Nemzetközi statisztika

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

CSEHSZLOVÁKIA

Életszínvonal

A munkásosztály növekvő hatalma az államügyek gyakorlásában alapvetően megváltoztatta a dolgozók anyagi, tár—

sadalmi és kulturális helyzetét.

A csehszlovák dolgozók jövedelme a felszabadulás után jelentős mértékben növekedett. 1946—tól 50—ig a munkásokésx tenoncok munkabére 73%-kal, a tiszt-—

viselők fizetés—e 560/o—ka1 növekedett.

Munkások és tisztviselők átlagos havi jövedelmének emelkedése

1946 1947 1948 1949 1950

, I. félév I. félév 1. félév 1. félév 1. félév

Megnevezes ! _

cseh korona

Ipari munkások és tanoncok ... 2251 2849 3239 8557 8894 . Inclex (1946. I. fé. : 100) ... 100 126 143 158 172 Tisztwselők ... 3501 4776 5255 5426 5473

Index (1946. I. fé. : 100) ... 100 136 150 155 156

Kifizetett hársadalombiztosításl díjak és szociális juttatások HMS—tól 194949

' 1946 1947 1948 ! 1949

Megnevezés

millió cseh korona

Öregségi és rokkantsági járulék ... 6045 7135 9913 ] 15 889 Alkalmazottak betegsegélyezésére és gyógyke-

zelésére fordított összegek ... 4419 6243 7742 12 036 Iparban foglalkoztatottak családi pótléka . . 2446 3596 3858 3 945

A dolgozók állama nagy gondot for- szolgálják.

dit a dolgozók fizetéses szabadságára, és üdültetésének biztosítására. A leg—

szebb üdülők és nyaralók a munkások,

Az 1950-ben üdültebebbek száma az 1946. évihez viszonyítva több mint hét—

szeres, az 1945. évi üdültetettekhez visze—

parasztok és 'rtelmlségiek pihenését nyitva több mint 50-szeres.

Az üdültetési központ által üdültetettek száma

Megnevezés 1945 1946 1947 1948 1949 ; 1950 *

üdülők száma ... 4400 35 600 81 700 130 500 205 600 250 000

15 évnél fiatalabbak száma —— 64 239 28 746 102 448 l24 157 ——

NEMZETKÖZI S TATISZTI'KA

685

Fizetett szabadság időtartam a háborúelőttihez viszonyítva

Háború előtti Háború utáni

Megnevezés nap nap

Munkások ________ 6—- 8 14—28

Bányászok ,,,,,, 7—12 21—35

Tanoncok ________ 6 21

Tisztviselők ______ 7— 8 24—25

A dolgozók növekvő anyagi jólétének következtében emelkedik a felvásárolt

Növekedett a rádióelőfízetők száma is, a háború előttihez viszonyítva. 1937—

ben minden 14 személyre, 1950—ben pe—

dig minden 5 szeméyre jutott egy rádióvevőkészülék.

Rádióhallgatók száma Csehszlovákiában.

a háború előtt és után

áruk mennyisége. Megnevezés Rádióháallgatók

SZ ma

Egyes közszükségleti cikkek fogyasz— 1937 ... 1034 000

tásának növekedése 1950 I. félévében 1946 ... 1662 000

, , , 1949 ... 2 229 000

Megnevezes 1949. I. felev :: 100 1950 július 31-én ... 2 360 000

Búzallszt ... 110

Hús ... 145

Zöldség ... ', 193 Forrás: Rude Pravo, 1950 szeptember 28, Tojás __________________ 119 4. old. és 1950 szeptember 23, 5. old.

BELGIUM

A nemzeh ' ]OVC d e em 1 megesz asa, l'

, ' ll !

