Ipari statisztika

(1)

Ipari statisztika!)

Les statistigues industrielles!)

Résumé. La présente étude indigue d'abord ( les táches, les Objets et les buts des statistiaues industrielles. Elle parte ensuite, guantála Hongrie, de lfliistorigue de ces statistiaues, de leur systeme actuel, et des résultats, pour 1929—42,

statistigues manufacturiéres. Llauteur, sonlignant l'importance des statiStíaues industrielles, rap- pelle le róle gu'elles jouent afin de [ixer les buts de la politirlue relative al'industrie, de voír Per/et de (encouragement de celle-ci, et de juger des moyens et méthodes employés.

de nos

Les enouétes statistigues íaites sur l'industrie o nt po u r b ut de se rendre compte régulierement de la situation de l'industrie, de son progrés et de ses possirbilités de développement, Elles concernent

t0ute activite' industrielle, et peuvent avoir

po ur o bjet les industriels, les artisans, les entreprises et exploitations industrielles, etc. Les renseignements nécessaires sont fournis directement par les déclarants, ou bien ils sont recueillis par des agents envoyés sur place par le Service central dirigeant les investigations. Les statistig'ues industrielles peuvent concerner tous les aspects de I'activité industrielle. Les e n a a é t e s s'in/ormcnt soit de toutes les industries et de toutes les guestions y relatives, soit de certaines industries seulement. Pour ce out est des m e' th 0 d e s suivies, les statistigues industrielles sont faites le plus sou'vent d'aprés 'des enoue'tes portant sur tous les phénoménes, ei parafa—is, dlapl'és des enguétes á caractére représen- tatif. Cette derniére méthode est employée guand, voyant gu,on aurait des difficulte's insnrmontables x a avoir, (Tune grande partie des intéressés, les renseignements nécessaires, on ne fait appel gu'a une partie de ceux—la, en choisissant bien les personnes capables de fournir des données süres et détaillées.

-— On peut encore recueiltir des renseignements statistigues sur l'induStrie en ayant recours a des conféreiices spéciales ou () des travaux dtordre mo- nographigue, Les investigations de cette sorte, gui sont dtune importance accrae, ont lieu surtout pour observer en détail des éléments gualitatifs;

elles aidentanous renseigner sur les causes agissan- tes de l'activíté industrielle.

1) A XI. Közigazgatási Továbbképző Tanfolya—

mon f. évi március 9—én tartott előadás. — Conférence

faite, le 9 mars 1944, au XI! Cours de perfectionne—

IPAR

Pour organiser et e.técater des engaétes statis—

tigues industrielles et pour classer les chi/tres recueillis de telle maniere gu'ils renseigncnt bien;

permettant de se rendre compte de régularités, il faut posséder, bien entendu, une instruction Spéciale.

Il faut connaítre non seulement la statistioue théori—

gue et pratigue; il faut avoir encore d'autres con-

naissances, et surtout des connaissances economi—

gues et dlordrc teclmigue. Pour choisir judicieuse- ment la méthode denreyistrementúemployer, pour établir les guestio—nnaires, pour examiner, rectifier ot dépouiller les renscignemenis recueíllis, pour classer les résultats et se rendre compte de con- nexions, il faut avoir des connaissances statistigues spéciales gut sont, pour tout cela, extrémement importantes. Pour organiser et exécuter une enguéte industrietle, pour voir guelle enguéte est nécessaire, pour choisir les categories de déclarants, ainsi gue le nombre des yuestions á poser, la date de l'enregistrement et la méthode á suivre, il faut posséder non seulement des connaissanccs théori- gues,mais aussi des connaissances pratigues particu- lieres,

Un statisticien des auestioms industrielles doit encore connaitre les sciences économigues, et avoir un savoir d'ordre technioue. II doit connaitre la production industrielle; ce gut la caractérise dans ehague rbranche d'industrie; les établissements, suivant Pimportance, la catégorie de firmes, le lieu oil ils fonctionnent, etc.; les conditions des ouvriers (répartition par professions, variations des salaires, conditions de travail, situation sociale, etc.); les auestions relatives aux autres personnels (champ d'ac—tivité, rémunération, etc.); les types de machines motrices et de travail, le rapport de leur puissance avec leur consommation d'électricité, de charbon, de carburants liauides, etc.; les matieres et les marchandises (matieres premieres employees, matieres auxiliaires d'exploitation, gualité et guantíté des demi-produits et des objets faits par chague établissement, proportion de ces demi—produits aux objets fabriaués, etc.). Ce n'est gu'en connaissant tout cela auton peut se rendre compte de la marehe de la production, et voir si les réponses aus: guestions concernant la production, le temps d'eceploi- tatíon et de travail, les salaires pages, I'énergie et les matieres employees, etc. sont exactes.

