A területi szervek munkájának 1953. évi mérlege

A TERULETI SZERVEK MUNKÁJÁNAK 1953. ÉVI MÉRLEGE*

Míg a Központi Statisztikai Hivatal területi igazgatóságainak és fel-

ügyelőségeinek életében az 1952. év a megalakulás és a szervezetek kiépí—

tésének, a

működéshez legszükségesebb alapfeltételek megteremtésének esz- tendeje volt, az 1953—as év a statisztikai munka kibontakozását, a feladatok

kialakulását hozta. Ennek következtében a területi szervek —— különösen a

Hivatal

igazgatóságai — egyre inkább betöltik a statisztikai törvény által

részükre meghatározot—t feladatot és szerepet.

Az igazgatóságok la kezdeti nehézségek legyőzése után —— általában az év elejétől — már több gondot fordíthattak a statisztikai munkára, a felrada- A

tok egyre eredményesebb ellátására. Az igyekezet, amely egy re bővülő szaké

mxai tudással és

munkaszeretettel, párosult, a Hivatal irányítáSa mellett a munka színvonalának általános, határozott emelkedését, az igazgatóságok igen figyelemreméltó fejlődését eredményezte. ,

Ez a fejlődés nem volt egyenletes. Legjobban kialakult és megszilár- dult az iparstfatisztikai munka, legkezdetlegesebb a beruházási és építőipari-,

továbbá a város— és községstatisztika, de igen sok még a tennivaló a mező-

gazdaság egyéni gazdasági feladatait illetően is.

Általában megállapítható, hogy azokon a területeken nem lehetett na-

gyobb

eredményeket felmutatni, amelyeknél a feladatok megfelelő ellátásá-

nlak előfeltételeit a Hivatal nem biztosította. Az igazgatóságok több beruhá—

zási és építőipari, továbbá város— és községstatisztikaí feliadatot kaptak, mint amennyit a rendelkezésre bocsátott létszámmal és a meglévő káderekkel pon- tosan,

allaposan elvégezhettek. A mezőgazdasági statisztika fejlődését pedig az akadályozza, hogy ra munkat—erület szervezetlensége miatt a területi szer-

vek szokszor' kénytelenek a helyi tanácsolghelyett is dolgozni,

Elsősorban a létszámhiány okozta, hogy több szakterületen még ma sem alakult ki, mi is az a munka, amit az igazgatóságoknak el kell végezniök.

Ez súlyos hiányosság, mert sok esetben bizonytalanságot okoz, a munka- tervek nem teljesítéséhez vezet és megakadályozza, hogy a statisztika a 'vonaatkozó területeken betölthesse hivatását és biztosíthassa a helyi vezé—

tés igényeit. .

!. ADATGYÚJTÉS, FELDOLGOZÁS, STATISZTIKAI FEGYELEM

!. Az adatok begyűjtése

Az adatok begyűjtésének munkája ellentétes súllyal jelentkezik az igaz—

gatóságok és a felügyelőségek feladatai között. Az igazgatóságok részére az adatok begyűjtése és az adatgyűjtések teljességének biztosítása általában nem okoz nehézséget, visszásságok, rendellenességek csak szórványosan

* A Szervezési és Ellenőrzési Főosztály előterjesztése a Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumának december 18-i ülésén.

13—6/1

968 A maman SZÉRVEK MUNKMANAK 1953. ev; MÉMEGE

jelentkeznek. A felügyelőségek viszont ma még munkaidejülmek és munka-

erejüknek túlnyomó részét fordítják erre és sok nehézséggel kell megilu'izde- ),

niök.

Az igazgatóságok tapasztalatai szerint az egyes szakágakban nem jelent azonos munkát az adatok begyűjtése és az adatgyűjtések telj—essé-

gének biztosítása. — *

Legmegbizhatóbb a nagy ipari vállalatok adatszolgáltató tevékenysége: _

ritkán fordul csak elő, hogy egy-egy beszámolójelentés nem érkezik hátár- időre. A kisipari szövetkezetek beszámolójelentései azonban már rendsze—

rint kisebb-nagyobb késéssel érkeznek és nehéz legtöbb helyen határidőre megkapni a tanács ipiari osztályától is a helyi iparra vonatkozó jelentést. _

A többi szakterületen még bővebben vannak hiányosságok. Az igaz—

gatóságok szervező munkája, különféle kezdeményezése, a vállalatok, taná—

csok és egyéb adatszolgáltatók közötti versenymozgalom szervezése, ter-

jesztése ellenére is lassú a javulás.

Baranya megyében például, még a III. negyedévben is, az állami gazda- ságoktól határidő után érkezett az álliatállományról szóló jelentések 61,3

%-a és a munkaügyi jelentések 48,3%-a. Ebben az időszakban határidő után érkezett a gépállomási jelentések 35,4%—a. Ritkán történik csak meg, hogy a jelentések túlnyomó többsége időre beérkezik. Megállapítható az adat- szolgáltatók közötti versenyszervezés, a személyes érvelés és meggyőzés jó eredménye (pl. Csongrád megyében sikerült elérni, hogy a ill. negyedévben az állami gazdaságok néhány kivételtől eltekintve pontos adatszolgálta- tókká váltak), azonban a gyakori személycserék, vagy a statisztikai dolgo- zók másiranyú elfoglaltsága állandósítja az adatbegyűjtés nehézségeit.

