50 D "10 ma m MM! 500 lm 711) ne m Lm
cmwunm 1". ',
, 1 A N e A N
W: Ilk/rum: [pa'/: '
10 15 20 25 30 35 190 45 A 50
M.St. SL— R. St.U. 1937. M.kir.AllnmiTeMpúue1i lnmut. MAN/981 a.
4. szám —-— 256 —— 1937
Dal—punto (li vista (lelliíncremento naturale della popolazione il vantaggío (lel popolo italiana (? (Issolulnmente nolevole sebbene in Ungheria la diminuzione della mortalilá si e veríficala in modo piü celere (li (]uella italiana.
Alllíníuori della (liminuzione dei nati uivi il problema piü inguíelante per l'Iialía é I'emígra—
zíone la !]uale pero va graflaíamente dimínuendo negli ultimi tempi e in generale presenlu in con—
íronto dell'Ungheria assoluti piú elevatí ma con analog/he punie di massimi.
numeri
In definition il movimento demografico del popolo italiana —— le cui attuuli condizioní (li vita sono migliorale __ é piü iavorevole rispetto a (melle ungherese nonostante le affinitá dei due papoli.
a:-
A kb. 38 millió négyzetkilométer kiter—
jedésű, áll/_) millió lakost számláló olasz oi—
lágbirodalom a III. Viktor Emánuel király és császár uralkodásának 37., a fasizmus- nak pedig XIV. évében, 1936. májusában hozott törvény értelmében az anyaországon s Olaszország eddigi gyarmatain és birto—
kain kívül a diadalmas afrikai hadjáratban meghódított abesszin esászárságot (Etiópiát) is felöleli. Az alábbiak során az így megna- gyobbodott olasz birodalomnak területre ugyan szerény, de népességre annál na- gyobb részét alkotó olasz király—ság, a tulaj- (Ionképeni Olaszország viszonyainak ismer- tetésére szorítkozunk; az olasz fennhatóság alatt álló egyéb területekkel a Szemle más helyen közölt külön cikke foglalkozik.
A történelem tanítása szerint az apen- nini—félszigeten virágzás és hanyatlás gyak- ran váltogatta egymást. A római világbiro- dalom szertefoszlása után szinte a legújabb korig zavaros, kuszált, gyakran módosuló országhatárok, különféle uralmak és állam—
formák jellemezték Olaszország történetét.
Ez még a gazdasági és kulturális fénykorát alkotó középkori századokra is áll. Az olasz nemzeti élet igazi újjászületése csak 1861- ben történt meg, amikor az addig független
államrészekből (királyságokból) __ de a
mainál valamivel kisebb területen _ az egységes olasz királyság kialakult. Alig né-
hány évvel később, 1866—ban (bécsi béke)
Olaszország uralmát Vel—eneére (Venezia),
1870-ben pedig Rómára (a békebeli Olasz- ország ekkor lett teljes), majd félszázaddal utóbb, a st. germaini békekötéskor, 1919-ben
Venezia Tridentinára és a Tarvisio—vidékre,
1920—ban (rapallói egyezmény) Venezia
Giuliára, Zárára és Lagostanszigetre, végül
az 1924-ben aláírt római paktumban Fiu- mére és környékére is kiterjesztette (az egyes területek tényleg már valamivel a jel- zett időpontok előtt olasz fennhatóság alatt állottak). A világháborúig csaknem ponto- san a magyar anyaország területével egyező:
286610 négyzetkilométer kiterjedésű Olasz—
ország területe ezekkel az újabb szerzemé- nyekkel 310190 négyzetkilométerre növeke-
dett. (A régi Magyarbirodalom területe 1910-
ben ennél valamivel nagyobb: 325411 négy- zetkilométer volt.) Az Oroszország nélküli Európa államainak nagyságsorrendjében az olasz királyság a mai Magyarországnál 31/3—szor nagyobb területével Franciaország
(550986 kmz), Spanyolország (505208
km2), Németország (470715 kmz), Svédor- szág (448961 km2), Lengyelország (388635 kmz), Finnország (388451 km2) és Norvé- gia (322681 km2) után a 8. helyet fog—lalja el.
