Az 1941. évi népszámlálás és kérdésköre

NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG

Az 1941. évi népszámlálás és kérdésköre.

Le Recensement hongrois de 1941 et le cercle des guestz'ons poséesl).

Az 1941. évi népszámlálás feldolgozási"

szakaszai közül néhány most fejeződik be, vagy egyre jobban közeledik napjainkban a befejezéshez és az ideiglenes feldolgozási eredmények közlése is megkezdődött?) Ebből az alkalomból talán nem felesleges végigpillantani a népszámlálás kérdéskörén s azokon a főbb szempontokon, amelyek az egyes kérdések feltevésénél, módosításánál, kibővítésénél e nagy statisztikai— művelet előkészítésekor irányadók voltak. Fejtegeté- seink tehát az eredeti elgondolásokon és terveken nyugszanak, függetlenül attól, hogy egyes szempontok időközi módo—

sítása, valamint technikai vagy egyéb körülmények miatt némely részlet a feldol—

gozások megvalósítása során némileg meg- változott, sőt esetleg teljesen a háttérbe szo- rult. Legújabb népszámlálásunk tartalmi gazdagságának jellemzése céljából röviden népszámlálásaink kérdéskörének tágulását, fejlődését is érinteni fogjuk.

I.

A statisztikai adatgyűjtések sorában a népszámlálás régtől fogva különleges helyet foglal el. Ez önként érthető, hiszen tárgya a legnagyobb nemzeti kincs, a társadalmi és a gazdasági élet központja: az ember, a Iré- pesség. Multja évszázadokra, sőt évezredekre nyúlik vissza. Igaz, hogy az ó- és középkor népességi számbavételeinek módszere és cél- kitűzése sok szempontból alapjaiban eltért a mai számlálási műveletek céljától és rend- szerétől; a lényeg: az emberanyag, a néperő számszerű súlyának megmérésére irányuló törekvés azonban tulajdonképen alig válto- zott. Jelentősége a legújabb időkben —— az államok és népek életmegnyilvánulásainak sokszínűbbé válása, az életritmus meggyor—

sulása, egyben a statisztikai tevékenység ez okból előállott kiterebélyesedése idején ——

sem csappant meg; sőt a népességi probléma egyre tartó súlyosbodása, sokrétűbbé for—

málódása, a demográfiai feszültség csaknem világszerte tapasztalható kiélesedése, a népi és népességi gondolatnak társadalomgazda-

1) Voir en allemand dans le Journal de la Société Hongroise de Statistígue.

2,)L M. Stat. Szemle 1943. évf 239—248 és 249—252. ].

- és figyelem

sági és szociális téren is az irányító központi szempontok közé nyomulása következtében még fokozódott is. Erre vezethető vissza a népességszámbavétel fontosságának mind határozottabb felismerése a mindenkori ál—

lamvezetés részéről, a számlálások rendsze- res és gyors végrehajtására irányuló szaka- datlan fáradozás, az adatok iránt minden oldalról: hivatalos és tudományos részről, a gazdasági élet körei és a lakosság széles létegei oldaláról egyre élénkebben megnyil- vánuló érdeklődés. És ennek köszönhető a hivatalos statisztikai szervek részéről a szám—

lálási mű tökéletesbítésére fordított munka napjainkban is tapasztalható fokozódása.

Ez a folyamat a magyar népszámlálások multjára és jelenére is jellemző. Az elmult évszázadokból ugyan hazánkban kevesebb népességszámbavétel —— többnyire részleges népösszeírás —— maradt fenn, mint Nyugat—

Európa államaiban; ez azonban természet- szerű következménye annak, hogy az ország a középkor végén és az újkor elején sokszo—

rosan többet szenvedett az örökös harcok, kivált a török háborúk s az országterület nagyobb részének másfélszázéves török meg- szállása idején mint Európa többi, főleg nyugatit országai. Sajnos a Kárpátok övezte.

harmonikus gazdaságföldrajzi egységet al—

kotó magyar medence területén épen azok—

ból az évszázadokból hiányoznak a népes- ség számára és összetételére fényt derítő tel- jes és rendszeres történelmi s részben törté- netstatisztikai adatfeljegyzések, amelyekben

— mint még a 15. század végén is — az ak—

kor viszonylag igen jelentős lélekszámú, nagyhatalmi súlyú magyar állam népe túl—

nyomó (jó 4/5) részben magyar ajkú volt.

Ezzel szemben a 17. és 18. század részleges, ill. helyi népösszeirásai már a háborús vér- zivataroknak leginkább kitett magyarlakta területek elnéptelenedéséről, pusztává válá—

sáról majd nagy, nem magyar ajkú töme—

geknek jórészben épen a magyarság ősi településteriiletére való betelepítéséről, be—

özönléséről adnak képet. Statisztikai szem- pontból egyébiránt ezek a 19. század első felében is megismétlődő népösszeírások, vr—

lamint II. József 1784—1787. évi, az akkori időkhöz képest korszerűnek számító nép-

23

7. szám —-—— 344 — 1943 számlálásaif) végül .az osztrák uralom lé-

széről 1850-ben és 1857-ben foganatosított s nemcsak magyar, hanem általános tudo- mányos tekintetben sem teljes értékű nép—

számlálások csupán előfutárjai nemzetközi szemszögből is korszerű színvonalon álló népszámlálásaink 1869-ben meginduló soro- zatának.

Bevezetőben utaltunk már a népszámlá—

lások iránt megnyilvánuló általános érdek—

lődés fokozódása és a számlálások kiépítése közti szoros párhuzamra. A népességszámba- vétel s egyben a statisztika hazai értékelése, a népességi ismeretek szükségességének kor-—

mányzati és közigazgatási felismerése szem—

pontjából felettébb tanulságos, hogy a ma—

gyar állam már alig két évvel alkotmányá—

nak visszanyerése, a kiegyezés után ösz- szeírta az ország lakosait. Hasonlóképen említést érdemel, hogy két évtizeddel előbb az első felelős magyar minisztérium is már 1848—ban —— tehát nyomban megalakulása után —— tervbevette a népesség megszámlá- lását és tervének végrehajtását csak a sza—

badságharc kitörése akadályozta meg.

, ll.

