—48'2-——- 1942 ,
A rákos betegek demográfiai és egyéb személyi adatai.
Caractéristigues démographigues et autres des cunce'reum de Hongrie.
Hésurné. Le présent travail doit constituer une nouvelle contribution a llétude des re'gulurítés ove présentent les maludes atteints de cancer, au point de vue des caracte'ristioues démographigues et autres selon la nouvelle enguéte hongroise de.
1939; dans notre pensée, il continue et complete
un travail ante'rieur (lue nous avons déja publiű sur ce sujet dans la Revue Hongroise de Statisti- gue. Nous nous proposons de nous occuper dans un travail ultérieur de l'analyse des réponses aux
guestions gut ont sur la cause de la
maladie et sur la méthode de traitement.
uue si les observations s'étendant sur deux années trahissent une régle concernant un phénome'ne determine, cette régle u grande chance (Félre une loi. Áussí, paraít—il utile de computer les résultats de'mogruphigues des statistioues récemment (tres—
se'es sur les muludes affectes de tumeurs en 1939 a ceux aui ont déja été dans notre Revue sous le titre ,,I.es premiers résultats de la nouvelle
elé pose'es
On suit
ius-eres
erzuiléte hongroise sur le caneer" relativement (:
l'annee 1938. in estimons utile de
faire connaitre (lloulres details. des combinaisons non encore examinées, et (les résultats concernant
outre, nous
le poids et la perte de poids des malades, la (Iuree muy-enne de la maladie, la
des turneurs, la céreuse, etc.
structure histologioue fréauencc de la metastase ran—
Il convient de lcnir compte de Padoplion de nouvelles méthodes en 193!) pour l'établissement de la statistioue. et celu tant dans ltexamen des résultats globaux de 1939 one dans la comparaison des observations de 1938 et 1939. Ifenouéte com—
mencée on 16!" janvier 1938 a enregistl'é aussi bien les malades hospitalisés ou en traitement dans les établissen'zents saníluires one les maludes soignes par les prutieiens libres: l'enouéte de 1939 n'avait en vue, depuis le Ier javier de cette anne'e—lu une la premiere de ces (leur categories. En revanche, les statistigues de 1939 se rapportent au territoire national auguel la premiere sentence de Vienne a ujouté la zone du Nord, tandis one celles de 1938 ovaient pour objet la Hongrie dont les frontieres avaient e'té tracees par le traité de Trianon,- donc, en un certain sens, les résultats de 1939 sont plus eoniplets one ceux de 1938.
[fenouele repréwntative de 1939 a recueilli 1.784 declarations. En les con'zpulsant, nous avons constaté ozfil slagissait de 7.500 nmlades atteints de tumenrs, soit de 7579 nialades pour 100000 habi—
tants, contre 137'3 I'anne'c précédente Les cas de cuncer et (linutres tumeurs malignes ;; figurent avec le chi/[re de 6.141, soit 605 pont' 100000 habitants,
proportion culeulée sans tenir compte des tumeurs:
bénignes, ni a'es cas inconnus; en 1939, on a eme-—
gistré 248'0 au—dessous de 40 uns et"
utteints de turneurs; liunnée d'avant, le nombre"
eorrespondant a été de 4477. Sion fait étut unigue—
ment des tumeurs malignes, cancéreuses et autres,
on arrive en 1939 a la proportion de 202'9 pour- 100000 ámes,
Vu la chronicité du cuncer, gui le fait durer' pendant plusieurs années, lu morbidite' cance'reuse"
(levi-uit de'passer de 200 a 300% lu mortalite' can—v céz'euse. Sur cette base, le nombre enregistre' en:
1939 (environ 7500) doit représenter 23 () 2495 du nombre réel des malades. La statistioue du mouvee ment de la population indiaue pour la méme unne'e' 10.599 décés dus aux tumeurs, soit 96 pour 100000 hubitunts; la proportion est légerement infe'rieure () celle (97 pour 100000) oulon a trouvée en 1938, probublement ("1 cause du chungement territorial, Nos nouveaur caleuls relatifs a la durée du cuncer
semblent adoptées; en
maladie s'élevuit, dans les cas observes par les médecins, a 2'14 uns en 1938, a 1'92 aus en 1939. En re'alité, la maludíe dure généralement plus longtemps, car un certain fin du traitement et la tumeurs en catégories, la' mal ad es
confirmer les hypotheses effet, la durée rnoyenne de la
temps s'écoule entre la mort. En classunt les
rlure'e mag/enne de la maladie a été la plus longue dans le cas du cancer de la peuu: It'/13 ans en 1938,
et 3'59 ans en 1939.