Sok gondot okoz az igazgatóságoknak a beruházási statisztikai jelen—

tések begyűjtése. Az adatszolgáltatók ——-— különösen az állami gazdaságok a—

sok esetben nem akarnak tudni ilyenirányú kötelezettségeikről és ezzel nehe—

zítik az igazgatóságok amúgy is nehéz munkáját;

Nem kielégítő még az országos kiskereskedelmivállalatok (pl. Utas—

ellátó) és a iöldművesszövetkezetek ada—szolgáltatása sem. A kommunális

vállalatoké pedig egészen kezdetleges: sok helyen sem a határidőket, sem B fogalmakat nem ismerik.

Javul a helyzet ott, 'ahol az adatszdlgáltatók felettes hatósága is gon- dot fordít a statisztikai munkára. így például határozottan tapasztalható, hogy kevesbednek a népmozgalmi adatgyűjtés nehézségei, mióta a Belügy- minisztérium rendeleteivel és az anyakönyvi felügyelők közreműködésével sulyt adott az anyakönyvi statisztikai munkának.

Az igazgatóságok (természetesen) nem összesithetik az adatokat az

utolsó kérdőív beérkeztéig. A határidő utáni napok általában sürgetésseh tele-

fonálással, a beszámolójelentések utáni futkosással telnek el. Mindez termé—

szetesen az érdemi munkára adott időből rabol el és így akadályozza az

elemző tevékenys-ég mélyebb kibontakozását. _

Az adatgyűjtés nehézségei fokozottan jelentkeznek a felügyelőségeknél, ; amelyek nem vállalatokkal és szervezetekkel állnak szemben —— mint az igazgatóságok —, h'anem egyéni gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, statisztikai munkát társadalmi munkaként végző kultúrotthon igazgatóle és sokszor igen gyengén működő helyi tanácsokkal. '

A Hivatal — és elsősorban a Mezőgazdasági főosztály —— gyengesége, hmv a mezőgazdasági statisztikai munkának máig sem tudott kellő súlyt

biztosítani. Emiatt a tanácsok—sok esetben még azokkal a feladatokkal sem

A TERULET! SZERVEK MUNKÁJANA—K 1953. ÉVI MÉRLEGE 969

%

törődnek, amelyek rendeletek alapján hárulnak reájuk, —— így azután a fel-

iigyelőségek, de az igazgatóságok is, gyakran kénytelenek a tanácsok mun-

káját is elvégezni. Előfordul, hogy a felügyelőségi dolgozó ellenőrzés

végett keresi fel a községi tanácsot, de kénytelen ott a munkát magia el—

vegezni.

Nemcsak az egyéni gazdaságokat érinw adatgyűjtések okoznak nehéz—

séget, a termelőszövetkezeti adatfelvételek lebonyolításához isfszűkséges a felügyelőségek tevékeny közreműködése. Ez a ,,közreműködés" rendszerint azt jelenti, hogy a felügyelőségi dolgozó kiviszi a termelőszövetkezethez a

kérdőívet, összegyűjti az adatokat (előbb rendszerint a termelőszövetkezet

könyveit, nyilvántartásait is rendbeteszi), kitölti a kérdőívet és magával

viszi a felügyelőséghez.

Jelenleg alig lehet hasznukat venni a párhuzamosan végzett adatgyűj-

téseknek. A tanácsok is összesítették pl. a cséplési adatokat, a tanácsok is végeznek újabban terme'löszövetkezeti adatgyűjtést. Egyeztetést azonban

ritkán lehetett eddig végezni, mert a tanácsi adatgyűjtések teljességében és

az adatok biztosságában alig lehetett megbízni.

A statisztikai munka ilyen szervezetlensége és ki nem elégítő volta nem

egyedül a_Hivatal hibája: felelős azért a Földművelésügyi Minisztérium és

felelősek ia tanácsi szervek is. Szükséges felhívni figyelmüket az operatív

statisztika hiányosságaira, megbízhatatlanságára.

Ilyen körülmények között természetesen nem fejlődhet kielégítő módon a felügyelőségek munkája. Az adatok begyűjtése túlságosan igénybeveszi a felügyelőségeket, amelyek sokszor nehéz körülmények között, hiányos fel—

szereléssel, közlekedési eszközök hiányában gyakran gyalogszerrel végzik el ezt la munkát. Ezért nem alakulhat ki az elvi munka, ezért késlekedik a járási párt- és tanácsi vezetők statisztikai tájékoztatásának megindítása.

2. A feldolgozó munka

Az adatok feldolgozásánál az év folyamán jelentős változások történ—

tek. Abból kiindulva, hogy az igazgatóságok a főosztályok részére túl sok adatot közölnek, túlméretezett feldolgozásokat végeznek, megvizsgáltuk a feldolgozások csökkentésének lehetőségét. A föosztályokkial egyetértésben

sikerült is a feldolgozások mértékét szűkebbre vonni. A csökkentéssel több fehetőséget kívántunk biztosítani az igazgatóságok számára az ellenőrzés—

hez és az értékelő munkához. '

A feldolgozási munka csökkentésének mértéke különböző volt. Egyes feldolgozások egészen megszűntek, mások csak a legszükségesebbekre kor—

látozódtak. Néhány helyen pedig úgy értünk el csökkenést, hogy a havi

adatfeldolgozás helyett negyedéves feldolgozást rendeltünk el.