Népszámlálásaink rendszeres sorában

— mint említettük az 1869. évi volt az első. Ettől kezdve egy évtized sem mult el népszámlálás nélkül: az 1941. évi tehát idő—

rendben nyolcadik teljes népességi állapot-—

felvételünk.

Tíz év olyan eseménydús korszakban, mint a 19. század utolsó harmada és főleg a 20. század első fele, szinte túlságosan nagy időszak ahhoz, hog a népességi fénykép a közbenső évek viszonyainak megítélésére mindenképen alkalmas legyen. Egy-egy év—

tized lepergése folyamán még békés időkben is jelentős konjunkturális változások követ- kezhetnek be s a technika fejlődése, vagy valamilyen nagyobb reform következtében a gazdasági szerkezet is nagymértékben mó—

dosulhat; a népességi állapotok rövidebb időszakokban —— például ötévenkint —— való s esetleg korlátozottabb, ill. váltakozó kere- tek közti felmérése egyelőre nézetünk sze- rint még a népességnyilvántartás rendszeré—

nek teljes kiépítése mellett is aligha marad- hat el. Hiszen a népességbiológiai folyama- tok is egyre több olyan vonást mutatnak, melyeknek a népességi állapotokra gyako—

1) V. 6. a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain

többek közt Thirring Gusztáv dr.: ,,II. József ma- gyarországi népszámlálásai" (1931. évf. 112—134. l.)

és ,,Az 1804. évi népösszeírás" (1936. évf. 1—21. 1.)

c, tanulmányait.

rolt hatását minél gyakrabban, minél rövi- debb időszakokban kel'len-e népszámlálási alapon ellenőrizni. Magyarországon ez még a jövő feladata, bár a tízévenkint egymást követő népszámlálások sorába régebben és újabban is többízben beilleszkedett egy—

.egy időközi népösszeírás, ill. ("helyi nép-

számlálás. E folyamat jellemzésére megem- líthetjük itt —— a legújabbak közül _ az első bécsi döntés alapján visszacsatolt ma- gyarlakta felvidéki területsávon 1938 de- cemberében végrehajtott, a visszatért kár- pátaljai területen pedig 1939 júliusában lezajlott népösszeírást, valamint az ország trianoni területére korlátozódó 1939 no- vemberi nép-összeírástf) végül Budapest székesfőváros lakosságának az 1935. év végén történt megszámlálásátzl

A magyar népszámlálások a legtöbb külföldi népess-égleltározáshoz hasonlóan sohasem szorítkoztak csupán a népességi adatok begyűjtésére, hanem mint Össze- tett felvételek a tisztán demográfiai kérdé- seken kívül —— hogy csak a lényegesebb és rendszeresebb kapcsolatos adatgyűjtése- ket jelezzük — a foglalkozási számbavétel—

hez szükséges kérdőpontokat is felölelték és 1890—től bizonyos mérvű Vállalati sta-

tisztika elkészítésére is módot nyujtottak?)

1869. óta emellett egyetlen száxmllz'ilásnt'il sem maradt el a lakóházak összeírása, egy—

ben a lakásviszonyok szűkebb-tágabb ke—

retben való feltárása.

A tízéves népszámlálások színesede'sét, anyagának kiszélesedését a: adatgyűjtés kérdéskörének bővülése is jellemezheti. A népességszámbavétel közismert alapkérdé- sei természetesen egyetlen népszámlálá—

sunknál sem hiányoztak. lgy 1869 óta

mindegyik népszámlálás kérdőlapján sze—

repelt a nemf) a születési év, illetőleg idő—

pont, a családi állapot, a vallás, az állam- polgárság, a főfoglalkozás és a foglalkozási viszony (társadalmi helyzet), a születési hely, az írni és olvasni tudás, végül a testi

1) Ezekről a Magyar Statisztikai Szemle hasáb- jain (l. főleg 1939. évf. 447—453. I., 1939. évf.

939—960. I., 1940. évf. 1—18. 1.) és a Magyar Sta-

tisztikai Közlemények, Új sorozat, 114. kötetének

bevezető megjegyzéseiben (7—10.* 1.) emlékeztünk meg.

2) Ezt a műveletet Budapest Székesfőváros Sta- tisztikai Hivatala végezte el. _

3) Németországban a foglalkozási és üzemi számlálás külön—külön adatgyűjtési műveletnek szá- mít. s e két —— egymással szorosabban összefüggő

—- felvétel időpontja csak újabban esik össze követ- kezetesen a népszámlálással.

4) 1880-ban és 1890-ben elütő színű egyéni lap szolgált a nem megjelölésére.

7 . szám ——345———

és szellemi fogyatkozások kérdése. Az elsö nagyhorderejű lépéstwennek a rendszeresen visszatérő kérdéskörnek a kibővítésére az 1880. évi népszámlálás tette; ettől fogva a számlwálólap következetesen tudakolta a la- kosság anyanyelvét és nyelvismeretétf) to—

vábbá mellékfoglalkozását. Nemzetközi té- ren is úttörésszámba ment, hogy 1890-ben a foglalkozási kérdéscsoportban az alkal—

mazottakat illető-en a munkaadóra (az alkal-

mazó vállalatra) vonatkozó kérdés is szere- pelt. Ezáltal előbb az ipari, majd ezenfelül a bányászati és kereskedelmi alkalmazottak rétegéről egy vállalatonkinti —— igen tanul- ságos .__ feldolgozás elkészítésére nyilt mód, mely a vállalatok nagyságára és sze- mélyzetük strukturális tulajdonsága—ira is jól rávilágított; ugyanezen a réven vált

lehetővé az egyes gazdasági (iparir stb.)

lentőség—ének teljes és pontos számszerű

megítélése s az u. n. objektiv (vállalati)

foglalkozás alapján nyugvó feldolgozási rendszer tökéletesbílése (újabb népszámlá—

lásainknál azután ezzel párhuzamosan az egyéni szubjektiv foglalkozásra vonatkozó kérdés is megvilágítást nyert).

