A visszacsatolt keleti terület. Terület és népesség

8—9; szám

—-- 662 —- 1940— , _ Terület és népesség.

Territoire et population.

Résumé. Dans le numero, précédent de la Revue, on trouveun tableau succinct de l'e'tat de la population sur les territoires de l'Est et de la;

Transylvanie gue la décision ,de Vienne, tenant compte en partie des justes revendications hangmi—

ses, a fait reoenir a la mére-patrie. Il est possible maintenant de le compléter par des cliifíres plus exacts des territoires libérés.

Ceuac—ci comprennent 13 comitats ou fragments de comitat de liancienne Hongrie avec zi villes autonomes (Tableau 1). Les régions recouvre'es dans l'Est et en Transylvanie ont une étendue de 43.492

km" avec une population de 2,185.546 times en 1910, de 2,392.603 ómes en 1930. Grdce () leur retour, le territoire de la Hongrie actuelle mesure (Tableau 2) 160729 kmg, soit 49'4% de la superticie de l'an—

cienne Hongrie, et sa population, gui se composait en 1910 de 11,166.886' habitants (53'5% 'de l'en- semble de la population du royaume), se chi/fre ——

suivant les statistigues de 1930 (Tableau 3) — par 12,708.286 habitants, ce gui correspond () une den—

sité de 7914 par kilometre carré (depuis 1930, le nombre des habitants a du monter á 131/2—133Á

millions).

Sur le territoire nouvellement libéré, le mouve- ment de la population avait avant la grande guerre un caractére saiisfaisant, mais sous le ré- gime roumain il présente une allure modeste, comme cela ressort du Tableau 4 indiguant les données re- latives aux unités administratives roumaines. La densité de la population est relativement faible (55'0 par kilometre carre' en 1930), mais il ne faut , pas oublier gae les clzamps cultivables y sont rares et aue si l'on rapporte le nombre des liabiiants a la superficie cultive'e et aux lterbages, on arrive a une proportion assez éleve'e. Des 1816 villes et com- munes rurales, 1798 sont connues pour le nombre de leurs habitants, et il ressort de cette statistigue gue la catégorie des petites communes rurales est prédomi- nante. Il n'y a gue 1/4 agglomérations dont la po—

pulation dépasse le chiffre de 10.000 Izabitants (une de ces agglomérations, Kolozsvár, compte plus de 100000 ámes), En ce guí concerne la langue rna- ternelle (Tableau 5), la proportion des personnes de langue hongroise a été en 1910 de 51'4%. C*est par des moyens artiiiciels gue liélément hongrois a reculé — au moins selon les apparences —— pour céder la premiere place aux Roumains. Ces moyens consistaient dans I'eacpulsion de centaines de mil- liers de gens (lors de lioecupation roumaine, dans l'émigration des Székely économiguement opprimés (les Székely sont un des éléments les plus précieux de la nation hongroise), dans l'affluence de masses venant de Vieille Roumanie, enfin dans les erreurs du recensement' roumain. Dlailleurs, l'élément hon- grois forme des blocs, ce gut kn,est pas le cas de l'élément roumain sur le territoire gui vient de faire retour a la Hongrie. Au point de vue de la religion (Tableau 5), la population mangue d'homogénéité:

l'Eglise gréco-catholigue groupe le plus grand nombre de fidéles, mais les Réformés et les Catholigues ro- mains sont également nombreux, en outre la pro-

portion des Gréco-orientaux et celle des lsraélites ne sont pas non plus négligeables. Les details ter- ritoriauac (Tableau 6) confirment gue dans le ta—

bleau assez mélange' pour ce (lui regarde le _carac- tére ethnigue et la religion, il n'y a de merem unies gue dans les régions hongroises, lá notam- ment oii vit la bonne race des Székely. Le Tableau 7 montre le nombre des habitants des villes et, de , plus, leur répartition suivant la langué maternelle et la religion. Il est fz'appant combien Pélément hongrois domine dans les villes; c'est principalement a cette circonstance aue le territoire transylvain doit son caractére fonciérement hongrois. Dlapres la statistigae des professibns ( Tableauxő et8), Fagricul- ture est fortement représentée dans les regions récemment libérées, dont le développement e'cono- migue peut étre envisagé sous les meilleurs auspices grace surtout aux gualite's de la race székely et gráce aussi aut conditions naturelles.

Dans la Hongrie agrandie, Ia proportion des personnes de langue hongroise, s'exprímant par en- viron 78% en 1910 (Tableau 5), atteint déja 80%.

Ethniguement, malgré guiil g ait des éléments non hongrois, Phomogéne'ite' est donc considérable.

Mais en ce gui concerne les religious, la di- versiie' est grande, puisaue les Catlzolioues romains ne représentent en 1930 gue 53'0% de la population.

La profession diagrículteur est, méme sur le territoire national ugrandi, prépondérante parmi toutes les autres. Tout bien considéré, les régions nouvelle—

ment revenues complétent heureusement, sous liangle démographigue, la Hongrie, out a, ces der—

niers temps. augmenté graduellement.

*

Szemlénk legutolsó számáhanl) röviden

már beszámoltunk arról az örvendetesen ha—

talmas terület- és népességgyarapodásról,

mely Keletmagyarország egy részének és

Észak—Erdélynek a magyar Szent Koroná—

hoz való visszatérésével következett be. Em-

lített első adatközlésünk csupán a végered-

mények felsorakoztatására szorítkozhatott.

Most a már bemutatott adatokat néhány részleteredménnyel egészíthetjük Ici. Újabb adataink az első adatközléssel szemben egy—

ben kissé módosulnak is; Magyarország és Románia között ugyan a végleges határ

megállapitása még nem történt meg, az ideiglenes katonai demarkációs vonal pon-x

tos ismeretében azonban néhány község és

település hovátartozását már tisztázni lehe—

tett, Több esetben viszont községrészekig ha—

ladó pontosságú számítások elvégzésére is

szükség volna, amu'e nincs még mód; ada- tainkat természetesen a demarkációs vonal

1) L. M. Stat. Szemle 1940. évf. 551—554. L

8—9. szám!

bármilyen változása (pl. térképi ábrázolá-

sának helyesbítése stb.) is befolyásolhatja.

Ezért az adatközléseket továbbra is előzete—

scknek kell tekinteni.