Rövidesen kiderült azonban, hogy az adatfeldolgozások csökkentése csak részleges eredményt hozott. A gyakorlat megmutatta, hogy a helyi veze- tés tájékoztatásához szükséges sokoldalú és részletes feldolgozást végezni.

A csökkentéssel egyidőben kezdtek az igazgatóságok napi-, heti- és

dekád-jelentéseket is készíteni (ipar, forgalom), — ezek viszont bővítették a feldolgozások körét. Más esetben a munka minősége kívánta meg a rész—

letes feldolgozást: több igazgatóság példája igazolta; hogy pl. a termelő- szövetkezet adataiban csak akkor lehet biztos az igazgatóság, ha a fel- ügyelőségekkel teljeskörű feldolgozást végeztet és kérdőívre visszavezetett

összesítőt készíttet.

970 A renccer: SZERVEK MUNKÁJANAK 1953. ev; MÉRLEGE

A feldolgozási munka sok nehézséggel jár. Az igazgatóságok általában

nehezen tudják biztosítani az építőipari és beruházási, továbbá a kommu—

nális feldolgozásokat, mert ezek elvégzéséhez nem áll kellő munkaerő ren—

delkezésükre. Legtöbb megyében nincs is kommunális előadó, —— ezt a sok—

rétű és fontos feladatot a többi csoportok túlmunkaként végzik, vagy az adminisztrátorokna bízzák (az előadók ugyanekkor maguk gépelnek). Ha—

sonló a helyzet a munkaügyi vonalon, amelynek adatgyűjtési és feldolgozási munkáit legtöbb helyen az amúgy is túlterhelt pénzügyi előadó végzi.

A felügyelőségeknél a feldolgozandó adatok nagy tömege jelenti a leg- főbb nehézséget. Ez az olea annak, hogy a felügyelőségek feldolgozásaiban, összesítőiben még igen sok :a számszerű hiba és gyakran előfordul érdemi *

hiba is.

3. A statisztikai fegyelem

A statisztikai fegyelem igen sok összetevőből áll. Ezeket figyelembe—

véve megállapítható, hogy az év folyamán a statisztikai fegyelem jelentő—

sen szilárdult, laz igazgatóságok jó munkája nyomán nagy előrehaladás történt.

Általában sikeresen harcoltak az igazgatóságok ebben az évben az adat-

gyűjtések teljességéért. A IV. negyedév folyamán már az ebből a szempont- ból legnehezebb (legszervezetlenebb) népművelési statisztikában is sikerült az igazgatóságok többségének lOO%-ossá tenni az adatgyűjtéseket. Nehéz- ségek inkább a szövetkezeti vonalon mutatkoznak, ahol sokszor az ügyviteli munka kezdetlegessége akadályozza az adtatszolgáltatást. Forgalmi, beruhá- zási és építőipari vonalon előfordul, hogy egyes beszámolójelentések eltéved—

nek. Ezek megszerzése időnként gondot, nehézséget okoz.

A határidők betartásáért és betartatásáért is sokat tettek az igazgató—

ságok. Szervező, nevelő munkájuk eredményességét azonban egyes körül- mények károsan befolyáso-lják. Rossz hatással volt pl., hogy egyes esetek- ben a szakfőosztályok az igazgatóságok határidejének terhére engedélyez—

tek egyes ladatszolgáltatóknak határidőmeghosszabbítást.

A határidők betartásáért az igazgatóságok úgyszólván magukra hagyot- tan harcolnak. Ök maguk számos kezdeményezéssel igyekeznek a határidő—

ket biztosítani. így például igen sok igazgatóság szervezett munkaversenyt a pontosabb és jobb adatszolgáltatás eléréséért, vállallati statisztikusok, állami gazdaságok, gépállomások, szövetkezetek részére. Az adatszolgálta- tások színvonalának emelése mellett a pontosság elérését célozzák az adat—

szolgáltatók részére rendezett értekezletek, kapcsolat létesítése a gazdasági vezetőkkel, fokozott—abb ellenőrzés, versenyhiradók, körlevelek, tájékoztatók küldése is. Ugyanakkor ma Hivatal sok esetben adós marad a fegyelemsértők elleni eljárással, az operatív szervek pedig alig fordítanak gondot a statisz—

tikai fegyelem tiszteletben tartásána.

Az igazgatóságok sok esetben javasoltak intézkedést pontatlan adat—

szolgáltatás, vagy túlzott határidőtúllépés lmílatt, álavaslataisk azonban a Hivatal egyes főosztályainál, vagy la tanácsi, illetve egyéb középszerveknél legnagyobbrészt elintézetlenül maradtak. Az igazgatóságok ezért úgy érzik, hogy nem kapnak elég támogatást a statisztikai fegyelem megszilárdítá- sáért folytatott harcukhoz.