La spécificution par sexe aboutil ("1 In con—
clusion gue la morbidité des tumeurs a été plus eleve'e ehez les fernmes one ehez les hommes aussi"
bien en 1938 au'en 1939. En cette derniere année, la proportion (les femmes atteintes de tumeurs et recevant un traitement medical a été de 61'1%, ó peu prés antant gifen 1938 (60'2%). L'excc'dent (les femmes est plus frappant encore dans les vil—
les: (i/r'9% en 1930 et (56'7% en 1938. Ouunt aua:
groupes (Page, celui de la ménopuuse se fait re—
rnarguer tout partieulierement: entre 40 et 44 (ms, les femmes atteintes de lumeurs
76'8% en 1933, et 76'3% en 1939.
Le elassement par tig e a conduit en 1939, en a'épit du changement de méthode gut" resserruit le domaine des observations, sensiblement aux mémes courbes ou'en 1938. [.a duree moyenne de la vie representaient'
ainsi (Iue la medium) de la duree de la vie pour les personnes uffeete'es de tumeurs ont a peu prés la merne valeur dans les deux unnées envisagées;
la duree moyenne a elé de 567 ans en 1939 contre 58'0 en 1938, et la me'diane de 57'2 uns en 1939
contre 58'6 en 1938. Tant Iu moyenne (]ue la
8. szám
,me'diane aulorisent lu conclusion one les hommes wance'reux vivent plus longtemps gue les femmes vcance'reuses; la médiane a été pour les hommes de 619, respectivement 61'2 uns; Ia moyenne a idepasse' en 1938 le seuil de la vieillesse (avec 60'5 mns) et n,a pas été trop en degli en 1939 (avec 59'8 runs). Pour les femmes, les chiífres correspondanls sont plus iaibles et la difference est de 4 u 6 aus.
Nos résultats concordent donc avec ceux du Öáisticien américain Hoffmann gui attribue
hommes cancéreux une vie moyenne de 59'4 et aux femmes cuncéreuses 57'6 uns.
sta—
aux ans, Le classement par religion et par langue mater—
nelle a fait conclure en 1939, comme en 1938, gue Ja proportion des caneéreux est plus e'Ievée dans les classes cultivées gue dans les autres. Liexplica- .tion du fait peut re'sider dans l'enregistrement plus _pre'cis aussi bien gue dans la presence des vieilles
;gens en plus grand nombre ehez les personnes .ínstruites. Cela fait comprendre pourguoi les Israé .Jiies figurent avec une proportion [rés forte et les
—adeptes des religious grecaues avec une proportion Aires íaible. Le classement par profession fait appa—
raítre le maximum, en 1939 comme en 1938, dans .la caiégorie des journaliers
wompte beaucoup de vieilles personnes. Dans la population agricole, la proportíon des malades atteints de tumeurs est, en 1939 aussi, notablement
;inférieure a la moyenne générale, a peine le tiers
ide celle-ci. .
Le poids moyen (les malades souffrant de
;Iumeurs a été de 60'6 kg en 1938, de 609 kg en 1939. Les chif/res les plus faibles ont été constute's L—adaus le cas du cancer de llestomuc et de Iliniestin ygréle (56'5 kg en 1938, 57'1 kg en 1939); c'est donc .ra gue l'umaigrissement est le plus prononce'.
non gualifiés, gui
Llanalyse basée sur la nomenclature inter- :nationale, telle aulelle sort de la IVe revision, des adivers genres de laymaladie a abouti a des consta- 3íations intéressantes. Le cancer et les autres tumeurs imalt'gnes de festomac et de l'intestín gréle semblent jrapper de préférence les hommes; ils atieignent M46'6% ehez les hommes (tant en 1938 gu'en,1939)
—d'upres la statistigue hongroise des causes de :déces, mais ils moment plus haut encore dans les ocouches arriérées de la papulation; pur' exemple, ien 1932, ils s'exprimaient par 56'6% en Subcar—
,pathie. par 51'3% en Slovaouie. En Allemagne, au -conlraire, ils ne s'e'levuient gu'á 42'9% (en 1937), en Italíe a 42'470 et au Danemark a 35'7% (en 1939). Avec le degré dyinstruction, la proportion 'monte en ce gui concerne notamment le cancer du
—gros inleslin et des organes sexuels et urinaires wchez les hommes, des mamelles ehez les femmes.
'Un des résultats remarguables de la nouvelle ucnguéte hongroise est la preuve de la mélastase
:
—gu*on a réussi a observer dans 16'7% des cas en
_—-—483——
19421939, dans 16'9% des cas en 1938. Les siéges les plus fréguents de la métastase sont les glandes lymphatigues et le íoie. Parmi les catégories histo—
logigues, l'enguéte a révélé gue Ie carcinoma plano- cellulare était le plus fréauenl (30'0% en 1939, et 23'7% en 1938); venaient ensuite le carcinoma basocellulare et l'udenocarcinoma. Les cas de sarcome figuraient avec á peine 1%.
