A szovjet népgazdaság 1923–24. évi mérlege

SZEMLE

kaerőket a műszaki ügyvitel vagy egyéb ügyvitel megerősítésére, minőségcserére

használhatják fel. A bizalmatlansághoz

kétségkívül hozzájárul az is, hogy a gépi adatfeldolgozás tapasztalatai egyes válla- latoknál nem kedvezők. Néhány gépi adatfeldolgozó részleg munkája ugyanis

ma még sok kívánnivalót hagy maga után.

::

A gépi adatfeldolgozás, de különösen a lyukkártyagépesítés hazánkban —— mint ahogy e rövid áttekintés alapján is lát—

ható —— különösen az elmúlt 3—4 évben nagy fejlődést ért el. Ma már a gépesítés eredményeit látva, egyre több vállalat,

intézmény, intézet jelentkezik a főhatósá- goknál és a Statisztikai Hivatalnál, hogy

részükre megfelelő lyukkártyagépparkot biztosítsanak, hogy az adatfeldolgozásu- kat gépesíteni tudják.

315,

Az elért eredmények ellenére azonban nem lehetünk Amegelégedve a gépi adat-—

feldolgozás helyzetével. A gépek kihasz- nálása, a szervezés megjavítása, a szak—

emberek képzése, a gépesítés és az adat—

feldolgozás hatékonyabbá tétele stb. mind megoldásra és megjavításra váró feladat.

A lyukkártyagépesítéssel kapcsolatos prob—

lémák, hibák és hiányosságok megszűnte- tése folyamatban van és azt a több évi elmaradást, amely különösen az első öt—

éves terv idején keletkezett, lassan felszá—

moljuk. Kitartó, odaadó munkával el kell

érnünk, hogy a gépi adatfeldolgozás, a lyukkártyagépesítés, a vezetés minden szintjén megfelelő segítséget adjon a ve—

zetők részére; alapot nyújtson az operatív intézkedéshez és ezen keresztül járuljon hozzá a termelés növeléséhez.

Pető Márton

A szovjet népgazdaság 1923—24. évi mérlege

Az újratermelési folyamat ábrázolá—

sára törekedő átfogó mérlegrendszerek ma már nemcsak a szocialista, de a ka—

pitalista országokban is a gazdaság—

statisztika legfontosabb szintetikus esz—

közeivé váltak. A népgazdasági mérleg- rendszer jelentősége a gazdasági élet alapvető folyamatainak az elemzése és tervezése szempontjából a szocialista or—

szágokban közismert, s ma már egyre többet tudunk a tőkés országokban kiala-

kitott különböző mérlegrendszerekről, a

nemzetgazdasági mérlegrendszerről (na—

tional accounts system), a ráfordítás- kibocsátás (input—output) rendszerről stb.

18.

A népgazdasági mérlegrendszer tovább—

fejlesztése ma a Szovjetúnióban, nálunk és más szocialista országokban is állan- dóan napirenden levő kérdés. Különösen előtérben áll a népgazdaság egyes szek—

torai közötti összefüggések részletesebb kimutatásának igénye. T. V. Rjabuskin például a közelmúltban megjelent köny—

vének előszavában hangsúlyozza, hogy ,.. . . nagymértékben javítani kell a mér—

legrendszerek ágazati bontásán. A társa—

dalmi termék egészének mozgását ábrá—

zoló sémák mellett például szükség van olyan mérlegekre, amelyek az ágazatok

53

közötti összefüggéseket tükrözik. Különö- sen szükségesek a termelés és elosztás sakktáblaszerű mérlegei . . ."1

A Szovjetunióban, de Lengyelországban és Jugoszláviában is különféle intézetek és szervek behatóan foglalkoznak az ága—

zatközi kapcsolatok tanulmányozásával.

A Szovjetunió Tervhivatalának Tudomá—

nyos Kutató Intézetében —— a Voproszü Ekonomikz' közlése szerint — a szovjet népgazdaság ágazatközi kapcsolatainak feltárása s általában a társadalmi ter—

mékmérleg további fejlesztése érdekében

részletes kutatásokat folytatnak.

Lengyelországban Oskar Lange átfogó el—

méleti cikkein2 kivül, amelyek Indiában és Franciaországban is megjelentek, a Köz—

gazdaságtudományi Intézet nemrég tett közzé Krzysztof Porwit tollából egy ta- nulmányt—7, amely az ágazatközi kapcso- latok ábrázolásának gyakorlati kérdései—

vel foglalkozik, s tudomásunk szerint

* T. V, Rjabuskin: Sztatiszticseszkie metodi izu—

csenyija nairodmgo hozjarjsztva. Goszsztalizda'l.

Moszkva. 1957. 6. old.

9 Oskar Lange: Ouuelvauies observations sm' l'ana—lyse

.,lnpu'thu'tpu—t". Cavhiers de l*l—nstituxt de Science Economiguc Applignée, Paris. Janvíex- 1957.

