Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HIRADÓ

Személyi hírek

Sz. G. Sztrumilin akadémikus, a kiváló szovjet közgazdász és statisztikus 1957.

január 27—én töltötte be 80. életévét.

Sztrumilin akadémikus tudományos te—

vékenysége rendkivül sokrétű. Legfonto- sabb művei: Munkaerőforrásaínk és a

távlatok (1922), A munkabér és a munka—

termelékenység az orosz iparban 1913—

1922. években (1923.), A népoktatás gaz—

dasági jelentősége (1924), A népgazdasági mérleg, nevezetesen a nemzeti jövedelem mérlege szerkesztésének módszerei (1927.), A beruházások hatékonyságának problé—

Szervezeti hírek

90 éve áll fenn a magyar hivatalos sta—

tisztikai szolgálat. A felelős magyar kor-

mány megalakulása után, 1848—ban, Fé-

nyes Elek vezetése mellett létrehozott Országos Statisztikai Hivatal csupán egy évig állt fenn. A szabadságharc leverése után az Országos Statisztikai Hivatal

működése is megszűnt. 1849-től 1867-ig,

az abszolutizmus idején, ismét osztrák szerv látta el a statisztikai szolgálatot.

1867—ben a magyar kormány megalakulása' után Keleti Károly a földművelés—, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megbízá—

sából emlékiratot nyújtott be a magyar statisztikai szolgálat megszervezéséről.

90 évvel ezelőtt, 1867. május 25-én Keleti Károlyt kinevezték a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, minisztérium kere—

tében létesített statisztikai osztály főnö—

kévé. Keleti rendkívül rövid idő alatt a kor színvonalán álló, modern statisztikai hivatalt szervezett, amely már 1869-ben

méjához (1929), A vaskohászat Orosz—

országban és a Szovjetunióban (1935), A' népgazdasági mérleg elméletéhez (1936), Az időtényező a beruházások tervezésé—

ben (1946).

Sz. G. Sztrumilin akadémikust, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala Tudományos módszertani Tanácsának tagját, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökhelyettesét születésének 80. év—

fordulója alkalmából a szovjet kormány Lenin renddel tüntette ki.

(Vesdník Szfatisrlilci. 1957. évi 1. sz.)

—— Közlemények

Az Európai Gazdasági Bizottság (Eco—

nomic Commission for Europe) ez év április 29 és május 15 között tartotta 12.

ülését, amely ezúttal egybeesett a Bizott—

ság megalapításának 10. évfordulójával.

A napirend középpontjában az európai gazdasági együttműködésről, a kelet- és nyugat—európai országok közötti kapcso—

latok fejlesztéséről, az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos regionális együttműködésről előterjesztett szovjet javaslatok állottak. A napirend másik fő pontját a Titkárság által az 1956. évi európai gazdasági helyzetről készített tanulmány megvitatása alkotta. Napiren—

den szerepeltek még ezenkívül az egyes albizottságok által az európai energia— és gázhelyzetröl, az interregionális keres—

kedelemről és Dél—Európa gazdasági fej—

lődéséről készített jelentések is.

Az ülésszakon a. Magyar Népköztársa—

ságot Baczonv'. Jenő külkereskedelmi mi—

⁴¹⁶ STATISZTIKAI makot) ?

között volt dr, Zala Júlia, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.

(A. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (Bu—

reau. International du Travail) rendezé—

sében tartották meg Genfben 1957. április 24—töl május 4—ig a munkaügyi [statiszti- kusok kilencedik nemzetközi konferen—

ciáját. A konferencián magyar küldött—

ség: is résztvett A küldöttség vezetője Mód. Aladárné, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője volt.

Az Európai Statisztikusok Értekezleté- pek a társadalmi-foglalkozási csoportosí—

tás kérdéseivel foglalkozó előadói cso—

portja 1957, május 6—10. között tartotta ülését Genfben. Az ülésen a Központi Statisztikai Hivatalt Rédei Jenőnek, a Központi Statisztikai Hivatal önálló osz- tályvezetőjének vezetésével magyar kül—

döttség képviselte.

Az Ázsiai és Távol-keleti Gazdasági Bi- zottság (Commission Économigue pour

FAsie et l'Extreme Orient) 1957 márciu- sában Bangkokban tartotta legutóbbi ülé- sét. Az ülésen —— amelyen 31 ország 220 képviselője, valamint számos nemzetközi szervezet küldötte vett részt —— a napi- renden levő gazdasági kérdések meg- vitatásán kívül, a Bizottság 10 éves fenn—

állásáról is megemlékeztek.

A résztvevők véleménye szerint a gaz- dasági fejlődés szempontjából az elmúlt

év az ázsiai és távol—keleti országok

számára általában kedvező volt.

A termelés és a kereskedelem terén tovább folytatódott a fellendülés. A gaz—

dasági fejlődés üteme természetesen nem volt egyforma minden országban, és több helyen nehézségek is adódtak, de —— az általános vélemény szerint — ezek a fej— ' lődés elkerülhetetlen velejárói. A kül—

döttek hangsúlyozták, hogy az egyes

ázsiai és távol—keleti országok fejlődését

nagymértékben elősegítette a külföldi segítség és remélik, hogy ez a segítség a jövőben még. fokozódik.

Az értekezleten nagy érdeklődést keltett a kambodzsai, a. laoszi, a thaiföldi és a vietnami küldöttség" közös elaborátuma, amely a Mekong folyó szabályozásával és

_vízierejének gazdasági hasznosításával

foglalkozik. A folyó partján fekvő négy

ország tervezete szerint a folyón vizi—

erőmű épül, és vizét öntözésre is fel fog—

ják használni.

A továbbiakban a küldöttek aggodal—

mukat fejezték ki az ázsiai államok mezőgazdaságának helyzete miatt.'Az egy főre jutó élelmiszertermelés —- főleg a népesség: nagyarányú növekedése követ—- keztében —— még most Sem érte el a má—

sodik. világháború előtti szintet. A mező—

gazdaság helyzete éles ellentétben áll az

ipar fejlődésével," amely —— mint ismere—

tes —— sokkal nagyobb arányban fejlődik;

mint a. világ más részein :

Az ülés ezután az egyes ázsiai országok

egymás közötti kereskedelmének fejlődé—

sével és az itt tapasztalható nehézségek—

kel foglalkozott.