Meglehetős tanácstalanság érezhető a Statisztikai Törvénnyel kapcso—

latban is. A törvény életbelépése után az igazgatóságok sok esetben hivat-

HA TERÚLETI SZERVEK 'MUNKÁJÁNAK i953. EVI MÉRLEGE ; 971

koztaik arra, hogy a statisztikai fegyelem megsértőivel szemben a Hivatal a törvény szigorával fog eljárni. Tekintettel azonban ama, hogy a felelősségre- vonások általában elmaradtak, úgy látták, hogy a törvényre való hivatkozás csak aláássa annak tekintélyét és komolytalanná teszi igyekezetüket. E jelen—

ségek miatt az igazgatóságok még most is sürgetik a Statisztikai Törvény végrehajtási utasításának kiadását.

Az a néhány eset, amely súlyos felelősségrevonással végződött (pl. So- mogy megyében szabadságvesztésre ítélték az egyik községi VB-titkárt, He—

ves megyében megbirságolták a megyei tanács VB-elnökét), kellő hatást kel- tett. Átmenetileg ismét visszaesést idézett elő azonban az, hogy az új kormány- programm kihirdetése után egyes adatszolgáltatók (főleg kisipari szövetke- zetek, földművesszövetkezetek) azt gondolták: megszűnt a pénzbírság, nincs már gondunk a határidőkre sem . ..

Az engedély nélküli adatkérések elleni harcot az igazgatóságok állan—

dóan napirenden tartják. Az ellenőrzések még ebben az évben is gyakran derítettek fényt engedélynélküli adatgyűjtésekre. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezek kezdeményezői elsősorban a főhatóságok és a megyei tanácsok

voltak. Az igazgatóságok ezt a főhatóságok és a Hivatal közötti megfelelő

* kapcsolat hiányával magyarázzák.

Az engedély nélküli adatgyűjtések elleni harc nem elég gyors, nem elég biztos, nem elég következetes. Az igazgatóságok az észlelt adatgyűjtések leállításáról nem tudnak lazonnal intézkedni, mert nem ismerik a beszámo—

lási rendszert, a felterjesztett jelentések elintézése pedig sok esetben késett a főosztályoknál (közben az adatgyűjtést lebonyolították), vagy éppen intéz—

kedés nélkül napirendre tért felette a szakfőosztály, sőt előfordult, hogy a főosztály utólag engedélyszámot szerzett a szabálytalan adatgyűjtés szente- sítéséhez (Mezőgazdasági főosztály).

Mindez természetesen bizonytalanságot eredményez és helyenként igen különös eseteket szül. Például a füzesabonyi járási tanács VB-tervelőadója a községek részére negyedéves tervteljesítési jelentés adását rendelte el. Az igazgatóság felderítette az engedélynélküli adatkérést és javasolta a kezde—

ményező személy felelősségrevonását. Később a megyei tanács tervosztálya közölte az igazgatósággal, hogy a füzesabonyi tervelőadót az Országos Tervhivatal ezért a jó munkájáért dicséretben és pénzjutalomban részesí—

tette . . .

_ Az igazgatóságok nemcsak azon vannak, hogy érvényt szerezzenek a statisztikai fegyelemnek, hanem legnagyobb részben igyekeznek maguk is megfelelni a követelményeknek. Az egyes csoportok túlmunkát forditanak arra, hogy az adatszolgáltatók esetleges rkéslekedéséből eredő elcsúszáso- kat helyrehozzák es a maguk jelentését határidőben továbbítsák. A határidők előtti ,,hajrá" azonban sok számszerű és érdemi hiba okozója még.

A statisztikai fegyelem terén ez az év hozott eredményeket is. Az igaz- gatóságok helyes nevelőmunkájának eredményeként —— a kivételektől elte—

kintve — nőtt az adatszolgáltatók felelősségérzete. Ez elősegítette az adat- gyűjtések teljességének és a határidők betartásának kedvező alakulását. Ezen

a téren főleg a számviteli fegyelem megszilárdulása hozhlat további fejlődést.

Igen sok még a kivánnivaló az adatok megbiízhiatóságának fokozása, a bizonylati alátámasztás tehén. Még iparvállalatoknál is előfordul, hogy a jelentett adatok nem helytállók. A mélyebb ellenőrző munka, a területi szer—

vek dolgozóinál a statisztikai, számviteli és technológiai ismeretek kiszéle-

sítése biztosíthatja majd az adatok, beszámolójelentések pontosságát.

972 A maman SZERVEK MUNKAJANAK ,1953. ev: MÉRLEGE" * Az engedély nélküli adatgyűjtésekkel kapcsolatban is sok még a tenni-—

való. A fejlődés ugyan kétségtelen és ma már ott is csökken az engedély nél—

küli adatgyűjtések száma, ahol ezek korábban napirenden voltak. így pél- dául Zala megyében sem rendelnek el már lépten—nyomon újabb és újabb adatgyűjtéseket —— de ez még nem elegendő. Alkalmazni kell a Statisztüai' Törvényt, igénybe kell venni az ügyészségek segítségét, hogy a statisztikai

munka menetét felesleges, engedély nélküli adatgyűjtések, hamis, meg—

tévesztő adatszolgáltatások, vagy ellenséges megnyilvánulások ne zavarják.

ll. TÁJÉKOZTATÁS

Az igazgatóságok tájékoztató tevékenysége kétirányú: adatokkal látják el a Hivatal szakfőosztályait és tájékoztatják a helyi vezetőket területük

gazdasági, szociális és kulturális eredményeiről. A kétirányú tájékozta—tás

formájában, méreteiben is eltér egymástól.

