Olaszország. Ipar

4. szám

való egybevetéséből megtudjuk, hogy 100 lakosra ott 202 kat. hold, nálunk pedig

%% ket. hold erdő jut, vagyis, az erdő- területek elégtelen volta és a lakosság sűrű- ség—e következtében az erdőgazdaságot te- kintve Olaszország sincs jobb helyzetben, mint hazánk. A faanyagokban mutatkozó

-—-317-—-— 1937

hiányt bevitellel kénytelen pótolni, úgy—

hogy 1935—ben, amikor a magyar közgaz- daság 19 millió köbméter fatömeget im-

portált, az olaszországi fabevitrel 2'5 millió

köbmétert tett, vagyis a mienknél 31-9% -kal

nagyobb volt.

Szőllősy Zoltán dr.

Ipar.

Industria.

Ríasstmto. Per mettere in rilievo le confli—

zioni delllindustria italiana dioggi, i daii possono essere aussunti da due fonti: dai risultati del censi- mento delle aziende del 1927 e dai principali dati di produzione comunicati negli annuari statistici. Il censimento degli esercizi, del 1927, oltre che alla constatazione del numero degli stabilimenti indus- trialiesimili siriferisce anche alla suddivisione del numero degli addetti alle industrie e alliimpiego della form motrice. La staiistica delle aziende si estende non soltantof alllindastria propriamente delta, ma pone fra lle industrie anche i diffe- renti rami in stz'elti rapporti con liagricoltura, gaalí la pollicoltura, ltapicoltura, la bachicoltuta, Pindust- ria forestale, la produzione del iabacco greggio, le imprese per il nolo del macchinario agricolo, ed oltre a ció considera nelliindustria la pesca, l'industria mineral—ia, lyedilizia, le istituzioni igieniche, e per- sino le comunicaz'ioni i trafficí e i semizi postali.

II namero degli esercizi avendo esteso la rac—

colta dei dati su cosi vasta scala, ammontava a

732109 ed il addetti a oltre

4 milioni. Gli esercizi secondo il numero del per- numero degli

sonale addetto sono suddívise in 4 gruppi: I. pie—

coli esetcizi, ehe occupano al massimo 10 (dieci) impiegatí; II. esereizí medi che lavorano con 11——

50 persone; III. gtandi esercizi con 51—1000 ad- detti; IV, esercizí giganteschi che occupano oltre 1000 persone. Alle piccoli esercizi appartengono il 94'G% di guelle prese in eonsiderazione; alla categoria degli esercizi medi appal'tengono il 4'1%;

a guella degli esercizi grandi il 1'2%; a gaella degli giganteschi complessivamente il 0'1%. Il 37'7% degli addetti alle industrie lavora neugli eser-

cizi piccoli, il 36'9% negli gtandi; negli medi soltano

il 16%; neglí giganteschi il 9'4%.

Considerando il numero degli esercizí ríleviamo cingue gruppi principali: llindustria dell'abbiglia—

mento, l'industria tessile, il grappo delle industric

del legno ed affini, l'industria alimentare e il gruppo delle imprese di comunicazione. Liindastria tessile puó essere considerata come il ramo piü rilevante delllindustria italiana, appartenendo ad essa 10.400 esercizi, e in guanto il 16'1% degli adwdetti indus—

triali Iavorano negli stabilimenti tessili. Degli ad- detti alle índustrie il 25270

102000 figurano come proprietarie, capi reparto () sono donne di cui

ditettricí.

Soltanto in 129114 aziende

forza mottice; guindi li82'4% delle aziende non im- viene usata la

piegano motori.

Rispetto alla llltalía

SOllO

ripariizione geografica settentrionale é la piü industriale, dove

esercitate il 49% degli esercizi e sono occupati il 64'1% addetti

della produzione industriale si indebolisce guanto degli índustriali. La proporzione

piü avanziamo versa il sad e tocca il minima nelle isole.