3 Tabliica powiazan. miedzyganleziowyh_ Prace i Materia'ly Zakladu Baden Ekonomicznych, Warszawa, 1957. 8—9.

; _ ,

316

SZEMLE

egy részletesebb táblázat elkészülés előtt

áll.

Jugoszláviában a Szövetségi Statiszti—

kai Hivatal 1957 júliusában tette közzé a

jugoszláv népgazdaság 1955. évi ágazat- közi kapcsolatait ábrázoló első táblázato—

kat4 és az összeállításnál alkalmazott módszerek leírását.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatalban folyamatban van a társa—

dalmi termék 1957. évi részletes sakk—

táblaszerű mérlegének az összeállítása, amely az ágazatközi kapcsolatokat előre—

láthatólag 43 szektoros bontásban fogja bemutatni.

Az alábbiakban azt a mérlegrendszert

szeretnénk ismertetni, amely —— vélemé—

nyünk szerint —— a szocialista országok—

ban, de a tőkés országokban is kialakult

mérlegrendszerek —- tehát az input—

output rendszer —— elődjének is tekin—

tendő. !

Ezt a mérlegrendszert, amelyre fel sze—

retnénk hívni a figyelmet, a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatala álli—

totta össze, és tette közzé 1925-ben, illetve

1926—ban. A fiatal szovjet statisztikának

ezen alkotását több ízben bírálták, ami

azonban nem változtat azon, hogy meg—

alkotásával a gazdaságstatisztika az újra—

termelési folyamat első átfogó számszerű ábrázolásával gazdagodott.

E cikk célja az, hogy e —— ma már gya—

korlatilag alig hozzáférhető — mérleg- rendszer módszertani alapelveit és felépí—

tését röviden ismertesse, kiemelve azokat

a momentumokat, amelyek a később meg—

jelent mérlegrendszerekben (például az input-output rendszerben) is megtalálha—

tók. Úgy hisszük, hogy a szocialista or- szágokban folyó mérlegmunka, de a nyu—

gati országokban kialakult mérlegrend—

szerek történelmi előzményeinek a tisz—

tázása szempontjából is tanulságos e

mérlegrendszerrel Valamivel bővebben megismerkedni.

I.

A népgazdasági mérlegek iránti igény a Szovjetunióban a szovjethatalom meg—

teremtése után szinte azonnal fellépett.

Ezt mutatja, hogy a központi állami sta- tisztikai szervezet létrehozásának évében,

* Medusobni odnosi privrednih delatnosti Jugo—

slavije u 1955 godini. Savezni Zavod za Sütistiku.

Beograd. .Iul-a 1957. '

1918-ban a Szovjetunió Központi Statisz—

tikai Hivatalának 33 osztálya között ——-

amelyeknek többsége egyes termelési

ágazatok statisztikájával foglalkozott -——

már megtalálható volt a népgazdasági

mérlegek osztálya is.

A szovjet népgazdaság átfogó mérle- gének elkészítését és közzétételét a

,,Munka és Honvédelem Tanácsa" 1924.

július 21—én kelt határozatával rendelte el. A határozat megvalósításaként a

Szovjetunió Központi Statisztikai Hivaé

tala elkészítette a szovjet népgazdaság

1923—24. évi mérlegét és azt 1926-ban egy

impozáns, 625 oldalt felölelő, nagyalakú kötetben5 tette közzé.

A kötet két részből áll: az első 350 ol-

dal a mérlegrendszer módszertani alapel—

veit tárgyalja és a mérlegek számszerű összefüggéseit elemzi, a második 275 ol—

dal a mérlegrendszer számanyagát, a statisztikai táblázatokat tartalmazza.

A kötet első részében közölt módszer- tani tanulmányok közül három —— a két bevezető és az összefoglaló tanulmány——

P. 1. Popov tollából, a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatala akkori elnö—

kének a tollából származik, aki az egész

kötet szerkesztője is volt.

Ezek a tanulmányok a népgazdasági mérlegrendszer elvi problémáinak rész—

letes felvetését adják, nem csupán elmé-

leti sikon, de a mérlegrendszer gyakorlati

elkészítéséből adódó követelményeket is számításba véve.

Popov első tanulmánya (,,Bevezetés a népgazdaság mérlegének tanulmányozá—

Sába") átfogóan foglalkozik az újrater—

melési folyamat ábrázolásának kérdései- vel. Meghatározása szerint a mérlegrend- szer célja azt ábrázolni, hogy a társa-

dalmi újratermelés az adott konkrét vi—

szonyok között hogyan megy végbe.

,,A népgazdaság rendszere —— mondja Popov —— mint a termelés és elosztás egysége a társadalmi gazdaság egyensú—

lyának a rendszere".6 Az egyensúlyt mint a termelés és elosztás közötti egyensúlyt, az egyes termelési ágak közötti egyensúlyt, az egyes terme- 5Balansz narodnogo hoziaisztva Szciwza SzSzR 1928—24. gods. CSzU. Moszkva 1926. 625 old.