A Hivatal szakfőosztályai az adatfeldolgozások alapján jelentőlapokat, összesítőket kapnak az ígazgatóságoktól. Ezeket az összesítéseket azután a szakfőosztályok különféleképpen használják fel munkájukban (pl. az igaz—

gatósági jelentőlapok és a minisztériumtól érkezett összesítések adatainak

egyeztetése révén biztosítják adataik valódiságát). "

A helyi vezető szervek, a pártbizottságok és végrehajtóbizottságok az igazgatóságoktól egyre többoldalú tájékoztatást kapnak. A múlt év első pró- bálkozásai után ezidén a statisztikai jelentések köre alaposan kibővült.

Az igazgatóságok már nemcsak ipari és forgalmi tárgyú jelentésekkei látják el rendszeresen a pártbizottságok és végrehajtóbizottságok vezetőit, hanem tájékoztatják őket a mezőgazdaságról, a beruházási— és építőipari tevékenységről, a szociális és kulturális élet eredményeiről és hiányossá-

gairo .

A rendszeres jelentések mellett gyakoriak az egy—egy tárgykörrel fog—

lalkozó úgynevezett témajelentések is;

A vezetés számára készülő jelentéseken kívül néhány igazgatóság, a—

Hivatal negyedéves nyilvános jelentéseinek mintájára, nyilvános jelentést is készített. A tervteljesitést megyei szinten ismertető jelentések nagy tetszést

arattak. , *

A jelentések mostanáig különböző fejlettségi fokot értek el, s a velük szemben megnyilvánuló érdeklődés sem azonosan jelentkezett. Általában megállapítható, hogy a pártbizottságok igen fontosnak tartják az igazgató——

ságok jelentéseit, azokat munkájukhoz felhasználják, A megyei tanácsok—

hoz menő jelentések után inkább a tanácsi osztályok érdeklődnek, azokat fel—

használják saját adataik ellenőrzéséhez, vagy sok esetben egyszerűen kieme—

lik azokból a nekik szükséges adatokat. Egyes kivételektől eltekintve azon—

btan (pl. Heves megye) az igazgatóságok nem tapasztalják, hogy a tanács

elnöke irányító, vagy ellenőrző munkájában támaszkodnék a statisztikai

jelentésekre. ,

A párt—bizottságok leginkább az ipari jelentések után érdeklődnek. Ezek

a kívánságok és bírálatok figyelembevételével, ismételt átalakítás, bővítés

után ma már kielégítik az igényeket olyannyira, hogy feleslegessé vált a

pártbizottságok számára a külön Vállalati adatszolgáltatás.

A mezőgazdasági jelentések szerepe a párt és kormány új programmja végrehajtása során egyre inkább nő. A*tájékoztatás meggyorsításához szük——

A maman szeavsx MÚNKAJANAK less. EVI MÉRLEGE 973:

e

séges, hogy a Mezőgazdasági főosztály változtasson az egyéni gazdaságok"

statisztikájában eddig követett módszerein és tegye lehetővé, hogy az adatok már az igazgatóságoknál véglegesek lehessenek, Enélkül a jelentések csak

későn készülhetnek el, s kiadásuk pillanatában már érdektelenek, elavultak

lesznek.

'

Érthető érdeklődés nyilvánul meg a beruházási és építőipari, a kommu—

nális, továbbá na lakásépítési és lakásgazdálskodási jelentésekkel szemben..

A létszámhiány miatt azonban az igazgatóságok nem tudnak ez ekkel meg—

felelőképpen foglalkozni. Az egyetlen beruházási és építőipari előadót leköti az adatgyűjtés és feldolgozás munkája, kommunális előadója pedig csak alig néhány igazgatóságnak van, Az érdeklődés miatt több helyen az igaz- gatóság vezetője maga végezte a feldolgozásokat, maga készített lakásépi—

tési és kommunális jelentést. .

A forgalmi jelentésektől idegenkednek a helyi vezetők, mert azok nehéz—

kesek, terjengősek, sokszor feleslegesek is. -

Az aratás megkezdésekor például a Forgalomstatisztilcai főosz tály arról * intézkedett, hogy az igazgatóságok készítsenek napi begyűjtési jelentést a

pártbizottság részére. Az adatokat a tanács adta a jelentéshez. A későbbiek—

ben több

igazgatóság megszüntette e jelentések készítését. Az adatok táv- beszélőn kerültek ugyanis a községtől az igazgatóságig, a több szörös átadás.

sok hibalehetőséget rejtett magában; az adatokat az igazgatóságnak nem volt módjában ellenőrizni; ugyanezt a jelentést a megyei tanács is átadta a pártbizottságnak; —— mindez arról győzte meg az igazgatóságokat, hogy'

a jelentés nem éri meg a mindennapi 1—2 órai túlmunkát.

Az igazgatóságok tájékoztató munkája igen sokatefejlődött ebben az

évben, mégis csak az út elején vannak.

A jelentések összeállítása és kidolgozása még sok esetben nem alapos és megfontolt munka eredménye. Sokszor nem helyes az egyes jelenségek súlya és a velük való foglalkozás közötti arány, sok még a számhiba, a következetlenség, az elvi tévedés és a helytelen szövegezés is. Mindez ter—z mészetesen rontja a jelentések értékét.