Passant a l'historiaue des statistigues industrielles ,

(2)

x6. szám

onacherché déja ehez nousáfaire une enguéte sur l'industre hongroise, Ayant tente, a plusieurs repri—

ses, dig arriver, en essayant plusieurs méthodes gut n'ont pas donné ce gu,on en eSpe'rait, on a exécute' enfin, en 1898, une enguéte, couronnée de succés, sur nos établissements () caractére manufacturier. De- puis 1898 a la premiere guerre mondiale, il y a en, en Hongrie, plusieurs enguétes statistigues, bien organise'es et emécutées, sur I'industrie.

Jusgulen 1921, on n'a pas fait ehez nous des enguétes périodiaues re'gulieres permettant de comparer Ies progrés industriels.

Mais en 1921,I*Office centraldestatistiguc, pré—

voyant gue Ia Hongrie, fort amoindrie a Trianon, aurait absolument besoin de développer son in—

dustrie et par conse'guent, ses statistigues industrielles, a organisé une enguéte sur les productions et exploitations índustrielles, gut" devait étre re- prise périodiguement. La réforme ainsi accomplie stinspirait de "cette ídée gue, comme la nécessité s'imposait dtobscrver réguliérement l'activité indus—

trielle, la Statistigue devait se rendre compte, autant gue possible, de tous les aspects de cette activité, sans gue cela inflige á l'Etat et aux déclarants des frais insupportables d'enguéte et de dépouillement.

Aussi, en laissant de cóte' tout ce gut était peu im- portant dans les enguétes précédentes, ledit Office,

établissant un guestionnaire gui ne contenait gue des guestions essentielles, a prévu pour les établis- sements ;; caractére manufacturier des enguétes an—

nuelles, et pour les autres établissements, des engué- tes devant avoir lieu tous les 5 ou 10 ans. La plu- part de ces enguétes ont été failes depuis telles au'elles avaient été imagínées primitivement, et en général, elles ont satisfait ceux (lui en avaient besoin.

Mais bicntót, voyant les progrés rapides de cer- tains nouveaux mouvements économiaues et politi- gues, gui devaient agir si fort sur la vie économi- gueála veille de la gael-re actuelle, les Services de statistigue des pays éConomiguement évolués ont été amene's a faire, sur l'índustrie, des enauéte's plus fre'guentes. C'est alors gue l'Oiiice hongrois de statistigue a organise des enguétes mensuelles d'ordre représentatif, pour avoir, (: grands traiis, des renseignements sur les productions et exploitations a caractére manufacturier. Ces enguétes, de-

mandant des renseígnements a environ) 500 établis-

sements, cherchar'entáse rendre compte de la situa-

tion de l'industrie manufacturiére; des conditions des exploitations et de la production; de la capacité de produire et de son utilisation; des variations de la situation économiaue; des effets gue des mesures officielles, nécessitées par les circonstances chan—

gées, ont eu sur la production. A présent,ácause de la guerre, ces enguétes mensuelles ne peuvent arriver

———211— 1944

tout a fait au but primitívement fixé; mais elles fournissent, a plusieurs égards, de bonnes données.

On 'voit, notamment, par celles-ci, comment les fa- briaues doivent tenir leurs registres pour pouvoir fournir, tous les mois, sans retard, les renseignements demandés par la Statistiaue; elles montrent aussi, guant á Ilindustrie, les possibilités (l'infor- mation et Pétendue du Champ dtactivité des engué—

tes representatives.

Ensuite, Pauleur par-le du sys-téme actuel des enguétes statistigues hongroises concernant l'industrie. II souligner gue la plus importante de ces enguétes est celle gui est eacécute'e par an sur les productions et exploitations ('1 caractére manufacturier. ill fait également connaitre les guestion- naires et les méthodes de dépouillemen't. Les gues- tiomnaires utilisés pour lindustrie manufacturiére ont9 sections. La premiere comprend les guestions relatives á ltétablissement, au propriétaire (ou au preneur), au cheif responsable, () la situation de l'établissement, au bureau central, aux dépőts, aux exploitations —- et bureausc —— de verde, demandaut encore si l'entreprise a ailleurs (en Hongrie ou () l'étranger) un établissemeni. La IIe section stinforme du nombre des employe's et des ouvriers, de leur re'partition par sexes et instruction, des salaires et des traitements. La IIIe porte sur le temps d'exploitation et le temps de travail; la JVe sur I'outillage manufacturier, en demanr- dani des renseignements de'taillés. La Ve section pose des guestions sur les matieres employees (combus- tibles, éclairage, matieres premiéres.) La Vle, relative a; la production, s'iniorme de la guantité et du prix de vente des choses (matieres ou marchandises) iabríauées, La Vlle demande a) comment les mar—

chandises fabriguées sont mises en vente, et b) les

recettes ainsi fattes. La VIIIe porte sur I'utilisation et les variations de la capacité de produire. La IXe stinforme des dépenses d'exploitatíon et de production, et des autres recettes. — Ouant au guestionnaire e'mployé pour la moyenne industrie ,et les exploitations artisanales, il a été rédige' suivant les mémes principes de base, mais dans un cadre bien plus Petit.