A továbbiakban az ülés megvizsgálta azt, hogy a gazdasági tervekkel és'áa gazdasági fejlődés értékelésével foglal- kozó munkacsoport továbbra is állandó szervezetként folytassa—e munkáját.- A vita folyamán a Szovjetunió javasolta, hogy a Bizottság rendezésében tartsanak Moszkvában értekezletet, amelyen a különböző országok képviselői megvizs- gálnák a gazdasagi tervek és programok rendszerét.

A Bizottság a tropikus vidékek lakás—

viszonyait vizsgáló két albizottságot (az indonéziai a trópikus nedves, az indiai a tropikus száraz éghajlat lakásviszo—

nyait vizsgálja) a jövőben fokozott mér—

tékben támogatja majd.

Az ülés aztameggyőződését fejezte ki, hogy az ázsiai és a távol-keleti statiszti—

kusok értekezlete továbbra is a közös statisztikai problémák. megvitatásának

fóruma lesz. Ezután áttért a rmunkaprog-

ram kidolgozására. Eszerint tanulmányozni fogják a legfontosabb gazdasági és népe—

sedési kérdéseket. valamint azokat a problémákat, amelyek az ázsiai és a távol- keleti országok gazdasági életében állan—

dóan napirenden vannak. A Bizottság úgy döntött. hogy legközelebbi ülését a

malájföldi Kuala Lumpurbantartja.

A. román Központi Statisztikai Igaz—

gatóság Tudományos-módszertani Taná- csának munkája. A Román Népköztársa—

ság Központi Statisztikai Igazgatósága

mellett működő Tudományos—módszertani

STATISZTIKAI HIBA DÓ

417

Tanács 1956 utolsó negyedében a követ—

kező kérdésekkel foglalkozott: A Román Népköztársaság 1955. évi évkönyvének tervezete; a statisztikai adatszolgáltatás szabályozása; a hosszú átfutási idejű ter- mék fogalmának meghatározása; a tel—

jes termelés kiszámításának módszer—

tana; a béralapterv és a termelési terv teljesítésének kapcsolata; a lakosság élet- szinvonalának vizsgálatával kapcsolatos kérdések; a háztartásstatisztikai felvéte—

lek módszertani problémái.

(Revista de Stulisiim, 1956. évi (3. sz.)

Matematikai zsebkönyv közgazdászok számára. Dr. Bacskay Zoltán és dr. Krekó Béla fontos és praktikus kézikönyvet ál—

litottak össze közgazdászok, statisztiku—

sok, tervezők részére. A Zsebkönyv az aritmetika és algebra, a geometria, a kombinatorika és az analízis legfontosabb kérdéseinek ismertetésén túl a valószínű—

ségszámitás és a matematikai statisztika elemeivel is foglalkozik. A Zsebkönyv gyakorlati alkalmazását nagymértékben elősegíti a szövegben található számos példa, a mintegy 40 oldalnyi táblázat és

*a jól szerkesztett tárgy- és névmutató.

(Bacskay—Krekó: Matematikai zsebf könyv közgazdászok számára. Közgazda—

sági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1957.

482 old.)

Az Európai Gazdasági Bizottság kiadá—

sában megjelent a ,,Tanulmány az euró—

pai gazdasági helyzetről" c. évkönyv 1956. évi száma (Études sur la situation économigue de PEurope en 1956). A 400 oldalas tanulmány részletesen elemzi Ke- let— és Nyugat—Európa gazdasági helyze—

tét, a konjunktúra alakulását, tanulmá—

nyokat tartalmaz a népi demokratikus

országok és a Szovjetunió távlati gazda—

sági terveiről. Külön fejezet foglalkozik az európai közös piaccal és a szabad

kereskedelmi övezettel kapcsolatos ter-

vekkel, két másik fejezet [pedig a bel—

földi szállítás, valamint a vasúti közleke—

dés koordinálásának kérdéseit elemzi. A Tanulmány három utolsó fejezete az európai termelés struktúrájának megvál—

tozásával, a jövedelem különböző ténye— "

7őivel és a jövedelmek osztályok szerinti megoszlásával foglalkozik. Az angol, francia és orosz nyelven megjelent Ta—

_,és az átlagbéreknek az

Uj lengyel, statisztikai kiadványok. A lengyel Statisztikai Főhivatal Biuletyn Szatystyczny (Statisztikai Közlemények) cimen új havi folyóiratot jelentet meg.

Az új folyóirat havi, negyedévi, félévi és éves adatokat magában foglaló tábláza—

tokat tartalmaz, valamint közli a fonto—

sabb adatfelvételek eredményeit.

A Biuletyn Statystyczny első száma mezőgazdasági, áruforgalmi, oktatási és

egészségügyi, munkaügyi és munkabér—

statisztikai adatokat tartalmaz. A máso- dik száma közli a piaci árak alakulását vajdaságonként, a munkások létszámá—

nak, a teljesített munkaórák számának alakulását az egyes iparágakban. Adatokat közöl a vá—

lások számának alakulásáról is.

A Statisztikai Főhivatal kiadásában Statystyka Polski (Lengyelország Statisz—

tikája) cimen kiadványsorozat indul. A sorozat első füzete az 1954. és 1955. évi nemzeti jövedelem termeléséről és elosz—

tásáról ad tájékoztatást népgazdasági áganként. Még ebben az évben kerülnekN

kiadásra az 1956, évi nemzeti jövedelem

adatai, valamint a beruházási és építő—

ipari, ipari, mező- és erdőgazdasági, bel—

és külkereskedelmi, árstatisztikai, köz—

oktatási és művelődésügyi, népesedés—

statisztikai adatokat tartalmazó további füzetek is.

1957. harmadik negyedévben közzéte—

szik az 1956 júniusában lebonyolított mezőgazdasági összeírás eredményeit. Tá—

jékoztatást adnak az állatállományról, a földterület művelési ágak szerinti meg—

oszlásáról, a különböző mezőgazdasági növények vetésterületéről stbi

Folyamatban vannak az 1957. évi Sta—

tisztikai Évkönyv szerkesztési munkálatai

is. Az Évkönyv előreláthatólag folyó év szeptemberében jelenik meg.