Az igazgatóságok közül a jelentések átlagos színvonalát tekintve, Bara- nya megye emelkedik ki. A jelentéseket alapos előkészítés és kidolgozás után adják ki, ra vezető igen tevékenyen résztvesz azok kialakításában.

A Baranya-megyei Igazgatóság ipari jelentései kezdettől fogva igen jók voltak. Az Igazgatóság legutóbb igen jó munkát végzett a 100 munkásra

eső műszaki és adminisztratív alkalmazottak számalakulásának, továbbá a szén minőségi vizsgálatának bemutatásával.

Jó az Igazgatóság beruházási és építőipari jelentése is. Helyes össze-—

állításban, ügyes szövegezéssel, hibamentesen készült. Bemutatta a hiá- nyosságokat, kidomvborította a beruházások és az építőipar közötti összefüg-

géseket.

,

A Pest—megyei Igazgatóság is jó ipari jelentéseivel tűnik ki. A jelenté-

sekben sok a kezdeményező készség. Legutóbb például egyszerű szemléltető

eszközökkel, de igen találóan vizsgálták és bemutatták az üzemi balesetek

száma és a roham—munka közötti összefüggéseket.

A Pest-megyei Igazgatóság egyéb jelentései sem kifogástalanok. Sok hibás és semmitmondó jelentés készült itt, különösen forgalmi tárgyban.

A Szolnok-megyei Igazgatóság jelentésadási készségével tűnik ki. Külö—

nösen forgalmi tárgyú jelentései jók, e tekintetben mindig az élvonalban

* .

974 A T—ERÚLETI SZERVEK MUNKÁJÁNAK 1953. évi MÉRLEGE

m

halad,. Jó kezdeményezései is vannak: több jó témajelentés mellett itt k észült az első népművelési jelentés. Nem régiben a mezőgazdasági jelentés önkölt-

ség-részével ugyan alaposan melléfogott az Igazgatóság, .de a bírálat való—-

szinűleg nem marad hatástalan.

A jelentések tekintetében a haladás abban mutatkozik, hogy egyre több szakmában készül jelentés, 5 ezek színvonala folyamatosan emelkedik. A gya- korlat révén az igazgatóságok zöme ma már a legtöbb statisztikai ágban legalább is átlagos jelentést tud készíteni.

A jelentések hibái közül elsősorban kell említeni a számszaki, felépí-

tési és szövegezési hiányosságokat. Ezek ellen szünet nélkül folyik a harc.

Egyes esetekben kifogásolható a jelentések túlméretezett volta (Csongád, Borsod megyék 60—80 oldalas jelentéseket is készítettek), a szak kifejezések túlzott használataregyes jelentések túlzsúfoltságia, néhol pedig a riport-

szeríí fogalmazás.

A Komárom-megyei Igazgatóság pl. egyik legutóbbi ipari jelentésében—

a következőket írta: ,,A Központi Vezetőség júniusi, majd október 31-i —- a szocialista iparosítással kapcsolatos — határozata, mintha Komárom me-

gyének szólt volna elsősorban." A Szolnok—megyei Igazgatóság pedig:

,,A társadalom állandóan növekvő anyagi szükségleteinek kielégítését az alábbi vállalatok október hónapban lemaradások folytán nem az előirány—

zott mértékben mozdították elő."

A jelentések jó oldalait és hibáit mérlegelve megállapítható, hogy az év folyamán a tájékoztatási munka igen sok eredményt hozott. Annak értékét

a hiányosságok nem rontják le, csak figyelmeztetnek a további tennivalókra.

Ill. ELLENÓRZÉS

A területi szervek ellenőrző munkája az év folyamán mind a szervezés, irányítás szempontjából, mind pedig a kivitelezés tekintetében igen sokat változott.

A területi szervek —— elsősorban az igazgatóságok —— a IV. negyedévig rendkívül sok ellenőrzési feladatot kaptak. A túlterhelés oka az igazgatósá- gok részére összeállított negyedéves munkatervekben keresendő: a szak- mai főosztályok elárasztották az igazgatóságokat ellenőrzési feladatokkal és a Szervezési és Ellenőrzési főosztály sem lépett fel ez ellen. A főosztályok által megszabott ellenőrzési programm általában mechanikus volt: szám—

szerűen sok feladatot adtak és nem ügyeltek arra, hogy az ellenőrzéseket hogyan hajtják végre, javítják—e azok az adatszolgáltatók statisztikai mun- káját, elősegítik-e az igazgatóságok feladatain-ak megoldását. Az Ipari és

részben a Mezőgazdasági főosztály forditott csupán gondot arra, hogy az igazgatóságok ellenőrző munkáját alátámassza, útmutatókkal, tanácsokkal

segítse. x

Ebben az időszakban is igyekeztek az igazgatóságok az ellenőrzéseket elvégezni, de munkájuk minősége alig fejlődött. Oka volt ennek az is, hogy a szakosztályok alig adtak választ a felterjesztett ellenőrzési jelentésekre, még kevésbbé intézkedtek a megállapítások alapján. Emiatt az igazgató—

ságok nem tudták, hogy jó irányban haladnak—e, a központ értékeli-e mun- kájukat és hogy egyáltalán fejlődik-e ellenőrzésük.