Per la comparazione dei dati statistici indu—

striali delltltalia con guelli delliUngh—eria abbiamo dovuto difalcare dal tisultato i rami d'occupazione che il censimento italiana annovera fra le industrie, mentre la statistica industriale ungherese non tien conto fra di esse delltagricoltura, dellyalleuamento del bestiame, delliindustria mineraria, della pesca, delle eamunicazioni, che-non appartengono propria- mente alle industrie. Seguendo il criteria ungherese il numero delle imprese industriali italiane diali- naisce a 517695, guello degli occupati nelliindustria u 2'9 milioni. Le statistiche ungheresi nel 1930 pre- sentarono 161000 esercizi industriali con 583700 addetti (dei guali sono propriamente industriali 120300 esercizi con 484700 addetti), guindi il nu—

mero degli esercizi industriali viene ad essere nem—

meno la guarta parte del numero degli esercizi d'Italia, e il personale occupato nelltindustria ita—

liana e piü di cingne volle il numero degli addetti all'industria ungherese,

Riguardo alla proporzione delllimpiego della

4. szám

forza amolrice si pnö stabilire elle] menirc Fin—

(Iustria in Ungheria lanoro con 7800 motori, il cui rendimento (? di 1'1 milionc (li cavallí-vapore m Ita- lia l'industria impiega 42.700 motori con ima form (li 4'9 milioni (li cavalli-vapore. Oltre (: rio 530000 motori elettrici lavorano nell'inrlastria italiana con una forza di 2'7 milioni di cavalli mentre il nu- mero dei motort eleltrici asati in Ungheria am—

monta in tatto a 46.300, e il loro rendimento pero non ragggiunge 500000 cavalli.

Nella produzione industriale italiana (lobbianzo rilevare fra le materia prime piü importanti, la prodazione del carbozw, (lel ferto, (lel rame, drl piombo, dello ;olfo (? drl mercurio. La pl'oduzione del carbonc in Italia a molto scarsa, raygiilnycndo in tutto lc 988000 tonnellate; danílue essaéappena

% della prorlazione (li carbone in Ungheria. L'Italia (3 anche povera in minerali a'i 'íerro: occupa il (le- cimo posta fra gli stati di Europa. Ma, in [orra (lel grandioso programma italiana dei nuovi inves—

timenti industriali il consumo del ferto e delllac—

ciaio crescc rapidamentc e con (meste sale anche la produzione dei minerali di forro che mggiunse nel 1935 I'li milioni di tonnellate. Con Faumento della produzione dell'acciaio pero, che risaltó giá nel 1935 di 2'3 miliom' (li tonnellate, l'ltalia rag—

yiunso l'oitavo posta fra gli Stati pia forti (lel mondo nella prodazione tlell'arriaio.

I (lati sullo sviluppo della produzíone in- dustriale italiana nel 1922-—28 spicgano aucsta grande rifiorítura che prorlusse I'auniento (lelllespor—

tazíone do I'? miliardi lire ara a 21) milíardi. La crisi economica mondiale (lel 1930 ha scosso for- tementc anche [' industria italiana, la guale, pero, da tale epoca prese nuooo impulso, si che llinrlire della prorluzione industriale che in confronto al 1928, era sceso nel 1932 a 62, negli ultimi mesi del 1934 sali a oltre 95, Nello sviluppo industriale (lal

1922 al 1928 Ilindustria sirlerargica (: metalluryica, la iabbrirazione delle macchine, llimlustria automobi—

listica (lel marmo, chimica, dei filati, tessile e le imlustrie dvIIJabbigliamento (? alimentari segna- rono il pia grande sviluppo. Fra (meste, guella che pia merita (li venit nurnzionata (3 la fabbricazione della seta arti/ieiale, la (rni produzione sali (la 3000 tonnellate nel 1922 a (58.600 tonnellate nel 1.034.

Itália földrajzi fekvése, mely az ottlakó népeket a Földközi—tenger élénk kereske- delmi életének központjába állította, alapja annak a lüktető gazdasági életnek, mely- ből hatalmas erőkifejtéssel, az összes gaz- dasági erőforrások lehető kihasználásával a mai Olaszország nagjarányú gazdasági megerősödése kialakult. A világháború

——318—— 1937

előtt azonban csak a kereskedelem s azzal?

kapcsolatos hitelélet fejlettsége állapítható meg, a többi gazdasági ágazatokban, főleg az iparosodás terén —— bár a tőkeképződés s az erős városi élet annak előmozdítására hatékonyan közreműködhett—ek volna, -——' Olaszország messze elmaradt az európai.

államok versenyében. A háborús évek alatt lendületes fejlődést mutat ugyan az olasz iparnak a hz'iborús szükségletek kielégíté—

sére irányuló minden ágazata s az ezzel kapcsolatos nyersanyagkitermelés is, de a háború utáni átszervezés súlyos válságba döntötte az egész olasz gazdasági életet,.

melynek a fasizmus vetett gátat az ország minden erőforrását felhasználó erőkifej- tésével.