It
A rákos, illetve általában a daganatos betegek demográfiai és egyéb személyi adatai számos jellegzetes szabályszerűséget mutatnak, amelyekről már több ízben volt
Szemlénkbem) szó. E szabályszerűségek
azonban csak részben olyanok, amelyek e heten—lég természetével is valamely össze—
függésben állónak sejthetők. Ilyen pl. a rákhalandóság életkor szerint való alaku—
lása: a rák és általában a rosszindulatú da—
ganatok rendszerint idősebb egyének beteg- ségei. Ellenben már azok a különbségek, amelyek a daganatos megbetegedésnek fog- lalkozás, születési hely, lakás, vallás, nem—
zetiség stb. szerint különböző arányszámai—
ban mutatkoznak nem, illetőleg jórészt va- lószinűleg nem a betegség természetének következményei. Ezek jórészt nem magya—
rázhatók meg ezen ismérvek eltéréseivel, hanem gyakran pusztán csak e néprétegek műveltsége között levő különbségekkel, illetőleg elsősorban azzal s emiatt eltérő ará- nyú számbavételükkel. A műveltebb nép—
rétegek (foglalkozás, vallás stb. szerint való részletezésben a műveltebb foglalkozáshoz, valláshoz stb, tartozók) ugyanis nagyobb arányban veszik az orvosi segítséget igénybe s így daganatos betegségük gyak- rabban és előbb kerül felismerésre, mint az általános népműveltség alacsonyabb fo- kán élőké s a'szegényebbeké. A teriiletbeli kiilönbségeknél pedig még a különböző műveltségű néprétegek által való lakottsá—
gon túlmenőleg talajtani, rádióaktivitásbeli magyarázatokkal is történtek már kísér- letezések, a jelenlegi kombinált örökléses, irritációs és fertőzéses elméleteken kívül, amikor pedig e gócból kiinduló borzalmas kórnak, a sejtélet e megőrülése'nek telje- sen bizonyos, valódi oka tudvalevőleg még ma is ismeretlen előttünk. Vannak tetsze—
tős elméletek, de teljesen maradék nélkül még egyik sincsen bebizonyítva. Külön—
1) L. a Magyar Statisztikai Szemle 1935. évf.
761. l., 1939. évf. 32. és köv. I., 1942. évf. 90.
és köv. l.
8. szám
böző népek és nemzetek rákhalandósági arányának évről-évre eltérő színvonalát nem lehet Csupán még műveltségbeli s ez—
zel részben kapcsolatban esetleg kormeg—
oszlásbeli kiilönbségeik alapján sem meg- érteni, hanem az országos statisztikai arányszámok különbségeinek magyaráza- tainál l'ajbeli, éleli'nó—dbsli, éghajlatbeli és sok egyéb különbségekre is tekintettel kell lennünkf) Jelenleg arra törekszünk, hogy mindazokat a szabályszert'iségeket összefog—
latjuk, amelyek az új magyar daganatos felvétel eddig között eredményeiből leszűr—
hetők s eddig még nem közölt újabb ada—
tokkal alátámaszthatók, továbbá mindazo—
kat, amelyeket felvételünk adataiból azok feldolgozása folyamán levezettünk, de még egyáltalán nem közöltümk.
Miután időközben a hazai új országos daganatos statisztika 1939. évi eredményei is elkészültek, módunkban van a már kö—
zött 1938. évi eredményekre?) a megfelelő 1939. évi eredményekkel is egybevetni, további részletekre, eddig nem kutatott kom—
binációkra. a beteg testsúlyára, fogyására, a daganat szövettani szerkezetére, stb. vonat- kozó eddig még nem közölt eredménye- ken kívül. Törvényszerűséget megállapító tudvalevőleg az a körülmény, ha két év or- szágos adataiból számított százalékok ugyanarra az életkörülményre ugyanazt az arányszámot adják, a most elkészült 1939. évi eredményeknek a megfelelő 1938.
éviekkel való egybevetése15 nagyfontosságú.
Természetes azonban, hogy nem várjuk az arányszámok pontos megegyezését, ha—
nem csak basenlóságukat és egymáshoz való natgyságviszonyuk, vagy nagyságsor—
rendjük hasonlóságát.
Számolni kell persze a módszerválto- zás hatásával is. Azon módszer megváltozá—
sával, amelyet az 1939. évi rákbetegstatisz—
tikai adagyüjtés az 1938. évivel szemben mutat. Az 1938. évi január l—vel megindult ú j országos magyar daganatstatisztika ugyanis nemcsak a gyógyintézeti, de az or—
vosoknál kezelésre jelentkezett daganatos betegeket isszámbavette, míg 1939. január lxtől az adatgyűjtés a gyakorló orvosok _íe—
lentésére tovább már nem támaszkodik,
vonatkozólag kiváltkép Szemlénk és köv. lapján levő rákstatisztikai 1) L. erre
1939. évf. 32.
cikk 42. l.