(Zi/vie Warsmwu 1937, március 18)

A Revista de Statistica, a Román Nép- köztársaság Minisztertanácsa mellett mű—

ködő Központi Statisztikai Igazgatóság

folyóirata, amely 1952 óta jelenik meg, 1957 januárjától (Vli évfolyam) kétha- vonkent megjelenő folyóiratból havi folyóirattá alakult át,

srmrszrmix m

Anglia. A ioglalkoztatottak számának alakulását mutatja az alábbi tábla.

! 1954 ,,LÉÉI) 1956 1957.

Megnevezés ! június havi átlag januar

SMM——_— —H ." —"_

l ezer lo

Foglalkozzazozmk § !

azáma összesen 2.3 667 23 912 ! 24 107 24 077

Ebből: — * §

férfi ... l 15 974 , 1§ 084 16 188 16 240 nő ... ! 7 093 g 7828 7 919 7 837

Polgári foalalkbz- ! _

tatottalc száma ; *

ösgzesen ... § 22 604 ; 22 933 23 149 22 971

Ebből: ; ;

mező— és erdő- § '

gazdaság . . . ; 1 074 § 1 066 1 032 994

bányászat ... . 867 ; 862 858 864 építőipar és vál— §

lalkozás . . . . 1 453 1 486 1 541 1 494 kereskedelem . . § 2 743 2 811 2 870 2 887 közigazgatás. . . , 1 326 ; 1 289 1 300 —1 293

gyáripar ... § s 970 ; 9 206 9 269 9 213

t .

A munkanélküliek száma 1957 február—

jában 380100 fő, ebből 117 700 nő. Az

összes nyilvántartott munkanélküli kö—

zül 76 300 részleges munkanélküli, illetve

2 hétnél rövidebb ideig volt munka nélkül.

A munkanélküliek arányszáma a jár- műiparban és a kereskedelemben volt a

legnagyobb. A részletes adatok:

A munkanélküliek száma az adott.

iparágban foglalkoztatottak számának százalékában Megnevezés ___-

213347 [ 10§£J1956 lesz.

' évben január l február

Textilipar ... § o,9 ? 1,6 1,4 1,1 1,2

Ruházati ipar A ': 1,3 ) 0,9 1,0 1,3 1,2

Járműipar . . 0,5 O,4 1,2 2,7 1,4

Gépipar ... 1,1 0,8 0,9 1,1 1,2

Szénbányászat . 092 0,1 0,1 0,2 0,2

Kereskedelem . ! 1,3 1,0 1,0 1,5 1,6

A múnkanélküliek arányszáma (orszá-

gos átlag) 1957 februárjában 1, 8, Vidéken—

liént vizsgálva a legnagyobb Skóciában

(SA) és Wales—ben (3,0).

('The Economist. London. 1057. március 9.)

Brazília. 1956— ban a papírpénzforgalomw

11, 15 milliárd cruzeiroval emelkedett és elér-,tea808 milliárdot. (1955——ben az emel—

kedés 10,3 milliárd cruzeiro volt.) Az emelkedés 1956 decemberében volt eleg—

negyobb. 1957—ben az államháztartás de—

Nemzetközi statiSZtikai adatok

íicitje 17,7 milliárd cruzeiro lesz, szemben az előző évi 0,6 milliárddal, tehát az ih—

fláció fokozódásával számolni kell, mert a hitelpolitika mellett most már az állam,—?

háztartás deficitje is növeli az infláeió ' további fokozódását. * "

(Der Öslerreichische Volkswirt. 1057. §vi95z) (

Japán tengerentúli beruházáéa'h A más

sodik világháború után, 1951—ben kezdő—* ?

dött meg a japán tőke külföldre áramlása, , főleg Délkelet— Ázsiába és Del—Amerikába

A többi országokba (Nagybritannia, N "

metország, Kanada) csak kiSmérté

történt japán beruházás.

külföldi japán beruházások alakulását

mutatja az alábbi tábla:

1956. szeptember végéig _ törvám _

részvény- kötvényí — ,.

0 á és érték- és köl- hallá?

tsz E ._ papír—_ csönki'bo-v "befekte-

szetzések csátások , tések

; (az esetek értéke

(ezer USA dollár) mm)

összesen ... 20 922 7826 61

Ebből :

Egyesült Államok 53 346 156 4

Mexikó ... 2 836 895 2

El *Salvador ... 1 200 — 1

Brazília ... 2 756 —— 2

Argentina ... 2 404 —— -—

India ... 575 — 1

Thaiföld ... 869 195 2

Tajvan (Formoza) 216 — 15

Irán ... 161 - -—

Német Szövetségi

Köztársaság 79 _ 1

(The Oriental Economist Tokió, 1956. éw' 12. sz.)

Kanada. Az állami és magán tőkebefek—

tetések együttes összege 1956—ban 7,9

milliárd dollárt tett ki. Becslések szerint

1957—ben ez az összeg 8 százalékkal nő—

vekszik, és meghaladja a 8,5 milliárd dollárt. A növekedés azonban nem jelent egyszersmind volumennövekedést is, mert

a termelőeszközök ára 1956 végén vala—V mivel mágasabb, mint az 1956. évi átlag.

1957—ben tehát a beruházott összegemel-

kedése ellenére a volumen csökkenéSe várható.

A lakásépítésre fordítandó befektetések értéke 18, volumene pedig 22 SzáZalekkal

lesz kevesebb 1957-ben, mint 1956—ban volt. Csökken a bányászati befektetések

összege is. A nemzetgazdaság többi'szek—

A fento bb_ ,

STATISZTIKAI HIRADÓ

419

torában a tőkebefektetések volumene is emelkedik.

értéket és

A tőkebefektetések értéke az Szektor 1955. 1956! 1957."