Az 1930 körüli gazdasági világválság erősen érezhetövé vált Olaszországban is, de célirányos intézkedésekkel, elsősorban:

közmunkák elrendelésével sikerült különö—

sen a nagyarányú. építkezések által érde—

kelt iparágakban a további prosperitást biztosítani, úgy hogy az olasz ipari terme—

lési index, mely az 1928. évi konjunktúra színvonalához viszonyítva 1932-ben 62—re szállt le, az 1934. év utolsó hónapjaiban ismét 95 fölé emelkedett.

Az olasz ipar kifejlődésének legfőbb akadálya az országnak a legfontosabb ipari nyersanyagokban, szénben, vasban, fában megállapítható meglehetős szegénysége volt. Különösen a szénhiány hatott rend—

kívül bénítólag az ipari fejlődésre. Magyar—

ország több mint 76 millió tonnát kitevőv 1935. évi széntermelésével szemben; az öt- ször annyi lakosú Olaszország szénterme—

lése csak 988 ezer tonnát ért el, tehát alig egy nyolcadrészét a magyarországi széntermelésnek. Olaszország vasércben sem sokkal gazdagabb, * termelése meghaladja a félmillió tonnát, míg a magyarországi;

vasérctermelés a 200 ezer tonnát sem érte el. Vaséreben azonban hazánk mai területe különösen szegény, de Olasz-—

ország termelése sem jelentős, mert az euró—

pai államok közt vezető szerepet játszó Franciaország 32'3 millió tonnás termelése mögött Olaszország csak a tizedik he—

lyet foglalja el. Az olasz iparnak tehát nem—

csak a szénhiánnyal kellett megküzdenie, hanem vaséreben, de ezenkívül fában?

cellulózéban, sőt a textilipar fontosabb nyersanyagaiban is számottevő behozatalra.

van szüksége.

A szénhiány leküzdésére irányult az a nagyarányú program, melynek megvalósí—

IPARI NÉPSURÚSÉG URSZÁGRÉSZENKINT ÉS A100.000-NÉI. NAGYOBB LAKUSSÁGII VÁRUSUK IPARÁNAK TERJEDELME.

DENSITA DELLA POPOLAZIONE INDUSIRIALE SECONDO RIPARTIZIONI. GEOGRAFICHE E LA DIMENSIONE INDUSTRIALE DELLE CITTA DI 0LTRE A 100000 ABITANTI.

x. , , .

(

158874

100398

12300 16.163

1_.l

0 Napoli o .a '

114 7 . 1.223

0 Taranto

üzemek glam

Numero degl'esercizi Alkalmazottak számu ll numero degl'addetti

Ezer lakosra esett ím 132'1 ipari alkalmazott E: 91'2

[: m

[: 51'3

Addeni industriali su 1000 abitanti

M. St. 81. 1937. ^{M ki!} Allami Térképészeti lme'zet R. St. U. 1937.

4. szám

tása Olaszország clektril'ikálását a vizierök kihasználásával a leggazdaságosabban tudta megoldani. A vizi energia fokozott felhasz—

nálásával hihetetlen gyors ütemben emel- kedett a termelt villamosáram mennyisége.

Az áramfejlesztő telepek kapacitása, mely- nek túlnyomó részét hidraulikus gépek biz- tosítják, 1928-ban az utolsó három évtized alatt végrehajtott villamosítási berendez- kedésset 866 ezer kilowattról 3-5 millió kilowattra erősödött. a viilamosenergia—

fogyasztás pedig ugyanakkor 26'8 millió kilowattóráról 8'2 milliárd kilowattórára emelkedett, tehát gigantikus n'lóretekben növekedett meg. Azáltal. hogy ma már a közhasznú áramfejlesztő telepek villamos—

energiatermelésének 97'3 % —át vizierő hozza létre, elmondhatjuk, hogy Olasz—

ország ipari fejlődésének legnagyobb prob—

lémáját, a szénhiány kérdé—sét megoldotta.

Olaszországot, amikor magát függetle- níteni igyekezett, a szükséges energia biz- tositása tekintetében nemcsak az önellátási

törekvés vezette, hanem törekvés az ösz—

szes hazai erőforrásoknak a lehetőség ha- táráig való igénybevételére, mellyel a ter- melés olcsóbbá tehető. s a lakosságnak szé- lesebb rétegei jutnak kereseti lehetőséghez.