2) L. Szél T.:
eredményei" a Magyar Statisztikai évf. 90. és köv. 1.
,,Az új magyar rákstatisztika első Szemle 1942,
——484———
csupán a gyógyintézetekére. Az 1939. évi adatgyüjtés ez okból korlátozódott vég—
eredményei azonban az első bécsi döntés—
sel visszatért északi terül—teszivval megnaa gyobbodott területre vonatkoznak, s nem csupán a trianoni területre, mint az 1938.
éviek és ezért azoknál többet nyujtanak.
Az ilymódon megváltozott módszerrel és a megnagyobbodott területről egybegyüjtött 1939. évi u'ákstatisztikai adatok az 1938. évi eredmenyekkel szemben, egyidejűleg nem szerint is részletezve, úgy szám szerint, mint százezer megfelelő teriiletbeli és nemű élőre viszonyított arányszámokban is kiszá—
mítva, az 1. táblázaton bemutatott képet mutatják.
Az 1. táblázatból is látható, hogy az 1939. év folyamán az (első bécsi döntéssel megnagyobbodott területen levő gyógyintézetek orvosai daganatos bete- gekről összesen 6.723 felvételi lapot állí- tottak ki s küldtek be a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatalhoz, míg a meg-' előző évben csak a trianoni területről csu—
pán a gyógyintézetektől kevéssel meg több (6.762) statisztikai minta származott. Amíg azonban az előző évben a kezelő orvosok is az adatgyüjtőalanyok közé tartoztak és az intézetektőt származó adatokon kívül, csupán a nevezett esztendőben, csak ők maguk, 6.619 kitöltött felvételi lapot szol- gáltattak, addig a következő évben az ő adatgyűjtő tevékenységük mindössze 962 részükre tervezett ,,A"—jetű kitöltött rák—
statisztikai minta beszolgáltatására korlá—
tozódott. Ezek persze olyan orvosoktól származtak, akik nem tudták, hogy 1939 ja- nuár 1-vel a kezelőorvosok rákstatisztikai adatszolgáltató kötelezettsége megszűnt s csupán a gyógyintézeteké maradt továbbra is fenn. Megjegyezzük még azt is hogy eh- hez az adatgyii1tesi túlbuzgósághoz, illetőleg kötelezettség nélkül való túlgyiijtéshez ha- sonló az a körülmény hogy a régebben tervezett 5 még 1936—37- ben folyamatban volt fővárosi rákstatisztikai adatayüités ü
11. ,,fővárosi" felvételi lapjai is szép szám-
mal küldettek be a M. kir. Központi Statisz—
tikai Hivatalhoz még 1938—ban és 1939- ben is, pedig az új országos magyar rákstatisztikai adatgyiijtésnek 1938 január l—vel történt megindulásakor a régebbi budapesti adatgyüjtés felvételi mintáival történt statisztikai számbavetel tudvalevő—
leg megszünt. Mégis —— amint azt az I, táblázat szemlélteti m— az orvosok a M. kir.
Központi Statisztikai Hivatalhoz 1938—ban 1942 ,_
8. szám —— 485 —— 1942 1 Az 1939. évi daganatos betegek és a róluk kiállított kérdőlapok száma és aránya, nem szerint
is részletezve és a megfelelő megelőző évi eredményekkel egybevetve.')
Nombres absolus et proportionnnls, relatifs aux personnes seu/[Want (le tumeur ez 1939 et aux guestionnaires concernant ces personnes, et chi/free de detail par were, compare'e avec les chi/free correspondants de l'anne'e
d'amnt.*)
. A daganatos betegekről kiállított A daganatos betegek Oucsiwnna:reá;/137353; (üthfgíáírdgs personnes Perswmes swijfmnt de hmwur
H,, AT); 't""2"'"lá'í 1") )? § kT 1 ;
A beulbck neme lallgilfcnzl § la gyűrűn]? § fővárosi § Összes dont )atz'c'glmmelur _,
Haladás par 8616 'mi" e' ! u * § CL Budapzfsl§ Lm folul Ljó!) ;)W'" ' """ Osszesen
* "Elihu? , az; 0 a
k e r (i (s 1 a p 0 k "" "i'íxii'úlííí'e'sexékWW"
1938 § le;—365 Tens § se;;o ; 19333, ian § xoes § 1939 ma ; 1935; rege [ 1939 "1558 ; 1939 a) szám szerint —— (% nombws abs.