' évben, millió kanadai dollárban

Moző- és erdőgazda- ság, halászat és épí-

tői m- ... (363 760 769

' " ... 336 536 530

(; aripur ... 947 1349 1471

Közniűvek*** ... 1099 1630 21345

Lakásépítés ... 1499 1575 1283 Kereskedelem, pénz—

ügy . . ... 561 607 728

Szu—iális és kulturális _

intxzmények ... 408 402 469

Áll: ligazgatás _ 837 1041 mos Összexen ... 6350 7900 8533 Ebböl :

építőipari jellegű

befektetés ... 4 314 5 283 5586

gépekre és beren—

dezésekre fordí—

tott, befektetés. . 2 036

2 (317 2947

* Előzetes adatok.

" A befektetések várható értéke.

Viz-, gáz és elektromos befendezések, tele—

vasúthálózat.

1957—ben tovább folytatják a Kanadát átszelő gáz- és olajvezeték, valamint a Szent Lőrinc folyamon létesülő nagy vízierőművek építését.

A. gyáripari beruházásokat vizsgálva n'legállapítható, hogy a papír-, az élel—

miszer— és a faiparban, valamint a nem fémes ásványok termelésében a várható

befektetések értéke csökken, a többi ipar-

ágban —— főleg a vas— és fémiparban — általában növekszik. Érdekes jelenség a háború utáni évek beruházásainál, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakba fektetett tőke aránylag lassan növekszik.

A háború utáni években a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakba történt tőke- befektetések az összes befektetések 30 százalékát tették ki, 1952—ben az arány 15 százalékra esett vissza, és azóta is ezen a szinten mozog.

((frmudínn Slulíslivul vaimv, 1957, (evi 'J, sz.)

Szovjetunió. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala a (háztartásstatisz—

tikai vizsgálatok során összesen 46100 család háztartási költségvetését figyeli meg. A megfigyelt családok közül

munkás, 5400 mérnök—műszaki dolgozó és alkalmazott, 25 900 pedig kolhozparaszt—

család.

A megfigyelt családok össze/étele 1955-ben

Megnevezés Százalék

Munkáscsala'dok

Családtagok száma— össmsen Hill,!) Ebből:

nem- dolgozó nyugdijasok" .. (l,/l dolgozók ... 4481$

ösztöndíja—sok . 1.0

eltartottak M,?—

Kolhozparaszf—csalríllok ,

Családtagok száma összesen mom Ebből:

16—59 éves férfiak és st—r;

(*ves nők 5352

öregek és rokkantak 12.13

15 éven aluliak ... 342 :; Ebből dolgozó nyugdíjasok 32 százalék.

A megfigyelt munkás- és kolhozparaszt—

családok egy családtagjára eső élelmi—

szerfogyasztás 1940—hez viszonyítva a következőképpen alakult:

1953. 19544

1955.

Megnevezés WWW—WW— _ _

évben Jlu nkásnmládok

Cereáliák ... 100 90 84 80 84) Burgonya ... 100 175 168 153 1613 Zöldség- és főzelék-

félék ... 100. 93 118 123 132 Hús, húsfélék ós

szalonna ... 100 132 166 180 179 Hal és halkós

nyek ... _ 100 149 140 166 179 Tej és tejtermékek ( 100 144 170 172 179 Tojás; ... 100 112 148 167 174 (fukor ... ' ... mo 179 196 205 [77 Kollzozpamszí—

családok

Cereáliák ... 100 95 98 98 99

Burgonya . A . 100 164 157 138 140

Zöldség— és fő lók-

félék 100 88 116 122 122

Hús, húsfélék és

szalonna . 100 83 110 133 145

Hal és halkészítmé—

nyek ... IOO 138 155 181 223 Tej és tejtermékek . HH) 105 110 117 138 Tojás ... _ 100 112 140 169 194-

('nkor ... ; 100 199 288 364 277

l l

(Vesdnilr Szluliszlílri, 1057. évi 1. sz.)

Az egyes országok arany— és deviza- tartalékaí. Az alábbi táblák egyes nagyobb

420 ^{smuszfmm mmoó}

devizatartalékainak alakulását mutatják az 1948—1956. években.

! ]1 11111—1 Nemet

Auszt 1Belg1u1n cin- ? Görög- Szoval.—

' na 1 Olsldg* ; ország ségi Koz—

Ev , ! társaság

tartalékai az időszak utolsó napján, millio l'sA dollárban

Aranytartalők

1948 624 : 4 % 6,2 1 m

1950 587 1 1334 l 1,5 1 . ,

1953 770 9511 ! 10,5 l 328

1955 i 929 ; 2120 ; m,.o ; 921)

1956 6; '; 928 ; 1416 l 10,9**l 1494

Devizmnrmlók

1948 12 1 314 . 1 ' . 1 295

1950 4l ; 162 . " . 274

1953 1 268 * 316 . ; . ! 1630

1955 2911 ; 217 , § . 2156

19511 ; 335 1 2625 ; . ; . 27117

! l s 1

" Axmmy- és (levim-lnrlalúkok együtt.

10643. június,

Olasz— _í , _ Nagybri. Egye"

, ország Japán smlc tanum" ' su"

ll v ! , Államok

tartalékai az időszak utolsó napján, millió USA dollárban

Aranytart—alék

1948 96 fil 1387 1856 24 399

1954) 256 71 1470 3300 22 820

1953 346 181 1458 2518 22 091

1955 352 231 1597 2120 21 752

1956 SMW 231 1676 2l33 22 058

Devizatmtalók

1948 1113 , ; . .

1950 622 5575 [09 . A

1953 606 871 3 3 l ".l .

1955 885 13151 . . _.

1956 99?" 14603 146** . ——

* 1056. szemem—bm:

** A kincstári tartalékok adatai nélkül

*** Arany, kanadai ós USA dollár együt—t.

Megjegyzés: Japán 11935. évi adatai november hóra vonatkoznak, (ÉS a devizatartalékok között NSB—tól csak az állami tartalékok szerepelnek;

az Egyesült Államok adatai a kincstár aranytar—

talékait ("s az Exchange Slalúlizaltiou Fund aktivált la x'mulmozza.

(Monthly Slatisliml Bulletin. United Nations, 11.157. évi 2'. sz.)

*

Bulgária. A Bolgár Népköztársaság népessége az 1956. december 1—i népszám- lálás előzetes adatai szerint 7629 254 fő.