1900 óta a népesség ház- és földtulajdonára vonatkozó adatok bejegyzése is megtörtént a számlálólapokon: elsősorban agrárjellegű és csupán újabban agrár-ipari színezetű hazánkban az idevágó kérdéseknek demo- lógiai és társadalmi tekintetben egyaránt.

kimagaslóan nagy a jelentősége. 1910-ben, a születéscsökkenés [háború előtti fokozó—

itlásának idején került először a számláló—

lapra a házasság termékenységének meg- állapítása céljából a házas, özvegy és el- vált egyének összesen született és a nép—

sz-ámlá—láskor életben levö gyermekeinek számát tudakoló kérdés. Ugyanakkor ki—

épült a műveltség (iskolázottság) kérdése is, melyhez 1920-ban a szakiskolai végzett—

ség tudakolása járult, míg 1930-ban a kérdések sora az atya foglalkozásának és a megszámlált szakképzettség—gének kérdé—

ésével lett teljes-ebb.

A népességi kérdések keretének tágu—

"lását az épület— és lalcássmtísztilra kiépí—

tése népszámlálásról-népszámlálásra —— bár valamivel lassúbb ütemben —— nyomon

"követte. Ezenfelül az egyes népszámlálások az adatgyűjtések összetett jellegéhez híven 'részbena tiszta demografiától idegen terü- letekről származó s kisebb-nagyobb jelen—

tőségű! speciális kérdésekben is 'bővelked-

1) 1880-ban és 1890—ben a száumlálólap a be- í_ _xszélt hazai nyelveket tudakolta.

1943 tek; a századforduló előtt az állatstatisz- tika, 1900—ban a bányászati, ipari és for- galmi foglalkozásúakat illetően a vállalati, munkabér-, 'munkaidő- és kisipari terme—

lési statisztika kérdéscsoportjai; majd 1910- ben a választójogi reformra, 1920-ban a világháborús katonai szolgálatra, 1930- ban a cserkészetre, sportra és (külön kér- dőívek útján) az önálló itpuaroxsokra és kereskedőkre vonatkozó kérdések illesz- kedtek be —- többnyire egymást váltogatva

—— egy-egy (vagy néha több) népszámlálás- nak a fentiekben csak körvonalazott kérdés—

tömegébe.

A népszámlálás így kibővülő kérdés—

törzse nyujtott módot arra, hogy demog- ráfiai, kulturális, társadalmi, gazdasági, sőt még nemzetvédelmi szemszögből is minél sokszínűbb adatanyag álljon a napi—

rendre került problémák feltárása vagy megoldása céljából a kormányzat és köz—

igazgatás s a tudomány és gyakorlati élet rendelkezésére.

III.

A teljesség kedvéért az 1941. évi nép- számlálás kérdéskörének ismertetése előtt a felvétel néhány főbb vonásának és mód- szerkérdése'nek összefoglalása is indokolt lelhetf)

Elsösorban szükséges utalni a szám—

lálási terület megváltozására. Az első Világ-

háború előtti öt népszámlálás (1869, 1880, 1890, 1900, 1910.) indegyike a

szinte ideális államterületet alkotó egész Magyarbirodalornra terjedt ki, míg az 1920. és 1930. évi számbavétel csak a tri- anoni Magyarországra szórítkozhatott. Az 19—11. évi népszámlálásnak azután a négy- szer — északon, északkeleten, keleten és délen — megnagyobbodott Magyarország népességi viszonyainak feltárása lett a fel- adata. Legnagyobb jelentőségét épen an—

nak köszönheti, hogy a visszacsatolt terü—

letekkel gazdagodott mai Magyarország népének első teljes leltározása volt.

Innen ered a népszámlálási adatgyüjtés terjedelmének erős mérvű megnövekedése is. Kormányzatnak, közigazgatásnak, de. a tudományos és gyakorlati életnek is nyil- vánvalóan minél átfogóbb ismereteket kel—

lett nyernie az oly örvendetes mértékben megnőtt csonka-ország néperejéről. Fo- 1) V. 6. idevonatkozóan: Thirríng Lajos dr.:

Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményei.

M. Stat. Szemle 1941. évf. 155—187. l.; A délvidéki népszámlálás előzetes eredményei. M. Stat. Szemle

1942. évf. 1—15. 1.

23'

u

7. szám ———346— 1943

kozt—a ezt az adatigényt az is, hogy egyön—

tetű módszerekkel legutoljára az egész Magyarbíirodalomra kiterjeszkedő 1910. évi magyar népszámlálás keretében történt meg a mai ország területén élő népesség össze- írása; az 1910—es adatok azonban már a dolog természetéből kifolyólag eléggé el—

évültek és teljes pontossággal amúgy sem állapíthatók meg minden vonatkozásban az ország ezidőszerinti területére vonatko—

zóan. Egyes kombinatív feldolgozások ugyanis 1910-ben az anyag túlságos elap- rózódásának elkerülése céljából csupán vármegyénkint készültek el és pontos át- számításuk a mai országterületre nem igen lehetséges. 1930-ban viszont a trianoni ré—

szen és az egyes visszacsatolt területeken többé-kevésbbé eltérő módszerű számlálá- lások zajlottak le, mégpedig nem teljesen egyező időpontban; egyébiránt az u. n.

utódállamok nem mindenben kifogástalan népszámlálási eredményeit a kellő területi tagolás hiányában csak töredékesen lehet a hazánkhoz visszakerült területekre át- értékelni. 'A népességösszete'tel és népesség- elhelyezkedés terén 1930 óta a népmoz—

galmi folyamatok és a vándorlások, vala—

mint a meglehetősen megváltozott gazda- sági körülmények következtében, főleg pe—

dig a területtelszabadulás természetszerű hatásaképcn beáll-ott eltolódások sürgős megállapítása ettől függetlenül is feltétle—

nül szükséges volt.

A magyar népszámlálások országos fontosságának elismeréseképen s egyszers- mindenkorra hatályos törvényes rendelke—

zés hiányában a nyolc népszámlálás mind—

egyikét külön—külön népszámlálási törvény rendelte el. Ezúttal az 1940. évi XXX. tör- vénycikk rendelkezett a népszámlálásról, míg a végrehajtás részleteiről kormányren—

delet intézkedett?)

Minden népszámlás közismerten fontos momentuma az eszmei időpont meghatáro—

zása. Nálunk 1869. óta az egyes népszám- lálások a december 31-i éjféli állapotnak—

mégpedig az 1869. évitől eltekintve a O-val végződő év Szilveszter éjvaélének — meg- felelően készítették el a népesség fényképét.