§ § § l §
Fi ——— Hommes 2.562 40912717 2.595 75 25453543028 170: 844 4 787 2.073 4.957 2.917 Nö —— Femmes . 4.053 553§4034 4.091 94 74§8.181 4.718 420§ 521 7.067 4.088 7487 4.589 Ismeretlen —— hmmm. — 4 —— § 11 37 —— § § 15§ 37 — § — § ——— § —— §
Mindkét nembeli § * § * '
DIalades des (lcumseres 6.619 9('2§íi762 6323 169 99§l3.550 7.784 5901365§1L854 6.141 12.444 7.506 , b) nem szerint való megoszlásban —— répartitio'n par sema (0/0)
Fi — Hommes 387 425 403 386 44'4 25'3 39'5 38'8 28'8§ 61'8§ 40'4 33'8 39'8 38'9 Nő —— Femmes . 6132 575, 59'5 608 556 74"? 60'4 607 7132 382 596 6639 602 611
Ismeretlen — mmm. 0—1 _ § 0-2 06 — 0-1 0-5 — —- § " — _ _
Mindkét nembeli §
Malades des deux saves 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 c) százezer megfelelö nemű élöre eső arányban —— pour 100000 vivants du mémc scare ("/0050)
Fi — Hommes . 57'8 82 614 5239 1'7' 0'5120'9 609 39 170 1080 417 1119 587 Nö — Femmes . . . 876 106 871 788 20 141767 90'9 9'0 10'0 152'7 78'3 1617 883
Mindkét nembeli §
Maladesdesdcumsmces 73'1§ 95§ ?4'6
66'1 1*9 0'9149'6§ 76'6 6'5'13'4§ 130'8§ 60'5 1373 739
*) Az adatok 1938-ban a trianoni területre, 1939—ben az első bécsi döntés utáni területre vonatkoznak.
—— Pour 1938, territoire selon Trianon; pour 1939, territoire d'aprés la 1" Scntence de Vienne.
') A jó— vagy rosszindulatúság megnevezését nélkülöző esetekkel együtt; vagyis a lV.revizión átesett nemzetközi haláloki nomenklatura 54. és 55. tételszáma alá sorozott esetek együtt. Ezzel szemben a rossz- indulatú csoport a 45—53 tételszámokat foglalja magába. —— Avcc le: cas pour lesguels le caractére be'm'n ou.
malin n'étm't pas indigué ; c'est—ü—díre, tous les cas auxgucls se rapportent les numéros 54 et 55 de la
nomenclat. internat. des causes de décés, revise'e 4 fois. Les cas malins concernent les numero: 45 Ez 53.
169 és még 1939-ben is 99, u. n. ,,fővárosí felvételi mintáit küldtek be.
A rákos betegek kezdőbetűi alapján tör—
ténő felvételi mintaegyeztete's, az 1939. év-
ben csa—k 278 esetben vezetett eredményre, az 1938. évben 1.106 esetben eredményes egyeztetéssel szemben. Ennélfogva megál—
lapítást nyert, hogy a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalhoz az 1939. évben ész—
lelt daganatos betegekről kiállított 7.784 felvételi minta csak 7.506 betegnek felel meg, szemben az előző évi más módszerrel
—— a kezelőorvo—soktól is gyüjtött —— 13.552, vagyis sokkal több felvételi mintának ily—
módon 12.444 betegre történt redukálásá-
val.1)'
1) L. Szél T.: ,,Az új magyar rákstatisztika első eredményei". A Szemle 1942. évf. 90. és köv. l.
A lélekszámhoz viszonylítval) ez azt je- lenti, hogy 1939-ben — l. az első táblázatot _- százezer lélekre csak 73'9 daganatos beteg esett, az előző évi 137'3-de1 szemben.
Az ok persze az említett móxdszermódo- sulárs. A biztosan rosszindulatú dagana- tok 1939. évi gyakorisági arányszáma: 605, az előző évi 130'8—del szemben. Látható te- hát, hogy a jóindulatú daganatok hospita- lizálása a ro'sszindulatúakénál nagyobb arányú. Ezért van, hogy 1939-ben százezer lélekre 13'4-es arányszám jelenti a számba- vételi gyakoriságot az előző évi 6'50/00oo —kel szemben, továbbá, hogy pusztán a rákos és egyéb roszindulatú daganatok számbavételi gyakoriságát véve tekintetbe, az 1939. évi
1) Az északi területsávval kiegészített terület 1939. évi évközepi népességét 10,158_66'1—re téve, melyből 4,967.585 a fi, a többi nő.
8 szám
arány az előző évivel szemben nagyobb visszaesést mutat, mint ha az összes dagi-a- natos betegségek u. a. viszonyszámának visszafejlődését figyeljük meg. Ha az 1938.