Adatismertetésünk során mindenekelőtt

azt kell megállapítani az 1910. évi népszám-

lálás alapján, hogy a csonka magyar állam

gazdasági, katonai és külpolitikai helyzete megszilárdulásának, soha meg nem szűnő revíziós törekvéseinek és húsz éves szenve—

désben inegacélosmlott lelkületű elszakított Véreink hűségének s kitartásának eredmé- nyeként a két baráti nagyhatalom: Német— és Olaszország támogatásával terület és népes-

ség dolgában mennyit nyert vissza a második bécsi döntés napján, 1940 augusztus 30—án Magyarország. lilzt törvényhatósági részle-

————663—— 1 940

tezésben az 1. sz. tábla mutatja be. E sze-

rint összesen 434921) négyzetkilométemyi, 1910-ben közel 22 milliós népesség lakta terület egyesülhetctt a felszabadító magyar hadsereg bevonulásának felejt hetetlenül szép napjaiban —— 1940 szeptember 5. és 13. közt

—— a két korábbi terülelgyarapodás révén

már némileg megnagyobbodott Magyaror—

szággal. A gazdaságt'öldrajzilag csodálatosan 1) Újabb (de békebeli) kataszteri közlések alap- ján a területi adat 43.104 km2; számításaink során azonban a 43.492 king-nyi területből kellett kiindul—

nunk, mert ezt az adatot a 325411 kmg—es magyar—

birodalmi adatnak az 1910, évi népszámlálási mű l. kötetében közölt községi részlezetése alapján álla- pítottuk meg. (A területi és népességi eredm-ények mindvégig teljes községekre vonatkoznak.)

1. A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi rész 1910. évi nagysága és népessége a háború előtti közigazgatási beosztás szerint.

Grandeur et population des territoizes oriental et transylvain recouwe's, d'aprés les chiffres de 1910 et la division administrative d'avant-guerre.

[X,—ÖÉILZÉZÉÉRÉÉÓÉÉ A törvényhatóság egész 1910. évi —— De la

népsű— területéből " superjcz'ei népességéből —— population

területe népes- rüsége totale de 1.910, totale de 1910,

, , 1 kmlre

sege ' , , - - -

Vármegye, tj. város 8255;- popu, Dgísiztf St us la dommattonwtic la Hongm .,. '

Comítats et villes (km?) lam" * 5.355; 1938 1938 ,1939 1940 1938 1938 ,1939 1949

autonomes "___Nw_____lggrkm? ngyőg— nggág- agg-ág— aná—jo egg-§ ugg— agg; aggato-

de la partie gm' vient d'étre aucmtle aprésle aprés le depm'sle avantle aprésle aprésle depm'slz libérée du comitaí ou de la Z nov. 2 11011. 4 avr. 30 amit 2 nov. 2 nov. 4 am'. 30aoút

ville autonomc en gueslion 1938 : 1.938 .' 1939 : 1940 : 1938 : 1938 : 1939 : 1940 : 1910-ben —— shafh'es de 1910 magyar fennhatóság alá tartozott, ill. tartozik olc-ban -— %

Beszterce-Naszód vmf) 4.833 127843 29'5 — —— —— 100'0 — —'— x — 100'0

Bihar . . . . vm. 8.837 232644 60'6 26'2 26'2 26'2 62'4 27'2 27'2 27'2 672

Nagyvárad . tjv.'*) 48 64.169 1.336'9 —— —— — 100'0 —— —— _ 100-0i

Csik . . . . vm. 5.064 145.720 28'8 —— —— — 100'0 —— —— —— 100'0

Háromszék . . . vm. 3.356 129318 38'7 —— — —— 86'3 — —— —— 87'7

Kis-Küküllő . vm. 58 4.797 82'7 — — —— 3'4 —— —— m 41

Kolozs . . vm. 2.912 154819 532 —— —— ——4 60'1 —— — _— 68'5

Kolozsvár . . th. 162 60.808 3753 —— — -—— 100'0 —— — —— 100'0

Máramaros . . . vm. 3.417 144613 42'3 -— — 648 1000 —— —— 596 1000 Maros-Torda . . vm. 4.094 190318 46'5 —— —— * — 98'2 — — .— 98'0

Marosvásárhely tjv. 34 25.517 7505 —-— — —— 1000 M —— —- 100'0

Szatmár . . . . vm. 4.311 250381 58'1 289 29'4 29'4 1000 304 308 308 100'0 Szatmárnémeti . tjv. 183 34.892 1907 __ —— —— ]00'0 —— — —— 100'0

Szilágy . . . . vm. 3.815 230140 60'3 — —— _ 100-0 — _ — 100'0

Szolnok—Doboka . vm. 4.786 251936 52'6 —— —— —— 100'0 —- _. —— 100'0

Udvarhely . vm. 2.708 113.716 42-0 — —— —— 92—2 — _ __ * 91-5

Ugocsa . vm. 374 28.415 62'6 ')——— 23'2 6922 100'0 1)— 192 745 100'0'

Osszesen—Total . 3MSZ/192 2,l85.546 50'2 *) 7'1 3) 7'6 ") 18'4 3) 86'8 8) 8'5 3) 9'1 a)17'5 8) 87'1

!

1) Ugocsa vm.-ből a trianoni ú.n, békeszerződés alapján csak 01 kmhlakatlan terület maradt magyar fennhatóság alatt. —— ') Du comitat d' Ugocsa,

tatások szerint a terület 43.104 king. -—— ') D'aprés un

_ le traité de Trianon ne laissait ?; la Hongrie gmm secteur

'mhabité de 01 kma, — ') Nem az 1910. évi népszámlálási közlés, hanem valamivel későbbi kataszteri kimu- relevé aldast-ral fait peu 'aprés le *Recensement de 1910, 40.104 km*. — a) A felsorolt 17 törvényhatóság (18 vármegye és 4 tjv.) 1910. évi egész területének és lelekszámának "fc-ában. ——') Pourcmtayes á la superíicz'e et á la population totales de 1910 des 1? collectt'm'tés (18 comitats et 4 'villes autonomes) m guestion.

") Vm. comitat. **) ij. : m'lle autonome.

8—9. szám

egységes békebeli Magyarbírodalomnalc ösz—

szesen tizenhét törvényhatóságát: 13 vár—

megyét és 4 tj. várost érintette az ezúttal is a Belvedere-palotában aláírt döntőbírósági

ítélet. A 17 törvényhatóság közül tizenhá—

romból 1940 augusztus 30. előtt még egyet- len rög sem tartozott a magyar fennhatóság

alatt álló területhez; sőt a trianoni csonka országdarabhoz viszonyítva keleten nem is

13, hanem 15 teljesen elszakított törvény—

hatóságnak (11 megyének és 4 tj. városnak) kaptuk kisebb—nagyobb részét vissza lépés—

ről—lépésre előbbrehaladva: a felvidéki ma—

gyar nyelvterület hazatérésekor, Kárpátalja

——664——- 1940

gyors visszafoglalása idején és —— túlnyomó—

részben most, amásodik bécsidöntés napján.

Keleti területeink e szép darabjának fel—

szabadulásakor több vármegye tért vissza teljes egészében, illetőleg vált a visszakap—

csola's következtében teljessé vagy csaknem teljessé. így 1940 augusztus 30. óta hiányta—

lanul a magyar állam alkotórésze a négy tj.

városon: Kolozsváron, Nagyváradon, Szat;-

márnémetln és Marosvásárhelyen kívül

Beszterce-Naszód, Csík, Máramaros, Szat- már, Szilágy, Szolnok—Doboka és Ugocsa vármegye; csaknem teljesnek mondható

Maros—Torda vármegye és nem sok hiány—

2. A Magyarbirodalom, a megcsonkított és a megnagyobbodott Magyarország területe 8 1910. évi népessége és népsűrűsége.

Territot're, ainsi gue nombre des habitants et (lensite' de la population en 1910, dans l'Etat hongrois d'avant la guerre mondiale, dans la Hongrie de Trianon et dans la Hongrie agrandie.