En terminant, ltauteur donne une vue d'en- semble des princípaua: résultats des statistigues industrielles hongroises de 1929—42. Il indigue aussi les méthodes employées pour le dépouíllement des renseignements servant de base a ces statistigues. Il dit gue le dépouillement par branches d'industrie a été fait suivant17groupes et 232 sous—

groupe-s dtin'dustries, conformément a un nouveau cIaSSement adopté ces derniers temps. (Juant au dépouillementx par parties du territoire, le grand

Budapest a été divisé en deux catégories, Pune

comprenant les établissements de Budapest, l'autre

(3)

6. szám

ceuzr dcs environs de la capitale (afin de mettre en Iumiére la décentralisation industrielle); pour le teste du pays, le dépouilleznent était [ait par comitats et villes autonomes. ._. I/Office hong'rois de statistigue (1 ev soin de permettre de comparer chague statistigue avec celle de lianne'e d'avant ou de plusieurs années précédentes. De sor-te gue pour une période de plus de vingt ans, on peut voir, par les données rétrospectivcs, les variations industrie manufacturiére.

Les variations de 1929—42

relssortent particuliérement des graphígues publiés par Iedit Office, graphigues fondés sur des índices calculés dlaprés des se'ries chronologioues. On voit nettement, par ces graphigucs, les eifets de la crise économigue mondiale de 1931—32, gui a fait bais- ser forte'ment notre production industrielle. On y voit aussi gue la crisc rra pas dure' Iongtemps aprés 1932, oiz elle a atteint son maximum. Dés 1935, nos fabrigues ont eu une production pareille á celle de 1929, gut a été la meilleure année pour Pindustrie de la Hongrie de Trianon. Par la suite, notre production industrielle a augmente' encore; et depuis [a guerre wctuelle, nos fmbrigues ont dír faire de grands efforts pour produire davantage.

On se rend compte également, par les indices en guestion, dans guelle mesure [a production et les prix ont été influencés par l'économie de guerre, par les restrictions imposées depuis 1940 d cause de la plénurie de matieres premiéres ou pour satis- faire de nouveaux besoím.

Les principauac résultats de nos statistigue's industrielles montrent le role particuliérement im—

portant joué par Pindustrie hongroíse dans la vie économígue du pays. La Hongrie, si fortemeut amoindríe á Trianon, a, en de'veloppant son industrie et son agriculture, trouvé le chemin conduísant vers Ilíndépcndance économigue.

notre

la production de survenues dans

*

Az iparpolitika irányvonalának megha- tározásánál, 18. célok megállapítása végett, valamint az iparfejlesztési törekvések eredményességének lemérése céljából s egyben a használt módszerek és eszközök helyességének elbírálására, különösen fontos, mondhatjuk döntő jelentőségű szerepe van az kiparstatisztikának. Az ipar egész területét felölelő általános adatgyűjtések vagy csupán az iparvállalatok egy részére kiterjedő, esetleg csak valamely probléma- kört megvilágító különleges felvételek ered- ményei szolgálnak ugyanis alapul az ipar- fejlesztési tervek elkészítésénél s nyujtanak tájékoztatást az ipari közigazgatási felada-

'— 212 — 1944

tisztika eredményeiből kell kiindulnia az

ipari szervezést érintő minden mélyreha- tóbb tudományos kutatásnak épúgy, mint a gyakorlati irányú elhatározások szak- szerü megvizsgálásának.

Az ipari statisztika fontosságát hazánk- ban az ipari fejlődés különös jelentőségé- nek hangsúlyozása emelheti ki talán a leg- jobban. E tekintetben ugyanis nem elég rámutatni arra, hogy az ipar, mint a köz- gazdasági élet egyik fejlettebb ága, a mező- gazdasági termeléssel szembem általában magasabb gazdasági! fejlődési fokot jelent, tehát az ipar fejlődése egyszersmind az ország általános gazdasági fejlődési szín- vonalának emelkedését is jelenti. Nem té- veszthetjük ugyanis soha szem elől, ha az ipari fejlődés jelentőségéről szólunk, ipari fejlődésünk különösen messzeható befo- lyását egész közgazdasági életünkre, gazda- sági függetlenségünk megerősödésére, a nemzeti jövedelem kedvezőbb kialakulá—

sára, továbbá a népesedési és szociális problémák megoldására épúgy, mint az ország kulturális fejlődésére és még szá—

mon más vonatkozásban, amelyeket ipari termelésünk fellendülése nyomán *meg- figyelhettünk. Es iparstatisztíkánk mélta- tásánál mindezt ugyancsak figyelembe kell vennünk nemcsak azért, mert kétségbe- vonhatatlan, hogy az ipari fejlődésünk ki—

alakulásában jelentős szerepet töltött be, hanem annak a megítélése szempontjából is, hogy az iparstatisztikai feladatok szak-

szerű ellátásának, elsősorban a rendszeres, szakszerűen felépített iparstatisztika meg—

szervezésének iparpolitikánkban milyen messzeha'tó, nagy jelentősége van.