Az Alpoktól a messzinai szorosig — mintegy 1200 km hosszúságban — elnyúló félsziget partjait négy tenger (liguri, tirreni, jóni és adriai) mossa; földrajzilag mind az ,,olasz csizma" — a gerincén végigfutó ,Npenninokkal (apennini-hegység) -—, mind a földközitengeri két nagy sziget, Szicília és Szardínia meglehetősen szaggatott, változa—
tos képet ad. Határainak hosszal) 10.420
— illetve a két nagy és a kisebb szi—
getek nélkül 6.235 _— kni, amiből azon—
ban túlnyomóan magashegységen futó szárazföldi határaira mindössze 1920 kn12) jut (a kisterületű mai Magyarország sok—
kal nyitottabb határainak hossza 2.266 km). Népesedésének és gazdasági életének nemcsak a tengerparti jelleg, hanem talán még inkább belső geografiai alkata a meg—
határozója: területének 40%—a dombvidék,
:39%—a pedig hegyvidék; síkföldnek mind—
Össze 65.000 km2 számít, ebből is 46.000 km2—t egyetlen északolaszországi sikvidék,
(Pianura Padana: Pó-alföld) foglal el.
Olaszország természeti és művészeti kinesekben bővelkedő földje népességtör- téneti szempontból is a legérdekesebb, leg—
nagyobb multú területek közé tartozik.
1) Adataink forrásai itt és a továbbiakban az olasz Központi Statisztikai Intézet kiadványai, kivált ,,Compendio Statistico ltaliano MÉG—XV"
c. műve és ,,Notiziario demografieo" c. folyóirata.
?) A szárazföldi határokból a francia határra 487, a svájcira 724, az osztrákra 421, a jugoszlávra 245, San-Marino köztársaság határaira 39, a Vati—
kán—államéra pedig 4 km esik.
4. szám -— 257 — 1937
Becslések szerinti) a t'élszigetnek már a erőteljesnek; igaz, hogy kivált a halálozá—
Kr. sz. e. 3. században kb. 3 millió lakosa
volt; ez a szám a következő évszázadban 4 millóra emelkedett, sőt azután is tovább nőtt, úgyhogy a köztársaság végén, vala- mivel Krisztus születése előtt a háborús
pusztítások, járványok és a később Róma bukását jórészb—en előidéző születéskorláto- zás ellenére 6 millióra teszik lakosainak szá—
mát (ez a szám az egész akkori római biro- dalom lélekszámának csupán szerény tö—
redéke volt). A középkorra és népességtör—
ténetére egyaránt jellemző, hogy becslés szerint másfélezer év mulva, a lő., sőt még a 18. század elején is mindössze 11 milliós népesség lakta az apennini félszigetet s a fokozatos, majd rohamosabb népszaporo- dás korszaka csak ekkor köszöntött be.
Az% olasz királyság lakosainak számát a hivatalos olasz kiadványok 1770—ig szok- ták visszavezetni. A nép—ességfejlődés két szakaszra osztható: az első a királyság megalakulásáig tart, a második az azóta eltelt időket öleli fel. 1. sz. összeállításunk a világháború előtti területre vonatkozóan csak az előbbinek, vagyis az 1770—1861.
esztendőknek a képét rajzolja meg.
1. Olaszország népessége és népsűrűsége 1770—1861.
Popolazione e densitá della popolazione dell'Italia _dal1770 al 1861.
;, A jelenlévő népes- Nepsűrűség l'AV ség számai) (ezer) lnégyzetkilométerre Anni Popolazíone pre— Dcnsita della pono—
sente (mille) 1) lazíonc per lam2
1770 16.477 57'5
1800 18.125 632
1816 18.383 641
1825 19.727 698
1833 2l.212 740
1838 21.976 767
1844 22.937 800
1848 23.618 82'4
1852 24.348 85'0
1858 24.861 86"?
1861 25.017 87'3
1) Becslések alapján. —-— In base a valutaziom.
A közel évszázados szaporodás a ter—
mészetes népgyarapodás világháború előtti ütemével mérve2) nem látszik túlságosan
1) A Handwörterhuch der Staatswissenschaf—
ten ,,Bevölkerungswesen" 0. cikkében (4_ kiadás, 2. kötet, Jena, 1924) összefoglalt adatok szerint.