Par rapport au terri— Par rarport á la ,

toiregmvm

popn aiion de" Népsűrűsé

Almagyar— A magyar- ,, A'magyar- A magyar 1 nie-re

Ország, területrész Terület 133233; (2212? $$$??? ZÉÉÉRÁÉZ ($$$ (mio-ben

_ _ Super/lete groís orszagnl) Nombre des groís országi)? Densitédela' Pays et terrttozre (kmg) davant la Hongrie habztants d'auant la Hongrie population

la guerre proprem. en 1910 la guerre proprem. (par km?)

mond. dttel) mond. által) en 1910

Mierület "h.-ában _u—lélekszám Ole—ába?

pouroentage pourcmtage

Magyarbirodalom —— Etat hon-

grois d'avant ta gnerre mond. 325411 100'00 —— 20,886,487 100'00 -—' 64'2 Tulajdonképeni Magyarország

t (Horvát-Szlavonországok nél—

kül) — Hongrie proprement

dite (sans la Croatie-Slavonie) 282870 —— 100'00 18,264.533 _— 10000 64'6 Trianoni Magyarország —— Hon—

grie de Trianon ... 92.963 2856 3285 7,615.117 36'45 41'71 81'9

Az első bécsi döntéskor vissza- nyert terület — Territotre re- ' convré en vertu de la premi-

ere Sentence de Vienne . , . 12.103 3'72 4'27 869357 4'16 4'76 71'9 Magyarország az első bécsi dön—

tés után —— La Hongrie apres '

la prem. Sentence de Vienne . 105.066 3228 3712 8,484.474 4061 4647" 807 A kárpátaljai akció során vissza-

szerzett terület 2) —— Terri—

toire récupe'ré en Subcarpath.') 12.171 374 4'30 496866 2338 272 408 Magyarország a kárpátaljai ak—

ció után — La Hongrie apr-és la récupe'mtion du territoire

subcarpathigue ... 117237 3602 4142 8,981.34O 4299 4919 76'6

A második bécsi döntéskor visszacsatolt keleti és erdélyi terület —— Territaires orientat et transylvain recouvrés en vertu de la deumiéme Senten-

ce de Vienne ... 43.492 13'38 15'38 2,185.546 1046 1198 502

A megnagyobbodott Csonka- Magyarország 1940 augusz- tus 30. után —Hongrie d'apréa gnerre augmentée; aprés le

30 amit 1940 . . . . 160329

49'40 56'80 ll,166.886 5345 6117 695 1) Horvát-Szlavonországok nélkül. —— Sans la Croatia-Stavonie. ") Az 1939 március 15—18411 meg—

szállt terület az 1939 április 4-i területkiegészltéssel együtt. —— Territoire occnpé entre les 15 et 18 mars 1939, avec un secteur récupe're' le 4 noril 1939.

8—9. szám

—665—— 1940 zik Udvarhely és Háromszék megyéből

sem. Mintegy lréthalmadre'szben újból a

magyar föld része Bihar és Kolozs vár- megye, míg Kis—Küküllő csupán parányi da—

rablcájával foglal helyet a megnagyobbodott

Magyarország törvényhatóságai közt. Az ezeréves magyar történelem által megszen—

telt földű vármegyék egész sorát olvassuk tehát most abban a felsorolásban, melyben nevüket a Trianont követő két súlyos decen—

niumban hiába kerestük.

A 2. táblában foglalt számok a meg—

csonlcítas és az országggarapodás [olyama—

Iál híven jellemzik.

Mind a terület, mind a népesség száma

szempontjából még mindíg meglehetősen messze vagyunk a harmonikus életegységet

alkotó békebeli Magyarországtól: a magyar impérium most annak kb. felére terjed ki. A

terűletkiegészülés folyamata azonban pom- pás ütemű volt, hiszen az 1938 november eleje és 1940 augusztus vége közt elszállt alig huszonkéthónapos időszak alatt Magyaror—

szág kisállamból középhatalommá nőtt,

trianoni területe 730%- kal na gyobbodott

meg, az 1910. évi lélekszámot véve alapul

pedig a trianoni csonka-ország népességénél

46'7%—kal több lakos élt az immár kb. 700

km-es szakaszon a Keleti Kárpátokig nyúló mai magyar állam földjén.

1930. évi alapon számítva a trianoni és

a megnagyobbodott Magyarország területe és lalcosszáma a 3. sz. tábla szerint alakult.

Tanulságos megfigyelni, hogyan nőtt meg 1930—as alapon számítva a trianoni lé- lekszám a fokozatos területvisszaszerzés so- rán előbb —— 1938 novemberében —— 11—9.

majd 1939 tavaszán 6'8, végül 1940 augusz—

tus végén 275, tehát összesen 46-2'70—ka1.

Hazánk mai népességének számáról pontos adatok a legközelebbi népszámlálásig nem állanak rendelkezésre. Az államterület- és uralomváltozás rendszerint élénk népesség- l'iullámzz'ist és kieserélődést von maga után;

így előreláthatóan meg fog történni az egy- kori erdélyi menekültek legalább egy részé,- nek hazatérése felszabadult pátriájukba; vi—

szont máris újabb menekülési áradat in—

3. A megnagyobbodott Magyarország 1930. évi területe, népessége és népsűrűsége.

Territoire, nombre des habiiants et densz'te' de la population de la Hongrie agrandie, (Faprés les ehiffres de 1930.

Ország, területrész Pays ei territoire

Terület

(km?)

a visszacsatolt ! Népsűrüa—

keleti és erdélyi 585313?ng 11

teriglet adata—igak A népesség Kiszámított f(eazvelső 39-

a, ma?"?! " száma lélekszám az rületi adat ÉÉÉÉZÁÉSÉÓÉÉSÉ'. 1930.banl) 1939. év Végén alapián

' ' e , ,, , ; ;

Terrztan' tásavkalúw 1""' Nombre des Populaíionml- l szamitva) '*'"4 '" e'lllm'l'" habitants en cule'e, á lajin Densíté Samu!-Jom "Part 79301) de 1939 de lapomr-

lies Oriental: et tran- lationpar

Terület (km?)

l

5ylvaine rém pére'es, km? en

de nouvelle: opera— lo?)

tions valla sir. "

Trianoni Magyarország —— Hongrie de Trianon 3, Az első bécsi döntéskor visszanyert terület

Territoire re'eupe're en vertu de la prem.

Sentence de Vienne .

A kárpátaljai akció soran visszaszerzett te—

rület) — Territoíre récupe're' en Subcarpathie 3) A második bécsi döntéskor visszacsatolt

keleti és erdélyi terület — Territoires ori—

entol et transylvoin reeouwe's en vertu de la deum'eme Sentence de Vienne . .