Az állam ezért n'iesszemenö kedvezménye—

ket biztosít mindazoknak az iparoknak, amelyek hazai nyersanyagok felhasználá—

sával igyekeznek addig külföldről impor- tált nyersanyagokból készült iparcikkeket előállítani. Egészen új iparok alakultak Olaszországban ennek a törekvésnek a ha- tása alatt a vegyészeti iparba tartozó kor- szakalkotó kísérletezések nyomán, melyek különösen a textilipar egyes nyersanyagai—

nak helyettesítésére s a faiparban felhasz- nált nyersanyagok pótlására vezettek.

Olaszország iparosodása a nagy beruhá- zások óta a tengeri kikötők, utak, vasutak, hidak építése, mocsarak lecsapolása, fo- lyók szabályozása, városok építése, ren- dezése és egyéb közmunkák elrendelése kö—

vetkeztében hatalmas méreteket Öltött. En—

nek folytán az őstermelésnél foglalkoztatott kereső népesség arányszáma a népszámlá—

lások adatai szerint az 1921-től 1931-ig ter- jedö tíz év alatt 56'1%—ról 4733) -ra csök—

kent, míg az iparban foglalkoztatott kereső népesség aránya ugyanakkor 24'0%-ról

28'8%—ra növekedett.

Ha Olaszország iparának üzemi és ter- melési viszonyairól a statisztikai adatgyüj-

—319——

1937___7

tések eredményei alapján akarunk át- tekintő képet nyújtani, két forrás áll ren- delkezésre: a minden ipari vállalkozásra kiterjedő üzemi számlálás nyolc kötetre ki- terjedő eredményei és a statisztikai év- könyvben közölt főbb termelési adatok. Az üzemi számlz'ilás az ipartelepek, műhelyek száinbavetelén kívül csak az alkalmazot—

tak és munkások létszámának és a mótori- kus erőnek a megállapítására vonatkozott.

Míg az ipari termelésről szóló adatok a főbb nyersanyagok kitermelésének meny—

_nyiségén kívül főleg az állami ellenőrzés, alatt álló iparok helyzetét ismertetik, de csak a termelés mennyiségének évenkinti megállapításával.

A legutolsó ipari iizemi számlálás 1927-ben történt. melyet három hasonló—

adatgyüjtés előzött meg: az 1876. évi, az ' 1903. évi és az 1911. évi üzemi felvételek.

Az olasz üzemi statisztika az ipar körébe soroz olyan foglalkozási ágakat is, ame- lyek nálunk kifejezetten más foglalkozási főesoportba tartoznak. Igy az ipari adatok- kal összefoglaltan mutatja ki a mezőgazda—

sággal kapcsolatos foglalkozási ágak közül a baromfitenyésztést, méliészetet, selyem- gubó termelést, erdőkitermelést, nyers- dohány termelést és a mezőgazdasági gép- kölcsönzést, odasorozza a halászatot és bá—

nyaszatot, az építőipart, az egészségügyi

intézményeket, sőt a közlekedést, förgalmat

és postaszolgálatot is.

Az 1927. évi adatgyüjtés, mely minden nagyságú üzemre kiterjedt, az adatszolgál- tató üzemeket nagyság szerint négy fő ka—

tegóriába sorozza, megkülönböztetve kis- üzemeket, amelyek legfeljebb 10 alkalma- zottat foglalkoztatnak, középüzemeket 11——50 alkalmazottal, nagyüzemeket 51-—

1.000 alkalmazottal és óriásüzemeket, ame- lyek ].OOO—nél több alkalmazottal dolgoz- nak. Az alkalmazottak közé számít az üzemben dolgozó tulajdonos is. A kis- és nagyüzemeket az üzemi statisztika még to- vább osztályozza. A kisüzemeknél külön—

veszi az alkalmazott nélkülieket, illetőleg a legfeljebb egy alkalmazottat foglalkoztató—

kat s külön csoportosítja a 2—5 és a 6——1O alkalmazottal dolgozókat. A nagy üzeme- ket már négy csoportba osztotta a felvétel, aszerint, hogy 51—100, 101—250, 251—500, illetőleg 501———1000 alkalmazottal dolgoz- tak—e. Az ipari üzemek és iparban foglal- koztatottak ilyen csoportosítás szerint

4. szám

——320—

1937 1. Az olasz ipari üzemek és alkalmazottaik megoszlása 1927-ben.

Ripartiziom degli esercizi industrialí e dei lora addetti in Italia nel 1927.