A IV. negyedév alapvető változást hozott. A szakmai iőosztályokk al tör—

tént megállapodás értelmében az előírt, ellenőrzések számát igen alaposan

A TERULETI SZERVEK MUNKAJANAK 1953. ÉV! MÉRLEGE 975

csökkentettük és az igazgatóságoknak azt javasoltuk, hogy az előírt ellen—

őrzések mellett —— amelyek inkább a szakfőosztályok munkájához szüksége—

sek —— végezzenek saját belátásuk szerint, tájékoztató tevékenységükhöz ' szükséges és saját tájékozottságukat elősegítő ellenőrzéseket. Intézkedtünk arról is, hogy a saját kezdeményezés alapján végzett ellenőrzésekről csak akkor készítsenek a Központ részére jelentést, ha a megállapítások innen kezdeményezett intézkedéseket igényelnek. a

Az igazgatóságok véleménye szerint ez a változás jó eredménnyel járt:

a IV. negyedévben, az előzőkkel szemben végre lehetett hajtani az előírt ellenőrzési feladatokat, a saját kezdeményezés lehetősége pedig elősegítette

az önállóság, a felelősségérzet helyes alakulását. További lépést jelent, hogy

az Ipari főosztály még a kötelezően előírt ellenőrzéseket is az igazgatóságok javaslatai alapján tűzi ki.

Sokat fejlődött, sokat alakult az ellenőrzési munka színvonala is. Az év

elején még sok igazgatósági előadó el sem mert menni egy-egy nagyobb ipzari vállalathoz, vagy egyéb jól szervezett intézményhez, mert attól tartott,

hogy csekély felkészültsége miatt alulmarad. Az ellenőrzés sok esetben csak

látogatássá alacsonyult.

Az ellenőrzések számának csökkentése adta a fejlődés lehetőségét. A dol- gozók most már egyre jobban fel tudnak készülni az ellenőrzésre, ellenőrzési

tervet készítenek egy-egy ellenőrzéshez, előre kidolgozzák, hogy mit, hogyan,

hol, milyen bizonylatok alapján, milyen módszerekkel fognak megvizsgálni.

A lelkiismeretes felkészülés ma még nem általános és nincs is meg minden

szakterületen, de ez a fejlődés iránya, s az első eredmények már mutatkoz—

nak is. * , ' , : f

Több igazgatóság fedezett fel az adatszolgáltatásoknál súlyos hiányos- ságokat, főleg ipari, mezőgazdasági és forgalmi vonalon. Néhány eset-ben a vizsgálatot intézkedés is követte. Pl. Győr megyében a Soproni Sörgyárná'l a statisztikai ellenőrzés felfedte, hogy a vállalat a műszaki és adminisztratív dolgozókkal társadalmi munkában munkaidő után fizikai munkát végeztetett (csapolás, töltögete's). A fekete túlórák miatt az érdekeltek fegyelmit kap- tak, a vállalat igazgatóját megdorgálták. Az esetet az Élelmiszeripari Érte-

sítő is leközölte. _ -

Szolnok megyében a Tiszamenti Vegyiműveknél a statisztikai ellenőrzés megállapította, hogy a vállalat a kov—andőrlést kiadta az ott dolgozó szerelő vállalatnak, a munkások bérét a szerelés terhére fizették. Hibák voltak az alkalmazottak besorolásánál is.

A szabálytalanságok milatt la vállalat főkönyvelője és a tervosztály veze- tője 500—500 Ft pénzbírságot kapott. A Minisztérium intézkedett, hogy a vállalat a kovandőrlést vegye ismét át. A Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalatnál az ellenőrzés megállapította, hogy az aliapbizonylatok nem egyez-

nek a szolgáltatott statisztikai adatokkal. A megyei igazgatóság jelentése

_ alapján a minisztérium a vállalat vezetőjét szigorú megdorgálásban része—

sítette, a vállalat statisztikusát' 100 Ft pénzbüntetéssel sújtotta.

Ezek az esetek az igazgatóságoknak tekintélyt szereztek, amellett növel-

ték a dolgozók munkakedvét, további jó munkára serkentették őket.

A szakmai ismeretek gyarapítása és az ellenőrzések tervszerűvé tétele eredményesebb, mélyebb ellenőrző munka kialakítását tette lehetővé. A fejlő- dés —— elsősorban az igazgatóságoknál —— biztosítottnak látszik. Az igazgató-

976 A TERULETI SZERVEK MUNKÁJANAK 1953. ÉVI MÉRLEGE

ságok azonban még sokat várnak a Központ segitség—adásától, főleg beruhá—

zási és építőipari, továbbá kulturális és egészségügyi vonatkozásban

Hiányos, sokszor tervszerűtlen és nem kielégítő a felügyelőségek ellen- őrző munkája. Ezeknél, akis létszám miatt, egy-egy előadó több feladatat

is ellát Legtöbb felügyelőség képtelen ma még munkaját úgy megszervezni, hogy az ne kampányszerű legyen, ne csupán egy- egy feladat megoldását célozza, hanem a felügyelőség egész munkáját egyidejüleg vigye előbbre. Ez * a hiányosság teljes mértékben jelentkezik a felügyelőségek ellenőrző munká- jában. Egy-egy községben jól megoldanak egy-egy feladatot, legtöbb helyen

azonban nem tudják úgy intézni, hogy pl. a mezőgazdasági ellenőrzést végző előadó ugyanott megvizsgálja'az anyakönyvi statisztika helyzetét és eljár-

jon a népművelési adatgyüjtés hiányosságai miatt is.