A realjovedelmek alakulasa

Az alábbi —-—— a nemzeti jövedelem egyetem tanárának összeállításai alapjám megoszlását tartalmazó —— táblázat készült:

Baudhuin professzornak, a Louvain-i

1 9 3 S 1 9 4 9

Milliárd 0/ Milliárd 7 Index belga frank 0 _belga frank " (19382100) Munkások ... 26.00 39,9 79,00 29,1 3033

Tisztviselők és egyéb szellemi foglal— ! ;

kozásúak ______________________ 11,95 l8,3 6230 23,o 521,4

Ipari, kereskedelmi és bank—, nagy- és

kistőkések ______________________ 16,25 24,9 78,50 zs,9 4334

Mezőgazdasági földtulajdonosok . 11,0() 16,9 3150 13,9 3403

Egyéb ... . -- —- 1330 5.1 ——

Összesen: cas,—10 1ou,o 27120 100,o 41030

Forrás: Fernand Baudhuin: Prix, consummation, balance et revenus. Bulletin de l'Institut' de Recherches Économioues et Sociales. Louvain. 1950 május, 73—106. old. és Bangue de Bruxelles. auarterly Survey. Brüsszel, 1950. 2. sz., 61—62. old.

A táblázat világosan mutatja a belga munkások viszonylagos elnyomarodását, tehát azt, hogy a munkásság részesedése a nemzeti jövedelemben nagy mértékben csökkent. Míg 1938-ben a munkások jö- vedelme e. nemzeti jövedelem 39,90/o-át tette, 1949—ben már csak 29,1%—át.

"Ezzel szemben a nagy- és kistőkések jövedelme (a mezőgazdasági tőkések jövedelmét leszámítva) 1938—ban

24,9"/o—ot, 1949—ben pedig 28,9%—ot tett.

A nagy— és kistökések összevonása

azonban nem tárja fel ezen; két csoport- jövedelmének eltolódását. A tisztvise- lők és az egyéb szellemi foglalkozásúak kategóriájának a nemzeti jövedelemből élvezett jövedelmeinek aránya emelke—

dést mutat. Ebben a kategóriában —— a burzsoá csoportosítás elkendőző jellegé—

nek megfelelően —— bennfoghaltainak a.

tőkés részvénytársaságok veárigazgatói, vagy az ügyvédek éppúgy, mint pl. a kistisztviselők. Valójában ennek a kate- góriának a nemzeti jövedelemben velóa

nagyobb részesedése nyilvánvalóan az első csoport jövedelmének növekedését

"jelenti.

A földtulajdonosok tekintetében szin—

tén gyökerében helytelen csoportosítás—

sal állunk szemben;. A globális érték nem mutatja meg, hogy a nagy- és kis- birtokosok jövedelmének aránytalan—

sága milyen, és hogy ez az aránytalan—

:ság hogyan növekszik.

—A munkások elnyomorodása nemcsak viszonylagos: jövedelmük tehát nemcsak [a tőkések jövedelméhez viszonyítva csökken, hanem abszolút mértékben is.

A reáljövedelmek 1949-ben az 1938. évi—

.hez viszonyítva az alábbi képet mutatják:

Kiskereske- Reál- Névleges delmi jöve- íövedelem árindex delem

19382100

Munkások 303,8 382 79,5

, Forrás: Bangue de Bruxelles. guarterly

"Survey. Brüsszel, 1950, 2. sz., 61—62. old. és Bulletin de statisgue. Brüsszel, 1950 június—

július, 182—188. old.

A névleges jövedelem indexszámát a kiskereskedelmi áridexszámmal korri- gálva (kiküszöbölve az árváltozás hatá—

sát) megkaptuk a reáljövedelem árindex- számát. A munkások reálbére tehát az 1938 évihez képest több, mint melo—kal csökkent, mig ugyanakkor a tőkések reáljövedelme 26,5%—ka1 emelkedett.