A lakosság egy részének karácsony és újév közti, ill. körüli nagyobb mozgékonysága miatt ez az időpont tudvalevően nem töké- letes, habár az onszág népének — főleg az abszolút többségben lévő agrárelem-nek —

1) A csak 1941. tavaszán visszafoglalt délvidéki területeken a népszámlálásról a hivatalos statisz- tikai szolgálatról szóló 1929. évi XIX. törvénycikk alapján külön kormányrendelet intézkedett.

túlnyomó részénél ennek a körülménynek nincs különösebb jelentősége; viszont pél—

dánl a korstatisztika szempontjából a de- cember 31—i időpont a korév és születési év pontos egybeesése révén mindíg jelentős feldolgozástechnikai könnyebbséget jelen- tett; az időpont egyöntetűsége ezen—

felül a legjobb biztosítéka volt a múlttal való tiszta összehasonlítás-nak. Más kérdés, hogy az agrár-ipari állammá fejlődő Ma- gyarország még ma is meglévő mezőgazda- sági alapszínezetére való tekintettel egy nem téli népszámlálás megkísérelése nem volna—e indokolt; ez esetben a népesség foglal—ko—

zási összetételének rajza mindenesetre ész- revehetőbben eltérne az ipart erősebben hangsúlyozó téli népszámlálásokétól. Az 1941. évi népszámlálást azonban nem ilyen meggondolások kényszerít-ették arra, hogy eszmei időpontja 1940. december 31-ről az 1941. év január 31. napjának éjfélére ha- 'lasztassék. A népszámlálás előkészítése és minél tökéletesebb végrehajtása szempont- jából ugyanis —— mint más alkalommal már említettük —— különös nehézséget jelentett, hogy a csak 1940. szeptemberében Magyar- országhoz visszatért keleti és északendélyi területeken a közigazgatási apparátusmeg—

szervezése az év végéig épen csak hogy befejeződött; tehát beidegződése nem lehe—

tett teljes és begyakorlott számlálóbiztosi kar sem állott mindenütt a kellő számban rendelkezésre; emellett— közlekedési (anyag—

szállítási) nehézségek is mutatkoztak. Nyil—

vánvaló. hogy a számlálási időpontnak egy hónappal való kitolása nélkül az adatgyűj—

tés helyi megszervezése az említett terüle—

teken :nehezen sikerült volna.

1941. január végén azonban hazánk mai testéből még hiányoztak azok a dél- vidéki területdarabok, amelyeket csupán a jugoszláv állam felbomlásakor, 1941 ápri- lisában foglaltunk vissza. A népszámlálásra ennek következtében az utóbbi részeken csak később, mégpedig a nyári mezőgazda- sági munkák lezajlása után: háromnegyed—

éves eltolódással, az 1941. október 10-i álla—

potnak megfelelően kerülhetett sor. Bár az itt élő nép a 14'7 milliós mai Magyarország

lakosságának mindössze 7'O%—a, az 1941.

januárvégi alapösszeírás és az azt kiegészítő délvidéki számlálás időpontjának különb—

sége rtöbxb okból tagadhatatlanul zavaró.

így például azért, mert októberben az ag—

rármunkásságnak és a mezőgazdasági ipar segédszemélyzetének igénybevétele, területi

7. szám

elhelyezkedése más, mint volna a téli idő- pontban; a január 31. és október 10. közti természetes népmozgalom és Vá'ndormozgá—s is befolyásolja az adatok harmóniáját. Az adott körülmények közt mégis a leghelye—

sebbnek látszik e fölött a kérdés fölött napi- rendre térni és a megfelelő utalással egy- szerűen összefoglalni a két szakaszban vég- rehajtott népszámlálás eredményeit. Az alapösszeírás sokszorosan nagyo—bb népes- ségi súlyára való tekintettel komolyabb hi—

baforrás nélkül 1941. január végére lehet jellemzőnek tekinteni a számlálás ilymódon összesített adatait.

Az általános szempontok közül említés- reméltó még, hogy a felszabadult területe- ken természetszerűen nagyobb adatgyűjtési nehézségek miatt s a teljesség biztosítása céljából is az 1941. évi népszámlálási fel- vétel és feldolgozás — a korábbiakhoz ha—

sonlóan —— a jelenlévő népesség fogalmi

—-bázisáln nyugszik. Ez Magyarországon nem jelent lényeges híbaforrást, hiszen a népes- ség messze túlnyomó része otthon tartóz- kodik a népszámlálás téli időpontjában.

Egyébiránt a rendes lakó—népesség számá- nak megállapításához szükséges kiér—időpont:

az állandó lakás címének kérdése is szere- pelt 1941-ben a számlálólapon.

Az adatgyűjtés helyessége érdekében a számlálást ezúttal még a szokottnál is ala- posabb előkészítés előzte meg. Minthogy ennek ismertetése túlmegy a jelen dolgozat keretein, csak utalunk arra, hogy a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatal a helyi adat- gyűjtés igen megnőtt munkáját végző köz- igazgatási szerveket és számllálóbiztosokat , nemcsak minden szükséges segédeszközzel látta el s tisztviselői által tartott igen beható tájékoztató előadásokon világosította fel a népszámlálás lényegéről és részleteiről, ha- nem főleg a visszacsatolt területeken kiren- deltségei és nagyszámú kiküldöttj e közremű—

ködésével ua llegmesszebbmenő közvetlen tá- mogatásban ls részesítette az összeírás kö- zegeit a számlál—ás lebonyolítása során. A felvétel aránylag gyors és eredményes vég- érehajitása egyedül így vált lehetővé.

IV.

Minden statisztikai munkálatnak, így a népszámlálásnauk is lényege a kérdőmintáin szereplő kérdésekben rejlik. Az 1941. évi számlálás legjellemzőbb "vonása, hogy ter—

jedelme: kérdésanyaga megsokasodott fel—

—347— 1943

adatai miatt a multhoz képest erősen ki- bővült.

Népszámlál—ásai'nk végrehajtásáról a .több- kötetes népszámlálási mű az adatgyűjtő nyomtatványok bemutatásával számol rend- szeresen be; 1930-ban a népszámlálási záró—

kötetenl) kívül a n—épszámláüás tartalmával a Szemle is foglalkozott?) E Szemle-köz- léshez hasonlóan most is a kérdőminták közlése nélkül sonakoztatjulk fel az adat—

gyűjtés célkitűzéseit'e és terjedelmére utaló kérdéseket és kérd—éscsoportokat.