Az üzemek Az alkalmazottak

, Esercizi Addetti

Nagysagcsoport

Dimensiom' degli esercizi

száma megoszlása száma megoszlása

numero 0/o numero %

1. Kis üzemek Legf.lalkalmazottal — con ] addetto al massimo 334092 456 332.081 8'3 I. piccolz'Esercizi 2—56—10 ,,,, ——— ,,,, 2—5 addetti6—10 317.57140.650 431456 876920301303 21 ()71?

I. Összesen — I. Totale 692313 5246 1.510304 377

Il. Középüzemek 11—50 alkalmazottal —— II. Esercizi medi con

11—50 addettz' ... 30.368 41 611669 16'() con 51— 100 alkalmazottal —— addetti 4 588 06 319380 80

III. Nagy üzemek — ,, 101— 250 ,, — ,, 3.124 0'4 484624 121

III. Esercizi grandi ,, 251— 500 ,, —— ,, 1.027 01 351456 81)

,, 501—1000 ,, —— ,, 470, 01 311057 79

III. Összesen — 111. Totale 9.209 1-2 1,478.467 369

IV. Óriás üzemek 1000—nél több alkalmazottal —— IV. Eserct'zi

giganteschi con oltre di 1000 addetti ... - ... 224 01 37 5.350 94 I—IV . Együtt —— I——I V. In complesso . . 732109 1000 4,005.790 100'0

részletezett számszerű megoszlását az 1927. csoport emelkedik ki: a ruházati ipar, évi üzemi felvétel eredményei alapján az

1. számú táblázat ismerteti, amely magában foglalja az előbb már említett 5 nem az ipar, hanem más foglalkozási főcsoport körébe tartozó, vagy legfeljebb csak a tá- gabb értelemben vett ipar körébe sorozható foglalkozási ágazatokat is,

Olaszországban tehát az ipar körébe tartozó üzemeknek túlnyomó része 94'6%—a kisüzem és ezeknek is csaknem a fele legfeljebb 1 munkással dolgozik. Az alkal—

mazottaknak az összes üzemekre kiszámí- tott átlagos létszáma ennek következtében csak 5 és 6 között mozog. Még a középüze- mek is átlag csak 21 alkalmazottat foglal- koztatnak, tehát —— ha figyelembe vesszük, hogy az alkalmazottak létszámában a tu- lajdonosok, tisztviselők s az üzemekben dolgozó, de nem ipari munkát végző mun- kásokon kívül a kereskedelmi alkalmazot—

tak is bent foglaltatnak s így az átlagos munkásle'tszám semmi esetre sem éri el a huszat, — a középüzemeket is tulajdonke- pen csak a kisipari üzemek közé sorozhat- juk. Az alkalmazottak létszámának nagy—

sága szerint még a nagyüzemek számának megoszlása is erősen csökkenő, úgyhogy egy—egy nagyüzemre, melyek közé az 51——

1.000 alkalmazottal dolg-ozó iparvállalatok

tartoznak, átlag csak 167 alkalmazott esik.

Az üzemek számát tekintve az olasz iparstatisztika eredményei között öt fő-

melybe az összes üzemek 26'1%-a tartozik, a fa- és rokoniparok csoportja, hol az üze—

mek l4'1%-át, az élelmezési ipar, hol

11'2%-át, s a gépipar, hol azok ll'O%—át találjuk, végül —— az ipar körébe ugyan nem tartozó, de az olasz csoportosítás sze- rint oda sorozott —— közlekedési Vállalatok csoportja, mely az üzemek 14'8%-át fog—

lalja magában. Az alkalmazottak számának nagysága szerint a sorrend részben eltérő képet ad, mert a legnagyobb csoportot a fonó— és szövőipar mutatja, hová az ipari

alkalmazottak 16'0%—a tartozik. A textil—

ipar tehát, mely az ipari üzemeknek ugyan csak 1'4%-at foglalja magában — ami azonban 104 ezer vállalatot jelent ——

642'9 ezer alkalmazottat foglalkoztat s így méltán tekinthető az olasz ipar legjelentő- sebb ágának. A ruházati iparban, hol kö- zel 200 ezer üzemet találunk, az alkalma- zottak száma csaknem eléri a félmilliót, ami az iparban alkalmazottak 12-3%-át je—

lenti. Ezek szerint a ruházati ipar, mely- nek f—ejlődése egyébként rendszerint pár—

huzamosan halad a fonó- és szövőiparéval, jelentőségében a második helyen áll. A fa- és rokoniparok csoportja, melybe 103 ezer üzem sorozható, az ipari alkalmazottaknak már csak 7'1%-át foglalkoztatja, tehát mindössze 2861 ezer főnyi személyzettel dolgozik s így egy—egy üzemre a tulajdo- nost is beleértve átlag 3 alkalmazott sem