(Ti-odú Centralnogo Sztatiszticses'zkogo Uprawlenlia.

Tom XXIX.) Pod redavkciej P. ]. Popova.

6; Balansz... ete. I. rész. 1. old.

SZEMLE

lési ágazatokon belüli elemek egyensú—

lyát és végül az osztályok és társadalmi csoportok közötti egyensúlyt fogja fel és

rámutat arra, hogy a mérlegrendszer,

ugyanakkor, amikor statisztikailag ábrá- zolja az egyensúlyt, egyben az egyensúly megbomlásának a feltételeit is körvona—

lazza, mivel ezek az egyensúlyi helyzet méhében benne rejlenek.

Az újratermelés elvi, közgazdasági kér-

déseínek vizsgálata során Popov beha- tóan ismerteti Francois Guesnay,,Tableau FÉConomigue"—ját7 és Marx Guesnay mun—

kájára vonatkozó elemzéseit, valamint Marx ,,Gazdasági táblázatát".

Amint ismeretes, Marx gazdasági táb—i lázata az egyszerű újratermelés sémáját adja. Ennek a sémának Marx igen nagy ielentőséget tulajdonított, amit Engels- hez intézett levele is elárul. Ebben a le—

vélben Marx táblázatát az általa igen nagyra értékelt Guesnay—féle ,,Tableau

Économigue" helyére állítja.8

A szovjet népgazdaság mérlegének ösz-

szeállításakor Popov Marx rendszeréből

indul ki. Azokat a módszertani útmuta—

tásokat, amelyeket Marx a kapitalista gazdaságra vonatkoztatva adott —— hang—

súlyozza Popov —, maximálisan haszno—

sítani lehet a szocialista újratermelés elvi kérdéseinek a megoldásakor, s kii—

lönösképpen az átmeneti korszak nép—

gazdasági mérlegének felállításakor.

Popov aláhúzza Marx azon megállapi—

tásának a fontosságát, hogy Adam Smith

szemléletével ellentétben, az évi összter—

mék értékét nem lehet jövedelmekben feloldani, s hogy az újratermelés valósá—

gos menetének megértéséhez elengedhe—

tetlen a termelés két nagy szférájának, a termelési eszközök és a fogyasztási cik—

kek termelésének az elkülönítése, s e két

szféra közötti termelési kapcsolatok fel—

tárása.

Nem kívánunk itt e kérdés részletes

taglalásába belemenni, csupán arra hív—

juk fel a figyelmet, hogy Popov tehát a

7 A nvnmtí közgazdasági irodalomban egyébként Ouesnay munkásságára újabban _— Leonticf input—

output számításai kapcsán -— fokozottabb liavclmei fordítanak.

a ,,. . . Az idecsaiolt ,.gazdasa'gi táliláralot", amellyel nncsnay táblázatát felesel—élem nézd meg kissé gondosabban, ha képes vagy rá ebben a hő- ségben. és közöld velem esetleges meggondolásaidat.

A táblázat az egész újraiermwelési folyamatot fel—

öleli." (Marx—Engels: Levelek ,,A tőké"—ről. Szikra.

Budapest. 1956. 106. old.)

317

marxi újratermelési elmélet, a termelési

eszközök és a fogyasztási cikkek szfé—

rájára vonatkozó zseniális marxi sémák alapulvételével építi fel a népgazdaság

szovjet mérlegét. Ez —— lévén a szovjet

népgazdaság mérlegéről szó —' természe—

tes is, érdekességet azonban az kölcsö—

nöz neki, hogy Oskar Lange tavaly közzé- tett, igen érdekes cikkében kimutatja,

hogy a Leontief—féle táblázatok és össze—

függések is a marxista értékelmélet és a marxi sémák alapján megfelelően inter- pretálhatók. Talán nem árt erre vonat- kozóan idézni Langet.

,,A tranzakciós tábla (a sakktáblaszerű input—output alaptábláról van szó. ——

K. Z.) tünteti fel a társadalmilag szüksé—

ges munkamennyiség elosztását a nép—

gazdaság különböző szektorai között. Az egyes szektorok egyszerű összeadás útján

aggregálhatók, a ráfordítási együtthatók

pedig egyszerű átlagképzés révén ala—

kíthatók ki. Ezek a ráfordítási együtt—

hatók egyszerű módon értelmezhetők a marxista értékelmélet alapján. Ha a ter—

mékek árai azt a társadalmilag szükséges munkamennyiséget fejezik ki, amely a termelés egy mennyiségi egységének az előállításához szükséges, akkor a ráfordí—

tási együtthatók annak a társadalmilag

szükséges munkának a mennyiségét ad—

ják meg, amelyre az egyik szektorban

szükség van ahhoz, hogy egy másik szek- torban egy értékegység (vagyis egységnyi társadalmilag szükséges munkának meg- felelő mennyiség) előállítása lehetségessé váljon. Ezt a mennyiséget teljes egészé—