Az ipari statisztikában érvényesülő! statisztikai elméleti szempontok az adatgyüj- tések céljának, feladatkörének és tár- gyának meghatározásában, az adatszol- gáltatásra kötelezettek megválasztásában és az adatszolgáltatás módját illetőleg ép- úgy, mint az adatgyűjtések terjedelme és a felvételeknél, vagy a feldolgozási mun- kálatok során alkalmazott módszerek te—

kintetében természetesen megfelelnek a tu- dományos statisztika művelése terén kiala- kult, s a gyakorlatban is leginkább alkalmazott irányelveknek. Az iparstatisz'rtilka lényegének könnyebb megértése és mai fejlettségének teljesebb áttekintése céljá- ból még sem lesz talán felesleges, ha ipar- statisztikán'k ismertetésénél legalább váz- latosan a statisztikai elméleti szempontokra is rámutatunk.

(4)

6. szám -— 213 —— 1944

Az iparstatisztika feladata az ország az ipari közigazgatás szervei (ipar- iparának helyzetét megvilágító, fejlődésé- hatóságok, iparkamarák, ipartestűletek) , nek ütemét ismertető s egyben a minden-

kori ipari termelési lehetőségeket, vala—

mint a termelés irányvonalát meghatározó statisztikai adatok rendszeres gyűjtése, a begyűjtött adatoknak megf-elelő szakérte- lemmel való elbírálása és kiértékelése, _ ami alatt az adatoknak rendszerint területi és tárgy szerinti csoportosításban történő feldolgozását értjük — s az így nyert ered- ményeknek oljan összefoglalása, hogy azokból a kívánt tájékozódás megszerez—

hető, illetőleg a keresett törvényszerűség illegállapitható legyen. Az iparstatisztika körébe tantozik tehát minden ipari tevé- kenység, akár nagy- vagy kisiparszerűen, vagy más módon folyik és pedig minden iparágra kiterjedőleg, az új iparcikkek elő-- állításával foglalkozókra épúgy, mint a csupán javítási, szerelési munkákat végző, vagy szolgáltatásokat nyujtó iparokra.

Tárgya lehet az iparűző, az ipari vállalat, üzem vagy műhely. Esetleg teljes részletes- séggel felölel a tárgyköréhez tartozó minden adatot, amely az ipari vállalkozás létrejöttére, fenntartására és működésére vonatkozik, de lehet, hogy csak ezek egy részét érintő kérdésekre terjed ki. Az iparstatisztika körébe tartoznak legfőképen az üzemi és termelési viszonyok megvilá- gítására irányuló felvételek, de ide soroljuk még az ipari szervezésre, igazgatásra vonatkozó, valamint az ipari munkavállalók munkaviszonyával összefüggő problémák- kal foglalkozó, esetleg az ipart csak távo—

labbról érintő kérdésekre kiterjedő egyes adatgyűjtéseket is.

Az iparsta—tisztika adat *zolgáltatói tehát rendszerint az iparűzők, alkik lehetnek ön- álló iparosok, azaz természetes személyek, vagy jogi személyek (tehát részvénytársa- ságok, korlátolt felelősségű társaságok, be—

téti társaságok, közkereseti társaságok,

állam, törvényhatóság, község, egyház stb.).

Ritkábban előfordul, hogy ipari alkalma- zottak is (iparvállalati tisztviselők, gyári munkások stb.) föleg a fizetésekre, bérekre vagy munkaviszonyaikra és szociális hely- zetűkre vonatkozólag, közvetlen adatszol—

gálrtatói az iparstatisztikai adatgyüjtésnek.

Többnyire azonban ezeknek az adatoknak a begyűjtése is a munkaadók adatszolgál- tatásával, esetleg közvetítésével történik.

Adatszolgáltatók lehetnek még az ipari szervezetek (ipari érdekképviseletek, mun- kásszervezetek, munkaadói szövetségek),

valamint más közigazgatási szervek is. (Pl.

a munkav-iszályokra vonatkozó adatgyüj—

téseknél a rendőrség vagy községi elöljáró- ság.)

Az iparstatisztika tárgya az adatgyüjtés célja szerint alakul, s kiterjedhet az ipari tevékenység minden vonatkozására.

Ha az iparstatisztika tárgya. az iparűző ön—

álló iparos (ipari vállalkozó, gyáros, kis- iparOs, kézműiparos stb.), akkor a nyert eredményekből iparos statisztikát kapunk, ha pedig a tárgya az üzem (ipartelep, gyár, műhely stb.), akkor az adatok feldolgozása üzemi statisztika eredményeit nyujtja.