A dolgozók helyzetének nagyarányú rosszabbodását mutatják a munkam—

küliségre vonatkozó számadatok is:

Munkanélküliek ,

É Index

V (mas—sa

Szám , havi át- (ezrekben) lag : IDO)

1935—38 (havi atlag) _ _ _ _ 151 mc

1946 ., n . . . . 57 44

1947 ,, ,. _ _ _ _ 67 44 194!) ., ,, _ _ _ _ 129 es 1950 I—VI. ,, ,, _ _ _ _ 242 160

Forrás: Bangue de Bmxelles. auarterly Survey. Brüsszel, 1950, 2. sz., 67. old.

A munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint is a dolgozók 12%-át teszi.! A szakszervezetek becslése sze—

rint ezaz arány ténylegesen magasabb:

kb. 16"/o.'-'

1 Revue Internationale du Travall. Genf,

1950 július, 70. old. -

2 Voproszü ekonomlkl, Moszkva. 1949. 9.

szám, 85. old.

J UGOSZLÁVIA

Gazdasági helyzet

A' Tito—klikk uralma egyre nagyobb myomort vált ki az országban. Ezt a jelenséget még a burzsoá statisztika szokásos hamisításait felülmúló hiva—

talos jugoszláv statisztika csalásai sem tudják elkendőzni.

A. Szövetséges Tervbizottság 1950. évi első félévi jelentése közli, hogy az előirt tervet a beruházási cikkeket gyártó ipar- ágakban 98,40/o—ra teljesítették. A fo—

gyasztási cikkeket termelő iparágak

tervteljesítését nem is közlik, bár meg—

említik, hogy ezen a téren a tervteljesí—

tés az átlagostól ,,jelentőssn" elmaradt.

A hivatalos jelentés közli, hogy a nehéz—

iparnak a szükséges nyersanyagokkal és gépekkel való ellátása szükségessé tette a fogyasztási iparágak termelésének csökkentését. Az 1950. év első felére elő—

irányzott textil-termelés például 1 bil—

iió dínárral (20 millió USA dollár) csök- í—kent. Az élelmiszertermelés Ebola—kal

volt kevesebb az 1950 év első felében, mint az 1949. év megfelelő időszaká—

ban. A Tervbizolttság vezetöje bejelen- tette, hogy az 1950. év második felében az élelmiszerkészletek tekintetében to—

vábbi csökkenés fog bekövetkezni.s Az élelmiszerfogyasztás csökkenésé—

nek legfontosabb előidézője a vetési ter—

vek nemteljesítése. A vetési tervet az egyes országrészekben a következő mér—

tékben teljesítették:

Szerbia ... 65%

Horvátország ... 4593

Szlovénia ... 3793

Bosznia és Hercegovina ______ 5193

Montenegro ... 27%

— Forrás: Zürcher Zeitung. Zürich. 1850

május 14. e,

A parasztság, amelyet titoista Zsoldosok _ rendszeresen kirabolnak, többek között a

3 Agance Télégraphigue Nouvelle Yougo—

slavie, Párizs. 1950 július 1.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

vetési terv nem teljesítésével harcol az ellenséges rendszer ellen.

Az élelmezési helyzet Jugoszláviában katasztrófális. A lakosság helyzetét a kényszermunka is súlyosbítja. Mint a ,,Wirtschaftdíenst" hírül adja, a munka—

szerződések megkötése teljesen az állam kényszerhatalmán alapszik és a munká—

soknak nincs joguk más munkahely választására.

Jugoszlávia egyre erősebb imperialista függőségbe kerül, ennek következtében a jugoszláv kereskedelmi mérleg mind erősebb mértékben passzívvá válik:

687' Mig tehát 1947—ben az export még az importot meghaladta, 1948-ban már csak 95,80/o-át fedezte. 1949—ben az export az importnak csak 660/n-át tette. A hiány fedezésére a Tito—kormány az imperialis- táktói kap kölcsönöket, amelyekért el—

adja országa függetlenségét éppenúgyp mint fontosabb bányáit és ipartelepeit.