?) Ezen az alapon ugyanis 91 év alatt a la—
kosság számának legalább meg kellett volna két- szereződnie.
sok, de egyszersmind a természetes népnö—
vekedés terén is a mult század elején egé—
szen más viszonyok uralkodtak, mint két—
három emberöltővel később 5 az olasz né- pet háborúk és járványok is többször vé- gigtizedelték. Figyelemreméltó viszont az aránylag magas népsűrűség: a régi Ma- gyarbirodalomnak száz évvel később, 1910- ben volt csak akkora a népsűrűségi mérő- száma (64'2), mint Olaszországnak 1816- ban (64'1), az 1861. évi olasz adatot (873) pedig xmég az aránylag sűrűn lakott mai Magyarország 1920. évi 85'8-es arány- száma sem érte el. Olaszország népességi problémájának és a népességi expanzió szükségességének már ez is elég hű ki- fejezője.
1871—től a mai napig, az 1936. április 21—én megejtett 8. népszámlálásigl) rend- szeres népességi állapotfelvétel—ek örökítet- ték meg a fejlődés útját. Az idevágó ada—
tokat a 2. sz. tábla foglalja össze, mely a területi ugrás befolyásának jellemzése cél—
jából az utólag számszerűleg helyesbítettz) 1921. évi népszámlálást illetően a háború előtti és a mai területre vonatkozó adatot párhuzamosan közli:
Két emberöltő: hat és fél évtized alatt közel 16 milliós embertöbbletről adott szá- mot az olasz statisztika; igaz azonban, hogy ez a szám a népességfejlődést a világ- háborús vérveszteség és teriiletgazdagodás ellentétesen ható befolyásának kiküszö- bölése nélkűl szemlélteti. Az 1871——
1936. évi népességi emelkedés csaknem akkora, mint amekkora a lélekszám az 1. összeállítás kiindulóévekor, 1770-ben volt. Mégis, az abszolút szám kielégítő csak jó közepesnek népsza—
hogy a nagysága mellett is
mondható Olaszország tényleges porodása. Kétségtelen azonban,
hadüzenet előtti időben csupán a közis- merten igen nagymértékű olasz kivándor—
lás miatt nem mutatkozhatott erőteljesebb népességfejlődés (az arányszámok ezekben az évtizedekben meglepően egyenletesek);
a gyarapodási hányadosnak a hadviselés
1) Az 1861. évi első olasz népszámlálás az ak- kor még olasz fennhatóság alatt nem álló Velence vidékre és Rómára (az egyházi államra) nem ter- jedt ki. (1891—ben nem volt népszámlálás.) '
2) L. erről Thin-ing Lajos dl"..- Külföldi nép- számlálások szemléje. M. S'tat. Szemle 1932. évf.
827. és köv. l.; ugyanitt valamint a M. Stat.
Szemle 1932. évf. 158. és köv. lapjain Olaszországra vonatkozóan néhány fontosabb népességi adat is napvilágot látott.
4. SZám
358 ——f
2. Olaszország nepesiéie, névnapot-adása és népsűrűsége lan—1936.
Popolazione, aumento e densz'tá della popdazione doll'üalz'a dal 1871 el 1936.