A legfontosabb adatgyűjtési nyomtat- vány 1941-ben is a számláló-lap volt. Az ország minden egyes lakosához intézett nép- számlálási kérdések száma az említett okok-

ból oly nagy volt, hogy ezúttal sem lehetett szó az egyéni adatoknak a sok szempont- ból gazdaságosabb lajstromokon (családi,

háztartási íveken) való tudakolásáról. így,

mint 1880 óta minden egyes: alkalommal, most is egyéni lapon nyugodott a tulaj—

donképeni népszámlálási adatszolgáltatás.

Egyébként az anyag kényszerű aprólékos feldolgozása miatt és a kormányzat ré- szére szükséges — előre meg nem határoz- ható —— rendkívüli munkákra való tekintet- tel az anyag feldolgozása Ice'zi úton folyik, míg 1930-ban a számlálólap kérdéseinek demográfiai és foglalkozás—demognafiai fel- dolgozása —— Magyarországdn elsőízben — gépek alkalmazásával ment végbe es csak a részletes foglalkozási és az ahhoz csatla- kozó vállalati feldolgozások foganatosíttat- tak kézi úton—.

A csupán a trianoni területcsonkon vég- rehajtott 1930. évi népszámlálás óta ha- zánknak nemcsak kiterjedése és lélekszám—a nagyobbodott meg, hanem népének demog- rafiai és foglalkozási rétegződése. 5 területi elhelyezkedése —— felhalmozódása, ill. szer- teszóródása —— is módosult. Nyilvánvaló, hogy e Változások nyomán népesedéspoli- tikai, szociális és gazdasági tekintetben na- gyon megszaporodott feladat-ok megoldása várt a kormányzatra; egyben a népszámlá- lási adatíszükséglet is hatalmasan megnöve- kedett. Jól tükröződik ez a (kétoldalasl számlálőlap kérdéseinek korszerű módosí- tásán és azon, hogy az alkérdésekkel együtt már 1930—ban is igen sokra: 57—re rúgó kérdőpontok száma nem csökkent, hanem

1) Magyar Statisztikai Közlemények, Új soro-

zat, 114. kötet.

2) L. Kovács Alajos dr.: Az 1930. évi népszám—

lálás. M, Stat. Szemle 1930. évf. 957—963. ].

7. szám

60-ra emelkedett. Az amúgy is nagyméretű számlálólap teljes kihasználását jelenti ez.

Statisztikai szempontból egyébiránt nem is az a körülmény érdemel kiemelés—t, hogy a számlálólalp kérdőpontjaiina—k száma vala- melyest még tovább növekedett, hanem in- kább az. hogy mig az 1930-ban használt lapon több olyan kérdés is szerepelt, melyre csupán a népességnyilvámtartáis megszerve- zése céljából volt szükség, addig az 1941.

évi népszámlálás számláslól-apja —— talán a két utolsó (katonai) kérdés kivételével — csak szigorúan statisztikai feldolgozásra (ll- kalmas kérdéseket tartalmazott.

A számlálólap kérdéseinek jelentékeny része a korábbi népszámlálásoknál is sze—' repelt: 1941—ben ezeknél legfeljebb a kérdés szövege, ill. a felelet rovat előnyomtatoli válaszszavai stb. tökéletesbz'ttettek a szerzett tapasztalatok alapján.

Idetartozik az összeírás helyének pontos megjelölése; azután a demografiaí kérdő- pontok közül a nem kérdése s a születés

időpontjának (év, hó, nap) ludakolássa; az

idevágó pontos adatoknak a népszámlálás január 31-re (ill. a délvidéki területeken október 10-re) tolódása miatt a kor—statisz—

tika minél hibátlanabb elkészít—ése szem- pontjából ikülö-nöxsen megnőtt a jelentősége;

a születési hely visszatérő kérdőpontja pe- diig, bár a belső vándoráramlásra tudvalé- vően csak részben világít reá, önmagában és pl. a települések városi-falusi jellegének elbírálása céljából is tanulságos demográ—

fiai ladat, melynek ezúttal a területvissza- csatolások következtében Válndormozgalmi tekinitetben is fokozódott az érdekessége. Az állampolgárság kérdése ugyan az államha—

tárváltozások okozta bizonytalanság miatt nem kecsegtetett egészen kielégítő ered- ményekkel, mégis a számlálóvlapon 1941- ben is megmaradt, de az illetőség alikéndése és az 'Opltálálsd'a s vissz—whomosításra vonat—

kozó tagolás nélkül. A kérdések e megismét- lődő sorozatába tartozik még a családi ál—

lapotra, a vallásra, az amyanyelvrle, továbbá

—— a válasz (az elvégzett iskolai osztályok) továbbitagolásával a műveltségre, ill. i.s—

kolla'i végzettségre s a népszámláláskor láto—

gatott iskola és Osztály megjelölésére, végül a szakiskolai képzettségre vonatkozó kér- dés is.

Lényegileg változatlan maradt a szám- l'álól—ap társadalomgazdaságí vonatkozású kérdésköréből a föfoglalkozás és affoglalko- zási viszony kérdezése. ezenfelül az a vállalati

.4 , .

—-—348— 1943

statisztika alapjául is szolgáló kérdőpont, mely az alkalmaz'ohtalknáil a munkaadó n.e—

vét, pontos címét, székhelyét és ifoglalkozá—

sát, ilsl. vállalat-át kutatta; az objektív (vál—

lalat, gazdasági ág szerint készülő) foglal—

kozási besorozás pontosságának emelése céljából ez az annakidején nemzetközi vi—

szonylaltban is új osapáest vágó kérdés most annak az üzemnek, üzletnek pon-tos meg- jelölésével bővült, melyben az alkalmazott dolgozott. A régi kérdést ismétli meg az önálló iparos, kereskedő és közlekedési vál—

laillkoző műhelyének, ill. üzletének jelle- gére, alkalmazottaknál a jelenlegi alkalm—a—

zás kezdetére, munka (alkalmazás) nélkül állóknál pedig a munka-(kereset-)nélkiili—

ség tartamára (hó, hét, nap) utaló kérdés;

úgyszintén az önálló kereset nélküliek (felesé—

gek, gyermekek, egyéb hozzátartozók stb.) eltartójának foglalkozását tudakoló kérdés

s a munkaerő—igénybevétel szempontjából is fontos szakképzettségi kérdés, továbbá a gazdasági, tárSadalmi és vagyoni helyzetre is rávilágító —— ezúttal megfelelően tovább—

tagolt—ház— és földtulajdon—kérdőpont, vé—

gül a testi és szellemi fogyatkozások orvosi, biológiai és közegészségügyi szempontokból jelentős kérd-ése. A kivált szociális vonatko- zásban kibővült 1941. évi számlálólap megismételte az atya foglalkozását, foglal- kozási viszonyát és nevét, valamint az anya nevét tudakoló kérdést; manapság ugyanis különösen fontos figyelemmel kí- sérni azt, hogy a társadalmi emelkedés, a különböző rétegek felfrissiilése, kicserélő- de'se, keveredése terén milyen eltolódások következtek be a legutolsó számbavétel óta.