' A megnagyobbodott Osonka—Magyarmszáv 1940 augusztus 30. után w— Hongrie d apros- guer're augrnente'e; apres le 30 amit 1940

1) A magyar, cseh—szlovák és román ne'pszámlálásoknak csak árnyalatilag eltérö

93.073 3) 11.927 12.061

4) 43.492! 43.104

*) masnal

93.073 8,688.319 9,129.000 5336

11.92? 1,034.463 1,058.000 86'66

12.061 592901 670000 49'17

289260?) 2,633.000 5500

l

160165 12,708.286 5Hít/190000 79'14 időpontra vo—

natkozó adatai alapján. ——-— 2) Az 1939 március 15—18-án megszállt terület az 1939 április 4—i terület—

kiegészítéssel együtt.

keletmagyarországi részt illetően 1910.

földjének enny része már a fenti — pl

— 3) Az 1930. évi területi adatok a legutolsó magyar, illetőleg cseh-szlovák köz—

lések alapján számíttattak ki és kissé eltérnek a 2. sz. táblában közölt eredményektől.

évi adat; minthogy a kettészelt területű határmenti községek a trianoni területre vonatkozó — adatokban részben

_ 4) Az erdélyi és benne- foglaltatik, a visszacsatolt keleti és erdélyi részre, valamint a megnagyobbodott Magyarországra vo- natkozó adat valamivel valószínűleg meghaladja a valóságot. A kataszteri kiegészítések alapján számítva a visszatért keleti részek területet, a most visszacsatolt terület 43.104 km2, a megnagyobbodott x Magyarország területe 160165 kmz, népsűrűsége pedig négyzetkilométerenkint 7934 fő. —— 5) Ez a

szám időközben a 131/2 millió fölé, sőt %% millióra, ill. fölé is emelkedhetett.

8—9. szám

dult meg Erdély déli részeiből és a

Romániánál maradt többi területről s

a Regátból jött értelmiségi és egyéb elemek (katonák stb.) tulajdonképeni hazá-

jukba való visszatelepülése is valószínű. A

visszatért keleti és erdélyi területen a népes—

ség jelenlegi számáról készült becslés —— a

lélekszám eszerint több mint 26 millió fő ——

ezért meglehetősen kétes értékű. Kétségte—

lennek látszik ellenben, hogy a mai ország- területen élő lakosság száma a 1314 milliót lényegesen meghaladja, sőt a 133/2—133/4.

milliótl) (népsűrűsége pedig a négyzetkilo- méterenkint 83—86 lelket) elérheti?) Nap- jainkban tehát csaknem pontosan ugyan- annyi lakosa van a 160000 négyzetkilométer kiterjedésű csonka magyar hazának, mint

volt két emberöltővel ezelőtt, 1869-ben a

közel 283000 négyzetkilométer nagyságú

anyaországnak?)

A felszabadult erdélyi és kelelmagyaror- szági részeket honvédségünk román közigaz—

gatási beosztásban vette át s a katonai köz—

igazgatás is általában ehhez simulóan indult

meg; további tábláink tehát ebben a területi

tagolásban —— az 1938. évi román közigaz—

gatási beosztásban4) — tárják elő a legfon-

tosabb adatokat.

A 4. sz. tábla a népesség 1910. és 1930.

évi számát ehhez képest az 1938. évi román közigazgatási beosztásban szemlélteti; a ro-

mán közigazgatás szerint csak Kolozsvár

és Nagyvárad maradt törvényhatósági

jogú város; táblánk ezért Marosvásárhely

és Szatmárnémeti törvényhatósági jogú városokat a megyei sorba beolvasztva közli,

egyben azonban a két megye és tj. város adatait külön sorokban is közreadja. A ro- 1) Ú. m. trianoni terület 92—93 millió, Fel—

vidék visszacsatolt része 11 millió, Kárpátalja 0") millió, visszatért keleti és erdélyi terület (a román évkönyv kiszámított lélekszámadatai figyelembe—

vételével) 2'6—2'7 millió.

*) 1938 november első napján, az első bécsi döntés előtt a trianoni csonkaterületen a lakosok száma nem érte el egészen a 91 milliót; ehhez ké—

pest a mai Magyarország több mint 13'5 milliós lélekszáma legalább 44 milliós, kb. 48—50%—os (az 1930. évi lélekszámhoz mérve pedig mintegy 55——

60%—os) többletet mutat.

8) 1869-ben ugyanis Magyarország (anyaország)

polgári lakosainak a száma 13,579.129, az összes lakosságé 13,663.305 fő volt. (A Magyarbirodalom polgári népességének a száma ugyanakkor 15,420.251, ill. az összes lakosságé 15.512.379 lélek volt.)

') ll települést összesen 8830 lakossal az 1930.

évi beosztás alapján soroltunk beamegfelelő megyé—

hez (ú. m_ Csík megyéhez 4059, Kolozshoz 175, Maros-Tordához 1479, Szatmárhoz 1133 és Szilágy- hoz 1484 lelket).

——666—

IBM)

mán alapokon nyugvó területi csoportosítás-

ban egyébként Ugocsa vármegye eltűnik s több más megye is a Világháború előttitől eltérő határokkal szerepel, mégpedig nem

csekély mértékben azért, hogy a magyarság összefüggő s itt—ott román nézőpontból túl

nagy. súlyúnak ítélt tömbjei megbontassa—

nak.

A régi magyar beosztáshoz hasonlóan a

román taoolásnak megfelelően felsorolt vár—

megyék is jelentős részben teljesen, vagy

csaknem teljesen kerültek vissza Magyaror—

szághoz. Területük és Iélelcszámulc elég egy- öntetű: a bukovinai Campnlung megyének,

továbbá Kis-Küküllő és Nagy—Küküllő me- gyének parányi darabkáitól eltekintve, álta-

lában 2.600—5200 négyzetkilométernyi,

120000—340000 lakosú megyék (megye-

részek) tértek most vissza hozzánk. Sokkal ingadozóbb a húszéves népgyarapodás in—

dex-sora. Tudvalevő, hogy a hazánkkal is—

mét egyesült erdélyi és keletmagyarországi

részeken általában szapora nép lakik. A szé—

kely'ségnél a román uralom idején nagyon

megnehezült viszonyok miatt tagadhatatla- nul terjedő egyke ellenére a gyermekbőség

máig kielégítő s az erdélyi románoknak is

éppen az északi tömegei szaporodnak erő- teljesebben. A kedvező természetes szaporu—

Iatnalc a tényleges népgyampoda'sban még a nyomát sem látjuk,!) ami még akkor sem vet jó fényt a román uralom népesedés- és gazda—

ságpolitikájáraf) ha a rendkívüli okokra (világháború, 1918. évi influenzajárvány, magyarok kiüldözése) is Eutalunk. Hiszen a tényleges népnövekedés aránya évi átlagban

1910 és 1930 közt mindössze 0'lr70/o-0t ért

el, holott pl. a trianoni területen 07, a fel—

vidéki területsávon közel 10, a kárpátaljai részen pedig valamivel több, mint 1'0%-ra

rúgott. Magyarország e szerint olyan terü- lettel lett most nagyobb, melynek vándorlási mérlege a román impérium húsz nehéz éve alatt erősen veszteséges volt. A természetes

népességtöbblet cdabazatartása, munkához juttatása terén éppen ezért igen nagy, de

egyben igen szép feladat nehezedik a ma- gyar gazdaságpolitikára.