A rendes lakó- [A jelenlévő 1322? 531151 gigei?" t gya); áetáagzgs lléÉÉűrÉÉig 1
A "epmmlalás ldópomla
Data (lel censzmenlo, —népesség száma
_Iíafojazwm, 4 $$$;gvolgfáyígíiáfaglikaáígíífüí "0355 §??? attam tervét), _x
- _ w—fetilvo med—iaere no %;gszü?— . simenlo fíno al "m"?" 133? 100 par km! 2)feszíteni: presente prossímo ,) abzíann xy), _
a) Régi terület:
Vecchi confim:
'1871, dec. 81. — dic ... . 3)26,801.154 . . 93'5
1881. dec. 31. -—— (lla... 28,958.480 aWii—469528 1,658.474 0'60 99'3 1901. febr. 10, —— febbr. . . . . 32,965.504 3)32,475.253 4,015.625 0'69 1133 1911. június 10. —- giug. 35,845.048 3)34,671.877 2,196.124 064 121!) 1921. dec. 1. — die, ... 36,836.000 36,361.000 1,889.623 046 1269
b) Mai terület:
Naom' confim' :
1921. dec. 1. —— die. ... 38,449.000 37,974.000 . . 1224
1931. ápr. 21. —- apr... 41,651.617 41,176.671 3,202.671 086 1328 1936. ápr. 21. 4) —— apr. . . . . 43,050 103 42,527.561 1,850 890 0'64 3971
1) Kamatoskamat számítással kiszámítva. ———- Calcolato con la formula dellűnteresse composto. ——
2) Ajelenlévő népesség száma alapján. _ln base al ammontare della popolazione presente. ———_ 8) A mai terü—
letre beoslésszerüen kiszámított lélekszám: 1871-ben 28,007.000, 1881—ben 29,737.000, 1901-ben %,910.000, 1911-ben 36,3l9.000 fő. —— Llammcmtare della popolazione del tewitorio attuale calculato in base (: oalatazz'om':
nel 1901 33,910.000, nel 1911 36,319.000 abüa'nti. —— *) Előzetes nel 1871 28,007.000, nel 1881 29,737.000,
eredmények. —— Cifre pravvísorz'e.
évei (1911—1921) alatti betüremlését kö- vetően azután Mussolini hitet, nemzeti és gazdasági megerősödést hozó kormányzása elején —— és bizonyos kivándorlási gócok elzárkózó magatartásának kezdőe'veiben ————
a gyarapodás jelzőszáma is valamivel ma- gasabbra szökött (a mai Magyarországnak ugyancsak a kamatos kamatszámítás alap—
ján kiszámított 1920—1930. évi átlagos népnöveked-ési hányadosa a 0'86—os olasz aránynál hajszálnyival kevesebb: O'84%
volt), a gazdasági téren válságosabb leg—
utolsó öt évben azonban és részben a szü- letések apadása következtében ismét a bé—
kebeli szintre (0'64%—ra) csúszott. Még ez az utóbbi hányados is nagyobb hazánknak a kiszámított lélekszám alapján kimutat- ható 1930——1936. esztendők alatti népnö- vekedése évi átlagánál (0'57%)1) és nem—
zetközi viszonyitásban is jó közepes ——
a nyugati államoknál kedvezőbb, Kelet—
Európához képest kedvezőtlenebb — he- lyet biztosít az olasz nemzet számára. Az 1936 évi lélekszámokat illetően megjegyez- zük még, hogy főleg a jelenlévő népesség számát az abesszíniai háborúba szólított
1) Kamatos kamatszámítás alapján ez a ma- gyar hányados egy—két tizeddel alacsonyabb volna;
a vándorlási veszteség becslésszen'i számbavétele nélkül viszont eléri az olasz adatot.
katonák és munkások száma is kedvezőt—
lenül befolyásolja,- a valóságos népesség—
szaporodás az ez okból rendes lakóhelyük—
ről távollévők betu'dásával valamivel na—
gyobb lenne a kimutatottnál. Megemlíthető továbbá, hogy az 1937. február 28-ra ki- számított legújabb adatok szerint a rendes lakónépesség száma már 43-32, a jelenlévő lakosságé pedig 428 millióra rúgott.
Fentebb említettük, hogy Olaszország a területi nagyságsorban a szovjet nélkül számított Európa 8. állama; valódi jelen—
tőségét, politikai és gazdaságdemografiai súlyát jobban jellemzi a népességi rang—
sorban Németország (66 millió) s Nagy—
Britanniva és Észak—Irország (469 millió) után elfoglalt harmadik helye, mellyel im- már —— a csaknem egy időpontban meg- tartott 1936-os népszámlálások tanusko—
dása szerint régi riválisát, Franciaor—
szágot (41'9 millió) is megelőzif) Érdekes
e két nagy állam, Franciaország és Olasz- ország újabban szinte népességi versennyé fokozódott demografiai pályafutásának egybeme'rése. Alábbi adataink erről a terü—
leti módosulások ellenére is elég hű képet adnak:
1) Olaszország 1936. évi előnye Franciaor- szággal szemben a rendes lakónépesség száma alapján még nagyobbnak mutatkozik.