évi gyakorisági arányt vesszük IOO—zal egyenlőnek, úgy az 1939. évi viszonyszám jelzőszáma a számbavett rosszindulatú ese- tteknél 46'3 (60—43 X 100 : 130'8), míg az 'Összes daganatoknál éppen ezért ennél na-
gyobb: 53'8 (739 X 100 : 1373).
Az 1939. évi országos daganatstatisztika végső eredményeinek a megfelelő megelőző évi adatokhoz képest mutatkozó vissza- eséséből az is nyilvánvaló, hogy 1939-ben az ismételten említett módszermódosulás következtében az ily betegek feltételezhető valóságos országos létszámának még kisebb töredékét vettük számba, mint a megelőző évben. Ha az előző évi daganatos statiszti—
kai anyagra vonatkozólag a népmozgalmi (anyakönyvi) haláloki statisztika eredmén nyeivel való egybevetésből, nemkülönben a daganatos betegség lefolyásának átlagos időtartamára vonatkozó és más feltevések—
ből kiindulólag arra a következtetésre jutot—
tunkf) hogy a trianoni terület összes az—
évi (1938) daganatos betegeinek valószínű-
leg csak kb. 2/5 részét vettük az orvosoknál
történt jelentkezés alapján az orvosok (gyógyintézeti és kezelőorvosok) által
számba, akkor az 1939. évi végeredményt a valóságnak már meg éppenséggel csak alig több, mint egyötödére (kb. 23—4 24%-wára) (becsülhetjük. Ugyanerre az eredményre jutunk persze akkor is, ha az 1939. évi országos daganatos betegszámot (7.506) közvetlen a népmozgalmi dagana—
tos halottszámmal (10.599) vetjük egybe s ugyanúgy —— mint az előző évben —— szá—
molunk a daganatos betegségnek átlag 2—3 éves lefolyásávalf) avagy egyéb, Szemlénk—
ben már az előző évi daganatos felvétel eredményeinek tárgyalása—kor közölt felté- telekből indulunk ki.
Az országos daganatos halandóság is valamivel kisebb 1939-ben, mint 1938—ban.
Százezer lélekre rák és egyéb rosszindulatú daganat miatt 1939-ben ugyanis 960 elhalt volt, míg 1938—ban 973. Ennek azonban más oka van, mint a külön felvétellel számbavett daganatos beteglétszám csök- kenése. Az országos daganatos halandóság 1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1942. évf. 90. l.
') 3X10.599:31.797, amelynek 7.506 csu—
pán 23'6%-a.
——486 —— '1 942
alatt ugyanis mindig az anyakönyvi, nép—
mozgalmi statisztikából származó, százezer lélekre eső gyakoriságot értjük, amelyben tehát az ettől különhaladó daganatos fel—
vétel módszermegváltozásának semmi sze—
repe sincs. Az országos daganatos halandó—
ságnak, 1939—ben a megfelelő 1938. évi arányhoz képest mutatkozó visszafejlődése elsősorban a teriiletváltozás következmé—
nye. Azt, hogy az országos daganatos ha- landóságnak rákos és egyéb rosszindulatú daganatok által okozott része, aurendszeres anyakönyvi haláloki statisztika megindu—
lá—sától (1896) napjainkig, miképen fejlődött, a 2. táblázat tárja elénk. Ezt szemlélteti az I. grafikon is. '.
A két táblázatból kitűnik, hogy az országos rákhalandóságnak hazánkban im—
már közel félszázadja évről—évre rend—
szeres [h.aláloki statisztikával megfigyelt emelkedése öt évvel ezelőtt. 1937—ben
érte el legmagasabb színvonalát (114'60/0000).
Azóta n—émi visszaesés mutatkozik, mely 1939—ben éri el mélypontját. Az 1940—es eredmény is csak az 1934. évi szín—
vonalnak felel meg. Ilyképen tehát né- liány éve megtört a rák és az egyéb rossz—
indulatú daganatok által okozott országos halandóságnak —— a 2. táblán látható ——- azon emelkedése, amelyet eddig a művelt—
ség s vele az orvosi kezelés terjedése által
okozottnak ismertünk meg, .mert ezáltal a daganatos betegséget egyre nagyobb szám—
ban tudják felismerni s mert ugyanezzel a körülménnyel —— t. i. a műveltség terje—
désével a népességben az idősebb kor—
osztályok erősödése is járt, amely korosz—
tályokban a rák gyakori. Mellőzzük jelen- leg az ily betegségek által okozott halan—
dóság százezer lélekre eső arányánál mu—
tatkozó —— 1896-tól 1937—ig szinte évről- évre folytonos _— erősödés okainak vizsgá—
latát, mert erről már több ízben volt Szem—
lénkben szó?) Standard—számításokkal ki- mutattuk ott a nemorvos halottkémek hát—
térbe szorulásának s a kormegoszlás szere- pének, megváltozásának a jelenséget elő—
mozdító hatását. Egyben utaltunk a pár—
huzamos változások és korrelációs számí—
tások alkalmazásának bizonyító erejére.
melyek szerint is a történeti idősorok progressziójának nem a rákbetegség terje—
1) L. pl. Magyar Statisztikai Szemle 1935. évf, 767. l. —— U. 0. 1939. évf. 39. l.