4. szám —— 321 —— 1937

esik. Még a gépiparban is ——— hol az adat— az alkalmazottat nem foglalkoztató kis—

gyüjtés 807 ezer üzemet írt össze, melyek között jelentékeny számban vannak nagy- ipari vállalatok is, —— a foglalkoztatott sze—

mélyzet összes száma nem éri el a félmil—

liót, vagyis üzemenkint átlag 6 alkalma- zott dolgozik, mert a gépiparba sorozott üzemek 94'9%-a kisüzem, vagyis tíznél alacsonyabb munkáslétszáma van.

Az iparban alkalmazottak 4 millió főnyi létszámából kereken 1 millió, vagyis 25'2%

a nő. Legnagyobb számban természetesen a textiliparban és a ruházati iparban jut- nak foglalkoztatáshoz a nők, az előbbiben az alkalmazottak 74-9%-át, az utóbbiban 45'4%-át képviselték. De nagy a női al—

kalmazottak arányszáma a papirosiparban (44096) és bőriparban (35'4%) is. Az átla—

gon felüli arányszámban találunk még női alkalmazottakat a mezőgazdasággal kap—

csolatos iparokban (34395), az élelmezési iparban (26'6%) és a vegyészeti iparban (25'8%). Viszont a legkisebb a nők arány- száma az építőiparban (1370) és a halá—

szatnál (1-4%).

Az alkalmazottak létszámában bent—

foglaltatnak az üzemben dolgozó tulajdo- nosok, üzemvezetők, igazgatók, a kereske—

delmi, műszaki és eladási személyzet, va- lamint a munkások. A munkáslétszám csaknem eléri a 3 milliót, tehát az ipari üzemekben foglalkoztatott személyzet 72'7%-át teszi. Viszont a tulajdonosokra, illetőleg üzemvezetőkre 21'9% jut s így mindössze 5470 esik a kereskedelmi, mű-

szaki és eladási személyzetre. A tulajdono—

sok magas arányszá'mát _ amint láttuk ——

üzemek nagy száma magyarázza. Az üze—

mek tisztviselői létszáma —— melybe az el- adással foglalkozó személyzet nem számít- ható be .— ezek szerint nem éri el a ne- gyed milliót sem s így átlag csak minden harmadik vállalatra jut egy-egy tisztviselő.

Az üzemek irányításában jelentékeny szerepet töltenek be a nők, akiknek egy milliót kitevő számából 102 ezer, vagyis 10'1% tölt be, mint az üzemben dolgozó tulajdonos üzemvezető, vagy! igazgató, vezető szerepet. A kereskedelmi és műszaki tiszt—

viselők 183 ezer főnyi létszámából 15'7

%akal, az eladási személyzet 33 ezer főnyi létszámából pedig 39'2%-kal ré- szesedtek a női alkalmazottak, végül a munkáslétszámból 29'8% esett rájuk.

Míg tehát a férfialkalmazottak 25'9%—a töltött be mint tulajdonos, üzemvezető vagy igazgató vezető szerepet, 5'2%—a végzett tisztviselői és 0'6%—a eladási mun—

kát, s így a férfiak közül a munkások közé sorozottak arányszáma 68'3%—ot tett, a női alkalmazottak 85'8%-a dol- gozott mint munkás, l'3%—a volt mint eladási személyzet alkalmazva s csak 2'8%-a vett részt a tisztviselői munkában.

A legtöbb női tisztviselőt a közlekedési üzemek alkalmazták, hol a számuk meg- haladta az 5'1 ezret, de közel 5 ezer főnyi női tisztviselőt találunk a gépiparban is, míg a textiliparban 32 ezer, a vegyészeti iparban 2'9 ezer, s az élelmezési iparok- ban 2'6 ezer nő tudott tisztviselői munka—

körhöz jutni. Az eladásnál alkalmazott női munkaerők fele az "élelmezési iparok- 2. A mótorikus erő megoszlása az üzemek nagyságkategóriái szerint 1927-ben.

Ripartizioni delle for-ze motm'ci secondo le dimensioni degli esercizi nel 1927.