Az adatszolgáltatás lehet közvetlen, amikor az adatszolgálltatásra kötelezett az adatgyűjtés ke'rdőívét maga tölti ki, vagy Irözvehftt, ha az adatgyűjtést irányító köz- ponti szerv a kívánt adatokat az adatszol- gáltatásra kötelezettektől saját kiküldött szakközegeivel, esetleg erre a célra alkal—

mazott kellő szakképzettségű számláló—

biztosokkal iratja össze, vagy más szervek (közigazgatási, érdekképviseleti szervek) útján gyüjteti be, mindenkor gondoskodva arról, hogy az összeírást megfelelő szak- tudással bírók végezzék,

Az iparstatisztikai felvétel lehet teljes, illetőleg általánOs, vagy különleges és le—

het. részleges. Teljes iparstatisztikai felvé—

tel az, amely az egész ipart felöleli s így magában foglalja a gyáripart, a kis- és kézműipart, esetleg a házi- és vándoripart is. Tehát minden ipari vállalkozást, tekintet nélkűl annak nagyságára, illetőleg űzé- sének módjára. Kiterjed emellett az összes iparágakra, a tulajdonképeni, illetőleg szorosabb értelemben vett iparra, — mely alatt a tényleges termeléssel, vagyis ipar—

cikkek előállításáVal foglalkozó iparokat értjük, tehát az építőipar s a szolgáltatá- sokat végző iparok nélküli ipart, — valamint a tágabb értelemben vett , iparra, melyhez az említetteken kívül a házi- és népipant, továbbá a vánidoripart soroljuk.

(Teljes iparstatisztikai felvételnek nevez- hetjük például a népszámlálásokkal kap' csolatosan újabban végrehajtott általános ipari felvételt.)

Általános iparstatisztikai felvételnek mondjuk azt az adatgyűjtést, amely esetleg az egész iparra, a legtöbb esetben azonban annak csak egy részére vonatkozik ugyan, de a pontosan megállapított adat—

gyűjtés keretébe tartozó minden ipari vál—

(5)

6. szám

lalatra, ipari üzemre, műhelyre vagy ön- álló iparosra kiterjedve, ipari tevékenysé- güket érintő összes főbb kérdéseket tartat- mazza. A teljes iparstatisztikai felvétel te—

hát egyben általános lehet, ha az említett szempontok szerint hajtatik végre. Általá- nos iparstatisztikai faelvételnek kell ilyen értelemben tekintenünk azokat az adat—

gyűjtéseket is, amelyek az ipar egyes ka- tegóriáit, például csak a gyári jellegű ipar—

telepeket, vagy a kis— és kézműipari mű- helyeket ölelik fel, még abban az esetben

is, ha az adatszolgáltatásra kötelezettek csupán csak a tulajdonképeni iparhoz vagy helyesebben a szorosabb értelemben vett iparhoz tartoznak, az adatgyűjtés azonban az iparnak ebbe a csoportjába sorozható minden iparvállalatra, illetőleg önálló iparosra kiterjed s az ipari tevé- kenység összes főbb kérdéseit magában foglalja. (Ilyen adatgyüjtés az évenkint végrehajtott gyáripari termelési és üzemi statisztikai felvétel.) Hasonló értelemben általános iparstatisztikai felvételről beszél- hetünk az ipart érintő bármely más kér- déskomplexumra vonatkozó adatgyüjté- seknél is. (Például az ipari szervezetekről, azok működéséről, vagy az iparvállalatok cégviszonyairól szóló felvételeknél, vagy a nyilvános számadásra kötelezett iparvál- lalatok tőkeviszonyait, szervezetét és tevé- kenységét ismertető adatgyüjtéseknél stb.)

Az iparstatisztika fejlődési iránya arra mutat, hogy az általános felvételek adat- szolgáltatóinak köre,-főlezg az ipari terme—

lési és üzemi statisztikában, mindinkább szűkebbre szorul, Az adatgyűjtések ugyanis egyre mélyrehatóbb'ak, szakszerűbbek lesznek. Mind több és több speciális kér—

dés feltevésére van szükség, ami rendkívül nehéz, ha az adatszolgáltatók köre több- féle vonatkozásban is tagozódik, tehát a megfigyelés körébe vont iparűzők nemcsak különböző iparágakhoz tartoznak, hanem más és más vállalati formában mű- ködnek s lényegesen eltérő berendezésű és terjedelmű ipartelepen vagy műhelyben végzik az ipari tevékenységet. Ezért a leg- több általános iparstatisztikai felvétel ma már lehetőleg azonos vagy legalább is ha- sonló termelési feltételek mellett működő üzemekre terjed csupán ki, tehát az ipar egész területét felölelő adatgyűjtéssel szemben annak 'csak egy (részére szorítkozik.