Az össznépesség és a városi és falusi népesség számának alakulását mutatja az alábbi tábla:

Népesség ] 1934. [ 1946. ; 1956.

!

Összesen . l 6 396 711 7 029 349 7 629 254 Városi ... 'l 490 214 1 816 187 2 553 524 5 213 162 5 075 730

Falusi ... H 4 906 497

!

Bulgária fővárosának, Szófiának, vala-

mint a nagyobb városoknak népessége _a

következőképpen alakult:

l

Város ? 1934. 1946. 1956.

l _.

)

Szófia ... ; 403 561 530 168 725 756

Plovdiv . ... 1 99 883 126 563 162 618 'árna ... l 69 944 76 954 119 769

Rusze ... 49 447 53 523 83 472

Burgasz ... 37 658 46 118 72 705

Dimitrovo . . . 19 311 32 737 59 721 Pleven ... l 31 520 39 058 57 758 Sztara-Zagora * 29 825 37 220 55 322

Szliven ... . 30 571 34 291 46 383

Tolbuhin 28 741 31 307 42 815

J ambol ... 24 920 30 576 42 048

Kolarovgrad 25 486 31 327 41, 670

Pazardzsik . . . 23 228 30 376 39 520 Haszkovo . . . . 26 516 27 435 39 606

Dimitrovgrad 6 376 9 191 34 389

(Bulya'riai Hírek; 1067. évi 1. sz)

Csehszlovákia. Az alábbi tábla a ter—

mészetes népmozgalom fontosabb muta—

tóinak alakulását mutatja be, az 1948——

1956. időszakban.

! Az ezer lakosra jutó

! Wááem l házas- ; élve- halá- termé—

Év 1 becsült ! six gkö- l szüle- lozá- szetes l népesség 37 )? gek—tíések 4 ** szapo—

l ; száma, todás

.; 1

1948 l 12 338 985 5 10,7 l 23,4 * 11,5 l 11,9

1953 12 819 669 1 7,7 l z1,z l 10,5 10 ;

1954 12 952 054 ? T,!) 20,6 10,4 10, 2

1955 13 092 570 7,9 9,6 10,"4

1956' 13 224 (HS 8,7 19,8 9 5 10,3

É 2(l,3

l

* Előzetes adatok.

A csecsemőhalandóság kedvezően ala—

kult: az 1000 élveszülöttre eső egy éven aluli elhaltak aránya az 1948, évi 83,5-ről

1956-ban 31,5—re csökkent. A válások száma 1948 óta állandóan emelkedik, a

százezer lakosra jutó arányszám 1956-ban 110,2, szemben az 1948. évi 97,1—gyel.

(Slaiistírkc' Zprrim). 1967. évi 1. sz.)

Olaszország. A népesség száma és a természetes népmozgalom egyes mutatói láthatók az alábbi táblán:

STATISZTIKAI HIHADO

A 1 Az

jele]:- ! Az ,egy

IÉVO ! élve- i mexg- § ÉVM? _ 47 (

110995" !szülöttek E haltak 1 Mn]; Olszflábjl

! § fás,;

bmk az év száma kiván-

utolsó ' (ezer dorlók

napján él e- száma*

1 (ezer száma —

! fö) !

l * l *

1954 47 924 870 6H9 ] 441897§ 533; 188 527

19.55 48 107 869 302 446 689 50,9 L 233 239 1956 48 3371 673 761 r 496 998! 48,4 4 271 (Mt;

1

* A kivándorlók közül azok akik immkakei'eses réljáhi'il vándoroltak ki.

1956—ban az előző évhez képest az élve—

szülöttek száma (),5 százalékkal, a meg- haltak száma pedig ugyanekkor 11,3 szá—

zalékkal növekedett; a természetes sza—

porodás 10,8 százalékkal csökkent.

1956—ban 363 000 házasságot kötöttek, egy százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.

(Imlimlori illvnsíli. 1967, évi 3. SZ.)

Románia. A Revista de Statistica ez évi ]. számában E. Mesaros ismerteti az 1956. évi népszámlálás eredményeit. Az 1956. február 21—i népszámlálás előzetes adatai szerint Románia népességének száma 17 489 794. Az előző, 1948. január 25—i népszámlálás alkalmával megállapí—

tott népességszámhoz viszonyítva a tény—

leges szaporodás 1617170 fő (10, 200.) A népsűrűség négyzetkilométerenként 73,6 fő, míg 1948—ban 66,8 fő volt. A népesség 48,6 százaléka férfi és 51,4 százaléka nő.

A városi népesség száma az 1948 óta eltelt nyolc év alatt az iparosodás, a falu- ból a városba való özönlés következtében erőteljesen megnövekedett. A Városi né—

pesség száma az 1956. évi népszámlálás adatai szerint 5475 427 fő volt, az össz—

népesség 313 százaléka. 1930—hoz viszo—

nyítva a városi népesség 79,4 százalékkal növekedett.

Romániában jelenleg nyolc olyan Város van, amelynek népessége meghaladja a 100000 főt.

A városi népesség 46,9 százaléka tizenhárom 90 OOO-nél népesebb városban

A városok csoporlosítúsa a népesség srrima szerin!

Váro- Lélekszám

Népesség számu sok "M'" """"

! számá fő 1 százalék

!

100 OOO—nél több . . . 8 2 035 039 " 37,2 90 001— 100 000 . . . 5 481 750 ; 8,8 50 001— 90 000 . .. 3 171 433 ?m

30 001— 50 000 . . . 12 425 748 7,8

10 001— 30 000 . .. 73 1 188 338 21,7 10 000 alatt ... 71 446 238 SJ

Város jellegü hely— ;

_. ségek ... 182 ; 726 886_ 133 Összesen ... 354 s 475 427 ; 100,o

!

A 90 IMO—né! népesebb városuk fejlőilv'sc

' Népesség száma (fő)

Város 1930. 1941. 1948 1956.

decem— június -. .) február

ber 29. (s. 1 MM" 25"; 21.