ben a termelés technológiai feltételei ha- tározzák meg."9

Popov leszögezi, hogy célszerű, ha a mérlegrendszerben szereplő termékek és ágazatok részletezése minél bővebb (,,Le—

hetőleg el kell jutni a végtermékekhez vagy azok olyan csoportjaihoz, amelyek termelési vagy fogyasztási rendeltetésük szempontjából egyneműek".10) Világosan veti fel a tanulmány az ágazatközi kan- csolatok kérdését is. ..Minthogy a termé—

kek egy része meghatározott termelési ágazatok termelésében használódik el, vizsgálatunk is a termékek mozgását kö—

veti egyik ágazatból a másikba. vagyis

* Oskar Langefi. ni.—44. old.

" Balansz. .. etc. I. rész. 27. old.

318

^SZEMLE

amint a termelési kapcsolatok az ágaza- tok között létrejönnek."n

Popov kifejti a magángazdaság könyve—

lési mérlege és a népgazdasági mérleg

közötti elvi különbséget. Nagyon érde—

kes az, amit az anyagi folyamatok pénz—

értékben történő ábrázolásáról mond: ,,A

népgazdaság mérlegében mind a terme-

lés, mind az elosztás fázisában a termé—

kek mint olyanok számbavétele, vagyis in natura számbavétel történik. A termékek pénzbeli burkán át világosan és tisztán látható azok anyagi szubsztanciája és mozgásuk a népgazdaság csatornáin . . . A pénzérték alkalmazása a népgazdaság mérlegében minden évben, vagyis a mér- leg összeállításának évében az egysége- sítő (az orosz eredetiben: unifikátor) sze- repét játsza."12

Popov arról is beszél, hogy a mérleg

elkészítésének nehézségeit nagyban fo—

kozta, hogy ,,. . . sem a statisztikai, sem a közgazdasági irodalomban, sem az

oroszban, sem Nyugat-Európában nem voltak példák hasonló munkára és ezért

—— a munka menete során — magunknak kellett nem csupán az összeállítás tech- nikai, de módszertani előfeltételeit is ön—

állóan megoldani".13

A kötet második tanulmányának Popov ,,A szovjet népgazdaság szerkezete" cí—

met adta.M Ebben a tanulmányában rész- letesebben foglalkozik az újratermelés és az osztályok közötti viszonylatok össze—

függéseivel. Ennek során Leninnek az akkori osztályviszonyokra vonatkozóan adott meghatározásait veszi alapul és a termelés osztálykapcsolatainak statiszti—

kai ábrázolására törekszik.

Külön érdekessége e tanulmánynak a

szovjet népgazdaság termelési és társa-

11 Balawnsz . .. elc, I. rész, 34. old. '

12 Balansz... etc_ l, rész,:ló. old. Érdekes ezt a.

gondolatot egybevetni Leontiel' fejtegetéseivel:

,,Anna-k érdekében, hogy az összes javaknak és szolgáltallásoknak megfelelő fizikai meninyise'gekhez eljuthassnlnk, minden egyes termék-fajta fizikai mértékegységét egyszerűen e terméktajta azon mennyiségével határozzuk meg, amely a fennálló árak mellett egy dollárért abból megvásárolható."

(W. W. Leontief: The Structure of American Eco—

nomy, 1919—19219. New York, Oxford Univ, Press., 1953 72. old.)

" Balansz. . . etc, I. rész. 35. old.

" Érdekes, hogy Leontief első könyvének a címe ,,Az amerikai gazdaság szerkezete lola—19 ", a m-ásodiké pedig: "Tanul-mányok az amerikai gazda- ság szerkezetéró'ü Popov azonban a "szerkezet"

kifejezés alatt nemcsak az ágazatok közötti. de a társadalmi osztályok közötti kapcsolatokat is érti.

dalmi összefüggéseinek grafikus ábrázo- lása. Ez az ábrázolási módszer —— nem csupán grafikus jellegében, de bizonyos fokig elgondolásában is —— rokon Ragnar Frisch ismert ,,Ekocirk" szemléletével. A kettő között azonban lényeges különbség az, hogy Popov ábrázolása elsősorban a termelés és elosztás társadalmi (osztályok közötti) kapcsolatának feltárására törek-

szik, míg Frisch ábrázolása ettől eltekint.

Mellékelten közöljük a szovjet népgaz—

daság 1923—24. évi kapcsolatait ábrázoló

sémát. A séma tájékoztatást ad az álló—

alapok (állótőkék) társadalmi szektorok szerinti megoszlásáról, a piaci kapcsola—

tok jellegéről, az össztermelés megoszlá- sáról és a fogyasztók ellátási viszonyairól stb.

II.

A mérlegrendszer számszerű táblázatai—

nak 275 oldalas anyaga hat fő részre ta- golódik. Ezek a következők:

!. A népgazdaság állóalapjai (részlete- sen bontva a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a közlekedés állóalapjaira).