8. szám ———487— 1942 2. A rákhalandóság Magyarországon 1896—tól l940-ig.
Mortalt'te' par cancer en Hongrie de 1896 a 1940.
Rák és egyéb rosszindulatú daganat miatt Rák és egyéb rosszindulatú daganat miatt való elhalálozások 1) — Décés par cancer való elhalálozások 1) —- Décés par cancer
) el par (fautres tumeurs malz'gnesl) et par d'autres tumeurs maligneslv
? ::J _a * a ' xrlz ; §
?! alá?—$$$ Elie—%m
sess— asns , saw-ese:
Év ! " az összes ɧ 83 §§ 33 Ev az össes "Ég %% §§ §§
1crulet halottak .o'a'áx 5—3 § § Terület szám halottak § "ag: §"; § § An- Terri- szám százaleka- msg § % U § § An- . . szerint' szazaleka— 8533 ; g U § ,)
* — MÉCS toire szertnt'. ban 0 ce__ agg—KN nées Termb," ' ban '" d __ Ez; 5 §"
_ _ gent-...ersA 6" . van...:e :
' mnombres Pa' rap aug 3 ÉÉ § : s nom- par _rap EE '" l-É— * §?
abs. port a'tgus §: szo a, És: §; bres port atous 3 tsa—S K; 933 a_g les dzces E bál—ggg; 33 797, abs. les décés B Eofgiuj ájg ;É
% gsíssásse 0/0 sáfssa§§s
fázom aram
§á§§§f§2§§ "ÉÉE'Sgexáí'
!
1896 Ti ?. 4.326 270 1921 5.983 3'5 74'6
1897 5, § 4.975 . 307 1922 6.409 3'7 791
, 1898 3 G 5.007 2'1 305 1923 § 6.601 4'1 ' ö't) 7
1899 § _a_ 4.809 2'4 29'4 1924 § 6.612 4'0 805
1900 § § 6.630 2'4 396 1925 ;: 6.942 4'9 83'4
1901 § 3 6.522 26 38'6 1926 % 7.521 5'4 89'4
1902 ;: : 7.010 2'6 411 1927 __; 7.823 5'2 92'1
' 1903 § § 7.312 2"? 427 1928 %; 8.393 5'7 98'0
1904 53 § 7.611 29 43'9 1929 § 8.648 5'7 1001
1905 5 % 7.630 2'6 437 1930 É 8.888 6'6 102'5
1906 *; § 7.748 2'9 44'0 1931 1 8.873; 61 101'8
1907 §? : 8.121 2.9 45'7' 1932 "E 8.963 57 1023
' 1908 E É 8.509 3.1 47' 1933 § 9.071 7'0 103'0
1909 § §) 8.669 3'1 480 1934 § 9.648 7'5 108'4
1910 .2 § 8.964 3'4 49'3 1935 a 9.881 7'2 1105
1911 É § 9.192 32 50'2 1936 9.854g 7'7 109'9
1912 % 6 9.390 3'6' 503 1937 10.329 8'1 114'6
1913 § 5. 9.446 3'5 506 1938 8.813 6'7 97'3
1914 §? ; 9.954 2'3 52'9 1939 A víssmcsatolt V 77
1915 § § 9.468 2' 502 felridékitsáv—
1916 o 53 9.407 2'4 50'2 va egye
.; Y
1917 ;; § 9.582 25 515 ziZ'í'íZ'íala 9.824 7-0 95-0
1918 § §: 9-015 20 49'0 1940 Avisszacsatolt ' A
1919 *:2 § 5.239 3-2 64-0 felriééki _sáv-
. . va es a v sz—
1920 5 5.398 3 1 65 6 szatértKárpát-
aljával együtt YZcomprt'fi 171
sZ'ÉÉÉZaáif 11.924 7-4 108'4
*) Az első táblázatnal emlitett. elhatárolásban, tehát az ott említett nemzetközi haláloki rendszer 45-53 tételszámai együtt. —-— Szlon les numéros 45 Ez 53 de la nomenclat. internal. des causes de décés, citée par le tableau 1.
dése az oka. Mellgf), Zalkaz) és mások is ugyanerre az eredményre jutottak hasonló módszerű következtetéseikkel.