Részletadataink szerint csak a nagyobb városokban mutatkozott komoly tényleges szaporulat, mégpedig nem kis részben oda nem való idegen elemek (regátbeliek) betó—

dulása folytán.

1) A tényleges népszaporodás mill—1930. évi üteme egész Erdélyben szintén nagyon lanyha volt.

'*') Csak 1930 után mutatkozott e tekintetben némi fellendülés.

8—9. szám

———667—— 1940

4. A visszacsatolt keletmagyarországí és erdélyi részúterülete, 1910. és 1930. évi népessége s nép——

m..., sűrűsége az 1938. évi román közigazgatási beosztás szerint.

Territoire, nombre des habitants et derisité de la population en 1910 et 1930, des parties orientale et tran- sylvaine recouwe'es; indigue's dlaprés la division administrative roumairte de 1938.

'láényleges ?épgyaráipgu—

. , Terület A népesség száma es vagy agyas _ NÉPSűrüSég (1 limite) . Vármegye, tj. varos Terriíoíre Nombrg des habitants g£;;:;;;;$:$í(Y—L)- Densité delagogulaíion

Comitats et villes autonomes ka 817ecfűigfola %%"latw" (par m)

1) " *

1910 1930 ifgxbsjeífgf % 1910 E 1930

Beszterce-Naszód vmf") 4.826 137686 144131 6.445 47 318 333 :

Bihar vm. ... 3.361 204581 222.861 18.280 89 60'!) 66'3 f

Nagyvárad tjv.**) . 48 64.169 82.687 18.518 2819 1.336'9 1.722'6 ';

Cámpulung vm. . ... 200 1.532 . 1.443 — 89 —— 5'8 7'7 7'2 '.

Csík vm. . . ... 4.993 136785 145806 9.021 6'6 27'4 . 29'2 ? Háromszék vm.. 3.357 129918 126816 ——3.102 —— 2'4- 387 378 "'

Kis—Küküllő vm. ... 25 2.566 2.761 195 76 1026 1104 *

Kolozs vm.. . . 2.686 142601 154.348 11.847 8.3 531 574 ] Kolozsvár tjv. . . 162 60.808 100.844 40.036 658 3751? 622'1 . Máramaros vm ... 3.417 144513 161.575 17.062 118 423 473 .

MarOs-Torda vm. (Marosvásár— ;

hellyel együtt — y compr. Ma- í

rosvásárhely) . . . 4.615 244755 268.760 24.005 98 53'0 58'2 ;.

Maros-Torda vm. ... 4.581 219238 230.243 11.005 50 479 50'3 *

Marosvásárhely tjv?) ... 34 25.517 38.517 18.000 509 7506 1.132'9 "

Nagy-Küküllő vm ... 36 1.058 1.010 — 48 —— 4'5 294 281 *

Szatmár vm. (Szatmárnémetivel *

együtt -— y compr. Szatmár-

'németi) ... 4.313 265958 294.875 28.917 109 61'7 68'4

Szatmár vm. . . . ... 4.180 231.066 243.380 12.814 5'3 500 589

Szatmárnémeti th.2) . . . . . . 183 34.892 51.495 16.603 47'6' 190'7 381'4

Szilágy vm. ... 5.160 317022 343.847 26.325 93 614 665 .

Szolnok—Doboka vm. 3.965 207.713 219.355 11.642 5'6 52'4 5553 j

Udvarhely vm ... . . . . 2.828 123981 121084 —1.997 —— 1'6 43'8 43'1 ,

Osszesen _ zotaz. .] mais—2! 2,185.5461 2,392.603 207057 § 9—5 50-2 1 550 t

1) Az 1910. évi népszámlálási közlés alapján kiszámított terület. —— Calcule' d'aprés le recensement de la population de 1910. —— 2) A román közigazgatási beosztás szerint nem törvényhatósági jogú város. —

régime admmistratif roumam, elle n'e'tait pas considére'e comme ville autonome. ——

Parle—

3) Nem az 1910. évi nép- számlálási közlés, hanem valamivel későbbi kataszteri kimutatások szerint a. terület 43.104 111112. —- D'aprés- im relevé cadastml, fait aprés le recensement de 1910, 43.104 km?

*) Vm. :: comitat. —— **) ij. : ville autonome.

A megyék közül egyetlenegynek a népes- ségfejlődése sem kielégítő; a székely megyék

sorából Háromszék és Udvarhely vármegyé- ben meg éppenséggel visszaesés mutatko—

zott, holott a világháború előtt mindkét tör—

vényhatóság népessége növekedett, ha nem

is túlgyors ütemben. Lélekszámuknak az el-

szakitás utáni apadására, valamint a többi megye ugyancsak lanyha népesedésére a nyers ne'psű'rűségi adatokban magyarázatot nem találunk, hiszen nemcsak az 1930-ban

négyzetkilométerenkint 55'0—es népsűrűségi átlag, de pl. Szatmár, Szilágy és Bihar vár- megyének táblázatunkban a maximumot képviselő 66—68 főnyi átlagos lakottsága

sem mondható magasnak, Csík, Beszterce—

Naszód és Háromszék vármegyében pedig a népsűrűség nyers arányszáma kifejezet- ten alacsony. Egészen más képet ka- punk persze a sűrűn- és ritkánlakottsá-g—

ról, ha a tisztább népsűrűségi szá—

mítások eredményeit nézzük: a most visz-- szatért keleti földdarabon a szántó—, kert-,, és szőlőterületre számitott népsűrűségi

arány négyzetkilométerenkint 1686 fő, a—

szántó—, kert-, szőlő—, rét- és Iegelőterülethez viszonyított hányados pedig 926 lélek. Az.

ország többi részeihez képestl) mindkét

arányszám meglehetős sűrűnlakottságra de- rít világot; igaz viszont, hogy az erdőterü—

let teljes elhanyagolása éppen a hegyvidé- keken befolyásolja a leginkább az ilyen nép-—

sűrűségi számítások értékét: a valóságos 1) A szántó—, kert- és szőlőterülethez viszonyítva a trianoni Magyarország népsűrűsége 1930-ban!