Az adatszolgáltatók köre ezáltal egysége—

sebb lesz s így inkább lehetővé válik a gazdasági élet szövevényességének fokozó-

__014—

¹⁹⁴⁴

dása, valamint a technikai haladás nyo—, mán szükségszerűleg megsokasodó kérdé- sek feltevése. A kérdések sokféleségét küe lönösen nagymértékben növeli az iparsta—c, tisztikai adatgyüjtéseknek a szakszerűségre való törekvés követe'lményeként történő?

behatóbbá tétele, mely számos, részletekbe menő pontossággal kidolgozott szakkérdés beillesztés—ét teszi szükségessé. '

Az általános (generális) iparsta'rtisztikai felvételekkel szemben azokat az adatgyüj- téseket, amelyek csak egyes iparágakra, vagy az ipari tevékenységet érintő egyes kérdéskomplexumokra vonatkoznak, külön- leges (speciális) adatgyüjtéseknek nevez—

zük. Idyen adatgyüjtés volt például az 1907.

évtől kezdve évenkint végrehajtott keres-—

kedelmi malmok statisztikája, melynek adatszolgáltatói az összes kereskedelmi őr—

lést végző malmok voltak, de adatokat szolgáltattak a felvétel céljaira még a ve- gyesen őrlő, tehát kereskedelmi célra, vámra és saját fogyasztásra őrlő malmok is.

A részleges iparstatisztikai felvétel ezzel ;—

szemben az adatgyüjtés tárgyi körébe tar—

tozó adatszolgáltatóknak csak egy részére terjed ki. Amennyiben ilyen esetben az adatszolgáltatásra kötelezettek kiválasztása úgy történik, hogy azok az adatgyűjtés tárgyi körébe tartozó összes adatszolgálta- tókat képviselhetik, a, felvételt képviseleti (reprezentatív) felvételnek nevezzük. (Ilyen például a gyáripari havi adatgyüjtés, mely a gyári jellegű ipartelepeknek csak mintegy IOVÓ-át öleli fel, az adatgyüjtés eredményei azonban megfelelő módszertani eljárással kiszámítva, az összes gyári jellegű ipartele—

pekre vonatkoznak. Részleges felvétel volt viszont a—1934—1936. években néhány ipar cikkből rendelkezésre álló készletek össze- írása, mely csak az ország egyes városai- ban 5 nagyobb községeiben hajtatott Végre.)

Az iparstatisztikai megfigyelés módszer—

tani szempontból vizsgálva történhetik tömegészlelés útján, mely leginkább a teljes, vagy általános adatfelvételeknél nyer alkalmazást s így a megfigyelés leggyako- ribb módja. De történhetik az előbb emlí- tett képviseleti (reprezentativ) módszerrel, mely az iparstatisztika újabb irányainak leginkább megfelel s ezért az iparstatisztiká- ban különös jelentősége van. A képviseleti módszer leginkább ott nyer alkalmazást, ahol az adatszolgáltatás körébe tartozók nagyrészétől a szükséges adatok begyűjtése elháríthatatlan nehézségekbe ütközik, mig egy jól kiválasztott részükről kellő részle-

(6)

6. szám

tes'ségű és megbízható adatok nyerhetők, maga az adatgyüjtés tárgya pedig a kérdés minél behatóbb megvizsgálását, teljes rész- letességbe menö adatok gondos kivizsgálá—

sát kívánja. A Nemzetközi Statisztikai In—

tézet főleg a munkaproblémák megvilágí—

tásánál látja a képviseleti módszer alkal- mazásának különös jelentőségét, de újab- ban az iparstatisztika egyre szélesebb terü- letén nyer alkalmazást, mert mélyreható kérdések feltevésére alkalmas, s főleg szak—

szerűség szempontjából teszi behatóbbá a megfigyelést, amellett nem olyan költséges, mint a tömegészlel—és és az adatszolgáltató—

kat is, vagy legalább is azok túlnyomó ré—

szét megkíméli az elkerülhető adatbeva'llási terhektől.

A képviseleti módszer mellett az ipar- statisztikában fokozottabb jelentőségük van még az ankétszerű és monografikus meg- figyeléseknek is, amelyek az iparnak szin- tén többnyire csak egy részére vonatkozó adatgyüjtéseknél nyernek alkalmazást, azonban a megfigyelés gondosan körül- határolt szűkebb tárgyi körbe tartozó adat—