Numero degli esercízi Num. degli addettí degli esercizi

.. .. A mótorok

Az osszes A mótort használó Az 955265 A mótort használó teljesítő—

NagYSágCSOPOI't comgiesso con motore comgllesso con motore kgiííiiie Dimensio'ni degli esercizi ü z e m e k üzentek alkalmazottainak Potenza

, , dei motm'i

s z á m a arg/igya s z a m a atás/rgya (HP)

I. Kis üzemek legf. 10 alkalmazottal

Esercizi piccoli sino a 10 add. , . 692.313 103.729 15'0 1,510.304 348017 23'0 723511 ll. Közép üzemek 11—50 alkalmazottal

Esercizi medi con 11—50 add. . 30.363 17.800 586 641669 394714 615 627.338 Ill. Nagy üzemek 51—250 alkalmazottal

Esercizi grandi con 51—250 add. . 7.712 6.028 7832 803354 646302 8052 830083 Nagyüzemek 251—1000 alk.

Esercizi grandi con 251—1000 add. 1.497 1.344 89'8 674513 609324 5304 970439

IV. Óriás üzemek 1000-nél több alk.

Eserc. giganteschi con oltre di 1000 add. 224 213 951 37 5.350 352.707 940 650.769 I—IV. Együtt —— Totale 732.109 129.114 17'6 4,005.790 2351664 58'7 3,802.140

4. szám

——822——

_ _,_wz_—W'——W

1937 ban, több mint egy negyed része pedig a

ruházati iparban dolgozott.

A közel háromnegyed millió üzem kö—

zül csak 129 ezerben találunk mótorikus erőt, tehát az üzemek 82'4%-a mótort nem használ. Az ipar körébe sorozott foglalko—

zási csoportok közül, különösen azok kö-

zött, amelyek nálunk nem tartoznak az

ipari foglalkozások közé, némelyikben természetszerüleg nagyon keves a mótori- kus erővel dolgozó üzem. Igy például a halászattal foglalkozó 13.578 üzem közül csak 24, a 108470 közlekedési üzem kö- zül csak 2.584, tehát csak 2496 alkalmaz motort, s az építőiparban is az üzemeknek mindössze 5'1%—ánál, az egészségügyi szol—

gáltatást nyujtó üzemeknek pedig csupán 1'49á-ánál találunk mótorikus erőt. De még azok között az ipari foglalkozások kö- zött is, amelyeknél általános a mótorikus erő alkalmazása, például a gépiparban, vagy az Olaszországban különösen fejlett textiliparban is, aránylag nagy számban müködnek ipartelepek motorikus erő hasz—

nálata nélkül. A gépiparban számba vett 807 ezer üzem között ugyanis csaknem

60 ezer olyan üzemet találunk, mely mó-

torikus erő nélkül dolgozik s a textilipari telepeknek is csaknem a fele nem hasz—

nál mótorikus erőt. A motorikus erővel dolgozó üzemeknek és a használt mótori—

kus erő teljesitőképességének megoszlását az alkalmazottak száma szerinti nagyság—v kategóriák részletezésében a 2. számú táblá—

zat ismerteti.

Bár a kis üzemeknek csak 15'O%—a dol—

gozik mótorikus erővel, viszont a mótort használó üzemek 80'3%—a kis üzem, s 13'8%—a középüzem —————— vagyis a fentebb ismertetett megállapítás szerint átlag 20 munkásnál kevesebbet foglalkoztat —— te—

hát amint az összes üzemeknek 98'7%—a

tulajdonképen a kisipar keretei közé tar—

tozik, a mótorikus erővel dolgozó üzemek- nek 94'1%—a ugyancsak kisipari jellegűnek tekinthető. Meglepő, hogy még a 250 alkal- mazottnál többet foglalkoztató üzemek kö—

zött is 164 van olyan, amelyik mótorikus erőt nem használ. Ezek közül ugyan 110 közlekedési és 28 építőipari vállalat, de a gépíparban is van 6, az áramfejlesztő ipar—

ban 5, sőt a textiliparban is 3, s a vegyészeti iparban 2 ilyen nagy üzem, mely mótori—

kus erő nélkül dolgozik.

Az iparban használt 3-8 millió lóerő teljesítőképességű mótorikus erőnek alig egy harmad részét, mindössze 116 millió

lóerőt képvisel a primér mótorok kapaci—

tása, a többi 265 millió lóerő az elektromá—

torok teljesítőképességére esik. A 38 millió lóerőt jelentő motorikus erő, mely munka—

gépek meghajtására szolgált, állandóan foglalkoztatva volt. Az üzemek ezenkívül még jelentékeny tartalékerővel is rendel—

keznek. Az üzemen kívül álló primér mótorok 1'7 millió, az elektromótorok pedig 4668 ezer lóerőt állíthatnak még szükség esetén az üzemek szolgálatába.