Bukarest . , . . 639 040§ 992 536 1 (Mi 807 1 236 905

Kolozsvár . . . 100 844 110 956 117 951 154 752 Temesvár . .. 91 580 110 8407 111 987 142 251 Sztálinváros . 59 282 84 5571 8') 984! 123 882 'Ploesti ... 79 149 107 068! 95 6325 114 560 Jasi ... 102 872 111 66? 94 075 112 989

Arad 77 181 86 674 87 291 106 457 .

Braila 68 347 99 53][ 95 514 102 499

Konstanca . A 59 164 80 028! 78 5861 99 690

Nagyvárad . . 82 687 92 943 sz 282' 99 007

Craiova ... 63 215 77 051! 84 574 96 929 Galatl ... 100 611 95 545 80 411 95 646 Nagyszeben . 49 7651 63 765§ 60 602! 90 478

tiz—1956. évi népesség az

Város 1948. 1930

"(yi néjíessséglléz§ '

,,, nyitva (százalékban)

!

Bukarest ... ]lB,7 192,0

Kolozsvár _ A . . . 131,2 153,4

Temesvár ... 127,1 1553

Sztálinváros ... 14955 209,l 'Ploesti ... 119,h* l44,7 Jasí ... 120,1 109,8 Arad ... igen 1384) 'Braila ... 107.U um,!) Konstanca ... 1263) 1683 Nagyvárad ... 12034 ll9,7 (lraíova ... ll4,(§ 1.335) (ialati ... HBA) 95,l Nagyszeben ... A 1495; 18150[

:

A Magyar Autonóm Tartomány népes- ségének száma 731361 fő, ebböl Maros—

vásárhelyen él 65188 fő.

(Revislu (le Slulislir'u. 19574 (svi i. sz.)

*

fonto- adatait Anglia. Egyes alapanyagok és

sabb ipari termékek termelési

a),—'a' 1

^{, Szem i* É (rúd (is tNyers— ;acél i Rota-ciós nioselier—gia*Elektro-ter-}

Ev és ! _ ("mt ; papír melós (lm-

hónap l ; f vény) * Vi átlag),

1 — — í — ————————————— millió

! tni-melós (heti átlag), kilowatt—

? ezer tonna óra

% í ; i s

1954 l 4298 § 229 ! 356 ; ll,77 E 6075

1955 § 42.30 ; 240 ! sm, timi : 6679

1956 ; 4270 3 253 ; 1397 s' 12536 ; 7263

1957.iatn,' 4452 ; 257 ; 416 $ , § 9030

felm, 4734 ; 2433 ! 432 [ ,! 7889

* (iszik Xagybriiunniu. líszzxk-Irország és Skócia núlkül.

Kerekedel- Szemelv- mi felidézi-

gépkoesi tetésú (te— Szerszám—

her stb.) gépek ter- gépkocsi és melése (havi

alváz átlag). ezer

,, , és alváz

lav, honap

. ... . ., _______ tonna

§ heti átlagos termelése,

; ezer darab ;

1954 ... 14,51 5,07 11,39

1955 ... 17,26 (i,53 1.2,52

1956 ... 1343! 1 5,71 mm

1957. jan. m,4o ! 4,65 .

febr. ! 11,91 ; 5,25 ?

l a [

(Monthly Dígcsl of Slulislics. London, 10.374 évi 3. sz.)

Finnország. A fa— és papíráruk terme—

lése az elmúlt években a következőképpen alakult:

Mecha— Furnír- Rotá— J Egyéb 1 Csoma- nikai 12532; és (3163 ' 2033? goló—

;, ,, , , el 0-

. , M" p zett, t'aáru papir papír papír Ev

ezer ,

tonna ezer m$ ezertonna

l ! t

1951 ( 209; ; sem; í 410,2 112,4 76,8

1952 l49,0 ; 23934 ! 43l,() 99,7 72,8 1953 200,4 [ 270,U 1 437,6 113,6 108,6

1954 1903 346,l 445,0 132,5 166,9

1955 182,4 3422 530,1 165,0 201,0

1956 IHÖJ 3 2604! . 5922 l90,4 ' 203,1

t J 5

* Az adatokat 19517 4933 között az iparsteatisiz—

lika, 195146! kezdve pedig az ipari ,tebmelós imlexúhez összegyűjtött tényszámok Blax—piát) száe niították ki.

(Tilaslokulsuuksiu. 19574 évi 3. sz.)

Kanada. A fapép— és rotációs papír-ter—

melés Kanadában 1955—1956—ban a kö—

vetkezőképpen alakult:

á::

émiai , Me chanikai Rotációs

W papír—

Év fapép—

termelés ezer tonnában

i

19.55 ... 3693 452,4 515,9

1956 ... 397,4 473,3 539,1 (Canadian Slulislival Review, 1957. évi 2, sz.)

Jugoszlávia,. A munka termelékenysége :; jugoszláv iparban az 1952—1956. idő-f

szakban a következőképpen alakult:

A termelékenység indexei az Megnevezés 1952 1953 1954. 1955. 1956.

évben az 1955. év százalékában Ipar összesen ... 91,6 97,2 97,2 100,0 103,4

Fontosabb iparágak: A

Elektromosenergia 83,0 87,2 87,9 1_00,0 105,0 Szénbányászat 93,0 915) 94,5 100,0 107,0 Vaskohászat ... 743 78,0 85,5 100,0 109,2 Gépipat ... 85,5 100,1 95,2 100,0 98,5 Vegyipar ... 82,5 82,3 89,7 100,0 104,4 Építőanyagipar 109,7 113,9 99,6 IO0,0 108,0*"

Faipar ... 110,(l 111,6 10255 100,D 94,3 Papíripar ... 8633 %A 93,4 100,0 11953 Textilipar ... 95,7 92,5 103,6 100,0 99,1 Bőr— és cipőipar 953 93,1 98,0 1'00,0 1032

Élelmiszeripar sw 103,3 102,2 100,0 1075

Dohányipar ... 1229 121,5 115,8 100,0 99,1 (Indeks. 1957.

Norvégia. Egyes fontosabb bányászati termékek termelése az 1948—1956. idö—

szakban az alábbiak szerint alakult:

évi 3. sz.)