1 km,-re 147, a felvidéki területsávé pedig 140 volt s csak a Kárpátaljáé ugrott 294—re; 1 km2 szántó-, kert-, szőlő—, rét— és legelőterületre pedig a trianoni részen 115, az első bécsi döntéskor visszatért északi területnyulványon 111, a Kárpátalján pedig 112 la- kos jutott. (Az erdőterület figyelmenkívül hagyása leginkább a Kárpátalján Zavaró.) *

8—9. szám 4668—

helyzet tehát Erdélyben és Erdély nyugati szélén valamiyel kedvezőbb, mint aminőnek az ú. n. tiszta népsűrűségi számítások mu-

tatják. Rég tudott dolog, hogy a mezőgaz- dasági területhez viszonyított népsűrűségi adatok az ország peremén, Erdélyben pedig a magasfekvésű, hegyes-völgyes székely megyékben emelkedtek a legmagasabbral) A székelység vándormozgását, délfelé húzó—

dását is részben ez idézte elő; e megyék

népeltarló erejének növelése céljából tehát a mezőgazdaság és kivált az állattenyésztés

támogatása és feljavítása, az iparfejlesztés,

a kisipar felkarolása, közmunkák mielőbbi megkezdése múlhatatlanul szükséges.

Népességfejlődési szempontból tanulsá—

ságos volna a lakosság születési hely szerint

való megoszlásának részletekbe hatoló meg-

figyelése. Minthogy a magyar és a román statisztika e tekintetben nem teljesen homo-

gén, e helyütt csupán a l'őeredményeken

szaladhatunk végig. Mindenekelőtt az 1910.

évi magyar népszámlálás községi adataiból

a visszacsatolt területre vonatkozólag megg—

állapitott végszámokat mutatjuk be:

1 9 1 0—1) e n A születési hely főcsoportjaí szám O/o-ban

szerint

Helybeli ... a. . . § 1,610.889i 73'8 Ugyanazon megyebeli m . . 859060 16'4

Más magyarországi üt? . , 203352 9-3 Horvátszlavonországi . . 3 . . § 586 00 Romániai ... ig § 2.243? 0'1

Egyéb külföldi w § 9 117 04

Ismeretlen ... ; 907 00

Osszesen . . § 2,186.158 1001;

l

Az 1930—(18 román népszámlálási kiad—

vány a születési hely statisztikáját csupán járási részletezésben közli. Az "ideiglenes ka-

tonai demarkációs vonal által kettészelt já—

rásokra vonatkozó adatokat tehát csak becslésszcrűen, a lélekszám arányában oszt—

hattuk el a visszakerült és a Romániánál maradt részek közt. A húsz évi rabságból a közelmultban hazatért területre vonatkozó végszámok értékét ezek a becslések termé—

szetesen nem befolyásolják túlságosan. így nyert adataink a következők:

A szántó-, kert- és szőlőterülethez viszonyítva

a népsűrűség 1930—ban Csík megyében 208'6, Mára—

marosban pedig 315'0-re duzzadt, Szilágyban ellen—

ben mindössze 124'3 fő volt; ha a termőterülethez a füvesterűletet (vét, legelő) is hozzáadjuk, az így nyert területhez viszonyított népsűrűség dolgában

1930—ban Maros—Torda (95'5) és Háromszék (95'1)

magaslott ki s Csik (56'6) és Beszterce-Naszód (62'7) látszott a legritkábban lakottnak.

,1940 _

1930—ban

A születési hely fócsoponjai _ ! ___.

__ sgéginmll) 'la—ben

Helybeli ... . . . § 1,767.484 73'9

Ugyanazon megyebeli ?, 857189 14'9

Más erdélyi ?) . , . . fi? 174428 73

Romániai ... ;; 25.777 11

Külföldi . . § 64.278 27

Ismeretlen . . . 3.747 0'1

Összesen . . § 23926033 100'0

1) Részben becslés. —— 2) Ideértve a keletmagyar—

országi részeket is.

Az a tény, hogy a helybeli születésűek

aránya nem csökkent, sőt kissé még emelke-

dett is, a kedvezőtlen népességfejlődésnek s

a lanyha gazdasági vérkeringésnek lehet ki—

fejezője. A külföldön születettek arányát részben a még ott maradt magyarországi származásúak szöktetik viszonylag magasra.

A legfeltűnőbb azonban az, hogy ugyanak—

kor, amikor a székelység csapatostul kény- szerült szülőföldjének elhagyására, a romá—

niai születésűeknek 1910—ben mindössze 2.242 főnyi száma megtizenegyszereződött,

25.777—re duzzadt. Ez az Erdélyre számbeli súlyát messze felülmúló mértékben ránehe—

zedő réteg a magyarság kárára még 1930

után is továbbgyaranodott.

A második bécsi döntés következtében Magyarországhoz csatolt községek és váro—

sok száma (az 1938. évi román közigazga—

tási alapon számítva) 1816. E néptömörülé—

sek közül I798—nalc állapítható meg minden kétséget kizáróan az 1930. évi népessége.

Lélelcszámnagyságcsoportok szerint ez az 1798 (az 1938. évi román közigazgatási be—

osztás szerint 1804 ) település 1930—ban a kö- vetkezőképpen oszlott meg:

A községek és városok

Lélekszám Vá— _. lmeEW—M

nagy ságcsoportok sszzgat a; $$$/a_—

szerint ban

500-nál kevesebb 880 21'2 184.543§ 5'6

500— 1.000 741 41'2 541046 22'6

1.000— 2000 '; 461 25? 626881 26'2 2.000— 3000 ,, 111 6'2 267246 11'2 3.000— 5.000 m 69 3'8 261.128 10!)

5.000— 10.000 D 22 1'2 145119 61

10.000— 20000 § 9 05 117368 49

20.000— 50.000 .. 2 01 63.651. 27

50.000—100.000 2 0-1 1341823 5'6

100.000-nél több 1 00 100844! 4'2

. Il)1_798I100'0§2,392.603§100'0

A hiányzó községeknek a. lélekszáma nem áll rendelkezésre (ezek a községek túlnyomóan újabb települések, vagy a tábla összeállításánál figyelembe- vett községek valamelyikéhez tartoztak és annak adatában foglaltatnak). A községek száma tulajdon- képen 1804.

Összesen . .

1)

1

8—9.' szam

Észak-Erdélyben és a visszatért keleti

sávon általában a Icisközségi jelleg a domi—

náló; főként az 500—1.000 és 1.000—2000

lakosú községek száma és népességi súlya felötlő, nagyobb, mint akár a trianoni, akár a visszanyert felvidéki és kárpátaljai terüle—

teken. A visszatért népességnek jóval több, mint fele él 2000 lakoson aluli községek—

ben. Különösen előtérbe lép a kisközségi jel-

leg Kolozs vármegyében, míg Csík és Mára-

maros megye nagykiterjedésű hegyi közsé—

geiben az átlagos lélekszám meglehetősen magas. lilegemlíthetjük még, hogy a lakos- ság elég nagy hányada él szétszórtan a kül- területeken s a községek települési jellege is sokfelé tipikusan hegyvidéki.