Az 1930. évi (esetleg még korábbi) nép-

számlálások e most is s7ereplő kérdő- ponftjai szisztematikusabb tagolásuk,tágabb és teljesebb válaszolási lehetőségük követ—

keztében minden bőv—ítés nélkül is a nép—

számlálás .adatgyiijtési körének némi tágu- lását eredményezték. Még inkább gazdagít—

hatják a számlálás népességi ismeretanya- gát a számlálólnpra újonnan beiktatott kér—

dések.

Új kérdésként a száamlálólap elsősorban a lakásban tartózkodás címét, másszóval a megszámláltnak családi állását, háztartási helyzetét, a családfőhöz való viszonyát kér—

dezte. Az állandó lakásra vonatkozó kérdés- sel együt?) az idevágó adatok nyujthalnak módot arra, hogy a jelenlévő népesség száma mellett, mely eddig népszámlálási

1) És a lakásbanj s lakóhelyén lakás időtarta—

mával (k-ezdőidőpontjával) együtt.

7. szám

feldolgozásainknak kizárólagos alapja volt, kísér—l—etképen a lakónépesség sok szempont—

ból nagyobb felvilágosító erővel rendelkező adatai is megállapíttassanakf) Az 1938. már-

cius ]. előtti, ill. a visszafoglalt délvidéki területeken az 1941. február 1-i lakó- hely tudakolása2) elsősorban a teriiletvissza- csatolásokkal és a külföldi államteriiletvál- tozásokkal kapcsolatos vándormozgalmak- nak, de egyben a belső népáramlásnak az irángához és intenzitásálzoz is adhat (a szü- letéshelyre vonatkozó adatokon túlmenő)- számszerű támpontokat. A népszámláláskor

látogatott iskola kérdőpontjának az iskola székhelyét kutató új alkérdóse hasonló éi- delődési körben mozog s az ingavándorlás egy különleges típusára deríthet fényt. Az időszerű népszaporoddsi és családvédelmi szempontok mérlegelése alapján különösen kibővült a házassági termékenység kérdése.

mégpedig a házasság esetleges megszűnésé—

nek évére vonatkozó alkérdéssel (a házas—

ságkötés éve természetesen ezúttal is szere—

pel a számlálólaponl. Megjegyzendő, hogy ezt a kétféle adatot, valamint az összesen született és az életben lévő gyermekek szá- mát 1941—ben második vagy többedik házas- ság esetében hz'izasságonkint kellett beje- gyezni: a családnnggságról és a házassági termékenységről tisztább kép tulajdonképen csak ezen a réven alakítható ki?) A vallási kérdéshez ezúttal a zsidókérdés megvilágí- tásaieéljából annak tudakolása is kapcso- lódott, hogy a megszámlált a törvényes

rendelkezések (az 1939. évi IV. törvénycikkl

értelmében zsidónak tekintendő—e; be kel—

lett jegyezni ezenfelül az izraelita valláshoz tartozó (tartozott) szülők és nagyszülők számát is. A Kárpátalján, valamint Kelet—

Magyarország és Erdély visszacsatolt ré- szén az 1919 óta felekezeti téren bekövetke- zett eltolódások (nem szabályszerű áttérések, erőszakos áttéritések, majd a felszabadulás után önként történő tömegesebb visszatéré- sek) bizonytalan helyzetet teremtettek. Ezért itt a vallásváltoztatás kimutatása is szüksé- gessé vált (az idevonatkozó alkérdésre esn—

pán az ország e részein4) kellett válaszolni).

A magyar népszámlálások az anyanyelv és a nyelvismeret egymást kiegészítő kérdésé-

1) Terv szerint a népszámlálás egy kiegészítő feldolgozása törekednék erre a Magyarországon kellőképen még fel nem tárt kérdésre rávilágítani.

2) Az itt végrehajtott népszámlálásnak ez az egyetlen kérdése tért el az 1941. januárvégi általá- nos népességszámbavételtől.

') A kérdés megfelelő feldolgozása azonban túlságosan aprólékos munkát igényel.

**) Valamint a visszafoglalt déli részek

—349—

1943

nek rendszeres és következetes feltevésével s az ezen a kettős alapon nyert válaszok mintaszerű—en kiépített feldolgozásával, vala- mint az adatoknak igen bő területi és tar- talmi részletezésben Való közreadásával nemzetközi tekintetben is régtől fogva szinte egyedülálló helyet foglaltak el. Minthogy a megnagyobbodott ország —— híven a magyar nemzet dunamedencei h'ivatásához —— etnikai tekintetben kevertebb, mint volt az erősen egyszínű trianoni országcsonk, az anya- nyelvi: és nyelvismereti adatokon felül most

—— mint a külföldön is többfelé — a nemzetiség bejegyzésére is külön kérdőpont

szolgált.