. ,! (Tink' éti

, Szén ,R( % ólom—

E v . ," _V . NK __77,,,,

erc termelése tonnában

)

1948 436 130 ' 289 316 í 21 064 M) 462 1950 363 905 ; 403 568 ! 22 617 m 647 1953 427 500 1314 406 l 24 763 11 996 1954 340 521 * 1243 762 l 26 375 12 354 1955 322 193 4 1883 035 1 26 863 I 15 562 1956* ; 390 546 ! 1704 186 ; 28 275 I' 14 837

5' Előzetes adatuk

Az ipari termelésre és a bányászat ter—

melésére jellemző fontosabb indexeket mutat be az alábbi tábla:

Aszén- A ter- i A fo— Az elek—

Az ipari és érc— melő § gyasz— tromos- ., termelés hányá— eszkö- * tási energia-és JV általános szat § zők cikkek gázszol-

indexe ""mi M_Lumm gáltatá—

! i termelo ,rnek indexe SOk indexe

1949 100 100 100 100 100

1953 129 140 123 133 126

1954 141 140 "131 144 140

1955 146 151 135 t 150 146

1956 154 E ms 139 [ 161 153

(Noz'ges Hank Bull—afin, 1957 évi 1. sz.)

STATISZTIKAI HIBADÚ 1 _

S'I'A'l'ISZ'l'llíAI IIIRAIX')

Olaszország. Az olasz kohóipar terme- lési volumene a háború előtti kétszere—

sére emelkedett. (Az olasz acéltermelés a nyugat—európai szén és acélközösség össztermelésének 10 százaléka,)

[ Kohászati termelés

Megnevezés 1938. 1 1954. ) 1955. ' 1956.

1 évben (ezer tonna)

,_ ..-. ;

Nyersvas 862,8 1 1250,5 10243 1 18734 Acél . , . , 2322,9 ! 4206,9 5394,6 J 59053

ílíenge- ,

Telt/áruk [ 17813 ] 31493 40252 [ 4480,Z

Vasötvö— [ '

zetek E 0758 ! 89,2 109,5 í 1ZZ,6

!

(.X'mv Zürvlu'l' Zcilung, 1057. március 2.) Szovjetunió. A Vesztnik Sztatisztiki ,,A Szovjetunió ipara" című zsebkönyvböl

—— többek között ——- az alábbi táblákat közli,

.! Jzum'svastcrmelűs koncon! rációju Évi termelés

! Egy

1;ze- " *"— " * üzgngrc

Évi termelés mek 930 M"

(ezer tonna) szá- ezer száza- 13205 ma 1 tonnában lókbzm formev

1 1(-s(ezet

tonna)

?

1928. évben

Összesen ... 40 1 3 282 mm 82 JOG-nál keve-

sebb ... 31 810 24,9 26

100 — 300 , . . 0 1270 mu 212

300—— 500 . . . : 1196 se,; 309

500— 700 . . . —— -— —— —

700—1000 , . . — " —— -—

lUOO—llól több, . ,. w " *

1940. évben

Összesen ... 38 11 902 MW,!) 39:

100—nál keve-

sebb ... 14 522 3,5 37

100" 800 , . . 10 1741 11,7 174

:;00— 500 , . . 3 1261 8,5 420

500— 700 . , . 1 670 4,5 676

700 *— 1000 . . , 6 5005 33,6 834

1000—nól több. . 4 5697 38,2 1424

1950. évben

(i)—www)! ... 36 19 175 100,0 533 11 -nál keve—

sebb ... 8 237 1,2 30

100— 300 . . . 10 1 525 S,!) 152

30()——— 500 , , . 6 2 387 12,4 398

500—— 700 3 1 959 10,2 653

700— 1000 . 1 1 529 8,0 764

lUOO-nól több. _ 7 11 538 - 60,2 ) 1 048

* 1955. évben

Összesen ... 39 ' 33 .110 100,0 1151

JOG-nál keve—

sebb ... 7 303 (),9 43

100— 300 . , . 10 2 034 G,1 203

300—- 500 . . . 6 2 568 7,7 428

500— 700 . . . 3 1 877 5,7 (326

700— 1000 , . . 1 777 Z,?) 777

1000-Hél több. . 12 25 751 77,0 2 146

42 3

,1: avv'llernmlös lmncf'nIrúcióju

Évi termelés Egy Úze_ ___,._.,.,,,,___,,_____ üzemre Évi termelés mek 1 950 át—

(ezer tonna) szá. ezer l száza- 139405

( ma tonnában 1 lókhan terme—

] les (ezer

; l 1 tonna)

1928. évben

összesen, . ... 63 4251 um,!) ; (17

25-1161 keve— '

sebb ... 25 274 6,4 11

25— 50 . . . , 12 ' 415 9,8 35

50— 100 . . . 14 969 2235 09

100— 200 . . . 7 991 23,3 142

200—— 500 . . . 5 1602 37,7 320

500— 800 , . . ,- w _ *

800— 1000 . . . — —— —— ——

1000-1161 több. . — — — ———

1940. évben

ömesm , . . . , . 156 18317 100,0 117

25—né1 keve-

sebb ... 82 420 25; 5,1

25— 50 . , . 22 787 43 36

50— 100 .. . 11 843 4,6 77

100— 200 . . . 18 2 595 14,2 144

200— 500 , , . 12 3 301 18,0 275

500— 800 , . , 7 4 578 25,0 654

800— 1000 , . , — —— — "

1000—110'1 több. . 4 5 793 331,(5 1 448

1950, évben

Összesen ... 306 27 329 100,U S!) 25—1161 keve-

sebb ... 225 791 2,9 3.5

25— 50 12 457 l,? 38

50— 100 . . . 18 1 396 5,1 78

100— 200 . . . 22 3 121 11,4 142

200— 500 , . . 16 5 073 ISA) 317

500— 800 . . . 5 3 120 11,4 624

BOD—1000 . . . 2 1 857 6,8 928

1000-nól több. , 6 11 514 42,1 1919 1955. évben

Összesen ... 438 45 271 100,0 103 25-nél keve—

sebb ... 347 1 296 2,9 3,7

25— 50 ... 12 414 0,9 34

50——— 100 , , , 15 1 069 ZA 71.