A tízezernél népesebb néptömörülések

száma 1930—ban mindössze 14 volt; közülük

Mátyás király szülővárosa, az újabban re-

gátbeli román elemmel is erősen felduzzasz-

tott Kolozsvár 1930-ban a százezres határon

is túlkerült. A békebeli közigazgatási beosz- tás szerint a most hazatalált keleti és erdélyi

területen 4 tj, város terült el: Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti és Marosvásár-

hely; a rt. városok száma ezen a földdara-

ben 15 volt, ú. m. Máramarossziget, Nagy—

károly, Dés, Beszterce, Nagybánya, Sepsi—

szentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Szászré—

gen, Székelyudvarhely, Zilah, Szilágysomlyó, Szamosújvár, Kézdivásárhely, Csíkszereda és

Felsőbánya; ezenfelül 3 település a román

megszállás idején lett város, mégpedig Bántl'yhunyad, Nagyszalonta és Naszód.

Mindezeknek a gócoknak népességfejlődé-

sét a Szemle legutóbbi számábanl) 1869-ig

visszamenően tártuk az olvasó elé; a, 7. sz.

tábla most csak az 1910. és 1930. évi lélek- számadataikat közli.

5. sz. táblánk arról rajzot képet, hogy

anyanyelv, vallás és foglalkozás szerint a felszabadult rész népessége hogyan rétegző- dik s e legfrissebb területgazdagodás után milyen e tekintetben a megnagyobbodott

Magyarország népösszetétele.

A második bécsi döntés a Romániához csa-

tolt területnek a Székelyföldig nyúló és azt körülölelő északi darab ját kanyarította vissza

Magyarországhoz. Tehát az Erdély déli fe—

lén élő magyarság — ideértve a bánáti, ma- rosvölgyi, mezőségi magyarokat is —— ro-

mán uralom alatt maradt. Az 1910. évi ala—

pon számítva 538589, a valóságon alul, ma-

radó 1930—as román statisztikából kitelszően pedig 474.000 magyar ajkú élt a visszama—

1) L. M. Stat. Szemle 1941). évf. 553. 1.

——669— 1940

A vnsmpsnon Kfttmuemonsztat És mum! RÉSZ nevessen anvmvav És mus szam.

PDPUtAltON DES lERRtlDIRES ORIENlAt El TRANSYLVMN RECUUVRÉS.

SUWANY LA LANGUE MATIRNELLE El U REUGIDN

AHYAHVELV SZERIIII teto-Bill stimm LA LANGUE MATERNELLE. EN mo

mint:

Hongmis 556 , német

;?ÉÉtt—a Atlemands

;!

% róm. kut.

Cathol. mm.

% 951. kal.

Erécovcathut.

vatorm.

call'lnlms mus SZEM!" NSB-BM! lS'Hél' SUIVANY LA RELIBION, EM 133!)

Luthériens Autres .

ll SLSz. IM).

Grécn-urient.

unitárius jihllii Unitairas "

izraelita

^{air—,; 'lla}

Rltdei! 1350.

iadt területeken! Annál örvendetesebb,hogy a trianoni határszélisaszilágysági és kalota- szegimagyarság egy részén kivül ismét miénk a székelység túlnyomó része. Erdély és Kelet- magyarország visszatért darabja földrajzi—

lag szorosan összefügg a második bécsi dön- tés előtti Magyarországgal; a Székelyföld felszabadítása a közbeeső magyar terü—

leteken kívül egyes román többségű ré—

szek visszacsatolását is maga után vonta; a visszanyert országdarab éppen ezért nem

zárt, egységes nyelvterület, hanem etnikai tekintetben meglehetősen színes. A ma—

gyarság 1910. évi aránya azonban így is

meghaladta itt az 5()%-0t, holott, mint lát—

tuk, nagy tömegjei éltek a. bécsi döntés vo—

nalán kívül fekvő részeken. 1910—hez képest

az etnikai kép újabban erősen és természet-

ellenes módon eltorzult. Egyedül 1918 és

1924 közt egész Erdélyből (minimális szá-

mítás szerint) 197035 magyar menekült át

a trianoni területre. A gazdaságilag elnyo-

mott, tespedő, lerongyolódó székelység sem bírta odahazatartani népességfeleslegeit s

vándorhulláma Brassón át a tulajdonképeni

Romániába csapott át; ugyanakkor helyét a betóduló oláhok foglalták el. Ezért azután 1930-ban az egyébként hitelesnek nem tekint—

hető román statisztika amagyarság számát

(1,007.145) és arányát (421) a románokénál (1,164.672 fő, vagyis 48-7) valamivel

kisebbnek mutatta ki, míg a német ajkúak száma a jiddis anyanyelvűek külön kimuta-

tása miatt 60.046—ra, aránya pedig 2'5%—ra

csökkent. Megjegyzendő, hogy a viszonylag ma is még jól szaporodó székelyeinknek és

a menekülteknek várható hazatérése követ—

5. A népesség anyanyelv, vallás és foglalkozás szerint Magyarországon és a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi területen.

P:)pnlation snivant la langne maternelle, la religion et la profession, en Hongrie et sur les territoires nriental et transylvain recouvre's.

!) Mix/iban foglalja a jiddis anyanyelvűeket is, akik l9lOAben németeknek mutattattak ki.

egyedül akeloti megyékben meghaladja a százezret, ami a lakosság kb.

yiddishs, indígnés en 1.910 mmme Allwnands. (Dans les comiíats de l' cent milla, représentant mvíron Ill/o de la population). ——

és foglalkozási adatainak

la religion et la profession, sur les pá ici dzféw légárement du

hiányában tableau Z.

A trianoni Ma-

gyarország és Az 1939 már—

Az első bécsi az első bécsi eius-április Magyarország Avisszacsatoit

döntés alapján döntés alapján folyamán avisszacsatolt erdélyi és A megnagyob—

A trianoni Ma— visszacsatolt visszacsatolt visszatért északi és kár— keletmagyar— bodott Magyar- avar-orszá" felvidéki rész felvidéki rész kárpátaljai pátaljai teriile— országi terület ország együtt Anyanyelv, vallás 20"!!in (; Zone noni egyutt resz tekkel egyutt Territoires (1940.aug.30.)

ML foglalkozás Trianon ! reconm'ée en Hongrie de Partie sub. Hongrie avec oriental ei Hongn'e

vertu de la Zre Trianon eizone carpathigue la zone nord ei transyluain agrandie:

Langue maternelle, Senience de nem! reconvrée reconvrée laSnbcarpathie meguwés (30 amit 1940)

,", ' ' Vienne en vertu de la en mars— recouurées

religion et professzon ]re Sentence am'il 1939

de Vtmne

szám szám szám ! szám szám szám szám

nmnbres % nombres O/o nombres l 0/0 nombr. % nombres % nmnbres % nombres 0lo

abs. abs. ! abs. ; abs. abs. ; abs. abs.

!

_ a) Anyanyelv szerint i

_ 1910—ben —— Snívant la lan— ! ,

gne matern., en 1911).

Magyar —— Hongrois. 6,730.996i 884 751.951 86'5 7.482947 88'2 63.025 12"? 7,545.972 84' l,123.216 51'4 8.669.188 77?