szolgáltatók összességére kiterjednek. Az ipari tevékenység széles körére vonatkozó- lag ugyanis sem az anke'tszerű, sem a monografikus megfigyelés nem alkalmas, mert a feltevésre kerülő kérdések sokféleségébe a kívánt eredmények eléréséhez elkerülhe- tetlenül szükséges egységes szempontokat belevinni csak akkor lehetséges, ha az .adatszolgáltatók köre lehetőleg egységes, vagy legalább is az adatszolgáltatásra ikö- telezet—tek között ipari tevékenységüket ille- tőleg lényeges eltérés nincsen. Mind a két adatgyűjtési módszer ugyanis főleg a mi- nőségi elemek minél részletesebb megfigye- lésére irányul s az ipari tevékenység beható vizsgz'ilatainál a hatóokok tüzetes megálla- pítására törekszik, az adatok b-együjtésénél és kiértékelésénél egyaránt a szakszerűségre helyezve a fősúlyt. Fontos szerepe van még az iparstatisztikában a becslésnek is, mely ha szakszerűen történik, igen értékes és hasznos módját adja az eredmények ki- egészítésének, főleg .a részleges megfigye- léseknél, míg az időszakos felvételeknél az időközi változások megállapítását teszi le- hetővé olyan esetekben, amikor a lkívánt adatok begyűjtésére statisztikai megfigye—

lés útján egyáltalán nincs mód.

Az iparstatisztika feladatainak ismer—

tetésénél rámutattunk már arra, hogy az iparstatisztikai adatfelvételek megszerve- zése és végrehajtása épúgy, mint a begyűj-

—2l5—— 1944

tött adatok helyességének elbírálása és fel—

dolgozása, valamint a számszerű eredmé- nyek olyan csoportosítása, hogy azok az adatgyűjtés tárgyát illetőleg kellő tájékozó- dást nyujtsanak, s belőlük a keresett tör- vényszerűségek megállapíthatók legyenek, különleges szakismeretet kíván. Szakértex lemre ugyan a statisztika minden ágában szükség van és pedig nem elég csak statisztikai szaktudás, hanem kellő tárgyi ismeretek is okvetlenül szükségesek, amelyek nélkül nemcsak a begyűjtött adatok helyes—

ségének elbírálása nem lehetséges, de nem lehet szó a célnak megfelelő felvételi mód- szer és a kívánt eredmények elérésére alkal—

mas kérdőív megtervezéséről sem. De az iparsta-rtisztikábain fokozottabb mértékben van szükség szakismeretekre, tekintettel arra a szoros kapcsolatra, mely az iparsta—

tisztika csaknem minden ágát a gazdasági és műszaki ismeretekkel összefűzi s amely- nek következtében az ipari, főleg az üzemi és termelési statisztikában a szakszerűség statisztikai és tárgyi értelemben egyaránt különös hangsúlyt nyer.

Statisztikai szakszerűség szempontjából elméletileg és gyakorlatilag teljesen kép- zett szakemberre van szükség az iparsta—

tisztikában, mert az adatgyüjtésnél követ- hető helyes módszer—kiválasztás, az adat-, felvétel kérdőívének szakszerű megterve—

zése, továbbá a begyűjtött adatok felül- vizsgálása, helyesbítése vagy kiegészítése, illetőleg feldolgozása, végül az eredmények szakszerű elrendezése és az összefüggé- sekre rámutató viszonyszámokkal való ki—

egészítése mélyreható szakismeretet kí- ván, nemesak a statisztika tudományos művelése terén, hanem a felmerülő prob- lémák gyakorlati megoldása tekintetében is. De a statisztikai szakértelem mellett az iparstatisztikában különösen fontos a mi- ne'l szélesebb körű s ugyancsak tudomá- nyos és gyakorlati képzettségen alapuló tárgyi szakértelem is. Hogy ezalatt az is- mereteknek milyen szerteágazó, a gazda—

sági és műszaki tudományok szinte belát—

hatatlan területét átfogó alapismeretek el—

sajátítását kell, érteni, arra az iparstatisztika feladatainak részletes tárgyalása so- rán kívánok rámutatni. Hangsúlyoznom kell, hogy természetesen általában csak az alapismeretek megszerzéséről lehet szó, míg a részletekbe menő tárgyi szaktudás elsajátítása az iparstatisztikát művelők ré—

széről legfeljebb annak csak egy-egy ki—

sebb területére terjedhet ki. Az iparstatisz—

(7)

6. szám

tikai problémák éppen ezért a gazdasági, de méginkább a technikai részletkérdések- hez szükséges ismeretek megszerzés—e szem- pontjából rendszerint megoszlanak az ipar—statisztika művelői között, Az iparstatisztika központi szervezése ugyanis abból a célból, hogy a tárgyi szakismeretet mi—

nél jobban, a részletekbe menően is bizto- sitsa, a különleges feladatköröket gondo—

san körülhatárolva más és más szakembe- rek kidolgozására bízza, módot nyujtva nekik arra, hogy az alapismeretek körén kívül eső, de feltétlenül szükséges ismere—

teket mind elméleti, mind gyakorlati szem- pontból kellő alapossággal elsajátíthassák s a tudományos és technikai fejlődéssel lé—