100-— 200 , , . 17 22 523 5,6 148

200— 500 .. . 26 7 211 15,9 277

500— 800 . . , (5 3 681 8,0 605

800—- 1000 . . . 3 2 630 5,8 877

1000-nél több.. 12 26 497 öö,?) 2208 (Veszlnik Szluliszliki, 1050. évi 5, SZ,)

Norvégia. A norvég kereskedelmi flotta hajóinak száma és a flotta űrtartalma gyors ütemben növekedett az elmúlt években.

Motoros-1 Gőz— ; Összes ' Ebből:

Év, ; 1 ; tartály-

honap 1 hajók űrtartalma,

! (1000 bruttó regisztertonna)

1945 5 1935 875 2810 ! 1208

1950 4100 1579 5679 2631

1953 5304 1332 6636 3.350

1954 5863 ! 1238 7101 3925

1955 6562 1204 7766 4414

1956 1

424

STATISZTIKAI 11 I RADÓ

(Az adatok a 25 bruttó regisztertonná—

nál nagyobb űrtartalmú hajókra vonat- koznak, a vitorláshajók adatai nem sze- repelnek a táblában.)

(Nol'ucs Bank Bulletin, 1057. évi 1. sz.)

Német Szövetségi Köztársaság. A köz—

úti közlekedési balesetek száma, a közúti forgalom gyors növekedése következté—

ben évről évre növekszik.

A közlekedési bal—

esetek szama (ezer) A balesetek

,,__M_M,______._ következ— A ; 'r- ,_ "vegig tében meg- Ifággi

lav _ haltak, 11- számait

(isz- hw ) *sak letve meg- (ezer) sze— llottal,l anya sebesültek

sen illetvei i számu (ezer) _ sebe- k" 1

5501th ""a

1950 245 120 ; 122 157 1950

1951 320 107 ! 153 210 2493

1952 375 188 § 187 240 2930

1953 446 238 § 208 : 309 3417

1954 _ 494 254 ! 240 329 4103

1955 568 279 289 363 4557

1956" 623 287 336 374 5054

* A megfelelő év július 1-i állapot.

M'— Előzetes adatok.

A közlekedési balesetek következtében meghaltak száma szintén emelkedett, az ezer balesetre számított arányuk vi—

szont csökkent.

Balesetek kíívet— Ebből 'a , keztek—en meghaltak meghaltak hiv es selwsiiltek osszesen

! szám ? ezer szám ezer 1 szerint i h-(ilesetre2 szerint balesetre]

1953 § 300 2yo E 093 ; 11 025 25

1954 i 328 929 064 ; ll 649 24

1055 ; 302 szo '; 039 _ 12340 22

1950* [ 373 779 ; (300 : 12 045 20

* lilűz'cles adalek.

A csak anyagi kárral járó balesetek

aránya az utóbbi években megnőtt, ami azzal magyarázható, hogy a zárt jármű-

vek (gépkocsi, kisautó) nagyobb számban vesznek részt a közúti forgalomban. Ezek a járművek baleset esetén nagyobb vé—

delmet biztosítanak az utasoknak, mint

a nyitott motorkerékpárok.

(11'1'ríschaít und Stalísiik, 1957. évi 3. sz.)

*

Ausztria. Az utóbbi években erősen megnövekedett a légzőszervek rákjában meghaltak száma. Az összes rák—előfor- dulások egyre inkább a légzőszervekre lokalizálódnak.

A légzőszervek rákja következtében _ előfordult halálozások

száma az összes

É v száma rákhalálozások

százalékában

* ., § ösz-

férfi nő OSSZB' iférfi ; nő ' sze-

sen , ( sen

;

1938 717 ] 189 % 906 ! 13,7 3,2 8,2

1945 758 1 183 § 041 13,9 3,0 8,1

1950 1631 281 * 1912 22,6 3.8 13,0

1951 1780 ! 287 _ 2067 24,0 3,8 13,9

1952 1750 1 308 2058 24,1 4,1 1359

1953 1843 *; 339 2182 24,8 4,5 , 143

1954 1928 367 2295 25,6 4,9 152

1955 2102 i 329 2431 26, 6 4,3 15,6

A légzőszervek rákja következtében

elhaltak korcsoportonkénti megúiszlását tartalmazza a következő tábla:

A légzőszervek rákja következtében meghaltak száma 10 000 megfelelő nemhez és korcsoportba; tartozók Kor— számához viszonyítva az *

csoportok

1939/40.1 1951/52. ] 1953/54. 1965.

évben Férfi

40 alatt (),1 1 0,1 ] 0,1 ! O,1

40—50 a,!) 1 aa ; 2,7 1 m

50—60 az ! 13,1 j mo 14,2

(50—70 1.1,0 ? 24,2 ; 26,0 ! 28,0

70 felett 9,1 ; 22,7 ; __z4,0 __ 285

Összesen 2,3 1 5,a ! s',8 ; (i,—5 Nő

40 alatt 0,1 0,0 ; 0,0 1. 01

40—50 0,4 0,0 ; (),5 0,4

50—60 1,1 1,2 ! l,4 1,5

00—70 zo ? 2,4 ; :,9 a,;

70 felett 2,5 _ 4,2 l 4,8 ) 4,4

5

Összesen 0,5* § 0,8 ! 1,0 ! ,9 A tábla ada-tal szerint az 50. életév után a vizsgált halálok következtében meg—

haltak száma ugrásszerűen megnő, kü—

lönösen a férfiaknál.

A. nemzetközi adatok vizsgálata arra _ mutat, hogy az adatok nagysága tekinte—- tében Ausztria Európában a második he—

lyen áll, csak Anglia és Wales előzi meg A. 10000 férfilakosra jutó légzőszervi rák—

halálozás arányszáma az 1950—1952.

években Angliában és Walesben 5,8, Ausztriában SA. Európában a legalacso—

nyabb ez az arányszám Olaszországban (1,5) és Norvégiában (LI), világviszonylat—

ban pedig feltünően alacsony Japánban ((),5). Az adatok nemzetközi összehason—

lítása természetesen nehéz, főleg az egyes országok különböző kormegoszlása és a diagnózis pontosságának különbözöségei miatt.

('Smlisli'SL-hc Nachrirlitm, 1037, évi 2, sz.)