4. szam —— 259 —- 1937
Olaszország Franciaország
§ § GLASZURSZÁG, FRANCMURSZÁG ÉS MAGYARURSZÁG NÉPESSÉGE
I d ö- § § § § 1870—1936. '
pont területe lélekszáma § ] területe lélekszáma Élt POPOLAZIANE D'ITALIMN FRANCIA D'UNGHERlA DAL 1870 AL 1936
km* (1000) g§ km? (1000) sé us mmm mitione us
§; %: l
§ § § 32 0.0 T uo _
. ; 5
1800/01 18.125 100 537 699 27.349 100 ,; 3
1851/52 24.348 134 i ' 35.783 131 ; 30
1861 286.610 25.017 138 550.986 37.386 137 f- 33
1871/72 26.801 149 § 536 464 36.108 132 .— 1-— 25
1911 84.671 191 ' 89.605 145 fí- 20
1921 37974 210 39.210 143 ) ;; *
1931 310.190 41.177 227 550.986 41.835 153 ff i 45
1936 1) 42.528'235 !) 41.906 153 j; 40
*) Előzetes adatok. É É; 5
O ; a — o
Fejlődés és stagnálás tanulságos képe § ' És ; E É es ez. Az eltérés a két nagy szomszédos nem— 92 0.2 § % § §
zet gyarapodási ütemében még szembeszö— (
kőbb, ha nem a század kezdőesztendejé-s [ Francxacrszag Olaszország Magvav birodalom § Mar Ma arország
ből, hanem az 1861. évi adatból indulunk * mm "3 Regnod unghena lUnéheriagyanua'e '
Icí: Franciaországban a maival azonos terü- " 51—51. 19" " Stu-1937—
letre vonatkozó 1861. évi lakosszámhoz ké—
pest a népességfejlődés indexe csupán 112; gyarbirodalmi keretből kiragadott mai Olaszországban ez a jelzőszám viszont Magyarország kés —— az olasz birodalom—
170, 111. a területnövekedés hatásának nak ugyan szintén csak részét, de domi—
becslésszerű kiküszöbölésével is 163. Ho- náló hányadát alkotó —— Olaszország népes—
lott Franciaországban az idegen honosok száma még 1936—ban is _— lélekszamuk 1931—1936. évi csökkenése ellenére —— kö- zel két és félmilliól) volt, míg Olaszország—
ban 1931-ben mindössze 137.797 külföldit számoltak meg. A külföldön élő olaszok bő becslés szerinti száma (9—91/2 millió) meg éppenséggel sokszorosan meghaladja a Franciaországon kívül lakó franciákét!
Olaszország fejlődési fölényét, egyben lé- nyegesen nagyobb népességi nyomatékát érdekesen domborítja ki a népsűrűségi adatok szembesítése: míg ugyanis Francia- ország négyz-etkilométerenkinti átlagos la—
kottsága 1800/01 és 1936 közt 50'9-ről csak 76'1—re nőtt, tehát fel-ével lett nagyobb, az olasz népsűrűségi hányados 63'2-ről 137'1—re szökött, vagyis több mint megkét—
szereződött. E két ország népességszapo- rulatának különbözőségét grafikonunk is szemlélteti, amely a jóval kisebb lélek- számú —— ezidőszerint Olaszország népes—
ségének egyötödénél is csak kevéssel na—
gyobb— mai, valamint a Trianon-előtti Magyarország adatait szintén ábrázolja.
Magyar-olasz viszonylatban lehet tanulságos a következő adatpárhuzam is, mely a ma—
1) Az idegen ennél is
sokkal több.
származásúaké még
ségnövekedéséről ad képet:
§ Évi népnövekedés százalékban Idoszak ; a mai ,Magyar— § Olaszországban a)
§ orszagon 1)
1869/71—1880/81 . í 0'56 0'60
1880/81—1890 . 121 1069
1890 ——1900/01 . 1'25 ]
1900/01—1910/11 . 1'05 0'64
1910/11—1920/21 . 048 046
1920/21—1930/31 . 0'84 0'86
1930/31—1936 3) *) 0'57 *) 0'64
1) A Magyarbirodalom egész területén a tény—
leges népgyarapodás évi arányszáma a ,'világhá- borúig a következőképen alakult: lx869—11'880—ban 0'1w3, 1880W1890—ben 1—11, lSWOP—IGOO-ban (HIR,
1900—lglkG-beii 0'82%.