Újabban az egyik legnagyobb angol magánbank: a Midland Bank 75 míl—

liárd dollár hitelt nyujtott a jugoszláv fasisztáknak', a washingtoni Export—

Import Bank pedig az eddigi 20 milliárd dolláros hitelt újabb 20 millió dollár—

ral növelte?!

1947 1948 1949 .. .. . . . ..

b i 1 1 i 6 d i n á r A kolcsonoket a Tito-klikk a hadiipar Export 8'64 ian 9.61 fejlesztésére forditja, míg a" jugoszláv Import 3.27 15,7a 14.57 nep életszmvonala tovább csokken.

Az export

354330" 10405 950; se,, ; The Financial Times. London. 1950 ja—

' ' ' nu r 30.

Forrás: International Financial statistics. 2 The Export-Import Bank. Press Release.

1950. 8. sz.. 144. old. Washinton. 1950 február 25.

GÖRÖGORSZÁG

Gazdasági helyzet

A monarchofasiszta uralom alatt a görög gazdasági élet visszafejlődik.

A mezőgazdasági, és különösen a bá—

nyászati termelés mélyen a háború előtti szint alatt van. De nem érték el a háború előtti szinvonalat az ipari termelés tekintetében sem. Ugyanakkor az árak állandóan emelkednek, amit nem kísér megfelelő béremelés.

A mezőgazdasági termelés a FAO becslése zerint a következőképpen ala—

kult:

É Mezőgadasáe'i termelés

V (1934/38 : 100)

1934—38 ... 100 1947—48 ... 89 1948—49 ... 77

Forrás: International Financial statistics.

Washington. 1950. 8. sz., 168. old.

Tehát a mezőgazdasági termelés az

utolsó gazdasági évben alig %-e volt a háború előtti átlagos szintnek. Még rosszabb a helyzet a bányászatban:

É Bányászati termelés

V (1939 : 100)

1939 ... ' ... 100 1947 ... 15

lim ... 20

1949 16

Forrás: Bank of Greece. Monthly Bulletin.

Athén, 1950 július. 29. old.

A hivatalos görög adatok is beisme- rik, hogy miután 1948-ban ,,sikerült" el—

érni a háború előtti termelés Vs-ét, 1949—ben újabb visszaesés következett be és ma a görög bányázati termelés

—— amely Görögország fontos gazdasági erőforrását képezi -— az 1949 évi szint 1/(5'3 körül mozog.

A bányászaton kívül a legfontosabb iparágakban sem érte el a görög terme- lés az 1939. évi szintet:

Az 1949. évi adatok, az 1939. évi

!parág adatok

százalékában

Fémipal' ... _ ... 88

Fémieldoigozóipar ______________ 62

Epítőanyagipar ... ; ... 82

Textilipar _______ 79

Élelmiszeripar 79

Kémiai ipar _ , _ _, , 77

Bőripar ... . 72 Ruházati ipar ... 40 Fafeldolgozóipar ... 52

Forrás: Bank of Greece. Monthly Bulletin.

Athén. 1950 június, 29. old,

A termelés nagyarányú csökkenésével kapcsolatban a görög nép életszínvonala hatalmas mértékben visszaesett. Ezt a visszaesést még a kalória és fehérje fo-

gyasztásának' a FAO által erősen szépi—

tett adatai is igen jól kifejezik.

Az 1948/49.

évi adat, az 1935/38 1948/49 1935/38. évi

adat százalékában

Kalória ________ 2600 2470 95

Fehérje, (gramm) 84 75 89

Forrás: Food and Agricultural statistics.

Washlnton. 1950. 9. sz., 4. old.

A gazdasági helyzet kétségbeejtő ké- pet mutat, és a fasiszta görög kormány a költségvetés jelentékeny részét fegy—

verkvezésre fordítja. Az 1950/51. évi költ- ségvetés 5245 milliárd drachma összegé- ből 1999 milliárdot, tehát a kiadásoknak majdnemx 1la—át fordítják ——- hivatalos közlés szerint -— katonai célokra. Ugyan—

ekkor a költségvetés deficitje 945 mil—

liárd drachma.