A világháború utáni esztendők óta köz—

ponti problémává vált gazdasági kérdések egyre növekvő súlya a szociális tekintetben is tanulságos foglalkozási kérdéscsoport tovább—

bágítására vezetett: az inguvándorlás és az ezzel kapcsolatos időveszteség, energiapazar- lás felméréséhez és a városkörnyék problé- máinak feltárásához segíthet hozzá a mun- kahely megkérdezése, valamint a munka- hely és a lakás közti távolság —— inkább Csak próbaképen történt —— tudakolása. A gazdasági erőviszonyai—"ba az eddiginél mé—

lyebb bepillantásra lesz alkalom az önálló iparosok, kereskedők és közlekedési vállal- kozók üzemi, üzleti alkalmazottainak és mun- kásainak számát kutató kérdés s a mező—

és erdőgazdasá ' alkalmazottakat alkalmazó gazdaság kiterjedésének megkérdezése ré—

vén. A multban ugyanis csupán a bányászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés kö—

rében alkalmazottak megfelelő adatai gyüj- tettek be s így csak ezeket lehetett egyrészt az alkalmazó vállalat, másrészt a vállalatok nagyságtipusai szerint összefoglalni. ill. ta- golni; most az említett új kérdés révén a

különböző birtoktípusok (nagyságkategó—

riák) foglalkoztatási ereje, eltartóképessége is felmérhető lesz, Az 1941. évi népszámlá- lás egyéni kérdőmintájáról a mellékfoglal- kozás régi kérdése elmaradt; ezt a kérdőpon- tot most a főfoglalkozástól eltérően folyta- tott időszaki foglalkozásoknak és az ily munkák helyének sok szempontból tanulsá- gosabb kérdése váltotta fel; az idevágó adatok egyrészt a szezónvándorlásokról s a kétlakiság kérdéséről, vagyis a falu és (1 td- nya közti ingaszerű (téliwnyári) lakóhely- változtatásról rajzolhatnak némi képet, más—

részt az időszakos íoglallcozáscserék gyako- riságára, kivált a télen az iparban, nyáron , a mezőgazdaságban megélhetéshez jutó

unkástömegek nagyságára deríthetnek vi—

t. Munkaintenzitási, gazdaságossági és

7. szám —350— 1943 termelési szempontból egyformán fontos

kérdés keresett felvilágosítást arra vonatko- zóan, hogy az egyes lakosok földtulajdona hány ból áll, mennyi belőle a szántó, mi a fő 1 velési ága s területileg hogyan osz- lik meg (mekkora része fekszik a község—

ben, más községben és a külföldön); az ag- rárnépsűrűség vidékenkinti különbözősége, a népességi nyomás kisebb-nagyobb volta is kiütközhet ezekből az adatokból. Az utóbbi évtizedek földreformjaira és földhözjuttatási akcióira való tekintettel külön kérdés szol—

gált még a földszerzés módjának bejegyzé- sére is.

A tisztán statisztikai természetű kérdé- sekkel kibővült számlálólap komoly teher- mentesítését jelentette az 1930—as egyéni kérdőminta már nem időszerű, vagy statisztikai feldolgozásra alig alkalmas, ill.

csupán népességnyilvántartási célokat szol- gáló néhány kérdőpontjának elhagyása. Az utóbbi kérdéscsoportot a számláláskor ki-

töltésre került külön (zöldnyomású) nép-

számlálási nyilvántartólap és a népszám- lálás ezt kiegészítő katonai szelvénye ölelte

fel. így elmaradt az 1941. évi számlálólap—

ról az első világháború előtti ill. háború- végi lakóhelyet és utóbbi esetleges elhagyá- sának okát feltáró kérdés, az illetőség al—

kérdése, a testnevelésre és a sportolásra vonatkozó, kérdéscsoport, a mellék—foglal- kozások tudakolása, a tonai kérdések

csomójaf) a rokkantság s a közsegélye—

zés mértékének és módjainak bejegyzésére szolgáló néhány rovat, Végül az esetleges tüdőcsúcshurutra vonatkozó kérdőpont.

Ezeknek az előzőleg sem kiaknázott kérdé—

seknek az elhagyása lényegileg egyáltalá- ban nem csökkentette a számlálás tartalmi hűségét.

A népszámlálás másik fontos adat- yüjtő nyomtatványa, a lajstromszerű négyoldalas) házigyiljtőív 1941—ben is a lakóházak és lakóházjellegű épületek össze- írására, egyben a lakások számbavételére szolgált.

A korábbi népszámlálásokhoz képest tartalmilag ez a nyomtatvány is jelentősen kiszélesbedett.

Elsősorban az épületek falazatára. te- tőzetére és egészségügyi, kényelmi s egyéb berendezéseire vonatkozó kérdőpontok egé—

szültek ki és soroltattak fel szakszerűbb szövegezésben; így a kérdések helyesebb tagolásán kívül új kérdőpont tudakolta a

1) Ebből az 1941. évi számlálólapon csak két

tőkérdés maradt meg. ,

lakók közö-s használatára szávnt helyiségeket s a légoltalmi óvóhxelyekre vonatkozó főada- tokat. A nálunk mintaszerűen kiépített háztulajdonstatisztika *előbbrevítele céljá- ból a lakóház tulajdonosára vonatkozó kérdéscsoport a foglalkozáson, valláson, anyanyelven, állampolgárságon és a lakás címén kívül tudakolta most azt is, hogy az épülettulajdonos a törvényes rendelkezé- sek szerint zsidó-e, vagy sem, továbbá ab- ban az épületben lakik-e, melyről a házi- gyüjtőív kitöltetett, ill. hol van a lakása.

A legutolsó tíz év alatt épült lakóházak építésének évét kérdező rovat, úgyszintén a családfő néhány adatának (foglalkozás, anyanyelv, vallás, családtagok és a szobák száma) lajstromszerű felsorolása —— az 1930. évi házigyüjtőívnek e ki nem akná- zott része —— ezúttal elmaradt. E helyett a házigyüjtőiv Magyarországon országos ui- szonylatban elsőízben tett kísérletet a tár- sadalmi rétegek lakásviszonyainak részle—

tes megvilágítására és egyben a tulajdon- képení család— (ill. háztartási) statisztika alapjainak leraká8ára. Az eddig túlságosan atomizáló, egyénenkinti népszámlálási adat- feldolgozást így a társadalmi alapsejtek: a családok számára, összetételére, gyermek- számára stb. is fényt vető adatsorok egészít- hetik majd ki; az ezek megállapításához szükséges kérdések szinte hiánytalanul reá- kerültek a házigyüjtőívre. Mégpedig olymó- don, hogy a házigyüjlőív 3. és 4. oldalán (és a megfelelő számban felhasználandó pótfélívén) 2—2 lakás adatainak bejegyzé- sére szolgáló ú. n. lakásszelvény nyert elhe—