2) A mai területre is kiszámított olasz ada- tok szerint az 1871—1881. évi átlagos gyarapodás.
0'64, az 1881—1901. évi 0156, az MKM—41911. évi
pedig 0'69% volt. %
3) A kamatos kamatszámítás alapján ez a százalék egy—két tizeddel alacsonyabb volna (a többi adat ezen az alapon készült).
% Előzetes adat.
Terület és népesség viszonya: a nép- sűrűség szempontjából az 1. és 2. sz. tábla szerint a fejlődés az apennini félszigeten különösen roppant erőteljes, hiszen mint láttuk, az olasz föld már másfélszáz évvel'
4. szám __ — 260 _ 1937
ezelőtt is viszonylag — az akkori idők- különbségekről stb. —, az olasz hányados höz képest — sűrűn lakott volt. Magas mai magassága azonban így is az ország agrár- népsűrűse'gi mérőszámánál (137 lakos problémájának súlyosságára, népességel- 1 kmg—re) Európa államai közüll) csak a
kis Belgium (272) és Németalföld (245), a nagy nyugati országokból pedig csupán Nagy-Britannia és Eszak-lrország (194) 5 Németország (140) egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakosszáma nagyobb. Olasz—
ország esetében azonban igen súlyosan latba esik az is, hogy szép ipari előretörése ellenére máig lényegesen nagyobb lakossá—
gában az agrárelem aránya, mint a felsorolt négy állam bármelyikében, továbbá, hogy az iparosodásnak hasonló fokát területi adottságai, valamint bizonyos ipari nyers—
anyagokban való hiánya miatt egyhamar alig érheti el; tehát még hosszabb ideig az agrár—iparos államok közé fog tartozni.
Erre vezethető vissza azután a bonili- kációs és kiszárítási munkálatokra fordí- tott gond es áldozat, a lakosság faluba való visszaterelésének megkísérlése, valamint a búzatermés fokozásáért folytatott nagy küzdelem (battaglia del grano) is. A népes- ség foglalkozási rétegeződését is mérle—
gelve, az olasz félsziget alacsonyabb nyers népsűrűsége valójában a fenti négy állam—
nál is sűrűbben lakottságot, sőt a mai ter—
melési és piaci viszonyok és lehetőségek figyelembevételével viszonylagos túlnépe- sültséget takar. Abszolút túlnépesedésről ugyan itt sem lehet szó, igen figyelemre- méltó azonban, hogy az olasz földön nem- csak az általános (nyers) népsűrűség, ha- nem az agrársűrú'ség is igen magas fokot
ér el. lgy pl. az 1930. körüli népszámlálá—
sokról rendelkezésre álló adatok sz'erintz) egynégyzetkilométer (100 ha) mezőgazda- sági területreg) Dániában 15-4, Svájcban
18'8, Ausztriában 22'5, Franciaországban 23'5, Magyarországon 268, Hollandiában 28'0, Németországban 31'9, Belgiumban 33'4, Olaszországban 37'0 és Lengyelor- ban 40'1 kereső őstermelő lakos jutott. Az országoknak ez a felsorolása ugyan távol- ról sem teljes s a számítás alapjául szol- gáló adatok sem tökéletesen homogének országonkint — nem is beszélve az eltérő klimatikus viszonyokról, ta'lajminőségről, termésátlagokról, szállítási lehetőségekről, .a keresők és eltartottak, valamint az agrár és nem agrár lakosság arányában fennálló
1) A város-államok nélkül.
2) Részben megközelítő eredményei alapján.
3) Szántóföld, kert, szőlő, rét és legelő együtt.
értékű számítások
tartó erejének ill. a természetes népszapo- rodást konzerváló képességének korlátozott- ságára mutat.