II. Az élőmunka és a mechanikai ener—

gia—ráfordítás mérlege (részletezve a fel—

használt munkaerő, állati erő és az alkal—

mazott motorok kapacitása szerint).

III. A termelés és a behozatal alakulása (iészletesen bontva a mezőgazdaság, az ipar stb. egyes termékei tekintetében).

IV. A termelés felhasználása (termelő fogyasztásra, a lakosság fogyasztása, kö—

zületi fogyasztásra, kivitelre stb.).

V. A népgazdaság mérlege laló).

VI. Kiegészítő táblázatok.

(összefog—

E helyütt csupán arra törekszünk, hogy a mérlegrendszer III. és IV. részének anyagából —-— amely maga is 120 oldalnyi nagyalakú táblázatra terjed —— néhány olyan jellegzetességre felhívjuk a figyel- met, amely az ágazatközi kapcsolatok ábrázolásával függ össze. "

A III. rész igen részletes képet ad a

népgazdaság rendelkezésére álló források—

ról. Bemutatja a készletek nagyságát

1923; október 1—én, az 1923—24. évi terme—

A szovjet népgazdaság 1923—24. évi kapcsolatai

Fó'w

mm TÁRSADAZMAS/mrf

föl!! az: m

szg—4

§

N .

MEZÖ'GIZDASÁG , * § xóizznrwés

aztám/mp §

5—3

§

mul/Pn

; IP

az *

/

k o z

ráfér

F_ap/mj/j lfo'w fla/raz

: ma %)

%

' ' % §" ' 4190 Pál/z

ama/ram; w; ' — _ §

FOR/147: § § Aki/' trap/musn szar/411574 szzfsu § N

§ § Mm MP/TAUJTI) '! még"; A??? 5201? x §

§ o.

4793 ?! MZ 0 962226 2.756 2625); 5536 8696

V

/%;a l . %

/ [sm lizi; IPAR szmo- %%

A ,; ['Jllől gitar [más sun? mm": ^r/Ma

, ÁMTÉRMÉZÉJ' IMG/l SI]! !!!! almafa/mar M ÚJZDASÁG

(700%) ' KIS/PAP izma %% 57045] 015415;

Allan/mu

(l/Sfó'flió'f/PAR/

90l'700%

mao/,

' !

TERMEL ES __ * m W

. /'////

70053

, 70099 70076 _ . _ 70094

A ffkmafseóz _ mm, . - ,. 7 V,: áá . —"

70I48£F£ZH4YZMAMSM ca . ! - x% 45.47 ,0 _! / ' az, W

[(E/Pü! "

mata/rá;

t'! OSZT/467 hűűű/:

/ [ma'/.)

nm summa" PM! 524ng yazarr mc mwzma"

(Atum AMP/K) zat/411574 EMSZM'S

Ffzmszm'z /r-— 032 748

fridi/(5055 wu'a PM!

" 246 7007 7 "

MEZÚő/IZÚIJ'ÁS " WA,

700 %

2227

755 47 %9%717

Ffl/IISZ/VAZT TÖPMHÉS'I 73

ESZ/(ám? "WM

AMőY/PJR

SZEMLÉ

319

lést, a behozatalt és végül a népgazda—

ság rendelkezésére álló forrásokat össze—

sen. Külön közlik ezeket az adatokat a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar te—

kintetében, igen részletes termékbontást és területi bontást is alkalmazva.

Számunkra azonban talán legérdeke- sebb azon sakktáblaszerű mérlegekkel való találkozás, amelyek arról tanuskod—

nak, hogy a szovjet népgazdaság 1923/24.

évi mérlegében az ágazatközi kapcsolatok ábrázolásának már igen kifejlett formá-

ját alkalmazták. *

Részletes, ágazatközi kapcsolatokat ábrázoló táblázatot találhatunk például a mezőgazdaságra vonatkozóan.15 Ez a táb—

lázat a mezőgazdasági termelés létreho—

zásához felhasznált ráfordításokat mu—

tatja ki a mezőgazdaság, a bányászat és a gyáripar egyes szektorai szerint. A mezőgazdaság ráfordításainak szektoron—

kénti összetételét négy mezőgazdasági

szektorra: földművelésre, állattenyész-

tésre, erdészetre és vadászatra, halá-

szatra bontva is megtalálhatjuk. A földművelésen belül további négy, az állattenyésztésen belül további három al—

szektor is szerepel, amelyeknek ráfordí- tásait szintén közlik származási szekto—

rok szerint.

Az iparra vonatkozó egyes ágazatközi mérlegek sakktáblái még részletesebbek.

Itt ugyanis külön közlik 1. a gyáriparra, 2. a kisiparra és 3. az egész iparra vo—

natkozó táblázatokat. A gyáriparra, kis—

iparra és az egész "iparra vonatkozó táb- lázatok kétfélék: külön megtalálhatjuk a csak a nyersanyag— és fűtőegység—ráfordí—

tásokra összeállított és külön az összes anyagfelhasználásra összeállított sakk—

táblaszerű mérlegeket.