lyezést. Ezek az egymástól szétvágás útján elkülöníthető szelvények a pontos címen és a lakástulajdonos nevén s a lakás megjelö- lésén kívül azt is tudakolták, hogy a lakás feje mi cimen lakik a lakásban, azért meny- nyi bért fizet, mekkora a lakásban jelenle—

vők és az ideiglenesen távollevők száma;

kérdezték ezenfelül a nyári (tanyai) és téli

(városi, községi) lakás közti különbség gya—

koriságának és az iidülőforgalom terjedel- mének legalább hozzávetőleges megállapí- tás—a végett a lakásban csak nyáron lakók számát; továbbá a lakás helyiségeinek rész—

letezését, a lakás felszerelését vízzel, gázzal,

villannyal és árnyékszékkel és (újításképen)

telefonnal és rádióval, végül a szobák és konyhák padozatát. Mindennek betetőzése- * képen lajstromszerűen felölelték a jelen- lévők főadatainak (név, foglalkozás, föld—

tulajdon, a lakásban tartózkodás címe, szü—

letési év, vallás és anyanyelv) felsorolását, valamint az ideiglenesen távollévők ha-

7. ' szám

sonló adatait a tartózkodási hely megjelö-

lésével; egyszóval a család (a háztartás)

összetételének, nagyságának stb. megállapí—

tásához szükséges összes adatokat, tehát a

családfő, ill. lakástulajdonos (és a lakás összes jelenlevői-nek) foglalkozását, társa- dalmi helyzetét is. Magyar viszonylatban ez a lakás— és családstatisztikai kérdéscsoport a legnagyobb horderejű népszámlálási újítás.

Megemlítéstl érdemel még, hogy Budapes- ten a multhoz hasonlóan a lakásadatok

mélyrehatoló feltárására az igen részletes lakásiv szolgált, melynek feldolgozását az országos feldolgozási rendszer alapszem- pontjainak figyelembevételével, de termé- szetszerűen szélesebb keretek közt Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala végzi, míg egyébként a népszámlálási anyag fel- dolgozása teljesen a M. kir. Központi Statisz-

tikai Hivatal feladata.

A lakóházak és a lakosság néhány leg—

föbb adatának helyi összefoglalására külön nyomtatványok állottak rendelkezésre.

Az összeírás legfőbb eredményeit (lakó- házak, lakások, jelenlevők, önálló! iparosok és kereskedők számát) a számlálóbiztosok lakóházankint'i részletezésben az ú. n. köz-

ségi, ill. számlálókörzeti gyűjtőívbe (lajst-

romba) vezették át, melynek másodpéldá- nya a községnél maradt s hosszú időn át a helyi igazgatás és kutatás pótolhatatlan se—

gédeszköze lehet; ez az iv a városokban és városias településeken a városrendezési szempontból legkiemelkedőbb adatokat fel—

ölelő pótfélívvel egészült ki. A gyűjtőívek végadatait foglalja össze azután a községi (városi) összesítőív. Ez a nyomtatvány és a számlálás befejezéséről ennek kivonataként a Központi Statisztikai Hivatalhoz haladék—

talanul beterjesztett számszerű (tömör) jelentés volt forrása a népszámlálási előze- tes eredményeknek.

Tíz évvel ezelőtt, 1930-ban történt az első kísérlet arra, hogy a népszámlálással egyidejűleg az önálló iparosok és kereske—

dők üzemi, ill. üzleti adatai és demografiai viszonyai külön kutatás tárgyát is alkos- sák. Az 1941. évi népszámlálással kapcsolat- ban szintén megtörtént adataiknak a meg- felelő (külön) kérdőíveken való összeírása.

_Ez alkalommal azonban az adatgyűjtés egy lépéssel messzebb ment: egyben az ipari üzemekre és kereskedelmi üzletekre is kiter—

— 351 _ 1943 _

jeszkedett és gazdasági (termelési, piaci, for- galmi stb.), valamint szociális tekintetben sokkal mélyrehatolóbb volt, mint a tíz évvel korábbi úttörés?)

A népszámlálással egyidejűleg két nem statisztikai célú nyomtatvány kitöltésének (ill. a megfelelő adatok szolgáltatásának) a feladata is háramlott —— a számlálás népes—

ségnyilvántartási célokból elkerülhetetlen megterheléseként — a lakosság (részben csak a férfinépesség) külön-külön meghatá- rozott korú rétegeire. A kétféle ürlap egy- részt a megszervezés (átszervezés) alatt ál- lott népességi (közigazgatási) nyilvántartás elkészítését, másrészt a katonai nyilvántar—

tások kiegészítését és felfrissítését célozta és ezért a számlálólapon is szereplő néhány alapadaton felül számos további kérdést is felölelt. Egyes erdélyi és keletmagyarországi, valamint délvidéki városokban ezenfelül a b—ejelentőhivatalok alapanyagának beszer—

zése céljából külön bejelentési törzslap ki—

töltése, a visszacsatolt délvidéki területeken pedig a földbirtokok és az állatállomány be- ható számbavételére szolgáló összeíróiv, végül szerte az országban a helyi adatgyüj- tési munkálatok költségeinek jegyzéke egé—

szítette ki a normálisnál jóval nagyobbra méretezett 1941. évi népszámlálás adatgyüj- tési nyomtatványait. A legfontosabb nyom—

tatványok —— kivált a számlálólap és a házi—

gyüjtőív — egyébiránt nemcsak magyar nyelven, hanem nemzetiségi vidékeken az egyes nemzetiségek nyelvén is a lakosság rendelkezésre állottak.

*

Az elmondottakból kitűnően a hetven évvel ezelőtt még szerény méretű népességi leltározás fokozatos fejlődés után 1941-ben sokoldalú, hatalmas és átfogó statisztikai műveletté alakult át. Ez nemcsak statisztikai szempontból nagy jelentőségű tény, hanem beszédes bizonyítéka annak is, hogy illeté- kes köreink a népességi probléma súlyát mily nagyra értékelik.

Thirring Lajos dr.

1) Az önálló iparosokra és ipari üzemekre vo- natkozóan ezen az alapon nyert 1944. évi előzetes adatokat a Szemle hasábjain Szalay Zoltán ,,Az 1941. évi népszámlálással kapcsolatban végrehaj- tott általános ipar-statisztika első eredményei" c.

cikke ismertette (1943. évf. 268—284. l.).