pést tartva kiegészíthess'ék. (A mai gyár—

ipari üzemi és termelési statisztika meg- szervezése például úgy történt, hogy min—

den iparcsoport, — esetleg jelentősebb iparág, mint a malomipar —— más-más tisztviselő munkaköréiil jelöltetett ki, akik- nek feladatuk volt a csoportjukba tartozó ipartelepeket a begyűjtött adatok alapján, esetleg a helyszínére történt kiküldetés út—

ján megismerni. Az iparágra vonatkozó műszaki ismereteiket szakkönyvekből, tan—

folyamok elvégzése útján, valamint az ipartelepek helyszíni tanulmányozásával egészítették ki. A nagyobb technikai szak- ismleretet kívánó iparcsoportok, mint pél—

dául a gépipar, vagy a villamosenergia ter—

melő— és elosztóipar gépészmérnöki okle—

vél—lel bíró tisztviselő irányítása alá került, de a többi iparcsoport is lehetőleg olyan vezetőt kapott, akinek arra vonatkozó el- méleti és gyakorlati szakismeretei voltak.) Az iparstatisztikában egyébként a kellő szakértelem szükségességét és jelentőségét már az adatgyűjtések megtervezésénél és végrehajtásánál figye—lembe jövő irányelvek is eléggé szembeszökően indokolják. A leg- nagyobb körültekintésre van ugyanis szük—

ség valamely iparstatisztikai felvétel szük—

ségességének eldöntésénél, terjedelmének, vagyis az adatszolgáltatásra kötelezettek körének és a felteendő kérdések számának megállapításánál, az adatgyűjtés és az adatszolgáltatás időpontjának meghatáro—

zásánál, valamint a felvétel módszerének kiválasztásánál. E kérdések eldöntésénél kívánatos az adatszolgáltatók szempontjai—

nak a megismerése is, vagyis a megfelelő ipari érdekképviseletek, vagy egyéb ipari szervezetek, esetleg az érdekeltek egy ré- szének, vagy más szakembereknek a meg- hallgatása.

—216—

1944

Minthogy az iparstatisztika végered—

ményben az iparíizők érdekeit szolgálja, az adatgyűjtés sikere érdekében feltétlenül szükséges, hogy velük egyetértésben tör- ténjék már az (első lépés, annak eldöntése, vajjon tényleg szül—"ség van-e s milyen ke- retek között, az adatgyűjtésre. Mert az ipari termelés zavartalan menetének bizto- sítása és a vállalatok minden felesleges megterheléstől való mentesítése mindennél fontosabb és előbbre való. Különösen há—

borús időkben van nagy jelentősége annak, amikor a kötött gazdálkodással * kapcsolat- ban az iparvállalatokat amúgyis számtalan adatö'sszeállitás, kimutatáskészítés, jelen- téstétel stb. terheli, hogy csak feltétlenül szükséges esetben és mértékben legyenek újabb adatszolgáltatásra kötelezve. E kér- dés eldöntésénél, az érdekelt iparvállala- tokkal vagy ipari szervezetiikkel folytatott megbeszélések során, az iparstatisztikus—

nak kellően tájékozottnak kell lennie, hogy a felsorolt érvek helytállók-e, amit csak úgy bírálhat el, ha részletesen ismeri az iparvállalatok egész adminisztrációját, még pedig minden termelési ágban s a vállala- tok minden nagyságesoportját, vállalati formáját illetőleg. Hasonlóképen mélyre- ható szakismeretekre van szükség az adat- gyüjtés módszerének a kiválasztz'isánál is, elsősorban annak az eldöntésére, vajjon az adatgyűjtés elérheti-e célját csupán az adatszolgáltaüik egy részének a megkérde- zésével. A képviseleti módszerrel végre- hajtható felvétel például, nagy munka- és költségmegtakarítást jelent az adatszolgál—

tatás és adatbegyüjtés, illetőleg feldolgozás szempontjából egyaránt. Meg kell továbbá állapítani, hogy közvetlen vagy közvetett adatszolgáltatással történjék-e a felvétel, tehát képes-e az iparííző csupán írásbeli utasításra megválaszolni a feltett kérdése- ket, vagy a helyszínére küldött szakköze-_

gek útján kell azokat begyűjteni? Milyen kérdőív szolgálhat az adatgyüjtés céljaira, abba milyen kérdéseket és hogyan lehet feltenni? Mert csak olyan kérdések intéz—

hetők az iparűzőkhöz, amelyekre feltétle- nül válaszolni tud, még pedig lehetőleg üz—

leti könyvek ragy feljegyzések alapján, nehogy becslésre legyen utalva, mellyel az adatgyűjtés könnyen elveszítheti egész ko- molyságát, értékét. Csak olyan kérdések szerepeljenek a kérdőívben, amelyek " az adatgyűjtés céljának elérését elősegítik, minden más felesleges és így ok nélkül terheli az adatszolgáltatót. De lehetőleg