A mérlegek további részletezését jelenti az, hogy az egyes szektoroktól kapott és a termelésben felhasznált ráfordításokat

négyes bontásban közlik aszerint, hogy a

felhasznált ráfordításoknak mely része a) személyi fogyasztási cikk, b) nyers— és segédanyag, c) fűtőanyag és d) munka—

eszköz. A táblázatok a gyáriparra, a kisiparra és az egész iparra vonatko- zóan kimutatják, hogy az egyes ágazatok közötti kapcsolat milyen mértékű volt és

" Bad'ansz... etc. 11. 80—86. old. és iii—lm. old.

rész. ,

milyen elemekből tevődött össze. Kimu—

tatják tehát nemcsak azt, hogy például a vegyipar a bányászattól összesen mek—

kora értékű terméket kapott, de azt is, hogy ez az összeg milyen összetevőkre (fogyasztási cikk, nyersanyag, fűtőanyag, munkaeszköz) bomlik.

Ez a szovjet mérlegrendszernek olyan jellegzetessége, amellyel egyetlen más hasonló mérlegrendszerben sem találkoz- tunk még eddig.

Mellékeljük összevont formában (vagyis az egyes tételek fő összegének fent emlí—

tett négyes bontását nem közölve) a szov—

jet népgazdaság 1923—24. évi mérlegéből a mezőgazdaság és az ipar ágazatközi

összefüggéseit ábrázoló táblázatot. (Lásd

a 320—321. oldalon.)

Az input—output irodalomban járatos olvasó azonnal arra gondol, hogy ez tulaj—

donképpen nem más, mint az irodalom—

ban tranzakciómatrixnak nevezett ráfor—

dítás—kibocsátás (input—output) alaptáblá—

zat, Valóban erről van szó: ez a táblázat a népgazdaság alapvető szektorainak — relatíve részletes —— 18 termelő szektorra kiterjedő ráfordítás—kibocsátás kapcsola—

tát mutatja be.

A szovjet népgazdaság 1923—24. évi mér- legében közzétett táblázatok tehát meg—

jelenési idejüket (1926) tekintve jóval megelőzik a Leontief által az amerikai gazdaságra vonatkozólag 1940—ben közzé—

tett szerkezeti matrixokat. Ezenkívül a szovjet népgazdaságra elkészített tábláza—

tok —— az összesen tíz szektort átfogó első Leontief—féle tábláknál — részlete—

sebbek is (18 termelő szektorra terjed—

nek ki).

W. W. Leontz'ef ——akitaszakirodalom—

ban az ágazatközi kapcsolatok, a népgaz-

daság szerkezetére vonatkozó vizsgálatok úttörőjének tartanak — könyveiben sehol nem tesz említést a szovjet népgazdaság 1923—24. évi mérlegéről. Ezamérleg pedig az ágazatközi kapcsolatok statisztikai áb—

rázolásának elvi és módszertani kérdései- vel részletesen foglalkozik, és tartal—

mazza a —— tudomásunk szerint az iroda- lomban első -— ráfordítás—kibocsátás táb-

lázatot. Mindenesetre érdekes, hogy az orosz származású Leontief -—-— aki a szov—

jet szakirodalmat általában ismeri -- Vép—

pen ezzel a művel, amely körül a Szov-

jetunióban a húszas évek végén vita is

320

^SZEMLE

Ágazatközi kapcsolatok a szovjet (millió cservo—

. Ásványi

Nóvény' Állat— Erdő- Halászat Ásvány— fűtő-

termesz- tenyésztés gazdaság és kitermelés anyag- —

tés - vadászat ipar

1 2 3 4 5 6

1 Növénytermesztés 575,8 1 699,2 —- —— — ——

2 Állattenyésztés . . . —— 483,7 — — — —

3 Erdőgazdaság ... 36,4 m — — 0,7 7,2

4 Halászat és vadászat ... -— — _ — — —-

5 Ásványkitermelés ... —— -— — — 2 004,2 IA

6 Ásványi fűtőanyagipar ... —- —— — — 453,5 204 022,0

7 Egyéb bányászat ... ,. — — — — ——

8 Ásványfeldolgozás ... — —— -— — — —

9 ! Fémieldolgozóipar ... — —— —— ., 84,1 4 Hill,!