Ezenkívül külön veszi számba a felvétel a generátorok meghajtására szolgáló 2'7 mil—

lió lóerőt képviselő motorikus erőt, úgy—

hogy az üzemekben installált mótorikus erő összefoglaltan 5-6 millió lóerőt képvi- selő elsődleges mótorokból és 3-1 millió ló—

erős elektromótorokból állt. A primér mó- torok teljesítőképessége tehát 64'1%—át te- szi az összes mótorikus erőnek.

A primér mótorok darabszámának és teljesítőképességének a hajtóerő szerinti megoszlását feltüntető alábbi adatokból kitűnik, hogy a mótorikus erő kétharmad részét a legolcsóbb energiaforrás, a vízierő szolgáltatja, míg a gőzgépek teljesítőképes—

sége a rendelkezésre álló összes mótorikus

erőnek 27'0%—át teszi. Az üzemek szem-

pontjából a többi erőforrás alig jöhet szá—

mításba.

3 A primér mótorok darabszáma és lóereje 1927—ben.

Numero e potenza (HP) dei motori primam; nel 1927

Megosz- Teljesitő- Megosz—

tás képesség lás Hajtóerő 2333; %ban lóerőben f),/mben

Forza ""meg A vmi $$$? dííofí'áíáí—i 52753;

(l,/o (HP) 0/0

l l

Vizierő —— Forza

ídraulica . . 30.996 631 8,631.909 653 Gőz — Vapore 6.953 14'2 1,499.332 27'0 Gáz _ Gas . i . 2.411 4'9 144139 26 Nyersolaj —— ()lio

crude . i . . 3611 73 217.781 39

Benzin, petroleum

Benzina, petzolio . 4.777 9 7 65.584 1'2 Szél —— Venio . . 881! 08] 1.519] 00 Együtt—Tutale 49.129 1000 5560214 1000

l

A primér mótoroknak csaknem a fele, 49-4%-a generátor meghajtására szolgál, ami az elektrifikálási program széleskörű megvalósítására mutat. Viszont közvetle- nül munkagépek meghajtására az elsődle- ges erőgépek kapacitásából csak egyötöd rész 20-8% jut, míg a többi, tehát 29'8%

R. St. U. 19374

600

500

1400

300 400

50

iii. St. SL 1937.

Mezőgazdasággaikapcsolatosiparok Industriaconnesseconi'agricoitura Haiászat Pesca Ili.Bányászatéskőfeités MiniereeCave Fa—ésrokoniparok industriedeiiegnoedattini Éieimezési-ésrokoninarok tndustrieaiimentariedaftini

; : : ::- a:— m 0x a Nn)— 3 m Vi,Bőr-,szőr-,toltipar lndustriedellepeiii,nudi,piume

2 r: 3 53 o a. m ?. o 1: ?; §)! VII.Papirosipar industriadeltacarta Vili.Sokszordsitóipar industriepoiigratiche Vas—éstémipar Industriasiderurgicheemetaiiurgiche Gépipar tndustriemeccaniche Xi.

Kit—,föld—,agyag—,üvegipar industriadeimineraliesciusiimetaiii XII.Építőésrokonszakmák industriadettecostruzioniedafiini Xlii.Textilipar industrietessiii

V

Numero compiessivo degli addetti.

XIV.Ruházatiipar industriedeivestiario Egészségügyistb.szolgáltatások Serviziigieniciecc. Vegyészetiipar tndustriechimiche XVII.Energia-,gáz-,vizszotgáitatás Distribuzioned'energia,digased'acdu XVIII.Szállításésközlekedés Trasportiecomunicazioni XiX.Eébiarok lnaustnepdidiverseciassi Összes alkalmazottak száma

700 *626! mi/le —

;; 200 —ezer

§.

%

Wőü'lfűf/"

Compiesso degii esercizi.

Mótort használó üzemek Esercizi con motdre

600

500

1400

300

200

400 00 450

400

50 mille— 200

COMPLESSO DEBLI ESERCIZI CON MOTOR! E RiPARTiZiDNE DEL COMPLESSO DEBL! ADDETTI E OPERAI iNDUSTRiALl.

!. AZ OSSZES E

É

S A MÚTORT HASZNÁLÚ ÚZEMEK. VALAMINT AZ ÖSSZES IPARI ALKALMAZOTTAK

. ,

S MUNKASOK SZAMÁNAK MEGOSZLASA.