A népességi kapacitás korlátozottsága az olasz királyság területén fokozott figyel—
met érdemel, mert lakosságának természe—
tes szaporulata a natvalitási mozgalom tagad- hatatlanul aggasztó mérvű lassúbbodása ellenére még napjainkban is igen tekinté- lyes. Megközelítő pontosságú adatok, ill.
számítások szerint az 1921—4931. évi nép- számlálások közt elszállt időben az olasz nép az élveszületések és halálozások különbözete révén 4'24 millióval, az 1931—1936-05 népszámlálások között pe- dig 204 millióval nőtt volna meg; ezzel szemben a tényleges gyarapodás az előbbi időszakban csak 3'20, az utóbbiban pedig csupán 135 millió fő volt. A vándorlási mérleg tehát mind az első decenniumban, mind a következő lustrumban veszteséges maradt; a kivándorlások száma lényege- sen: az első tízéves szakaszban több mint egy millióval, a második ötéves periódus- ban aránylag még többel: közel 07 millió- val meghaladta a be- (és vissza-) ván- dorlásokét. A valóságos népességfejlő- dés tényezőinek játékát következő —— rész- ben csak megközelítő értékű, előzetes — adataink is szemléltetik:
1921—19311Htíz év) 1931—19361)(ölév) szám (ezer) [ 0/0 szám (ezer) [ 0/0
Tényleges szaporo-
!
; 3.203 8'43dás ... 1.351 3'28
Természetes szapo-
rodás ... 4.243 1117 2.039 495 Vándorlási külön—
bözet (veszteség) ! -——1.04O —2'74'I —688 -1'67 1) A népszámlálások közti időre vonatkozó adatok, Az arányszámoknál alapul az időszakot kezdő évre vonatkozó (1921. ill. 1931. évi) adat szolgált.
Figyelembevéve, hogy az első időszak tíz évet ölelt fel, míg a második csak öt évre terjedt, adatainkból az olasz termé- szetes és tényleges szaporodás ütemének elég jelentős mértékű ellanyhulása és vi—
szont a kivándorlási többlet fokozódása világlik ki; igaz, hogy az 1931—1936. évi eredmények éppen az Afrikában távollé-
OUSZDRSZÁB ÉS MABYARURSZÁB NÉPSÚRÚSÉBE Es llÉPMüZGA UM.
DENSITA E MOVIMENTO DELLA POPOLAZIONE DEL REGNO D'ITALIA E DELL'UNGHERIA.
OLASZURSZÁB MAEYIRÚRSZÁE !
mun uusnsm
1936. .
Html-n um: ——- olmüwhn'
/
—50 50—80 ül)—110 110-1100140—170170-200 200-230 230480 260—290
! é ! e k
. UUSZURSZÁE MABYARURSZÁG
ITALIA UNGHERIA
50—— mm.—mocowmm I 1 so ! Ezorlólem—su1mubüanü ! ]
l luumnbmi! É "* Hmmm mini-h
4—0 Ehmznlm 1 40 II
30 mm ao—Hllúloús W
mmm
zo ] — — m — 2 mm
Torméamumpomdh hmmm- szapomdds L II'*J_ Mat'mon'
10—11; * 4— J —— "DH-%a? ..-: ' —' " 1.
__ ___ ____í_ _________ s____ -- ___---_- __ ; ..."—.k -
"mandula "" XXX mao?" "WWW ? XX" *
0 k ) 0 x
Eccedanza de; "MH" "'" m Iuüloü vanm: Eccedenza dei natí-vivi sui mani
Ilrülutiunom
.10* —'10 : !
383§s$3asssa 383333385333
' I l l ' ' l l ' l ' l .! . l ! N. a !
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉ'ÉÉÉ §§§§§§§É§§§§
M kif Allami Térképészeh Inlezel
KSLUJSSL
4. szám
vők nagyobb száma miatt a viszonyokról a valóságnál valamivel kedvezőtlenebb ké—
pet adnak.