A pénzügyminiszter jelentése beszá—

mol arról, hogy a görög fizetési mérleg deficitje tovább nő. 1948/49—ben 283 millió USA dollánt, 1949/50—ben pedig már 307 millió USA dollárt tettek ki.1

A görög háborús készülődés maga után vonta az infláció elmélyülését.

Görög hivatalos jelentések szerint 1950 június 24 és augusztus 25 között a kis—

kereskedelmi árak 6,8%—kal emelkedtek.

Ezzel együtt felszökött az arany és a

Fontosabb külföldi pénznemek árfolyama

Százalékos emelkedés _ 1950 ' 1950 a vizsgált u'm. 24. aug. 5. időpontok között

Arany ... 200 000 224 000 mom

Dollár _ 17 000 18 450 (m'/-

Font 39 250 48 900 24,6'!.

Forrás: To Vima. Athén, 1950 június 27 és augusztus 8.

A monarchofasiszta állam, terror—

uralmának és az egyre növekvő hadi- kiadásoknak fedezésére a görög népet súlyosan megadóztatja, Hivatalos görög jelentések szerint ugyanakkor, midőn az egy főre eső jövedelem 1938—hoz vi—

szonyítva IMS—ra 17%-kal esett, az adó——

teher, amely 1938—ban még csak a nem—

zeti jövedelem 220/o-a volt, 1948—ban már 31 %—ra emelekedett. Igy az egy főre eső jövedelem csökkenése —— a hivatalos adatok alapján számítva —-— több mint 260/o-os. Az adóteher elsősorban az ala—

csony jövedelműeket sujtja. A közvetlen és közvetett adók hivatalos becslés sze—

rint az átlagmunkás keresetének a háború előtti 240/o—ka1 szemben 33,5%—át emész—

tik fel.2 ,

A görög nép nyomorát növeli a teljes és részleges munkanélküliek emelkedő száma. Mig a munkában lévő ipari dol—

gozók egy évben 231 napot dolgoznak, fontosabb külföldi pénznemek _árfo— a mezőgazdasági dolgozók csak 137

lyama is. napot.3

OLASZORSZÁG

Fogyasztás

Az olasz nemzeti jövedelem a hiva—

talos kimutatások szerint az elmult év—

ben alacsonyabb volt az 1938. évinél:

1938 1949 AZ 1949. évi adat (1938. evi az 1938. évi adat milliárd líra) (zu—ában Nemzetiíövcdelem 148,88 145,15 97

Forrás: Report _on Italy*s Economic Situa- tlon. 1950 január 30.

A hadifontosságú iparágakban a ter-—

melós meghaladta az 1938. évi szintet.

A fogyasztási iparágakban és a mező—

gazdasági termékek tekintetében azon—

ban az 1938. évi szint alatt van.

A fontosabb mezőgazdasági termékek termelésének alakulását az alábbi táblá—

zat mutatja:

Az 1949. évi—

l938 1949 adat az 1938.

,. évi ada

ezer tonna % 411811 Búza ______ 7508,0 6940—,8 92 Rizs ________ 776,8 590,9 76 Kukorica _ _ _ _ 2960,2 2202,4 74

Borsó ______ 1612 126,3 78

Burgonya _ _ _ _ 2716,5 2612,2 96

olívaolaj 229,3 179,3 78

Szőlő 8518,6 29053 91

Forrás: Bolletino mensile di statisticai 1950. 8. sz., 25. old.

1 To Vima. Athén, l950 július 26.

2 Naftenboriti. Athén, 1950 május 30.

3 To Vimai Athén, 1950 május 7.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

689

Az egy főre eső termények mennyisége még nagyobb mértékben csökkent, mert a népesség száma időközben emelkedett (1948—ban 43,9 millió, 1949-ben 46,1 mil- lió). A hiányt néhány termé-nynél beho—

Zlatallal pótolták. A hivatalos adatok szerint az egy főre eső rendelkezésre álló élelmiszer—mennyiség a következőképpen alakult:

Az 1949 évi 1938 1949 adat az 1938.