Sok esetben helytelen még a felügyelőségeknél az ellenőrzések üteme—

zése is. Még jól dolgozó felügyelőségek is beleesnek abba a hibába, hogy pl..

termelőszövetkezeti adatfelvétel idején egyenletesen minden munkanapra egy- formán terveznek ellenőrzést. Az ilyen programmot azután természetesen a

legcsekélyebb akadály is felboríthatja.

Csak az utóbbi időben és csak néhány helyen próbálkozott még az igaz—

gatóság a megyei Tanács, vagy egyéb középszervek (MESZÖV, KISZOV, Kereskedelmi Iroda, tröszt) statisztikai munkájának ellenőrzésével. Az igaz—

gatósági dolgozók (mint volt tanácsi lalkalmlazottak) idegenkedteka tanácsok statisztikai munkájának ellenőrzésétől, mert azt tapasztalták, hogy a közép- szerveknél igen keveset törődnek a statisztikai munkával és emiatt céltalan- nak látták az ilyen fajta ellenőrzéseket. Világos, hogy ezeket az [aggályokat mielőbb el kell oszlatnunk, mert a középszervek ellenőrzése aláhúzza statisz- tikai feladataik fontosságát és feltétlenül elősegítik a hozzájuk tartozó válla-—

latok, intézmények statisztikai munkájának fejlődését

A Budapesti Városi Igazgatóságon kívül a Csongrád— és a Szolnoka megyei Igazgatóság Végzett úttörő munkát a tanácsok ellenőrzésénél

IV.

Az igazgatóságok és felügyelőségek munkájámak további, javításához több, —— az elmondottakkal kapcsolatos —— fontos kérdés megoldása szük—

seges: _

l. A helyi tanácsokat fokozottabban érdekeltté kell tenni a mezőgazda—

sági statisztikai munkában és érvényre kell juttatni a magánszektor statisz—

tikai munkáiban is a párhuzamosság elvét. Az ezáltal felszabaduló munkaidő—

ben a felügyelőségek fokozottabb ellenőrzési tevékenységet fejthetnének ki,

ezenkívül megkezdhetnék a járási pártbizottságok és VB—k vezetőinek rend—

szeres statisztikai tájékoztatását is.

A felügyelőségeket be kell vonni a gépállomási statisztikai munkába,

mert a járások érdekeltek a gépállomások munkájában.

2. Fokozottabb gondot kell fordítani a statisztikai fegyelem további megszilárdítására. Erélyesebben kell fellépni a statisztikai törvény megsér- tőivel szemben, szükség esetén fokozottabban igénybe kell venni az ügyész—

ségek és biróságok segítségét is.

Harcolni kell az engedélynélkiili adatgyűjtések ellen. Az igazgatóságok és felügyelőségek eredményesebb közreműködését elő kell segíteni azzal,

* A TERULETI SZERVEK MUNKAJANAK 1953. evr MÉRLEGE * 977 hogy a Hivatal mielőbb kiadja könyvalakban is az 1954. évi beszámolórend- szert és azt a területi szervek rendelkezésére bocsássa. .

3. Tovább kell javítani a statisztikai tájékoztatás színvonalát, növelni kell sa jelentések értékét. Meg kell szüntetni a jelentések elvi helytelenségeit és ki kell küszöbölni a számszerű hibákat.

Helyes témajelentéseket készíteni az egyes párt—, vagy minisztertanácsi

határozatok hatásáról, vagy más, témajelentésbe kívánkozó jelenségekről, azonban nem szabad megengedni, hogy a témajelentések miatt a rendszeres jelentések témaszegénnyé váljanak. ' w

Növelni kell a területi sZervek dolgozóinak szakmai és politikai ismere-

teit, ezeken keresztül tovább kell tanítani őket a jelenségek helyes mérlege-

lésére és az összefüggések felismerésére. '

Altalánossá kell tenni az ígazgatóságoknál a nyilvános tervje'lentések

készítését, meg kell kísérelni a megye egészéről átfogó képet adó jelentések

kidolgozását.

. 4. Az adatgyűjtés teljességének, az adatszolgáltatás minőségének biztm sítását célzó ellenőrzések tervezését teljes mértékben az igazgatóságok hatás—

körébe kell utalni. A Hivatal szakfőosztályai csak olyan ellenőrzési feladatok

elvégzését írják elő, amelyek a szakfőosztályok által végzett ellenőrzéseket kiegészítik, illetőleg azok szerves részét alkotják.

5. Az adatfeldolgozások megbízhatóságának fokozásához, a számhibák kiküszöböléséhez az igazgatóságok és felügyelőségek feldolgozási munkájá—

nak további gépesítése szükséges. Bővíteni kell az igazgatóságok számoló- gép-készletét és a felügyelőségeket is el kell látni a legfontosabb számoló- gépekkel (elsősorban összeadógépekkel).

Nagy vonásokban ezek lennének azok a kérdések, amelyek megoldása a

területi szervek statisztikai munkáját a következő évben előbbre vihetné.

Mind ennek megvalósítása azt jelentené, hogy az igazgatóságok és felügye—

lőségek munkája fokozottabb mértékben fejlődnek elvi, érdemi munikává.

,w