_ Német —— Allemands . . 554594". 76 17.354 2'0 571.948 6'7 57.435 116 629.383 7' 89.254 411) 718.637 1) 6'4 ( Szlovák (ml)—Slovagncs . 165273 222 84.905 9'8 250178 3'0 20.449 41 270.627 .?'0 12.809 0'6 283436 25 ' Román —— Ronmains. 28.434 04 360 ()'0 28794 0-3 11.385 23 40.179 0'5 919690 42] 959369 8'6' Rutén —- Rn/hénes . 1.133; 00 8.941 1'0 10.074 0'1342029 6829 352103 3'9 18.340 08 370443 3'3 3 Egyéb és ismeretlen — An- '

tres et inconn. . . 134607 1-7 5.788 07 140475 17 2.164 0'4 142639 1'6 22.237 1'0 164.876 15 _ Osszesen —— Total . . T,615.117 100'0 510921!!! [OO—Il 8.484410100'0 496487 1000 S,980.908 100' 2185546 100'0 2)ll,166 449100'0'

. b)Vallás szerint l9l0-ben. !

Suivant la religion, 511910. , §

Római katolikus — Catho— i

_ ligues rom. . . . . . 4,785.515 62'8 528444 60'8 531395!) 62? 35.862 72 5,349.821 5.9'6 422492 19'3 5,772.313 51'7 _ Görög kat. _ Gréco—cath. 165536 22 53.926 6-2 219.462 2'6 378285 76-2 597347 5-6 825273 37-8 1.423.020 12'7 . Református— Calvinistes 1,632.852 21-4 186504 214 1,819.356 214 17.583 3'5 1,836.939 20'4' 502250 ZJ'Ú 2,339.189 20'9

; Evangélikus — Lulhérims 485219 64 32.736 .?'8 517955 61 974 02 518329 58 46.098 21 565027 5"!

Görög keleti —— Grc'co— ,

orientalt): . . . . 61.427 08 571 0'1 61.998 07 430 0-1 62.428 07 212312 97 274.740 2'5

Unitárius — Unilaires . . 5.108 01 95 0—0 5.203 0-1 24 01] 5.227 01 41.237 1'9 46.464 04

_ Izraelita — Israélites . 471378 62 66.845 77 538223 63 63.324 128 601.547 6'7 134225 0'1 735172 66 , Egyéb és ismeretlen —— Au-

tres el inconn. . 8.082 0-1 178 01) 8.260 0—1 5 00 8.265 01 1.659 0'1 9.924 01

Összesen — Total . Mil—5.117 zoo-0 8692121100'0 snsmw 1011-0496497i100'0 s,9su.sm,1m- 2,185.546 100'0 mun—449 100'0'

c Vallás szerint l930-ban. ,, ?

uívant la religion, en 1931).

Római katolikus — Catho—

_ ,

, ligues rom. . . . . . 5,634.003 64'9 645089 1524 6,279.092 646 42.728 7'2 6,321.820 1912 421460 1717 b,743.280 SM

! Görög kat. _ Gréco-cazh. 201393 23 70.295 6-8 271388 2-8 342241 577 613.629 5—9 934282 39-1 1.547911 12'2

_i Református —— Calvinistes 1.813.162 20'9 185568 17'9 1,998.730 205 16.661 28 2,015.391 1915 505299 21'1 21520-690 19'3

;, Evangélikus — Lníhériens 534165 61 37.322 36 571487 5'9 875 0' 572.362 5-5 42.590 1'8 614952 4-8

* Görög keleti —— Gréco—

orieniaux . . . . 39.839 04 1.278 0-1 41.117 0'4110.756 187 150.873 1'5 283135 11'8 434008 ?4

Unitárius —— Unitaires . 6.266 01 , . 6.266 01 . . 6.266 01 40.031 1'7 46.297 04

' Izraelita —Israe'lites . 444567 51 78.190 76 522757 54 71.782 121 594.539 58 148288 62 742327 58 Egyéb és ismeretlen —— An—

ires et inconn. . . 15.224 0-2 16.721 1-6 31.945 03 7.858 1'.? 40.803 04 17.518 0"? 58.321 0'5 Osszesen —— Total 865331!) 100-0 1,031.4li3.1/)0'0 072279: 100'0 592901 1001! 10,815.683 100' 2392603 100'0 12708286 1000

d) Foglalkozás szerint i

. 1910—ben. * l

l Suivanl la profusion, en 1910.

()stermelés —— l'md.dnsol 4,259.509 55'9 521167 6170 4,781.276 563 882.069 76'9 5,163.345 57'0 1,521.123 637'5 6.584-468 59'9 Bányászat és kohászat

Mines et métallnrgie 87.328 P? 4.459 0'5 91.787 1'1 2.635 05 94.422 1' 18.704 (J'S 113126 10 Ipar — Industria . 1,532.479 20'1 148003 17'0 1,680.482 198 41.226 83 1,721.708 19! 285267 13'1 2,006.975 18-0 Kereskedelem és hitel

Commerce el crédit . 350509 41? 35.045 40 385654 4'5 15.197 31 400851 46 69.708 ?'2 470.559 4-2 Közlekedés—Communicat. 301986 40 35.216 4'1 343202 4-1 11.216 2'3 354418 3'9 49.775 23 404.193 3-6 Bányászat, ipar és forgalom

együtt — Total pom'íes mi—

nes, l'indnstrie elle tra/ic 2,278.402 290 222.723 25'6 2,501.125 29'5 70.274 142 2,571.399 286 423.454 19'4 2,994.853 26'8 Közszolgálat és szabadfog-

lalkozások — azi'uices pn-

blics et profess. libémles 303737 40 32.509 37 336246 4'() 10.688 22 346934 329 76.444 3-5 423378 .?'8 Véderő—Defense nationale 63.300 On? 13.394 1'6 76.694 09 553 D'] 77.247 119 16.256 (I'? 93.503 0'8

Napszámosok k, m. n. , '

.Iom'nalíers s. a. i. . . l78.284 2'4 20.678 24 198962 2'3 18.418 .?'7 217380 24 43.822 21) 261202 23 Házicselédek— Domesiignes 215153 28 22.232 26 237385 28 5.772 1'1 243157 27 43.594 27) 286751 25

lanyéb és ismeretleff foglal— '

kozásúak —— Habitants exercani une autre profes—

sion ou une projession non !

déclarée . . . . . . 316.732f 4'2 35.996 4'1 352726; 42 8.713 1'8 361441 41 60.853 2'8 422294 3'8 Összesen —— fatal . [ 7.6151111100'01 8692981100'0] %, Hi.—1161 100111196487'1000 S,980;903]1(/(l'0l 2,185.546l100'0 2)11,166.449l100*0

A német anyanyelvű izraeliták száma ii)/mának felel meg. — Ycompris les habitants de langne matern.

Est, le nombre desjsméiites de Zangne materm allemande dépasse 2) Néhánv felvidéki és kárpátaljai külterületi lakottheiyianyanyolví, vallási a_2. táblától lényegtelenül eltérő adat. _ Comme on n'a pas de donnée, pour la langne mattf'nü mphéries habite'es de gnelgues localités de la zonr nord et dr, la Subcarpathie, le chifre indigne