- e'vi adat

kilogramm %-ában

Búza ________ 165,7 mao 98 Rizs ... 11,6 11,5 99

Burgonya _ , _ _ 42,2 38,7 92

Hal _________ 6,6 6,1 92

Hús ... 118 143 az

Olaj és zsir , _ 13,2 13,4 101

Forrás: Banca Nazionale del Lavoro. Guar- terly Revlev. 1950 január—március, 61. old,

A hivatalos adatok szerint tehát az olaj- és zsírfélék tekintetében lényeg—

telen emelkedést 'tapasztralhatunk, míg

a többi alapvető néptáplálkozási cikk

rendelkezésre álló mennyisége csökke—

nést mutat. *

Az élelmiszerek tápértéke tekinteté—

ben a FAO adatai az alábbi rosszabbo—

dást mutatják: '

Az 1949.

adat az 1934/88.

1934/88 1949 évi adat

%-ában Egy főre eső

napi kalóriamennyiségn 2510 2340 93

Egy főre eső ,

napi fehérjemennyiseg,

gramm ... 32 71 37

Forrás: Food and Agricultural statistics.

Washington. 1950. 9. sz., 4. old.

A fentiekben közölt adatok csak a

lakosság átlagfogyasztását mutatják, a

tőkések és a munkások fogyasztása egy—

befoglalva van kimutatva. A munkás—

osztály fogyasztásának csökkenése az átlagosnál jóval nagyobb. Erre mutat a munkanélküliek számának emelkedése.

1949-ben a Szakszervezet adatai sze- rint a teljesen munkanélküliek száma 3 millió volt. *Ebben a számban azonban a részleges munkanélküliek nem foglal—

tatnak benxnoa.1 Az ENSz Gazdasági Bizottságának jelentése a nyílt és rej—

tett munkanélküliséget igen ,,óvatos"

becslések alapján 1949—ben 4 milliónak veszi.2

A hivatalos munkanélküliségi statisz- tikákkal szemben vegyük azonban fi—

gyelembe azt, hogy az ipari. foglalkozású munkaképes lakosság száma 1948. június 30—i összeírás szerint 5,3 millió fő.3 A Munkaügyi Minisztérium adatai alapján nyilvántartott ipari foglalkoztatotltak száma 1950. januárban l,7 millió, az ipari munkanélküliek száma pedig 1,1 millióft Önként felvetődik annak kér—

dése, hogy mi történt azzal a 2,5 millió emberrel, akik sem az ipari munkanél—

küliek, sem foglalkoztatottak csoportjá—

ban nem szerepelnek. A válasz magától értetődő: a hivatalos olasz munkanélküli—

ségi adatok hamisak, egyedül az ipari munkanélküliek száma meghaladja a 3 milliót.

Meg kell még említenünk, hogy a hiva—

talos munkanélküliségi statisztika a részleges munkanélkülieket sem veszi figyelembe, pedig az iparban a heti 40 munkaóránál kevesebbet dolgozó mun—

kások létszáma a foglalkoztatott ipari összmunkaerőhöz viszonyitva, jelentős:

Az összdolgozók 1949 januárban ______________ 14,6%

,, Júniusban ... 17.170 1950 januárban ... 17.8%

Forrás: Rassegna di statistiche del lavoro, 1950, 4. sz., 403. old.

llláoproszü ekonomiki, Moszkva, 1949. 9. sz., 85. o .

2 Economic Survey of Europe in 1949. Genf, 1950. 68. old.

3 Annuario Statistlco Italiano, mul—43. A Központi Statisztikai Hivatal kiadása. Róma.

1949. 35, old. *

'*Rassegna di statistiche del lavoro, 4. sz., 306., 402. old.

1950."