Mint minden nagyobb államban, Olaszor- szágban is tanulságos a térbelí'részletadatok szemmelkísérése. Minthogy az 1936. évi
—-—261—— 1937
népszámlálásról ebben a vonatkozásban csak néhány legfontosabb eredmény ke—
rült közlésre, a korábbi adatgyűjtések részleteinek taglalásába sem merülünk bele s a 3. sz. táblán csak néhány 1936—0s végszámot ragadunk ki.
3. Olaszország területe, népessége és népsűrűsége 1936-ban országrészek és kerületek szerint.
Superficic, popolazione e densita della popolazione dell'Itah'a secondo i Comparíimenti nel 1936.
, " A rendes lakó- l A jelenlevő Kíéggggzág
orSZágresz' kerület Égüleltnéazet' , , , 2 P 1 4 kilométerre !) 2) Compart'iment'i § ripa'rtizioai $$$—fg; ki??? nepesseg szama ) — apo among Densitlá aella
geografzche Yesideníe presente ge'? (le;/(513335
Piemonte 29.356'51 3,511.679 3,469.264 118
Liguria . . 5435'52 1,468.843 1,447.239 266
Lombardia . . . . . 23.791'21 5,837.082 5,769.838 243
Venezia Tridentina . 18.602'12 668998 662504 49
Veneto . ... 25.533'06 4290/1255 4,230.621 166
Venezia Giulia e Zara 8.953'88 978823 963371 108
Emilia . . . . . . . . . . , 22.135'88 3,338.676 3294328 149
Észak-Olaszország együtt -
Italia Settentrionale 128.807'68 20,094.529 19,837.165 154
Toscana . . 22.950'74 2,975.369 2939384 128
Marche 9694'37 1,278.996 126645? 131
Umbria 8.499'73 726778 718872 85
Lazio 3) . . . . . . i . . . 17.164'54 2,653.752 2,619.415 15-
Közép-Olaszország együtt
Italia Centrale . . . . 58.309'38 7,634.895 7,544.828 129
Abruzzi e Molise . . 15.424'87 1,602.310 1,581.848 103
Campania 13.505'39 3,707.614 3,668.171 272
Puglie . 19.273'89 2,640.268 2,610.893 135
Lucania 9.987'33 543311 536588 54
Calabrie ... . . . , . . 15.083'32 1,775.063 1,751.484 110 Dél—Olaszország együtt
Italia Meridíonale . 73.274'80 10,268.566 10,148.984 139
Sicilia ... 25.708'91 4,016.697 3,972.967 155
Sardegna ... 24.089'43 1,035.416 192351? , 42
Sziget—Olaszország _ Italia Insulare 49.798'34 5,052,113 4,996.584 100
Olaszország mindössze * Reyna 310.190'20 43,050.103 42,527.561 137 l) A jelenlévő népesség száma alapján. —— In base all'ammontare della popolazione presente.
2) Előzetes adatok. — Cifre provm'sorie.
3) Az ebbe a kerületbe foglalt római provincia természetesen az önálló Vatikánváros-államot nem foglalja magában. —- La provincia romana compresa in guesta ripartz'zione naturalmente mm contiene lo Stato della Gittel del Vaticano.
A tábla adataiból kitűnőleg terület, né- pesség és népsűrűség szempontjából az egyes kerületek, sőt a nagyobb országré—
szek is eléggé eltérnek egymástól. A nép- sűrűség elég nagy aránytalanságáról egyébként a mellékelt kartogramm még hívebben beszámol s egyben Magyarország viszonylag jóval alacsonyabb átlagos lakott- vságáról is képet rajzol?) A térkép tanulsá-
i'i) Magyarország adatait nem a szokásos hár- mas tagolásban, hanem az olasz adatokkal való
gainak kutatásánál nem szabad természete- sen szem elől téveszteni azt sem, hogy Olasz—
ország javarésze hegy— és dombvidék (elég nagy kiterjedésű terméketlen, kopár hegy—
láncokkal), a mai Magyarországon pedig te—
lepülési akadályt alkotó _ bár idegenfor—
galmi szempontból, s az ásványi kincsek,
jobb egybevetés céljából hat országrész-jellegű terület szerint ábrázoltuk. (Budapestet itt a Duna- Tiszia közéhez számítottuk, mert az olasz nagy.
városok is bennfoglaltatnak kerületeikben.)