10 Faieldolgozóipar — — — 106,4 16,0

11 Vegyipar 2,3 _ — 41,8 2 844,5

12 Élelmiszeripar ... — 158,2 — —- 7,7

13 Állati eredetű nyersanyagok

feldolgozása ... —— — — — —— —

14— Textillpar ... O,4 —— — —— 4,6 139,4

15 Papiripar ... —— — — M — ——

16 Nyomdaipar ... . — - — — — —

17 Energiatermelés és vízellátás ... —— — — 27,7 2 964,6

18 Művészeti és tudományos szolgáltatások — — — — —— _ —

folyt; nem tale'ilkozotv6 Egyébként az, mérlegét, a rendszer történeti kialakulá—

hogy Leontief ismerte—e, vagy nem is—

merte a szovjet népgazdaság 1923—24. évi

" Nemcsinov akadémikus, a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet 1957. évi stockholmi ülésén tartott elő- adásában ezzel kapcsolatban a következő velem-enyi fejtette ki: ,,Meg kell jegyezni, hogy W. Leontief munkáját kétségtelenül befolyásolta a szoviet nén—

gazdaság első (1923—24. évi) mérlege, amelyet is—

mert az irodalomból." (Reports Made by tne societ Scientists to the SOlh Session of the International Statistical Institute, The Academy of Sciences of the

U. S, S. R., Moscow. 1957. 16. old.)

Sz Nyikituin ,,Egy ökonometriai irányzatról" 0.

cikkében. amely 1958 elején jelent meg, azt írja.

hogy ,.Az 1920—1930—35 években a szovjet statisz- tika már készitett sakktáblaszerű mérlegeket a nép- gazdaságra vonatkozóan. Leontieí tudott ezekről a munkákról és felhasználta azokat." (Mirovaia Eko—

nomika .i Mezsdunarodnie Otnosenija. Moszkva.

1958. 1. szám. 49. old.) -

Az Országos Tervhivatal, illetve a Közgazdaság—

ludományi Intézet munkatársai vül—illik szivesek fel—

hivni a figyelmemet a korabeli szovjet szakirodalomra.

1925—ben az ,,Ekonomicseszkaja Zsirnu" 72. száma és a ,,Planovoe, Hozjajszluo" 12. száma is foglalko—

zott a Popov—fele mérlegrendszerrel. Előbbi Popov- nak a, Munka és llonvédelem Tanács—ában a, mérleg—

rendszerről tartott előadását közli (ez az előadás nem áll rendelkezésünkre), a Planovoe Hozjajszlvo pedig egy —— érdekes, hogy szintén V. Leountyev nevű szerző w— ,,A Szovjetunió népgazdasági mér—

lege" C. cikkel tartalma-zza. V. Leontyev cikke rö- viden ismerteti _és bírálja a Popov-féle mérleg- rendszert, és megállapítja. hogy ,,Ebben a mérleg—

ben a megszokott gazdaságslatisztikal vizsgálatokhoz, például az amerikai és az angol nepslzámllálxásokhoz képest,,el—vilegíújtaz a, kísérlet, amely számokkal akarja ábrázolni a lársadalmi ,le'r'méknek nemcsak

**a- termelését, Hanem az eloSztásá't is; hogy ily mó- vdonp valamilyen- , "Tableau, Économigue" formájában

ábrázolja (az egész újra'ter'melési folyama—lot."

sának tényei szempontjából közömbös.

Lényeges csupán az, hogy az első ráfor-

dítás—kibocsátás táblát — s az első nép- gazdasági mérlegrendszert —— a Szovjet—

unió Központi Statisztikai Hivatala tette közzé, jóval megelőzve ezzel Leontief rendszerét.

Az ágazatközi kapcsolatok részletes áb- rázolása a mérlegrendszer megalkotói ré—

széről nem valamilyen szerencsés vélet—

len következménye volt. Az ágazatközi kapcsolatok ábrázolása fontosságának tu—

datos felismeréséről világosan tanusko- dik a tárgyalt kötetben szereplő tanulmá—

nyok közül az. amelyik a népgazdasági mérlegrendszer metodikai kérdéseit teszi részletesebb vizsgálat tárgyává.17

Ez a tanulmány kifejezetten leszögezi, hogy ,,. . . a népgazdasági mérleg alap.—

vető része a forgalmi rész. (A "forgalmi"

kifejezés itt a termelési kapcsolatokból adódó termék—áramlásra való utalást je—

lent. —— K. Z.) Éppen ez fejezi ki, a rá—

fordítási és kibocsátási tételek mérlege révén azon anyagi értékek forgalmát,

amelyek a beszámolási évben beléptek a

" Metodika szoszlavlenyija narodno—hoziajs'ztvfen- nogo ballansza. Balansz. . . etc. I. rész."56.*old.

SZEMLE 321

népgazdasdgban 1928—24—ben nyec rubelben)

Á Állati Enet- Művé-

E éb ás- Fém— Fa— Él 1 ! eredetü gia szetlés

b ágy a Vf Illy feldol- feldol- Vegy- e m ' nyers- Textil— Papír- Nyom- terme- tudo- nyt ' de!" gozó- gozó— ipar sizer- anyagok ipar ipar daipar lés és mányos

sza Dá". ipar ipar par fel— víz- szolgál-

goz 3 dolgozása ellátás tatások

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

—— 0,1 _ — 0,1 1 973,6 — 80,8 — —— —— __.