Jelenleg tehát nem foglalkozva tovább az országos daganatos halandóság 1937-ig tartott erősütemű Ufélszázados emelkedésé- vel, csak a legújabb években mutatko—
zott visszaesést vesszük szemügyre s annak okait kutatjuk. Ebben a körülményben
") L. MeIIy J.: ,,Budapest rákhalandósága"
(Budapest, 1928). Statisztikai Közlemények (szerk.:
JIIyefalvi 1. L. dr.). 56. köt. 1. sz. 47. és köv. l.
'*') L. Zalka O.: ,,A rákstatisztikák értékelése"
(Budapest, 1937). A Manninger Vilmos által szer—
kesztett: ,,A daganatok kór- és gyógytana" cimű munka 16. és köv. l.
elsösorban hazánk évek óta megismétlődő örvendetes területgyarapodásának hatását látjuk, mert a trianoni területnél alacso- nyabb egészségügyi színvonalú területek kerültek wissza hozzánk, amelyek kimu-
tatott daganatos halandósága alacsonyabb.
Erről már többízben volt Szemlvénkben szó)) de persze egyéb körülményeknek
számos szálból szövődő részhatásávlal is számolni kell. Az országos történeti idő- sorok, m—ég ha valamely egyirányú fej—- lődést is mutatnak, az irányító hatáson kívül rendszerint számos részhatás ere-
' 1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1938. évf.
1038. és köv. I., 1939. évf. 209. és köv. I., 1940. évf.
685. és köv. l és végül 1941. évf. 790. és köv. 1.
8. szám _ —— Alt-38 ———— 1942
1896—1940
_j— l00.000 telekre —— Pour l00 000 habllants
l !
Budapesten _ a Budapest * Budapesten ldegenek nélkül a a Budapest, sans les non—résrdants *
ség természetén s a gyógy—
!. A RÁK ÉS EGYÉB ROSSZINDULATÚ DAGANATOK MIATT ELHALTAK kezelési lehetőségeken kíVül
oEcEs CAUSÉS PAR LE CANCER El AUTRES TUMEURS MALIGNES "Nyammm az egha—llat"
beli, oz időjárlásbeli, a gaz—
dasági és a közegészségügyi
'IBS'Z
viszonyok is hatással van——
nak. Túlmeleg nyarú, vagy túlhideg, zord telű években éppenúgy, mint egy vagy—
Magvarországon wen Hongrie *
más járvány által sujtotta—ko ban is az ily régi krónikus bajban szenvedő öregek nagyobb arányban pusztul—
nak, mint más években.
így jönnek létre a rák—*
halandóság országos tör—
téneti i—dősorában évenkint jelentkező ingadozások. A.
területváltozás hatásához
ms
tehát még ezek is hozzájá—
rullnak. Módosítják azt és kisebb eltérést okoznak még a főh—atás mellett, —*
amely tudvalevőleg. emel—
kedés, prolgreslszió immár félszázedja, —— a művelt—
ség s a jobb dialgnózisok
ooooeooooooooogíoiígggggg;
ff
terjedése s ezzel az egész—
ségügyi viszonyok javulása, továbbá a daganatok által leginkább sujtott öregkori korosztályok arányának;
Születesl hely szennt Budapesten "
a Budapest, lleu de naissanca "
mm Lakóhely szerint Budapesten "
a Budapest, lieu de domtcile "
oooooooooo Magyarorszagon — en Hongrie "
erősbödése.
aura—ma'"
Arra vonatkozólag, hogy a rákbetegség többévre szóló idült megbetegedés s hogy a betegség lefolyásának időtartamában nemenkint és daganatféleségenkint mi- nő külömbségek mutatkoz—
nak, az új magyar daga—
" A népmozgalom szerint —— Salon le mouvement de la population
** Az új magyar ráktelv_étel szerint az élő betegek l938—1939
Selon la nouvelle ennuéte honoroise sur le cancer, nombre des malades vivants,en 1938—4939
MV St. Sz, TM?
döjekép alakulnak. Komplex többokú tö- megjelenséggel áll—unk itt szemben. Több—
éves lefolyású idült betegségben szenvedők.
közül egy-egy évben elhlaltakra a beteg—
natosfelvételi—lap több kér—
dést vet fel s így módunk—
ban van erre vonatkozólag közvetlen eredményekkel szolgálni. A kezelésre je"
lentkezett betegektől meg—
kérdeztük, hogy a jelentke- zést megelőzőleg mikor- észlelbék betegségük első jelét .s így mó—
dunkban van a betegségnek az orvosi jelentkezésig eltelt időtarbamáról is átla—
gokat sZá-mítani. Ezek az átlagok két
R. H. de St. 1942