— —— -— —- 6,3 45,6 1375 sav _ — _ _

2,9 10,8 7,8 82,6 4,3 32,4 13,7 25,4 1,2 (),-§ 4,2 O,?)

—— — -— — -— 22,0 2,0 —— — —— — ——

—— 9 327,8 778,4 ; 2 283,9 228,1 238,0 — 613,4 —— —- 9,8

3 302,9 9 614,2 65 615,9 782,2 13 993,1 19 159,5 3 167,7 25 880,6 2 700,2 817,7 55 816,9 97,5

2 268,8 4,2 31 206,0 — 3304,5 3 625,0 1 315,6 265,4 227,8 122,5 5,2 555,7

— 1 785,4 3 462,3 15,7 486,0 1 489,3 655,8 991,8 — M —— 72,8

80,2 632,0 308 119,0 4 653,3 991,4 8 013,3 3 701,7 30 648,1 —— 357,8 213,5 3 581,6 494,7 627,5 15 915,1 42 305,6 980,7 3 947,5 4 173,0 2 2042 25,9 22,9 HA 4503 1 637,] 2 968,4 15 298,5 986,5 22 307,2 1 713,7 9 304,0 25 712,5 2 019,2 1 238,1 6293 235,2

— -— O,1 —- 9 870,9 262 590,5 828,8 932,9 315,8 -— —- ——

63 —— 186,8 123,4 6 284,4 87,8 177 2912 34 159,4 43,9 1503 — 71,8

152,0 2013 129,0 — 18 8213 99,8 10 996,5 723 2613 6 570,6 1 102,1 0,2 1 489,0

—— —— 6,8 —— 365,4 12 137,9 —— 135,8 15 527,0 20 266,0 —— 193

—— — — —— 55,4 20,1 -— —— 119,1 1 746,8 —— "

349,9 385,1 7 015,7 699,7 8943 5 456,3 2 448,6 9 204!) 3 067,0 9112 8 372,1 57,8

— — " m —— — —- —— — — — 1 281,7

népgazdaságba, s így vagy amúgy fel- A ráfordítás, és a kibocsátás szembe-

használásra kerültek."18

A tanulmány foglalkozik a népgazda- sági termelőfolyamat ágazati bontásának

kérdésével is. Állást foglal az ellen, hogy

a népgazdaságot egy szektorként kezeljék, és az ellen is, hogy a bontást az élet teljes

részletességében egyes termékekig leme—

nően adják meg (amit egyébként gyakor- latilag is megvalósíthatatlannak minő- sit).

Érdekes, hogy a tanulmányban még egy

az angol input—output kifejezéshez közel—

álló orosz kifejezéssel: a prihod-raszhod kifejezéssel is többször találkozunk. Szó szerint ez az orosz kifejezés bevétel- kiadást jelent, amint azonban a követ- kező idézetből látni fogjuk teljesen a később divatossá vált angol input—output (ráfordítás—kibocsátás) kifejezés értelmé—

ben fordul elő: ,,Az anyagi19 bevételi—

kiadási mérleg "* összeállításánál szigorúan meg kell tartani a mérleg adott sorára vonatkozóan a termékek egyneműségének és halmozatlanságának elvét."20

57, old.

13 Balransz... etc. ]. rész.

19 Az anyagi szóra az orosz 'eredeti kifejezés .,vescsevűj", ami itt világosan a matcriálism. a konkrét értelemben vett anvagira (szén. fa sthl) való utalást jelent. Ez egvébként a mondat többi részéből is világosan kitűnik.

20 Balansz.., !, rész. 59. old.

állítására vonatkozólag a tanulmány meg—

állapítja, hogy az egyes termelési ágak termelését (amely a többi ágazat felé szét—

osztásra került), szembe kell állítani az egyes termelési ágazatok (a többi ágazat—

tól származó) ráfordításaival.

Ebben a tanulmányban egyébként ta—

lálkozhatunk néhány olyan megállapítás—

sal is, amely a mérleget összeállító szov—

jet statisztikusok olyan tapasztalataira

utal, amelyeket az input—output tábláza—

tok összeállításakor később más országok—

ban is észleltek. '

így a tanulmány megállapítja, hogy

,,. . . a mérlegtáblák kitöltéséhez az ál- lami és közületi statisztika csaknem —va—

lamennyi ágának adatai felhasználásra

kerültek."21 Hasonló a tapasztalataráfor—

dítás—kibocsátás táblák összeállítása terén is és a nyugati országok statisztikusaí gyakran hangsúlyozzák, hogy a mérlegek összeállítása önmagában, a statisztikai rendszerben mutatkozó következetlensé- gek és hiányosságok feltárása tekinteté—

ben is naavielentőséaű, mivel a tábláza- tok összeállításához gyakorlatilag az egész

statisztikai adatszolgáltatás felhasználá—

sára szükség van.

" Balansz... !. rész. 09. old.